Az Európai Beruházási Bank és a környezet Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB) mind az Európai Unión (EU) belüli, mind az azon kívüli nagyszabású beruházások egyik fő finanszírozója. Ezek közé tartoznak az infrastrukturális, energia-, vízügyi, bányaipari és közlekedési beruházások, amelyek mindegyike hosszú távú környezeti és szociális hatással jár. Az EU-n belüli összes beruházás 5 %-val kapcsolatban áll az EIB. A bank 1996-ban fogadta el az első környezetvédelmi politikáját a civil szektor folyamatos nyomása után. A második ilyen politikáját 2002-ben hozta nyilvánosságra. Ezt is sok kritika érte a világos környezetvédelmi, szociális és fejlesztési politikák és biztonsági garanciák hiánya miatt. Ez megkérdőjelezte az EIB elkötelezettségét az EU politikája által meghatározott fenntartható fejlődés mellett. Az elmúlt években a bank számos lépést tett abban az irányban, hogy javítsa környezeti teljesítményét és átláthatóságát. Az előrelépések egyike, hogy a 2004. júniusában Bonnban megrendezett megújuló energiákkal foglalkozó nagyszabású konferencián elkötelezte magát ezen energiák nagyobb arányú támogatása mellett. De még mindig szakadék van a leírt szavak és a bank gyakorlata között. Az EIB környezeti politikája Az EIB saját meghatározása szerint, mint az EU fő hitelfolyósító intézete, meghatározó szerepet játszik az Unió környezeti politikájának végrehajtásában. A bank 2002- ben megjelent Környezeti Nyilatkozata 1 kimondja: A környezet védelme és fejlesztése az EIB fő céljai között található. Az EIB Környezeti Nyilatkozata megállapítja továbbá, hogy: Az EIB biztosítja, hogy az általa finanszírozott valamennyi beruházás környezeti szempontból elfogadható legyen. Az EIB célul tűzte ki annak szavatolását, hogy az EU-ban történő egyedi hitelügyleteinek 25-33%-a környezeti beruházásokat támogasson, és az EU-hoz csatlakozó országokban is hasonló arányt valósít meg. A környezet vonatkozásában az EIB célja a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítása, továbbá a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. A beruházások finanszírozása során az EIB érvényesíti a fő környezetirányítási elveket, úgymint megelőzés, elővigyázatosság és a szennyező fizet elve, ahogy azt az uniós politika megköveteli. Jóllehet ez a politika szimpatikusan hangzik, a gyakorlatban gyakran csak retorikaként jelenik meg, ahogy azt az egyes beruházások példája mutatja. Meg kell jegyezni, hogy az EIB úgy tekint magára, mint aki elősegíti az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikáját annak révén, hogy ésszerű energiafelhasználást, ipari hatékonyságot és megújuló energiaforrásokat támogató fejlesztések számára biztosít hiteleket. Azonban továbbra is részt vesz nagyszabású fosszilis tüzelőanyag fejlesztések finanszírozásában is. Ezenkívül az úgynevezett fenntartható erdőfejlesztés révén megkezdte az üvegházhatású gázok megkötésére irányuló beruházások hitelezését, illetve részt vesz a Kiotói Jegyzőkönyvben lefektetett, azonban 1 Az EIB Környezeti Nyilatkozata itt található: http://www.eib.org/environment/docs/envirstate_en.pdf 1
vitatott rugalmas mechanizmusok 2 fejlesztésében és bevezetésében. Az EIB nagyarányú befektetései az autópálya építésekbe és a légi közlekedésbe szintén aláássa az EU klímaváltozással kapcsolatos céljait. A civilek számos vitatható beruházásra hívták fel a bank figyelmét az elmúlt években. 3 Az új Környezeti Nyilatkozat Az EIB legutóbbi Környezeti Nyilatkozatát 4 2004. május 6-án hagyta jóvá az Igazgatótanács. Ez a következő vállalásokat teszi: A környezet védelme és fejlesztése a bank központi vállalása és az EIB a legmagasabb szintű környezeti szabványokat alkalmazza, melyeket az Európai Unió felállít. A bank amellett, hogy alkalmazza a EU környezeti politikáit, mint vezérelv, közelít az olyan nemzetközi legjobb gyakorlathoz ezen a téren, mint például az Equator Elvek (2003). 2 Rugalmas mechanizmusok: a Közös megvalósítás és a Tiszta fejlesztés a Kiotói Jegyzőkönyv két fő megoldási javaslata az éghajlatváltozásra, amelyek lehetővé teszik a széndioxid kereskedelmét az aláíró országok között, a jegyzőkönyvben foglalt kibocsátási célok elérése elősegítésének érdekében. 3 Az EIB vált a légi ipar egyik legnagyobb támogatójává az elmúlt időszakban. Évi több mint 2 milliárd euró hitelt helyez ki ide évente. Ez a nagy arányú elfogultság egy olyan szektor irányába, mely jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, ellentétben áll a bank fenntartható fejlődés és klímaváltozással kapcsolatos politikáival is. Ezen felül, mivel a banknak nincs megfelelő környezetvédelmi szakemberállománya és mivel a bank a környezeti felelősséget a beruházás megvalósítójára hárítja, gyakran a fejlesztéssel érintett lakosság látja annak kárát, megfelelő kárenyhítő és kompenzációs szabályok hiányában. Ennek egyik példája a bank által finanszírozott londoni Heathrow Repülőtér 5-ös termináljának építése. Ez a fejlesztés 500 000 ember életére lesz hatással, akik ígéretet kaptak arra, hogy a 4-es terminál lesz a repülőtér utolsó bővítése. 1 millió londoni tartja a repülőgépek zaját problémának, 400 ezer ember szerint ez egy súlyos probléma. A légifolyosók alatt élő emberek életét a további zaj és levegőszennyezés tönkreteheti. Hasonló példák vannak Hollandiában, Bulgáriában és Lengyelországban is. 4 Lásd.:http://www.eib.org/attachments/strategies/envir onmental_statement_en_pdf Az EIB környezetvédelmi hozzáállása proaktív. Ez megnyilvánul abban, hogy környezeti beruházásokat támogat, ahogyan menedzseli hiteleit és olyan beruházásokat finanszíroz melyek közvetlenül védik és fejlesztik a környezetet. Az EIB gondosan elemzi az általa finanszírozott beruházások hatásait biztosítva, hogy a megfelelő kárenyhítő intézkedések is megtörténnek. Az EIB biztosítja, hogy az összes beruházás megfelel az EU környezeti előírásinak és szabványainak; megfelel a helyi jogszabályoknak az EU-n kívüli területeken, figyelembe véve az EU-s szabályokat vezérelvként. Megfelel továbbá az EU környezeti hatásvizsgálatról szóló szabályának is és alkalmazza az elérhető legjobb technikát, ahol ez értelmezhető (pl.: ipari beruházások). Alkalmazza továbbá a megfelelő környezeti menedzsment gyakorlatot a beruházás megvalósítása és üzemeltetése során. A fejlődő országokban megfelel a nemzetközi szociális szabályoknak, köztük a munkajogi szabályoknak. Az EIB teljes mértékben támogatja az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, amely tartalmazza az EU fő prioritásait és célkitűzéseit a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban 2010-ig. Új hangsúlyt kapnak a bank környezetvédelmi munkájába integrálva a szociális kérdések a fejlődő országokban. 5 A bank környezeti hitelezéssel kapcsolatos tervei a működési tervében találhatók 6. Ez célul tűzi ki, hogy a környezeti hitelek magas részesedést érnek el az EU-n belül. Szintén cél, hogy támogassa a befektetéseket a megújuló energiák területén belül 7, és a tisztább termelést, 5 http://www.eib.org/attachments/strategies/social_ass essment_en.pdf 6 ttp://www.eib.org/attachments/strategies/cop_en.pdf 7 Az EIB tett néhány pozitív vállalást a 2004. évi bonni megújuló energiákkal foglalkozó konferencián, mely vállalások előremutatóbbak más hasonló intézményekével összehasonlítva. De hogy ezek a 2
különösen az üvegházhatású gázok csökkentése területén. A bank támogatja az EU kezdeményezéseit a víz és energiaszektorban, melyeket a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcson tett. Az EIB jelenlegi céljai a környezeti hitelezés területén: 30-35 %-a az összes hitelnek környezeti hitel legyen az EU-ban. 2008-2010-re a teljes energiával kapcsolatos hitelek 50 %-a megújuló energiaforrásokra fordítódjon. 8 2004-2006 között 500 millió euró olyan hitelekre, melyek a CO2 kibocsátást csökkentik. A bank szerint az EU környezeti politikája jelöli ki az irányt a EIB környezeti hitelezése számára. A bank szintén figyelembe veszi, ahol lehetséges más multilaterális pénzügyi intézmények politikáját és gyakorlatát, valamint más nemzetközi jó gyakorlatokat. A bank aláírta az UNEP 9 nyilatkozatát a pénzügyi intézmények a környezet és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról. A bank állítása szerint hozzáállása megfelel az Equator Elveknek - melyet 2003-ban számos kereskedelmi bank hozott létre - és alkalmazkodik más nemzetközi pénzügyi megállapodásokhoz ezen a területen. 10 vállalások hogyan valósulnak meg, az még a jövő titka. 8 Habár a bank ebbe bele akarja számítani a nagy vízierőművekre adott hiteleket is, melyet a civilek erősen elleneznek. Bővebben: http://www.eib.org/attechments/thematic/renewable_e nergy_en.pdf 9 http://unepfi.net/fii/english.htm 10 http://www.equatorprinciples.com/documents/equator_principles.pdf De ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bankfigyelő Hálózat a következő tartalommal kapott egy levelet idén július 29-én az EIB két tisztségviselőjétől: Az EIB csatlakozott az Equator Elvekhez abban az értelemben, hogy támogatja azt. Ez fontos vezérelvként szolgál a banknak, mikor az EU-n kívül folytatja tevékenységét. A bank alapvető hozzáállása, hogy az EU környezeti szabályozását alkalmazza, mely a legtöbb tekintetben megfelel az Equator Elveknek. Habár az EU-s jog nem minden esetben szolgál megfelelően az EU-n kívüli országokban bizonyos környezeti és szociális kérdésekben. Ezekben az esetekben a bank az Equator Elveket alkalmazza. Akkor, ha a banknak a helyi jogszabályokat kell alkalmaznia, szintén ezeket Az EU-n kívüli régiókban és a csatlakozó országokban a beruházásoknak meg kell felelniük az EU politikái által lefektetett elveknek, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz és jogszabályokhoz. A figyelembe veendő tényezők az egy lakosra jutó bevétel, az intézményi kapacitás és az alternatív szabályok alkalmazásából következő haszon. Bizonyos körülmények között a beruházás egyes fázisaiban magasabb környezetvédelmi szabványokat kell alkalmazni, máskor a beruházást a későbbi magasabb követelmények szerint kell megvalósítani. Az EIB által finanszírozott beruházásoknak meg kell felelniük azon nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek, melyekhez a megvalósító ország csatlakozott. Az EIB azt állítja, hogy megköveteli minden a környezetre meghatározó hatást gyakorló beruházás esetén a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) alkalmazását a 85/337/EEC és a 97/11/EC direktíva szerint. A direktíva melléklete felsorolja, hogy mely beruházások esetén kötelező és melyek esetén a megfelelő hatóság hatásköre eldönteni a KHV szükségességét. De a KHV végrehajtása, mely magában foglalja a közmeghallgatást is, a beruházó és a megfelelő hatóság felelőssége. Olyan esetekben, ahol az EU vagy a nemzeti jog nem létezik, vagy nem alkalmazható az EIB a nemzetközi jó gyakorlat irányelveit követi. Az őslakosokkal, a kényszerű áttelepítéssel, a kulturális javakkal és a munkajoggal kapcsolatos kérdésekben a Világbank garancia politikáit alkalmazza. Ezen esetekben a bank működését koordinálja az Európai Bizottsággal, mely felelős a fejlődő országoknak nyújtott segítségért. Az EIB által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a biodiverzitás megőrzéséhez. A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram és az EU Élőhely direktívája szerint a bank megköveteli a beruházásokhoz kapcsolódóan a védett az Elveket használja referenciaként. Abban az esetben, ha a bank más intézményekkel társ finanszírozza a beruházásokat, szívesen működik együtt olyanokkal akik alkalmazzák a olyan nemzetközi gyakorlatokat, mint az Equator Elvek.. De a kérdés, hogy a bank aláírta-e a valóságban is az Equator Elveket még mindig megválaszolatlan. 3
fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatás részletes vizsgálatát. Ahol ez a hatás meghatározónak mutatkozik ott megfelelő kárelhárító és kompenzációs folyamatokat kell alkalmazni, mint szerződéses feltétel. Az ipari fejlesztéseknél az EIB támogatja az elérhető legjobb technikákat (BAT), a 96/61/EC IPPC direktíva és más gyakorlati útmutatók szerint. Környezeti információk Az EIB 2002-es Információs Politikája szerint támogatja a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és együttműködés kialakítását a nyilvánosságra hozatali politikája segítségével. Habár ez a politika tele van kibúvókkal és sorozatos támadások érik a bankot a civilek részéről, hogy az érintett közösségek és a civilek nem jutnak időben megfelelő információhoz. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bankhoz eljuttatott információ kérések kezelése messze nem tökéletes és ez még a napjainkban is igaz. Az EIB környezeti eljárása Az EIB környezeti eljárása szerint minden beruházást a bank saját környezetértékelési eljárásával vizsgálnak meg. Az eljárás az EIB átfogó belső tudásából és tapasztalatából, a beruházás megvalósítója által nyújtott információkból, illetve a tájékozott véleményekből és az érintett felektől származó egyéb bizonyítékokból merít. A vizsgálatot lefolytató csapat elméletileg gazdasági, műszaki, pénzügyi és környezeti szempontokat is megvizsgál. Tagja egy mérnök és/vagy közgazdász, aki többnyire megfelelő ágazati ismeretekkel és az EIB Projektigazgatóságán (PJ) szerzett jártassággal rendelkezik. Az ő munkájukat az EIB-n belül három, viszonylag új környezeti szakértő osztály támogatja, amelyeket 2002-ben hoztak létre a civil szervezetek folyamatos nyomásgyakorlása után. ENVSC: igazgatóságközi környezeti irányítóbizottság, amelynek feladata, hogy az EIB döntéshozó testületei számára útmutatással szolgáljon a felmerülő politikák ügyében. ENVAG: környezeti vizsgálatra szakosodott csoport, amelynek feladata az EIB Projektigazgatóságának környezeti vizsgálati képességeinek fejlesztése módszertani újításokkal és a szaktudás elmélyítésével. ENVU: A Környezeti Csoport szintén a Projektigazgatóság alá tartozik az EIB környezeti politikáinak és eljárásainak kifejlesztéséért illetve elterjesztéséért, valamint a létező és új külső környezeti kapcsolatok ápolásáért felelős. Gyakorlatban civil szemszögből azonban az elmúlt két évben a bank ezen három belső testület létrehozásával alig változott, mivel már ott dolgozó munkatársakból jöttek létre, új alkalmazottat pedig alig vettek fel. Így a bank a környezetvédelem terén szakosodott tudással rendelkező munkatársainak száma alig nőtt. Az EIB környezeti szakértelme tehát elhanyagolható és így megkérdőjelezhető, hogy számos új környezeti vállalását hogyan fogja teljesíteni. A fő probléma azonban továbbra is az, hogy a környezeti felelősség a beruházás megvalósítójáé, azé a vállalaté, amelynek természetes érdeke a hitel megszerzése. Összefoglalva: bár elméletben javult az EIB környezetvizsgálati eljárása, annak gyakorlati és tényleges alkalmazása nem megoldott, valamint nem felel meg a normáknak, ha összevetjük például a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). Az EIB ugyanakkor létrehozott három új testületet teljesítménye javítása érdekében, és ez a tény azt mutatja, hogy felismerte a változtatás szükségességét. Még nem mondható meg pontosan, hogy ezek hogyan fognak hatni a környezetvédelemre, és továbbra is kétséges, hogy van-e elég akarat az EIB-ben megfelelő normák alkalmazására. Az civilek követelései A fenti problémákkal összefüggésben a civilek a következő reformokat javasolják: 4
Erősítsék meg a KHV eljárásokat, és vezessék be a Világbank és az EBRD gyakorlatát. Tegyék nyilvánossá az összes, környezet szempontjából lényeges hitelinformációt függetlenül attól, hogy a hitel felvevője a magán- vagy a közszférához tartozik. Ezáltal az EIB-nél is az EBRD-nél és a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságnál alkalmazotthoz hasonló nyilvánossági gyakorlat lenne. Ez felölelné a közvetítő bankok által folyósított globális hitelek részletes információinak és a hitelek környezeti hasznának nyilvánosságra hozatalát is. Tartsanak alapos és nyitott társadalmi egyeztetéseket a környezeti és szociális következményekkel járó beruházások esetében. Ezek során mind az EIB-nek, mind a megvalósítónak együttműködést kell tanúsítania. Fogalmazzanak meg politikákat a fő ágazatok, az energia-, a víz- és a közlekedési ágazat esetében, amelyek összhangban vannak a fenntartható fejlődés politikákba és gyakorlatba való átültetésének uniós követelményeivel. Ez a javaslat általánosságban minden ágazatra és beruházásra vonatkozik. Mélyítsék el az EIB környezeti szakismeretét a jelenlegi közgazdászok, mérnökök és jogászok mellett dolgozó szakemberek felvételével. Határozzanak meg egyértelmű jogi kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a bank teljesítse az uniós közintézményekkel szemben támasztott követelményeket, így a társadalom könnyebben vonhatná felelősségre. Ebbe beletartozik a felügyelő szervek, úgymint az Európai Számvevőszék, az Európai Parlament és a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szerepének erősítése. Kapjanak elsőbbséget az energiahatékonyságot, energiamegtakarítást és a megújuló energiaforrásokat támogató fejlesztések. Biztosítsák azt, hogy a beruházások által érintett közösségek teljes mértékben részt vehessenek az egyeztetési folyamatban, beleértve az összes dokumentáció helyi nyelve(ke)n történő előzetes biztosítását. További olvasnivalók és információk: Az EIB Környezetvédelmi dokumentumai Eljárások http://www.eib.org/environment/docs/envirpr oc_en.pdf Környezetvédelmi Nyilatkozat http://www.eib.org/environment/docs/envirst ate_en.pdf Fenntartható fejlődés http://www.eib.org/environment/docs/susdev _en.pdf Éghajlatváltozás http://www.eib.org/environment/docs/clima_ en.pdf Megújuló energiaforrások http://www.eib.org/environment/docs/renene rgy_en.pdf Városfejlesztés http://www.eib.org/environment/docs/urband ev_en.pdf A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org Az EIB honlapja http://www.eib.org Retorika és a tények: Az EIB portfoliója egyes vonatkozásainak előzetes felmérése: http://www.bankwatch.org/issues/eib/mngo materials.html ================================= Az Unió határain kívüli tevékenységei esetében határozzanak meg egyértelmű környezeti feltételeket és biztonsági eljárásokat. 5
Tények az Európai Beruházási Bankról: EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank Esettanulmányok EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország ================================= Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége - 2004 További információk: Éger Ákos, akos@mtvsz.hu, tel: 1/216-7297 Magda Stoczkiewicz, magdas@foeeurope.org, tel: +31/20-622-13-69 6