30 éves a Magyar Parazitológusok Tarsasága* KASSAI Tibor és MATSKÁSI István Kassai, T. and Matskási, I. : The Hungarian Society of Parasitologists is 30 years old. Abstract: On the occasion of the tridecennium of the Hungarian Society of Parasitologists, the major activities of the HSP are outlined, with especial regard to the last decade. Hazánkban a parazitológia művelését élethivatásul választó szakemberek és e tudományág hazai kibontakozását segíteni kívánó szimpatizánsok körében a 60-as évek elején érlelődött meg az a felismerés, hogy a nagyobb hatékonyság és a szakma presztízsének határozottabb képviselete megkívánja az ember- és az állatgyógyászat, valamint a biológia területén - három minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó különféle intézményekben - már korábban is eredményesen működő erők egyesítését, egységes szervezet keretében való összefogását. Kotlán Sándor akadémikus és egy e célból létrehozott intézőbizottság kezdeményezésére az MTA Agrártudományok Osztálya 1963. december 16-ára hívta össze a Magyar Parazitológusok Társasága alakuló közgyűlését, amely elfogadta a Társaság alapszabályát és megválasztotta az elnökséget. Ezzel kezdetét vette az MPT immár 30 éves története. Ali tagú első elnökség névsorának a felidézésével tisztelettel adózunk az alapítók emlékének: elnök: Kotlán Sándor állatorvos, titkár: Nemeséri László állatorvos, tagok: Babos Sándor állatorvos, Holló Ferenc állatorvos, Kassai Tibor állatorvos, Kobulej Tibor állatorvos, Lőrincz Ferenc orvos, Pellérdy László állatorvos, Soós Árpád biológus és Zoltai Nándor orvos. Az MPT első elnökének, Kotlán Sándor professzornak a teremben elhelyezett portréja segíti felidézni nagyrabecsült tanítómesterünk markáns arcvonásait, s reményünk szerint azt az odaadást és segítő szellemet is, amellyel a Társaság ügyei iránt mindig viseltetett. Társaságunk szervezetileg ma is az MTA Agrártudományok Osztálya szakmai felügyelete mellett működik. Az Akadémiához fűződő kapcsolatunk messzemenően biztosítja működésünk önállóságát, az állatorvosi, a biológiai és az orvosi diszciplínák együttes képviseletét, segíti törekvéseinket, s erre a kapcsolatra a jövőben is támaszkodni kívánunk. Ismeretterjesztő munkánk hatósugarának kiterjesztése szándékával ez * Előadás az MPT 30 éves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülésen Szegeden, 1994. november 16-17.
év elején kifejeztük csatlakozási szándékunkat a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület égisze alatt társult szakmai társaságokhoz, ami az MPT önállóságát nem csökkenti. Nem azért jöttünk össze, hogy magunkat ünnepeljük. Racionális korunktól idegen az ünnepi megemlékezések pátosza. Harminc év azonban hosszú idő egy tudományos társaság életében. Elegendő ahhoz, hogy az évfordulóhoz érkezve, a múlt tapasztalataiból való okulás szándékával feltegyük magunknak a kérdést, hogy a három évtized alatt mivé vált, s mit jelent ma a Magyar Parazitológusok Társasága. Jelenti mindenekelőtt annak a tagságát. Megalakulásakor az MPT-nek 150 tagja volt. A taglétszám 1984-ben érte el a 232 fős maximumot, általában 200 körül ingadozik. Jelenlegi taglétszámunk 183 fő. A tagság szakképzettség szerinti összetétele: 46 % állatorvos, 19 % biológus, 16 % orvos és 19 % egyéb (agrármérnök, gyógyszerész, tanár, egészségügyi gázmester stb.), ami az idők folyamán alig változott. A nyugdíjasok aránya 17 %. Külföldi illetőségű tiszteletbeli tagjaink száma 7. Az MPT emlékérmével kitünetett személyek száma: 17. Az MPT tagok névjegyzékét eddig 4 alkalommal: 1965-ben, 1975-ben, 1984-ben és 1993-ban jelentettük meg. Az évi tagdíj a kezdeti 30 Ft-ról előbb 100 Ft-ra, 1994-től pedig 300 Ft-ra emelkedett. Jelentette egészen az elmúlt esztendőig a pártoló tagokat, vagyis azokat a vállalatokat, amelyek Társaságunkat önként vállalt rendszeres anyagi támogatásban részesítették. Az idők változásával azonban célszerűbbé vált a támogatásnak az a formája, amikor a gyógyszergyárak, gyógyszereket forgalmazó cégek stb. az MPT rendezvények megrendezésének a költségeihez járulnak hozzá, s ennek a fejében reklámozhatják termékeiket. Ezért pártoló tagokat jelenleg nem tartunk nyilván. Jelenti az MPT évente 1-2 alkalommal megjelenő Tájékoztatóját, amely kapocs az elnökség és a tagság között, a szakterületet érintő gazdag és változatos híranyaggal látja el a tagtársakat. Jelenti a parazitológia előrehaladásának a segítése érdekében kifejtett tudománypolitikai kezdeményezéseinket. így pl. 1975-ben átfogó elemzést készítettünk az MTA Agrártudományok Osztálya részére a hazai parazitológiai tudomány és gyakorlat helyzetéről, s a fejlesztést szolgáló 12 pontos javaslatot dolgoztunk ki. E javaslatok megvalósítása terén azonban érdemi eredmények nem születtek. 1985-ben az MTA- MÉM Állatorvostudományi Bizottsága részére készült helyzetelemzés az állati parazitózisok elleni védekezés terén jelentkező tendenciákról, amelyek veszélyeztetni látszottak a megyei állat-egészségügyi állomások jól működő diagnosztikai laboratóriumainak a rendszerét. A figyelmeztetés ellenére ezt a diagnosztikai hálózatot néhány éven belül megszüntették. Ezek a kedvezőtlen változások megfosztják az állat-egészségügyi szolgálatot olyan adatoktól, amelyek a gazdaságilag jelentős parazitózisok elleni hatékony védekezés konkrét rendszabályainak a kidolgozásához szükségesek. Jelenti az elnökség által felkért ad hoc bizottságok munkáját, amelyek állásfoglalást dolgoztak ki és tettek közzé a legyek, valamint a szúnyogok elleni korszerű védekezés irányelveiről. Jelenti az MPT szervezésében évente 2-3 alkalommal sorra kerülő tudományos üléseket, amelyek mással nem pótolható fórumul szolgáltak az új kutatási eredmények
és az időszerű gyakorlati problémák megvitatásához. Társaságunk vállalkozott néhány nagyrendezvény megszervezésére is. 1981. júliusában Budapesten megrendeztük az Állatorvos Parazitológusok Világszövetsége (WAAVP) 9. Nemzetközi Konferenciáját. 1987. áprilisában nemzetközi részvétellel rendeztük meg a Kotlán Sándor centenáriumi tudományos ülést ugyancsak Budapesten. 1988. szeptemberében Társaságunk szervezésében zajlott le az 5. Európai Parazitológiai Multikollokvium (EMOP V), amely közel 500 résztvevőt vonzott fővárosunkba. 1991. augusztusában a Vektor Ökológiai Társaság európai régiójának a 6. (SOVE VI) konferenciáját rendeztük meg Gödöllőn. Ezeknek a rendezvényeknek a magunkra vállalása a tudományos és erkölcsi sikeren túl Társaságunkat jelentős pénzbevételhez is juttatta. így tudtuk finanszírozni a Parasitologia Hungarica megjelentetésével járó tetemes költségeket, kiadni egy vademecumot az állatgyógyászatban használható antiparasiticumokról, és anyagilag támogatni számos tagtársunk részvételét fontos nemzetközi kongresszusokon (pl. ICOPA VII, Párizs; ICOPA VIII, Izmir stb.). Nagyrendezvényeink közé sorolhatók azok a gyakran más tudományos társaságokkal (pl. MAOÁE Klinikusok Társasága) és megyei állategészségügyi szervezetekkel közös szervezésben megrendezett tudományos üléseink, amelyeket egy-egy háziállatfaj ill. csoport (pl. lovak, kérődzők) parazitózisairól vagy más időszerű kérdésekről (pl. háziállatok parazitózisai elleni gyógyszeres védekezés) nagy érdeklődés mellett tartottunk. Együttműködésre törekszünk a Magyar Infektológiai Társasággal, a Magyar Biológiai Társaság állattani és protozoológiai szakosztályával és a Magyar Zoonózis Társasággal is. Jelenti részvételünket a nemzetközi parazitológiai szervezetekben, a Parazitológusok Világszövetségében (WFP), a Parazitológusok Európai Szövetségében (EFP), az Állatorvos Parazitológusok Világszövetségében (WAAVP). Feladatvállalásainkkal, valmint a testvértársaságokkal való kétoldalú együttműködés kezdeményezésével a hidegháború évtizedeiben is sokat tettünk azért, hogy erősödjön a bizalom és az együttműködés Kelet és Nyugat parazitológusai között. A kétoldalú együttműködés szép példája volt az a kapcsolat, amely a 70-es években a Jugoszláv és a Magyar Parazitológusok Társasága között jött létre. 1974-ben Zágrábban, 1976-ban Budapesten, 1979-ben Belgrádban, majd 1982-ben ismét Budapesten került sor a jugoszláv és magyar parazitológusok közös tudományos ülésére. Máig nagy érték ezeknek a találkozóknak az emléke minden résztvevő számára. És mélyen megrendítő, hogy annak a reményét, hogy e találkozók folytatására még sor kerülhet, a történelmi idők pusztító szélvihara az álmok világába taszította. A nemzetközi kapcsolatok terén kifejtett tevékenységünk elismerését is jelentette Társaságunk elnökének, Kassai Tibornak 1980-ban az EFP elnökévé, 1982-ben pedig a WFP alelnökévé történt megválasztása egy-egy négyéves ciklus tartamára. Jelenti rendszeres kapcsolatunkat a régió országai parazitológai szervezeteivel, amelyek közti együttműködésnek gazdag hagyományai vannak. Ezek a kapcsolatok azonban az utóbbi években feltűnően meglazultak, sok esetben megszűntek. Élve a jubileumunk adta lehetőséggel határozott lépést kívántunk tenni kapcsolataink újbóli erősítése irányába. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a Parazitológusok Európai Szövetsége és hét ország (Bulgária, Kis-Jugoszlávia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Né-
metország, Románia és Szlovákia) parazitológiai szervezeteinek a képviselői eleget tettek az MPT jubileumi ülésére szóló meghívásunknak. További négy ország (Ausztria, Csehország, Horvátország és Szlovénia) képviselői akadályoztatásuk miatt nem tudnak jelen lenni tudományos ülésünkön. Jelenti továbbá a Parasitologia Hungaricat, Tarsaságunk folyóiratát, amelynek az életre hívását az MPT egyik legfontosabb eredményének tartjuk. Ez a lap 26 éven át sikeresen szolgálta vállalt szerepét: a hazai parazitológiai kutatás eredményeinek elsősorban a külföld felé történő publikálását. Az utóbbi években azonban érezhetően növekedett a szakírók érdekeltsége abban, hogy közleményeiket ne a Parasitologia Hungarica hasábjain, hanem a több nemzetközi elismertséget igérő, un. impakt faktoros külföldi lapokban jelentessék meg. Emiatt mind nagyobb gondot jelent a lap megfelelő színvonalú anyaggal való ellátása és a megjelenési határidők megtartása. További nehézséget okoz, hogy a lap egy-egy kötetének a költségei évente 250-300 eft-tal megterhelik a Társaság költségvetését. Az elnökség évek óta keresi a Parasitologia Hungarica kiadásával kapcsolatosan felmerülő problémák megoldását, sőt komolyan felmerült a lap kiadása megszüntetésének a gondolata is. A kérdés alapos megvitatása után azonban az elnökség végül is úgy döntött, hogy egyelőre folytatja a Parasitologia Hungarica kiadását, amely az ez évi 27. kötettel kezdődően az MPT és a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadványaként fog megjelenni, s a költségek viselésében a társkiadó intézmények egyenlő arányban osztozkodnak. E helyen is szeretnénk hangsúlyozni, hogy az erről szóló megállapodás hosszabb távon csak akkor jelent megoldást a Parasitologia Hungarica megjelentetésével járó gondokra, ha a parazitológia hazai művelői kellő színvonalú kéziratoknak a benyújtásával is kifejezést adnak a lap iránti ragaszkodásuknak, s ilyen módon segítik a lap két fáradhatatlan és mélyen elkötelezett szerkesztőjének, Kovácsné Murai Évának és Gubányi Andrásnak a munkáját. És jelenti azt a sok egyéb tevékenységet is, amelyekről most nem szólunk, mert e rövid visszatekintésnek nem az a szándéka, hogy teljes képest adjon a Társaság égisze alatt folyó munkáról, s az sem, hogy megkísérelje részletesen értékelni az MPT teljesítményét. Azt azonban szeretnénk, ha a megtett útra való visszatekintésünkből kitűnne, hogy mindazoknak az erőfeszítései, akik Társaságunkat és a vázolt eredményeket létrehozták, nem volt hiábavaló. Az MPT tridecenniumáról való megemlékezésünk keretei nem teszik lehetővé, hogy ez alkalommal áttekintsük azokat az eredményeket és problémákat, amelyek tágabb értelemben a hazai parazitológiai kutatásokat és a parazitológiai szaktevékenységet az utóbbi időben jellemezték. A parazitológia hazai műhelyeiben - ha nem is gyakran - ma is születnek olyan eredmények, amelyek képesek nemzetközi szinten értékelhető pozitív visszhangot kiváltani. Az összkép azonban nem kedvező. ígéretes pályakezdés után az utánpótlás-generáció egyes tagjainál megfigyelhetők az elkedvetlenedés, az eredményekért való küzdeni akarás csökkenésének a jelei egészen a pályaelhagyásig. Egyetlen figyelmeztető adat: az MPT 20 éves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülés programjában magyar szerzők 39 előadással szerepeltek; mostani ülésünkre hazai szerzők 24 előadást és posztert jelentettek be.
Országunk a társadalmi-gazdasági átalakulással együtt járó megpróbáltatások idejét éli. Ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek ebből eredően - ha más és más módon is - mind az állatorvosi, mind az orvosi, mind a zoológiai illetve általános parazitológiai területen jelentkeznek, s amelyek eredményeként gyengül a hazai parazitológiai kutatás bázisa, szűkös az anyagi ellátottság, nem kielégítő az utánpótlás, növekszik a lemaradásunk a szakterületünkön nemzetközi téren megfigyelhető előrehaladástól. Ez a tendencia természetesen olyan tudományágaknál is jelentkezik, amelyeknek jóval nagyobb a társadalmi presztízse és támogatottsága, mint a parazitológiáé. E folyamatot lassítani, netán megállítani akkor lesz esélyünk, ha a szervezettségnek és az együttműködésnek az MPT által nyújtott lehetőségeit is hasznosítva erősíteni tudjuk a pozíciónkat a kutatás finanszírozására felhasználható források felosztásáért folyó kíméletlen versenyben. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az MPT történetének első három évtizedében betöltötte feladatát: kezdeményezéseivel, tudományszervező munkájával fontos hajtóerőt jelentett a szakterület hazai és nemzetközi előbbrevitelében és a hártányos körülmények hatásainak az enyhítésében. Erre a szerepére a jövőben még nagyobb szüksége lesz annak a generációnak, amelyik rövidesen a helyünkbe lép. Úgy véljük, hogy Társaságunk eddigi tevékenységét mind a hazai, mind a nemzetközi szakkörök elismerése kíséri. A jövőben olyan aktivitást kívánunk Társaságunk tagjainak és olyan jövőt az MPT-nek, amely meghozza az eddigi eredmények méltó folytatását. Authors' addresses: Tibor Kassai Department of Parasitology and Zoology University of Veterinary Science H-1400 Budapest, P.O.Box 2., Hungary István Matskási Zoological Department Hungarian Natural History Museum H-1088 Budapest, Baross u. 13, Hungary