Jogvédelem, érdekvédelem; jogintézmények Magyarországon Kiss Györgyi szakvizsgázott szociálpolitikus
A jogrendszerek megerősödése, előzmények A jogrendszerek nem terjedtek ki széles tömegekre, a joghoz való hozzájutást biztosítani kell - Európa Tanács felhívása, EU alapszerződések. Európai Szociális Charta ratifikálása, EU csatlakozás, jogharmonizáció. Demokrácia jellemzője: a polgárok jogbiztonságának megteremtése. Ombudsmani ellenőrzések bizonyították, hogy a legkiszolgáltatottabbak jogai sérülnek leggyakrabban.
Jogszabályi garanciák Felgyorsult a törvényalkotás, új jogintézmények születtek. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. módosítása (alkotmányos jogok beemelése, jogvédelem megerősítése). Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. tv.
Jogvédelmi rendszerek kiépülése Alkotmánybíróság Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2012. jan. 1-től) (Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Irodája, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Irodája, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája megszűnt) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (2012. jan.1-től) Bíróságok rendszere Ügyészég KIM Igazságügyi Szolgálat jogi segítségnyújtó tevékenység áldozatsegítő tevékenység pártfogó felügyelői tevékenység büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység (mediáció) kárpótlási, kárrendezési tevékenység lobbitevékenységről szóló törvény végrehajtása Egyenlő Bánásmód Hatósága Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi feladatok (BEGYKA, NRSZH, OBDK)
A jogok érvényre jutásának akadályai a szociális ellátórendszerben - Öröklött tárgyi feltételek (intézmények állapota). - Szemlélet (paternalizmus, évtizedes rutinok). - Jogtudatos magatartás hiánya (jogok és demokrácia technikák nem ismerete). - Demokrácia deficit. - Egyéni szocializáció, értékrendszer lassú változása. - Társadalom szocializációja (alapértékek, alapjogok) lassú (1949 óta). - A régi és az új egyszerre, egy időben vannak jelen (paradigmaváltás).
Alapvető jogok Alapvető jogok: 1. Emberi jogok 2. Állampolgári jogok Emberi jogok (keletkezése a XVI. század) Minden embert megillető, veleszületett és elidegeníthetetlen (emberi méltóság) Állampolgári jogok (keletkezése a XIX. század) Csak az adott állam polgáraira értelmezhető (gyülekezés, választás)
Nemzetközi egyezmények, szerződések 1948. dec. 10. ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ( első generációs jogok, klasszikus szabadságjogok, szerződés szabadsága, magántulajdon szentsége) élethez, emberi méltósághoz való jog, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, testi épséghez való jog, testi-lelki egészséghez való jog. 1966. Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966. Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (második generációs jogok, szociális érzékenység) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1976-ban törvényerejű rendeletben kihirdette Európai Unió Alapvető Jogok Chartája, 2000. december 7-én fogadta el az EU ( a jogok 3. generációja, globalizáció, környezetvédelem)
Alapvető jogok és az államcélok Az alapvető jog kiemelkedő fontosságú alanyi jog, amely megjelenik az alaptörvényben és bíróság előtt érvényre juttatható: mindenkinek joga van törvény állapítja meg nem korlátozható (kivéve különleges helyzetben a szükségesség-arányosság elve alapján) Államcél az alaptörvénybe foglalt, melyért az állam a tőle telhető módon munkálkodik: támogatja, törekszik rá, nem alanyi jog (szociális biztonság) Magyarországon az minősül alapjognak, amit az Alaptörvény ilyenként elfogad.
Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség (I-XXXI. Cikk) Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben kell tartani (védelmük az állam kötelezettsége), Alapvető emberi jogok, Szabadságjogok, szabad mozgás, önrendelkezés, Hátrányos megkülönböztetés tilalma. Magántitok, személyes adatvédelem. Megfelelő testi-lelki egészség, Szociális biztonság, A nagykorú gyermek köteles rászoruló szüleiről gondoskodni, Jogorvoslathoz való jog.
Mely jogok nem korlátozhatóak? (Különleges jogvédelemre vonatkozó szabályok 54. cikk) Élethez, emberi méltósághoz fűződő jog, Kínzásnak, megalázó bánásmódnak senkit nem lehet alávetni, Tilos a büntetésben, szolgaságban tartás, Ártatlanság vélelme (a bíróság jogerős döntéséig nem bűnös), Büntetőeljárásban a védelemhez való jog, Visszamenőleg hatályú jogszabály alapján nem lehet bűnösséget kimondani, Nem lehet ugyanazért a cselekményért újból felelősségre vonni, amelyért már egyszer elítélték vagy felmentették (az EU országokban is). A többi alapjog felfüggeszthető.
Ellátáshoz fűződő és speciális jogok Ellátáshoz fűződő jog (szociális jogok, gyermekjogok, betegjogok) Teljeskörű ellátás, személyre szóló gondozás, információk megismerése, tájékoztatás, kapcsolattartás joga, panaszjog stb. Speciális jogok: akadálymentes környezet, autonómia, rehabilitáció, integráció, diszkrimináció tilalma, esélyegyenlőség, képességek fejlesztése, felülvizsgálat stb.
Alkotmánybíróság A jogszabályi hierarchiában minden jogszabálynak összhangban kell lennie az alaptörvénnyel. A jogrendszer alkotmányossági vizsgálatát végzi. Nemzetközi szerződésekkel való összeütközést vizsgál. Megsemmisít (jogszabályokat, bírói döntést). Előzetes normakontroll (köztársasági elnök) Normakontrollt kezdeményezhet: bíró, kormány, az OGY ¼-e, az alapvető jogok biztosa. Választásuk OGY által, 2/3-os többséggel. Elnök: Alkotmánybíróság tagjai választják. 15 tagú, 12 évre választják.
Alapvető Jogok Biztosa Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2012. jan. 1-től) Alapjogokkal kapcsolatos visszásságokat vizsgálja közigazgatásban és közszolgálatban. Visszásságok esetén ajánlásokat fogalmaz meg, intézkedéseket kezdeményez. Alapjogok biztosát és helyetteseit az OGY 2/3- os többséggel, 6 évre választja. Helyettes: jövő nemzedékek feladatait látja el. Biztos: dr. Székely László, Helyettes: Dr. Szabó Marcel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes.
Alapvető Jogok Biztosa jogintézménye A jogvédelmi háló része. Nem hatóság, közvetlen beavatkozási lehetősége nincs, nyomásgyakorlása erős. Nagyobb csoportok alkotmányos jogainak sérelmeit vizsgálja (pl. fogyatékosok, pszichiátriai betegek ). Évenként egy alkalommal az Országgyűlésnek fogalmazza meg jelentéseit.
Országgyűlési Biztosok jelentései, állásfoglalásai Beszámoló a szoc. ellátórendszerről 2005-ben (zsúfoltság, az épületek alkalmatlanok, szakképzettség, bánásmód, térítési díjak, intézménytípusok hiánya, bántalmazás).
AJBH elérhetősége Cím: Budapest, Nádor u. 22. Telefon: 475-7100 www.ajbh.hu panasz@ajbh.hu Fogadóóra: hétfő 14.00-18.00, szerda 9.00-16.00, péntek 9.00-12.00 óráig
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Központi Hivatal: Budapest, Róna u. 135. (megyénként hivatalok) Telefon: 460-4748 www.kimisz.gov.hu Ingyenes zöld szám: 80/225-225 Áldozatsegítő Szolgálat 2003. évi LXXX. tv. a jogi segítségnyújtásról
A jogi segítségnyújtás célja Az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat anyagi helyzet alapján dönt a támogatás megengedhetősége kérdésében, de a jogi segítséget nem az állami alkalmazottak nyújtják, hanem a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvédek, ügyvédi irodák, társadalmi szervezetek.
Támogatási kérelem előterjesztése, ügyfélszolgálati tevékenység A kérelmet az ügyfélnek az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, a szükséges mellékletekkel együtt a lakóhelye vagy tartózkodási helye, szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes kormányhivatal igazságügyi szolgálatánál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. A nyomtatvány beszerezhető a területi hivatalokban, illetve letölthető a világhálóról (www.kih.gov.hu). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. A területi hivatalok munkatársai a hatósági feladatukon túlmenően, ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak az érdeklődők számára.
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TÁMOGATÁSOK (peren kívül) A jogi segítő peren kívül ad tanácsot, illetve szerkeszt beadványt, egyéb iratot minden olyan jogvitás ügyben amelyben a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén a keresetlevelet is elkészíti) mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (pl: lakhatási, nyugdíj, közüzemi-díj tartozás) amennyiben az ügyfél közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás bűncselekmény áldozata számára, amennyiben szükséges a szakjogászi közreműködés; ha abban a kérdésben van szüksége jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél, milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése, vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TÁMOGATÁSOK (peren kívül polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez folyamatban lévő bírósági eljárásban, ha a jogvita peren kívüli lezárásához ez szükséges, feltéve, hogy az eljárásban a fél nem rendelkezik jogi képviselővel, és peres képviselet, vagyis a pártfogó ügyvéd biztosítása nem lenne indokolt. Kizárt a támogatás például vám, hitelügyekben, valamint ingatlan adásvételi szerződésekben, ez utóbbi alól azonban van két kivétel: a lakhatást szolgáló ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozóan tanácsadásban részesülhet a rászoruló, i az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatalok első lakáshoz jutása érdekében a jogi segítő adásvételi szerződést is készíthet. Peren kívüli támogatás keretében a kérelmező rászorultságától függően az állam megelőlegezi, vagy viseli a jogi segítő díját és költségeit.
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TÁMOGATÁSOK (peres ügyek) Polgári peres és nemperes eljárásokban a peres felek (a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél), míg a büntető eljárások bírósági szakaszában a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletét a területi hivatal biztosítja. A képviselet költségét az állam a fél helyett megelőlegezi, vagy viseli a kérelmező rászorultságától függően.
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI TÁMOGATÁSOK (határon átnyúló ügyek) Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta a határon átnyúló jogvitákban is támogatást nyújtunk a 4/2009/EK tanácsi rendelet és a 2003/8/EK irányelv alapján: az uniós polgároknak rászorultság alapján a jogérvényesítéshez, illetve a magyar állampolgároknak ahhoz, hogy más uniós államok bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget, költségmentességet, pártfogó ügyvédet.
A jogi segítségnyújtás díja A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azon személy esetében, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátásában részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan, menekült, vagy menekültügyi eljárásban vesz részt, vízumkiadás, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban kér segítséget, és valamelyik felmenője magyar állampolgár vagy az volt, családjában olyan gyermeket gondoz, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; határon átnyúló tartási ügyekben a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget.
A jogi segítségnyújtás díja b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2013-ban 28.500 forintot); c) egyedülálló személy esetében, ha a nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át (2013-ban 42.750 forint); d) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 183.266 forintot (ez az összeg a 2011. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a). e) azon személy esetében, akit a bíróság személyes költségmentességben részesített. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi azon rászorulók esetében, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 91.633 forintot (ez az összeg a 2011. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a).
A jogi segítségnyújtás díja A pártfogó ügyvéd díját az állam legfeljebb 1 éves időtartamra megelőlegezi a) azon rászorulók esetében, akiknek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 91.633 forintot (ez az összeg a 2011. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43%-a); b) azon személy számára, akiről külön eljárásban megállapították, hogy bűncselekmény áldozata, és jövedelme nem haladja meg a 183.266 forintot (ez az összeg a 2011. évi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 86%-a); c) ha a per tárgya alapján a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg.
Áldozatsegítő Szolgálat Bűncselekmény áldozatainak segítéséről szóló 2005. évi CXXXV. tv. Szakjogászi segítségnyújtás: ha az áldozat ügyének további intézése ügyvéd általi jogi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. Azonnali pénzügyi segély: a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja. Méltányossági döntéssel határoz a hivatal, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. A 2012-ben kifizethető azonnali pénzügyi segély összege legfeljebb 87.118 Ft lehet.
Az állami kárenyhítés A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Az a személy, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága. Rászoruló az az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg 2012-ben a 174.236 Ft-ot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül pl. közgyógyellátás.
Az állami kárenyhítés Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra. A havi járadék maximális összege 2012-ben 87.118 Ft lehet. Az egyösszegű kárenyhítés a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár teljes vagy részbeni megtérítését célozza, mértéke a tényleges kárral arányos, de legfeljebb 2012- ben maximum 1.306.770 Ft lehet.
Az áldozatsegítő szolgálatok eljárása Kérelem Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő öt napon belül Jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet előterjeszteni
Egyenlő Bánásmód Hatósága Az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését vizsgálja. Elnöke: dr. Honecz Ágnes Postacím: Budapest, Krisztina krt. 39/B. www.egyenlobanasmod.hu E mail: Telefon: 06/1/7952-975
Egyenlő Bánásmód Hatósága Egyenlő bánásmód követelményének vizsgálata (nem, faj, bőrszín, etnikai kisebbséghez tartozás, vallás, fogyatékosság, egészségi állapot, szexuális irányítás stb.) Közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés (szexuális zaklatás, jogellenes elkülönítés ) Kérelem 3 éven belül jár el Stábbal dolgozik, bizonyítja a jogsérelmet (munkanélküliek alkalmazása, romák) A védett tulajdonságok miatti hátrányos megkülönböztetés szankciója Pert indíthat
Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi feladatok Ellátáshoz fűződő jogok érvényre jutását segíti, vizsgálja A feladatot irányítja: Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Dokumentációs Központ - 214/2012. (VII. 30.) Korm. rend.
A jogvédelem céljai Az egészségügyi intézményekben ellátottak, a gyermekvédelmi gondoskodásban és a szociális szolgáltatásban részesülők jogvédelme és ezen csoportok társadalmi esélyegyenlőségének biztosítása. Különösen preferált csoportok: fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek. Szolgáltatóktól független szervezet. Minden jogvédő önállóan végzi feladatát, az intézményekben az adott jogvédő telefonszáma és fogadóórája megtalálható.
A Dokumentációs Központ jogvédelmi feladatai A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők foglalkoztatása, képzése. A jogok megismertetése a szolgáltatásban részesülőkkel és a szolgáltatókkal. Az igénybevevők jogainak érvényesítése, védelme. A társ-i esélyegyenlőség megteremtésének segítése, a megkülönböztetés nélküli szolgáltatásnyújtás biztosításában való közreműködés. A jogok és kötelezettségek egységes értelmezésének segítése.
Ki az ellátottjogi képviselő? Ellátottjogi képviselő, 1993. évi III. tv. 94/K. 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet Működése során tekintettel van: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. - és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. előírásaira. A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat igénybevevők számára nyújt segítséget jogaik gyakorlásában. Az ellátottjogi képviselő jogvédelmi feladatot lát el, mivel az ellátáshoz fűződő, az állampolgári-és az emberi jogok területén fejti ki tevékenységét. Pályázat útján történik kinevezése (felsőfokú végzettség, jogvédelmi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, összeférhetetlenség ne álljon fenn, ne legyen a foglalkozástól eltiltva).
Jogvédővel szembeni követelmények Magas színvonalú szakmai tudás, Elfogadottság az érintettek részéről, Adatvédelmi, titoktartási kötelezettség, Elfogulatlan munkavégzés, a legjobb megoldások keresése, Segítőkészség (jogszabályok megismerésében, gyakorlati alkalmazásában), Udvariasság, értő figyelem, empátia, Kompetenciahatár ismerete.
Az ellátottjogi képviselő feladatai, kompetenciái Segítségnyújtás, Tájékoztatás, Problémamegoldás, Panasz megfogalmazás, Intézkedések, Észrevételek, Vizsgálat.
Az ellátottjogi képviselő tájékoztatási feladatai Megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre történhet. Tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogokról. A szolgáltató kötelezettségeiről. Az ellátást igénybevevőket érintő jogokról. Az intézmény vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján a szolgáltató dolgozóit az ellátottak jogairól, azok érvényre jutásáról.
Segíti a szolgáltatást igénybevevőt Jogai gyakorlásában. Az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában. A szolgáltató és az igénybevevő közti konfliktus megoldásában. Panasz megfogalmazásában. Kezdeményezheti a panasz kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál. Segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában.
A szolgáltatást igénybevevő képviselete Az ellátással kapcsolatban, meghatalmazással képviseletet nyújthat az ellátottnak (törvényes képviselőjének): Intézményvezetőnél, Fenntartónál, Illetékes hatóságoknál.
Milyen intézkedéseket tehet az ellátottjogi képviselő? Jogsérelmek esetén: Észrevétel az intézmény vezetőjénél a gondozási munkára vonatkozóan. Intézkedés kezdeményezése a fenntartónál a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. Az ellátottak meghatározott körét érintő jogsérelem esetén intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságoknál. A korlátozó intézkedések, eljárásának és dokumentációjának vizsgálata.
Dokumentációs kötelezettség Köteles az intézmény fogadóóráján feljegyzést készíteni. Az ellátottjogi képviselő köteles a hozzá érkezett megkereséseket dokumentálni. Köteles éves munkájáról, tapasztalatairól az OBDK-nak jelentést készíteni. Kapcsolatot tart: módszertani intézménnyel, önkormányzatokkal, jegyzőkkel, kormányhivatalok szociális és gyámhivatalaival, közegészségügyi szervekkel, intézményeivel.
Mihez van joga az ellátottjogi képviselőnek? A szolgáltató működési területére (az ellátott szobájába is) beléphet. A vonatkozó iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az intézmény működésére vonatkozó dokumentumokat megismerheti. A helyszínen tájékozódhat, az alkalmazottakhoz és az ellátottakhoz kérdést intézhet, velük egyeztetést kezdeményezhet, megbeszélést folytathat. Az ellátottjogi képviselő köteles a tudomására jutott orvosi titkokat megtartani és a személyes adatok védelmét biztosítani.
A szolgáltató kötelessége 1. Gondoskodik az ellátottjogi képviselő neve, elérhetősége, fogadóórái jól látható helyen történő kifüggesztéséről. Biztosítja, hogy a szolgáltatás területére a jogvédő beléphessen és munkáját zavartalanul végezhesse, az alkalmazottakhoz és az ellátottakhoz kérdést intézhessen. Felkeresheti az ellátottat a lakószobájában. Könnyen elérhető, négyszemközti beszélgetésekre alkalmas helyet biztosít. A vonatkozó iratokat, dokumentációkat rendelkezésre bocsátja, kérésre arról azonnal, de legkésőbb 5 napon belül (amennyiben helyben nem áll rendelkezésre) fénymásolatot készít. Az ellátott számára lehetővé tenni a jogvédelemhez való hozzájutást akkor is, ha az ellátott nincs olyan állapotban, hogy a jogvédőt felkeresse.
A szolgáltató kötelezettsége 2. Értesíti az érdekképviseleti fórum üléséről. 48 órán belül a korlátozó intézkedés tényéről (Szt. 94/G. ). A szolgáltató köteles együttműködni a képviselővel. A képviselőtől érkező panaszt 30 napon belül kivizsgálja (más szervek, hatóságok megkeresésének szükségessége esetén 60 nap) írásban, érdemben megválaszolja.
A szolgáltatást igénybevevők hol találkozhatnak az ellátottjogi képviselővel? Havi rendszerességgel köteles a 100 fh. feletti tartós bentlakásos intézményekben fogadóórát tartani. Fogadóórát tarthat területi irodában. Évente egy alkalommal részt vesz az érdekképviseleti fórum ülésein. A szolgáltatónál a korlátozó intézkedések vizsgálata során. Telefonon, postai úton, e mailben bármikor felkereshető.
Az ellátottjogi képviselők kompetencia határai A jogvédőnek mindenkor jogszerűen kell eljárnia, különös figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre. Titoktartási kötelezettség. Összeférhetetlenség (nem járhat el, ha sajátmaga vagy hozzátartozója érintett, olyan szolgáltatót érint, mellyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy 2 éven belül állt). Nem járhat el intézményi jogviszony keletkezése, megszüntetése, áthelyezés tárgyában.
Bentlakásos ellátást igénybevevők jogai Teljeskörű ellátás (eü., mentális és szociális helyzete szerint) Speciális jogokat biztosítani kell Egyenlő bánásmód követelménye Emberi jogok, személyes adatvédelem, magánélettel kapcsolatos titokvédelem különös figyelme Jövedelmet csak tv-ben előírt módon lehet vizsgálni Tájékoztatás (évente a gazdálkodásról, térítési díjról) Személyes tulajdont képező tárgyak használata csak kivételes esetekben korlátozható Értékek biztonságos elhelyezése Szabad mozgáshoz való jog Ellátotti jogok és panaszjog, érdekvédelem
Egyes ellátotti csoportok speciális jogai 1. Ellátott és/vagy gondnok Állapotfelülvizsgálat, a hozzá kapcsolódó információk követése Akadálymentes környezet Információkhoz való hozzáférés Készség, képességfejlesztés, állapotjavítás, fenntartás Önrendelkezési jog tiszteletben tartása, életvitelében önállóan meghozott döntések Társadalmi integrációhoz való jog Korlátozó intézkedések alkalmazása (fogy. szenv. bet., pszich. bet.)
Egyes ellátotti csoportok speciális jogai 2. Hajléktalan személyek: különösen védeni az emberi méltóságot, alapvető feltételeket biztosítani a tisztálkodásra, nyugodt pihenésre. Az ellátó intézmény vezetője köteles postacímet biztosítani, a részükre szóló küldeményt átadni. Szenvedélybetegek: különösen védeni személyiség jogaikat, adataikat. Ha a gondnok a teendőit nem megfelelően látja el, az intézményvezető új gondnok kijelölését köteles kezdeményezni.
Tájékoztatási kötelezettség a személyes szolgáltatásban 1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás feltételeiről a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének legkorábbi időpontjáról a jogosultat értesíteni kell. Az igénybevétel megkezdésére legalább 8 napos határidő. Ha a jogosult a beköltözés elmaradásának okáról az intézményt nem értesíti, a jegyzőt kell tájékoztatásért megkeresni. Beköltözést 30 napon belül lehetővé tenni.
Tájékoztatási kötelezettség a személyes szolgáltatásban 2. Kérelmezésekor - az ellátás feltételei, tartalma, nyilvántartások vezetése, kapcsolattartás, látogatás rendje, bevihető tárgyak, panaszjog, jogviszony megszüntetése, házirend, térítési díj, nem fizetés következményei, jogvédelem, érdekvédelem, ellátottjogi képviselet Házirend 1 pl-át át kell adni, kifüggeszteni, minden fontos dokumentációt megismertet, ami az ellátás szempontjából fontos Előgondozás (Házirend (ÉF szabályzat, alapgyógyszer lista, korlátozások eljárásrendje, Gondozási szerződés) a férőhely elfoglalásának időpontja, az igénybevételre 8 nap biztosítása, ezt követően a jegyző értesítése A hozzátartozók értesítése állapotváltozás esetén Gondnok, ellátottjogi képviselő értesítése korlátozó intézkedéskor Gondozási terv, ellátott, illetve gondnoka
Tájékoztatási kötelezettség 3. Jogosult vagy gondnoka, hozzátartozója köteles: Nyilatkozni a tájékoztatás tudomásulvételéről, a Házirend átvételéről Az ellátás biztosításához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségről (jövedelem, annak változásai, egészségi állapot változása, személyi azonosító adatok változása, jogosultság feltételeiben beállt minden változás)
Adatvédelem Szociális szolgáltató adatigénylésre jogosult, és adatkezelő (szenzitív adatok, személyes adatok, egészségi állapot, jövedelem) 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó 1997. évi XLVII.tv. Szociális intézmény adatvédelmi szabályzata, adatkezelők köre Kérelmezők nyilvántartása (évenkénti felülvizsgálat), a teljesített igények törlése Intézményi ellátottak nyilvántartása, törzskönyve Jövedelmi adatok, nyugdíjfolyósítási törzsszám (terhelés, végrehajtás) Tartásra köteles hozzátartozók tartási képessége Egészségügyi adatok: betegségek, TAJ szám A jogosultság megszűnését követő 5 év után törlés
Érdekvédelem a tartós bentlakásos intézményekben Intézményvezető kötelezettsége jogorvoslati lehetőségeket, panaszjogot az ellátottakkal megismertetni Szt. 99. ) a fenntartó érdekképviseleti fórumot köteles megalakítani Az ÉF a tartós bentlakásos intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a Házirendben meghatározott feltételekkel és eljárás szerint működik. Az ÉF részletes működési és választási szabályait a Házirend tartalmazza. Minden székhelyen és telephelyen az ÉF magalakítását külön kell biztosítani. Tagok: - igénybevevők (200 férőhelyig 2 fő, 200 fh. felett 4 fő - Hozzátartozók, tv-es képviselők (1 fő) - intézményi dolgozók (1 fő) - fenntartó (1 fő) kijelöléssel, a többiek választással Az ÉF tagok maguk közül választanak elnököt. Az intézményvezető köteles a munkát segíteni.
ÉF hatásköre Előzetesen véleményezi az ellátottakkal, az intézmény belső életével kapcsolatos dokumentumokat (szakmai program, házirend, munkatervek,tájékoztatók, költségvetés) Megtárgyalja az intézményben élők panaszait, intézkedést kezdeményez az intézmény vezetője felé (a Házirend folyamatos megsértése esetén áthelyezésre tehet javaslatot). Tájékoztatást kérhet az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatban. Intézkedést kezdeményezhet a fenntartó és egyéb hatóságok felé, amennyiben jogszabálysértésre utaló jeleket észlel. Intézményi jogviszony létesítése, megszüntetése nem tartozik a kompetenciájukba. Rendszeres működését az intézmény vezetője segíti.
Egyéb érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek Ellátotti önkormányzat Ellátotti részvétel önszerveződő csoportokban (étlap tanácsadó testület, szabadidő szervező csoport, igazgatói tanács) Külső, nagy érdekvédelmi szervezetek (MEOSZ, Siketek, vakok, látássérültek, idősügyi,fogyatékosügyi szervezetek).
Panaszjog Az ellátott panaszával az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panaszost az intézmény vezetője 15 napon belül köteles írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.
A szociális szolgáltatást végző jogai Megbecsülés, Emberi méltóság tiszteletben tartása, Személyiségjogaik, munkájuk elismerése, A munkáltató biztosítson megfelelő munkakörülményeket. Közfeladatot ellátó személynek minősülnek.
A szociális szolgáltatást végző jogai A foglalkoztatottak védelméről, az esetleges veszélyhelyzetek elhárításáról belső utasítást kell készíteni. Nem állami, egyházi fenntartók dolgozóinak munkaideje, pihenőideje, előmeneteli és illetmény rendszere a Kjt. szerint.