III. Vegyesházi királyok (1301-1526)

15 Az interregnum (1301-1308) 1301-1307 között az Árpádok leányági leszármazottai utódjai, Anjou Károly Róbert, a cseh Přemysl Vencel illetve Wittelsbach Ottó bajor herceg versengenek a magyar koronáért. 1303. március 31-én VIII. Bonifác pápa I. Károly jogát ismeri el a magyar koronára. 1303. szeptember 7-én Bicskei Gergely esztergomi érsek Anagniban életét veszti VIII. Bonifác pápa elleni francia támadásban. 1303-ban a francia király kancellárja foglyul ejti VIII. Bonifác pápát. 1303-1304 között Boccasino Miklós XI. Benedek néven pápa, a magyar főpapi párt Károly pártjára áll. 1303-1304 Mihály esztergomi érsek. 1304-ben a magyar-kun sereg Morvaországba, Amádé nádor Lokietek Ulászló lengyel királlyal Galíciába (Halics) tör. 1305-ben V. Kelemen pápa (1305-14) Tamás érsek jelenlétében Rómába idézi a csanádi püspököt Ottó koronázása miatt. 1305-1321 Tamás esztergomi érsek. 1306. augusztus 4-én Olmützben megölik III. Vencel cseh királyt, személyében férfiágon kihal a Přemysl-dinasztia, Prágában temették el. 1307 nyarán a Szent Korona politikai töltésű jelképpé vált. 1309-1377 között a pápák avignoni fogsága. III. Vegyesházi királyok (1301-1526) 1301. május 13-a előtt az Anjou-házból származó Károly Róbertet (I. Károly) Esztergomban Bicskei Gergely választott esztergomi érsek alkalmi koronával királlyá koronázza. 1301. augusztus 27-én a főpapok és a bárók által királlyá választott Vencel cseh trónörököst (*1289- +1306) a kalocsai érsek Székesfehérvárott a Szent Koronával koronázza meg. (Magyar királyként a László nevet használja.) 1301 augusztusában Kőszegi Iván elfoglalja Esztergomot, I. Károly és Bicskei Gergely elmenekül. Szeptemberben I. Károly trónigényének támogatására Magyarországra érkezik Boccassini Miklós bíboros, VIII. Bonifác pápa követe, és a főpapság jelentős részét Károly pártjára állítja. 1302. február 28-án II. Vencel király (+1305) Csák Máté nádornak adományozza a Nyitra és Trencsén megyéket, valamint Trencsén várát. 1302 szeptemberében Károly Róbert hadai Buda alatt, Miklós bíboros, pápai legátus (a későbbi XI. Benedek pápa) kiátkozza Budát, Vencel király székhelyét, a budaiak Lajos pap vezetével kiátkozzák az Anjou-pártot, sőt magát a pápát is. és 1303 elején a pápai legátus elhagyja az országot. 1304 augusztusában II. Vencel cseh király Kőszegi Ivánt nevezi ki kormányzóvá, majd reménytelennek ítéli fia magyarországi helyzetét, és a koronázási jelvényekkel együtt hazaviszi. Buda város élére Peturmannt állítja raktorként. 1304 szeptember-október között I. Károly nagybátyjával, I. Albert német királlyal szövetségben hadat vezet Csehországba, II. Vencel király ellen. 1305. október 9-én Vencel magyar király (III. Vencel cseh királyként) lemond a magyar koronához való jogáról a Wittelsbachcsaládhoz tartozó Ottó bajor herceg javára. A Kőszegiek támogatásával még december 6-án Benedek veszprémi és Antal csanádi püspök Székesfehérvárott királlyá koronázza Ottót (*1261- +1312). 1307. június 1-jén Werner fia László elfoglalja és Károlynak adja át Budát. 1307 nyarán Kán László erdélyi vajda elfogja Ottó királyt (1305-1307; +1312), aki az év végén a Szent Korona és a koronázási jelvények hátrahagyásával Alsó-Bajorországba távozik. 1307. október 10-én a rákosi országgyűlés Károlyt ismeri el királynak (1307-1342).

16 Károly Róbert (1308-1342) 1308. május 30-án Dalmáciába érkezik Gentilis bíboros, V. Kelemen pápa követel. 1308. A pápai követ alkuja Csák Mátéval. 1308. december 3-án a Gentilis által összehívott budai zsinat határozatot hoz a papság műveléséről. Gentilis bíboros útján pápai elismerést nyernek a korábban Boldog Özséb esztergomi kanonok által a pilisi remeték körében is kiterjedt pálosrend. 1308-1311 között pápai adószedők működnek Magyarországon. 1309. december 25-én Gentile Kán László vajdát átokkal kényszeríti a korona visszaadására. 1309. Kőszegi Henrik halála. 1310-1346 között Luxemburgi János cseh király. 1311. július 6-án Gentilis bíboros kiközösíti Csák Mátét, mivel Csák június 25-én megtámadta Budát, ahol I. Károly tartózkodott. 1311. Zára föllázad Velence ellen, grófjává Šubić Mladent választja. 1311. Károly ligája Csák Máté ellen. 1312. Aba Amádé nádor halála. 1313. Zára újra Velencének hódol. 1314-47 között Bajor Lajos német király és római császár. 1315. február 14-én I. Károly követei Váradhegyfokon békét kötnek a Borsákkal. 1316. augusztus 23-án I. Károly városi kiváltságot ad Kolozsvárnak. Károly Róbert feleségei: 1. 1307. k. Mária, orosz hercegnő, a halicsi fejedelem leánya, 2. 1308 után Beutheni és Tescheni Mária 3. 1318-től Luxemburgi Beatrix, János cseh király leánya, 4. 1320. július 6-tól Piaszt Erzsébet, I. Lokietek Ulászló lengyel király leánya. 1317 január-februárjában I. Károly hadat vezet Szerbiába, és elfoglalja Macsó várát. 1317. Borsa Kopasz felkelése és szövetsége András halicsi fejedelemmel és Uros szerb királlyal. 1320. A Kőszegiek veresége. 1320-1353 között Kotromanics István bosnyák bán. 1307-ben Károly Róbert (*1288-ban Nápolyban - +1342) visszafoglalja Esztergomot a Kőszegiektől. Buda Károly Róbert kezére került. 1307. október 10-én a rákosi országgyűlés I. Károlyt ismeri el királynak. 1308. november 27-én a pesti gyűlés királlyá választja. 1309. június 27-én Tamás esztergomi érsek a budai Nagyboldogasszony-templomban alkalmi koronával másodszor is megkoronázza. 1310. augusztus (20.) 27-én került sor Anjou Károly harmadik és immár teljes érvényű koronázására Székesfehérvárott. 1311. szeptemberében a kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében megölik Aba Amádét, és fogságba vetik két fiát és több hívét. Október 3-a után az Amádé-fiak szövetségre lépnek Csák Mátéval. 1311-12 telén Aba Amádé fiai megtámadják a király híveit, Csák Máté az esztergomi érsekség falvait pusztítja, Tamás esztergomi érsek békére kényszerül. 1312 március-áprilisában I. Károly hadat vezet az Amádé-fiak ellen, birtokba veszi Munkácsot, elfoglalja Sáros, majd Lubló várát. Csák és az Abák Kassát ostromolják. Június 15-én I. Károly a Kassa közelében lévő Rozgony falu mellett a Hernád-völgyében legyőzi az Amádé-fiakat. Amádé két fia, Miklós és Dávid elesett a csatában. 1313 február-március hónapban I. Károly elfoglalja Csák Mátétól Nagyszombat és a nógrádi Hollókő várát, Lubló, Regéc, Sáros a király kezére kerül. 1314 augusztusában a fehérvári országgyűlésen I. Károly szembekerül a bárókkal. Hűtlenné nyilvánítja Kán Lászlót, Borsa Kopaszt, Ákos Istvánt és a Kőszegieket. 1314 telén a Tiszántúlon fellázadt Borsákkal hadakozik. 1315-ben Szép Frigyes osztrák herceg szövetségében Csák Máté júniusig dúlja Morvaországot. I. Károly elfoglalja Visegrádot Csák Mátétól. I. Károly 1315 nyarán Temesvárra teszi át székhelyét, ahonnan kiindulva vívta meg harcát a tartományurakkal szemben. (Károly Róbert 1323 áprilisában költözött vissza az ország központjáéba, a Visegrádon alapított új királyi székhelyre.) 1316 április-július között I. Károly hadat vezet Kőszegi Henrik fia, János dél-dunántúli tartományába. 1316 decemberében Borsa Kopasz bihari tartományúr fellázad I. Károly ellen. 1317 márciusában Debreceni Dózsa a debreceni csatában döntő csapást mér Borsa Kopaszra és szövetségeseire. Augusztus körül I. Károly vezérei elfoglalják Csák Mátétól Visegrádot. 1317 októberében I. Károly III. Frigyes német király segítségével beveszi Komáromot. Csák Máté (+1320. március 18.) meghódol, de megtartja várát és a nyitrai püspökség birtokait. Ősszel meghódol András is, Győr, Sopron és Veszprém megye királyi ellenőrzés alá kerül. 1318 áprilisa körül a kiéheztetett Borsa Kopasz feladja utolsó megmaradt várát, Sólyomkőt. Augusztus-szeptember között I. Károly hadat vezet Szerbiába, visszafoglalja Nándorfehérvárt és helyreállítja a Macsói bánságot.

17 1321-1328 között Piast Bioleszláv esztergomi érsek. 1322-1331 között III.Uros szerb király. 1322. szeptember 28-án a német trónért vívott mühldorfi csatában Köcski Sándor magyar segédcsapata harcol Habsburg Frigyes oldalán. 1323. január 6-án a dénár bevezetése. 1323. február 1-től I. Károly új királyi felségpecsétet használ. 1323 körül I. Károly újjászervezte a pénzverő kamarákat. 1323. Temesvári országgyűlés kimondja, hogy veressen a király állandó értékű pénzt, és telekadóval kárpótolja magát a pénzrontásból eredő eddigi jövedelméért. 1323-ban I. Károly Temesvárról Visegrádra költözik. 1324. decemberében a Šubičok zaklatásai miatt Sebenico, Zára, Trau, Nona dalmát városok velencei fennhatóság alá helyeik magukat. 1325 folyamán I. Károly bevezeti az aranyforintot. Tilos az országból veretlen aranyat, ezüstöt kivinni. Beváltás a kamaránál történik. 1325-1342 között Ákos-nembeli Micsk horvát-szlavón bán. 1326-ban Micsk bán a Nelipics- Babonics-Kőszegi lázadók ellen harcol. 1328. november 27-én I. Károly megalapítja az aranybányászat új központját, Körmöcbányát. Ezüstöt Besztercebányán bányásznak. 1328-ban Bajor Lajos német királyt a pápa tiltakozása ellenére hívei Rómában császárrá koronázzák. 1328-1333 között Hertul mester megfesti a Magyar Anjoulegendáriumot, melyet I. Károly fiának, András hercegnek szánt. 1328-1333 között Druget János 1329-ben I. Károly garasainak (ezüstpénz) bevezetése. 1330. január 13. Szép Frigyes osztrák herceg halála. 1330-ban vezetik be a kapuadót. 1330 körül Visegrádon felépül I. Károly váraljai palotája. 1330-1349 között Telegdi Csanád esztergomi érsek. 1331. október 6-án Komárom városi kiváltságot kap I. Károlytól. Nándorfehérvári katolikus püspökség alapítása. 1320. augusztus 4-8 között I. Károly beveszi Trencsén várát. 1320. november 1-jén Csicsó várnagya átadja várát Szécsényi Tamás erdélyi vajdának, ezzel megszűnik Kán László fiainak tartományúri hatalma. 1321 körül Csák Máté halála. 1322-ben Trau és Sebenico lázadása Subich Mladen ellen. Mladen felkelést szervez, Babonics János bán azonban legyőzi Mladent. Subich Mladen dél-horvátországi főúr meghódol a királynak, s Zrin várát kapja meg tőle régi birtokai helyett. Az ő leszármazottai a későbbi Zrínyiek. 1323. április 8-án az osztrák hercegek a szenci szerződésben visszaadják Pozsony megyét a magyar királynak. 1323-tól a nádori tisztséget a Nápolyból jött Druget Fülöp (1322-1327), az országbíróit 1324-ben Köcski Sándor kapta. Babonics János horvát-szlavón bán helyett Felsőlendvai Miklós lesz a a tengermelléki és szlavón bán. 1324-ben Basarába havaselvei vajda megtámadja a szörényi bánságot. Sói és ozorai bánságot a bosnyák bánsághoz csatolják. 1324 június-szeptember folyamán I. Károly leveri az erdélyi-szászok felkelését, akik önkormányzatuk csorbítása miatt fogtak fegyvert. December 21-én I. Károly megjutalmazza az őt segítő erdélyi urakat. 1326. április 24-én a királyi udvar előkelői a lovagi erények védelmére megalakítják a Szent György-rendet. 1326-ban Zára, Trau és Sebenico, 1327-ben Spalato és Nona Velencéhez pártol. 1327 július-szeptember hónapban I. Károly vezérei leverik a Kőszegiek és a Babonićok lázadását Szlavóniában és Vas megyében. A Kőszegiek várai I. Károly kezére kerülnek. 1327-ben János cseh király és I. Károly Nagyszombatban találkoznak. 1328-ban Lackfi István hadjáratot vezet Frigyes osztrák herceg ellen. 1328. szeptember 21-én a brucki békében az osztrák hercegek visszaadják a Muraközt Magyarországnak. 1330. április 17-én Zách Felicián a visegrádi királyi palotában sikertelen merényletet követ el a király és családja ellen. Feliciánt helyben lekaszabolják, családját kiirtják. A merénylet kiváltó oka udvari pletykák szerint Zách, Klára leányának elcsábítása volt. A vélt csábító a királyné öccse, a későbbi III. Kázmér lengyel király volt. 1330. november 9-12 között Basarába havasalföldi (kun-vlah) vajda gyalogos, fejszés hadinépe I. Károly hegyi harcokhoz nem szokott lovasseregét Posadánál, a Déli-Kárpátokban tőrbe csalja és véres csatában megsemmisíti, Hédervári Dezső önfeláldozása menti meg a királyt. 1331. szeptemberében Károly szövetkezik Ottó osztrák herceggel a csehek ellen. 1332-ban lengyel-cseh viszály robban ki, július 13-án János cseh királlyal kötött békével Halics és Berencs visszatolása. 1328-ban meghal Károly nápolyi király. 1332-ben jön létre az örökösödési szerződés I. Károly és Róbert nápolyi király között. 1333 július-szeptember között I. Károly Nápolyba utazik fiával, a hat éves András herceggel, akit eljegyez I. Róbert nápolyi király unokájával és örökösével, Johannával. Károly a következő évben tér vissza Magyarországra; András herceg, mint a trón várományosa, Nápolyban marad.

18 1331-1355 között Dusan István szerb király, 1346-tól cár. 1332-ben először kelnek át Kisázsiából török csapatok a Balkán félszigetre. 1332-1337 között pápai adószedők tevékenykednek Magyarországon. 1333-ban meghal Lokietek Ulászló lengyel király. 1333-1370 között Nagy Kázmér Lengyelország királya. 1334 őszén I. Károly szerbiai hadjáratában elfoglalja Galambóc várát. 1335. János durazzói herceg halála. 1336-tól kezdve a magyarországi johannita rendtartomány vezetője a vránai (Dalmácia) perjel volt. 1335 márciusában I. Károly a kamara haszna (pénzújítás) helyett bevezeti a jobbágyháztartásokra kivetett kapuadót. 1337 júniusában I. Károly visszafoglalja az osztrákoktól a Muraközt. 1338. március 29-én I. Károly elrendeli az állandó értékű dénárok verését, tiltja az arany és ezüst vásárlását és kivitelét. 1338. május 6-án a svájci Töss apácakolostorban meghal árpádházi Szent Erzsébet, III. András király leánya. 1338 novemberében meghal Nekcsei Demeter tárnokmester, I. Károly tanácsadója. 1338-ban a magyar főpapok memorandumot nyújtanak be XII. Benedek pápához, Károly zsarnokoskodása ellen. 1340-ben Olgrad és Kestut litván fejedelmek megtörik a tatárok hatalmát. 1341-1391 között Palaiologosz János a bizánci császár. 1342-1356 között Gilétfi Miklós 1335 novemberében I. Károly a visegrádi királytalálkozón békét hoz létre két szövetségese, III. (Nagy) Kázmér lengyel és János cseh király között. A korszak lengyel és cseh ellentétek forrása a Luxemburgok lengyel trónigénye volt. A Piastok pedig a hajdani lengyel területet, Sziléziát szerették volna megszerezni. A béke során Kázmér Sziléziáról mond le, a cseh király pedig lengyel trónigényéről. Cseh-magyar különmegállapodásban szabályozták az északi kereskedelmi utak forgalmát, Bécs árumegállító jogát semlegesítve, egy Cseh- és Morvaországon át német földre vezető új utat jelölve ki (Budavár és Brünn árumegállító joga). 1336-ban az osztrák hercegek szövetkeznek a Babonics és Kőszegi családokkal, és Károly Róbert ellen támadnak. Március-október között Károly serege Szécsényi Tamás vezetésével cseh és lengyel szövetségben dúlja Ausztriát és elfoglalja Lékát. Lajos trónörökös is jelen van az osztrákok elleni hadjáratban. 1337-ben a lázadók meghódolnak, határváraikat (Szekcső, Tamási, Kéménd, Blagaj) kárpótlás ellenében a magyar király veszi át. Szeptember 11-i magyar-osztrák béke során Muraköz visszakerül Magyarországhoz. 1338-ban Lajos trónörökös és Luxemburgi Margit eljegyzik egymást. Lajos elindul menyasszonyáért Luxemburgi Károly udvarába. 1339. május 12-én I. Károly végleg kibékül a Kőszegiekkel és Babonićokkal, akiknek utolsó, három évig tartó lázadását az osztrák hercegek is támogatták. Az ország belsejében új birtokokat adományoz nekik, de felszámolja kiskirályságukat. 1339. július 7-én III. Kázmér lengyel király Visegrádon szerződést köt I. Károllyal, amelyben fiúutód nélküli halála esetére Károly fiát, Lajos herceget (a későbbi I. Lajos királyt) fogadja örökösévé. 1339-ben XII. Benedek (1334-1342) pápa megdorgálja a magyarországi marianus provinciálist, amiért csak németeket küld főiskolákra. 1342. március 6-án vegyes bizottság ül össze a magyar-osztrák határ kijelölésére. 1342-ben Anjou Endre és Johanna házasságkötése Nápolyban. I. Károly király 1342. július 16-án halt meg Visegrádon. Székesfehérvárott temették el a Szűz Mária-bazilika nagy oltáránál, István király és Imre herceg sírja közelében. A király elsiratására eljött sógora, a lengyel király, és násza, Károly morva őrgróf, a majdani IV. Károly császár is.

19 I. (Nagy) Lajos (1342-1382) 1342. szeptemberében meghalt Druget Vilmos nádor, a nádor ismét a királyi kúria egyik bírája, Gilétfi Miklós lesz. 1343. január 19-én meghal I. Róbert nápolyi király, utódja Johanna, András herceg felesége. 1344. december 6. körül I. (Nagy) Lajos Brünnbe érkezik, hogy részt vegyen a pogány litvánok elleni keresztes hadjáratban. 1344 december 1345 között magyar keresztes had vesz részt Vilna ostromában. 1345 nyarán Lackfi András székelyekből álló magyar serege Moldvában legyőzi a tatárokat. 1345-ben harc nélkül meghódol Horvátország (Bihács és több dalmát város) I. Lajos előtt. 1345-ben I. Lajos nőül veszi Luxemburgi Margit, Károly morva őrgróf (később cseh király és német-római császár) leányát. 1346. július 1-jén I. Lajos Záránál vereséget szenved a velenceiektől. Zára fél év múlva, december 21-én megadja magát Velencének. 1346-1370 között IV. Luxemburgi Károly cseh és német király, római császár. 1347 januárjában a királyi udvar Visegrádról átmenetileg Budára költözik. A királyi udvar központja 1347-1359 között Buda lett. 1347. július 28-án I. Lajos Buda város kiváltságait adományozza Kassának. 1347-1352 között pestisjárvány dúl Európában. Olasz hajók hozták be a Krím-félszigetről. 1348-ban az Európát megtizedelő fehér halál nevű pestisjárvány eléri Magyarországot. 1347. szeptember 7-én pestisben meghal Luxemburgi Margit, I. Lajos első felesége. 1348. A prágai egyetem alapítása. 1350. szeptember 17-én I. Lajos Lackfi Andrást nevezi ki Nápoly helytartójául. 1351 november-december 11 között I. Lajos az ország nemeseinek kérésére országgyűlést tart Budán, melyen kiadja kiváltságlevelét (az 1222. évi Aranybulla megújítása). Elismeri a nemesi adómentességet, ekkor vezetik be az ősiség elvét. 1351-ben vezette be Lajos király a terményekből járó földesúri tizedrész fizetésének kötelezettségét (kilenced). 1342. július 21-én Székesfehérvárott Telegdi Csanád esztergomi érsek királlyá koronázza I. Károly és Erzsébet fiát, I. (Nagy) Lajost (*1326- +1382). 1343-ban Nagy Lajos megkezdi nagyszabású építkezéseit Diósgyőrben. 1343. június 8-án Piast Erzsébet anyakirályné Nápolyba indul, hogy András herceg megkoronázását szorgalmazza. 1344-ben dolgavégezetlenül tér haza. 1344. június 15-én Basarab fia, Alexandru (Sándor) havasalföldi vajda Brassóban elismeri - a seregével Erdélyben tartózkodó - I. Lajost hűbérurának. 1345 júniusának második felétől júliusig I. Lajos hadjáratot vezet Horvátországba, amely ellenállás nélkül meghódol előtte. 1345. szeptember 18-19-én éjjel, Aversában valószínűleg Johanna királynő hozzájárulásával meggyilkolják András herceget. I. Lajos erre 1346. január 15-én VI. Kelemen pápától, Nápoly hűbérurától öccse gyilkosainak megbüntetését követeli. Durazzói Károly kibékül Johannával és a tarantói hercegekkel. 1347. november 11-én indult el szárazföldön át - mivel a dalmát partok Velence ellenőrzése alatt álltak -, Nagy Lajos első nápolyi hadjáratára bosszút állni öccse haláláért, megszerezni az immár őt illető nápolyi trónt, e kettős cél vezérelte. 1347 júniusában a magyar sereg győzelmet arat Aquilánál Durazzói Károly fölött. Nagy Lajos november 11-én indult útnak Visegrádról és december 24-én Aquilába érkezett. Johanna és Lajos tarantói herceg házasságot köt. 1348 január 11-én Nagy Lajos Capuánál megfutamította a nápolyi fősereget. Johanna január 15-én Marseille-be menekült. Nagy Lajos január 17-én bevonult Abersába, ahol január 23-án kivégeztette Durazzói Károlyt, és a tarantói és durazzói hercegeket Visegrádra küldi. Január 24-én bevonult Nápolyba, felvette a Jeruzsálem és Szicília királya címet. A nagy pestisjárvány elől azonban májusban kénytelen volt visszatérni Magyarországra. 1348-ban Anjou András fia, Martell Károly meghalt. Szeptemberben Johanna férjével együtt Nápolyba érkezik. December 24-én Treutel Miklós átadja Acerrát Tarantói Lajosnak. Johanna királynő eközben, Avignon városát eladta VI. Kelemen pápának, aki cserébe Johanna férjének, Tarantói Lajosnak királyi címet adományozott. Ellene Lackfi István vajda viselt hadat. 1349 szeptember-november között I. Lajos és III. Kázmér lengyel király hadat vezet a litvánok és a tatárok ellen. A meghódított Halics (1351) tartományt Kázmér kapja meg azzal a kikötéssel, hogy halála után a magyar királyra száll. 1352-ben I. Lajos a lengyel királynak adományozza Halicsot és Ladomériát. Nagy Lajos 1350. április 18-án Zengg kikötőjéből ezúttal tengeren indult második itáliai útjára, májusban bevonult Manfredoniába, elfoglalta Barit, és három hónapig ostromolta Aversát, ahol június 26- án maga is súlyosan megsebesült. Augusztus 1-jén bevonult Nápolyba, ahonnan szeptemberben Rómába zarándokolt, ahonnan szárazföldi úton október 25-én hazatért Budára. A Magyar és a Nápolyi Királyság egyesítése kudarcba fulladt.

20 1352 a pápai tizedek megadóztatása a kincstár javára. 1353. április 20-án I. Lajos nőül veszi Kotromanič István bosnyák bán leányát, Erzsébetet. 1354. március 1-jén I. Murád szultán elfoglalja Gallipolit. 1355 őszén a királyi udvar visszaköltözik Budáról Visegrádra. 1356-ban IV. (Luxemburgi) Károly kiadja a német aranybullát, elismerve a hét választófejedelem önállóságát. 1356. Carrara Ferenc szövetsége Lajossal. Júniustól hadjárat Velencei Köztársaság ellen. Conegliano elfoglalása. November 11-én megkötik a fegyverszünetet. 1356-1357 között Kont Miklós a 1357-ben Kont Miklós nádor elfoglalja Mestrét, július 8-9-én Spalato és Trau, szeptember 17-én Zára magyar uralom alá kerül. A dalmát városok és szigetek meghódolnak. Lackfi István a pápa részére elfoglalja Cesenát. 1358. február 18-án I. Lajos békét köt a Velencei Köztársasággal, melynek során Dalmácia és Raguza a magyar király uralma alá kerül. 1358. május 15-én ismeretlen szerző (Kálti Márk) megkezdi a Képes Krónika írását. 1359-ben újabb pestisjárvány dühöng Magyarországon és Lengyelországban. 1360 októberében meghal János szlavónai herceg, I. Lajos unokaöccse és kiszemelt örököse, a magyar Anjou-ház utolsó férfi tagja. 1360-1365 között I. Lajos kiűzi az országból a zsidókat. 1360 körül Kolozsvári Márton és György elkészítik a váradi királyszobrokat: Szent István, Szent László és Szent Imre bronz lovasszobrai. 1373-ban készül el a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobra. 1361. augusztus 9-én I. Lajos király Kassa városának árumegállító jogot adományoz. 1361-ben I. Murád szultán (1359-1389) elfoglalja Drinápolyt. 1361-1365 között a zsidók kiűzése Magyarországról. 1363 júliusában I. Lajos hadat vezet Boszniába (elvész az ország nagypecsétje). 1363-ban I. Murád körülzárja Bizáncot. 1351 június-augusztus között újabb litván hadjárat indul. 1352. március 29-én a litván háborúban ostrom alá veszik Belc várát, ahol Lajos súlyosan megsebesül. 1352. március 23-án békét kötött Johannával, és kivonta csapatait a Nápolyi Királyságból. - 1381-ben majd, VI. Orbán pápa biztatására Kis Károly durazzói herceget küldi magyar sereg élén Itáliába. Az Aversában kivégzett Károly unokaöccse, miután elfoglalja Nápolyt, foglyul ejtette Johannát és börtönében megfojtja. 1352-ben Lajos és Kázmér egyezményt kötnek Galíciáról és Lengyelország örökléséről. 1354-ben újabb litván hadjárat indul. 1355-ben újabb hadjáratot vezetnek szerbia ellen. Alsólendvai Miklós elfoglalja Klisszát. Velence szövetkezik a szerbekkel, Svardonát megvásárolja. 1355. december 20-án meghalt Dusán István 1346-tól cár, a középkori Szerbia legnagyobb uralkodója, I. Lajos ellenfele. 1355-1365 között IV. Uros lesz a szerb király. A szerb állam rövidesen széthullik. 1356-ban a pápa Lajosnak az egyház főkapitánya címet adományozza. 1357-ben megkísérlik a boszniai bogumilok megkeresztelését. 1357 júliusában I. Tvrtko István bosnyák bán unokatestvére, Erzsébet magyar királyné hozományául területeket enged át Boszniában. 1359 május-július között I. Lajos hadat vezet Szerbiába, és Krusevácnál legyőzi Dusán utódát, IV. Uroš cárt. 1360 januárjában I. Lajos hadat vezet Moldvába, Bogdán vajda román fejedelemsége ellen, de az országot nem sikerül magyar uralom alá vennie. 1360 szeptemberében Meggyesi Simon vezetésével 7000 főnyi sereg érkezik az Egyházi Államba a pápa megsegítésére. A belőlük szerveződött zsoldossereg, az ún. Magna societes Ungarorum, amelynek egyik vezére Toldi Miklós volt, később több éven át harcol itáliai fejedelmek szolgálatában. (Előbb Tarantói Lajos nápolyi király, 1365-ben a pápa, majd Johanna királynő zsoldjába álltak. 1363-ban Siena és szövetségesei legyőzik Firenze zsoldoshadát Poggibonsinál. Toldi Miklós sienai fogságba esik.) 1362-ben Nagy Lajos és Rudolf kibékül és szövetségre lép a császár ellen. 1363-ban hadjárat indul Tvrtkó István bosnyák bán ellen. 1364-ben I. Lajos Nápolyból udvarába hozatja rokonát, Károly durazzói herceget (a későbbi II. Károly királyt), és gondoskodik neveltetéséről. Durazzói Kis Károly Szlavónia hercege. 1364-ben Bogdán vajda uralma Moldvában. 1365-ben bolgár hadjárat indul. Júniusban magyar kézre kerül Bodon (Vidin), Himfi Benedek Bolgárország bánja lesz. Lajk havaselvei vajd háborús fenyegetésre hódol. 1365-ben a Máramarosból kiköltöző Bogdán vajda megalapítja a moldovai román fejedelemséget. 1366-1368 között Lackfi Imre és Szeglaki László bolgár bánok. 1367-ben Lajk havaselvei vajda, szörényi bán és fogarasi herceg harca a törökök és bolgárok ellen. 1368-ban Lajk és Sismán (1367-1393) tirnovói bolgár cár felkelése után magyar hadjárat indul Havaselvére. 1367-ben Károly császár és Rudolf újra szövetségre lép egymással. Magyar-lengyel-bajor szövetség és megtorló háború terve a Habsburgok ellen.

21 1363-1370 között Nagy Lajos eltiltja a pápai tizedszedést. 1371- ben Nagy Lajos végül is egyévi engedélyt ad pápai tizedszedésre. 1364-1396 között Stracimir János északbolgár cár. 1365-ben Sándor, a tirnovói bolgár cár török adifizetőjévé lesz. 1365-1371 között Vukaszin szerb király. 1365-ben Vukaszin- Stracimir-Lajk oláh vajda szövetkeznek és függetlenítik magukat. 1365 májusában I. Lajos elfoglalja Vidint. Uralkodóját, Sztracimir cárt Magyarországon fogságba veti. A bolgár bánság 1369 őszéig áll fenn. 1366. A magyar katonák első találkozása a törökkel. 1366. Wiclif elő-reformátor fellépése Angliában. 1367. június 29-én Nagyszeben Buda kereskedelmi szabadságjogát kapja. 1368 október-november között I. Lajos hadjáratot vezet Lajk havasalföldi vajda ellen. 1369. december 8-án I. Lajos árumegállító jogot adományoz Brassó városának. 1371. szeptember 26-án I. Murád szultán súlyos vereséget mér a szerbiai fejedelmekre a Maricafolyó mellett. 1371-1375 között török kézre kerül Macedónia. 1372-75 között Lackfi Imre a 1373. Lajos és IX. Gergely pápa viszálya a püspöki kinevezések miatt. 1375 nyarán I. Lajos hadjáratot vezet Havasalföld ellen. A törökök betörnek a Temesközbe. 1375-1385 között Garai Miklós a 1376. március 7-én I. Lajos Bártfát a királyi városok közé emeli. 1377-ben Tvrtko bosnyák bán felveszi a Szerbia és Bosznia királya címet. 1377-ben magyar hadjárat Bulgária ellen, újabb csata a törökkel. 1378 májusában hároméves háború tör ki Velencével. 1378. szeptember 20-án VII. Kelemen ellenpápa megválasztása VI. Orbánnal szemben, akit I. Lajos is támogat. 1379-ben az esztergomi kolostorban egyetemes generális választó közgyűlést tart a ferences-rend. 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyja a pécsi egyetem alapítását (csak 1390-ig működik). A társégben található egyetemek közül a prágai 1348-ban (IV. Károly császár), a krakkói 1364-ben (Nagy Kázmér), a bécsi 1365-ben (Rudolf herceg) létesült. 1369 szeptemberében létrejön az osztrák béke. Lajos szövetséget köt Nápollyal és a bajorokkal IV. Károly császár ellen. 1369. december 7-én a Bulgáriában járt magyar had feloszlik. Garai Miklós macsói bán a Dunán, Lackfi Miklós a Jalomica völgyén Havaselvére tör és Szörény várát elfoglalják. 1370. november 5-én meghalt III. Kázmér lengyel király. November 17-én Krakkóban Piast királlyá koronázzák I. Lajost (1370-1382), aki anyját, Erzsébetet nevezi ki helytartóvá. Létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. 1370. október 10-én I. Lajos elszakítja az 1352-ben odaajándékozott Halicsot és Ladomériát Lengyelországtól, és hűbérül rokonának, Piast Oppelni László hercegnek (1367-1372 között nádor) adja, aki eddig a nádori méltóságot viselte. Halics 1380-tól a magyar kormányzás alá kerül orosz vajdaság néven. 1373. június 1-jén I. Lajos és IV. Károly német-római császár, cseh király egyezséget köt gyermekeik, az ötéves Luxemburgi Zsigmond és a kétéves Mária eljegyzéséről. 1374. augusztus 10-én I. Lajos követei Párizsban eljegyzik elsőszülött leányát, a négyéves Katalint V. Károly francia király másodszülött fiával, Lajos orleans-i herceggel. A magyar király a jegyespárra ruházza nápolyi trónigényét. 1374-ben az angol John Wycliff (+1384) szembeszáll a pápa fensőségének elvével. 1377-ben hosszú avignoni tartózkodása után - visszahelyezik Rómába a pápa székhelyét. 1381-ben Angliában John Wicliff a nép nyelvére lefordítja az Újtestamentumot. 1374. szeptember 17-én I. Lajos Kassán kiváltságlevelet ad a lengyel rendeknek, akik ennek fejében elismerik a leányági örökösödést. (A kassai privilégium a lengyel nemesség számára az 1351. évi magyar törvényhez hasonló jelentőségű. 1375. március 9-én I. Lajos legifjabb leányát, Hedviget eljegyzi Habsburg Vilmossal, III. Lipót osztrák herceg fiával. Hedvig és Vilmos házasságát képviselők útján végül is 1378. június 15-én Hainburgban kötik meg. 1376. december 7-én Krakkóban egy utcai összetűzés során lemészárolják az Erzsébet királyné kíséretéhez tartozó nemeseket. Erzsébet visszatér Budára. 1377 július-szeptember között I. Lajos hadjáratot vezet a litvánok ellen. Elfoglalja Belz és Chelm várát. Ugyanakkor Oppelni László Moldvában helyreállítja a magyar fennhatóságot. Piast Oppelni László 1377-1379 között Lengyelország kormányzója. Utána 1379-1380 között újra Erzsébet (+1380) Lengyelország kormányzója. 1379 augusztusában, miután legidősebb leánya, Katalin 1378-ban meghalt, I. Lajos Kassán elismerteti a lengyel főurakkal második leánya, Mária trónöröklési jogát. 1380. június 2-án I. Lajos az Anjou-ház egyetlen élő férfitagjára, Károly durazzói hercegre ruházza a Nápolyi Királyságra vonatkozó jogait. 1380-ban VI. Orbán az 1377-ben Avignonból hazatért római pápa Johannát megfosztja a nápolyi tróntól.

22 1378-1381. Újabb Velence elleni háború. Velence és a magyar királlyal szövetkezett Genova háborúja, az utóbbi veresége (1380) és hanyatlása. 1381. június 2-án VI. Orbán pápa Károly herceget Rómában III. Károly néven Nápoly (Szicília) királyává koronázza. 1381. augusztus 24-én I. Lajos és szövetségesei Torinóban békét kötnek Velencével. 1380. július 16-án Durazzói Kis Károly és Horváti János magyar sereggel elfoglalja Nápolyt. 1380-ban ifjabb Erzsébet királyné befolyáshoz jut. Zavisza krakkói püspök lesz Lengyelország kormányzója. 1381. augusztus 24-én kötik meg a torinói békét. Treviso és Trieszt az osztrák hercegeké. Velence 7000 arany kárpótlást vállal. Augusztus 25-én Johanna Durazzói Károly fogságába kerül. III. Kis Károly 1381-1386 között Nápoly királya lett. 1382. májusában börtönében megfojtják Johanna királynőt. 1382-ben Mária és Luxemburgi Zsigmond trönörökösök lesznek. A júliusban Zólyomban tartott lengyelországgyűlés kimondja: Mária és Zsigmond lengyel trónöröklési jogát. 1382. szeptember 10-én Nagyszombat városában meghal I. (Nagy) Lajos király. Szeptember 16-án Székesfehérvárott, a bazilika általa alapított kápolnájában temették el. 1382. szeptember 17-én Mária királynőt megkoronázzák. Trvtko István fellázad Mária uralma ellen. A kassai egyezményben Lengyelország Hedviget ismeri el trónörökösnek. ROKONI KAPCSOLATOK LENGYEL URALKODÓKKAL A Piastok lengyel uralkodóháza, ellentétben az Árpádokkal, terebélyes dinasztia volt, amely még a 12. században ágazott szét. A belőle származott hercegek részben lengyel tartományok felett uralkodtak, részben Sziléziában, amely akkoriban már a Német-római Birodalomhoz tartozott. A sok ág egyike volt a feje ama Łokietek Ulászló, aki 1320-ban megszerezte a lengyel királyi koronát, és egyik leányát, Erzsébetet férjhez adta régi szövetségeséhez, a magyar I. Károlyhoz. A lengyel király leánya, Erzsébet 1320-ban lett I. Károly (Károly Róbert) felesége. Hét gyermeknek adott életet (öt fiúnak és két leánynak). Férjét közel négy évtizeddel élte túl. Végrendeletéből, hosszú élete során tett számtalan egyházi adományából egy mélyen vallásos, kegyes adakozó képe bontakozik ki. A Képes krónika miniatúráján Köpenyes Madonnaként áll Erzsébet királyné gyermekei körében. Az ő életüket óvta 1330-ban, amikor négy ujját vágta le a királyi családra rontó Záh (Zách) Felicián. Személyiségének jellemző vonása azonban az is, hogy uralomvágyó, erőszakos anyakirályné volt, akitől fia, Lajos, a király és az ország nagyjai egyaránt tartottak. A kormányzatban szinte egyenrangú szerepe volt Lajossal. Erzsébet 1370-ben hazament, hogy fia helyett Lengyelországot kormányozza. Lengyel volta ellenére magyar lovagokkal vette magát körül, ami nagy elégedetlenséget szült a hazaiak körében. 80 évesen hunyt el. Łokietek Ulászló egyetlen fia, III. (Nagy) Kázmér, akinek nem volt fiú örököse, unokaöccsére, Nagy Lajosra hagyta királyságát, és Lajos ily módon lett 1370-ben Lengyelország uralkodója. Az Anjou-Piast dinasztikus kapcsolatok azonban sokkal sokrétűbbek voltak, I. Károly előzőleg 1310 táján egy sziléziai hercegnőt vett feleségül, akit ugyan nagyon hamar elveszített, de sógorai egyikét utóbb mégis esztergomi érsekké, a másikat veszprémi püspökké tette. Nagy Lajos feleségének, a boszniai Erzsébetnek is volt lengyel rokona: egy anyai nagybácsi, akiből pannonhalmi apát lett. A Piast rokonok közül a legnagyobb karriert Erzsébet anyakirályné unokaöccse, Oppelni László herceg futotta be, ő öt éven át Magyarország nádora, Halics kormányzója volt.

23 I. (Nagy) Lajos korában Lengyelország és Magyarország közötti áruforgalom megkönnyítésére 1368-ban kereskedelmi egyezményt kötött III. Kázmér lengyel királlyal. A lengyel-magyar kereskedelmi forgalom nagy része az 1361 óta árumegállító joggal rendelkező Kassa és Krakkó közt bonyolódott. Az 1360-as években a két város között erős rivalizálás, kereskedelmi háború zajlott. Az 1368. évi budai egyezmény rendezte a vitás kérdéseket, Lajos lengyel királlyá választása után (1370) pedig a kereskedelmi kapcsolatok tovább javultak. Az 1339-ben kötött örökösödési szerződés értelmében Nagy Kázmér 1370. november 5-i halála után 12 nappal, november 17-én Nagy Lajos fejére került a Piastok koronája. Lajos címe szerint Magyarés Lengyelország királya lett, a két országot a közös uralkodó személye kötötte össze, azaz perszonálunióban álltak egymással. Lajos 1344-ben és 1351-ben harcolt a lengyel korona érdekeiért a litvánokkal, királyként pedig 1377-ben újabb hadjáratot indított. Lengyel trónja láthatóan háttérbe szorult a magyar mellett, keveset tartózkodott az új országában. Az a választása, hogy anyját bízta meg Lengyelország kormányzásával, kifejezetten szerencsétlennek bizonyult. Az iránta érzett ellenszenv hatására 1376-ban egy kisebb összeütközés a királyné magyar kíséretének lemészárlásához vezetett. Nagy Lajost pestisben elhunyt első felesége nem ajándékozta meg gyermekkel. 1353-ban Kotromanics Erzsébettel kötött második házassága is 17 évig volt gyermektelen. A trón várományosa így öccse, István herceg lett. István 1354-ben meghalt, így fia, János, majd annak halála (+1360) után leánya, Erzsébet következett. Erzsébet királynő (+1373) végül Anjou-rokon Tarantói Fülöp herceg (+1373) felesége lett. Az Anjou-ház utolsó férfitagja, Durazzói Károly (*1354) 1364-től Magyarországon élt. Őt 1381-ben III. Károly néven Lajos segítségével nápolyi királlyá koronázták. Nagy Lajos felesége, Erzsébet 1370-ben szülni kezdett (Katalin, Mária *1371, 1373-ban Hedvig). Lajost 1375-től a leányági örökösödés elfogadtatását tűzte ki célul. Az vonakodó lengyel rendeket végül is a kassai privilégium kibocsátásával sikerült meggyőzni, amelyben a lengyel nemességet széles kiváltságokkal ruházták fel. 1374-ben Katalint V. Károly francia király fia, Lajos orleans-i herceg jegyezte el, 1375-ben Hedviget III. Lipót osztrák herceg fia, Habsburg Vilmos, Máriát pedig kétéves korában IV. Károly császár ifjabb fia, Luxemburgi Zsigmond jegyezte el. Miután Katalin 1378-ban meghalt, a trón várományosa Mária lett, 1379-ben a lengyelek tudomásul vették Mária és Luxemburgi Zsigmond utódlását, mert azt hitték, hogy a pár Lengyelországban fog lakni. A magyar trón Hedvigre szállt volna. Lajos végakaratában azonban egész birodalmát Máriának szánta. A lengyelek ellenállása miatt az özvegy anyakirályné (régens) Hedviget küldte Lengyelországba. Ott 1384-ben királynővé koronázták, s osztrák házasságát semmisnek nyilvánítva hozzákényszerítették a litván nagyfejedelemhez, Jagellóhoz. 1385 áprilisában Budán megbízottak útján megkötik Mária királynő és Orleans-i Lajos házasságát, de Mária és Luxemburgi Zsigmond az anyakirályné és Garai Miklós ellenállása ellenére 1385. november 1-jén házasságot kötöttek. A megyei nemesség jelöltje Durazzói (vagy Kis) Károly nápolyi király, az Anjou-ház utolsó férfisarja volt. Zsigmond kénytelen volt elmenekülni, Mária bejelentette lemondását, mire Székesfehérvárott 1385. december 31-én megkoronázták Károlyt, aki csak 39 napig volt hatalmon. A királyné tőrbe csalták, s súlyosan sebesülten Visegrád várába zárták, ahol 1386. február 24-én meghalt. A nápolyi párt ekkor Károly kiskorú fiát, Lászlót nyilvánította királlyá, felkelést szervezett, és a délvidéken a királynékat foglyul ejtették. Erzsébetet 1387 első napjaiban megfojtották. Mária csak 1387 nyarán szabadult. 1395-ben várandós állapotban lovasbalesetet szenvedett és meghalt. Luxemburgi Zsigmondot 1387 március végén választották királlyá, és március 31-én Székesfehérvárott koronázták meg.

24 HEDVIG (Jadwiga) Hedviget 1384. október 15-én koronázták lengyel királlyá. Habsburg Vilmossal négyévesen kötött pro forma házasságát semmisnek nyilvánították. A Nagy Lajos király óta fennálló perszonálunió is felbomlott. Két év múlva az ifjú királynőt feleségül adták az érett férfikorban járó litván nagyfejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz, aki Hedvig kezéért komoly előnyöket ígért: az eddig pogány litvánok felveszik a kereszténységet. Létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Hedvig (Jadwiga) az esküvő után az uralkodás feladatát átengedte férjének. Idejét főleg jótékonykodással töltötte. Jelentős szerepet vállalt a krakkói egyetem újraindításában (1397) is. 1399-ben első gyermeke szülésébe belehalt. A lengyelek ma szentként tisztelik. Trónviszályok (1382-1395) Mária (1382-1387) 1382. szeptember végén Zsigmond értesülve I. Lajos haláláról felveszi a Lengyelország ura címet. 1383-ban Ziemovit mazóvi herceg lengyel trónkövetelő leverése. A horvát lázadást Lackfi István nádor fékezi meg, Erzsébet és lányai haddal vonulnak Horvátországba. 1384-ben Mária országgyűlésen erősíti meg az 1351. évi törvénykönyvet. Durazzói Károly (1385-1386) 1385-ben török kézre kerül Szófia. 1385-1387 között Szécsi Miklós a 1386. február 18-án Hedvig és II. (Jagelló) Ulászló házasságával létrejön a lengyel-litván perszonálunió. 1386-1434 II. Ulászló lengyel király. 1386-ban Zsigmondot az ország főkapitányául ismeri el az országos tanács. 1373-1387 között török kézre kerül Thrákia. 1386-ban a törökök elfoglalják Ništ. 1387-1392 között Lackfi István 1387-1418 között Kanizsai János az esztergomi érsek. 1382. szeptember 17-én Demeter esztergomi érsek királlyá koronázza Máriát (*1371- +1395). A 11 éves kislány helyett a tényleges uralkodó Erzsébet királyné. 1383. március 28-án Erzsébet anyakirályné fölmenti a lengyeleket Máriának és Zsigmondnak tett hűségesküjük alól, Hedvig jegyese, Habsburg Vilmos lengyel trónöröklési jogának elismerését kívánja. 1384. október 15-én Hedviget, Krakkóban királynővé koronázzák. 1385 áprilisában Mária királynő és Orleans-i Lajos formális házasságot köt, de november 1-jén már Luxemburgi Zsigmonddal köt új házasságot. 1385 szeptemberében Horváti Pál zágrábi püspök hívására Durazzói Károly (*1350- +1386) nápolyi király Magyarországra érkezik. Augusztus szeptember között a Garai-Lackfi párt azonban Zsigmondot támogatja. 1385 decemberében a budai nemesi országgyűlésen megjelent nemesi tömegek kikényszerítik Mária királynő lemondását Durazzói Károly javára, és december 31-én Székesfehérvárott a Szent Koronával királlyá koronázzák II. Károlyt. 1386. február 6-én Budán a királynők palotájában merényletet követnek el II. Károly ellen, aki 24-én belehal sebeibe. A tett végrehajtója Forgách Balázs pohárnokmester, kitervelője Garai Miklós volt Mivel Károly kiközösítés alatt állt, egyházi szertartással csak 1390-ben temették el. 1386 február végén Horváti János macsói bán párthívei Máriával szemben II. Károly fiát, a kiskorú Lászlót ismerik el a magyar trón örökösének. 1386 áprilisában Zsigmond brandenburgi őrgróf és bátyja, IV. Vencel cseh király sereggel Magyarország ellen vonult, Győrben egyezséget köt Máriával és anyjával jogai biztosításáról. Július 25-én Horváti János Gara (Valkó m.) vára és Gyakovár között elfogja Mária királynőt és Kotromanič Erzsébet anyakirálynét. Forgách Balázst és Garai Miklóst megölik. Az uralkodó nélkül maradt országban országtanács alakul. Zsigmond felveszi a Magyarország királya címet.

25 Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) 1388-ban Németországban a Sváb Szövetség és a Rajnai Szövetség hadserege vereséget szenved az egyesült nemesi csapatoktól. 1388. május 22-én Zsigmond király elzálogosítja a brandenburgi őrgrófságot Jodok morva őrgrófnak, Pozsonyért. 1389. június 15-én I. Murád szultán az (első) rigómezei csatában győz a délszláv (szerb és bosnyák) fejedelmek koalíciójával szemben. Lazarevics István szerb despota elfogadja a török fennhatóságot. 1389-ben Kobilovics Milos megöli I. Murádot. 1390 tavaszán a törökök betörnek Krassó, Keve, Temes, Torontál megyék, valamint a Szerémség területére. Szeptember végén Zsigmond király Temesvár irányából haddal indul Szerbiába. 1390-ben Váradon felállítják Szent László király bronzból öntött, életnagyságúnál nagyobb lovas szobrát, a Kolozsvári testvérek alkotását. 1391-ben Zsigmond király a Szerémségben és Szerbiában hadakozik a törökkel és a szerbekkel. 1391-1395 között Dabisa István a bosnyák király. 1391-1397 között Budai János esztergomi kanonok megalapítja az esztergomi kollégiumot (1543-ig működik). 1392 novemberében Zsigmond leváltja Lackfi István nádort. 1393. július 17-én a Bajazid szultán török csapata elfoglalja Tirnovót, megölik Sisman bolgár cárt, majd a törökök körülfogják Konstantinápolyt. 1393-ban Lengyelországban találkozik Zsigmond II. Ulászló királlyal és feleségével, Hedviggel. 1394-ben Csehországban nemesi felkelés tör ki Vencel király ellen. 1394. október 10-én I. Bajazid török szultán legyőzi Mircse havasalföldi vajdát, majd betörnek Erdély területére, a Barcaságba. Zsigmond 1395. július-augusztus között a havasalföldi hadjáratban visszasegíti trónjára vazallusát, Mircse vajdát, és a törököktől elfoglalja Kisnikápoly várát. 1396-97 II. Ulászló lengyel király trónkövetelése. Prokop morva őrgróf a Vág-vidéket követeli. 1387 januárjában a vránai perjel Novigrád várában megfojtja Kotromanič Erzsébet anyakirálynét. Március 31-én kerül sor Zsigmond (*1368- +1437) királlyá koronázására Székesfehérvárott. Zsigmond apja IV. Károly német-római császár, anyja Pomerániai Erzsébet lengyel hercegnő volt. Fő támogatója Lackfi István nádor és Kanizsai János egri püspök, főkancellár volt. Mária Királynő június 4-én Frangepán János és a velencei hajóhad segítségével szabadult ki fogságából. 1389-ben Lazarevics istván szerb kenéz (1389-1427) török hűbéres lesz, az első török portyázók megjelennek Magyarországon is. Frangepán János Tvartkó ellen harcol a dalmát városokért. 1390. júniusában Zára kivételével Dalmácia Tvartkó István (+1391) kezébe kerül. 1390. májusában a pápa elismeri II. Károly fiát, Lászlót Nápoly királyának, aki 1391-ben trónkövetelőként lép fel. Horváti János magyarországi helytartója. Nápolyi László 1391-ben nőül kéri Bajazid szultán leányát. 1392. március 7-én Zsigmond Stibor pozsonyi ispánnak adja Csejte várát és városát (Nyitra m.), március 10-én Garai Miklósnak és Jánosnak eladományozza Kőszeg (Vas m.) és Csesznek várát (Veszprém m.). 1393 novemberében Zsigmond király unokatestvére, Jodok morva őrgróf oldalán bátyja, Vencel német és cseh király, valamint Prokop morva őrgróf ellenében visszaveszi a Pozsony megyei várakat. 1394 június végén Zsigmond király beveszi a boszniai Dobor várát, az elfogott Horváti Jánost Mária királynő Pécsett kivégezteti. Az év végére Horvátország és Dalmácia elismeri Zsigmond fennhatóságát. 1395. március 7-én Mircse havasalföldi és István moldovai vajda Zsigmondnak hódolnak. 1395. május 17-én Mária királynő lovasbalesetben életét veszti. 1395. október 6-án IX. Bonifác pápa megalapítja az óbudai egyetemet, amely 1403-ig működik, majd 1410-18 között rövid ideig újra üzemel. 1396 augusztusában a keresztes hadak elfoglalják Orsovát, 28-án Bodont (Vidin), szeptember 7-én Rahovát, 12-én Zsigmond és Garai hadai egyesülnek Nikápoly alatt. 1396. szeptember 28-án a bulgáriai Nikápoly vára alatt I. Bajazid szultán legyőzi a Zsigmond római szentbirodalmi helytartó vezetette európai keresztes sereget. Fogságba esik Jolsvai Leusták magyar nádor (1392-1397). Zsigmond király a Balkán-félsziget megkerülésével, velencei hajókon előbb Konstantinápolyba, majd december 21-én Raguzába megy, a tél folyamán tér vissza Dalmáciába. 1396 végén a nikápolyi vereség hírére Lackfi István vezetésével felkelés tör ki László nápolyi király trónra juttatása érdekében. 1397. február 27-én Zsigmond hívei (Cillei Herman és Garai Miklós) Lackfi Istvánt tárgyalások ürügyén Kőrösudvarhelyre hívják és meggyilkolják. Felkelésüket rövid idő alatt felszámolják. 1397. szeptember 29-én Zsigmond országgyűlést hív össze Temesvárott, amelyen elsősorban a törökök elleni védelem megszervezésére irányuló rendelkezéseket fogadta el (nemesi hadbavonulási kötelezettség a török ellen, portális katonaság, a védelmi háború költségeit a nemesség jobbágyai viselik.) 1398-ban Zsigmond hadjáratot vezet a török ellen.

26 1397-1402 között Bebek Detre a 1398-1404 között Ostoja István bosnyák bán. 1399. június 15-én meghal Hedvig lengyel királynő, I. Lajos kisebbik leánya, a magyarországi Anjou-ág utolsó tagja. 1400 augusztusában a német királyi címtől a választófejedelmek megfosztják Luxemburgi Vencelt, helyette azonban nem Zsigmondot, hanem III. Ruprecht pfalzi választófejedelmet (1400-1410) választották meg. 1399-1414 között László nápolyi király sikertelen kísérlete Itália egyesítésére. 1401 Itáliában az antik római művészet felfedezésével kezdetét veszi a reneszánsz művészet. IV. Károly (*1347- +1378) németrómai császár és cseh király halála után a német-római birodalom koronáját Vencelre (1379-1400) hagyta. Fia, IV. Vencel (*1379- +1419) 1402. február 4-én öccsét, Zsigmondot teszi meg csehországi helytartójává. 1402. július 14-én Timur Lenk az ankarai csatában legyőzi és elfogja I. Bajazid török szultánt. 1402-ben Husz János Prágában elkezdi Róma-ellenes tanainak hirdetését (huszitizmus kezdete). 1402-1433 között Garai Miklós a 1403-ban Lazarevics István despota a töröktől Zsigmondhoz pártol, a Sárkány-rend tagja lesz (+1427. július 19.) 1403-1421 között I. Mohamed török szultán. 1404-ben meghalt IV. Albert osztrák herceg, Zsigmond kiszemelt örököse. 1405. A Budai Jogkönyv születése a Magdeburg városjoga alapján. A királyi városok pallosjogot kapnak. 1405. augusztus 5-én Zsigmond király III. dekrétuma alapján a jobbágy fölött ura bíráskodik első fokon. 1406. április 6-án Zsigmond kibocsátja az egyházzal kapcsolatos rendeletét. 1406 körül elkészül az ún. Szent László-herma. 1408-ban újra kezdődnek a török portyázások. 1398 július-augusztus során Zsigmond hadjáratot vezet Boszniába Hervoja nagyvajda ellen, aki Nápolyi László magyar trónigényét támogatja. 1399 júliusában Zsigmond Prokop morva őrgróf ellen vezet háborút, decembertől a hadszíntér áttevődik Morvaországba. (1399-1400) 1401. április 28-án Kanizsai János esztergomi érsek és Bebek Detre nádor vezetésével az országnagyok Budán letartóztatják Zsigmond királyt. Zsigmond a főurak fogságában, előbb Visegrádon, majd Siklóson (április 28-augusztus). Fő követelésük: Zsigmond távolítsa el idegen híveit, elsősorban a lengyel Stibor erdélyi vajdát és Eberhard zágrábi püspököt. Az ország kormányzását országtanács veszi át, élén a Szent Korona kancellárja címet viselő Kanizsai Jánossal. 1401 júniusában az országnagyok egy része II. (Jagelló) Ulászlónak, másik része Vilmos osztrák hercegnek ajánlja fel a magyar trónt. Zára városa Nápolyi László pártjára áll. Augusztus 31-én Patán (Somogy m.) megegyezés születik a Zsigmond párthíveit képviselő Garai Miklós horvát-szlavón bán és a Zsigmondot fogságban tartó országnagyok között. Október 29-én Zsigmond visszakapja trónját. Közkegyelmet ad a lázadóknak és megígéri, hogy idegen párthíveit Stibor kivételével elbocsátja. Eljegyezte Cillei Hermann leányát, Borbálát, akinek nővére, Cillei Anna ugyanakkor Garai Miklós menyasszonya lett. Cillei Frigyes nőül veszi Frangepán Erzsébetet. (Zsigmond ligája a Garai-Cillei rokonsággal.) 1402. szeptember 14-én Zsigmond Pozsonyban kölcsönös örökösödési szerződést köt IV. Albert osztrák herceggel. 1403-tól Albert herceg Zsigmond helytartója Magyarországon. 1402 végén a bárói ellenzék Kanizsai János és Bebek Detre vezetésével Váradon Szent László sírjánál ünnepélyesen hűséget fogad a távol lévő Nápolyi Lászlónak, aki előtt a dalmáciai városok is meghódolnak. 1403. augusztus 5-én Kanizsai János esztergomi érsek Zárában alkalmi koronával Magyarország királyává koronázza Nápolyi Lászlót, de október 8-án végül is Zsigmond kerekedik felül, és novemberben Nápolyi László Zárából visszatér Itáliába. 1405-ben a városok és szabad községek polgárai országos gyűlést tartanak. Zsigmond 1405. április 15-én adja ki városi dekrétumát, amely politikai, gazdasági és pénzügyi intézkedéseket tartalmaz (királyi városok kiváltságai). Július 23-án Zsigmond király biztosítja a nemesek mentességét a tizedfizetés alól. A 37 éves Zsigmond király és a 13 éves Cillei Borbála házasságára 1405 november közepén kerül sor. December 6-án Cillei Borbálát királynévá koronázzák. 1406-ban osztrák háború indul. Cillei Hermann horvát-szlavóndalmát bán. 1407 szeptemberében és októberben Zsigmond hadat vezet Boszniába Hervoja bosnyák nagyvajda (Nápolyi László legfőbb támogatója) ellen. 1408 május-június között Zsigmond király Boszniába nyomul, beveszi Dobor várát és 171 bosnyák urat lefejeztet, holttestüket a Boszna folyóba dobatta. Az év őszén vezetett újabb boszniai hadjárat után meghódol II. Tvrtko István király (1404-8) is. 1408. december 12-én Zsigmond király és Cillei Borbála királyné a Bosznia felett aratott győzelem alkalmából Pécsett megalapítják az ún. Sárkány-rendet. (A királyi párral együtt 24 tagja volt.) 1409 januárjában Hervoja bosnyák nagyvajda, valamint Trau és Sebenico városok meghódolnak Zsigmondnak.

27 1409. július 9-én László nápolyi király 100 ezer aranyért eladja megmaradt dalmáciai birtokait (Zára, Vrána, Novigrád, Pago) a Velencei köztársaságnak, egyúttal ráruházza minden Dalmáciához fűződő jogát. 1409-ben pápai bullát adnak ki a csehországi huszita tanítások ellen, a bulla kiközösítéssel fenyegeti az új tan hirdetőit és híveit. 1409-ben Dalmácia és Dél- Horvátország urai behódolnak. 1409-ben a király megerősíti Hervoja spalatói hercegi címét, amelyet Nápolyi Lászlótól kapott, és magyarországi birtokokkal (Pozsegavár, Segesd) is felruházza. 1409 szeptemberében Zsigmond örökösödési szerződést köt a Habsburgokkal. Albert herceg és Erzsébet eljegyzik egymást. 1409-ben Zsigmond király szövetségre lép a Lengyelország ellen készülődő Német Lovagrend mesterével és Vitold litván nagyfejedelemmel. 1409. október 18-án Zsigmond király a Havaselvéről menekült román származású Sorba fia Vajk udvari vitéznek (Hunyadi János apjának) és testvéreinek, nagybátyjának és fiának adományozza a hunyadi uradalmat, Hunyad várával együtt. Az adománylevél külön említi Hunyadi Jánost. A lengyel Stibor már az 1390-es évek közepén az ország egyik legbefolyásosabb emberének számított. Királya elsőként mentesítette az 1397. évi törvény külföldiek elleni rendelkezéseinek hatálya alól. Erdélyi vajda (1395-1401, majd 1409-1414 között). Birtokai Pozsony és Zsolna között egy tömbben terültek el (1404-től a Vág folyó egész földjének ura ). Tizenkét váruradalmával Garai és Cillei mögött a harmadik leggazdagabb földbirtokos volt. A Sárkányrend tagja volt. 1414 február elején halt meg. 1410 februárjában Velence háborút indít Dalmácia birtokaiért, és ostrom alá veszi Sebenico és Trau városokat. 1411-ben Zsigmond eljegyezteti leányát, Erzsébetet V. Albert osztrák herceggel. 1412-től 6 évig távol marad Magyarországtól Zsigmond király. 1412-1433 között Zsigmond császár és magyar király kereskedelmi zárlata Velence ellen, végül Velence megszerzi Dalmáciát. 1413-ban Zsigmond öt évi békét köt a velenceiekkel. 1413-ban I. Mohamed megszerzi a főhatalmat Törökországban. 1414 őszén Ozorai Pipo hadat vezet Boszniába. 1414-1417 között a konstanzi zsinattal véget ér a nagy nyugati egyházszakadás. 1415-ben Husz Jánost máglyahalálra ítélik. 1415 július végén a magyar országnagyok serege a boszniai Dobojnál vereséget szenved Hervoja vajdától és a török szövetségeseitől. 1415-1418 között egyre fokozó nyugtalanság tapasztalható Csehországban. 1410. július 15-én Zsigmond szövetségese, a Német lovagrend a grunwaldi (másként tannanbergi) csatában döntő vereséget szenved a lengyel és litván egyesült hadaktól. 1410 májusában meghalt Rupert német király. 1410. szeptember 20- án a német választófejedelmek egyik csoportja Frankfurtban három szavazattal Zsigmondot választja német királlyá. A többség október 1-jén unokatestvére, Jodok morva őrgrófra (+ 1411. január) adja a szavazatát. 1411. július 21-én a német választófejedelmek végül is Zsigmond magyar királyt egyhangúlag német királlyá választják. 1411-ben Velence megtagadja az évi adó fizetését, és Dalmácia városait hódoltatja. Novemberben Ozorai Pipo győz a velenceiek felett Conaglianónál. 1412-ben a harcok folytatódnak. Az 5 évre szóló fegyverszünet megkötésére csak 1413 februárjában kerül sor. 1412 márciusában Lublón Zsigmond békét köt Ulászló lengyel királlyal. 1412. május 22-én Zsigmond - a lengyel király tiszteletére nagyszabású ünnepségsorozatot rendez Budán a pápa és több nyugat-európai uralkodó követekkel képviselteti magát. November 8- án Zsigmond király a Velence elleni háború fedezésére elzálogosítja Lubló, Podolin és Gnézda szepességi városokat, a lublói váruradalmat és további 13 szepesi várost II. Ulászló lengyel királynak (1772-ig lengyel kézen maradnak). 1413 november végén XXIII. János pápa Lodinban megállapodik Zsigmonddal, hogy 1414. november 1-jére egyetemes zsinatot hív össze Konstanzba az 1378 óta tartó egyházszakadás (Avignon-Róma) megszüntetésére. 1414. január 6-án Zsigmond király távolléte idejére Kanizsai János esztergomi érseket és Garai Miklós nádort nevezi ki Magyarország helytartójává. 1414. november 8-án Aachenban német királlyá koronázzák Zsigmond magyar királyt. 1414. november 5-én megkezdődik a konstanzi zsinat. 1415. július 6-án a konstanzi zsinat Zsigmond menlevele ellenére megfosztja papi tisztségétől, máglyahalálra ítéli és még aznap kivégezteti Husz János (Jan Hus) cseh prédikátort. Július 21-én Zsigmond király Konstanzból útra kel másfél évig tartó nyugateurópai körútjára.

28 1416-1418 között Zsigmond király francia és német építészekkel újjáépítteti a budavári palotát. 1418-ban a Temesközben török portyázók dúlnak. Velence új háborút kezd. 1418. május 30-án meghal Kanizsai János esztergomi érsek, Zsigmond magyarországi helytartója és német birodalmi kancellárja. 1419-ben felépül Szörény (ma Turnu Severin) vára. 1419 őszén Zsigmond megfosztja birtokaitól Cillei Borbála királynét. 1419 körül elkészül a budavári gótikus Friss-palota. 1419-1436 között dúl a huszita háború. 1419. július végén Prágában a szegénypolgárság felkelésével kirobban a háború. 1420 tavaszán a huszita mozgalom központja a megerősített Táborhegy lesz (taboriták). 1420. június 21-én Velence meghódolásra kényszeríti Trau, majd 28-án Spalato dalmáciai városokat. 1420-ban a török csapatok elpusztítják Szászvárost. 1420-1430 körül Tamás kamanci oltáros pap és Újlaki Bálint belcsényi plébános szerémségi huszita papok magyarra fordítják a Bibliát. 1421-ben megalakul a cseh huszita városszövetség. 1421 nyarán Erdélybe betörő török csapatok felprédálják Brassót és a Barcaságot. 1421. szeptember 3-án Zsigmond király megtiltja a városok bíróságainak, hogy nemesek fölött ítélkezzenek. 1421-1451 között II. Murád török szultán. 1423-ban Zsigmond V. Albert osztrák hercegnek ajándékozza a morva őrgrófságot, és örökösévé teszi a cseh trónra. 1424 őszén Ozorai Pipo (Filippo Scolari) a szörényi végeken hadjáratot vezet a török ellen (+1426. december 27.) 1426 júniusában Ústi nad Labem ostroma. 1427 tavaszán a prágai szegénypolgárok ismét fegyveres felkelést folytatnak a nagypolgárok és a nemesek ellen. 1427-ben Maróti János Havasalföldön Dánt juttatja uralomra. Ozorai Pipo visszafoglalja Szörényt. 1416. március 1-jén Zsigmond király Párizsba érkezik, hogy közvetíteni próbáljon az angol-francia (százéves) háborúban. Május elején átkel Angliába, ahol V. Henrik királlyal tárgyalt. Augusztus 15-én miután békeközvetítései kudarcot vallottak Canterburyben az angol királlyal lép szövetségre. 1417. január 27-én Zsigmond visszaérkezik Konstanzba, miután sikerült elhárítania az egyházszakadás megszüntetésének legfőbb akadályát. 1417. szeptember 19-én a konstanzi zsinaton megerősítik a magyar királyok főkegyúri jogát. November 11-én a konstanzi zsinat pápává választja V. Mártont. (Korábban három pápa volt egyszerre: a római XII. Gergely, a székhelyét Bolognában tartó XXIII. János és az Aragóniában élő XIII. Benedek, akik lemondtak.) Ezzel véget ért a nyugati egyházszakadás. Zsigmond 1418 májusában indult vissza Augsburg és Regensburg érintésével Magyarországra. 1419. augusztus 16-án meghalt IV. Vencel cseh király. Örököse öccse, Zsigmond, de a cseh rendek csak akkor hajlandók elfogadni királyul, ha engedélyezi a huszita felekezet működését. Zsigmond 1419 október-november között benyomul Bulgáriába és visszacsatolja Magyarországhoz az al-dunai Szörény várát. December 25-én pedig a cseh trón megszerzése végett Csehországba távozik. 1420. március 17-én a sziléziai Boroszlóban Zsigmond király közzéteszi V. Márton pápa bulláját, amely keresztes háborút hirdet a husziták ellen. 1420. július 28-án Zsigmondot a prágai várban cseh királlyá koronázzák. Magyar őrség kerül a Hradzsinba illetve Vyšehradba. November 1-jén a Prága melletti Vyšehradnál súlyos vereséget szenved a huszitáktól. 1421. szeptember 28-án Pozsonyban V. Albert osztrák herceg feleségül veszi Zsigmond király 1411-ben eljegyzett leányát, Erzsébetet. Zsigmond V. Albertet 1422-ben morva őrgróffá és cseh trónörökössé teszi. 1422. január 6-8 között Zsigmond király seregei vereséget szenvednek Jan Žižka (+1424. október) vezette huszitáktól. Augusztus-szeptember között a husziták elleni harc megszervezésére Zsigmond király Nürnbergben német birodalmi gyűlést tart. 1423 március közepén Késmárkon Zsigmond magyar, II. Ulászló lengyel király és Vitold litván nagyfejedelem megújítják az 1412. évi békekötést, és szövetségre lépnek a husziták ellen. 1424 májusában Zsigmond az 1419-ben elvett szlavóniai birtokok helyett észak-magyarországi uradalmakkal (Trencsén, Zólyom, stb.) kárpótolja feleségét, Borbála királynét. 1424-ben II. Mánuel, majd június-július között VIII. János bizánci császár nyolc hetet tölt a budai várban, és Zsigmondtól segítséget kér a törökök ellen. Ugyanakkor látogatást tesz Budán Erik dán, svéd és norvég király is. 1424-re Bulgária és Bosznia nagyobb része török tartomány. II. Tvrtko István ellen a törökök Ostoja fiát, Radivojt, Havasalföldön Dánt támogatják. 1425-ben a törökök Rádult ültetik Havasalföld vajdai székébe. Dán Zsigmondhoz menekül. 1425-ben Zsigmond király október-november között Morvaországban hadakozik a husziták ellen. 1426-ban Zsigmond Erdélybe vonul, majd az 1426 májusi tatai szerződésben Zsigmond király Lazarevics István (+1427. július 19.) szerb fejedelem halála esetére elismeri örökösének unokaöccsét, Brankovics Györgyöt, de kiköti, hogy Nándorfehérvárt és Galambócot magyar kézre kell adnia.

29 1427-ben a garamszentbenedeki apátság számára szárnyasoltárt készít Kolozsvári Tamás. 1429-ben Jeanna D Arc felszabadítja Orleans-t, Reimsbe vezeti és ott megkoronáztatja a trónörököst. (1431-ben megégetik). 1430. március 12-e előtt Zsigmond által forgalomba hozott negyed dénárosok az infláció kezdetét jelzik. 1432-ben Ali bég román segédcsapatokkal elfoglalja Szörény várát, majd Nagyszebent és Brassót ostromolja. 1428-1433 között huszita betörések a Felvidékre. 1433-ban gazdasági bojkott Csehország ellen. Következményei: gazdasági válság, éhség, a huszita mozgalom gyengülése. A cseh kelyhesek és a katolikus egyház egyezségre lép a táboritákkal szemben (pápai főhatóság elismerése, két szín alatti áldozás). 1434. május 30-án Lipany mellett a kelyhesek megsemmisítik a táborita hadsereget. 1433. Öt évi béke Velencével. 1435-ben meghal Zsigmond apósa és tanácsadója, Cillei Hermann. 1420-1436 között Brunelleschi felépíti a firenzei dóm kupoláját. 1435-1437 között Pálóczi Máté 1437-1447 között Hédervári Lőrinc a 1436-1437 között inkvizíció a magyar husziták ellen a Délvidéken. 1437 márciusában Kardos János vezetésével parasztfelkelés tör ki a Szászföldön és az erdélyi Fejér megyében, majd hamarosan átterjed Erdély északi felére és a Tiszántúl egyes megyéire. Vezetője Budai Nagy Antal lesz. Július 6-án a nemesség és a felkelt parasztok képviselői a kolozsmonostori konvent előtt egyezményt kötnek. Szeptember 16-án a fölkelő parasztok ellen Kápolnán unióra lépnek az erdélyi három rendi nemzet (a magyar nemesség, a székelyek és a szászok) küldöttei. December 10-14 között az erdélyi nemesi hadak legyőzik a parasztok seregét. Kolozsvárt csak 1438. január végén tudták bevenni a nemesi hadak. A felkelők vezetőit: Budai Nagy Antal, Virágosberki Oláh Mihály és Kolozsvári János meghaltak. Február 2-án a győztesek megújítják az uniót. 1434-1464 között Cosimo Medici köztársasági formába burkolt egyeduralma Firenzében. 1427 április-július között Zsigmond két hadjáratot vezet Havasalföldre. Elűzi a törökbarát fejedelmet, és megerősíti a trónon vazallusát, II. Dan vajdát. 1427 októberében veszi birtokba Zsigmond Nándorfehérvárt és macsó északi részét. Galambóc vára azonban árulás révén török kézre jut. 1428 április-június között Zsigmond király ostrom alá veszi az Al-Dunánánál Galambóc várát, de vereséget szenved a vár felmentésére érkező II. Murád szultántól. Zsigmond életét temesi ispánja, Rozgonyi István mentette meg. (A várat 1483-ban Kinizsi Pál foglalja majd vissza a töröktől.) 1428-ban kerül sor az első huszita külföldi hadjáratra: a husziták csaknem egész Európára kiterjedő propagandát kezdenek, röpiratokat terjesztenek, küldötteket indítanak más országokba. Nemzetközi összefogás a huszitizmus ellen, a római egyház teljes erejével bekapcsolódik a küzdelembe és keresztes háborút hirdet. 1429-ben Zsigmond király és Holy (Nagy) Prokop huszita vezér első találkozása Pozsonyban. Birodalmi gyűlést hívnak össze Pozsonyba. 1429 májusában Zsigmond a Szörényi bánságba betelepített Német Lovagrendre bízza a tartomány várainak védelmét. Széleskörű jogokkal ruházza fel őket, s rendszeres pénzsegélyt helyez kilátásba számukra. 1431-1433 között Hunyadi János a király kíséretében Itáliába megy (két évig ott zsoldoskapitánykodik). 1431. november 28-án Milánóban Bertalan milánói érsek itáliai királlyá koronázza Zsigmond magyar királyt. 1431-ben Vlad Drakul ( Drakula ) török segéllyel legyőzi és kivégezteti Dánt, meghódol Zsigmondnak, majd magyar segédhaddal legyőzi a törököktől támogatott Radult, és őt is kivégezteti. Ezt követően újra a törököknek hódol. 1432-ben Brankovics György szerb fejedelem a szultán háremébe ígéri leányát, felépíti Szendrő várát, másik leányát Cillei Ulrik Zsigmond sógora veszi nőül. 1432 augusztusában az országnagyok elrendelik a husziták elleni általános nemesi felkelést. 1432 decemberében egyetemes zsinatot hívott össze Baselba (1431-1437; -49) a pápa: egyik főcél a huszitizmus megállítása. Hivatalos meghívásra huszita küldöttség érkezik a zsinatra, megkezdődik az évekig tartó egyházi vita. 1433 április-június között a husziták feldúlják a Vág völgyének felső szakaszát Trencsénig, a Szepességet és Körmöcbányát. Zsigmondot, 1410-ben történt megválasztása után 23 évvel, 1433. május 31-én Zsigmond királyt IV. Jenő pápa Rómában német-római császárrá koronázza. Most már a birodalom teljes erejét a husziták ellen tudja fordítani, és nagy külföldi segítséget kap a hadviseléshez. 1433-1434 között a zsinati vita folytatása Prágában. A huszita tábort vallási engedményekkel akarja megbontani az ellenfél. 1434-ben a huszitizmusban megindult bomlási folyamat során a jómódú városi polgárság, a huszita nemesség nagy része és más megvesztegetett elemek elfordulnak a következetes huszita csoportoktól. 1434. május 30-án Lipany mellett a huszita sereg elpusztult, Prokop meghal. 1434 április elején meghalt Stibor erdélyi vajda fia, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa. Vagyona az uralkodóra szállt vissza. 1435. március 12-én Zsigmond király Pozsonyban kibocsátja a honvédelem szervezéséről szóló törvényét. 1436. május 10-e körül Zsigmond király végleg elhagyja Magyarországot. 1436. augusztus 23-án Zsigmond bevonul Prágába és fogadja a cseh rendek hódolatát.

30 1437-ben a Cilleiek III. Ulászló lengyel királynak kínálják fel a cseh koronát. 1437 júniusában a törökök Szendrőt ostromolják, és felmentő sereg vezérei Giskra és Hunyadi János. 1437. december 9-én a morvaországi Znojmóban (Znaim) útban Bécs felé, nem messze az osztrák határtól meghalt Zsigmond német-római császár, magyar-cseh király. Váradon temették el első felesége, Mária királynő mellé. Habsburg Albert (1427-1439) 1438. január 1-jén királlyá koronázzák Albertet Székesfehérvárott. Személyében először egyesül Ausztria, Magyarország és Csehország. 1438. augusztus 5-én II. Murád szultán vezetésével török hadak pusztítanak Erdélyben (Szászsebes, Segesvár, Medgyes). Szövetségese Vlad Drakul havaselvei román vajda: 70000 ember hajtanak el. 1439. május 23-i budai népmozgalom után a városi vezetésben magyarok is részt kapnak. 1439. május 29-én Albert király a budai országgyűlésen dekrétum formájában szentesíti a nemesség követeléseit. A nádorválasztás az országgyűlés joga lesz. 1439 júniusában II. Murád szultán ostrom alá veszi a szerb fejedelem székhelyét, Szendrőt (Smederevó), amely augusztus 18-án megadja magát a szultánnak (Szerbia török kézre került). A magyar sereg Szalánkeménnél szétszalad. 1439-ben a szultán hódolatra kényszeríti II. Tvrtkó bosnyák királyt. 1439-1456 között Hunyadi János harcai a török ellen. 1437. december 18-án az országnagyok Pozsonyban királlyá választják V. (Habsburg) Albert osztrák herceget (*1397- +1439). Az új királynak meg kell ígérnie, hogy eltörli az előde alatt bevezetett újítást és káros szokást, azaz az egyház adóztatását és az idegenek befolyását. 1438. március 18-án Albert magyar királyt Frankfurtban német királlyá választják (német királyként II. Albert). Április elején Albert király Bécsbe, majd Csehországba távozik, ahonnan csak egy év múlva tér vissza. Addig felesége, Erzsébet királyné gyakorol döntő befolyást a kormányzásra. 1438-ban a cseh katolikus rendek Albert magyar és német királyt, a huszita kelyhesek Jagelló Kázmér lengyel herceget választják cseh királlyá, de az nem fogadja el. Június 29-én a cseh rendek Albertet koronázzák meg Prágában. Háború tör ki Albert király és III. Ulászló lengyel király között a cseh korona miatt. III. Ulászló és Albert király 1439-ben fegyverszünetet kötnek, Albert visszatér Magyarországra. 1439. május 9-én Albert király Hunyadi Jánosra és testvérére bízza a Szörényi bánság várainak védelmét. Hunyadi ősztől szörényi báni címet visel. 1439. október 27-én a királyi seregben kitört vérhas-járványban megbetegedett Albert király Neszmélyen meghalt. Székesfehérvárott temették el. Albert halálával a német-magyar unió és azon belül az osztrák-csehmagyar államszövetség is felbomlott.