A Kunsági Borvidék Rendtartása A Rendtartás az 1994. évi CII. tv. 46.. (1.) bek. b) pontja alapján a Hegyközségi Tanács 1996. szeptember 13-i ülésén határozta meg ideiglenes jelleggel. A Hegyközségi Tanács 1998. május 28- án tartott ülése az 1997. évi CXXI és CXXII. sz. törvényekben foglaltak szerint kiegészítette, majd a 2004. évi XVIII tv. alapján módosította és egységes szerkezetbe foglalta a következık szerint: I. 1. A Rendtartás célja: segíteni az Alapszabályban, valamint a szılı- és borgazdálkodással összefüggı hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezések érvényesítését, a szılıtermesztés és a borászat színvonalának növelését, a Hegyközségi Tanácsot alkotó hegyközségek és azok tagjai érdekeinek megvalósulását. 2. A Rendtartás területi hatálya kiterjed a 97/2004. (VI. 3) FVM rendelet 2. sz. mellékletében a Borvidékek, borvidéki körzetek, borvidéki települések felsorolásában a 11. Kunsági borvidék cím alatt szereplı településekre. 3. A Rendtartás személyi hatálya kiterjed a 2. pontban felsorolt területeken mőködı hegyközségekre és azok tagjaira. 4. A Rendtartás tárgya a Hegyközségi Tanács mőködési területén folyó szılıtermelési és borászati tevékenységnek az egyes hegyközségek területét és hatáskörét meghaladó szabályozása, az ezzel összefüggı eljárási és büntetı rendelkezések megalkotása. II. A szılıtermesztés és borászat szabályozása Borvidéki körzetek, alkörzetek: 1. A Hegyközségi Tanács területének kiterjedtsége, eltérı adottságai és hagyományai indokolják, hogy a származás és eredetvédelem, fajtahasználat, borászati fejlesztés és egyéb okok figyelembevételével körzetekbe szervezıdjenek az azonos vagy hasonló adottságokkal és hagyományokkal rendelkezı települések, illetve hegyközségek. A 97/2004. (VI.3) FVM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározta a körzeteket, melyek felsorolását a Rendtartás 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. Telepítési és kivágási engedélyt az a 2004. évi XVIII tv.7-9 -a elıírásainak megfelelıen az MVH Központi Hivatala adja ki a területileg illetékes hegybírónak - a jogszabályokban, valamint az adott hegyközség Rendtartásában elıírtak szerinti közremőködésével.
3. Az egyes termelési körzetek hegyközségei a 104/2004. (VI.3) FVM számú rendeletben leírtaknak megfelelıen a megyei fajtalisták alapján alakítják ki az ajánlott, illetve engedélyezett fajták közül a telepíthetı szılıfajták listáját, valamint az ideiglenesen engedélyezett szılıfajták listáját és ezt saját rendtartásukban rögzítik. A szılıfajták osztályba sorolása megyénkénti bontásban, valamint a borvidéki fajtajegyzék a Rendtartás 5. sz. mellékletének részét képezi. 4. Szerkezetátalakítás során a Hegyközségi Tanács által elfogadott Borvidéki Tervben szereplı fajtákat lehet használni. A borvidék szerkezet átalakítási programja a rendtartás 3 sz. mellékletét képezi. Fajtakör módosítás kezdeményezése az egyes borvidéki körzetben az érintett hegyközségek közös javaslata alapján a Hegyközségi Tanács Igazgatóválasztmányának a jogköre. 5. Mővelésmódok alkalmazása: A szılıkataszterben nyilvántartott ültetvények esetén az alkalmazott mővelésmód az ültetvény kivágásáig fenntartható. Új ültetvények létesítésekor ajánlott az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodni, figyelembe véve az egyes szılı fajták tulajdonságait. Az alkalmazott mővelésmódok: - Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett. - Ernyı mővelés, - Moser, javított Moser mővelés, - Egyes függöny mővelés Magas mővelés alkalmazása esetén biztosítócsap alkalmazása, és a szálvesszı téli takarása ajánlott. 6. A szılıtermesztésével összefüggı szabályozás: a./ A szılı tulajdonosa, kezelıje, használója (a továbbiakban birtokos) köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelıen mővelni. b./ A Mt. minıségi borok részletes szabályozása a Rendtartás 2. sz. melléklete. c./ A borvidéken az egyes hegyközségeknek július 15-20 közötti idıszakban fajtánként termésbecslést kell végezni. A termésbecslést a választmányból és a tagokból létrehozott bizottságnak kell elvégezni. A termésbecslés eredményét jegyzıkönyvben kell rögzíteni és róla a hegyközség tagságát tájékoztatni kell. Ha adott területen belüli parcellán a várható termés mennyisége jelentıs eltérést mutat a közzétett becsléstıl, a termelı a szüret megkezdése elıtt ezt a bizottságnak köteles jelenteni. d./ A borvidéken az egyes hegyközségek augusztus 1-tıl kezdıdıen hetente próbaszürettel állapítják meg a szılı érési ütemét.
e./ Minden gazda köteles a saját ültetvényét véletlenszerően ellenırizni, és a tapasztalt rendellenességeket bejelenteni, a felmerült költségek arányában hozzájárulni a hegyırséghez, amennyiben a hegyközség ilyet mőködtet és nem bírja anyagiakkal. 7. A borvidék területén borászati tevékenységet csak a területileg illetékes hegyközségnél történt nyilvántartásba vétel után lehet folytatni. III. Származás és eredetvédelem 1. Az egyes termıhelyen, körzetekben elıállítható és forgalomba hozható, származás és eredet szempontjából külön védelmet érdemlı borokkal kapcsolatos eljárást a Hegyközségi Tanács - együttmőködve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának Eredetvédelmi Bizottságával, a Duna Borrégió Szılészek és Borászok Egyesületével, az FVM Szılészeti és Borászati Kutató Intézetével - a következık szerint szabályozza: a) A védett eredet - megjelölés az azzal járó kötelmeket vállaló termelık, feldolgozók, forgalmazók közös tulajdona. b) Az egyes eredetvédett termék elıállításának részletes szabályait, az általánosan kötelezı elıírások betartásával - a termelı(k)/termelıi csoport(ok) kezdeményezésére és közremőködésével a Hegyközségi Tanács Eredetvédelmi Bizottsága alakítja ki a 97/2004. (VI. 3) FVM rendelet elıírásainak megfelelıen. c) A védett eredető bor rendtartását a Bor Eredetvédelmi Bizottságnak kell benyújtani, az eljárás lefolytatására. d) A védett eredető bor rendtartását a miniszter rendeletben adja ki, amely a borvidéki rendtartáshoz csatolandó. A védett eredető bor szabályzatának tartalmaznia kell: a földrajzi eredet lehatárolását; a földrajzi eredet jelölésére szolgáló földrajzi egység nevének meghatározását; a szılıfajta használatát; a szılıtermesztési technológiát, ültetvények hozamszintjét; a borászati technológiát; a bor beltartalmi értékeit; a bor kiszerelését; a bor megnevezését.
A védett eredető bor rendtartásának felterjesztéséhez csatolni kell: a védett eredető bor kialakításának indoklását; a védett eredető bor létrehozásának elızményeit; a védett eredető bor történelmi, ökológiai, humán, technológiai feltételeinek megléte, melyre alapozva az adott meghatározott termıhelyen készített más boroktól eltérı, magasabb minıségő bor készíthetı; a kezdeményezık védett eredető bor elızményeként készített borainak gazdasági háttere, a védett eredető bor várható piaci fogadtatása, elosztási csatornái. 2. A Kunsági borvidék borainak minısítési rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza, itt került meghatározásra a védett eredető borok származási bizonyítványának kiadási rendje is. IV. Borvidéki arculatteremtı jelképek és más eszközök használata 1. A Hegyközségi Tanács a kunsági borok egységes arculatának megteremtését szolgáló jelképek, szövegek más eszközök kialakítását feladatának tekinti. A Kiskunsági Marketing Tanács által a Bormarketing program keretében kialakított és a Magyar Szabadalmi Hivatal által védjegyoltalomban részesített jelképet és jelmondatot a borvidék kollektív tulajdonaként kezeli. A jelkép leírása a Rendtartás 4. sz. melléklete. A jelmondat szövege: A Kunsági bor a mindennapok bora. A használat engedélyezése, illetve megvonása Borvizsgáló Bizottság javaslatára a Hegyközségi Tanács titkárának a hatáskörébe tartozik. A használat részletes szabályait a Marketing Bizottság által elkészített és az Igazgatóválasztmány által jóváhagyott önálló szabályzat rögzíti, ami a Rendtartás 4. sz. mellékletét képezi. 2. Az Izsáki Arany sárfehér védett eredető bor szimbólumának használatát a 6. számú melléklet tartalmazza. V. Ellenırzés A szılıtermesztéssel, illetve a borgazdálkodással kapcsolatos ellenırzésben a Bortörvény és a Hegyközségi törvény által megszabott keretek között vesz részt a Hegyközségi Tanács. Az ellenırzésre jogosult szervezetekkel megkötendı együttmőködési megállapodásokat a Rendtartáshoz kell csatolni.
VI. Rendtartási eljárás 1. Rendtartási ügyekben az Igazgatóválasztmány jár el a 2004. évi CXL. törvény meghatározott részeinek alkalmazásával. 2. A Hegyközségi Tanács Igazgatóválasztmányának rendtartás ügyben meghozott határozata ellen fellebbezési lehetıség nincs. Jogsértı határozat felülvizsgálata a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII törvény 59. -a alapján bíróságtól kérhetı. 3. A Rendtartásban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hegyközségi Tanács határozattal megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitıl való tartózkodásra kötelezheti. Abban az esetben ha a tag a Hegyközségi Tanács határozatában foglaltakat nem teljesíti úgy a szabályszegıvel szemben egyszeri 10.000 Ft összeghatárig terjedı pénzbírság szabható ki. 4. Az 1994. évi CII. Törvény 41. (3) bekezdése értelmében Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a rendtartás szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség bíróságtól kérheti a rendtartásba ütközı cselekményt elkövetı személynek a felszólításnak megfelelı kötelezését. VII. Záró rendelkezések A Kunsági Borvidék Rendtartását a Hegyközségi Tanács 1996. szeptember 13-i ülése ideiglenes jelleggel hagyta jóvá. Az 1998. május 28-án tartott Hegyközségi Tanács ülés az 1997. évi CXXI. és CXXII. törvényekben foglaltakkal kiegészítette, majd a 2004. évi XVIII. tv és vhr-ek elıírásainak alapján a Hegyközségi Tanács 2007.április 25-i küldöttgyőlése módosította, és egységes szerkezetbe foglalta. A Rendtartást meg kell küldeni a Kunsági borvidékbe tartozó települések önkormányzatainak, az illetékes megyei földmővelésügyi hivataloknak és minden hegyközségnek. A hegyközségek a kézbevételt követıen a hegyközség hirdetıtábláján 30 napra közszemlére teszik és a következı hegyközségi Közgyőlésen önálló napirend keretében ismertetik, hogy arról a hegyközségi tagok megfelelıen tájékozódhassanak. A Rendtartás az ezt követı 30. napon lép hatályba. Kecskemét, 2007. április 25 ( Oreskó Imre ) elnök
1. sz. melléklet a Kunsági Borvidék Rendtartásához Kunsági borvidék körzetei a) Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszılıs, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Mélykút, Tompa b) Cegléd - Monor - Jászsági körzet: Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemı, Hernád, Inárcs, Kakucs, Nagykırös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Tápiószele Heves, Jászberény, Jászszentandrás Dány, Bénye, Gomba, Kóka, Monor, Pilis, Tápiószentmárton, Tóalmás c) Duna menti körzet: Apostag, Dömsöd, Dunapataj, Dunavecse, Harta, Ráckeve, Solt, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl d) Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás e) Kecskemét - Kiskunfélegyházai körzet: Ballószög, Bugac, Felsılajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Lajosmizse, Ladánybene f) Kiskırösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengıd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskırös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár g) Kiskunhalas - Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Móricgát, Szank, Zsana h) Tisza menti körzet: Cibakháza, Csépa, Cserkeszılı, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlırinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszaföldvár Homok, Tiszainoka, Tiszajenı, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug
2. sz melléklet a Kunsági borvidék rendtartásához. A meghatározott termıhelyrıl származó minıségi borok szabályozása 1. Az mt. minıségi borok elıállítása tekintetében a 99/2004 (VI. 3.) FVM rendelet elıírásai az irányadók. 2. a Kunsági borvidék meghatározott termıhelyei a borvidékbe sorolt települések (felsorolásukat borvidéki körzetbe, alkörzetbe sorolva a Rendtartás 1 sz. melléklete tartalmazza) I. és II. termıhelyi kataszterbe sorolt határrészei. 3. Meghatározott termıhelyrıl származó minıségi bort a borvidéken, az egyes borvidéki körzetekben és településeken ajánlott és engedélyezetett fajtakörbe sorolt szılıfajtákból, lehet készíteni. a. Fehérborszılı fajták: Arany sárfehér Chardonnay Cserszegi főszeres Ezerjó Hárslevelő Karát Királyleányka Kövidinka Leányka Müller Thurgau (Rizlingszilváni) Nektár Olasz rizling Ottonel muskotály Pinot blanc Rajnai rizling Sauvignon blanc Szürkebarát Tramini Zöld veltelíni b. Muskotály küvé mt. Minıségi bor elıállítására felhasználható fajták Csabagyöngye Cserszegi főszeres Hamburgi muskotály Irsai Olivér Mátrai muskotály c. Vörösbor szılıfajták Nektár Muscat Ottonel Sárga muskotály (Muscat Lunel) Zefir Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon Kadarka Kékfrankos A fajták osztályba sorolását az 5. számú melléklet tartalmazza. Merlot Pinot noir Portugizer (Kékoportó) Zweigelt
4. Alkalmazható termesztéstechnológia. a. A rendtartás elfogadásakor meglévı ültetvényekrıl minden sor és tıtávolságú és mővelési módú ültetvény termésébıl készíthetı mt. minıségi bor, amennyiben megfelel a bortörvény és végrehajtási rendeletei elıírásainak. b. A rendtartás hatálybalépése után létesített szılıültetvény esetén a legalább 3300 tıke/ha tıkeszámot lehetıvé tevı térállású, fejmőveléső, sövény mőveléső ( huzalos, ikersoros), moser, javított moser, egyes függöny, ernyı mőveléső ültetvényen állítható elı mt. minıségi bor. 5. Hozamszabályozás A borvidéken mt. minıségi bor 100 hl seprıs újbor/ha hozamszint felett nem állítható elı. Ezt a m 2 - enkénti 16 világos rügyterheléssel valamint a tenyészidıszakban végrehajtott fürtritkítással lehet biztosítani. A késıi szüreteléső, válogatott, töppedt szılıbıl származó borok 80 hl seprıs újbor/ha hozamszint felett nem állíthatók elı. 6. A szüret kezdési idıpontját a hegyközség választmánya augusztus 1-tıl hetenként próbaszüret alapján állapítja meg. A hegyközség által meghatározott kezdési idıpont elıtt szüretelt szılıbıl nem készíthetı mt. minıségi bor. 7. Az mt. minıségi borok kémiai jellemzıi a) Alkoholtartalom - természetes alkoholtartalom, legalább 9,0% vol - tényleges alkoholtartalom, legalább 9,0% vol - összes alkoholtartalom, legalább 9,0% vol b) Cukormentes extrakttartalom - fehér és rozé, legalább 19,0 g/l - siller és vörös, legalább 20,0 g/l c) Titrálható savtartalom (borkısavban kifejezve), legalább 4,5 g/l (59,9 milliekvivalens/liter) d) Illósav-tartalom (ecetsavban kifejezve) - fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter) - siller és vörös, legfeljebb 1,2 g/l (20 milliekvivalens/liter) e) Összes kénessavtartalom 5,0 g/l cukortartalomig - fehér és rozé, legfeljebb 210,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 160,0 mg/l 5,0 g/l cukortartalom felett - fehér és rozé, legfeljebb 260,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 210,0 mg/l f) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l g) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200,0 mg/l
h) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 1,5 g/l i) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100,0 mg/l j) Nátriumtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l k) Vastartalom, legfeljebb 10,0 mg/l l) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l m) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l n) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l o) Metil-alkohol-tartalom - fehér és rozé, legfeljebb 100,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 250,0 mg/l p) Hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l q) Egyéb vegyi szennyezıdés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhetı mértékérıl szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelıen. Az m.t. minıségő bor kémiai jellemzıi a) Alkoholtartalom tényleges alkoholtartalom, legalább 9,0% vol b) Természetes alkoholtartalom - késıi szüreteléső, legalább 12,1% vol - válogatott szüreteléső, legalább 12,1% vol - töppedt szılıbıl készült bor, legalább 12,8% vol - jégbor, legalább 12,8% vol - aszúbor, legalább 13,6,0% vol - fıbor, legalább 11,5 %vol c) Cukormentes extrakttartalom, legalább 22,0 g/l - késıi szüreteléső, legalább 22,0 g/ - válogatott szüreteléső, legalább 22,0 g/l - töppedt szılıbıl készült bor, legalább 22,0 g/l - jégbor, legalább 22,0 g/l - aszúbor legalább 25,0 g/l - fıbor, legalább 22,0 g/l d) Titrálható savtartalom (borkısavban kifejezve), legalább 4,5 g/l (59,9 milliekvivalens/liter) e) Illósav-tartalom (ecetsavban kifejezve) - fehér és rozé, legfeljebb 1,08 g/l (18,0 milliekvivalens/liter) - siller és vörös, legfeljebb 1,2 g/l (20 milliekvivalens/liter) - töppedt szılıbıl készült bor, legfeljebb 2,1 g/l - jégbor, legfeljebb 2,1 g/l - aszúbor, legfeljebb 2,1 g/l - fıbor, legfeljebb 1,4 g/l f) Összes kénessavtartalom 5,0 g/l cukortartalomig - fehér és rozé, legfeljebb 250 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 200 mg/l 5,1-45,0 g/l cukortartalom esetén - fehér és rozé, legfeljebb 260,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 210,0 mg/l 45 g/l cukortartalom felett, legfeljebb 350,0 mg/ - töppedt szılıbıl készült bor, legfeljebb 400,0 mg/l - jégbor, legfeljebb 400,0 mg/l
- aszúbor, legfeljebb 400,0 mg/l - fıbor, legfeljebb 400,0 mg/l g) Szabad kénessavtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l h) Szorbinsavtartalom, legfeljebb 200,0 mg/l i) Szulfáttartalom (kálium-szulfátban kifejezve), legfeljebb 2,0 g/l j) Kloridtartalom (nátrium-kloridban kifejezve), legfeljebb 100,0 mg/l k) Nátriumtartalom, legfeljebb 60,0 mg/l l) Vastartalom, legfeljebb 10,0 mg/l m) Ólomtartalom, legfeljebb 0,25 mg/l n) Réztartalom, legfeljebb 1,0 mg/l o) Cinktartalom, legfeljebb 5,0 mg/l p) Metil-alkohol-tartalom - fehér és rozé, legfeljebb 100,0 mg/l - siller és vörös, legfeljebb 250,0 mg/l q)hidrogén-cianid-tartalom, legfeljebb 0,1 mg/l r) Egyéb vegyi szennyezıdés az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhetı mértékérıl szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendeletben meghatározottaknak megfelelıen.
3. sz. melléklet a Kunsági Borvidék Rendtartásához BORVIDÉKI TERV A Kunsági Borvidék szerkezetátalakítási terve Készült a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. Tv. valamint a szılıtermelési potenciálra a szılıültetvények szerkezetátalakítására és átállítására a vonatkozó szabályokat tartalmazó 7/2007 (I.30) FVM rendelet, a borkészítésre alkalmas szılıfajták osztályba sorolásáról szóló 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, és a borvidék rendtartásában foglaltak figyelembevételével. A BORVIDÉKI TERV célja, olyan követelményrendszer felállítása, ami hozzájárul a Kunsági borvidéken a minıségi szılıtermesztés elımozdításához és ezen keresztül a minıségjavításhoz. Elısegíti a Kunsági borvidék stratégiai céljainak megfelelı termék elıállítását, az alapanyag termelés modernizációját, a piaci igényekhez igazodó ültetvény és fajtaszerkezet kialakítását. BORVIDÉKI TERV megvalósítása az Európai Bizottság által a szılıültetvények szerkezetátalakítása és átállítása intézkedés keretében Magyarország számára odaítélt támogatás felhasználásával történik. A Kunsági borvidéken szerkezetátalakítási és átállási támogatás keretében támogatható intézkedések: a) Fajtaváltás b) Áttelepítés c) Ültevény támrendszerének létesítése, korszerősítése. A terv készítésekor, elıírásainak megfogalmazásakor figyelemmel kellett lenni arra, hogy a) A borvidék területe négy megyére közigazgatási egységre terjed ki, melyek fajtahasználati elıírásai nem teljesen azonosak. b) A borvidék kiterjedtsége, eltérı adottságai és szılıtermelési, borászati hagyományai által indokoltan 8 borvidéki körzet került kialakításra, a 2004 évi XVIII tv. 2 (1) bek. 7. pontja alapján és kihirdetésre került a 97/2004 (VI.9) FVM rendelettel. A borvidéki rendtartás II. fejezet 3. pontja szerint az egyes körzetek a megyei fajtalisták alapján alakították ki az adott körzet ajánlott, engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett fajtákat tartalmazó listáját. Az egyes körzetek fajtalistái együttesen adják a borvidéki fajtalistát. Az egyes fajták besorolása az említett okok miatt a borvidéki körzetekben eltérı lehet. (rendtartás 5. számú melléklete). c) A borvidék adottságai, hosszú távú céljai, piaci pozíciói indokolják, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson a szerkezetátalakítási terv a - hagyományosan hosszú ideje termesztett, itt kialakult, vagy meghonosodott szılıfajtákra - az újabban nemesített hazai és külföldi szılıfajtákra - a tájbortermelésre alkalmas fajtákra - a vitis viniféra és a vitis nemzettséghez tartozó fajok keresztezésével elıállított fajtákra A Kunsági borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása érdekében, valamint a borvidéken termelt borszılı alapanyagok kiegyensúlyozott minısége és egységes jellege garantálása miatt, az alábbi szakmai szempontok betartását javasoljuk a 2007. 08. 01-2010. 07. 31 közötti idıszakban Kunsági borvidék területén. A borvidéki tervben lefektetetteket, mint a szerkezetváltás irányelveit, a szılıültetvények áttelepítése, fajtaváltása, a meglévı ültetvények korszerősítése, vagy kivágása esetén, az intézkedést
kezdeményezı termelı kérelme alapján, a szılıterület fekvése szerint illetékes hegybíró az MVH illetékes szerve felé tett véleményezése során figyelembe veszi és betartatja. A Kunsági borvidéken a szerkezetátalakítás és átállás során végrehajtani kívánt, illetve végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos követelmények az alábbiak: I. Szakmai felkészültség A Kunsági borvidék árutermı szılıültetvényeinek szakszerő mővelése és karbantartása érdekében, a gazdaságos tevékenység megvalósíthatósága céljából, az alábbi szempontok szerinti összefüggések vizsgálandók a szılıterület használója vonatkozásában: a) Szakmai felkészültség tekintetében minimálisan elvárt kritérium a szakmai jártasság, a szılıtermesztési tapasztalat. Az 5 ha feletti szılı ültevény létesítése (áttelepítés, fajtaváltás) esetén a legalább középfokú szakirányú végzettség (a termelı, vagy alkalmazottja) igazolása szükséges. b) A szakszerő környezetvédelmi tevékenység biztosítása érdekében törekedni kell az integrált, vagy biotermesztés alkalmazására. Ajánlott az alapfokú növényvédelmi képzésen való részvétel, a permetezési napló naprakész vezetése, és a növényvédı szaktanácsadói szerzıdés megkötése. c) Piaci viszonyok esetén különbséget kell tenni az egyes szılıbirtokok integrációs viszonyai alapján. A saját feldolgozóval rendelkezı és közvetlen fogyasztó felé értékesítı termelık esetén a vállalkozás üzletpolitikájához alkalmazkodó fajta és termékszerkezet az irányadó, míg a szılıt illetve lédig bort felvásárlónak értékesítı termelık esetén az integrátorral történt egyezség alapján meghatározott fajta és termékszerkezet az irányadó. II. Ökológiai adottságok Általános szabály, hogy áttelepítést vagy fajtaváltást csak a szılıtermesztési nyilvántartásban szereplı I. és II/1, II/2 besorolású területeken lehet megvalósítani. A szılıtermesztéssel korábban is hasznosított területek elınyt élveznek, amennyiben a termesztési tapasztalatok fellelhetık és kedvezıen értékelhetık. Áttelepítés esetén: a) I. termıhelyi kataszteren belül bárhová áttelepíthetı a szılıültetvény, b) II/1 termıhelyi kataszteren belül bárhová. illetve I. kataszteri osztályba, áttelepíthetı a szılıültetvény c) II/2 termıhelyi kataszteri osztályon belül csak magasabb kataszteri pontszámú területre, vagy II/1, I. kataszteri osztályú területre bárhová áttelepíthetı a szılıültetvény, d) Szılıtermesztésre alkalmatlan, vagy kataszterbe nem sorolt területrıl bármely termıhelyi kataszterbe sorolt területre áttelepíthetı a szılıültetvény. Saját gyökerő ültetvény csak az immúnisnak minısített területen létesíthetı. A 75%-nál alacsonyabb kvarc tartalmú talajokon az oltvány használata kötelezı. A terület tengerszint feletti magasságának, fekvésének és lefolyásának értékelése alapján ki kell zárni azokat a területeket, ahol a téli fagykár teljes tıkepusztulást eredményezhet. Az elmúlt 15 évben, a tıkeállomány 30%-ánál nagyobb mértékő pusztulást szenvedett, a Kunsági borvidékhez tartozó szılıterületekrıl készült kimutatást az 1. számú melléklet tartalmazza. Ezeken a területeken borszılı ültevény ismételten nem létesíthetı.
III. Ültetvényszerkezet 1) Ültetvényméret: Az árutermelı szılıültetvények telepítése során, a terület kitőzését az alkalmazott térállásnak megfelelıen, oly módon kell megoldani, hogy a terület gépi mővelése a szomszédos területek igénybevétele nélkül megoldható legyen. Kivétel a közös használatú utak, melyek a terület megközelítését teszik lehetıvé. Szerkezetátalakítási és átállási támogatás legalább 0,25 ha összefüggı területre vehetı igénybe. 2) Térállás: A szılıtıkék térbeli elhelyezése a telepítendı terület adottságainak figyelembevételével kerül meghatározásra. A tıkehelyek száma nem lehet kevesebb, mint 3300 tı/ha. A sor és tıtávolság meghatározásánál az egyenletes sor és tıtávolság mellett az ikersoros, és/vagy ikertıkés telepítés is elfogadható. Összefüggı szılıtáblán belül, a már meglévı ültetvény sorirányát kell figyelembe venni. A csatlakozó sorok ültetésekor megfelelı oldaltávolságot kell hagyni. A tıkepótlás, átoltás, támrendszer létesítés vagy felújítás, ültetvény korszerősítés esetén a már meglévı térállás alkalmazható. 3) Mővelésmód: Mővelésmódot a terület ökológiai adottságaihoz igazodóan kell megállapítani. A meglévı ültevények felújításakor figyelemmel kell lenni a minıségi termelés és/vagy a gépi mővelés feltételeinek megteremtésére. A támasz rendszer kialakításakor fém, fa, beton elemek használhatók. Az alkalmazott mővelésmódok: a) Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, b) Ernyımővelés, c) Moser, javított Moser mővelés d) Egyes függönymővelés Támrendszer felújítása, és/vagy korszerősítése során az adott termıhely sajátosságainak mérlegelésével kezdeményezhetı az alkalmazott mővelési mód megtartása vagy változtatása. Az egyes mővelésmódok alkalmazásának lehetıségei: mővelésmód megtartható Létesítés vagy felújítás és/vagy korszerősítés során alkalmazható mővelésmód Új ültetvény létesítése Nem Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Gyalog mővelés Nem Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Takarásos fejmővelés karós támasz mellett Takarásos fejmővelés huzalos támasz mellett Igen Igen Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Alacsony kordon mővelés Nem Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Ernyımővelés, Igen Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos
támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Moser mővelés Igen Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Javított Moser mővelés Igen Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Egyes függönymővelés Igen Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés GDC Nem Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Egyéb szabálytalan lugas mővelés Nem Takarásos fejmővelés karós, vagy huzalos támasz mellett, ernyımővelés, Moser, javított Moser mővelés, egyes függönymővelés Támrendszer létesítés és korszerősítés intézkedés a borvidéki fajtalistában ajánlott vagy engedélyezett osztályba sorolt fajtákkal létesített ültetvények esetén lehetséges. Ennek során a tıkehelyek 100 %-os pótlása kötelezı. A pótlás saját gyökerő ültetvényeknél bujtással vagy döntéssel is végrehajtható. Középmagas vagy magas mővelés alkalmazása esetén biztosítócsap alkalmazása, és a biztosító szálvesszı téli takarása ajánlott. 4) Tıketerhelés: A tıkénként meghagyott világos rügyek számát a termelı piaci szándékai szerint, a fajta tulajdonságait figyelembe véve, a mővelésmódból eredı szükségszerőségeknek megfelelıen kell évente meghatározni. Ez azonban, bármely mővelésmód esetén sem haladhatja meg a 16 világos rügy / m 2 értéket. A termelési célok eléréséhez szükséges termésmennyiség beállítását a vegetációs szakaszban szükséges mértékben elvégzett fürtszabályozással kell megvalósítani. A szerkezetátalakítás keretében létesített ültevényeken a Btv. szerinti tájbor vagy meghatározott termıhelyrıl származó minıségi bor származtatható. A terméshozam tájbor termelése esetén hektáronként legfeljebb 120 hl, meghatározott termıhelyrıl származó minıségi bor termelése esetén hektáronként legfeljebb 100 hl lehet. 5) Szaporítóanyag: Az ültetéshez származási bizonyítvánnyal rendelkezı szaporítóanyag alkalmazható. Saját gyökerő ültetvény csak az NTSZ által immúnisnak minısített területen létesíthetı. Oltvány használata esetén az alany mésztőrı képességére figyelemmel kell lenni. A fajtaválasztás során elınyben kell részesíteni a hagyományos és a nem mennyiségi termelés érdekében szelektált fajtákat és klónokat.
IV. Telepíthetı fajták A borvidéken elıállított termékek egységesítésének és piaci lehetıségeinek javítása érdekében a termesztésben tartott fajtaszám szőkítése válik szükségessé. Új fajta ajánlott kategóriába kerülését minden esetben meg kell elıznie a termıhelyi fajtakísérletnek, 10 éves dokumentált termelési tapasztalatnak, valamint a Hegyközségi Tanács Szılıtermesztési Munkabizottsága véleményezésének. A szerkezetátalakítás és átállítás során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) Átoltással történı fajtaváltás esetén a már meglévı térállás alkalmazható, b) A szerkezetátalakítás és átállítás során leváltható szılıfajták jegyzékét 2 sz. melléklet tartalmazza. c) A hagyományos és új magyar fajtákat elınyben kell részesíteni, d) Ökotermelésre a toleráns fajtákat kell elınyben részesíteni, e) A fajtalistán belül szereplı fajták fajtaváltás keretében egymás között leválthatók, f) Fajtaváltásnak minısül az azonos fajta alapfajtájának bármely klonjára történı leváltása. Az elmúlt 10 év termésének átlagában, a borvidéki átlagnál kedvezıbb minıséggel szüretelhetı fajták közül a fajtaváltás és áttelepítés esetén az alábbi fajták részesülhetnek szerkezetátalakítási és átállási támogatásban: 1. Meghatározott termıhelyrıl származó minıségi bor vagy tájbor termelésére alkalmas fajták Ajánlott fajták Fehérbort adó szılıfajták Vörös és rosé bort adó szılıfajták Fajtanév Arany sárfehér Chardonnay Cserszegi főszeres Ezerjó Karát Királyleányka Kövidinka Leányka Müller Thurgau Olaszrizling Ottonel Muskotály Pinot blanc Rajnai rizling Sauvignon blanc Szürkebarát Tramini Zöld veltelíni Blauburger Cabernet franc Cabernet sauvignon Kadarka Kékfrankos Merlot
Engedélyezett fajták Fehérbort adó szılıfajták Vörösbort és rozebort adó szılıfajták Pinot noir Portugieser Zweigelt Fajtanév Generosa Hárslevelő Nektár Pozsonyi fehér Rubintos Turán Indoklás Kiemelten téltőrı, finom savakat termel A borvidéken kiváló minıségő bort ad Korai szüretelhetıség, finom főszeres muskotály bort ad Hagyományos régi magyar fajta, régebben a borvidéken jelentıs területen termelték finom jellegzetes illatú és zamatú bort ad. Csersavas, főszeres, gazdag zamatú Kiváló színanyagú a bora 2. tájbor készítésére alkalmas fajták Fehérbort adó szılıfajták Fajtanév ECS 18 ( Aletta) Bianca Csillám Kunleány Odysseus Orpheus Viktória gyöngye Indoklás Kiváló téltőrés, gombabetegségekkel szemben toleráns, kellemes muskotályos bort termel. Kiváló téltőrı, gombabetegségekkel toleráns, magas cukortermelı. Kiemelkedı fagytőrés, jó tolerancia a gombabetegségek ellen. Jó téltőrı, gombabetegségekre kevésbé fogékony. Kiemellten téltőrı, jó peronoszpóra és lisztharmat rezisztencia Kiváló fagytőrés, jó peronoszpóra ellenállóság Kiemelkedı fagytőrés, gombabetegségekkel szemben ellenálló.
Vörös és rozébort adó szılıfajták Zalagyöngye Dunagyöngye Pannonfrankos Peronoszpóra tolerancia, jó téltőrés, a borvidéken elterjedt fajta. Kiemelkedı fagytőrı képesség, igen jó termésbiztonság, gombabetegségekkel szemben ellenálló. Jó fagytőrés, gombabetegségekkel szemben toleráns 3. Védett eredető bor elıállítása céljából az Izsáki Borvidéki Körzet I. II kategóriájú területein az Arany sárfehér szılıfajta alkalmazható áttelepítés vagy fajtaváltás keretében. 4. A nem csak vinifera fajok keresztezésével elıállított fajtákkal telepített ültevényekrıl kizárólag tájbor származtatható. Az ebbe a fajtakörbe tartozó, a borvidéki tervbe szereplı szılıfajtákat, az idıjárási szélsıségeket jobban tőrı tulajdonságaik, ezért jobb termelési biztonságuk, a betegségekkel szembeni toleranciájuk miatt kisebb termelési költségeik és ezzel jobb piaci versenyképességük, kisebb növényvédelmi igényük miatti kisebb környezetterhelés melletti termelésük az öko termesztésre való alkalmasságuk miatt ajánljuk. A Kunsági borvidék termelıi által készített EGYÉNI TERV a fenti szempontokhoz köteles igazodni. A Kunsági borvidéknek a 2007. 08. 01-2010. 07. 31. közötti idıszakra szóló Borvidéki tervét a küldöttgyőlés 2007. április 25-én a 4/2007. számú határozatával, szótöbbséggel jóváhagyta. A Szerkezetátalakítási terv a borvidéki rendtartás 3 sz. mellékletét képezi. Kecskemét, 2007. április 25. (Oreskó Imre) elnök (Keresztes József) titkár
1. sz. melléklet a Kunsági Borvidék 2007 VIII. 1-2010 VII. 31 között érvényes szerkezetátalakítási - átállítási tervéhez A Kunsági borvidéken az elmúlt 15 évben téli fagykár miatt 30%-nál nagyobb tıkepusztulást szenvedett szılıültetvények Település 30% feletti kipusztulást szenvedett terület hrsz ha Ágasegyháza 060/176 13,5000 Ágasegyháza 060/194 2,7000 Balotaszállás 049/77 29,0000 Balotaszállás 056/16 6,0000 Balotaszállás 039/14 9,0000 Balotaszállás 037/23 8,0000 Balotaszállás 056/17 3,0000 Balotaszállás 039/16 9,0000 Balotaszállás 039/12 1,0000 Balotaszállás 049/59 4,0000 Balotaszállás 039/14 4,0000 Balotaszállás 039/36 4,0000 Balotaszállás 017/46-48 3,0000 Balotaszállás 017/52,55,70 9,0000 Balotaszállás 022/40 3,0000 Bénye 019 28,0000 Bénye 058 6,0000 Cibakháza 02220 0,1473 Cibakháza 2221/2 0,1904 Cibakháza 2822 0,3428 Cibakháza 3161/1 0,3152 Cibakháza 3161/2 0,2877 Cibakháza 2906 0,0900 Cibakháza 2910 0,0900 Cibakháza 3297/2 0,1895 Cibakháza 2331 0,4889 Cibakháza 2217 0,1541 Cibakháza 1676/2 0,0857 Cibakháza 1677 0,1053 Cibakháza 1678 0,0538 Cibakháza 2183 0,2157 Cibakháza 2547 0,1085
Cibakháza 3368/2 0,2087 Cibakháza 3369 0,4165 Cibakháza 2868 0,3567 Cibakháza 2869 0,1577 Cibakháza 2136/1 0,1360 Cibakháza 2520 0,1920 Cibakháza 055/14 0,8000 Cibakháza 2854/6 0,2800 Cibakháza 1208 0,1600 Cibakháza 2838 0,3496 Cibakháza 2751 0,3512 Cibakháza 3137 0,3737 Cibakháza 2348 0,7800 Cibakháza 2349 0,3344 Cibakháza 5240 0,1500 Cibakháza 3242 0,3137 Cibakháza 2241 0,1181 Cibakháza 2233 0,0824 Cibakháza 2238 0,0433 Cibakháza 3023 0,1694 Cibakháza 2813 0,2813 Cibakháza 3071 0,2340 Cibakháza 2856 0,1510 Cibakháza 2855 0,3348 Cibakháza 1191 0,3406 Cibakháza 3369 0,1794 Cibakháza 3004 0,3474 Cibakháza 3375 0,2153 Cibakháza 3376 0,2985 Cserkeszılı 09 4,9700 Cserkeszılı 013 4,5900 Cserkeszılı 0216 20,7900 Gomba 0202 25,0000 Harkakötöny 025/60 3,5000 Harkakötöny 025/17 1,4000 Izsák 0228/39 3,0000 Kiskunhalas 0940/46 1,0000 Kiskunhalas 0940/61 1,0000 Kiskunhalas 0846/310 1,5000 Kiskunhalas 0846/215 9,0000 Monor 098 4,0000 Monor 0134 4,0000 Monor 098 2,0000 Monor 098 2,0000
Nagyrév 0147 5,9500 Nagyrév 0149 6,1700 Orgovány 53,67 1,5000 Orgovány 24,3 1,2000 Tiszaalpár 083/174 3,9252 Tiszaalpár 083/148 2,7956 Tiszaalpár 083/203 4,2079 Tiszaalpár 083/176 0,6838 Tiszaalpár 083/179 0,7019 Tiszaalpár 083/175 0,7025 Tiszaalpár 083/173 4,2012 Tiszaalpár 083/204 1,6959 Tiszaalpár 083/178 0,5937 Tiszaalpár 083/147 0,8622 Tiszaalpár 083/185 0,6547 Tiszaalpár 083/183 5,4273 Tiszaalpár 083/167 2,7431 Tiszaalpár 083/168 0,4778 Tiszaalpár 083/169 0,8620 Tiszajenı 081 26,0000 Tiszakécske 0488 57,0000 Tiszakécske 0308 47,0000 Tiszakécske 0321 30,0000 Tiszakécske 0308 49,0000 495,3254
2. sz. melléklet a Kunsági borvidék 2007 VIII. 1-2010 VII.31 között érvényes szerkezetátalakítási- átállítási tervéhez Szerkezetátalakítás során lecserélhetı szılıfajták I. A megyei fajtalistákban ideiglenesen engedélyezett osztályba sorolt fajták Fehér bort adó fajták Bánát rizling Göcseji zamatos Gyöngyrizling K35 (Heuréka) Kocsis Irma Korai Piros veltelíni Kunbarát Lakhegyi mézes Mátrai muskotály Mézes Piros szlanka Szerémi zöld Vértes csillaga Zefír Zeusz Zöld szílváni Bakator Csomorika Gohér Kocsis Irma Kunbarát Lakhegyi mézes Mátrai muskotály Mézes Piros szlanka Piros veltelíni Táltos Vértes csillaga Zöld szilváni Bács Kiskun megyében Vörös bort adó fajták Alibernet Alicante bouchet Kurucvér Rubintos Szentlırinc Jász-Nagykun-Szolnok megyében Alibernet Alicante bouchet Gamay noir Kurucvér Magyar frankos Prokupac Szentlırinc Titán Tizián Vranac
fehér Cirfandli Kocsis Irma Korai piros veltelíni Kunbarát Lakhegyi mézes Mátrai muskotály Mézes Pintes Piros szlanka Vértes csillaga Zöld szilváni Aligoté Bánáti rizling Bouvier Budai Ehrenfelser Ezerjó Furmint Gesztus Gohér Goldburger Göcseji zamatos Jubileum 75 Jubileumsrebe Karát Kerner Kocsis Irma Korai Piros veltelíni Kövidinka Kunbarát Lakhegyi mézes Mátrai muskotály Melon Mézes Muscadelle Nektár Nosztori rizling Pelso (magyar rizling) Piros szanka Piros veltelíni Pozsonyi fehér Refrén Semillon Táltos Vértes csillaga Viktória gyöngye Zefír Zéta Zöld szilváni Pest megyében vörös Alicante bouchet Kurucvér Szentlırinc Heves megyében Alibernet Alicante bouchet Gamay noire Kármin Magyar frankos Prokupac Rubintos Titán Tizián Vranac
II. Borvidéki körzetek fajtalistáiban a megyei fajtalistákon felül ideiglenesen engedélyezett osztályba sorolt fajták. fehér Arany sárfehér Eger csillaga Ezer fürtő Pozsonyi fehér Szürkebarát Zalagyöngye Arany sárfehér Chasselas Furmint Irsai Olivér Arany Sárfehér Chasselas Ezer fürtő Furmint Hárslevelő Jubileum 75 Királyleányka Leányka Pátria Zalagyöngye Bácskai körzet vörös Bíbor kadarka Cegléd-Monor-Jászsági körzet Ceglédi alkörzet Kármin Monori alkörzet Kármin Portugieser Turán Jászsági alkörzet Kerner - Királyleányka CSFT 61 Jubileum 75 Leányka Zalagyöngye Zefír Zengı Zenit Duna menti körzet Merlot
fehér Chasselas Ezerfürtő Irsai Olivér Chasselas Ezerfürtő Hárslevelő Irsai Olivér Jubileum 75 Tramini Izsáki körzet vörös Kadarka Portugieser Kecskemét-Kiskunfélegyházai körzet Portugieser Medina Merlot Kiskırösi körzet Csillám - Eger 30 Zengı Zenit Arany sárfehér Chasselas Eger csillaga Ezerfürtő Hárslevelő Pozsonyi fehér Savignon blanc Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet Kármin Tisza menti körzet Chasselas - Karát Kecskemét 3 Kecskemét 7 Az egész borvidék területén a vegyes fajta összetételő, az egyéb fehér és egyéb vörös kategóriába sorolt ültetvények.
4. sz. melléklet a Kunsági Borvidék Rendtartásához SZABÁLYZAT A kunsági bor a mindennapok bora jelmondat és a borvidék logojának használata A Magyar Szabadalmi Hivatal 160256 számon a kunsági bor a mindennapok bora szlogent, továbbá a 160250 számon a borvidék logoját védjegy oltalomban részesítette. A szlogen és logo (továbbiakban védjegy) jogosultja: Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa. A védjegy használatát a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa az alábbiak szerint szabályozza: 1. A védjegy használata pályázat útján nyerhetı el. 2. A pályázatot a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsához kell benyújtani a mellékelt őrlapon. 3. A védjegy használata: a) A Kunsági borvidék eredetvédett termıhelyének ültetvényén termett, védett eredető bor esetében a logo használata kötelezı. Eredményes pályázat alapján használható a védjegy: b) A Kunsági borvidéket bemutató kiállításokon, ankétokon, konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken, termékismertetıkön és egyéb reklám célú kiadványokon. c) A Kunsági borvidéken termett borok palackján megkülönböztetı megjelölésére használható együttesen vagy külön - külön az alábbi feltételeknek való megfelelés esetén: A védjegy azon asztali-, tájborok, meghatározott termıhelyen termett minıségi borok, habzóborok, pezsgık (továbbiakban termék) esetében alkalmazható, melyet közfogyasztásra forgalomba hozzák. A termék elıállítása során a többször módosított a 2004. évi XVIII. törvény szerint jártak el. A terméket az OBI megfelelınek minısítette. A védjegy használatát a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság javaslatára a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára engedélyezte. A pályázóval szemben a 7. pontban felsoroltak nem állnak fenn. 4. A megjelölni kívánt termék tétellel azonos mintáját a tervezett kiszerelésben be kell mutatni a Borvidéki Borvizsgáló Bizottságnak az általa megadott határidıre. A mintához csatolni kell az OBI minısítési bizonyítványt. A Borvidéki Borvizsgáló Bizottság minısíti a bormintát, és véleményezi a tervezett kiszerelést. 5. A Borvidéki Borvizsgáló Bizottság javaslata alapján a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkára engedélyezi a védjegy használatát.
6. A Kunsági Borversenyen kiemelkedıen szereplı forgalmi borok termelıit a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság felkérheti a pályázatok benyújtására. 7. A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkára megvonja, megvonhatja a védjegy használatát, ha: a) A védjegy használatára jogosult nem a pályázatának megfelelıen jár el a logo és a szlogen használatában, b) A termelı által forgalomba hozott termék minısége eltér a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság által minısített tételtıl, c) A védjegy használatára jogosult termék forgalmazása során a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság által is igazolt minıségi kifogás merült fel a forgalmazók vagy a fogyasztók részérıl, d) A védjegy használatára jogosulttal szemben borhamisítási ügyben eljárás indult, e) A védjegy használatára jogosulttal szemben csıd vagy felszámolási eljárás van folyamatban, 8. A védjegy jogosulatlan használója ellen a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa eljár az illetékes bíróságnál. 9. A védjegy használata térítésmentes. 10. A Szabályzatot a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának Igazgatóválasztmánya a 19/2000. számú határozatával hagyta jóvá, melyet a Kunsági Borvidék Küldöttgyőlése 2004. november 26-án a rendtartás részeként elfogadott. Az oltalmat tanusító160250 számú színes, ábrás védjegy, 160256 számú jelmondat védjegy dokumentum illetve a Pályázati őrlap letölthetı a http://hosting.vitae.hu/dunaborregio weblap
5. sz. melléklet a Kunsági Borvidék rendtartásához A termesztett szılıfajták besorolása a Kunsági borvidék körzeteiben Fehér fajták Bácskai körzet Ceglédi alkörzet Monori alkörzet Jászsági alkörzet Duna menti körzet Izsáki körzet Kecskemét- Kiskunfélegyházi körzet Kiskırösi körzet Kiskunhalas- Kiskunmajsai körzet Tisza menti körzet összesen A Kunsági borvidéken ajánlott vagy engedélyezett fajták 10 fajta 9 515 ha Bianca e a e a a e a a a e 1 139 Chardonnay a a a a a a a a a a 151 Cserszegi főszeres a a e a a a a a a a 2 331 Ezerjó a e e e e e e a e e 1 716 Kövidinka e a e e e e e e e a 894 Kunleány a a e e a e a a a e 1 253 Olaszrizling a e a a a a a a a a 518 Ottonel muskotály a a a a a a e a a a 300 Rajnai rizling a a a a a a a a a a 687 Rizlingszilváni e a e e e e e a e a 526 egyes borvidéki körzetekben ajánlott, vagy engedélyezett fajták 35 fajta 7 038 ha ECS 18 (Aletta) - - - e e e e e e - 37 Aranysárfehér i i i - e a e a i - 1 986 Chasselas - i i - - i i e i i 873 Csillám - e - - e e - i - - 24 Ezerfürtő i - i e e i i e i e 264 Furmint - i i e - - - - - - 1 Hárslevelő - e i - e - i e i e 54 Irsai Olivér - i - - e i i e e e 375 Jubileum 75 e e i - i e i e e e 270 Generosa - - - - - e e e e e 7 Heuréka - - - - - e - - - - 1 Karát e - a - e a e e a i 42 Kerner e - - i - - - - e - 1 Királyleányka e e i i e a e a e - 60 Leányka - e i e i e e a e - 44
Nektár e e - - e - - e e - 5 Nemes olaszrizling - - - - - - e e e - - Orpheus - - - - - - e - - - 1 Odysseus - - - - - - e - - - 1 Pátria - - i - - - e - - - 1 Pinot blanc - - a - - a a - - - 8 Pozsonyi fehér i - - - - - e e i - 12 Pölöskei muskotály - - e - - - - - - - 55 Refrén Rf16 - - - - - - e - - - 1 Rozália - - - - - - e a - - - Savignon blanc a - a - a - - a i a 14 Szürkebarát i - e - a a e e e e 45 Tramini a a e a - - i e e e 26 Viktória gyöngye - - - - e e e e - - 109 Villard blanc - - - - - e - e e - 73 Zalagyöngye i e i e i e e e e e 2 376 Zefír - - e - i - - - - - 1 Zengı - - e - i e - i - - 24 Zenit e - e - i e - i e - 2 Zöld veltelíni e a a e e e a a a - 245 egyéb termesztésben lévı fajták 13 fajta 1 069 ha Badacsony36 Rózsakı - - - - - - - - - - 4 Egri csillagok 26 - - - - - - - i i - 36 Göcseji zamatos - - - - - - i i - - 17 Gyöngyrizling - - - - - - - i - - 16 Kocsis Irma - - - - - i i i - - 15 Kunbarát i i - - - - i i i i 15 Lakhegyi mézes i - - - i i i i - i 534 Mátrai muskotály - - - - - i - - - - 12 Mézes - - - - - - i i - - 1 Piros szlanka i i i - i - i i i i 82 Piros veltelíni - - i - - - - - i - 1 Vértes csillaga - i - - - i - i - - 31 Zöldszilváni - - - - - - - - - - 5 Vegyes telepítéső (egyéb fehér) i i i i i i i i i i 300 Mindösszesen 58 fajta 17 622 ha
Vörös fajták Bácskai körzet Ceglédi alkörzet Monori alkörzet Jászsági alkörzet Duna menti körzet Izsáki körzet Kecskemét- Kiskunfélegyházi körzet Kiskırösi körzet Kiskunhalas- Kiskunmajsai körzet Tisza menti körzet összesen A Kunsági borvidéken ajánlott vagy engedélyezett fajták 4 fajta 4 599 ha Cabernet franc a a e e a e a a a a 232 Cabernet savignon a a a e a e a a a a 370 Kékfrankos a a a a a e a a a a 3 266 Zweigelt a a a a a e a a a a 731 egyes borvidéki körzetekben ajánlott, vagy engedélyezett fajták 12 fajta 1 345 ha Bíbor kadarka i - e - e - - e e - 42 Blauburger e e e - - - a a e - 19 Dunagyöngye e - - e e e e e e e 56 Kadarka e e e - e i e a e e 547 Kármin e i i - e - - e i - 42 Portugieser e e i e e i i e e e 302 Pannonfrankos - - - - - - - e - - 2 Rubintos - - e - - - - - - e Medina e e - e e - i e e e 104 Merlot - - e - i - i e e e 140 Pinot noir - - a - a - - e e e 65 Turán - - i - e - - e - - 20 Alicante bouchnet - - e - - - - - - - 6 egyéb termesztésben lévı fajták 2 fajta 157 ha Kurucvér - - - - - - i - - - 1 Vegyes telepítéső (egyéb vörös) i i i i i i i i i i 156 a- megyei fajtalistán ajánlott e- megyei fajtalistán engedélyezett i- megyei fajtalistán ideiglenesen engedélyezett Mindösszesen 18 fajta 6 101 ha
Az egyes megyei fajtalistákban ajánlott vagy engedélyezett besorolású, a borvidéki fajtajegyzékben egyenlıre nem szereplı, de felvehetı szılıfajták Fehér fajták Bács-Kiskun Jász-Nagykun Pest megye Heves megye megye Szolnok megye Bacchus - e - e Bánát rizling - e e - Blauer silvaner - e - e Budai - e - - Csaba Gyöngye e e e e EB 10 (Viktor) e e - - Gesztus e e e - Juhfark e e e - Korona e e e - Kövérszılı e e e - Palatina e - - - Pelso e e e - Rózsakı e e - - Sárgamuskotály e e a e Semillon e e e - Szirén e e - - Trilla e - - - Vörös fajták Bács-Kiskun Jász-Nagykun Pest megye Heves megye megye Szolnok megye Blauer Frühburgunder e e - e Domina e e - e Hamburgi muskotály e e e e Menoire - - - a Néro e e e e Sirah e - - a
A Borvidéki tervben mt. minıségi bor valamint tájbortermelésére alkalmas fajták besorolása a megyei fajtalistákon. a) Hagyományos magyar fajták: fehér Bkk Jnk P H vörös Bkk Jnk P H Arany sárfehér a a a - Kadarka a a a a Ezerjó a a a i Kövidinka a a a i Pozsonyi fehér e e e i Hárslevelő e e e a b) Hazai nemesítéső új fajták: fehér Bkk Jnk P H vörös Bkk Jnk P H Cserszegi főszeres a a a a Rubintos i e e i Generosa e e e e Turán e e e a Karát a a a i Nektár e e e i c) Európai és világfajták: fehér Bkk Jnk P H vörös Bkk Jnk P H Chardonnay a a a a Blauburger a a a a Királyleányka a a a a Cabernet franc a a a a Leányka a a a a Cabernet savignon a a a a Müller Turgau a a a e Kékfrankos a a a a Olasz Rizling a a a a Merlot a e a a Ottonel Muskotály a a a a Pinot noir a a a a Pinot blanc a a a a Portugieser a a a a Rajnai rizling a a a a Zweigelt a a a a Savignon blanc a a a a Szürkebarát a a a a Tramini a a a a Zöld veltelíni a a a e d) szerkezetátalakításnál tájbor készítésére alkalmas fajták: fehér Bkk Jnk P H vörös Bkk Jnk P H Aletta e e e e Dunagyöngye a a a e Bianca a a a a Pannonfrankos a a a a Csillám a a a - Kunleány a a a e Viktória gyöngye a a a i Odüsszeus e - e - Orpheus e - - - Zalagyöngye e e e e
6. sz. melléklet a Kunsági Borvidék Rendtartásához SZABÁLYZAT Az Izsáki Arany Sárfehér védett eredető bor szimbólumának használata A Védett Eredető Bor, vagy a VEB megjelölést, vagy a Districtus Hungaricus Controllatus vagy a DHC megjelölést a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa az alábbiak szerint szabályozza: 4. A 11/2006. (II. 3.) FVM rendelet melléklete szerinti szimbólum használata a védett eredető borok fogyasztói forgalomba hozatala során kötelezı, (továbbiakban veb. zárjegy). 5. A veb. zárjegy-et a cégek azonos formában alkalmazzák, az állami ellenırzı jegynek megfelelıen helyezik a palackra. A Védett Eredető Bor, vagy a VEB megjelölés, vagy a Districtus Hungaricus Controllatus vagy a DHC megjelölés a 98/2004. (VI. 3.) FVM rendelet elıírásainak megtartása mellett a termék arculatának megfelelıen lehet alkalmazni. 6. A veb. zárjegy-et kizárólag a Borvizsgáló Bizottság által megfelelınek minısített, a Borászati Hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett bortételek palackján lehet alkalmazni. 7. A veb. zárjegy-et a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsától kell igényelni az 1. számú igénylılap benyújtásával. 8. A veb. zárjegy-ek felhasználásáról az 2. számú kimutatás szerinti nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartás ellenırzésére az Izsáki Hegyközség hegybírója jogosult. 9. A Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkára megvonja, megvonhatja a veb. zárjegy használatát, ha: f) A veb. zárjegy használatára jogosult nem a pályázatának megfelelıen jár el a logo és a szlogen használatában, g) A termelı által forgalomba hozott termék minısége eltér a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság által minısített tételtıl, h) A veb. zárjegy használatára jogosult termék forgalmazása során a Borvidéki Borvizsgáló Bizottság által is igazolt minıségi kifogás merült fel a forgalmazók vagy a fogyasztók részérıl, i) A veb. zárjegy használatára jogosulttal szemben borhamisítási ügyben eljárás indult, 11. A veb. zárjegy jogosulatlan használója ellen a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa eljár az illetékes bíróságnál. 12. A veb zárjegyeket a Helibor Kft szerzi be. A veb. zárjegy igénylésekor 3 Ft/ db járulékot kell fizetni, az így befolyt összeget az Arany Sárfehér védett eredető borok népszerősítésére kell felhasználni, ezen felül a veb. zárjegy beszerzési árát a Helibor Kft-nek kell megtéríteni. A Szabályzatot a Kunsági Borvidék Borvizsgáló Bizottsága javaslatára, a Hegyközségi Tanács Igazgatóválasztmánya a 1/2007 számú határozatával hagyta jóvá, melyet a Kunsági Borvidék Küldöttgyőlése 2007. április 25-én a rendtartás részeként elfogadott.