Damó István. Mese a lét adta játékról

Damó István Mese a lét adta játékról

Támogatók / Sponsori / Sponsors: Para-Farm Gyógyszertár / Farmacia Para-Farm Pál Aukciósház és Galéria / Galeria de Artă şi Casa de Licitaţii Pál Csíkszereda Polgármesteri Hivatala / Primăria Municipiului Miercurea Ciuc Damó István Mese a lét adta játékról Damó István Pál Aukciósház és Galéria / Galeria de Artă şi Casa de Licitaţii Pál Felelős kiadó / Editor / Published by: Pál Ágota, Pál Gábor A kiállítást rendezte / Organizatorul expoziţiei / Organizer of the exhibition: Ferencz S.Apor Fordítás / Traducere / Translation: Váli Éva, Vorzsák Gyöngyvér Korrektúra / Corectura / Proof-reader: Ferencz S. Csilla Grafikai terv és könyvtipográfia / Proiectare grafică şi tehnoredactare / Graphic design and editing: Csillag István Nyomda / Tipografie / Printing-house: Tipographic, Csíkszereda / Miercurea Ciuc Pál Aukciósház és Galéria / Galeria de Artă şi Casa de Licitaţii Pál Csíkszereda / 2012 / Miercurea Ciuc

Damó István képei elé (A megnyugvás ösvényein című kiállítás margójára) Annyi első látásra bizonyos, hogy a sok műfajú úgymint művészkönyv-készítő, könyvillusztrátor, gyermekkönyv-illusztrátor szerző valamennyi műfajban megszerzett tapasztalata szerephez jut ezeken a festményeken. Tetten érhető ez a visszafogott, vagy épp kontrasztos színvilágban, a gyermeki világot megidéző üde és ismételhetetlen formákban, az ezeket elrendező elme vagy ösztön játékos-ironizáló működésében. Azon kellett elsőként elgondolkodnom, milyen műfajt képviselnek az itt kiállított művek. Persze, nem kell feltétlenül skatulyába gyömöszölni mindent, mondhatnánk, de talán ahhoz, hogy beszélni tudjunk olyanról, ami nem viseli el az egyszerű képleíró beszédet, önmagunk számára, mankóként, valami műfaji meghatározást kell kitalálni. A magam részéről és ezzel persze bátran lehet vitatkozni a lírai szürrealizmus lét- és működéskörébe utalnám az itt látható műalkotásokat. Annál is inkább, mert így egy sor kérdést egyszerűen fel lehet vetni, de nem kell feltétlenül megválaszolni, mert válaszként elég maga a felvetés. Ilyen például, hogy a világ Damó ezen művein a felbomlás állapotában van-e, vagy éppen a részek keresik az egész, a felismerhető és dekódolható világ összeillesztéséhez a társaikat, azaz, az összerendeződés stádiumában leledzik. Ettől kellene az alkotói habitust optimistának, illetve pesszimistának minősítenünk. Már ha kellene. De szerencsére nem kell. Ilyen, önmagát megválaszoló kérdés, hogy miért nincs horizont a képeken, legfeljebb felfüggesztési pont, vagy képtengely. Ha nem kell megválaszolni valamit, szívesen vállalkozunk a válaszadásra, én is megteszem ezt most. Feltehetően azért nincs horizont, mert a lebegés szabadságával csak úgy tudja megajándékozni a formák mögé húzódott valamilyen valóságdarabokat a művész, ha kivonja őket a mindennapi nevezzük földi gravitáció hatása alól, és egy másfajta gravitáció vonzásába helyezi át azokat, megteremtve a formák táncát a nagy levegős képtérben, avagy nagy levegős képürességben. Ha valaki ebből arra következtetne, Damó csak úgy véletlenbe dolgozik, tetszőlegesen, éppen kedvének vagy hangulatának megfelelően rakja a maga formáit ide vagy oda, ki kell ábrándítsam. Ezek a munkák nagyon szigorú szerkezeti szabályok szerint rendeződnek bele a maguk látszólagos spontaneitásába. Hívhatnánk ezt akár tervezett véletlenszerűségnek is. Lautréamont a szépséget valahogyan így határozta meg: a szép egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a boncasztalon. Nos, Damó István, ha szürrealistának nevezhető, akkor az onirikus szürrealisták közé tartozik ő megszerkeszti, kitalálja, megkonstruálja az álom- és képzelet-, érzelem-formákat, amihez nagyfokú önfegyelem és meglehetős szakmai tudás szükségeltetik. A varrógép és az esernyő találkozik a boncasztalon de a találkozásuk nem a véletlen, hanem a művészi intenció műve. 5

Erre utal, hogy a jelentőségnek megfelelően szereti az átlós elrendezést a képein, ami tudvalevően a klasszikus festészet egyik legkedveltebb megoldása, felfüggesztésein az aranymetszés felé mozdítja el az arányokat. De az átló, s ha nem merev, az aranymetszés nem vonalzóval méricskélt, hiszen akkor elfoszlana az egyik legfontosabb képszervező elem, a játék. Tudjuk, játszani csak komolyan szabad A képek konkretizálása nyilván megoldhatatlan feladat lenne most, de ha elfogadjuk kiinduló tételüket, hogy Damó lírai szürrealizmust teremt munkáiban, avagy, lírai szürrealizmus rendezi képekké a damói élet- és élményelemeket, akkor értelemszerűen az álom, az emlék és az érzelmek reinkarnációival van dolgunk. Gondoljunk bele, az álomban minden kapcsolódás lehetséges, és mindennek az ellenkezője is igaz, az emlék átszíneződik az emlékező jelene és az eltelt idő által, az érzelmek pedig csakis intuíció és improvizáció útján ragadhatók meg, hiszen alaktalanok és többnyire amorf formában gomolyognak valahol bennünk. A bolyongás helyét hívhatjuk akár léleknek is. De ha nem földi gravitációja van ezeknek a képeknek, akkor milyen? Látszólag a levegőben, áttételesen a semmibe lógnak, lebegnek, léteznek ezek a formák, még sincs olyan érzésünk, hogy bármikor leeshetnek, leránthatják vagy elhagyhatják egymást. Ez nyilván annak köszönhető, hogy létezésüket és elrendezettségüket nem a kauzális logika, hanem az álomlét, a vízió-lét, az érzelemlét irányítja, melyek nyilván nem érintkezhetnek a napi létezés törvényeivel, működésrendszerével. Itt jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy anyag-e, amit Damó István a képein megjelenít, vagy valami más, több vagy kevesebb annál. S tennénk fel a kérdést, ha lenne rá válasz, hogy mi az álom anyaga? Vagy mi az emlék anyaga? Avagy, mi az érzelmek anyaga? S ha a festő arról beszélt, hogy Karácsony Benő munkáinak olvasása ébresztette benne ezeket, és épp ezeket az elrendezéseket (a kiállítás címe is megegyezik Karácsony Benő könyvcímével), akkor azt is meg kéne kérdeznünk, mi az impresszió, illetve a reflexió anyaga? Nem arról van-e szó, hogy a damói kísérlet az anyagtalanság megragadására, megörökítésére irányul? Nem tudom, és lehet, hogy erre ő sem tudna válaszolni. Amikor Beckettől megkérdezték, ki Godot, csak annyit válaszolt, ha tudnám, akkor beleírtam volna a darabomba. A regényről egyik recenzense azt írja: olyan erények jellemzik, mint a remek emberábrázolás, irónia, öngúny, humor, fordulatosság. Ebből a szempontból de csak a nézőpont oldaláról rokon világ Karácsonyé és Damóé; idézem: irónia, öngúny, humor, fordulatosság Ami fontos tehát, hogy a festő keresi-kutatja azokat a formákat és arányokat, elrendezéseket és belső gravitációkat, amelyek mentén ez a világ és a világ tovább épülhet. Hogy a képeken megjelenő formák emberi alakok-e, az emberi világ valamilyen ábrázolatai-e, vagy szerkezetek, ne firtassuk, hiszen az ember maga is szerkezet, világa pedig még inkább a szerkezetek halmaza. Fontosnak tartom, hogy ne megérteni, sokkal inkább befogadni akarjuk ezeket a kompozíciókat. Engedjük át magunkon a műveket, ahogy a zenét vagy verset szoktuk meditációs pillanatunkban, s ebben a mozzanatban a befogadás értelmezéssé, a gesztus pedig művészeti élménnyé válik. Látszólag egyszerű recept, de csak annyira, amennyire egyszerűek az itt fellógatott munkák. Lássunk is mindjárt hozzá ne a megfejtésükhöz a befogadásukhoz. Zalán Tibor író 1978-ban szereztem diplomát a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola Grafika szakán. 1978 1979 között a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasa voltam. 1980 1990 között a bukaresti Kriterion Könyvkiadó és a Ion Creangă Gyermekkönyvkiadó grafikusaként dolgoztam. 1990-ben költöztem Magyarországra. Grafikusi munkásságomat a kép- és sokszorosító grafika mellett a gyermekkönyv-illusztrálás egészíti ki. Emellett festészettel, könyvtárgyak és művészkönyvek készítésével is foglalkozom. 1989 óta részt veszek itthoni és külföldi kiállításokon, több díjat kaptam itthon és külföldön is. Számos egyéni kiállításom volt. Munkáim megtalálhatók itthoni és határon túli magánszemélyek és közintézmények gyűjteményében. Tagság Romániai Képzőművészek Egyesülete (UAPPR) Magyar Alkotók Országos Egyesülete Magyar Grafikusművészek Szövetsége Magyar Illusztrátorok Társasága Magyar Művészkönyvalkotók Társasága Kecskeméti Műhely Művészeti Egyesület Magyar Rézkarcolók és Litográfusok Társasága Damó István képzőművész 1951. december 29., Nagyszeben, Románia Egyéni kiállítások 1979 Kolozsvár, Korunk Galéria (RO) 1980 Brassó, Brassói Lapok Galéria (RO) 1981 Sepsiszentgyörgy, Városi Galéria (RO) Székelyudvarhely, Történeti Múzeum (RO) 1982 Bukarest, Eforia Galéria (RO) Bákó, Városi Galéria (RO) Csíkszereda, Városi Galéria (RO) 1983 Kézdivásárhely, Városi Képtár (RO) 1987 Brassó, Brassói Lapok Galéria (RO) 1991 Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ (HU) 1992 Kecskemét, Tanítóképző Főiskola (HU) Stockholm, Magyarok Háza (SE) 1994 Nagykőrös, Arany János Művelődési Központ (HU) 1997 Korunk Galéria, Kolozsvár (RO) Cegléd, Ceglédi Galéria (HU) Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Galériája (HU) Budapest, Helikon könyvesbolt (HU) 2001 Szigetszentmiklós, Művelődési Központ Lakatos Pál szobrászművésszel és Miklós Árpád festőművésszel együtt (HU) 2002 Vác, Arcus Galéria (HU) 2003 Brassó, Szépművészeti Múzeum (RO) 2004 Budapest, GALÉRIA IX. (A Magyar Rézkarcolók és Litográfusok Társasága) (HU) 6 7

2008 Budapest, FORTIS Bank (SA/NV) Galériája (Deák Palota) (HU) 2009 Frederikshavn Kunstmuseum, Kisgrafika (Ex libris) (DK) 2010 Vác, Arcus Galéria (HU) Miskolc, Ady Endre Művelődési Központ (HU) 2011 Kecskemét, Művelődési Központ, jubileumi kiállítás (HU) Díjak 1992 Bukarest, A legszebb könyv Nemzetközi Könyvvásár I. díj (RO) 1995 Kecskemét, Kortárs költészet kortárs grafika, Duna Tisza közi Írótársaság díja (HU) 1996 Belgrád, Arany tollhegy Nemzetközi Illusztráció Kiállítás, Belgrád város plakettje díj (RS) 1997 Kecskemét, Kecskeméti Lapok díja, Tavaszi Fesztivál (HU) 1998 Arad, Művészeti Múzeum díja az In memoriam Ioan Slavici c. kisgrafikai kiállításon (RO) Montana Ingauna, I. Nemzetközi Kisgrafikai Triennálé (IT) 1999 Kaposvár, Groteszk IV., a Grafikus Szövetség díja (HU) 2000 Quingdao, Nemzetközi Sokszorosító Grafikai Biennálé díja (CN) 2002 Lódz, 11. Nemzetközi Kisgrafikai Triennálé (PL) 2003 Nagybánya, Florean Múzeum, V. Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítás (RO) 2003 Budapest, Szép Magyar Könyv Verseny Díj (gyermekkönyvek kategória) (HU) 2005 Sint-Niklaas, Nemzetközi Kisgrafikai Kiállítás, a zsűri különdíja (BE) Budapest, Szép Magyar Könyv Verseny Díj (gyermekkönyv kategória) 2006 Cornuda (Treviso) Tipoteca Italiana c. kisgrafikai kiállítás oklevele (IT) 2007 Baja, VÍZ és ÉLET tematikus Képzőművészeti I.Országos Biénnálé (HU) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Díja (HU) 2009 Gdansk, Kisgrafikai Nemzetközi Kiállítás Gdansk építészeti stílusai, III. díj (PL) Kiskőrös, Petőfi halálának 160. évfordulója. Emlékkiállítás. II. díj (HU) 2010 Budapest, Együtt lenni jó (Csodaceruza Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete) Illusztrációs pályázat, II.díj (HU) Elérhetőség: Magyarország, 2755 Kocsér, József Attila u. 2., tel.: +36 30 33 70 225, e-mail: gravure.bt@gmail.com, www.damoistvan.hu În faţa tablourilor lui Damó István (Pe marginea expoziţiei cu titlul Cu pasul în liniște ) Deja de la prima vedere putem fi siguri că autorul, posedând o largă paletă de specii (este şi ilustrator de cărţi, şi proiectant artistic de cărţi, desenator de cărţi pentru copii, grafician) îsi valorifică în picturile expuse experienţa dobândită de-a lungul anilor. Despre asta mărturiseşte lumea culorilor, când estompată, când contrastantă, asta dovedesc formele proaspete, unice, ce proiectează lumea copilăriei şi funcţionarea jucăuş-ironică a raţiunii, sau a instinctului artistic ce le aşează în compoziţii. Merită să încercăm a stabili ce gen artistic reprezintă aceste lucrări? Bineînţeles, nu le vom îngrămădi pe toate forţat într-o cutiuţă a disciplinei teoriei artei. Dar ca să putem caracteriza aceste opere ce nu suportă o simplă descriere în cuvinte, avem nevoie totuşi de nişte cârje, de incadrare în anumite specii. După părerea mea tot ce se poate vedea în această expoziţie se incadrează în aria suprarealismului liric. Opinia mea poate fi combătută. Cred totuşi că nu greşesc, cu atât mai mult, cu cât, privind aceste creaţii, întrebările pe care le trezesc în conştiinţa privitorului nu aşteaptă neapărat un răspuns, căci el se găseşte chiar în întrebare. Ca de exemplu în întrebarea dacă în aceste lucrări ale lui Damó lumea este în stare de descompunere, sau dimpotrivă, părţile componente îşi caută perechile pentru a recompune lumea reală, ce poate fi decodificată, deci este în stadiu de reaşezare, de ordonare? Aceste întrebări care ascund şi răspunsul cuprind şi posibilitatea de a califica lumea artistică a pictorului ca pesimistă sau optimistă. Dacă ar fi nevoie de aşa ceva. Dar slavă domnului nu este nevoie de aşa ceva. O altă întrebare ce îşi ascunde răspunsul ar fi, de ce tablourile nu au un orizont, doar câte un punct suspendat, o axă de compoziţie? Dacă nu ni se impune să răspundem la întrebări, o facem cu mare plăcere. Iată şi răspunsul meu: Damó nu are nevoie de orizont, pentru că preferă libertatea plutirii, care umple realitatea de dincolo de forme cu sens artistic. Reprezentarea este scoasă de sub influenţa gravităţii obişnuite, terestre, este reaşezată sub atracţia altei gravitaţii, creând un dans al formelor în spaţiul aerisit al tabloului, altfel formulat, în golul vaporos al imaginii. Dacă cineva ar fi tentat să creadă că Damó lucrează la întâmplare, aşezând formele după bunul său plac după stările sale emoţionale, se înşeală. Aceste lucrări sunt structurate riguros, formele se ordonează conştient într-o spontaneitate aparentă. Le putem numi şi roade ale spontaneităţii riguros concepute. Cărora li se potriveşte definiţia lui Lautréamont despre frumos: întâlnirea unei maşini de cusut cu o umbrelă pe masa de disecţie! Aşadar, dacă Damó poate fi numit suprarealist, atunci el este un suprarealist oniric: născoceşte, redactează, construieşte formele de vis, de imaginaţie, de emoţii cu multă autodisciplină şi mai multe cunoştinţe tehnice. Maşina de cusut se întâlneşte cu umbrela pe masa de disecţie, dar întâlnirea nu este întâmplătoare, ci rodul intenţiei 8 9

artistice. Ordonarea formelor după criteriul diagonal ca soluţie preferată a picturii clasice este preferată de Damó, ca şi mişcarea proporţiilor spre secţiunea de aur. Dar nici diagonalul, nici secţiunea de aur nu par a fi măsurate cu liniarul, căci atunci ar strica cel mai important element al compoziţiei, joaca. A se juca cu formele în artă este o sarcină foarte serioasă. Este imposibilă concretizarea tablourilor, dar dacă pornim de la premiza că Damó creează în lucrările sale o lume lirică suprarealistă, adică elementele de viaţă şi de emoţii ale autorului sunt compuse în imagini prin lirism suprarealist, atunci este clar că avem în faţă nişte reîncarnări ale visurilor, amintirilor şi emoţiilor artistului. Bineînţeles în vis orice legătură e posibilă, amintirile prind culoare şi prin prezentul şi trecutul celui care-şi aminteşte, emoţiile pot fi reprezentate doar pe calea intuiţiei şi improvizaţiei, pentru că sunt amorfe, plutesc fără contur în abisul subconştientului, care poate fi numit suflet omenesc. Se pune însă întrebarea: oare dacă aceste tablouri nu dispun de gravitaţie pământeană, cărei puteri li se supun? Aparent formele sunt suspendate şi plutesc în neant, totuşi nu avem impresia că ele se pot prăbuşi sau dizloca, spulbera. Acest lucru se datorează faptului că existenţa, conexiunea lor se datorează nu logicii cauzalităţii, ci stării de vis, de viziune, dirijării emoţionale, care refuză legile şi sistemul de funcţionare a existenţei cotidiene. Ajungem astfel la o altă întrebare: dacă ceea ce apare în aceste tablouri este materie sau altceva, mult mai puţin, sau mult mai mult decât aceea. Se naşte încă o întrebare fără răspuns, dacă visul are oare materie? Sau dacă amintirea este materială? Şi dacă pictorul n-ar indica că aceste lucrări au fost inspirate de lectura romanului lui Karácsony Benő (titlul expoziţiei este chiar titlul cărţii) atunci s-ar naşte o nouă întrebare: care este materia impresiei, a reflectării, a meditaţiei? Oare experienţa lui Damó nu încearcă tocmai să fixeze, să imortalizeze imaterialul? Nu ştiu. Şi poate nici pictorul nu ştie. Când Becket a fost întrebat cine este Godot, el a răspuns că dacă ar şti, ar fi scris asta în piesa sa. Despre romanul lui Karácsony s-a scris că se caracterizează prin calităţi ca ironia, excepţionala zugrăvire a personajelor, autoironia, umorul, spiritualitaea. Din acest punct de vedere, lumea lui Damó se aseamănă cu a romanului citat: ironie, autopersiflare, spiritualitate... Ceea ce e important este că pictorul caută acele forme şi proporţii, aşezări şi gravitaţii interne de-a lungul cărora lumea sa artistică lumea reală poate fi construită. Nu are importanţă dacă formele ce apar în tablouri sunt figuri umane, sunt reprezentări ale lumii umane, sau doar structuri. Omul însuşi este o structură, lumea umană o îngrămădire de structuri. Cel mai important este ca privitorii lucrărilor să fie receptivi la senzaţiile pe care le trezesc aceste compoziţii. Ele pot fi asimilate ca muzica, ca poeziile citite în momentele noastre meditative, transformându-se în act emoţional, artistic. Reţeta receptării este aparent simplă, asemănătoare cu aparenta simplitate a compoziţiilor. Vă invit nu la descifrarea lor, ci la acceptarea lor emoţională. Zalán Tibor scriitor Damó István artist plastic 29 decembrie 1951, Sibiu, România Am obţinut diploma Academiei de Arte Plastice Nicolae Grigorescu din Bucureşti, secţia grafică în 1978. Între 1978 1979 am fost bursier la Universitatea de Artă. Între 1980 1990 am lucrat ca grafician la Editura Kriterion din Bucureşti şi la Editura pentru cărţi de copii Ion Creangă, redactând artistic cărţile editate şi ilustrând cărţile pentru copii. M-am mutat în Ungaria în 1990. Paralel am pictat, am participat la expoziţii din ţară şi din străinătate, am fost distins cu mai multe premii. Am avut şi multe expoziţii personale. Lucrările mele se găsesc în colecţia unor persoane particulare şi instituţii din ţară şi din străinătate. Membru Uniunea Artiştilor Plastici din România (UAPPR) Asociaţia Naţională a Artiştilor Maghiari Uniunea Graficianilor Maghiari Societatea Ilustratorilor Maghiari Asociaţia Creatorilor de Cărţi Artistice Maghiare Asociaţia Atelierului Artistic din Kecskemét Asociaţia Litografilor şi Gravorilor Maghiari Expoziţii personale 1979 Cluj, Galeria Korunk (RO) 1980 Braşov, Galeria Brassói Lapok (RO) 1981 Sfântu Gheorghe, Galeria Municipală (RO) Odorheiu Secuiesc, Muzeul Istoric (RO) 1982 Bucureşti, Galeria Eforia (RO) Bacău, Galeria Municipală (RO) Miercurea Ciuc, Galeria Municipală (RO) 1983 Târgu Secuiesc, Galeria Municipală (RO) 1987 Braşov, Galeria Brassói Lapok (RO) 1991 Kecskemét, Centrul Cultural Erdei Ferenc (HU) 1992 Kecskemét, Institutul Pedagogic (HU) Stockholm, Casa Ungariei (SV) 1994 Nagykőrös, Centrul Cultural Arany János (HU) 1997 Cluj, Galeria Korunk (RO) Cegléd, Galeria Cegléd (HU) Budapesta, Galeria Editurii Didactice (HU) Budapesta, Librăria Helikon (HU) 2001 Szigetszentmiklós, Centrul Cultural (expoziţie împreună cu sculptorul Lakatos Pál şi pictorul Miklós Árpád) (HU) 2002 Vác, Galeria Arcus (HU) 2003 Braşov, Muzeul Artistic (RO) 2004 Budapesta, Galeria IX (Asociaţia Gravorilor şi Litografilor) (HU) 2008 Budapesta, Galeria Băncii Fortis (SA/NV). (Palatul Deák) (HU) 2009 Frederikshavn, Kunstmuseum, Grafică Mică (Ex Libris) (RDG) 2010 Vác, Galeria Arcus (HU) Miskolc, Centrul Cultural Ady Endre (HU) 2011 Kecskemét, Centrul Cultural, Expoziţie Jubiliară (HU) Premii 1992 Bucureşti, Târgul de Carte, Premiul I. pentru Cea mai frumoasă carte (RO) 1995 Kecskemét, Premiul Asociaţiei Scriitorilor din teritoriul dintre Dunărea Tisa, Premiul Lirică contemporană grafică contemporană (HU). 1996 Belgrad, Premiul Placheta oraşului la Expoziţia Internaţională de Ilustraţii Peniţa de Aur (RS) 1998 Kecskemét, Premiul Kecskeméti Lapok, Festivalul Primăverii (HU) 1998 Arad, Premiul Muzeului de Artă la Expoziţia de Grafică In memoriam Ioan Slavici (RO) Montana Ingauna, Premiu la Trienala Internaţională de Grafică Mică (IT) 1999 Kaposvár, Grotesc IV, Premiul Asociaţiei Internaţionale a Graficienilor (HU) 2000 Quingdao, Premiul Bienalei Internaţionale a Graficii Reproduse (CN) 2002 Lodz, Premiul celei de a 11-a Trienală Internaţională de Grafică Mică (PL) 2003 Baia-Mare, Premiul celei de a V-a Expoziţii Internaţionale de Grafică (RO) 2005 Sint-Niklaas, Expoziţia Internaţională de Grafică Mică, Premiul Special al Juriului (BE) Budapesta, Premiul Concursului Carte Frumoasă, Categoria cărţi pentru copii (HU) 2006 Baja, Premiul Consiliului Judeţean Bács-Kiskun la I. Bienală pe ţară cu tema Apă şi viaţă (HU) 2009 Gdansk, Premiul III. la Expoziţia Internaţională de Grafică Mică Stilul Architectural al Gdanskului (PL) Kiskőrös, Premiul II. la Expoziţia Comemorativă 160 de ani de la moartea lui Petőfi (HU) 2010 Budapesta, Premiul II. pentru Ilustraţii la Concursul E bine împreună organizat de Asociaţia Scriitorilor şi Ilustratorilor Cărtilor pentru Copii (HU) Adresa: 20755 Kocsér, str. József Attila nr. 2., Ungaria, tel.: +36 30 33 70 225, e-mail: gravure.bt@gmail.com, www.damoistvan.hu 10 11

Thoughts about the works of art of István Damó (About the exhibition entitled Path of the tranquility ) At first glance it is sure, that all the experience that this versatile artist gained in various genres, such as artist s book maker, illustrator and children s book illustrator, plays a role in these works of art. You can detect it in the low-keyed or even contrasting colour palette, in the fresh and unrepeatable forms which recall the infantile world and in the playful-ironizing functioning of the mind or of the instinct, that arranges them. First of all I had to bethink, what kind of genre do the exhibited works represent. Of course, we do not need to docket everything, one may say, but in order to be able to speak about something that does not bear the simple figurative/descriptive speech, we have to think about a genre-definition that would serve as akind of crutch for ourselves. As to myself I would relegate the works of art which you can see here but go ahead and argue about this boldly into the entity and sphere of action of the surrealism. All the more, because in this way we can bring up a series of questions without having to answer them at any rate, cause only by proposing them, you already get an answer. Such a question would be for example, whether the world on Damó s works is in the state of decomposition, or rather its pieces are looking for their mates to put together the whole, recognazible and decodable world, which would mean, that that world were in the stadium of adjustment. That is the point, where we should label the creative attitude of the artist as optimistic or pessimistic. Provided that we should do this. But fortunately we do not need that move. Such a selfresponding question is, too, why is not there any horizon on these works, only at best a suspension point or centerline. If you do not need to give an answer to something, you gladly do it, so I shall do it now, too. Presumably, there is not any horizon, because the artist can only grant the freedom of floating to some pieces of reality that lurk behind forms, if he draws them off from the influence of the everyday let us say earthly gravitation and sets them over into the attraction of another kind of gravitation, creating in this way a dance of forms in the big airy space or in the big airy void of that work of art. Should somebody conclude from this, that Damó works at random, and puts his forms here or there optionally, according to his moods, I must disappoint that person. These works are adjusted in their apparent spontaneity according to very severe structural rules. We might even characterize that a kind of designed suddenness. Lautréamont defined beauty somehow in this way: beauty is the meeting of a sewing-machine and an umbrella on a dissecting table. Well, if we may call István Damó a surrealist, then he belongs to the onirical surrealists he designs, makes up and builds up dream and fantasy and emotion forms to this he needs an intense selfdiscipline and a great deal of workmanship. The sewing-machine and the umbrella meet each other on the dissecting table, but their encounter is not an accident, but the result of the intention of the artist. This also implies, that according to importance, he likes the diagonal arrangment on his works, which is, as we all know, one of the most preffered solutions of classical painting, at his suspensions he moves the proportions towards golden section. But the diagonal and the golden section, if it is not rigid, are not metered with the ruler, because so one of the most important piles of the arrangement of the image the play would dissipate. And as we know, one may only play seriously... Concretizing the paintings would be certainly an insolvable task now, but if we accept their starting thesis, namely, that Damó creates a lyrical surrealism in his works, or putting it in another way, that a lyrical surrealism arranges Damó s lifeand experience-elements into pictures, then implicitly we have to deal with the reincarnation of dreams, memories and emotions. Let us bethink, in our dreams every connection is possible, and just the very opposite of something may be also true, the memories are recoloured by the present and the elapsed time of the person, who is recollecting them, and the emotions can only be caught on with the help of intuition and improvisation, because they are formless and they wreathe somewhere in us mainly in amorf shapes. But we might call the place of this roaming the soul itself. But if these works of art do not have an earthly gravitation, what then? These forms seemingly hang in the air, figuratively they hang, float and exist in the nil, and yet we do not have the feeling, that they could fall down, or would pull off or abandon each other. This is certainly due to the fact, that their existance and arrangement is not led by a causal ration but by their dream-, vision- and emotion-being which naturally do not get into touch with the laws and operating system of everyday being. Here we come to the question, whether it is substance, that is visualized on the paintings of István Damó, or it is something more or less than that. And we would ask, if there were an answer: What is the substance of dreams? The substance of memories? And what is the substance of emotions? And if the artist spoke about the fact, that just the reading of the works of Benő Karácsony aroused in him these and only these arrangements (the title of the exhibition corresponds with the booktitle of Benő Karácsony), then we should also ask, what is the substance of impression respectively of reflection? Is it not the thing, that Damó attempts to seize and record immateriality? I do not know, and perhaps he could not respond to this question, either. When somebody asked Becket, who is Godot, he only answered, if I knew it, I would have written it in my play. About the novel of Benő Karácsony one of the reviewers wrote: it is characterized by an exquisite portrayal of the characters, irony, self-derision, sense of humour, briskness. From this point of view but only concerning the viewpoint the worlds of Karácsony and Damó are connate: I qoute: irony, selfderision, sense of humour, briskness... So, important is, that the artist is looking for and seeking for those forms and proportions, those arrangements and inner gravitations along which this world and the world itself can be built further and further. Let us not be inquisitive about the thing, whether the forms which appear on the paintings are human figures or not, whether they are some delineations of the human world, or they are rather some structures, because the human being itself is a kind of structure and his world is even more the pile of various structures. I consider, that is important, that we d aim to receive these compositions into our soul ten times rather than try to understand them. We should let these works through us, like we use to do with music or poetry in a moment of meditation, and in that momentum reception will turn to interpretation, gesture will turn to artistic experience. It is seemingly a simple formula, but only at the extent of the simpleness of the works swinging here. Lets pitch into their reception and no way into their decoding. Tibor Zalán writer 12 13

István Damó artist Born on the 29 th of December 1951 in Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt), Romania I graduated Graphics at the Art Academy Nicolae Grigorescu in Bucharest in 1978. In the period of 1978 1979 I was a fellow of the Art Academy. In the period of 1980 1990 I worked as a graphic artist at Kriterion Publisher House and at Ion Creangă Children s Book Publisher in Bucharest. I moved to Hungary in 1990. In addition to my work as a graphic artist in the domain of image- and reprographics I also illustrate children`s books. Besides this I paint and I make bookobjects and artbooks. Since 1989 I have participated on exhibitions both at home and abroad, I have received many awards both at home and abroad, I have had several individual exhibitions. My works can be found in the collection of private persons and institutions. Memberships Romanian Plastic Artists Association (UAPPR) Association of Hungarian Fine and Applied Artists Association of Hungarian Graphic Artists Society of Hungarian Illustrators Hungarian Artist`s Books Association Art Association Kecskemét Studio Union of Hungarian Lithographers and Etchers Individual exhibitions 1979 Kolozsvár (Cluj), Korunk Gallery (RO) 1980 Brassó (Brașov), Brassói Lapok Gallery (RO) 1981 Sepsiszentgyörgy (Sfântu-Gheorghe), Town Gallery (RO) Székelyudvarhely, (Odorheiu-Secuiesc) Historical Museum (RO) 1982 Bucharest, Eforia Gallery (RO) Bákó (Bacău), Town Gallery (RO) Csíkszereda (Miercurea Ciuc), Town Gallery (RO) 1983 Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc), Town Gallery (RO) 1987 Brassó (Brașov), Brassói Lapok Gallery (RO) 1991 Kecskemét, Ferenc Erdei Community Centre (HU) 1992 Kecskemét, Teacher Training College (HU) Stockholm, Hungarian House (SE) 1994 Nagykőrös, János Arany Community Centre (HU) 1997 Kolozsvár (Cluj), Korunk Gallery (RO) Cegléd, Cegléd Gallery (HU) Budapest, Gallery of the National Schoolbook Publisher Company (HU) Budapest, Helikon Bookshop (HU) 2001 Szigetszentmiklós, Community Centre together with the sculptor Pál Lakatos and the painter Árpád Miklós (HU) 14 2002 Vác, Arcus Gallery (HU) 2003 Brassó (Brașov), Art Museum (RO) 2004 Budapest, GALLERY IX. (Union of Hungarian Lithographers and Etchers) (HU) 2008 Budapest, Gallery of FORTIS Bank (SA/NV) (Deák Palace) (HU) 2009 Frederikshavn Kunstmuseum, Small Graphic (Ex libris) (DK) 2010 Vác, Arcus Gallery (HU) Miskolc, Endre Ady Community Centre (HU) 2011 Kecskemét, Community Centre, Anniversary exhibition (HU) Awards 1992 Bucharest, The Most Beautiful Book International Book Fair, I. Prize (RO) 1995 Kecskemét, Contemporary Poetry Contemporary Graphic, Award of the Society of Writers from Danube to Tisza (HU) 1996 Belgrade, Gold-nib International Exhibition of Illustration, Plaquette of the City of Belgrade Award (RS) 1997 Kecskemét, the Award of Kecskemét Journal, Spring Festival (HU) 1998 Arad, the Award of the Art Museum at the Small Graphic Exhibition entitled In memoriam Ioan Slavici (RO) Montana Ingauna, I. International Small Graphic Triennale (IT) 1999 Kaposvár, Grotesque IV., the Award of the Association of Hungarian Graphic Artists (HU) 2000 Quingdao, Award of the International Reprographic Biennale(CN) 2002 Lódz, 11. International Small Graphic Triennale (PL) 2003 Nagybánya (Baia Mare), Florean Museum, V. International Small Graphic Exhibition (RO) Budapest, Beautiful Hungarian Book Contest Award (children`s books category) (HU) 2005 Sint-Niklaas, International Small Graphic Exhibition, Special Jury Award (BE) Budapest, Beautiful Hungarian Book Award (children`s books category) 2006 Cornuda (Treviso), Diploma of the Small Graphic Exhibition entitled Tipoteca Italiana (IT) 2007 Baja, WATER and LIFE I.National Thematic Art Biennale (HU) Award of the local-government of Bács-Kiskun county (HU) 2009 Gdansk, International Small Graphic Exhibition Architectural Styles of Gdansk, III.Prize (PL) Kiskőrös, 160.th Anniversary of Petőfi`s Death. Memorial Exhibition. III. Prize (HU) 2010 Budapest, It Is Good to Be Together ( Magic Pencil Society of Children`s Book Writers and Illustrators) Illustration Contest, II.Prize (HU) Availability: Hungary, 2755 Kocsér, József Attila street no. 2., tel.: +36 30 33 70 225, e-mail: gravure.bt@gmail.com, www.damoistvan.hu Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 70x100 cm; 2002

Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002 Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002

Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002 Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002

Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002 Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002

Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002 Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002

Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002 Mese a lét adta játékról / Necunoscuta viață / Unknown life olajrúd, papír / baton ulei, hârtie / oilstick, paper; 100x70 cm; 2002

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2006

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 70x50 cm; 2006 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2006

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2006

A megnyugvás ösvényein / Pe cărările calmării olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 70x50 cm; 2006 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2006 A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 70x50 cm; 2007

A megnyugvás ösvényein / Cu pasul în liniște / Path of the tranquility olajpasztell, papír / pastel pe bază de ulei, hârtie / oil pastel, paper; 50x70 cm; 2007

530 120, Csíkszereda / Miercurea Ciuc Szász Endre u. / str. Szász Endre, 28. Románia / România, Hargita megye / jud. Harghita T +40 730 600 335 office@palgallery.ro www.palgallery.ro