Szabályozási eszközök a közlekedésben

Szabályozási eszközök a közlekedésben Gaál Bertalan A közlekedés általános (horizontális) szabályozása 1

Általános szabályozás a magyar jogban Polgári jogi szabályozás 2013. évi V. tv. Polgári törvénykönyv Az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, érdekeit, valamint a tulajdonnak az Alaptörvényben elismert valamennyi formáját. 2

Általános szabályozás a magyar jogban Alapok: Természetes és jogi személy fogalma (jogképesség, cselekvőképesség) Jogi személy szervezeti formái Tulajdon és tulajdonjog, állami kizárólagosságok Kötelmi viszonyok Jogosult kötelezett Jogügylet akaratnyilvánítás alapján (írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás) 3

Általános szabályozás a magyar jogban Tehát a szerződés a felek megállapodása jogi következmények létrehozása (módosítása, megszüntetése) céljából A szerződéssel kötelezettség és jogosultság keletkezik A szerződéssel kikötött szolgáltatásért, ellenszolgáltatás jár (ha a szerződésből kifejezetten más nem következik) A felek akaratának kölcsönös kifejezésével jön létre Kötelező tartalmi elemek jogszabály alapján Felelősségi viszonyok, kártérítési kötelezettségek 4

Közlekedés szempontjából meghatározó szerződésfajták Fuvarozási szerződés Szerződés létrejötte a fuvarozás elvállalásával fuvarlevél bizonyítja (ha állítanak ki) Az árufuvarozás végrehajtásának kereteit határozza meg Jármű kiállítása (hely, idő, állapot) Küldemény továbbítása díjazás ellenében Küldemény kiszolgáltatása rendeltetési helyen a címzettnek További kötelezettségek: gazdaságosság, küldemény biztonsága, értesítési kötelezettség Más fuvarozó bevonása lehetséges egyetemleges felelősség (kivéve, ha a további fuvarozót a megrendelő jelölte ki) Nemzetközi szerződés vagy egyezmény eltérő rendelkezése esetén annak szabályai az irányadóak 5

További szerződési formák Szállítási szerződés Szállítmányozási szerződés Bizományi szerződés Vállalkozási szerződés Utazási szerződés 6

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása Állami vagyontömeg Rendszerváltás után kategorizálás és privatizáció (1995. évi XXXIX. tv. Privatizációs törvény) 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról 7

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása 2007. évi CVI. tv. 2010. évi LII. tv. 2012. LXXVI. tv. Hatályon kívül helyezi Kincstári vagyon üzleti vagyon Hatálya alá tartozik az állami ingatlan és ingóvagyon, hasznosítható természeti erők, társasági részesedések, vagyoni értékű jogok, értékpapírok Nem terjed ki az önkormányzati tulajdonra, állami pénzvagyonra, államadósságra, TBvagyonra 8

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása Célja az állami vagyon további csökkentése Állami vagyon bérbe, használatba, vagyonkezelésbe adni csak ellenérték fejében lehetséges Kimondja, hogy az állami tulajdon egységes, központi költségvetési szervek nem rendelkezhetnek önálló tulajdonjoggal, csak az állam részére szerezhetnek ilyen jogot. 9

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása Vagyonkezelés szervezeti háttere Államot tulajdonosként megszemélyesítő a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács mely irányítása alatt áll a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., melyben az állam részvényesi jogait a pénzügyminiszter gyakorolja. A Tanács évenkénti beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Országgyűlés felé, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 10

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása A törvény szabályozza az állami tulajdonú társaságok alapításának és megszüntetésének módját Csak olyan társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét és amelyben többségi befolyással rendelkezik. 11

Állami vagyon értékesítése Közbeszerzési jogszabályok szerint Közvetlenül Nyilvános vagy zártkörű pályázat útján Nyilvános árverésen Kivételesen versenyeztetés nélkül Közvetetten Nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal Nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással Szabályozott piacon történő értékesításre adott megbízással 12

Állami vagyon értékesítése Ingyenes átruházás csak törvényi rendelkezés alapján történhet (nemzetközi kötelezettség, önkormányzat számára, katasztrófa megelőzési célból) Munkavállalók kedvezményes tulajdonjog-szerzése (mellőzhető továbbfoglalkoztatási garancia nyújtása esetén) 13

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása 2011. évi CXCVI tv. A nemzeti vagyonról - Ide tartozik: Az állam, helyi önkormányzat tulajdonába tartozó dolog, pü.-i eszköz, társasági részesedés, ország feletti légtér, adatvagyon, üvegházhatású gáz-kvóta, közgyűjtemény, régészeti lelet, Kizárólagos állami vagyon: a) Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, f)az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást, g) állami tulajdonban álló terek, parkok, h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai, i)az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, j) a barlang, k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat, l) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló. - Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: állami tulajdonú társasági részesedések külön meghatározott vagyonelemek (közszolgáltatók), műemlékek, stb.; - Önkormányzati vagyon (törzsvagyon /kizárólagos/ és üzleti vagyon); 14

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása 12. (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők: a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás, b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység, c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, d) a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás, g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás, h)az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése a földi kiszolgálási tevékenység kivételével a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, i)az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése, j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, k) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése, l) dohánytermékek kiskereskedelme, m) az a) l) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése. (2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők: a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, b)a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése a földi kiszolgálási tevékenység kivételével a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, c)a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás, d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, f)a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése. - Nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás: megőrzése és védelme, köz-feladatok ellátása, átlátható szervezet, vagyon kezelése, hasznosítása, tulajdonjog átruházása, stb. tevékenységek eddigi ellátása. 15

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása Kiemelt jelentőségű nevesített cégek Magyar Államvasutak Zrt. (100%) HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. (100%) Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (65,6%) Állami Autópályakezelő Zrt. (100%) Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (100%) Magyar Közút Nonprofit Zrt. (100%) Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (100%) 16

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása 1991. évi XVI. tv. a koncesszióról (és az 1992. évi XXXIX. tv. )??? Kizárólagos állami (önk.) tulajdon működtetése, vagy kizárólagosan az állam (önk.) hatáskörébe utalt tevékenység gyakorlása Hatóköréből kikerült: vasúti pályahálózat jelentős része, vasúti árufuvarozás, menetrend szerinti személyszállítás Hatálya alá tarozik: Országos (önk.) törzsvagyonba tartozó közutak és műtárgyaik működtetése Csatornák működtetése Regionális és helyi közmű(rendszer)ek működtetése Csővezetékes szállítás Bányászati kutatás és kitermelés Szerencsejáték szervezés és működtetés Trolibusszal végzett közúti személyszállítási tevékenység 17

Állami vagyon és az azzal való gazdálkodás szabályozása Végezheti Költségvetési intézmény Többségi állami (önk.) tulajdonú társaság Külső pályázó Pályázatot az ágazati miniszter, vagy az illetékes önkormányzat írja ki Feltételek: A nyertes saját részvételével történő belföldi társaság létrehozása Max. 35 év + egy alkalommal pályáztatás nélkül az eredeti időtartam legfeljebb felével meghosszabbítható Szerződés felmondása határidő előtt csak előre meghatározott feltételek esetén lehetséges 18

Gazdálkodás szabályozása 2011. évi CXCV. tv. Államháztartási tv. az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából Központi (állam, költségvetési szerv, TB, stb.) Önkormányzati (helyi, kisebbségi, társulás) gazdálkodásának rendszere 19

Gazdálkodás szabályozása Pénzügyi lebonyolításért felelős intézmények Kincstár Államadósság Kezelő Központ Centrumában: a központi költségvetés OGY évente törvény (létrehozásról és végrehajtásról [zárszámadás] is) 20

Gazdálkodás szabályozása Központi költségvetés Kormány Államháztartásért felelős miniszter Fejezetek Szakminiszterek Címek Előirányzatok Közlkedésben: intézmények + szabályozás Fejlesztési támogatás: Működési Vasúti célú: pályahálózat fejlesztése Költségvetésből megvalósuló közúti fejlesztések Közszolgáltatás támogatása Logisztikai Kombinált központok, fuvarozás támogatása kikötők, kombinált fuvarozás fejlesztése Környezetvédelmi Hatékonyságnövelő és létszámcsökkentés közlekedésbiztonsági fejlesztések ösztönzése Uniós fejlesztésekhez saját rész biztosítása 21

Gazdálkodás szabályozása Államháztartás további részei Helyi önkormányzatok költségvetése Önkormányzati törvényben rögzített feladatok ellátására Elkülönített pénzalapok Meghatározott rendeltetéssel törvény hozza létre Társadalombiztosítás pénzalapjai Törvényben meghatározott feladatok ellátása 22

Piacszabályozás 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról Állami szabályozás a közérdek, hatékonyság, fejlődés érdekében Tilos a tisztességtelen verseny, üzleti titok megszerzése és felhasználása, a versenyeztetés tisztaságának megsértése, a versenytárs jó hírnevének megsértése Feladat a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának megakadályozása (információk, reklám) Tiltott a versenyt korlátozó megállapodás (kartell), összehangolt magatartás, a piac felosztása, a piacra lépés akadályozása, a vállalkozások (szervezetek) ellenőrizetlen összefonódása Tilos az erőfölénnyel való visszaélés a szolgáltatások értékesítésében és átvételében, az árak megállapításában, az üzletfelek indokolatlan megkülönböztetésében Alapvető feladat a verseny ellenőrzése, a feltételek biztosítása: Gazdasági Versenyhivatal (OGY alá rendelve) 23

Közbeszerzés 2011. évi CVIII. tv. a közbeszerzésekről Cél: a közpénzek hatékony, átlátható felhasználása a piaci verseny elveinek megfelelően Meghatározott (közpénzből gazdálkodó, közszolgáltatást nyújtó, hazai/nemzetközi támogatást igénybe vevő) szervezetek (mint ajánlatkérők) meghatározott tárgyú és értékű beszerzéseinek szabályozása Tárgya lehet áru, szolgáltatás beszerzése, építési beruházás, koncesszió Értékhatárok az éves költségvetésben, részekre bontás tilalma Eljárási típusok: nyílt (fő szabály), meghívásos, tárgyalásos (hirdetmény közzétételével, vagy anélkül) Kiírások és hirdetmények kötelező tartalmi elemei (műszaki leírás, szabványok), határidők számítási szabályai Kiválasztási és bírálati szempontok rögzítése (jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki megfelelőség), kizáró okok, ellenszolgáltatás (ár) vagy összes előny, hiánypótlás lehetősége vagy kizárása Eljárási rend és szereplők, minősített ajánlattevők listája Jogorvoslati lehetőségek (Közbeszerzési Döntőbizottság, bíróság) Legfelsőbb szerv: OGY kompetenciájában Közbeszerzések Tanácsa 24

Árak szabályozása Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. piacgazdaság szabad verseny közlekedési ágazat specifikumai piaci folyamatokba történő beavatkozás igénye 25

Árak szabályozása 1990.évi LXXXVII. tv. az árak megállapításáról Hatósági ár csak a törvényben rögzített (mellékletben felsorolt) termékekre és szolgáltatásokra, miniszteri vagy helyi önkormányzati hatáskörben állapítható meg Nemzetgazdasági miniszter egyetértési joga Árváltoztatás esetén (legkésőbb) egyidejű tájékoztatási kötelezettség Érintett kör: földgáz, villamos-energia, támogatott humán célú gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árrése, közműszolgáltatások, egyes postai szolgáltatások, menetrend szerinti közforgalmú vasúti, autóbusz- és helyi közlekedési Közszolgáltatási árak szociális szempontjai - kedvezmények 26

Árak szabályozása Kedvezmények (személyszállítási hatósági árak) 85/2007. (IV.25) Kormányrendelet (Közf. utazási kedvezményekről) Szociális alapon, központi döntéssel (kompenzáció) Jegy- és bérletkedvezmények, magyar és egyéb állampolgárokra Kedvezmény kategóriák Szabályozás: Kormányrendelet a közforgalmú helyközi személyszállítási utazási kedvezményekről egységesen, az utazási módtól függetlenül (helyközi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokra) Helyi önkormányzati árrendelet a helyi közlekedési díjakról 27

Árak szabályozása 2003. évi LXXXVII tv. a fogyasztói árkiegészítésről (hatályát vesztette) = 2012. évi XLI. tv. a személyszállításról szociálpolitikai menetdíj-támogatás: személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatás 33. (1) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezését szolgáló szociálpolitikai menetdíjtámogatás mértékét és az igénylés rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg. 121/2012. (VI.26.) Korm. rend. Közszolgáltatási kötelezettség (1370/2007/EK) 30. (1) A közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek, valamint a szokásos mértékű, ésszerű nyereség megtérítésére jogosult 28

Volán díjkedvezmények III. Menetdíjkedvezmények Menetdíjkedvezmény csak a menetdíjakból vehető igénybe, az emelt szintű autóbuszjáratok kiegészítő díjából és a kötelező helybiztosítás díjából nem. 1. Díjtalanul utazhat korlátlan számban a felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves koráig, a 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az EU tagállam állampolgára, és nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár is, a hadirokkant és hadiözvegy a részére kiadott igazolvány alapján, továbbá - ha a hadirokkant igazoltan kísérésre szorul - annak kísérője, a magyar jogszabályok alapján nyugellátásban részesülő 65. éven felüli külföldi állampolgár a nyugdíjfolyósító szerv igazolásával, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII törvény 8. -a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított "Magyar igazolvány", illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány" felmutatásával, a menekült "Tartózkodási engedélye" felmutatásával. 2. 50 %-os menetjegy kedvezményre jogosult a gyermek 6 éves kortól 14 éves korig, az érvényes diákigazolvánnyal vagy a tanintézet által kiadott Igazolással rendelkező nappali és esti tagozatos diák, bármely utazási viszonylatban, levelező tagozatos diák a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) iskolába járásra történő utazásra, a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között a diákigazolvány alapján; a VOLÁN az utazási viszonylat bejegyzésére külön igazolást adhat ki, 10 éven aluli gyermeknek a legalább 6 gyermekből álló csoportja együttes utazása esetén a velük utazó 2 kísérő, a csoportos utazást szervező előzetes megrendelése alapján; 10-nél több gyermek együttes utazása esetén 10 gyermekenként további 2 fő kísérő jogosult a kedvezményre. A megrendelést az igénybe venni kívánt járat(ok) üzemeltetőinek kell benyújtani olyan időpontban, hogy visszaigazolásra kellő idő álljon rendelkezésre. A visszaigazolást jegyváltáskor be kell mutatni, a 75%-os vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkantnak a családtagja (a kedvezményezettel közös háztartásban együtt élő házastárs (élettárs) és gyermek); a gyermekek azonos feltétellel jogosultak a kedvezményre, mint a nagycsaládosok a 90 %-os kedvezményre, nappali tagozatos diákok csoportos utazása esetén 10 fő diákonként legfeljebb egy fő kísérő, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII törvény 10. -a (1) bekezdésében meghatározott oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha jogosultságát a "Magyar igazolvány"-nyal, illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány"-nyal és az e célra rendszeresített "Diákigazolvány"-nyal, vagy az igazolvány, illetve a "Pótfüzet" "Diákkedvezmény" rovatában történt érvényesítéssel együttesen igazolja A diákigazolványok időbeli érvényességét a III/3. pont tartalmazza. 29

Volán díjkedvezmények 2. 3. 50%-os menetjegy kedvezményre jogosult évente 16 alkalommal a 65. életévet be nem töltött személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. f) pontja alapján saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesül, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. (2) bekezdése szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesül, 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én korhatár előtti öregségi nyugdíjban [a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. c) pontjában meghatározott ellátások] részesült, rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, rokkantsági ellátásban részesül, amennyiben 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesül, külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban, nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy, gyám és gyámolt személy, gondnok és gondnokolt személy. A jogosultak kedvezményüket az "Ellátottak utazási utalványa" alapján vehetik igénybe. A nyugdíjas vagy nyugdíjsegélyben részesülő az őt megillető kedvezményt házastársával (élettársával) megoszthatja, ha az a nyugdíjkorhatárt már elérte. A házastárs (élettárs) az igényjogosulttal együtt történő vagy önálló utazása esetén is igénybe veheti a kedvezményt. A "Gy" vagy "Gyám", illetve "GO" megjelölésű utalványokat a gyám és a gyámolt személy - életkortól függetlenül - megosztva is használhatja. A jogosult az utazási utalványt alkalmanként választása szerint vonaton, autóbuszon vagy átszállással mindkét közlekedési eszközön is használhatja utazásra. Autóbuszon történő utazásnál a jegykiadó kedvezményes menetjegyet szolgáltat ki az utazás tényének az utalványra történő bejegyzése mellett. Egy utazásnak tekinti a VOLÁN a többszöri átszállással történő utazást, ha az az első utazás megkezdésének napját követő nap 24. órájáig befejeződik. Bármely közvetlen vagy átszállásos utazással elért célállomásról történő visszautazás minden esetben külön útnak minősül és ezt csak az utalvány újabb kedvezményes helyének (helyeinek) felhasználásával lehet lebonyolítani. A kiadott kedvezményes menetjegyek mindig arra a járatra érvényesek, amelyekre azt kiadták. 4. 50%-os menetjegy kedvezményre jogosult évente 12 alkalommal menettérti utazás esetén a költségvetési szervek és intézmények - beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is - közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony (ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is) keretében foglalkoztatott, továbbá a közigazgatási szerveknél 2001. június 30-áig ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott és 2001. július 1-jétől munkaviszony keretében foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója, az egyházi intézmények, társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok azon dolgozója, aki az előző pontban hivatkozott személlyel azonos munkakört tölt be kórházakban, szeretetotthonokban, alsó-, közép-és felsőfokú oktatási és nevelési intézetekben. A jogosultak kedvezményüket a munkáltatójuk által kiállított, tárgyévre érvényesített "Utazási utalvány"-nyal és annak jogszerű használatának igazolásával (személyazonosság igazolása) igazolhatják. 30

Volán díjkedvezmények 3. 31 A jogosult az utazási utalványt alkalmanként választása szerint vonaton, autóbuszon vagy átszállással mindkét közlekedési eszközön is használhatja utazásra. Autóbuszon történő utazásnál a jegykiadó kedvezményes menetjegyet szolgáltat ki az utazás tényének az utalványra történő bejegyzése mellett. Egy utazásnak tekinti a VOLÁN a többszöri átszállással történő utazást, ha az az első utazás megkezdésének napját követő nap 24. órájáig befejeződik. A kedvezmény bármely helyközi viszonylatban történő menettérti utazásra használható. Egy kedvezményes menettérti utazásnak minősül az odairányban - a célállomásra történő közvetlen utazás, - az átszállással történő utazás az utazás megkezdését követő nap 24. óráig, függetlenül az átszállások számától és attól, hogy az utazás csak autóbusszal vagy vonattal és autóbusszal (kombináltan) történik, valamint - az ugyanilyen visszairányú utazás (visszautazás). 5. 90%-os menetjegy díjkedvezményre jogosult az évente 16 alkalommal 50 %-os kedvezményre jogosult személy (III/3. pont), ha két 50%-os utazási kedvezmény összevonásával ezta kedvezményt választja, továbbá az évi 16 kedvezményének felhasználása után további két alkalommal (a kedvezményes utazás feltételei azonosak az 50 %-os kedvezmény feltételeivel), az a vak személy, aki a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségek érvényes arcképes igazolványával rendelkezik vagy a vakok járadékában részesül és ezeket igazolja, továbbá a vele utazó 1 fő kísérője, az a hallássérült személy, aki a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik és ezt utazáskor felmutatja, továbbá a vele utazó 1 fő kísérője, az a személy, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, ennek igazolásával, továbbá a vele utazó 1 fő kísérője, az 1998. évi XXXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő személy, ennek igazolásával, továbbá a vele utazó 1 fő kísérője a szülő(k) és a vele (velük) együtt utazó legalább 3 gyermeke(ük), ha a gyermek 18 éven aluli, vagy 26 éven aluli és érvényes nappali tagozatos diákigazolvánnyal rendelkezik, vagy életkorától függetlenül akire munkaképtelenség folytán magasabb összegű családipótlék jár és ezt a kifizetőhely igazolja, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a lakóhelye (tartózkodási helye) és a közoktatási szolgáltatást nyújtó közoktatási intézmény, korai fejlesztést, illetve fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény székhelye (telephelye) között - az említett intézmények igazolása alapján, a nappali, illetve szakosított szociális ellátást nyújtó intézmény bentlakója, vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozottja - az intézmény igazolása alapján -a gondozott lakóhelye (tartózkodási helye) és az ellátást nyújtó, illetve a bentlakásos intézmény székhelye (telephelye) között, a g) és h) pontban meghatározott tanuló (gondozott) legfeljebb két kísérője (szülő vagy megbízottja) az intézmény székhelye és atanuló (gondozott) lakóhelye közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van a kíséretre (az intézmény a tanuló /gondozott/ igazolványához az utazásnyilvántartó-lapot, illetve a betétlapot kiadta), a h) pontban meghatározott gondozottat meglátogató személy (esetenként csak egy személy) az intézmény székhelye és a látogató állandó lakóhelye között az intézmény igazolása alapján, az az álláskereső, aki a Munkaerőpiaci Alapból vagy Európai Uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt - lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között, a munkaügyi központ kirendeltségének igazolása alapján, a gyermekotthonban nevelt gyermekek legalább 3 fős csoportja és az őket kísérő 2 nevelő a gyermekotthon által az utazás napjára kiállított utaslista alapján; 10-nél több gyermek együttes utazása esetén 10 gyermekenként további 2 fő jogosult a kedvezményre, legalább 10 főből álló óvodás csoport tagja és 10 gyermekenként 3 fő kísérő az utazás napjára kiállított utaslista alapján, évente 4 menettérti alkalommal a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII törvény 8. -a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott 6. és 65. életév közötti személy, valamint évente egy alkalommal a 8. -a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott 18 éven aluli személyek legalább10 személyből álló csoportja tagjai és két kísérőjük (a csoportos utazást szervező előzetes bejelentésével), a "Magyar igazolvány"-uk illetve a "Magyar hozzátartozói igazolvány"-uk felmutatásával.

Területi és gazdasági szabályozás összefüggése Közlekedés, mint térbeni tevékenység Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Fenntartható fejlődés követelményei, céljai, feltételei gazdasági ágazatonként Országos Területfejlesztési Koncepció Az ország területi jövőképe, versenyképessége az életminőség javításával, térségi különbségek mérséklésével Közlekedés kiemelt szerepe a célok megvalósításában 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Az ország térszerkezete, településrendszerének fejlesztése, felelős területi szervek hierarchikus rendszere Területi különbségek mérséklése, válságterületek kialakulásának megakadályozása Fő feladatok között közlekedésfejlesztési programok, terület felhasználási és környezetvédelmi követelményekkel 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről Az ország területi szerkezeti terve, az országos térségi övezetek és az ezekre vonatkozó szabályok Az országos infrastruktúra elhelyezésére vonatkozó szabályok 32

A szabályozás intézményrendszere A közlekedésért felelős: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (miniszter: Dr. Seszták Miklós) Infrastruktúráért Felelős Államtitkárság (államtitkár: Tasó László) 33

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere 212/2010 (VII.1.) Korm. Rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 88. (1) A miniszter a közlekedésért való felelőssége körében előkészíti különösen: a) a közúti közlekedésről, b) a légi közlekedésről, c) a vasúti közlekedésről, d) a vízi közlekedésről, e) a veszélyes áruk szállításáról, f) a kombinált árufuvarozásról, g) a közlekedési szolgáltatásokról, h) a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításáról, a közlekedési hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díjának megállapításáról, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről, i) a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, j) a közlekedés védelméről, k) a közlekedés biztonságáról, l) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, m) a közlekedési szakemberek képzéséről, vizsgáztatásáról, utánképzéséről, n) a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejéről, o) a gépjármű-vezető képzésről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (2) A miniszter a közlekedésért való felelőssége körében irányítja a) a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, b) a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, c) a Közlekedésbiztonsági Szervezetet, d)381 (3) A miniszter a közlekedésért való felelőssége körében a) a repülésbiztonsággal összefüggő tevékenységek szervezett irányítása érdekében Nemzeti Repülésbiztonsági Programot működtet, b) ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat, c) szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését. 34

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere 152/2014 (VI.6.) Korm. rend. 119. (1) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti a) a közlekedés védelmére és biztonságára, b) a közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre, c)a gyorsforgalmi utakra és az utakkal kapcsolatos szabályokra, a kombinált árufuvarozásra, a közlekedési szolgáltatásokra, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására, a veszélyes áruk szállítására, d) a gépjármű-vezető képzésre, e)a közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására és utánképzésére, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejére, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekre vonatkozó jogszabályokat. (2) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében irányítja, szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését, és ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat. 35 2014.11.12. Gaál BertalanElőadó: Cím

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere A Kormány tagja által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek I) Nemzeti fejlesztési miniszter A B 1 A központi államigazgatási szerv neve A miniszter hatásköre 2 Közlekedésbiztonsági Szervezet irányítás 3 Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 4 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 5 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítás irányítás irányítás 6 Nemzeti Közlekedési Hatóság irányítás 7 Országos Atomenergia Hivatal felügyelet 36 2014.11.12. Gaál BertalanElőadó: Cím

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Nemzeti Közlekedési Hatóság: egységes szervezet engedélyezési, képzési és ellenőrzési feladatokra - Hatósági feladatok teljes körű ellátása elsőés másodfokon; - Központi Hivatal és szakmai/regionális szervezeti feladatok (közlekedési felügyelőségek a megyei kormányhivatalokban 37

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Szakmai költségvetési szervezetek Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (UKIG jogutódja, országos közúthálózat vagyonkezelője) - Országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos koncepciók, kutatás-fejlesztés, finanszírozási források kezelése (szerződések NIF Zrt-vel, Magyar Közút Zrt-vel); - Közutak osztályba sorolása, díjköteles közutak használata, díjak beszedésének biztosítása szerződéssel (NÚSZ Zrt.), díjszedési rendszerek kialakítása, koncessziósok monitoringja (M5, M6); - Vasúthálózat stratégiai fejlesztése, projektek kialakítása és irányítása; - Hazai és uniós támogatással megvalósuló közúti, vasúti, vízi és városi közlekedési fejlesztési projektek összehangolása - Egyes költségvetési előirányzatok kezelése. Közlekedésbiztonsági Szervezet - A vasúti, légi és vízi közlekedési balesetek és egyéb események szakmai vizsgálata törvényi felhatalmazás szerint; - A vizsgálatok elemzése, következtetések alapján feladatok kijelölése, biztonsági feltételek alakítása; /Közúti közlekedésben közlekedésrendészeti feladat, ágazati szakmai szervek részvételével/ 38

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Szakmai gazdasági társaságok (Funkcionális feladatokra) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2014. márc. 15-től PTK-ban!!! - Gazdasági tevékenységek társasági formákban végzése; - Társaság alapítása, átalakítása, megszüntetése (formától függően); - Gazdasági társaságok legfőbb szervei, ellenőrzése, jogvédelme; - Gazdasági társaságok típusai, azok speciális szabályai; - A működés szabályai, feltételei, a közszolgáltatók sajátosságai. Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. - Gyorsforgalmi utak, közutak, vasutak fejlesztése; - Beruházói feladatok ellátása (előkészítés, versenyeztetés, közbeszerzés, szerződések, átvétel) - környezetvédelem, régészet. Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. - az országos gyorsforgalmi-és főutakon az E-matrica rendszerben díjszedési-, pótdíjazási-, és díjellenőrzési-, valamint az E-útdíj rendszerben díjszedési-, egyetemes útdíjszolgáltatói-, és díjellenőrzés-támogatói tevékenységet végez HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt - Magyarország légterében légiforgalmi szolgálat (légiirányítás); - Légiforgalmi tájékoztatás, menetrendszerkesztés, résidőkiosztás; - Légiforgalmi szakszemélyzet képzése, kutatás. KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt - Európai Uniós társfinanszírozással létrejövő közlekedési beruházások előkészítése, megvalósítása, koordinációja, ellenőrzése Miniszterelnökség 39

A közlekedés-szabályozás szervezeti rendszere Szakmai közhasznú szervezetek 2011. évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról : Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Nonprofit Zrt. - Országos közúthálózat működtetése (üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés), kezelése, hálózati szempont erősítése; - Autópályák üzemeltetése, fenntartása (ÁAK Zrt-től) - Műszaki szabályozás és engedélyezés, kutatás-fejlesztés; - Adminisztráció racionális egységesítése, hatékonyság emelése; - Országos Közúti Adatbank működtetése, tájékoztatás, Útinform. KTI Közlekedéstudományi Nonprofit Kft - Minisztériumi háttérintézmény, koncepciók, kutatás-fejlesztés (környezetvédelem, közlekedésbiztonság) - Közösségi közlekedés regionális szervezése Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft - Rendkívüli és minősített helyzetek kezelése; - Védelem, szervezés, készletgazdálkodás. 40