Térségi környezetvédelem IV. évf. geográfus Zajvédelem Ballabás Gábor ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu
1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak 2. A hangok érzékelése és mérése 3. A zaj élettani hatásai 4. A környezeti zaj forrásai 5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon
1. Zajvédelmi és hangtani alapfogalmak - Zaj Hang (Emisszió transzmisszió immisszió) - Szubjektivitás - Hangforrás - Hangteljesítmény (W) - Hangintenzitás (W/m 2 ) - Hangnyomás (N/ m 2 = Pa) (a hangrezgések által a rugalmas közegben keltett váltakozó nyomás közvetlenül mérhető) - Hangszint és mértékegysége: a decibel (db) (a hangerősségi szintek logaritmikus értéke)
2. A hangok érzékelése és mérése A hallószerv vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 365.
A hangok érzékelése és mérése 2. - zajcsökkentő tevékenységet mérések előzik meg - számításokkal is lehet zajt meghatározni (pl.: közlekedés) - zaj mérése kizárólag elektronikus műszerekkel (mikrofon, erősítő, detektor, szűrők) - A hangnyomásszint - db (A) A hangszintmérő vázlatos felépítése Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 385.
3. A zaj élettani hatásai Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 364.
Hangjelenségek felosztása a frekvencia és a hangnyomásszint alapján Forrás: Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai Bp. 1992. pp.: 361.
A zaj élettani hatásai 2. - Függ a zaj erősségétől, frekvenciájától, időbeli változástól, időtartamtól - Közvetlen egészségkárosító hatások: (zajimpulzusok, frekvencia + rezgések!) A hatások négy fő csoportja Lohmann szerint: pszichés hatások; stressz, fáradékonyság 30 db felett vegetatív hatások; keringési zavarok, magas vérnyomás, fejfájásos panaszok, neurózis - 65 db felett (vérösszetétel illetve hormonháztartás megváltoztatása) halláskárosító hatás; (ideiglenes) hallásküszöb emelkedés; halláskárosodás - 90 db felett fájdalomküszöb - 120 db (hirtelen egyszeri behatás is maradandó halláskárosodást okoz)
4. A környezeti zaj forrásai a. Közlekedési zajok Közúti közlekedés (gépjárművek jellemzői, forgalom, útburkolat, környezet, napszak) Kötöttpályás közlekedés (járművek jellemzői, vágányok állapota, egyéb) Repülési és reptéri zaj (legnagyobb hangteljesítmény: gép- és hajtóműtípus)
A környezeti zaj forrásai 2. b. Ipari zajok ipari üzemek mechanikai és áramlástechnikai eredetű zajai építkezések által okozott zaj bányászat (különösen külszíni bányászat) (katonai tevékenységek zajhatása)
A környezeti zaj forrásai 3. c. Szabadidős tevékenységgel összefüggő elektroakusztikai berendezések (koncertek, nagygyűlések, diszkók (halláskárosodás veszélye: walkman, discman) sporttevékenység: technikai sportok, lövészet sportpályák, stadionok
A környezeti zaj forrásai 4. d. Egyéb zajforrások: Épületeken belül: egyéb gépi zajforrások (háztartási gépek: fúrógép, mosógép) kommunális zajok (magnó, rádió, tévé, kiabálás) + kültéri gépek (kompresszorok, fűnyírók)
5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek -Két fő csoport: műszaki megoldások, adminisztratív intézkedések - Közúti közlekedés: aktív passzív módszerek (zajárnyékoló falak, földtöltések, csendes aszfalt, forgalomszervezés és szabályozás) - Vasúti közlekedés (aktív, passzív zajcsökkentés, szervezési intézkedések) - Légi közlekedés (gépek aktív védelme+ zajbizonyítvány, monitoring rendszerek, légifolyosók, hajtóműpróbázó zónák kijelölése, zajgátló övezetek, forgalomszervezés,szervezetek) - Ipari zajforrások (egyéni védelem, új, zajszegény gépek, technológiák, egyedi hangszigetelés (tokok, gépalapok, idomok), határértékek, ellenőrzés) - Stratégiai zajtérképek + intézkedési tervek: mindegyikre
5. Zajvédelmi beavatkozási módszerek 2.
Budapest - közúti zajterhelési térkép - éjjel (2006) Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm
Budapest - közúti zajterhelési konfliktustérkép - éjjel (2006) Forrás: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index.htm
Zajvédelmi beavatkozási módszerek - tervezési eszközök (terület- és településrendezés ill. fejlesztés, közlekedéstervezés eszközei) pl.:ipar és lakóterületek szétválasztása - zajcsökkentés a védendő létesítmények átalakításával (- védendő létesítmények (lakó- hálószoba) tájolása; -védendő homlokzatok hanggátlásának javítása nyílászárók réseinek tömítése 4-5 db, vagy három réteggel üvegezett ablak akár 40-45 db csökkentés is) - épületen belüli zajok csökkentése (+zenés szórakozóhelyek; iroda, táncterem, fitness klub, táncterem; szellőzés és hűtéstechnika, felvonók, vízvezetékek; általános problémák kommunális zajok) - pl.: zajos helységek szigetelése - új épületekben nagyobb hanggátlású falak, födémek, (léghangszigetelés) - testhangszigetelés zajforrás és az épületszerkezet rugalmas kapcsolatának növelése (pl.: mosógép rugalmas gépalapon) - helyiségek belsejében (hangelnyelő álmennyezet, járóburkolat; zajforrás térbeli leválasztása)
Mit tehetünk mi? A magatartás a legfontosabb - jól karbantartott saját közlekedési eszköz + viselkedés (fékezések, zene, ajtócsapkodás stb.) - szórakozóhelyek a helytelen működtetés mellett fő gond: vendégek érkezése, távozása - szomszédsági, kommunális zajok nem mindegy mikor, hol végzünk építkezést, kerti (fűnyírás) vagy lakóházban szerelési munkát? - légtelenített vízvezetékek; WC tartály - kutyatartás - zenehallgatás - vásárlási szempontok vásárolt háztartási eszközök zajjellemzői
6. A zaj- és rezgésvédelem Magyarországon Panasz ranglista A lakosság számára leginkább zavaró tevékenységek Magyarország Reflex Környezetvédelmi Egyesület 1. Közlekedés 2. Diszkók, zenés szórakozóhelyek 3. Szomszéd által keltett zörejek 4. Közeli gyár, műhely, üzem, zaja 5. Üzletek hűtőberendezései, benzinkutak Tipikus települési környezetvédelmi probléma
- OECD (2000): Magyarországon a közlekedés okozta zajártalom komoly probléma. - Lakosság több mint 50 %-a magas zajszintű területen él. (65dB<) - 80%-uk számára a közúti közlekedés a legnagyobb problémát okozó zajforrás. - A vasút csak 8-10%-ot zavar. - A légi közlekedés jelenleg nem jelentős probléma! - Közúti közlekedés Zajkataszter K értéke (beavatkozásnál sorrendiséget határoz meg): K=2 L 2 +H (L= új tervezésű területekre előírt zajterhelési határértékhez viszonyított túllépés mértéke db (A)-ban; H túllépéssel érintett lakások, épületek (db) )
Forrás: www.kti.hu, Közlekedéstudományi Intézet Rt. 2001
Zajvédelmi mintavételi pontok Magyarországon Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
Forrás: www.kti.hu Dr. Bite Pálné: Közlekedési zajvédelem Közlekedéstudományi Intézet Rt. ; Bp. 2000.
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 200 201-500 501-1000 1001-1500 1501-2000 2001-2500 2501-3000 3001-3500 3501-4000 4001-4500 4501-5000 5001-300 301-400 401-500 501-600 601-700 701-800 801-900 901-1000 1001-1100 1101-1200 1201-1300 1301-1400 1401- A forgalom nagysága a belterületi főútvonalakon (csúcsórában elhaladó járművek száma az adott keresztmetszetben) (1995-2000) Budapest Egyéb települések Csúcsórában elhaladó járművek száma (jármű / óra ) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság Előfordulás gyakoris ága (db)
A vizsgált útvonalak mellett kialakuló zajterhelési szintek ( a folyamatos mérések eredményei 5 dba-s osztályokba sorolva.) 70-75 db 14% nappal 75-80 db 2% 55-60 db 60-65 db 6% 30% 65-70 db 48% é jje l 65-70 db 28% 70-75 db 10% 45-50 db 1% 50-55 db 7% 55-60 db 18% Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 60-65 db 36%
A forgalom összetétel eltérő megoszlása 40 előfordulás gyakorisága % 35 30 25 20 15 10 5 0-5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 30-35 35- Budapest 1995-2000 Egyéb település 1995-2000 nehézjárműarány % Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
A vizsgált helyeken a zajterheléssel érintett lakosok száma 90000 80000 érintett lakos ok s záma 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 nappal éjjel 0 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80< zajterhelés i s zint Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság
60 50 40 30 20 10 0 A zaj elleni védekezés tervezett módjai elköltözés ablakcsere funkcióváltás szigetelés egyéb nem tervez % Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 1995 1997 1998 1999 2000
Magyarország vasúti zajemissziós térképe 1997. Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt.
A vasútvonalak zajkibocsátásának vizsgálata éjjel (számított értékek) 700 Vas úti fővonalak 600 500 400 300 200 100 0 <55 55-58 58-61 61-64 64-67 dba 1400 1200 1000 Vasúti mellékvonalak vonalhossz(km) település (db) 800 600 400 200 0 <50 50-53 53-56 56< dba vonalhossz(km) település (db) Forrás: MÁV Rt. GK. Akusztikai Laboratórium
Az ipari (nem szolgáltató!) tevékenységből származó zajterhelés 2001. Forrás: KSH 2001.
Az ipari zajforrások vizsgálata 2001. Forrás: KVVM
A magyar zajvédelmi politika eszközei Országos és helyi jogi szabályozás (rendeletek, szabványok, határértékek, hatáskörök) Mérések Zajtérképezés és intézkedési tervek A zajvédelem országos, regionális, települési programokban való megjelenítése Konkrét zajvédelmi beavatkozási módszerek, intézkedések, eszközök (két fő csoport: adminisztratív intézkedések és műszaki megoldások; pl.: közlekedési korlátozások, zajvédő falak) Gazdasági eszközök Zajcsökkentési kutatások, szolgáltatások, oktatás támogatása Nemzetközi együttműködés Az egyik legfontosabb: lakossági magatartás
Köszönöm a figyelmet!
A főforgalmú utak zajkibocsátási szintjei csúcsforgalmi időszakban Előfordulási gyakoriság (%) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Budapest Egyéb település 0 62> 62-65 65-68 68-71 71-74 74-77 >77 Zajkibocs átás i s zint (dba) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság