Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2007. április 4-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Kari Tanács 2007. április 4. (szerda) 13 óra Napirendi pontok: I. 2006. évi zárszámadás elfogadása előadó: Gábor József gazdasági igazgató II. Beszámoló a Jogtörténeti Tanszék működéséről, eredményeiről előadó: Dr. Szabó István tanszékvezető III. Nemzetközi Igazgatás (BA) szak nappali tagozaton történő indítása - előadó: Dr. Szabó István szakfelelős IV. Kari Demonstrátori Szabályzat előadó: Dr. Bándi Gyula dékán V. Mintatanterv kreditpont módosítás (Közgazdaságtan 1-2.) előadó: Dr. Bándi Gyula dékán VI. Teljes munkaidős oktatók után kieső állami normatíva kompenzálása; Oktatói foglalkoztatási követelményrendszer kiegészítése előadó: Dr. Bándi Gyula dékán VII. Egyebek 1
Az egyes napirendi pontok kapcsán a következő döntések, határozatok születtek: I. A Kari Tanács az 11/2007. (IV.4.) sz. határozatával egyhangúan elfogadja a 2006. évi Zárszámadást azzal a kiegészítéssel, hogy a Rektori hivatallal történő egyeztetés után az esetleges módosítások a számszaki és szöveges beszámoló átvezetésre kerülnek, s erről a Kari Tanács tagjai a soron következő ülésen tájékoztatást kapnak. A mérleg főösszeg: 1.682.642 e Ft A 2006. évi eredmény: -153.529 e Ft 2006. évi pénzforgalmi eredmény: -77.498 e Ft II. A Kari Tanács meghallgatta a Jogtörténeti Tanszék működéséről szóló beszámolót (lsd. 1. sz. melléklet). III. A Kari Tanács a 12/2007. (IV.4.) sz. határozatával egyhangúan megszavazta, hogy 1) támogatja a Nemzetközi igazgatás BA. szak nappali tagozaton történő indítását 2) a fenntartó felé kezdeményezi, hogy a fenntartóval egyeztetve a katolikus felsőoktatási nappali tagozatos keretszámból 50 fős keretszám átcsoportosításra kerüljön sor a Nemzetközi igazgatás BA szakra. IV. A Kari Tanács döntése alapján a kari demonstrátorok tevékenységéről, tudományos munkájáról külön kari szabályzat nem készül. A dékán a közeljövőben irányelveket ad ki a demonstrátorok vonatkozóan. 2
V. A Kari Tanács 13/2007. (IV.4.) sz. határozatával egyhangúan megszavazta a mintatantervben (jogász szak) a Közgazdaságtan I.-II. tantárgyak kreditpontjainak módosítását az alábbiak szerint: Régi krediteloszlás: Új krediteloszlás 3. félév 4. félév 3. félév 4. félév Közg. I 1 kredit Közg. III 6 kredit Közg. I 2 kredit Közg. III 4 kredit Közg II 1 kredit Közg II 2 kredit VI. A Kari Tanács A Kar oktatói munkaköreire történő előterjesztések elbírálási szempontjai kiegészítés c. előterjesztést részletesebb kidolgozást követően a soron következő Kari Tanács ülésen tárgyalja majd. A Kari Tanács 14/2007. (IV.4.) sz. határozatával 15 igen és 4 tartózkodás mellett megszavazta a PPKE-JÁK munkavállalóinak bérezésére vonatkozó kari rendelkezések kiegészítését: Új 4.4 pont: Amennyiben a vezetői munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyilatkozatával elsőnek nem a Kart jelöli meg az oktatók után járó állami normatívára jogosult intézménynek, az oktató az alapbérén felül semmilyen pótlékra sem jogosult. Ebben az esetben a kari vezetésnek törekednie kell az oktató teljes munkaidős jogviszonyának - közös megegyezéssel történő - részmunkaidős jogviszonnyá történő átminősítésére. A Kari Tanács 15/2007. (IV.4.) sz. határozatával 15 igen és 4 tartózkodás mellett, az Egyetemi Tanács döntésének kikérése tárgyában, az alábbiakról döntött: Az Egyetemi Tanács döntésének kikérését a következők indokolják: a tanszékvezetői megbízások jelentős része január 31-én lejárt, melyeket Rektor Úr április 30-ig meghosszabbított, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos döntések az intézményi szabályok szerint általában 5 évre szólnak; az Egyetemi Tanács, illetve a két ET ülés között egyeztető intézményi rektori-dékáni kollégium üléseinek folyamatos napirendjén szerepel az intézmény minőségbiztosításának, ezzel kapcsolatban pedig kiválósági helyi, illetve kutatóegyetemi státuszának kérdése, 3
amelynek központi témája az oktatói ezen belül is kiemelten a vezetői - státuszok stabilitása, az egyetem iránt elkötelezett oktatói kör kiemelt támogatása; folyamatban van a felsőoktatási törvény módosítása, amely a következőkben akkreditációs szempontból csak egyetlen felsőoktatási intézmény megjelölését teszi lehetővé, ami pedig nem lehet más, mint az első helyi teljes munkaidejű foglalkoztatás intézménye; folyamatban van a törvény olyan értelmű módosítása is, amely a közeljövőben a felsőoktatáson belül egy teljes munkaidejű foglalkoztatás mellett a továbbiakban már csak az elképzelések szerint egyetlen - részmunkaidejű foglalkoztatást kíván lehetővé tenni; a zárszámadás ugyanazon ülésnapon történő tárgyalása során kiemelt fontosságú kérdés volt a Kar különböző állami forrásból származó támogatási rendszereinek problémája (egyebek között a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók után járó költségvetési támogatás kérdése, amelynek jogalapja az oktató írásbeli nyilatkozata arról, mely intézményt tekinti elsődleges foglalkoztatási helyének). A fenti problémák kezelése feltétlenül egyetemi szabályozást igényel, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási szabályzat intézményi szabály, így ebben a Kari Tanács nem rendelkezik illetve ugyancsak nem lenne szerencsés karonként eltérő követelményeket felállítani a foglalkoztatás alapkérdéseiben, miközben lehetséges az eltérő szabályozás a kapcsolódó kérdésekben (pl. pótlékok). Mindezekre figyelemmel a Kari Tanács felhatalmazta a dékánt, hogy a következő kérdésekben kérje az Egyetemi Tanács döntését, amely szükség szerint együtt jár a foglalkoztatási szabályok módosításával: 1. Foglalkoztathatók-e továbbra is teljes munkaidőben azok az oktatók, akik több, a felsőoktatáson belüli teljes munkaidejű foglalkoztatásuk esetén írásban nyilatkoztak arról, hogy nem az Egyemet tekintik elsődleges foglalkoztatási helynek? Amennyiben a válasz nemleges, ilyen értelemben módosítani kell a PPKE SZMSZ oktatói foglalkoztatási követelményekre vonatkozó részét, előírva, hogy ez esetben az addigi teljes munkaidejű foglalkoztatást az egész intézményben részmunkaidős foglalkoztatássá kell minősíteni. 2. Betölthet-e oktatási szervezeti egységben tanszék, intézet, kar vezetői pozíciót az az oktató, aki a) írásban nyilatkozott arról, hogy nem az Egyemet tekinti elsődleges foglalkoztatási helynek; illetve 4
b) az első kérdésre az ET által adott válasz alapján a továbbiakban csak részmunkaidőben foglalkoztatható? 3. Amennyiben az ET olyan értelemben határoz a részmunkaidős foglalkoztatásról, illetve a vezetői státuszok betöltésének kérdéséről, amely kizárja a teljes munkaidejű foglalkoztatást, illetve a fentiek szerint a vezetői státusz betöltését, indokoltnak tartja-e az ET, hogy június 30-ig terjedő határidővel felhívjuk az összes érintett oktatót, hogy nyilatkozzanak arról, továbbra is fenntartják-e az elsődleges foglalkoztatási helyre vonatkozó nyilatkozatukat? 4. Amennyiben a 3. pontban jelzett nyilatkozati határidőt az ET indokoltnak tartja, kezdeményezzük Rektor úrnál a kérdéses tanszék-és intézetvezetői megbízások ezen ideig történő meghosszabbítását, hozzátéve, hogy az átmeneti időben az ilyen státuszok után esedékes pótlékok kérdésében a kari tanácsok határozata irányadó. VII/1 A Kari Tanács 16/2007. (IV.4.) sz. határozatával egyhangúan megszavazta a Deák Ferenc Továbbképző Intézet Kereskedelmi szakjogász képzésének mintatantervét (lsd. 2. sz. melléklet). VII/2 A Kari Tanács 17/2007. (IV.4.) sz. határozatával egyhangúan megszavazta a Nemzetközi igazgatás szak mintatantervének évfolyamdolgozatra, illetőleg szakdolgozatra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását az alábbiak szerint: Az évfolyamdolgozat tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató már legalább 40 kreditpontot összegyűjtött. Amennyiben a hallgató már 100 kreditpontot elért, mindaddig nem vehet fel újabb tárgyat, amíg az Évfolyamdolgozat tárgyat nem teljesítette. A Szakdolgozat konzultáció tárgy akkor vehető fel, ha a hallgató legalább 100 kreditpontot összegyűjtött. Dr. Bándi Gyula s.k. dékán 5
1. sz. melléklet Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető: Dr. Szabó István egyetemi docens Beszámoló a Jogtörténeti Tanszék munkájáról a PPKE. JÁK. Kari Tanács 2007. április 4-i ülésére Tisztelt Kari Tanács! A tanszéki beszámolót két jelentős részre osztottam. Négy fő pontra bontva [a tanszék személyi állománya; az oktatási tevékenység; az oktatók tudományos minősítése és kutatási tevékenysége; a tanszék külföldi kapcsolatai] írtam egy általános áttekintést. Ez képezi a beszámoló első fő részét. Ezen túl megkértem a tanszék főállású kollégáit, hogy legfeljebb két oldalban foglalják össze szakmai tevékenységük legfontosabb elemeit, illetőleg csatolják publikációs jegyzéküket. Ezek a szakmai önéletrajzok és publikációs jegyzékek képzik a beszámoló második nagy elemét. A kettő között nyilvánvalóan vannak átfedések, ezért több alkalommal utalok a szakmai önéletrajzokra. Budapest 2007. március 31. Tisztelettel: Dr. Szabó István 6
egyetemi docens tanszékvezető 7
A TANSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA A tanszék személyi állománya 2002. júliusában hét főállású és három részállású oktatóból állt. A 70 év felettiek 2003-as nyugdíjazása két főállású (Dr. Horváth Pál egyetemi tanár, Dr. Botos Gábor egyetemi docens) és két részállású (Dr. Gerics József egyetemi tanár, Dr. Gerics Józsefné egyetemi docens) kollégát érintett. Helyükre először két részállású oktató lett kinevezve (Dr. Jany János egyetemi docens, Dr. Sáry Pál egyetemi docens), majd 2006. szeptemberétől még Dr. Zakariás Kinga egyetemi tanársegéd. 2005. februárjában Dr. Morvai Attila egyetemi tanársegéd helyére Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus jött át a Római Jogi Tanszékről, amellyel a tanszék elnyerte jelenlegi személyi összetételét, amely az alábbi: Főállású oktatók: - Dr. Horváth Attila egyetemi docens - Dr. Komáromi László egyetemi adjunktus - Dr. Szabó István egyetemi docens - Dr. Szigeti Magdolna egyetemi adjunktus - Dr. Völgyesi Levente egyetemi adjunktus - Dr. Zakariás Kinga egyetemi tanársegéd Részállású oktatók: - Dr. Jany János egyetemi docens - Dr. Sáry Pál egyetemi docens - Dr. Tóth Zoltán József egyetemi adjunktus Megbízott oktatók: - Dr. Őry Károly - Dr. Tamás Csaba - Dr. Zinner Tibor (csak a tavaszi félévekben) AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG A tanszék a jogász szakon az Egyetemes állam- és jogtörténet, valamint a Magyar állam- és jogtörténet főkollégiumi tárgyakat oktatja, amelyek előadói Dr. Szabó István és Dr. Horváth Attila. A főkollégiumokhoz egy közös, heti két órás gyakorlati foglakozás kapcsolódik, amelynek oktatásában a tanszék minden oktatója részt vesz. A 16 csoport egységes tematika alapján felerészben egyetemes, felerészben magyar jogtörténeti témákat dolgoz fel. A félév folyamán minden hallgatónak egy referátumi témát kell választania, s a kijelölt szakirodalomból egy 15 perces kiselőadást készítenie. Ezek az előadások jelentik az adott óra témájának felvezetését. Szabadon választható tárgyaink száma mintegy 20 darab, amelyből a Kari Tanács által engedélyezett keret alapján félévenként hatot hirdetünk meg. A nemzetközi igazgatás szakon az Európai alkotmány- és integrációtörténet, valamint a Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet c. főkollégiumi tárgyakat oktatjuk. A szak-és évfolyamdolgozatokból a tanszék oktatói korábban 200-250 darabot, a létszám maximalizálás óta mintegy 80-100 darabot konzultálnak. Az egyes oktatókat érintő konkrét számok a személyes beszámolóknál találhatók. 8
AZ OKTATÓK TUDOMÁNYOS MINŐSÍTÉSE ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE A 70 év feletti oktatók nyugdíjazáskor a tanszék személyi állományán is érződött a karra általában jellemző generációhiány. 2002-ben a 70 év alatti oktatók közül egyedül Dr. Szabó István rendelkezett tudományos fokozattal. A jelenlegi helyzet az alábbi: Főállású oktatók: - Dr. Szabó István: doktori (PhD) fokozat (1999); habilitált (2007) - Dr. Horváth Attila: doktori (PhD) fokozat (2003) - Dr. Szigeti Magdolna: sikeres nyilvános vita (2007. március), a doktori (PhD) fokozat odaítélése még a nyár előtt várható - Dr. Komáromi László: tavaly decemberben meg volt a munkahelyi vita, a doktori (PhD) fokozat megszerzése még idén várható. - Dr. Völgyesi Levente: alkotói szabadságot javasoltam számára, így jövő tavasszal sor kerülhet a munkahelyi vitára, s még év végéig a doktori (PhD) fokozat megszerzésére. - Dr. Zakariás Kinga: tanársegédi kinevezése tavaly szeptemberben történt, a fokozatszerzés csak később várható. Részállású oktatók: - Dr. Sáry Pál: doktori (PhD) fokozat (2003) - Dr. Jany János: bölcsész doktori (PhD) fokozat (2001), a jogász fokozat megszerzése is várható, az értekezés elkészült, a munkahelyi vitára egy-két hónapon belül sor kerül. - Dr. Tóth Zoltán József: doktori (PhD) fokozat (2006) A kutatási tevékenységet a csatolt publikációs listák szemléltetik. A főállású oktatók közül Dr. Horváth Attila és Dr. Szabó István 2-2 könyvet jelentetett meg. Terjedelmi okok miatt a részállású oktatók publikációs jegyzékét nem csatoltuk, ezért külön szeretném megemlíteni, hogy Dr. Jany János és Dr. Sáry Pál szintén 2-2 könyvet jelentetett meg, s Dr. Tóth Zoltán Józsefnek is a közeljövőben megjelenik egy könyve. A TANSZÉK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI Bécsi Egyetem Jog- és Alkotmánytörténeti Intézet (Institut für Rechts- und Verfassungsgeschichte): Érintett külföldi kollégák: Prof. Dr. Wilhelm Brauneder (intézetvezető); Prof. Dr. Gerald Kohl; Prof. Dr. Christian Neschwara; Prof. Dr. Thomas Olechowski Kapcsolattartó: Dr. Szigeti Magdolna, Dr. Szabó István Kapcsolat tartalma: kiadványok, konferenciák szervezése, hallgatói látogatások, közös kutatások, A Parlamentarizmustörténet Nemzetközi Bizottsága [International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions (ICHRPI)] Érintett külföldi kollégák: Prof. Dr. Wilhelm Brauneder; Prof. Dr. Estevao Resende Martins Kapcsolattartó: Dr. Szigeti Magdolna Kapcsolat tartalma: kiadványok, konferenciák 9
Max-Planck Intézet (Frankfurt) [Max-Planck-Institut für europäische Rechtsgeschichte] Kapcsolattartó: Dr. Komáromi László, Dr. Zakariás Kinga Kapcsolat tartalma: kutatások, konferencia előadások Fiatal Jogtörténészek Fóruma [Forum Junger Rechtshistoriker/Forum of Young Legal Historians] Kapcsolattartó: Dr. Komáromi László Kapcsolat tartalma: konferencia előadások Baseli Egyetem Büntetőjogi Tanszék (Lehrstuhl für Strafrecht) Érintett külföldi kolléga: Prof. Dr. Kurt Seelmann Kapcsolattartó: Dr. Szigeti Magdolna Kapcsolat tartalma: kutatások, konferenciák, vendégelőadások Heidelbergi Egyetem Pénzügyi és Adójogi Intézet (Institut für Finanz- und Steuerrecht): Érintett külföldi kolléga: Prof. Dr. Reinhard Mussgnug Kapcsolattartó: Dr. Szabó István Kapcsolat tartalma: alkotmánytörténeti tárgykörben kutatások. Bielefeldi Egyetem Közjogi Tanszék (Lehrstuhl für Öffentliches Recht): Érintett külföldi kolléga: Prof. Dr. Christoph Gusy Kapcsolattartó: Dr. Szabó István Kapcsolat tartalma: kutatások, konferenciák Münsteri Egyetem Jogtörténeti Intézet (Institut für Rechtsgeschichte) Érintett külföldi kolléga: Prof. Dr. Reiner Schulze Kapcsolattartó: Dr. Szigeti Magdolna; Dr. Szabó István Kapcsolat tartalma: kutatások, konferenciák Ujvidéki Egyetem Polgári Jogi Tanszék Érintett külföldi kolléga: Prof. Dr. Szalma József Kapcsolattartó: Dr. Szigeti Magdolna, Dr. Szabó István Kapcsolat tartalma: kutatások, konferenciák, vendégelőadások Érintett külföldi kolléga: Dr. Masayuki Yoshida PhD (Japán, Tokió) Kapcsolattartó: Dr. Tamás Csaba Kapcsolat tartalma: kutatások, PhD értekezés elkészítés 10
DR. SZABÓ ISTVÁN (ÖNÉLETRAJZ) SZÜLETÉSI IDŐ: Miskolc, 1967. november 16. ÁLTALÁNOS ISKOLA: 4. sz. Istvánffy Gyula Általános Iskola (Miskolc, 1974-1982) GIMNÁZIUM: Pannonhalmi Bencés Gimnázium (1982-1986) EGYETEMI TANULMÁNYOK: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (1988-1993) JOGI SZAKVIZSGA (1996) DOKTORI (PHD) FOKOZAT: Miskolci Egyetem (1999) HABILITÁCIÓ: Miskolci Egyetem (2007) KUTATÁSI PÁLYÁZATOK: - OTKA (T022905): Az államfői intézmény fejlődése hazánkban és az európai államokban; közreműködés formája: programvezető; időtartama 3 év (1997-1999) - OTKA (F031932): A parlamentáris kormányzati rendszer történeti fejlődése; a közreműködés formája: programvezető; időtartam: 4 év (2000-2003) - FKFP (0013/2001): A polgári típusú államszervezet kiépítése és fejlődése hazánkban, az európai alkotmánytörténet tükrében; közreműködés formája: programvezető; időtartama: 3 év (2001-2004) KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK (ÖSZTÖNDÍJAK): - Tempus: Heidelberg 9 hónap (1993/1994) - Tempus: Trier másfél hónap (1995) - Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD): Heidelberg 4 hónap (1996) - Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj: Heidelberg 3 hónap (2000) - OTKA; FKFP: Trier, Bécs, Prága 2 hónap (1999/2003) - Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj: Bécs 3 hónap (2005) - Collegium Hungaricum: Bécs 1 hónap (2005) - Bécsi Egyetem támogatása: Bécs 1 hónap (2005) - Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj: Bécs 3 hónap (2007) OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG: - Nappali tagozatos főelőadások: o PPKE. JÁK.: Egyetemes- állam és jogtörténet, Magyar állam- és jogtörténet 2002 óta o Miskolci Egyetem: Magyar állam- és jogtörténet 2001 óta - Gyakorlatok: 1993 óta folyamatosan (ME, PPKE) - Szabadon választható tárgyak: eddig öt szabadon választható tárgyat hirdettem SZAKMAI SZERVEZETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL: - International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions (A Rendiség és Parlamentarizmustörténet Nemzetközi Bizottsága) - MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottság - OTKA Állam- és Jogtudományi- Politikatudományi Szakzsűri - Az MTA köztestületi tagja 11
- Miskolci Akadémiai Bizottság Jogi Szakbizottság Jogtörténeti- és Jogelméleti Albizottság KUTATÁSI TÉMÁK: - A legújabb kori magyar alkotmánytörténet - A közép-európai államok XIX-XX. századi alkotmánytörténet KONFERENCIA ELŐADÁSOK SZÁMA: - Hazai: 18 - Külföldi (idegen nyelvű): 4 (Gundelsheim, Krakkó, Párizs, Bielefeld) PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG: (lásd melléklet) KITÜNTETÉSEK - Szemere Emlékérem (1993) - Miskolci Akadémiai Bizottság: Tudományos Díj (2001) - MTA Bolyai Plakett (2004) - Pázmány Emlékérem (2005) HAZAI ÖSZTÖNDÍJ: - Bolyai Kutatási Ösztöndíj (2000-2003) NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK: - A tanszéki beszámolóban részletezve KIADÓI PÁLYÁZATOK: - Doktori mestermunkák (Oktatási Minisztérium): Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban c. könyv megjelentetésére (2000) - Tankönyv támogatási pályázat (Oktatási Minisztérium): Német alkotmányfejlődés 1806-1945 c. könyv megjelentetésére (2002) DOKTORI (PHD) KÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL: - Tudományos vezető: PPKE. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola: Dr. Tamás Csaba; Dr. Zakariás Kinga (2003 és 2006 között) - Oktatás: PPKE. JÁK. Jog- és Államtudományi Doktori Iskola: A közép-európai államok két világháború közötti államszervezeti sajátosságai c. tárgy oktatása DOKTORI (PHD) BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL - opponensként: o Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskola: Eged Alice: Baloldali liberálisok a weimari demokrácia megteremtésében (2005) o Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola: Dr. Bató Szilvia: A Büntetési rendszerre vonatkozó elvek Kossuth Lajos Pesti Hírlapjában 1841-1844 (2007) o Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskola: Hollósi Gábor: A Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának története 1914-1949. (2007) - tagként: Négy, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában megvédett értekezésnél. TDK: 12
- OTDK 2. helyezés: Tamás Csaba (2003) ÉVFOLYAM- ÉS SZAKDOLGOZAT: - konzultált évolyam és szakdolgozatok száma: 5-10 fő/év OKTATÁSSZERVEZÉS, VEZETŐI TAPASZTALAT: - A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola titkára (2000-2001) - oktatásszervezési feladatokat ellátó dékánhelyettes (2001-2006) - az igazgatási BA szakok létesítési kérelmeinek előkészítése; a Nemzetközi igazgatási BA. szak szakindítási kérelmének elkészítése; szakfelelős - 2002 óta a Jogtörténeti Tanszék vezetője 13
DR. HORVÁTH ATTILA (ÖNÉLETRAJZ) NÉV: Dr. Horváth Attila CÍM:1163 Budapest Thököly út 88. MUNKAHELY: - ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék - PPKE JÁK Magyar Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszék BEOSZTÁSA: - egyetemi docens - megbízott tanszékvezető (2005. november 1-2006. január 31.) EGYETEMI VÉGZETTSÉG: - ELTE ÁJK (jogász), - ELTE BTK (történész, történelem tanár) TUDOMÁNYOS FOKOZAT: - PhD, summa cum laude (2003. december 17) NYELVTUDÁS: - német (középfok), - latin (középfok) KUTATÁSI TÉMÁK: - A magyar magánjog története - A magyar kereskedelmi jog története - A magyar részvénytársasági jog története - Az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés - Koncepciós perek - Nemzetiségi jog története OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG: - Az ELTE ÁJK, illetve a PPKE JÁK előadások (nappali, esti és levelező tagozat), alternatív előadások, speciális kollégiumok az alábbi témákban: - A magánjog története, a kereskedelmi jog története, a szocializmus korszakának jogtörténete, híres perek koncepciós perek stb. - Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a magyar magánjog története. - Államigazgatási Főiskolán a magyar magánjog története. - PPKE JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézetének jogi asszisztens képző tanfolyamán magyar alkotmány- és jogtörténeti előadások - ELTE SZIF magyar alkotmány- és jogtörténeti előadások (1995-2000) - Schola Európa jogi asszisztensképző intézetében magyar alkotmány-és jogtörténeti előadások - Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében parlamentarizmus történeti előadások (1995-1997) KÜLFÖLDI KUTATÁSOK (A német magánjog és kereskedelmi jog története, a részvénytársasági jog története): - Universität Trier 1991 egy hónap, 1992 4 hónap, 1993 2 hónap, - Universität Heidelberg 1995 egy hónap. TOVÁBBKÉPZÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL: - PhD előadások: PPKE JÁK Doktori Iskola: 2005-től. - PhD opponens: 2005: Ivicz Mihály - PhD doktori bizottság: 2006 14
- Szent Ignác Szakkollégium Tanulmányi Tanácsának tagja - PPKE JÁK Szakkollégiumának vezetője - Bibó István szakkollégium előadások és felvételi vizsgáztatás TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK: - MTA és a Magyar Tudománytörténeti Intézet - Bibó István Szakkollégium - Szent Ignác Szakkollégium TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TEVÉKENYSÉG: - Előadások a legkülönbözőbb fórumokon (TV, rádió) - Nyári egyetemek szervezése, előadások tartása (ELTE ÁJK) - Nyári Pázmány Napok szervezője, előadója - Az Országos Széchenyi Kör vezetőségi tagja - ROTARY CLUB: előadás - Rubicon történelmi magazin szervezésében előadások történelemtanároknak - Vetélkedő vezetése gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján - Lexikonszócikkek: Magyar Nagylexikon, Jogi Lexikon, Britannica Hungarica - Történelem előadások (FEB, Deák Ferenc Társaság) - Előadások a magyar történelemről (Duna Palota) - Magyar ENSZ Modell Diákegyesület: előadás - Pázmány Pódium: előadások - Vajdasági Magyar Tudományos Társaság: előadás - Füzér Egyesület: előadás - Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium: előadás - Lippay György Társaság: előadás - Fórum esték: előadás TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRÖK: - német (középfok), - TDK tag 1983-1985. - 1983. I. díj (OTDK) - ELTE ÁJK TDT titkára (1990-1997) - Konzulens tanárként 3 első hely és 6 különdíj - Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék diákkörének patronáló tanára EGYETEMI TEVÉKENYSÉG: - Kari tanácstag: ELTE ÁJK 1997-2003, PPKE JÁK 1995- - Tehetségért Mozgalom Jogi Ágazatának Országos elnöke (1998-2003) - MTA Jogtörténeti Albizottságának titkára - Diákjóléti Bizottság vezetője (2006-tól) - Honlapbizottság vezetője 2005-től ÖSZTÖNDÍJ: - Bolyai Ösztöndíj (3 év), 1999-2002. - Kutatói munkámért kitüntető oklevelet kaptam. (2003. június 25.) KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG: - Magyar Jogász Szövetség Római Jogi és Jogtörténeti Szakosztályának titkára (1990-1996) - Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete - Országos Széchenyi Kör - Széchenyi Társaság - Független Jogász Fórum - Széchenyi Alap - Lippay György Kör - Kovász Egyesület 15
- Deák Ferenc Társaság - Pázmány Pódium - Rákóczi Szövetség KITÜNTETÉSEK: - német (középfok), - Pro Facultate díj (2005) - A hallgatók szavazatai alapján több alkalommal is a kar illetve az évfolyam legjobb előadójává választottak - MTA Tudományos Minősítő Bizottsága díjazta A tőzsdebíróság története című tanulmányomat SZERKESZTŐI TEVÉKENYSÉG: - Justum Aequum Salutare, a PPKE JÁK tudományos folyóirata - Széchenyi Fórum A Jogtörténeti Tanszék oktatóinak publikációs jegyzéke 16
DR. SZABÓ ISTVÁN 1) Önálló kiadványok 1.1. KISMONOGRÁFIÁK 1. Az államfő jogállása a Weimari Köztárságban Osiris Kiadó Budapest 2000. 489 p. [ismertetés: Sáry Pál: Monográfia a Weimari Köztársaság elnökének jogállásáról In: Jogtudományi Közlöny LVI. évfolyam 7-8. szám (2001. július-augusztus) 329-331. o.] [ismertetés: Varga Norbert: Szabó István: Az államfő jogállása a Weimari Köztársaságban. In: Magyar Jog 2002/4. 254-255. o.] [hivatkozás: András Földi - Katalin Nagy-Szegvári: Römischrechtliche und rechtshistorische Forschungen in Ungarn in den letzten Jahrzehnten, (in: Czasopismo Prawno-Historyczne LVI, 2004/1, 9-45.) 45. o.] [hivatkozás: Eged Alice: Baloldali liberálisok a weimari demokrácia megteremtésében, PhD értekezés, Debrecen 2004. 12. o.; 112. o.; 106. o.; 129.o.; 139.o.] [hivatkozás: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete, Püski Kiadó Bp. 2005. 538. o.] [hivatkozás: Carl Schmitt: Legalitás és legitimitás, Attraktor Kiadó Máriabesnyő- Gödöllő 2006. 19. o.; 122. o.] 2. Német alkotmányfejlődés 1806-1945 Szent István Társulat Budapest 2002. 260 p. [hivatkozás: Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete, Püski Kiadó Bp. 2005. 538. o.] [hivatkozás: Eged Alice: Baloldali liberálisok a weimari demokrácia megteremtésében, PhD értekezés, Debrecen 2004. 12. o.; 119. o.] 1.2. ÖNÁLLÓ JEGYZETEK, TANSEGÉDLETEK 3. Betekintés Közép-Európa 1945 előtti polgári államrendszereibe. Miskolc 1996 (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének gondozásában megjelent önálló kiadvány) 76 p. 4. Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári Magyarországon. Miskolc 1997 (a Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének gondozásában megjelent önálló kiadvány) 83 p. [hivatkozás: Stipta István: A magyar bírósági rendszer története Debrecen University Press. 1997. 157. o.] 5. Adalékok Közép-Európa polgári alkotmánytörténetéhez A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának gondozásában megjelent önálló kiadvány (Szent István Társulat, Budapest 2000) 109 p. 6. A magyar igazságszolgáltatás történetének vázlata az államalapítástól napjainkig Bíbor Kiadó Miskolc 2004 111 p. 1.3. KÖNYVSZERKESZTÉS 17
7. Munkaügyi igazgatás, munkaügyi bíráskodás (Ünnepi tanulmányok Radnay József 75. születésnapjára) Bíbor Kiadó, Miskolc 2002. 523. p. [társszerkesztő] 8. a hazának szent ügye (Emlékülés Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Budapest, 2003. május 26.) Szent István Társulat Bp. 2005. 124. p 2) Könyvrészletek, tanulmányok, cikkek 2.1. KÖNYVRÉSZLET 9. Az államfői jogkör alkotmányos kérdései 1848 és 1946 között. In.: A köztársasági elnök az új alkotmányban KJK 1995. (szerk.: Holló András) 145-195. o. [hivatkozás: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. o.] 10. A közjogi berendezkedés jellegzetességei (1920-1944); A kormányzói intézmény (1920-1944); A választójog (1919-1938). [megjelenés alatt; in: Magyar alkotmánytörténet (szerk: Mezey Barna)] 2.2. KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK 11. Die Rechtsstellung des siebenbürgerischen Fürsten zur Zeit der Eigenstaatlichkeit In: Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde [Böhlau Verlag Köln Weimar Wien] 25. (96.) Jahrgang (2002), Heft 1. 54-61. o. 12. Die Auflösung des Parlaments in der Verfassungsentwicklung Ungarns in der Zeit nach 1848. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten (Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments) Barcelona-Budapest 2003. 100-111. o. 13. Organizačné modely parlamentov krajín strednej Európy v medzivojnovom období In: Právna kultúra a európsky integračný poces (Law culture and european integration process) Pracvnická fakulta UPJŠ v Košiciach november 2004. 176-180. o. 14. Die Entthronung in Ungarn vom Jahre 1921 (megjelenés alatt; Krakkó) 15. Streitigkeiten über das Thronfolgerecht in Ungarn in der Zwischenkriegszeit (megjelenés alatt; Bécs) 16. Die Wiederherstellung der zweiten Kammer der Gesetgebung in Ungarn (megjelenés alatt; Párizs) 17. Die beschränkte Demokratie: Ungarn 1920-1944 (megjelenés alatt: Bielefeld) 18
2.3. HAZAI TANULMÁNYOK 18. Az államfő szerepe a törvényhozásban a Weimari Köztársaság idején. In.: Publicationes Univarsitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus X. 1995 157-175. o. 19. A kormányzó jogállása 1920-1944. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XII. Miskolc 1996. 117-172. o. 20. A polgári igazságszolgáltatás kiépítése Miskolcon. In.: MC. Miskolc a millecentenárium évében 2.kötet Miskolc 1997. 361-366. o. 21. Birodalmi végrehajtás (Reichsexekution) a Weimari Köztársaságban. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XIV. Miskolc 1997 145-199. o. 22. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. In.: Győri tanulmányok 1998 (20. szám) 90-96. o. 23. A parlament államfő általi feloszlatásának történeti fejlődése 1848-tól napjainkig. In: Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma (Miskolc, 1997. november 6.) az Állam- és Jogtudományi Kar szekciókiadványa 128-133. o. [hivatkozás: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. o.] 24. A kormányzó-elnök jogállásának alkotmányos kérdései In.: Debreceni Szemle 1998/3. szám 496-503. o. [hivatkozás: Nagy László: Kossuth Lajos kormányzó-elnöki jogköre In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 107. o.] 25. Az államfő külügyi felségjogai a Német Birodalomban és Magyarországon a két világháború közötti időszakban in.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XV. 245-258. o. 26. Az államfői intézmény a Függetlenségi Nyilatkozat után In.: Jogtudományi Közlöny (LIV. évfolyam, 5. szám; 1999. május) 200-206. o. 27. Az Országos Honvédelmi Bizottmány In.: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/49-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről; A Pázmány Pódium Kiadványai I. (szerk.: Horváth Attila), Szent István Társulat Budapest, 1999. 83-94. o. 28. Az ügyvédség történetének áttekintése In: Emlékkönyv az ügyvédi kamarák fennállásának 125. évfordulójára [Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara] Miskolc 2000 8-30. o. 19
29. Az állam és az egyházak viszonya a polgári Magyarországon In: Dum spiro doceo, Huszti Vilmos 85. Születésnapjára, Ünnepi Tanulmányok VI. (szerk: Dr. Szabó Béla és Dr. Sáry Pál), Bíbor Kiadó, Miskolc 2000. 279-291. o. [ismertetés: Varga Norbert Mogyoró András: Recenzió a Huszti Vilmos emlékkönyvről Magyar Jog 49. évfolyam 1. szám (2002. január) 60-63 o.] 30. Az államfői hatalom ideiglenes rendezése (1920-1944) In: Rubicon 2001/1-2. 52-58. o. [hivatkozás: Murányi Gábor: Trónra kormányzó (A Horthy-dinasztia ambíciói) In: HVG XXIII. évfolyam 13. (1140.) szám, 2001. március 31. 83. o.] 31. Törekvések az egységes német államszervezet megteremtésére 1848/49-ben (1920-1944) In: Facultas nascitur (20 éves a jogászképzés Miskolcon) Miskolc 2001. 449-469. o. 32. Poroszország jogállása a német egység létrejötte után és az 1932. július 20-i birodalmi végrehajtás. in.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XX/1. (2002) 191-211. o. 33. A miniszteriális kormányzat kialakulása Németországban (1848-1933). in.: Ünnepi kötet Boytha Györgyné tiszteletére [a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kiadványa] Budapest 2002 90-107. o. 34. Deák Ferenc elképzelései a nemzetiségi kérdés rendezésére. In.: Deák Ferenc emlékezete [szerk.: Szabó András] Akadémiai Kiadó Bp. 2003. 104-108. o. 35. Az országgyűlés működését befolyásoló intézkedések történeti fejlődése hazánkban 1848- tól napjainkig. in.: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXI/1. (2003) 265-284. o. 36. Kossuth Lajos 1848 utáni alkotmánytervezetei. In: Európai Magyarországot! Kossuth Lajos és a modern állam koncepciója (Debreceni konferenciák III.) Debrecen 2004. 133-154. o. [hivatkozás: Képes György: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és hatása a magyar polgári átalakulás közjogi gondolkodására (PhD értekezés) 205. o.; 207.o.; 207. o.; 208. o.; 208. o.; 209. o.; 212. o.] 37. Az államfő és a kormány kapcsolata a közép-európai államokban az első világháború végétől napjainkig In: Jogtörténeti Szemle 2003/3. szám 4-11. o. 38. Zárszó egy konferenciához (Deák Ferenc és a kiegyezés) In.: Emlékülés Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Budapest, 2003. május 26. Szent István Társulat Bp. 2005. 109-112. o. 39. Az erdélyi fejedelem jogállása az önálló államiság idején In.: Placet Experiri (Ünnepi tanulmányok Bánrévy Gábor 75. születésnapjára) Bp. 2004. 269-275. o. 20
40. Die Vorstellungen von Ferenc Deák von der Regelung der Nationalitäten. In.: Nationalstaat Monarchie Mitteleruropa zur Erinnerung an den Advokaten der Nation, Ferenc Deák. Gondolat Bp. 2004. 130-133. o. 41. Az Osztrák Köztársaság létrejötte in: Jogtörténeti Szemle: 2005/1. szám 11-17. o. 42. A jogtörténeti tárgyak jelenlegi oktatása Magyarországon és annak jövőbeni alternatívái In: Jogtörténeti Szemle 2005/különszám 33-35. o. 43. A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar államjogi kapcsolat. In.: In Honorem Magistrorum Neolife Bp. 2005. 125-135. o. 44. Az 1921. évi trónfosztás közjogi jellegzetességei. In.: Jogtörténeti Tanulmányok VIII. [szerk.: Béli Gábor; Kajtár István; Szekeres Róbert] PTE. ÁJK. Pécs, 2005. 519-531. o. 45. A végrehajtó hatalom gyakorlóinak felelőssége a közép-európai államokban. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politica Tomus XXIII/1. (2005) 141-156. o. 46. Az Anschluss kérdése az első világháború utáni osztrák közjogban. In.: Miskolci Jogi Szemle 2006/1. 72-91. o. 47. A Szövetségi Elnök jogállása Ausztriában (A Weimari Alkotmány hatásai). In.: Formatori Iuris Publici (Ünnepi kötet Kilényi Géza professzor hetvenedik születésnapjára) 421-431. o. 48. A Szövetségi Tanács az 1920-as osztrák alkotmányban (Ausztria szövetségi állammá történő átalakítása) In: Facultas Nata (Ünnepi tanulmányok a miskolci jogászképzés 25. évfodulójára) 383-394. o. 49. A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyarországon. In: Iustum Aequum Salutare II. 2006/1-2. 171-189. o. 50. A felségsértés tényállása a Csemegi-kódexben. (megjelenés alatt) 51. Az államforma kérdése 1919/1920 fordulóján. Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. [Szerk.: Mezey Barna, Révész T. Mihály] Gondolat Kiadó, Budapest 585-597. o. 2.4. ON-LINE TANULMÁNYOK 52. A Lipcsei Ítélet http://www.law.klte.hu/jogimuhely/01_hun_index.htm 21
2.5. TANSEGÉDLETEK 53. Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz I. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 11-14. o., 22-25. o. 54. Segédanyag a Magyar alkotmány és jogtörténet c. tantárgyhoz II. (A Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszékének kiadványa) Miskolc 1995 21-30. o., 30-37. o. 3. Ismertetések 55. Önkormányzatok és hagyomány In.: Dimenziók. Felső-Magyarországi Szemle 1994/4. szám. 127-129. o. 56. Az 1933-as lipcsei nemzetiszocialista német jogásznapok. In.: Klió 95/1.szám 133-135. o. 57. Birodalmi adópolitika a Weimari Köztársaságban. In.: KLIO 96/2. szám 109-117. o. 58. Degré Alajos emlékkönyv. In.: Századok 130. évfolyam (1996.) 5. szám 1331-1333. o. 59. A Weimari Alkotmány módosítása. in.: KLIO 98/1. szám 133-137. o. 60. Egy államjogász a forradalmi átalakulások idején: Gerhard Anschütz (1867-1948) In.: KLIO 98/3. szám 148-150. o. 61. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. in.: Magyar Jog 2001/3. szám, 189-190. o. 62. A vertikális hatalommegosztás In: Jogtörténeti Szemle 2005/3. szám 91. o. 63. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék. [Beszámoló Dr. Antal Tamás doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitájáról] (megjelenés alatt) 64. Jogtörténeti disszertációk Miskolcon. [Beszámoló Dr. Babják Ildikó és Dr. Takács Tibor (PhD) értekezéseinek nyilvános vitájáról] (megjelenés alatt) 65. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és hatása a magyar polgári átalakulás közjogi gondolkodására [Beszámoló Dr. Képes György doktori (PhD) értekezésének nyilvános vitájáról] In: Jogtörténeti Szemle 2006/3. szám 69-70. o. 22
DR. HORVÁTH ATTILA ÖNÁLLÓ KÖTETEK: 1. HORVÁTH Attila: Hitel. = Gróf Széchenyi István művei. Előadássorozat születésének 200. évfordulója alkalmából. Budapest, Széchenyi Alap, 1991.24 p. 2.HORVÁTH Attila: Fejezetek a szovjet típusú szocializmus magyarországi alkotmány-történetéből. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Szorobán Kiadó, 1992. /Magyar alkotmánytörténet 1./ /A magyar államfejlődés nagy korszakai 3./ 88. p. 3. HORVÁTH Attila (társszerzőként): HORVÁTH Attila VÖLGYESI Levente: Jogtörténeti atlasz. Budapest, Rejtjel kiadó, 1999. 64. p. 4. HORVATH, Attila: Die privatrechliche und strafrechtliche Verntfwortung in dem mitteralterlichen Ungarn. In.: Rechtsgeschichtliche Vorträge 9., Budapest, 1998. 7. p. 5. HORVÁTH, Attila: Rechtwissenschaft in den sowjetischen Staaten. In.: Rechtsgeschichtliche Vorträge 24., Budapest, 2004. 5. p. 6. HORVÁTH Attila: A részvénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2005. 364. p. (Recenzió: Tomasits István: Iustum Aequum Salutare, 2005/1. 186-190. p.) 7. HORVÁTH, Attila: Geschichte des Strafrechts in Ungarn während des sowjetisch geprägten Sozialismus, mit besonderem Hinblick auf die Schauprozesse, In.: Rechtsgeschichtliche Vorträge 44. 38 p. Budapest, 2006. 8. HORVATH Attila: A magyar magánjog történetének alapjai. Budapest, Gondolat kiadó, 2006. 557. p. KÖNYVRÉSZLETEK: 1. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A magyar kereskedelmi jog története. = Magyar jogtörténet. [1996.] 149-183., [1999.] 153-187. 2. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A magyar polgári magánjog történeti alapjai (1848-1945). = Magyar jogtörténet. [1996.] 111-148., [1999.] 115-152. 3. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A szovjet típusú átalakulás hatása a polgári jogra az 1949:IV. törvényig). = Magyar jogtörténet. [1996.] 192-202., [1999.] 196-206. 4. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: Magánjogi jellegű intézmények az Árpád-házi királyok korában. = Magyar jogtörténet. [1996.] 65-72., [1999.] 69-76. 5. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog történeti alapjai (1848-1945). = Előadásvázlatok a magyar jogtörténet köréből. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, 1995. 128-174. 23
6. HORVÁTH Attila: A magyar polgári állam szervei: A közigazgatási jog. A magyar polgári közigazgatás korszaka. A területi önkormányzat szervei. A testületi önkormányzatok. Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok. A közigazgatási bíráskodás. = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 296-299. 305-309. 316-323. 324-325. 325-326. 326-328. 7. HORVÁTH Attila: A perjogok története: Az eljárásjogok alakulása a II. világháborút követően: A polgári eljárásjog szovjet modellje Magyarországon (1945-1954). = Magyar jogtörténet. [1996.] 395-400. 8. HORVÁTH Attila: Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben: A nyilas diktatúra 1944. = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 355-358., [1999.] 390-396. 9. HORVÁTH Attila: Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben: A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956). = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 359-371., [1999.] 397-414. 10. HORVÁTH Attila: Jogfejlődés és jogtörténet: Jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása. = Magyar jogtörténet. [1996.] 36-59., [1999.] 52-62. 11. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila BÓDINÉ Beliznai Kinga: A feudális állam szervei: Az egyház. = Magyar alkotmánytörténet. [1999.] 180-194. 12. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila FÖGLEIN Gizella MEZEY Barna: A magyar polgári állam szervei: A közigazgatás szervei. = Magyar alkotmánytörténet. [1999.] 337-362. 13. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila KABÓDI Csaba: A perjogok története: Az eljárásjogok alakulása a II. világháborút követően: A népi demokrácia büntető igazságszolgáltatásától a proletárdiktatúra büntető perrendtartásáig (1945-1954). A polgári eljárásjog szovjet modellje Magyarországon (1945-1954). = Magyar jogtörténet. [1999.] 395-412. 14. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila MÁTHÉ Gábor MEZEY Barna: A magyar polgári állam szervei: A közigazgatás. = Magyar alkotmánytörténet. [1999.] 327-336. 15. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila MEZEY Barna: A közigazgatás szervei: A kormány és a kormányzati szervek. = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 309-315. 16. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila [et al.]: Jogfejlődés és jogtörténet: Jog, jogrendszer, jogágak a magyar jogfejlődésben: A jogforrások. = Magyar jogtörténet. [1996.] 13-35. [1999.] 13-38. 17. HORVÁTH Attila [közreműködőként]: Magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. 712. Átdolg. és bőv. kiad. 2000. 827. 24
TANULMÁNYOK: 1. HORVÁTH Attila: A jog modernizációjának kezdete, Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója. In: Jogtörténeti Értekezések 15. Budapest, 1986. 133-147. p. 2. HORVATH Attila: Eckhart Ferenc. In: Jogtörténeti Szemle, 1986/1. 92-94. p. 3. HORVÁTH Attila: Fejedelmi találkozó Visegrádon. In: Jogtörténeti Szemle, 1987. 99-101. p. 4. HORVÁTH Attila: Széchenyi István modernizációs programjának hiteljogi vonatkozásai. In: Magyar Jogászegyleti Értekezések, Budapest, 1990. 45-58. p. 5. HORVÁTH Attila: A gazdaságot szabályozó jog modernizációja Magyarországon. In: Jogtörténeti előadások, 2. Szerkesztette: Mezey Barna, Budapest, 1990. 96-108. p. 6. HORVÁTH Attila: Vargyai Gyula előadása a Jogtörténeti Baráti körben: Zárszó kísérlet Matuska ügyben címmel. In: Jogtörténeti Szemle, 1990. 120-121. p. 7. HORVÁTH Attila: Bónis György, 1914-1985. In: Jogtörténeti Szemle, 1990. 127-129. p. 8. HORVÁTH Attila: Széchenyi István modernizációs programjának hiteljogi vonatkozásai. In: Széchenyi Emlékkönyv. Budapest, 1991. 115-128. p. 9. HORVÁTH Attila: Werbőczi István. In: Eseménynaptár, 1991/4. 36-51. p. 10. HORVÁTH Attila: A hitel híja. In: Rubicon, 1991/5. 29-32. p. 11. HORVÁTH Attila: Széchenyi István modernizációs programjának hiteljogi vonatkozásai. In: Jogtudományi Közlöny, 1991/1-2. 34-39. p. 12. HORVÁTH Attila: A tőzsde és a spekuláció. In: Rubicon, 1991/9. 20-22. p. 13. HORVÁTH Attila: A tőzsdebíróság intézményének megszervezése Magyarországon. In: Jogtörténeti Szemle, 1992/5. 29-39. p. 14. HORVÁTH Attila Az objektív felelősség kialakulása a magyar magánjogban. Budapest, OTKA pályázat, 1992. 60. p. 15. HORVÁTH Attila: Az objektív felelősség és a veszélyes üzem a magyar magánjogban. Budapest, OTKA pályázat, 1993. 59. p. 16. HORVÁTH Attila: A magyar rendi országgyűlések története. Budapest, műhelytanulmány, 1993. 31. p. 16. HORVÁTH Attila: A nemzetiségi jog fogalma. Budapest, műhelytanulmány, 1993, 32. p. 18. HORVÁTH Attila: Az érdekképviseleti kamarák története 1945-ig. Budapest, műhelytanulmány, 1994. 25. p. 25
19. HORVÁTH Attila: Gróf Széchenyi Ferenc. In: Széchenyi Fórum, 1994/6. 1-2. p. 20. HORVÁTH Attila: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. In: Széchenyi Fórum, 1994/6. 1-2. p. 21. HORVÁTH Attila: Széchenyi és a jogásznemzet. In: Széchenyi Fórum, 1994/7. 1-2. p. 22. HORVÁTH Attila: A hitel híja. In: Rubicon, 1995/1-2. 51-53. p. 23. HORVÁTH Attila: Martinovics és társainak összeesküvési pere. Szolnok, (megjelenés alatt), 1995. 23. p. 24. HORVÁTH Attila: GULAG-ok. A sztálinizmus és a büntetés-végrehajtás. In: Rubicon, 1996/6. 32-34. p. 25. HORVÁTH Attila: Széchenyi a pozsonyi országgyűléseken. I-II. In: Széchenyi Fórum, 1996/3-5. 1-2. p. 26. HORVÁTH Attila: A sztálinizmus hatása a magyar büntetés végrehajtásra. Budapest, OTKA tanulmány, 1996. 23. p. 27. HORVÁTH Attila: A német kereskedelmi törvény története. Budapest, OTKA tanulmány, 1997. 41. p. 28. HORVÁTH Attila: A választójog története Magyarországon. Budapest, műhelytanulmány, 1997. 10. p. 29. HORVÁTH Attila: A parlamentarizmus története Magyarországon. Budapest, műhelytanulmány, 1997. 11. p. 30. HORVÁTH Attila: Sztálin és Rákosi állama. In: Rubicon, 1997/7. XII-XIV. p. 31. HORVÁTH Attila: Magyarország nádora 1848-ban. In: Széchenyi Fórum, 1998/2. 1-2. p. 32. HORVÁTH Attila: Az 1848-as választások. In: Ítélet, 1998. március, 3-5. p. 33. HORVÁTH Attila: Széchenyi és az 1848-as áprilisi törvények. In: Széchenyi Fórum, 1998/4-5. p. 34. HORVÁTH Attila: Az 1848-as törvények magánjogi reformjai. In: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848-49-es szabadságharc állam-és jogtörténetéből. Budapest, Szent István Társulat, 1999. 139-147. p. 35. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog átalakítása 1848-ban. Nemzeti hagyományok és modernizáció kérdése. In: Jogtudományi Közlöny, 1996/6. 253-256. p. 36. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog átalakítása 1848-ban. (Nemzeti hagyományok és a modernizáció kérdése). In: A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Szerkesztette: Vörös Imre. Budapest, Logod Bt., 1999. 171-179. p. 26
37. HORVÁTH Attila: (közreműködőként) A magyar országgyűlés történetének képeskönyve. Szerkesztette: Mezey Barna. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 264. P 38. HORVÁTH Attila: A trianoni békediktátum. In: Ítélet, 2000. június, 3-5. p. 39. HORVÁTH Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. In: Ítélet, 2000. október, 3-5. p. 40. HORVÁTH Attila: Különös ismertetőjelek. In: Colléga, 2001. 54-56. p. 41. HORVÁTH Attila: Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok. Budapest, (megjelenés alatt), 2001. 11. p. 42. HORVÁTH Attila: Stadium. In: Gróf Széchenyi István minden Írása. Budapest, Logod Bt, 2001. 17-18. p. 43. HORVÁTH Attila: Hunnia. In: Gróf Széchenyi István minden írása. Budapest, Logod Bt, 25-26. p. 44. HORVÁTH Attila: Széchenyi István részvénytársaság alapításai. In: Jogtörténeti Szemle 2003/2. 19-39. p. 45. HORVÁTH Attila: Konzeptionsprozesse in den Diktaturen des Sowjetsystems. In: Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nachtsen Jahrtausendes. Szerk.: Mezey Barna Gondolat, Budapest,2003. 237-244. p. 46. HORVÁTH Attila: Werbőczy István Tripartitum (Hármaskönyv). In: Magyar könyvek Magyar századok. Budapest, Tarsoly Kiadó, (megjelenés alatt) 47. HORVÁTH Attila: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon. In: Eckhart Ferenc emlékkönyv. Szerkesztette: Mezey Barna. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. 128-137. p. 48. HORVÁTH Attila: Az első magyar kereskedelmi társaságokról szóló törvény. In: Jogtörténeti Szemle, 2004/4. 7-15. p. 49. HORVÁTH Attila: Az emberi jogok sorsa Magyarországon a szovjet típusú szocializmus idején, különös tekintettel a gazdasági, szociális és kulturális jogokra. In: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Szerkesztette: Béli Gábor, Kajtár István, Szekeres Róbert. Pécs, 2005. 205-224. p. (Recenzió: Domaniczky Endre: Századok, 2006/3. 803-805. p.) 50. HORVÁTH Attila: Quellen des ungarischen Privatrechts. In: Doktori Iskola, Prelegálások. Budapest, Szent István Társulat, 2006. 1-21. p. 51. HORVÁTH Attila: A büntetőjog története Magyarországon a szovjet típusú szocializmus időszakában, különös tekintettel a koncepciós perekre. In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. Születésnapja tiszteletére. Szerkesztette: Mezey Barna, Révész T. Mihály. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 193-224. p. 27
52. HORVÁTH Attila: Állami szimbólumok a szocialista Magyarországon. In: Jogi kultúra, processzusok, rituálék és szimbólumok. Szerkesztette: Mezey Barna. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 84-90. p. OKTATÁSI ANYAGOK: TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, TANSEGÉDLETEK: 1. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila VÖLGYESI Levente: Jogtörténeti atlasz. Budapest, Rejtjel Kiadó, 1999. 64. p. 2. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A magyar kereskedelmi jog története. = Magyar jogtörténet. [1996.] 149-183., [1999.] 153-187. p.. 3. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A magyar polgári magánjog történeti alapjai (1848-1945). = Magyar jogtörténet. [1996.] 111-148., [1999.] 115-152. p. 4. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: A szovjet típusú átalakulás hatása a polgári jogra az 1949:IV. törvényig). = Magyar jogtörténet. [1996.] 192-202., [1999.] 196-206. p. 5. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog története: Magánjogi jellegű intézmények az Árpád-házi királyok korában. = Magyar jogtörténet. [1996.] 65-72., [1999.] 69-76. p. 6. HORVÁTH Attila: A magyar magánjog történeti alapjai (1848-1945). = Előadásvázlatok a magyar jogtörténet köréből. Szerk.: Mezey Barna. Budapest, 1995. 128-174. p. 7. HORVÁTH Attila: A magyar polgári állam szervei: A közigazgatási jog. A magyar polgári közigazgatás korszaka. A területi önkormányzat szervei. A testületi önkormányzatok. Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok. A közigazgatási bíráskodás. = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 296-299. 305-309. 316-323. 324-325. 325-326. 326-328. p. 8. HORVÁTH Attila: A perjogok története: Az eljárásjogok alakulása a II. világháborút követően: A polgári eljárásjog szovjet modellje Magyarországon (1945-1954). = Magyar jogtörténet. [1996.] 395-400. p. 9.HORVÁTH Attila: Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben: A nyilas diktatúra 1944. = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 355-358., [1999.] 390-396. p. 10. HORVÁTH Attila: Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben: A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956). = Magyar alkotmánytörténet. [1995.] 359-371., [1999.] 397-414. p. 11. HORVÁTH Attila: Jogfejlődés és jogtörténet: Jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása. = Magyar jogtörténet. [1996.] 36-59., [1999.] 52-62. p. 12. HORVÁTH Attila [társszerzőként]: HORVÁTH Attila BÓDINÉ Beliznai Kinga: A feudális állam szervei: Az egyház. = Magyar alkotmánytörténet. [1999.] 180-194. p. 28