NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL Tájékoztató a hatósági ellenőrzés ügymenetéről, folyamatáról Szociális Ágazati Portál Tamasiné dr. Barta Andrea 2016.04.01. 1
BEVEZETÉS A közigazgatási szervezet működése azt jelenti, hogy a szervezetet alkotó személyek tevékenységeket, cselekvéseket fejtenek ki. A közigazgatási tevékenységek csak jogilag meghatározott keretek között fejthetők ki, melynek egyik legfontosabb meghatározója a szerv hatásköre. A hatáskör a közigazgatási jogban általában véve a közigazgatási szervek közötti minőségi munkamegosztást jelenti, azt mutatja meg, hogy a közigazgatási szervezetrendszer milyen ágazatokra oszlik. Más megközelítésben a hatáskör a feladatkör ellátásához szükséges jogi eszközöket jelenti, tehát a hatásköri szabály felruházza a szervet mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a feladatai ellátásához nélkülözhetetlenek. A közigazgatási hatáskörökön belül külön csoportot képez a közigazgatási hatósági hatáskör vagy hatósági jogkör. Ez az úgynevezett közhatalmi hatáskör, a hatásköri szabálynak pedig pontosan meg kell határoznia, hogy a hatóság milyen hatósági ügyben járhat el, mely ügyfél vagy ügyfelek ügyében járhat el, az ügyfél mely életviszonyaiba avatkozhat be, ezt milyen feltételekkel teheti meg, milyen elnevezésű aktust bocsáthat ki, az aktust milyen tartalommal bocsáthatja ki. Az államigazgatási szervezetrendszeren belül a hatáskörök telepítése a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény hatálybalépése óta sajátos rendszerben történik. A rendszer lényege, hogy a törvények a hatásköröket nem konkrét, hanem csupán általánosságban, feladatkör szerint megjelölt szerveknek címezik. Azt, hogy a feladatkört konkrétan melyik államigazgatási szerv látja el (például szociális hatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal), törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet jelöli ki, amely rendszerint az adott államigazgatási szerv statútum-rendelete. Hivatalunk úgynevezett statútum-rendelete a 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról. A fenti Korm. rendelet 3. (2) bekezdés a) pontja határozza meg Hivatalunknak azt a konkrét hatáskörét, amely a Szociális Ellenőrzési Osztály kormánytisztviselői által végzett tevékenységeket is kijelölik: A Hivatal szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és társadalmi felzárkózási feladatkörében működést engedélyező szervként jár el, továbbá ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az ehhez szükséges iratminták kiadásával kapcsolatos egyéb feladatokat. Hatáskört telepítő szabály ezen kívül a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (Sznyr.) 44. (1) bekezdése, miszerint A Hivatal első fokú hatóságként hivatalból ellenőrizheti, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e. Ezen jogszabályi felhatalmazások alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrzi a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és hálózatok működését. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. A közigazgatási szervek közötti területi munkamegosztást tehát az adott szerv illetékessége határozza meg. Az illetékesség egy meghatározott földrajzi területen való eljárási, döntési képességet, jogosultságot és kötelezettséget jelent. Az illetékességi területet szintén a közigazgatási hatóságot létrehozó jogi norma, a statútum, vagy a hatásköri szabályt tartalmazó ágazati jogszabály határozza meg. 2
A 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról 1.. (2) bekezdése alapján A Hivatal a hatáskörébe tartozó feladatokat Magyarország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal hatáskörének keretei között, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel ellenőrzi a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és hálózatok működését. A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSRŐL ÁLTALÁBAN Az ellenőrzés a közigazgatás nélkülözhetetlen szerves része, amely nélkül e tevékenység bár elképzelhető, de eredményesen nem folytatható. A közigazgatási szervek ellenőrző tevékenysége rendkívül széleskörű és sokirányú. Az ellenőrzés sajátossága, hogy minden ügyfélként szóba jöhető személyre kiterjed, elsődleges célja a prevenció, a tapasztalt jogsértés kiküszöbölése másodlagosnak tekinthető. A hatósági ellenőrzés tehát tervszerű, törvényes, célja, hogy elősegítse a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások minőségének fejlesztését. A hatósági ellenőrzésnek őrködnie kell a szociális és gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások működtetésének törvényessége, a jogszabályi előírások maradéktalan betartása, az ellátotti és a gyermeki jogok érvényesülése felett, amivel hosszabb távon is hozzá kíván járulni a szociálpolitikai szolgáltatások átláthatóságához és tervezhetőségéhez. A hatósági ellenőrzés a közigazgatási ellenőrzés egyik résztípusa, önálló közigazgatási tevékenységfajta. A Ket. szerinti hatósági ellenőrzés sajátos konstrukció, ugyanis a hatósági ellenőrzés és az ellenőrzés eredményeként megállapított jogszabálysértés tárgyában a jogkövetkezmény-alkalmazás nem egy egységes eljárásban történik. A hatósági ellenőrzés elkülönült eljárás, melyet jogszabálysértés megállapítása esetén általában egy másik, mégpedig hatósági vagy más eljárás követ. Ket. 88. alapján : A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatóság tehát nem végezhet csak úgy általában hatósági ellenőrzést, hanem kizárólag a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében. Jogállami követelmény, hogy a hatósági eljárástól elkülönült hatósági ellenőrzés körében is szabályozott legyen az ellenőrzési cselekmények és eszközrendszer alkalmazásának eljárásrendje. Ezért a Ket. a hatósági ellenőrzés mögöttes szabályaként rendeli alkalmazni az általános eljárási szabályait, hiszen ebből következően a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eltérő szabályok mentén, de érvényesül például a Ket. ügyfelekre, tényállás tisztázására vonatkozó garanciarendszere. Ezen túlmenően kiemelt garanciális szabályozás különösen a helyszíni ellenőrzés körében szükséges, ahol - a helyszíni ellenőrzés természete miatt - a Ket. általános szabályaihoz képest is külön ügyféli és egyéb garanciák indokoltak. Ilyen például a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó előzetes értesítési kötelezettség, a helyszíni ellenőrzés időbeli korlátainak rendezése, a helyszíni ellenőrzés során a tényfeltárás érdekében a hatóság által alkalmazható eszközrendszer szabályozása. A jogérvényesülés folyamata a hatósági tevékenység szempontjából két módon történhet: önkéntes jogkövetéssel (ex lege szabályozás) és jogalkalmazás útján megvalósuló - előzetes beavatkozáson alapuló jogérvényesüléssel. A jogalkalmazás útján megvalósuló jogérvényesülés esetében a jogi normákban foglalt rendelkezések csak hatósági jogalkalmazás útján érvényesülhetnek. 3
A jogalkotás ebben az esetben nem bízza a jogalanyokra a jogszabályi rendelkezések önkéntes követését, hanem a jogérvényesülés folyamatába előzetesen beépíti a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazási tevékenységét. A hatósági ellenőrzés a jogérvényesülés mindkét típusával közvetlen összefüggésben áll. A hatósági döntések érvényesülésének hatósági ellenőrzése körében a hatósági felügyelet modellje hasonlít az önkéntes jogkövetéssel érvényesülő normák felügyeletéhez, annyi különbséggel, hogy a hatósági döntésben (például engedélyben) foglaltak érvényesülésének felügyelete konkrét, meghatározott jogalanyok - a határozatot kibocsátó, vagy az ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező egyéb hatóság és az engedéllyel feljogosított ügyfél - közötti hatósági ellenőrzés keretében történik. Ha a hatóság a döntésben foglaltak megsértését tapasztalja, akkor az adott egyedi tényállástól, a hatósági határozat tartalmától és a jogi szabályozástól függően két típusú hatósági eljárásra kerülhet sor: a hatósági határozat végrehajtására irányuló eljárás (azaz a Ket.-ben szabályozott végrehajtási eljárás) vagy a hatósági határozat megsértése tárgyában indítható jogalkalmazásra irányuló hatósági eljárás, amelynek eredménye az anyagi jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása (általában szankció) és szintén hatósági határozatba foglalása. A hatósági ellenőrzés során megállapított jogszabálysértés esetében sem következnek be az előbbi joghatások, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság hatósági intézkedést alkalmaz és az intézkedést követően hatósági eljárásra már nincs szükség, a hatóság felhívja az ügyfelet a jogszabálysértés megszüntetésére és annak az ügyfél eleget tesz, vagy a jogszabálysértés tárgya nem minősül hatósági ügynek, azaz a lefolytatandó eljárás nem tartozik a Ket. hatálya alá (például szabálysértési vagy büntetőeljárásnak van helye az ügyben). A hivatalból indult eljárásokat, az esetek többségében, hatósági ellenőrzés előzi meg. A hatósági ellenőrzés eredményének függvényében indít a hatóság eljárást, avagy hoz más intézkedést a Ket. 94. -a alapján, amennyiben jogszabálysértést észlel. Amennyiben pedig jogszabálysértés nem volt feltárható, akkor eljárást nem indít, és ekként határozathozatal nélkül fejeződik be a hatósági ellenőrzés. A hatósági szerződésben foglaltak teljesítését a hatóság jogosult, sőt számos esetben köteles hatósági ellenőrzés alá vonni. A hatóság csak jogszabályi felhatalmazás alapján és hatáskörének terjedelmében végezhet hatósági ellenőrző tevékenységet. A hatósági ellenőrzés tartalma csak és kizárólag a jogszerűségre vonatkozhat. A hatósági ellenőrzés preventív jellegű, vagyis az ellenőrzésre akkor is sor kerülhet, ha jogszabálysértésre utaló körülmény nincs. 4
AZ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉT MEGALAPOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK Főbb jogszabályi felhatalmazások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 88.. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) 92/K. (7) bekezdése. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 98. (9) bekezdése. 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról, és ellenőrzéséről (Sznyr.) 36. - 43. - ig, 44. alapján. Ellenőrzés tárgya: Szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények, hálózatok működésének hatósági ellenőrzése, ezen belül kiemelten a jogszabályokban foglaltak betartása, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítése. Ellenőrzési ütemterv készítése: A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 44.. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a tárgyévet megelőző év december 1-ig hatósági ellenőrzési ütemtervet készít. A hatósági ellenőrzési ütemterv megyei bontásban készül, amely tartalmazza a Ket. 91.. (1) bekezdés alapján az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. A hatósági ellenőrzési ütemtervet a Miniszter hagyja jóvá, a közzététel a Hivatal honlapja mellett a Szociális Ágazati Portál felületén is megtörténik. Az éves ellenőrzési terv megküldésre kerül a megyei működést engedélyező szerveknek, a Miniszternek, a Magyar Államkincstár költségvetési támogatás ügyében illetékes területi szerveinek, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek, illetve a kijelölt egyházi módszertanoknak. 5
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 24% A Hivatal 2016. évi ellenőrzési ütemterve Támogatott lakhatás 11% Szociális foglalkoztatás 16% Családsegítő és gyermekjóléti központ 24% Házi segítségnyújtás 13% Hajléktalan személyek átmeneti szállása 12% Szociális alapszolgáltatások Szociális szakosított ellátások Gyermekjóléti szolgáltatások Gyermekek napközbeni ellátása Házi segítségnyújtás Támogatott lakhatás Családsegítő és gyermekjóléti központ Hajléktalan személyek átmeneti szállása Szociális foglalkoztatás Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Az ellenőrzési ütemterv készítésénél figyelembe kell venni az ágazat irányító által meghatározott célkitűzéseket, illetve érdemes építeni a kutató elemzők által készített kockázatelemzésekre, és a korábbi évek tapasztalataira. Az ütemterv megvalósulásáról negyedéves és éves szinten jelentés készül. 6
A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÜGYMENETE, FOLYAMATA A hatósági ellenőrzés eszközei A hatósági ellenőrzés eszközei: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés. A hatósági ellenőrzéssel érintett ügyfelek Az NRSZH által lefolytatott hatósági ellenőrzések ügyfélköre a fenntartókra és az intézményvezetőkre, vagy a szolgáltatók, hálózatok vezetőire terjed ki. A hatósági ellenőrzés során a képviselet biztosítása a Ket. általános szabályainak megfelelően megvalósulhat. Általában a fenntartókat a törvényes képviselőik, mint természetes személyek képviselik, az intézményvezetők, illetve a szolgáltatók vezetői általában személyesen vesznek részt az ellenőrzésben. Mindkét esetben azonban a meghatalmazotti képviselet is megengedett. Nem mindegy, hogy a hatósági ellenőrzés során ki tesz jognyilatkozatot, és milyen minőségben, ezért a képviseleti jogosultság vizsgálata valamennyi ellenőrzés során az ellenőr feladata. A képviseleti jogosultság vizsgálata a törvényes képviselet esetén ugyanúgy szükséges, mint a meghatalmazotti képviselet esetén. 7
A hatósági ellenőrzés folyamata, ügymenete Értesítés hatósági ellenőrzés megindításáról Formája: végzés (iratminta alapján) Jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzésről Formája: jegyzőkönyv helyszíni ellenőrzésről (iratminta alapján) Feljegyzés/összefoglaló jegyzőkönyv Formája: Feljegyzés/összefoglaló jegyzőkönyv (iratminta alapján) Ha mindent rendben találtunk az ellenőrzés során. Kötelezettségek előírása Formája: végzés (iratminta alapján) Előírt kötelezettségeket teljesítette Tájékoztató levél megküldése az ellenőrzés lezárulásáról Értesítés hatósági utóellenőrzés megindításáról Formája: végzés (iratminta alapján) Utóellenőrzés tartása Formája: jegyzőkönyv helyszíni utóellenőrzésről (annak vizsgálata, hogy milyen kötelezettségek teljesítésére nem került sor) Előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette Tájékoztató levél megküldése az ellenőrzés lezárulásáról Nem teljesítette az előírt kötelezettségeket Hivatalból indított hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés megküldése Ket. 29. (3) bekezdése alapján Hatósági eljárás lefolytatása hivatalból, melynek során alkalmazhatók az Sznyr. - ben felsorolt jogkövetkezmények. 8
A hatósági ellenőrzés vizsgálati szempontja Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények, hálózatok hatósági ellenőrzése során a jogszerűségnek és a végrehajtható döntésben, mint egyedi közigazgatási aktusban foglaltak megvalósulásának vizsgálata történik. A végrehajtható döntés nem más, mint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésről, adatmódosításról szóló közigazgatási határozat. A bejegyzésről, adatmódosításról a megyei működést engedélyező szervek döntenek. A szolgáltatói nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartás, az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni. A végrehajtható döntésben foglaltak ellenőrzése során az alábbi vizsgálati szempontok az irányadók: Alapadatok ellenőrzése Mukeng.nrszh.hu MÁK törzskönyvi nyilvántartás Bevett egyházak nyilvántartása Civil szervezetek bírósági nyilvántartása Vállalkozói nyilvántartás NAV-adózói adatbázisok A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások biztosítása során a jogszabályi feltételek betartásának vizsgálata az alábbi szempontok mentén történik: Tárgyi feltételek Működési feltételek Személyi feltételek Szakmai feltételek 9
A szociális szolgáltatások tárgyi, működési, személyi feltételére, valamint a szociális szolgáltatások szakmai feladataira vonatkozó szabályait az 1/2000 (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről tartalmazza. Ugyanezen feltételeket szabályozza a 15/1998. (IV.30) NM rendelet, amely a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szól. A szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások vizsgálati szempontrendszerét részletesen kidolgozta a Hivatal (továbbá folyamatban van a gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ellátások szempontrendszereinek elkészítése), mely a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt valamennyi ellenőrzés alá vont részére elektronikus úton megküldésre kerül egy tájékoztató és kitöltendő adatlappal együtt. Hatósági ellenőrzés lezárása, keletkezett dokumentumok A hatósági ellenőrzés lezárásakor, a lezárást rögzítő dokumentum fajtája attól függ, hogy hiányosságot, vagy jogszabálysértést tárt-e fel az ellenőrző hatóság. Amennyiben a szolgáltató, intézmény működése megfelel a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett tényeknek és adatoknak, illetve a működést megalapozó jogszabályoknak, akkor további intézkedésre nincs szükség. Ekkor hivatalos feljegyzésben, vagy összefoglaló jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre a hatósági ellenőrzés megállapításai. A hiányosságok, illetve a jogszabályba ütköző működés megállapítása esetén a hatóság végzésben, illetve határozatban dönt a jogszerű állapot helyreállításáról. Hivatalos feljegyzés Jegyzőkönyv Végzés Határozat 10
JOGKÖVETKEZMÉNYEK A jogérvényesülés folyamata a hatósági tevékenység szempontjából két módon történhet: önkéntes jogkövetéssel, azaz az egyedi döntésben és a jogszabályokban foglaltak maradéktalan betartásával, illetve jogalkalmazás útján megvalósuló - előzetes beavatkozáson alapuló jogérvényesüléssel, mikor a hatóságnak a jogszerű állapot helyreállítása érdekében valamilyen módon be kell avatkozni. A jogszabályszegést követő hátrányos jogkövetkezmény a szankció, amely alkalmas egy jogszabály alapvető érvényesülését biztosítani a probléma feltárását követően. Szankciók alatt oly jogkövetkezményeket értünk, melyek jogsértés esetén állnak be és a jogszegő számára hátrányosak. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények működésével kapcsolatban megállapított hiányosságok és jogszabálysértések felszámolása érdekében az alábbi jogkövetkezményeket lehet alkalmazni. Engedélyes törlése Épületrész lezáratása Szolgáltatói nyilvántartás adatainak hivatalbóli módosítása A jogsértés megszüntetésére, a jogszerű működés helyreállítására történő felhívás Házi segítségnyújtás esetén az ellátottak gondozási szükségletének a felülvizsgálatára. Újabb ellátottak felvételének megtiltása Képzésre kötelezés Hatósági szerződés kötése Utóellenőrzés tartása Határozatlan, vagy határozott időre szóló bejegyzést ideiglenesre módosítja Ellátási terület csökkentése Férőhelyszám, ellátható személyek, kihelyezett jelzőkészülékek számának csökkentése Költségvetési támogatás visszatartása Szociális igazgatási bírság Gyermekvédelmi igazgatási bírság Szociális igazgatási bírság Az Szt. a szociális igazgatási bírság kiszabásánál mérlegelési jogkört biztosít a jogalkalmazók számára a bírság kiszabásának lehetősége, illetve a bírság összegének meghatározása tekintetében. A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki: szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél eljáró személlyel szemben, 11
a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató, intézmény az ellátottak e törvényben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdek-képviseleti szervek felé fennálló tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a jogszabályban előírt határidőben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szociális szolgáltatónak, szociális intézménynek (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését, ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy ha a feltételeket a fenntartó nem biztosítja a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alapján nyújtania kell, az állami fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: állami fenntartású) szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha az Szt. 94/C. vagy a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. szerinti megállapodás, annak módosítása vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, az egyházi fenntartóval, nem állami fenntartóval, valamint az Szt. 94/C., illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha a megállapodás, annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik, a fenntartóval szemben, ha térítésmentes szociális szolgáltatások kivételével intézményi térítési díjat nem állapít meg, a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy ha a személyi térítési díjat, illetve a költőpénzt a fenntartó állapította meg a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik, a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével, egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású intézmény esetén az Szt. 94/C., illetve a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére, vagy a belépési hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére, közzétételére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat megszegik, a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha az Szt. 119/A. szerinti tilalmat megsértik. 12
az intézményvezetővel, ennek hiányában a gondozási szükséglet vizsgálatát tényleges végző személlyel szemben, ha házi segítségnyújtás esetén nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően állapította meg a napi gondozási szükséglet mértékét. A szociális foglalkoztatást engedélyező szerv bírságot szabhat ki a foglalkoztatóval szemben, ha jogszabályban előírt határidőben nem kéri a foglalkoztatási engedély módosítását, a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten nem, vagy nem a meghatározott módon tesz eleget, a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatásra nem külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat során kiállított szakvéleménynek megfelelően vagy e szakvélemény hiányában kerül sor, a fenntartóval, a szociális intézmény vezetőjével, a foglalkoztatóval szemben, ha a szociális intézményi ellátottakat - szociális foglalkoztatás keretében - a foglalkoztatási engedélyben nem szereplő tevékenységi körben foglalkoztatja, a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatás során megsérti az Szt. 99/D. (2)-(5) bekezdésében, illetve az Szt. 99/E. (2)-(4) bekezdésében foglaltakat. Az országos jelentési rendszert működtető szerv bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy az Szt. 92/L. (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos adatról az adatszolgáltatással megegyező módon a fenntartó vagy a szociális szolgáltató, intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. Az Szt. 92/L.. (6) bekezdés megállapítja, hogy az Szt. 94/L. (1) (2) bekezdés alapján bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve a jogsértés jellegétől és a felelősség mértékétől függően több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható. Az Szt. 92/L. (3) bekezdés alapján bírságot a mulasztással érintett szociális szolgáltatók, intézmények, telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén a mulasztással érintett ellátást nyújtó székhely és a mulasztással érintett telephelyek száma szerint halmozottan is kiszabható, további halmazatban történő megállapításnak nincs helye. Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható. A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható. 13
Az Szt. 92/M. (1) A bírság legmagasabb összege a 92/L. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint, a 92/L. (3) bekezdése szerinti esetben 50 000 forint, az a) b) pontban nem említett esetben 200 000 forint. A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és fenntartóra kiszabott bírság esetén a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni. A gyermekvédelmi igazgatási bírság A működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: Gyvt.) 100/A. -ban meghatározott jogsértések esetén: a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti, a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a külön jogszabály szerinti esetekben nem kéri a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását vagy a szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak (székhelynek, telephelynek) a szolgáltatói nyilvántartásból történő törlését, vagy - ha jogszabály kivételt nem tesz - nem teljesíti a működést engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel, szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően végző, illetve ilyen szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen az ellátás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben. A gyermekvédelmi bírság mértéke: A Gyvt. 100/A. (1a) bekezdése szerint a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötött gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet a szolgáltatói nyilvántartásba történő jogerős bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően végző, illetve ilyen szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen az ellátás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben kiszabható bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint. Az előzőekben nem említett egyéb esetben a Gyvt. 100/A.. (1b) bekezdése szerint a bírság legmagasabb összege 200 000 forint. 14
A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértéssel érintett gyermekek számára, a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni. A bírság - a jogsértés jellegétől, a jogsértők számától, illetve a felelősség mértékétől függően - több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható. Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhatóság által megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható. A bírság más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható. Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették. A Ket. 94/A. (1) bekezdése alapján: Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. Az Szt. és a Gyvt. alapján kiszabott bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek, ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek. A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat másolatát megküldi a miniszternek. 15