A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2016 (2016. április 23. napjától hatályos változat)
Általános rendelkezések 1. A Budapesti Gazdasági Egyetem a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.), a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.), a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján az alábbi szellemitulajdon-kezelési szabályzatot alkotja 1 : 2. (1) Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed a Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) valamennyi szervezeti egységére és alkalmazottjára. Az alkalmazottak körébe tartozónak tekintendő a közalkalmazotti jogviszonyban, a munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy. A szabályzat személyi hatálya kiterjed továbbá az Egyetemmel polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő személyek jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában, valamint az intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyekre, akik külön nyilatkozattal a Szabályzat rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerték el. 2 (2) A szabályzat tárgyi hatálya alá tartozik az intézmény alaptevékenysége körében keletkezett a.) azon szerzői mű, amely a törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, b.) szellemi alkotás, amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, így különösen: szabadalom, használati mintaoltalom, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájának oltalma, formatervezési mintaoltalom, c.) a know-how, d.) védjegyek és egyéb árujelzők, e.) minden olyan egyéb szellemi alkotás, amelyet az Egyetem és harmadik személy közötti megállapodás a szabályzat hatálya alá rendel. 3 (3) A szabályzat tárgyi hatálya csak azon szellemi alkotásokra terjed ki, amelyek tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható. 3. 1 2 3
(1) Az Egyetem keretei között folyó kutatómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jog jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában az Egyetemet illeti meg. Az Egyetem megteszi a szükséges lépéseket a szellemi alkotáshoz fűződő jogok finanszírozás arányában történő megszerzésére és a szellemi alkotás gyakorlati hasznosítása érdekében. (2) Az Egyetem képviseletében eljáró személyek a tőlük elvárható fokozott gondossággal járnak el olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják az Egyetemnek a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. (3) Az Egyetem képviseletében eljáró személyek gondoskodnak arról, hogy bármilyen más személlyel/szervvel közösen folytatandó kutatási tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei (pl. konzorciumi szerződés, támogatási, kutatási, az egyéb vállalkozási, illetve megbízási szerződés), ahol egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. (4) Ha a szellemi alkotást más intézmény vagy gazdálkodó szervezet munkavállalóival együttműködve dolgozták ki, akkor a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok az együttműködők között olyan arányban oszlanak meg, amely tükrözi a szellemi alkotás létrehozásához való hozzájárulás arányát. Ezt az arányt az együttműködők közötti külön szerződésben kell meghatározni. Amennyiben az együttműködő felek között a szabályzat ezen előírása ellenére sem jött létre ilyen irányú előzetes megállapodás, úgy az Egyetem az adott szellemi alkotáshoz kapcsolódó valamennyi jogra igényét fenntartja. (5) 4 4. (1) Ha az Egyetem szellemi alkotás jogosultja, a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adhatja (apportálhatja). (2) 5 (3) Az Egyetem, mint költségvetési kutatóhely kizárólag az Nftv., az Innovációs tv. 34. -ának és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásainak megfelelően vehet részt hasznosító vállalkozás alapításában, illetve abban történő részesedésszerzésben. 6 (4) 7 4 Hatályon kívül helyezte: a Szenátus 2016. évi április 22-i ülésén hozott 2015/2016. tanévi (IV.22.) 93. számú határozata. Hatálytalan: 2016. április 23. napjától. 5 Hatályon kívül helyezte: a Szenátus 2016. évi április 22-i ülésén hozott 2015/2016. tanévi (IV.22.) 93. számú határozata. Hatálytalan: 2016. április 23. napjától. 6 7 Hatályon kívül helyezte: a Szenátus 2016. évi április 22-i ülésén hozott 2015/2016. tanévi (IV.22.) 93. számú határozata. Hatálytalan: 2016. április 23. napjától. 2
(5) Az Nftv. 88. -a alapján az Egyetem által alapított gazdasági társaság alapítására, részesedésszerzésre, működésére, illetve a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben az Innovációs tv.-t kell alkalmazni. 8 5. (1) A szellemi alkotásokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátása a Rektori Hivatalban, illetve a tudományos rektor-helyettes titkárságán történik. A Rektori Hivatal vezetőjének, mint a Szellemitulajdon-kezelő Bizottság titkárának feladata: a.) szervezi a Szellemitulajdon-kezelő Bizottság munkáját, b.) értesíti a szerzőt, illetve a feltalálót a szellemi alkotással kapcsolatos rektori és kancellári döntésről, c.) nyilvántartást vezet a 2. (2) bekezdésében felsorolt szellemi alkotásokról, azok hasznosításáról, a létrehozott hasznosító vállalkozásokról, d.) figyelemmel kíséri a szabadalom fenntartásával járó fizetési kötelezettségek határidejét és arról a Gazdasági Igazgatóságot értesíti, e.) előkészíti a szerzőkkel, feltalálókkal kötendő szerződéseket, f.) gondoskodik a szolgálati találmányok szabadalmi bejelentéséről, g.) a felhasználási, illetve hasznosítási szerződések teljesülését figyelemmel kíséri, h.) értesíti a Gazdasági Igazgatóságot a számviteli nyilvántartásba vételhez szükséges adatokról 9. (2) A Gazdasági Igazgatóság a szellemi alkotásokat a számvitelben nyilvántartja, az esedékes kifizetéseket teljesíti 10. A szerzői művekre vonatkozó szabályozás 6. (1) Szerzői műnek tekinthető az olyan valamilyen formában rögzített - irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, amely egyéni, eredeti jellegű. (2) Ilyen alkotás különösen a tudományos, irodalmi mű, a filmalkotás és az audiovizuális mű, a fotóművészeti alkotás, a térképmű és más térképészeti alkotás, a műszaki létesítmények terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, az ipari tervezőművészeti alkotás, a számítógépi programalkotás (szoftver) és a hozzátartozó dokumentáció, valamint a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis 11. 8 9 10 11 3
(3) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző) 12. (4) Szerzői jogvédelem alatt áll az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van 13. (5) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége 14. (6) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk 15. (7) A szerző személyhez fűződő jogai: a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése és a mű egységének védelme 16. (8) A vagyoni jogok az Szjt. 8. (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet. 17 (9) Ha a mű elkészítése a szerző közalkalmazotti jogviszonyból, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő kötelezettsége (a továbbiakban: szolgálati mű), a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként az Egyetem szerzi meg, eltérő megállapodás hiányában. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megítélésekor irányadó a kinevezési okmány, a munkaköri leírás, vagy az írásbeli munkáltatói utasítás. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség megítélésekor irányadó a jogviszonyt létesítő szerződés. Szolgálati jellegűnek minősül az a szellemi alkotás, amelynek létrehozása a közalkalmazottnak, illetve hallgatónak közalkalmazotti jogviszonyból folyó kötelessége, azaz, ha azt a közalkalmazottra vagy a hallgatóra irányadó jogszabály, az Egyetem, mint munkáltató, illetve képzési hely a közalkalmazottra, hallgatóra kötelező szabályzatában, munkaköri leírásban, vagy az erre jogosult munkahelyi vezető (munkáltatói jogkör gyakorlója, közvetlen munkahelyi vezető) útján maradandó eszközzel rögzített munkáltatói utasításban (pl. többletfeladat elrendelése) előírta 18. (10) A szolgálati művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni 19. 12 13 14 15 16 17 18 19 4
(11) A szolgálati mű szerzője köteles a szerzői mű megalkotását követően erről haladéktalanul legkésőbb 3 munkanapon belül írásban tájékoztatni az Egyetemet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: a.) a szerző nevét, b.) a szerzői mű rövid bemutatását, c.) ha többen alkották meg, valamennyi közreműködő nevét és a létrehozásban való közreműködésük arányát, d.) a szerzői mű létrejöttekor az Egyetemmel fennálló jogviszony megjelölését, e.) a szellemi alkotás létrehozása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével, f.) a szerzői mű létrehozásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől vagy szervezettől származó anyagot vagy felszerelést, g.) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a szerzői jogokra, h.) az alkotó(k) rövid állásfoglalása a hasznosítási kilátásokról, illetve, hogy van-e és ha igen, honnan mutatkozik érdeklődés a hasznosításra. (12) A tájékoztatót a Szellemitulajdon-kezelő Bizottság elnökének címezve a Rektori Hivatalhoz kell benyújtani. (13) A bejelentést, tájékoztatót a szerző szervezetiegység-vezetője, a dékán, Rektori Hivatal vezetője, a Szellemitulajdon-kezelő Bizottság tagjai, továbbá a Egyetem minden olyan alkalmazottja, aki az anyag kezelésével, továbbításával foglalkozik köteles titkosan kezelni, arról felvilágosítást illetéktelen személynek, szervezetnek nem adhat, az ismertetett iratokba betekintést nem biztosíthat. 7. (1) A benyújtott tájékoztatót a Szellemitulajdon-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vizsgálja meg. (2) A Bizottság elnöke a tudományos rektor-helyettes, titkára a Rektori Hivatal vezetője, további tagjai az egyetemi karok egy-egy dékán által megbízott képviselője és a gazdasági igazgató által megbízott személy 20. (3) A Bizottság szükség szerint tartja üléseit, további szakembereket is meghallgathat, felvilágosítást kérhet magától a szerzőtől is. (4) A Bizottság írásbeli javaslatát a Bizottság titkára haladéktalanul továbbítja a rektornak és a kancellárnak, aki a tájékoztatás átvételétől számított 60 napon belül határozatot hoz a következőkről: a.) elfogadja-e a szellemi alkotást és maga gondoskodik a hasznosításról, 20 5
b.) visszautasítja, és így a szerző szabadon rendelkezhet a szellemi alkotásról 21. (5) Ha a művet az Egyetem kijavításra visszaadja, a (4) bekezdésben meghatározott határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha az Egyetem az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. (6) Az Egyetemet megillető jogok a mű elfogadása esetén: a művet titokban tarthatja, felhasználhatja, felhasználásra másnak engedélyt adhat, a vagyoni jogot átruházhatja 22. 8. (1) Az Egyetem szervezeti keretei között folyó, az Egyetem alkalmazottai által közalkalmazotti illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk keretében, munkaköri kötelezettségük részeként végzett alkotómunka eredményeként létrejövő szellemi alkotáshoz fűződő szellemi tulajdonjog - jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában az Egyetemet illeti meg 23. (2) A szolgálati mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül 24. (3) A szerzői mű elfogadása esetén az Egyetem dönt a vagyoni jogok átruházásáról, valamint a mű felhasználásának engedélyezéséről. (4) A mű felhasználásának minősül különösen: a.) a többszörözés: a mű, anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett rögzítése bármilyen módon véglegesen vagy időlegesen, valamint egy vagy több másolat készítése a rögzítésről. b.) a terjesztés: a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy arra való felkínálással. c.) a nyilvános előadás: a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen. d.) a nyilvánossághoz közvetítés: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvételével. e.) a továbbközvetítés: a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése. f.) az átdolgozás: a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre. 21 22 23 24 6
(5) A szerzői mű elfogadása esetén a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg. A szerző az Egyetem jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely a Szjt. alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti. (6) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége 25. (7) Ha az Egyetem által hasznosítani kívánt mű megalkotására nem az alkalmazott munkaviszonyból folyó kötelezettsége alapján kerül sor, a felhasználás, illetve a vagyoni jogok átruházásának feltételeit felhasználási szerződésben kell rögzíteni, mely alapján a szerzőnek a mű Egyetem által történő felhasználásáért díjazás jár. A felhasználási szerződés megkötésére az Egyetem nevében a rektor jogosult a kancellár előzetes egyetértésével 26. (8) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza 27. (9) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti 28. A találmányokra vonatkozó szabályozás 9. (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány, a technika bármely területén 29. (2) Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen: a.) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, b.) az esztétikai alkotás, c.) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver), d.) az információk megjelenítése. 25 26 27 28 29 7
(3) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (4) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (5) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, ill. használható. 10. Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni. 11. (1) Jelen szabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyban szolgálati és alkalmazotti találmány hozható létre. (2) Szolgálatinak minősül annak a találmánya, akinek az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyából és más hasonló tartalmú, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség megítélésekor irányadó a kinevezési okmány, a munkaköri leírás, vagy az írásbeli munkáltatói utasítás. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelezettség megítélésekor irányadó a jogviszonyt létesítő szerződés 30. (3) Alkalmazottinak minősül annak a találmánya, aki anélkül, hogy közalkalmazotti jogviszonyból, más, hasonló tartalmú munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból folyó kötelessége lenne, olyan szellemi alkotást dolgoz ki, amelynek hasznosítása az intézmény tevékenységi körébe tartozik. (4) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként az Egyetemet illeti meg. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, az Egyetem azonban jogosult a találmány hasznosítására. Az alkalmazotti találmánynál az Egyetem hasznosítási joga nem kizárólagos. Az Egyetem az alkalmazotti találmány esetében hasznosítási engedélyt nem adhat. A nem kizárólagos hasznosítási jog az intézmény megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át 31. 30 31 8
12. (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányról megalkotását követően haladéktalanul legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatni az Egyetemet. A tájékoztatónak tartalmaznia kell: a.) a feltaláló nevét, b.) ha többen közösen alkották a találmányt, valamennyi feltaláló nevét és a szabadalmi igény részarányát, c.) nyilatkozatot a találmány szolgálati, vagy alkalmazotti jellegére vonatkozóan, d.) szolgálati találmány esetében annak megjelölését, hogy milyen munka során történt meg a találmány megalkotása, e.) a találmány megalkotása során milyen ráfordítások történtek, az esetlegesen bevont külső erőforrások megnevezésével, f.) a találmány megalkotásához felhasználtak-e valamilyen külső személytől vagy szervezettől származó anyagot vagy felszerelést, g.) létezik-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely hatással lehet a találmányhoz fűződő jogokra, h.) a találmánnyal kapcsolatban a tájékoztatás időpontjáig a feltaláló részéről milyen adatok, információk kerültek nyilvánosságra, i.) a feltaláló rövid állásfoglalása a hasznosítás lehetőségeiről, j.) Magyarországon kívül indokolt-e más országban is a szabadalmaztatás, k.) történt-e bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál 32. (2) A tájékoztatóhoz csatolni kell: a.) 3 példányban a találmány olyan leírását, ábrázolását, amely alkalmas a találmányi jelleg megítélésére, b.) a tanszékvezető (más szervezetiegység-vezető) nyilatkozatát arról, hogy a találmány szolgálati jellegűnek minősül-e, elfogadását javasolja-e, továbbá vállalja-e szabadalmi bejelentés elkészítésével, a szabadalmi bejelentéssel, a szabadalom fenntartásával és a hasznosítással összefüggő műszaki feladatok ellátását, valamint a felmerülő költségek előlegezését a tanszéki költségvetésből, esetleg más forrásból, milyen arányban, továbbá alkalmazotti találmány esetén a hasznosítást javasolja-e, c.) a dékán (közvetlen munkahelyi felettes) előző bekezdésben említett nyilatkozatát, amennyiben a feltaláló a tanszékvezető (szervezetiegység-vezető). 13. (1) A tájékoztató címzettjére, az eljáró szervek, személyek titoktartási kötelezettségére, valamint a tájékoztatót véleményező testületre vonatkozóan a 6. (6)-(7) bekezdése, illetve a 7. (1)- (3) bekezdése az irányadó 33. 32 33 9
(2) A felajánlott találmány értékelésének szempontjait és eredményeit írásban kell rögzíteni. Az írásbeli értékelés legfontosabb szempontjai: a.) az oltalomképesség kérdése, b.) a megvalósíthatóság feltételei, c.) a hasznosítás lehetőségei, d.) várható műszaki-gazdasági előnyök, e.) indokolt-e az eltérés a szabályzatban rögzített általános díjazási feltételektől, f.) szolgálati vagy alkalmazotti jelleg megítélése, g.) a találmány értékeléséhez milyen esetleges további információk, adatok szükségesek. (3) A Bizottság szolgálati találmány esetén javaslatot tesz a rektornak és a kancellárnak az elfogadásra vagy elutasításra, továbbá arra, hogy a szabadalmi bejelentés mely államokban történjen, továbbá alkalmazotti találmány esetén a hasznosításra. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy minél rövidebb időn belül, de legkésőbb 45 napon belül javaslatot tegyen a rektor és a kancellár felé 34. (4) A Bizottság javaslatát a Bizottság titkára haladéktalanul továbbítja a rektornak és a kancellárnak, aki a találmány tájékoztatójának átvételétől számított 90 napon belül határozatot hoz a következőkről: a.) az Egyetem a szolgálati találmányra igényt tart, illetve arról lemond, b.) az alkalmazotti találmányt hasznosítja, illetve a hasznosítás jogáról lemond, c.) a találmányt nem pénzbeli hozzájárulásként hasznosító vállalkozás tulajdonába adja (apportálja), d.) a hasznosítást más részére engedélyezi, e.) a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogokat átruházza. (5) A Bizottság a szabadalmaztatott azon találmány esetében, amelyek hasznosítására a szabadalom megadásától számított 4 év alatt nem került sor javaslatot tehet a rektornak és a kancellárnak a szabadalmi oltalomról történő lemondásra. Lemondás esetén a feltalálót értesíteni kell, olyan időpontban, hogy még legyen lehetősége az oltalom fenntartására 35. 14. (1) A rektor és a kancellár hozzájárulása esetén, vagy ha a rektori és kancellári nyilatkozattétel fentiekben ismertetett 90 napon belüli megtétele elmarad, a szolgálati találmánnyal a 34 35 10
feltaláló rendelkezhet, az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót az Egyetem hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg 36. (2) Szolgálati találmány elfogadása esetén az Egyetem a szabadalmi bejelentést ésszerű időn belül megteszi, továbbá az általában elvárható gondossággal jár el a jogi oltalom megszerzése érdekében. Az oltalom megszerzése csak olyan találmányok esetében indokolt, amelyek későbbi hasznosításából az oltalomszerzés költségei közvetlenül vagy közvetve megtérülnek. (3) Az Egyetem eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt annak elismerése mellett, hogy az, a tájékoztató átvételének időpontjában egyébként szabadalmaztatható lenne titokban tartja és üzleti titkot képező megoldásként, vagyis know-how-ként hasznosítja. E döntésről a feltalálót tájékoztatni kell. (4) Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli 37. (5) A találmány értékelésére, illetve a szükséges oltalom megszerzésére irányuló intézkedések megtételét követően vagy azokkal párhuzamosan az Egyetem és az érintett kutatók kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a találmány hasznosítása érdekében. (6) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni 38. 15. (1) Ha az Egyetem a szolgálati találmányra igényt tart, illetve az alkalmazotti találmány hasznosításáról nem mond le, a feltalálót a szolgálati találmány értékesítése esetén találmányi díj illeti meg. A feltalálót a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj 39. (2) A feltaláló díjazására a találmányi díjszerződés az irányadó. A találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a találmány szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi 36 37 38 39 11
viszonyokra tekintettel szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében az Egyetemnek fizetnie kellene külső szerv vagy személy felé. A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia 40. (3) A találmányi díjszerződést írásba kell foglalni, és tartalmaznia kell a következőket: a.) a találmányi díj fizetése milyen értékesítési mód (hasznosítás, hasznosítási jog átengedése, szabadalom átruházása) alapján történik, b.) találmányi díj mértékét és fizetésének módját, c.) a díjazás időtartamát, d.) az oltalom megszerzésével és fenntartásával illetve az értékesítéssel (hasznosítással) összefüggő költségek fedezésének módját és annak közös tulajdon esetén esetleges megosztását az Egyetem és a feltaláló(k) között. (4) A díjszerződés megkötésére az Egyetem nevében a rektor jogosult a kancellár előzetes egyetértésével. A szerződést a 13. (4) bekezdésében hivatkozott határozat meghozatalát követő 30 napon belül meg kell kötni, és annak alapján a díjat a szerződéskötést követő 60 napon belül ki kell fizetni 41. 16. (1) Ha a felek között a találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos vita merül fel, megegyezés hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület szakértői véleménye kérhető ki 42. (2) A szakértői testület előtti eljárás költsége az Egyetem álláspontjának elfogadása esetén a feltalálót, a feltaláló álláspontjának elfogadása esetén az Egyetemet terheli, illetve mindkét fél álláspontjától eltérő szakvélemény esetén a költséget az a fél viseli, aki a testülethez fordult szakvéleményért, kivéve azon esetet, amikor a szakértő testület megfogalmazza a felek álláspontjához közelítő %-os arányát. (3) Amennyiben az Egyetem a találmányhoz kapcsolódó jogairól az eljárás bármely szakaszában lemond, úgy a feltalálót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből az Egyetem igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett készkiadásai mértékéig terjedő részre, figyelemmel a feltaláló szabadalmaztatási költségnövekedésére. 40 41 42 12
17. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala iparjogvédelmi ügyekben hozott döntései elleni jogorvoslati kérelmekre a Szt. 53/A. -ban és a 85-101. -ban található eljárási szabályok az irányadók 43. 18. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. 19. (1) Az Egyetem a szellemi alkotás hasznosítását harmadik személy részére ún. hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) keretében engedélyezi. A szerződésben rendelkezni kel: a.) a hasznosítási engedély terjedelmének pontos meghatározásáról, b.) a hasznosítási engedély kiterjedéséről időben és térben, a kizárólagosság vagy nem kizárólagosság rögzítéséről, c.) további hasznosítási engedély biztosításáról a licenciavevő számára, d.) a licenciavevő hasznosítási és továbbfejlesztési kötelezettségéről, e.) felelősségi kérdésekről. (2) Az Egyetem szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozóan olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza, vagy korlátozza. (3) Az Egyetem helytáll azért, hogy a találmány műszakilag megvalósítható 44. 20. A 9. 19. -okban meghatározott eljárási szabályok irányadóak más, iparjogvédelmi oltalommal védhető szellemi alkotások tekintetében is. 43 44 13
A know-how-ra vonatkozó szabályok 21. (1) A Ptk. 2:47. (2) bekezdése alapján védelemben részesül a know how-t is. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (know how vagy védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá 45. 22. (1) Az Egyetem alkalmazottja az általa kidolgozott know-how-t a hasznosítás lehetőségének felmerülésekor írásban köteles bejelenteni a Bizottság felé. (2) Az előterjesztések leírásának, mellékleteinek olyannak kell lennie, hogy abból a know-how jelleg szakember által megállapítható legyen, meg kell jelölni azt a területet is, amelyen a know-how hasznosítható. (3) Az előterjesztést a Bizottság 30 napon belül megvizsgálja és annak színvonalát, hasznosítási lehetőségeit mérlegelve javaslatot tesz a rektornak és a kancellárnak az elfogadásra, ill. az elutasításra. Elfogadás esetén gondoskodik a titokban tartásról 46. (4) Az elfogadás, ill. lemondás tárgyában a döntés a rektor és a kancellár jogkörébe tartozik 47. (5) A rektori és kancellári döntésről az előterjesztőt a Bizottság titkára 8 napon belül értesíti 48. 45 46 47 48 14
23. Az elfogadott know-how kidolgozóját díjazás illeti meg, amelynek mértékében a felek a hasznosítás előnyeit figyelembe véve szabadon állapodnak meg. A szabályzat megsértése 24. (1) Amennyiben a szabályzat hatálya alá tartozó szervezeti egység és alkalmazottja a szabályzat tárgyát képező bármely szellemi alkotást a szabályzatban meghatározott módon nem jelenti be, illetve az Egyetem javára nem ajánlja fel, vagy a szabályzat rendelkezéseit egyébként megszegi, úgy az Egyetem követelheti, hogy a szerző (feltaláló) a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát a személyhez fűződő jogok kivételével az Egyetemre ruházza át, illetve, a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából származó nettó (adózott) nyereség 60%-nak megfelelő összeget az Egyetem részére fizesse meg. (2) Szervezeti egység és alkalmazottja jelen szabályzat szerinti eljárás során az Egyetem nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntésének felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre hivatkozással a rektortól, a döntésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. (3) E döntések körében kivételt képeznek azok, amelyeket az Egyetem nevében eljárva a szellemi alkotás hasznosítását és/vagy értékesítését végző külső vállalkozás polgári jogi szerződés értelmében hoz meg. Ezzel kapcsolatos jogviták polgári peres eljárás keretében rendezhetők. (4) A szellemi tulajdon körébe tartozó alkotással kapcsolatban született jogerős egyetemi döntések bírósági felülvizsgálatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadóak. Hatálybalépés 25. Jelen szabályzat 2007. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett szellemi alkotásokra kell alkalmazni. 15
A szabályzatot az Egyetem Szenátusa a 2016. április 22-i ülésén a 2015/2016. tanév (IV. 22.) 93. számú határozatával módosította. Hatályos 2016. április 23. napjától. Budapest, 2016. április 22. Sándorné dr. Kriszt Éva Budapesti Gazdasági Egyetem rektor Dr. Dietz Ferenc Budapesti Gazdasági Egyetem kancellár 16