Római jog gyakorlat 1. Bevezetés
római jogi gyakorlatok cél: az ismeretek elmélyítése forrás-szemelvények elemzése jogesetek megoldása és elemzése révén. kötelező jelenlét!! legfeljebb két hiányzás számonkérés: jogesetek megoldása zárthelyi dolgozat formájában
a királykor Eutropius: Breviarium ab Urbe condita 1.1-8 1. A római birodalom, amelynél sem kezdeteiben szinte semmi kisebbet, sem fejlődését tekintve az egész földkerekségen semmi nagyszerűbbet nem ismer az emberi emlékezet, Romulustól veszi eredetét, aki egyszerre született fivérével, Remusszal Rea Silvia Vesta-szűz és - legalábbis így gondolták róla - Mars fiaként. Miközben útonállóként tevékenykedett a pásztorok közt, tizennyolc évesen egy jelentéktelen kis várost alapított a Palatinus-dombon a májusi Kalendaeja előtti 11. napon (április 21-én), a 6. olympiai időszak 3. évében, Trója feldúlása után többé-kevésbé így hagyományozzák - 394 évvel.
a királykor (2) 2. Miután megalapította a várost, amelyet saját nevéről Rómának nevezett el (ex nomine suo Romam vocavit), nagyjából a következőket cselekedte. A szomszédos népességet részesítette a polgárjogban (in civitatem recepit); az idősebbek (seniores) közül kiválasztott százat, akiket senatoroknak (senatores) nevezett öreg koruk (senectus) miatt, hogy ezek tanácsa (consilium) szerint intézzen mindent. Azután, mivel neki magának és a népének nem volt felesége, játékok megtekintésére meghívta a Róma városával szomszédos néptörzseket, és elraboltatta azok szüzeit. Miután háborúk kezdődtek a nőrablás által esett jogsértés miatt, legyőzte a caeninaiakat, az antemnaebelieket, a crustumiumbelieket, a szabinokat, a fidenaebelieket, a veiibelieket. Ezek a városok mind Róma körül fekszenek. Amikor pedig uralkodásának 37. évében egy hirtelen támadt vihar után nem látták többé, úgy hitték, átlépett az istenek világába, és istennek járó tiszteletben részesítették. Ezután Rómában ötnapos időközökben senatorok kormányoztak, és ezek uralma alatt telt el egy év.
a királykor (3) 3. Utána Numa Pompiliust tették királlyá, aki háborút ugyan egyet sem viselt, de nem kevésbé volt hasznára a városnak, mint Romulus. Ugyanis egyrészt törvényeket és erkölcsi szabályokat fektetett le a rómaiak számára (leges Romanis moresque constituit), akiket a háborúkhoz való hozzászokásuk miatt már félbarbár útonállóknak tartottak; másrészt tíz hónapra osztotta fel az évet, ami azelőtt mindenfajta számítás híján áttekinthetetlen volt; valamint végtelen számú kultuszt és templomot alapított Rómában. Betegségben halt meg uralkodásának 43. évében.
a királykor (4) 4. Tullus Hostilius követte a trónon. Ez újrakezdte a háborúskodást: legyőzte az albaiakat, akik 12 mérföldre élnek Róma városától; háborúban fölébe kerekedett Veii és Fidenae lakóinak (az egyik 6, a másik 18 mérföldre van Róma városától); a várost a Caelius-domb hozzácsatolásával bővítette. 32 évi uralkodás után villámtól sújtva elégett a házával együtt. 5. Utána Ancus Marcius vette át a hatalmat, Numa leányági unokája. Harcolt a latinok ellen. Hozzácsatolta a városhoz az Aventinus-dombot és a Ianiculust; a Tiberis torkolatánál tengeri kikötővárost alapított 16 mérföldre Róma városától. Uralkodásának 24. évében betegségben hunyt el.
a királykor (5) 6. Ezután Priscus Tarquinius került uralomra. Ez megkettőzte a senatorok számát (numerum senatorum duplicavit), cirkuszt épített Rómában, bevezette a mindmáig fennálló Római játékokat (ludi Romani). Ezenkívül legyőzte a szabinokat, s nem csekély földterületet vett el tőlük és csatolt Róma városának területéhez (urbis Romae territorium); elsőként vonult be a városba diadalmenetben (primus triumphans urbem intravit). Falakat és csatornákat építtetett, megkezdte a Capitolium (építésének) munkálatait. Uralkodásának 38. évében Ancus fiai ölték meg, annak a királynak a fiai, akinek ő az örökébe lépett.
a királykor (7) 7. Utána Servius Tullius lépett trónra, aki egy előkelő származású, de rabszolgasorsra jutott hadifogoly őstől származott. Ez is meghódított szabin területeket, három dombot kapcsolt a városhoz, a Quirinalist, a Viminalist és az Esquilinust, árkokat ásatott a fal körül. Mindenki közül először rendelt el vagyonbecslést, ami addig ismeretlen volt a földkerekségen. Uralma alatt Róma lakossága, miután mindenkit összeszámláltak, 83 000 római polgár volt azokkal együtt, akik a földeken voltak. Erőszakos halált halt saját vejének, Tarquinius Superbusnak (ama király fiának, akinek ő maga örökébe lépett) és lányának, Tarquinius feleségének bűnéből.
a királykor (8) 8. L. Tarquinius Superbus, a hetedik és egyben utolsó király legyőzte a volscusokat (ez a nép a várostól nem messze van Campania felé menet), meghódította Gabii városát és Suessa Pometiát, békét kötött az etruszkokkal, és felépítette Iuppiter templomát a Capitoliumon. Később, miközben Ardeát, ezt a Róma városától 18 mérföldre fekvő várost ostromolta, elveszítette a hatalmat. Ugyanis, miután a fia - ifjabb létére maga is ízig-vérig Tarquinius - megerőszakolta az igen előkelő származású, ugyanakkor rendkívül erkölcsös Lucretiát, Collatinus feleségét, az asszony elpanaszolta a férjének, apjának és barátainak a jogsértést, majd mindenki szeme láttára öngyilkos lett. Emiatt Brutus, aki maga is Tarquinius embere volt, fellázította a népet, és megfosztotta hatalmától Tarquiniust. Azután cserbenhagyta a királyt a hadsereg is, amely vele együtt ostromolta Ardea városát; a Rómába érkező királyt zárt kapuk fogadták, így 24 évi uralkodás után elmenekült a feleségével és gyermekeivel együtt. Tehát hét király uralkodott Rómában, összesen 243 évig; ekkoriban Róma területe még csak alig 15 mérföldnyire terjedt.
az ősi jog keletkezése A iurisdictio és legislatio útján a római közösség, az állam már létének egy viszonylag korai szakaszában megkezdte az adott szokásjog (ius) kiegészítését és alakítását. Ennek során egy esetjog jött létre, amely olyan kérdésekre adott válaszokat, amelyek egyes konkrét esetek során merültek fel a közösség tagjai közötti és a társadalmon belüli ellentétek miatt. A jogalakítás folyamatában gyakorlatilag az összes Quirites, az egész patricius közösség részt vállalt. Sőt elmondható, hogy mivel az etnikailag heterogén csoportok közös tudati összekötője éppen a saját jog lett, a ius Quiritium egyúttal a római közösség tagjai öntudatának fő alkotóelemévé is vált. Az archaikus ius Quiritium mint a fentiekből kiderül három normarétegből állt: tartalmazott törzsi szokás-jellegű normákat, a iurisdictio választó szerepével korlátozva, szakrális szabályokat az antagonisztikus közösségi ellentétek megoldására, és új normákat (legislatio lex), melyeket az új igényeknek való megfelelés érdekében hoztak.
törzsi-szokásjogi normák (példák) szankciók alapján felismerhetők spontán kikényszerítésű normák tolvaj rabszolgával szemben (VIII.14) hamis tanúval szemben (VIII.23) megvesztegetett bíróval szemben (IX.3) közösségi talioval sújtott cselekmények ügyleti tanúskodást megtagadóval szemben (VIII.22) önhatalmat engedő normák (családon belül és idegenekkel szemben korlátlan) római polgárral szemben társadalmi ellenőrzés mellett alkalmazható éjjeli tolvaj megölése (VIII.12) tagcsonkítás (VIII.2) önhatalmat korlátozó normák
spontán kikényszerítésű normák- szövegpéldák VIII. 14. Az egyéb tettenért tolvajok közül a szabadokat megkorbácsoltatták és rabszolgaságba adták annak, akitől loptak, ha t.i. nappal történt és nem védekeztek fegyverrel; a rabszolgákat megostoroztatták és ledobatták a szikláról; de a serdületlen gyerekeket a praetor mérlegelése szerint megvesszőzték, és az okozott kárt megtéríttették a decemvirek. VIII. 23. Ha nem avult volna el a hamis tanúnak az a XII t. szerinti büntetése és ha most is, mint hajdan a Tarpeii szikláról dobnák le azt, akire a hamis tanúságtétel vádja rábizonyult. IX. 3. Miről gondolod pedig, hogy túl szigorúan van írva e törvényekben? Hacsak nem találod túl keménynek azt a törvényt, mely a jog szerint kirendelt ítélő és döntőbírót, akire rábizonyult, hogy az ítéletmondásért pénzt fogadott el, halállal bünteti.
egyéb törzsi szokásjogi normák - szövegpéldák VIII. 22. Aki tanúként szerepelt vagy mérlegtartó volt, ha nem tesz tanúságot, becstelen legyen és ügyletre képtelen. VIII. 12. Ha éjjel követi el a lopást, ha őt megöli [a meglopott], jogosan megölt legyen. VIII. 2. Ha valaki másnak tagját csonkítja és nem egyezik ki vele, hasonló [büntetés] érje.
szakrális eredetű normák (példák) Clienseket védő szabályok A patronus, ha cliensét becsapja, átkozott legyen (sacer esto) (VIII.21) Paraszt-pásztor ellentétek a ház védelme (VIII.10) nyomozás a házban (VIII.15/b) a vetés védelme (VIII.9) a vetés eléneklése (VIII.8/a) határkő védelme igavonó állat védelme
szövegpéldák VIII.10. Aki épületet, vagy ház közelében lévő gabonaasztagot felgyújtott, azt megkötözve és megverve tűzhalállal büntették, feltéve hogy tudva és megfontolva cselekedett VIII.9. Valamely ekével szerzett termés éjjeli lelegeltetése, vagy levágása serdült korú tettesnél a XII. tábla szerint főbenjáró vétség, az ilyet Ceresnek áldozva felakasztották. A serdületlent a praetor megítélése szerint megostorozták és a kárt kétszeresen kellett megtérítenie. VIII.8/a. Aki a termést elénekli VIII. 24/b. A vetés éjjeli lelegeltetése a XII t.t. szerint főbenjáró vétek volt, súlyosabb, mint az emberölés. VIII. 6. Ha a háziállat kárt okozott, keresetet adott a XII t.t. Ez a törvény azt akarta, hogy a károkozót adják ki, vagy a kár értékét térítsék meg.
legislatio (példák) A ius Quiritium körében kötelező az állami segítség kérése a pereskedés kötelező szabályai (I.) az idézés szabályai (I.3) a tárgyalás szabályai (I.9) kimentési okok a megjelenés alól (II.2) a végrehajtás szabályai (III.) önhatalom közösségi kontroll alá helyezése fegyveres tolvaj megölése (VIII.13) új legális szankciók - enyhítések tarifális büntetések (VIII.3) különbségtétel szándék és véletlen között (VIII.24/a) fiatalkor figyelembe vétele (VIII.14) szomszédjogi szabályok pl. úttal, mezsgyével, határon álló fával, áthulló gyümölccsel, vízvezetéssel (VII.) korábbi szabályok pontosítása méregkeverés (VIII.25) újítások filius háromszori eladása (IV.2/b) válás szabályozása (IV.3) gyámsági és gondnoksági esetek (V.7/c)
szövegpéldák I.3. Ha betegség vagy öregség akadályozza, (a perbehívónak) fogatot kell adnia. Ha akarja, a szekeret nem kell kipárnáznia. I.9. Ha mindketten jelen vannak napnyugta legyen a végső határidő (a tárgyalásra). II.2. Ha súlyos betegség, vagy idegennel való tárgyalás határnapja a bíró, arbiter vagy a felek közül egyiket gátolja, a tárgyalás napját el kell halasztani. VIII.13. Nappal ha dárdával védekezik ám kiáltozni kell.
modernizálás - szövegpéldák VIII. 3. Az iniuriarum actio vagy törvényes vagy hatósági. A törvényes kereset a XII t.t.-ból "aki mást megsért, 25 sesterciussal büntessék; és ez a törvény általános érvényű volt; voltak különös rendelkezések is, mint: "ha valaki kézzel vagy bottal szabad ember csontját törte, 300, ha rabszolgáét, 150 sesterciusnyi büntetés alá esik. VIII.24/a. Ha a dárda inkább kicsúszott a kezéből, semmint dobta, kost kell áldozni. VIII.14. (a tolvaj) serdületlen gyereket a praetor mérlegelése szerint megvesszőzték, és az okozott kárt megtérítették a decemvirek.
szomszédjogi szabályok - szövegpéldák VII. 6. A XII.t.t. szerint a szolgalmi szekérút az egyenesben nyolc láb, a kanyarban tizenhat láb széles legyen. VII. 7. Az utat karban kell tartani: ha nem kövezik ki, [a jogosult] arra hajtson, amerre akar. VII. 9/a. A XII t.t. azt akarta, hogy 15 lábnál magasabban a fa ágait köröskörül levágják. VII. 9/b. Ha egy fát a szél a szomszéd telekről a tiedre dönt, joggal perelhetsz annak eltávolításáért a XII t.t. szerint. VII.10. A XII. t.t. biztosítja, hogy a más telkére áthulló gyümölcsöt össze szabad szedni.
újítások VIII.25. Aki mérget mondott, hozzá kell tennie, ártó-e vagy hasznos, mert vannak mérgek, amelyek orvosságok is. IV.1. Gyorsan megöletett, mint a XII t.t. szerint a különösen alaktalan [szörnyszülött] gyerek. IV.2/b. Ha az apa fiát háromszor eladja, a fiú szabaduljon apja hatalma alól. 3. Megparancsolta neki, [feleségének] hogy szedje a cókmókját, a XII t., t. alapján elvette tőle a kulcsokat, elűzte. 4. Tudomásomra jutott, hogy egy asszony férje halála után a tizenegyedik hónapban szült s vádat emeltek ellene, mert férje halála után fogant, a decemvirek ugyanis azt írták, hogy az ember a tizedik hónapban születhetik, nem pedig, hogy a tizenegyedikben.