Hazagondozás érdekek az alapellátásban és a szakellátásban munkacsoport Munkacsoport vezetője: Both Éva Hazagondozás munkacsoport problémafelvető összefoglalója A Hazagondozás érdekellentétek és érdekegyezések munkacsoport 2009. június 9-én tartott megbeszélést, amelyen részt vettek a tatabányai Megyei Módszertani Gyermekjóléti munkatársai: Zombai Ágnes és Megyesiné Vida Andrea; a Csongrád megyei képviseletében Szügyi János; a Békés megyei től Szilágyiné Váradi Edit és Vajda Attila; a Bács-Kiskun megyei től Péter Szilvia és Kovács Andrásné valamint a Fővárosi részéről Both Éva és Békés Zoltán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkatársa Farkasné Soltész Erzsébet írásban küldte el a munkacsoport témájával kapcsolatos észrevételeit. A munkacsoport a következő kérdések megvitatását, vizsgálatát tartja fontosnak: - A hazagondozás meghatározása alapvetésünk, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból ( IH, ÁT) 18 éves kora előtt vérszerinti családjába hazakerült gyermekek vonatkozásában gondolkodunk hazagondozásról már a bekerülés pillanatától - Kik a hazagondozásban érintett szereplők? - gyerekek - vérszerinti család a családot kéne alkalmassá tenni ez a nehezebb, a gyerekekkel könnyebb; család, aki mindent megtesz; család, aki örül, hogy elkerült a gyerek - gyermekjóléti szolgálat - gyermekvédelmi szakszolgálat gyámi tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó - egyéb szakemberek (iskolai, egészségügyi stb.) - gyámhivatal - gondozási helyek: o gyermekotthon befogadó otthon, - különleges gyo. -speciális gyo. o nevelőszülő civil, szakszolgálat által fenntartott a kapcsolattartás ütközik nehézségekbe, amikor a nevelőszülő együttműködési készségének hiányában nem, vagy csak rendszertelenül valósul meg a szülő-gyermek testvérek találkozása. Természetesen részünkről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ) ez a kezelhetőbb probléma, mivel a megyében működő közel 700 nevelőszülőnél a gyermekek 2/3 a nevelkedik és az ilyen jellegű hiányosságokat folyamatosan szűrik a nevelőszülő tanácsadók és a gyámi-gondozói tanácsadók. (Farkasné Soltész Erzsébet) Néhány adatot áttekintve, úgy tűnik, a hazagondozás vonatkozásában (is) igen meghatározó a gondozási hely. Idekapcsolódik a befogadó otthonok szerepe a hazagondozásban: 2008-ban (mint egyébként minden évben) például a hazakerült gyerekek többsége a fő befogadó helyekről: a Fővárosi befogadó otthonaiból, valamint a csecsemőket befogadó különleges gyermekotthonokból került haza (Békés Zoltán elemzése). - Kiknek az érdekei játszanak szerepet, avagy milyen érdekek működnek a hazagondozásban?
- mi a gyermek érdeke - mi a szereplők érdeke o a gyermek érdekével ellentétes érdekek o a gyermek érdekével egybevágó érdekek - Milyen tényezők befolyásolják a hazagondozás eredményességét? o a bekerüléstől a szakellátásban eltöltött idő o a gyermekek életkora o működési feltételek tárgyi-személyi o emberi tényezők képzési, szemléletbeli különbsége o kapcsolattartás érzelmi oldal, kötődés, szülő-gyermek kapcsolat elősegítése bekerülés utáni kapcsolattartás-szabályozási gyakorlat - a gyermekjóléti véleményének perifériára szorulása pl. a gondozási hely kiválasztásában, ami pedig a kapcsolattartás megvalósulásában kulcsszerepet játszik o családgondozás - Mi történik a szakellátásban töltött időben a családdal? Ki gondozza a családot? (pl. gyermekjólétiben ugyanaz-e a családgondozó, aki a bekerülés előtt volt?) - GYEJO TEGYESZ- együttműködésének konkrét formái, gyakorlata A munkacsoport vélekedése, miszerint az alapellátás számára legfontosabb téma kell legyen a hazagondozás, hogyan valósul(hat) meg az együttműködésekben? - a gyermekjóléti családgondozójának együttműködési gyakorlata a szakellátás munkatársaival jó gyakorlatok gyűjtése - a gyermekjóléti családgondozójának és a gondozási hely családgondozójának együttműködési kérdései - a két családgondozó együttműködésének konkrét gyakorlatai jó gyakorlatok közös családlátogatások, helyes-e, mi az előnye, mi a hátránya stb. gyermekotthonok módszertani gyermekotthonok bevonása a munkacsoportba - A hazagondozás akadályai o személyi, szemléletbeli akadályok o rendszer akadályok A munkacsoport megbeszélésén folyamatosan jelen volt, hogy a Gyvt. alapelveinek megvalósítása, megvalósulása (pl. beutalásra csak akkor kerüljön sor, ha az alapellátásban nem segíthető tovább a család, a gyermekek a lehető legrövidebb időt töltsék a szakellátásban és megtervezetten kerüljön sor gondozásukra, preferálva a vérszerinti családba való hazagondozást) számos akadályba ütközik. A gyakorlatban dolgozó szakemberek sok-sok akár konkrét eseteket is sorolva mutatják be az ellenható tényezőket, amelyek szemléletbeli, személyi elégtelenségekre valamint rendszerbeli akadályokra oszthatók alapvetően. Egészen biztosan fontos ezeknek az akadályoknak az azonosítása, körülírása és elkülönítése egymástól, valamint attól a körtől/szinttől is, amelyben meghatározható lenne a hazagondozás hogyanjának szakmai-módszertani tartalma (protokollok kidolgozása, a kapcsolódási pontok és módozatok kimunkálása; az együttműködés területeinek és a kompetenciahatároknak a meghatározása stb.). A műhelymunka során a címünkben szereplő érdekellentétek-érdekegyezések azonosítása (mint szemléletbeli, személyi és mint rendszerbeli akadályok) után lehet cél az ez utóbbi szinten való munkálkodás.
- A munkacsoport munkamódja, ütemterve: 2010 áprilisáig a felvetődött kérdések vizsgálatát, megvitatását, elemzését végezzük el. Munkacsoport megbeszéléseket tervezünk 2009. október 8-án (fókuszban: a hazagondozásban jelenlévő érdekek közül a gyerek érdeke; az eredményességet befolyásoló tényezők számbavétele) és 2009. november 24-én. Ezzel párhuzamosan tervezzük az idevágó adatok feldolgozását, összevetését nyáron a fővárosi helyzetről készül egy elemzés, ugyanezen szempontok alapján a többiek megyéjének képét is szeretnénk felvázolni. A műhelymunkába szeretnénk bevonni a gyermekotthoni kollégákat (befogadó otthoni, gyermekotthoni családgondozók), ennek érdekében kapcsolatba léptünk egy módszertani gyermekotthonnal már és nyilvánvalóan nyitottak vagyunk, egyéb jó gyakorlatot folytató gondozási hely munkatársainak fogadására is. A munkacsoportba jelentkező intézmények és szakemberek: Intézmény Pálos Károly és Gyermekjóléti Szolgálat Miskolc B-A-Z Megyei Somogy Megyei Szentesi Mód. Gyejó. Sz. Szentesi Mód. Gyejó. Sz. Békés Megyei Szociális RMK Békés Megyei Szociális RMK Név Krézitzné Réthy Anna dr. Székelyné Pogány Erzsébet Kozsil Róbertné Troszt Éva László Gyöngyi Ferenczy Tamás Szilágyiné Váradi Edit Kézi Zoltánné Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Mátyási Borbála
Szociálpolitkai és Munkaügyi Intézet Sopron GYJK Tatabánya GYJK Kapocs Segítő Szolgálat Hajnal Renáta Roth Gyuláné Nagyné Zombai Zsuzsanna Borbély Péter Tatabánya GYJK Miskolci Miskolci Szolnok Módszertani Gyejó. Közp. Csulik János Farkasné Soltész Erzsébet Pásztorné Szőke Judit Kovács Krisztina Vasi Dóra Lasztócziné Szomoru Mónika Gúr Péter Attila Balogh Lászlóné Zala Megyei Komlósi Kálmán Veszprémi GYEJO Dörnyei Balázs Szegedi Szügyi János Csibész GYEJO Papp Kriszina Csibész GYEJO Sótér Szilvia PMTEGYESZI Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Major Zsolt Balázs Takács Viktória Kovács Andrásné Péter Szilvia A munkacsoport következő megbeszélésének időpontja és helyszíne:
Hazagondozás munkacsoport szakmai megbeszélései: 2009. október 8. csütörtök 10 órától 13 óráig 2009. november 24. kedd 10 órától 13 óráig helyszín: Fővárosi