Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László

A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság 68 60 60 66 59 Önkormányzatok 61 45 51 61 51 Hadsereg 66 52 53 53 51 Rendőrség 64 48 46 50 50 Parlament 57 30 43 52 38 Kormány 57 32 46 55 43 Szakszervezetek 39 29 40 38 39 Pártok* 37 24 42 44 41 Sajtó, rádió, tv 67 52 51 50 47 Átlag 60 44 50 53 48 *A pártokra vonatkozó adatok 2002-ben már úgy kerületek felvételre, hogy külön értékelték a kormányzó és az ellenzéki pártokat, ezért csupán az összehasonlíthatóság miatt a 2002-es adatoknál a kormányzó pártokra és az ellenzéki pártokra vonatkozó értékek átlaga szerepel. Forrás: Körösényi A. 1998: 33.; Szerencsés K. 2002: 602.; Hajdú O. 2004.

Szervezeti tagság összehasonlítása néhány településen, ill. kistérségben (Kerekített százalékos adatok) Pécs Kaposvár Szekszárd Szigetvár Szentlőrinc Szervezeti tagság 1990 előtt 53 45,8 39,1 41,2 35,2 Ebből: Szakszervezet 89 89 87 90 91 KISZ 57 49 43 57 41 Civil szervezet - 7 17 2 1 MSZMP 14 19 11 14 10 Szervezeti tagság 1990 előtt 23 32 35,2 10,6 3 Ebből: Szakszervezet 65 57 48 72 87 Szabadidő- sport szerv. 24 38 41 7 - Nem pol-i ifjusági szerv. 5 10 7 4 - Környezetvédelmi szerv 3 4 3 2 - Egyéb szervezet 9 6 7 15 7 Politikai párt 5 2 5 4 7 Forrás: Kákai L. 2001; 2005

Politikai kultúra Részt vett-e Ön az alábbi rendezvényeken? % (Több válasz is lehetséges!) Pécs Kaposvár Szekszárd 100 80 60 40 35,8 20 10,6 12,9 9,3 7,6 3,6 2,2 1,7 2,7 20,9 6,5 5,4 6,5 7,8 9 3,1 6 0 Csegény P.-Kákai L. 2001 4,1 94,2 80,5 98,8 Önkormányzati ülésen Közmeghallgatáson Önkormányzati képviselői fogadóórán Önkormányzati tájékoztatón Önkormányzat által tartott lakossági fórumon Városi ügyeket érintő demonstráción Önkormányzati rendezvényen* (* Pl. Pécsi Napok, Kaposvári Napok, Augusztus 20-i kavalkád, Szüreti Napok, Pünkösdi Fesztivál stb.)

Az állampolgári részvételre vonatkozó válaszok megoszlása a három kutatásban (%) Kerekített adatok! Állítások Az emberekre nyugodtan rá lehet bízni az ügyek közvetlen intézését, még akkor is, ha nincsen elegendő szakértelmük Az átlagember jelentősen befolyásolja a helyi politikát Úgy érzem, meglehetősen tájékozott vagyok azokban a fontos politikai kérdésekben, amik a várossal kapcsolatosak Minden állampolgárnak egyforma esélyt kell adni arra, hogy befolyásolja a helyi politikát Az olyan embereknek, mint én, nincs semmi beleszólásunk abba, hogy az önkormányzat mit csinál Úgy gondolom, hogy az emberek járatosabbak a politikában és az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekben, mint én Politikai pártok nélkül nem lehet helyi demokrácia Civil szervezetek nélkül nem lehet helyi demokrácia Egyetértés és teljes egyetértés Elutasítás és teljes elutasítás Pécs Kaposvár Szekszárd Szigetvár Szentlőrinc Pécs Kaposvár Szekszárd Szigetvár Szentlőrinc 6 4 5 5 7 79 81 80 89 75 15 8 7 5 9 67 71 73 86 65 12 19 16 20 9 62 42 57 42 60 64 73 64 57 55 11 14 12 16 30 66 51 62 75 66 17 11 21 13 11 59 39 52 41 53 19 28 19 28 21 55 45 46 36 42 15 23 27 40 5 52 41 38 46 33 15 21 27 26 9 Forrás: Csegény P.-Kákai L. 2001; Kákai L. 2005.

Az önkormányzati döntések kialakításában az alábbiak mennyire játszanak fontos szerepet? (1- szinte soha, 5 szinte mindig) Pécs Kaposvár Szekszárd Polgármester 4,57 4,8 4,19 Alpolgármester 4,27 4,2 3,83 Önkormányzati képviselő 3,87 3,9 3,57 Országgyűlési képviselő 4 3,9 3,63 Helyi nagyvállalkozó 3,46 3,2 3,22 Helyi média, helyi sajtó 3,44 3,2 3,22 Szakszervezetek 2,32 2,4 2,2 Szakmai Kamarák 2,46 2,6 2,5 Gazdasági Kamarák 2,59 2,7 2,5 Pártok helyi szervezetei 2,52 2,3 2,6 Civil szervezetek 2,27 2,4 2,2 Választópolgárok 2,34 2,7 2,4 Képviselő-testület 3,66 3,8 3,7 Szakbizottságok 3,44 3,4 3,5 Jegyző 3,66 3,9 3,6 Polgármesteri hivatal középvezetői 3,45 3,2 3,1 Minisztériumok 4,1 4,1 3,7 Gazdálkodó szervezetek 3,44 3,3 3 Településrészi önkormányzatok* 3,23 3,1 - Kisebbségi önkormányzatok** 2,97 2,5 2,5 * Pécsen 7, Kaposváron 2 településrészi önkormányzat alakult. **Pécsen 1994-ben 5, 1998-ban már 7, Kaposváron 1994-ben 1, 1998-ban 2, Szekszárdon 1994-ben 2, 1998-ban 3 nemzetiség szerzett jogot kisebbségi önkormányzat alakítására. Forrás: Csegény P.-Kákai L. 2001

A különböző tagsági viszonyban álló nonprofit szervezetek aránya, 2003 40 % A különböző tagsági viszonyban álló nonprofit szervezetek aránya, 2003 37 30 17 20 11 12 6 7 10 6 5 0 Helyi civil együttműködésben Regionális civil együttműködésben Országos civil együttműködésben Helyi szakmai, ágazati szövetségben Regionális szakmai, ágazati szövetségben Országos szakmai, ágazati szövetségben Nemzetközi szervezetben Lagalább valamelyikben n= 53 022 Forrás: KSH 2005

A nonprofit szervezetek szektoron belüli kapcsolatai A mintát alkotó nonprofit szervezeteknek az országos nonprofit szervezetekkel létrejövő kapcsolatait, mint az alábbi ábrán is látható, leginkább az érdekegyeztetési kapcsolatok dominálják, és legkevésbé jellemző a támogatói kapcsolat. Mindezek ellenére a mintába bekerült 779 szervezet 31%-ának voltak érdekegyeztetési kapcsolata országos szervezetekkel. A második legjellemzőbb kapcsolat a pályázati együttműködés volt (219 szervezet, 28%). Támogatotti kapcsolatról a szervezetek 17%-a (130 szervezet tett említést), valamint 84 szervezet számol be arról hogy támogat valamilyen országos szervezetet. A megyei nonprofit szervezetekkel való kapcsolataik a vizsgált nonprofit szervezeteknek sokkal kevésbé voltak olyan egyértelműen letisztultak, mint az országos nonprofit szervezetekkel. Itt már a szervezettípus, a tevékenységtípus és bevételi jellegnek erősebb befolyása volt arra, hogy mely szervezeteknél, milyen típusú kapcsolatok váltak meghatározóvá. A megyei nonprofit szervezetekkel érdekérvényesítési kapcsolatban az összes szervezet 17%-a (131 szervezet), pályázati kapcsolatban 14% (109 szervezet) támogatói viszonyban 6% (48 szervezet) és támogatotti viszonyban pedig 5% (37 szervezet) állt. A helyi nonprofit szervezetek és a vizsgált nonprofit szervezetek kapcsolati hálója inkább az országos szervezetekkel kialakított mintára hasonlít. Jól látható, hogy az országos kapcsolatok után leginkább helyi kapcsolatokat alakítottak ki a vizsgált szervezetek és ezeknél sokkal alacsonyabbak a megyei szintű kötődések. Ez esetben is a vezető kapcsolat az érdekérvényesítés (20%, 158 szervezet), ezt követi a pályázói (16% 128 szervezet), majd a támogatotti (14% 109 szervezet) és végül a támogatói viszony (7% 52 szervezet). Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005

A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai az országos nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alapítványok (n=277) 60 érdekképviseletek (n=107) 40 20 egyesületek (n=294) 0 szakszervezetek (n=42) közalapítványok (n=30) köztestületek (n=22) pályázati érdekegyeztetési támogatói támogatotti Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005

A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai a megyei nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alapítványok (n=277) 30 érdekképviseletek (n=107) 20 10 egyesületek (n=294) 0 szakszervezetek (n=42) közalapítványok (n=30) köztestületek (n=22) pályázati érdekegyeztetési támogatói támogatotti Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005

A vizsgált szervezetek kapcsolati típusai a helyi nonprofit szervezetekkel, szervezettípus szerint (a válaszok százalékában) alapítványok (n=277) 30 érdekképviseletek (n=107) 20 10 egyesületek (n=294) 0 szakszervezetek (n=42) közalapítványok (n=30) köztestületek (n=22) pályázati érdekegyeztetési támogatói támogatotti Forrás: Bartal A. M.-Kákai L.-Szabó I. 2005

Van-e az önkormányzat és a civil szervezetek között valamilyen intézményes egyeztető fórum? A MeH vizsgálat adatai szerint Van Nincs Összesen db % db % db % Budapest 10 45,5 12 54,5 22 100 Megyeszékhely 12 75,0 4 25,0 16 100 Egyéb város 38 26,2 107 73,8 145 100 Község 100 3,5 2798 96,5 2898 100 Összesen 160 5,2 2921 94,8 3081 100 A KSH 2002-es felmérése szerint Budapest 11 47,8 12 52,2 23 100 Megyeszékhely 13 72,2 5 27,8 18 100 Egyéb város 24 11,0 194 89,0 218 100 Község 100 3,5 2798 96,5 2898 100 Összesen 148 4,7 3009 95,3 3157 100 Forrás: Szabó István 2000, 2001; Sebestény I. KSH, 2002: 121., Kákai L. 2004: 258.

Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum? Van-e az Önök városában/kerületében civilek által létrehozott fórum? Van Nincs Budapest 16,6 83,4 Megyeszékhely 45,1 54,9 Egyéb város 25,4 74,6 Község 15,2 84,6 0% 20% 40% 60% 80% 100% (Budapestn= 600, Megyeszékhely n= 306, Egyéb város n=714, Község n=901) Forrás: Nonprofit Kutatócsoport Egyesület, 2000, 2001

A kerekasztal megszűnésének lehetséges okai Forrás: Kákai L. 2004 A létrejl trejövő szerveződés s lehetséges szervezeti és s működési m formájának meghatároz rozása. A laza konföder deráció hívei a függetlensf ggetlenség g megőrz rzésének fontosságát t hangsúlyozt lyozták, amelyben az önkéntes ntes részvétel, a ki és s belépés s szabadsága megakadályozza a beolvadás s veszély lyét, amit alkalmanként nt a vezetők és vezetőségi tagok rotáci ciós s választv lasztása sa egész szíthet ki. A jogi forma mellett érvelők k elsősorban sorban azt emelték k ki, hogy jogi keretek nélkn lkül l egy szervezet nem tud valódi munkába kezdeni, hiszen még m g a bankszámlanyit mlanyitás s is bírósági b bejegyzéshez kötött, k tt, e nélkn lkül l viszont már r a működésük m k kezdetén n elesnek a lehetséges forrásokt soktól. Hiányos a szervezetek közötti k összhang, amely lehetővé tenné egy széles együttm ttműködés s megvalósul sulását. A civil szervezetek inkább riválisnak tekintik egymást a támogatt mogatási források megszerzése se körüli k küzdelemben, ahelyett, hogy a közös k s fellépés s lehetőségeit kiaknázn znák. A civil szervezetek oldaláról l nézve n akadályt jelent a kellő professzionalizmus hiánya. Hiányzik a közös k fellépés s felismerésének igénye, ami elsősorban sorban az egyéni lobbi eredményess nyességébe vetett vak hit tovább bbélésének köszk szönhető. Nem utolsó sorban hiányoznak azok az egyénis niségek, akik képesek k lennének nek arculatot adni a formálódó szervezeteknek, vezető szerepre szert tenni, összefogni az azonos körbe tartozókat. Az önkormányzatok nyzatok ellentmondásos helyzete. Erre jój példa, hogy az önkormányzatok nyzatok nemcsak intézm zményfenntartók, hanem egyben forráseloszt selosztók k is, tehát t a feladatellátás s tekintetében az önkormányzatok nyzatok riválisai lehetnek a civil szervezeteknek.