NAŠICE VALPOVO BELIŠĆE B.P. S E L O. Development of Pécsvárad - Beremend - Nasice Pilgrims Way as part of Central European Pilgrims Route s

VALPOVO NAŠICE BELIŠĆE Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013 Razvoj Pécsvárad - Beremend - Našice hodočasničkog puta kao dio srednjoeuropskog Hodočasničkog puta temeljenog na povijesnim vrijednostima srednjovjekovnih hodočašća i organizacija tematskih puteva Development of Pécsvárad - Beremend - Nasice Pilgrims Way as part of Central European Pilgrims Route s based on the historical values of medieval pilgrimages and organization into a thematic route Pécsvárad-Beremend -Našice zarándokút fejlesztés - része a Közép-Európai Zarándokutaknak, amely a középkori zarándokúti történelmi értékeken és a tematikus útvonalak szerveződésein alapul B.P. S E L O

ŽUPA NAŠICE Našice se prvi puta spominju u povelji kralja Andrije II. pod imenom Nekche pod konac 1229. godine, a ime su dobile po riječici Našici. (Cod. dipl. III, 320-324). Franjevci u Abine Našice dolaze između 1275. i 1285. godine. Pripadali su Zagrebačkoj kustodiji i Ugarskoj provinciji sv. Marije. Najprije je to bila mala postojbina da bi u 14. stoljeću prerasla u samostan u kojem su se održavali i provincijski kapituli (1321.). Predaja kaže da je crkvu sv. Antuna Padovanskog i samostan uz nju podigao narod ovog kraja. Ta najstarija crkva potječe iz prve polovice 14. stoljeća i bila je jednobrodna crkva s poligonalnim svetištem, kvalitetno građena opekom i kamenom u gotičkom stilu. Početkom 18. stoljeća crkva se obnavlja u baroknom stilu, uz nju se zida visoki zvonik, a samostan dobiva svoj današnji izgled. Crkva je proširena prema zapadu dodavanjem kora, a sa sjeverne strane dograđene su joj dvije kapela. Tijekom 18. i 19. st. samostan u Našicama važno je središte pastoralnog, prosvjetnog i umjetničkog života sjeverne Hrvatske. Crkva ima zanimljivu nadgrobnu ploču s likom đakovačkog biskupa fra Nikole Ogramića Olovčića, orgulje, a usred sakristije su vrlo rijedak i vrijedan golem ormar bogato urešen rokoko ukrasima i četiri kutna ormara. Crkva i samostan su tijekom godina više puta stradali, prvotno za vrijeme Turaka, potom za dva svjetska rata. Posljednje stradanje je bilo tijekom Domovinskog rata, 20. rujna 1991. godine, kada je izgorio toranj s crkvenim zvonima i veliki dio krovišta crkve i samostana. Nakon rata pristupilo se obnovi i nabavljena su i nova zvona koja je 25. listopada 1992. blagoslovio kardinal Franjo Kuharić. Prostor crkve riznica je vrijednih umjetničkih djela, među kojima se ističu barokne skulpture i slike, bogato oblikovan oratorij i propovjedaonica. Crkva ima sedam oltara, vrijedne barokne orgulje i dvije kripte. Početkom 20.st. crkva je oslikana freskama, a krajem stoljeća postavljeni su vitraji. Samostan je smješten uz južni zid crkve i sa svoja četiri krila oblikuje kvadrat samostanskog dvorišta. Svojom vrijednošću ističu se prostori samostanske blagavaonice i sakristije u prizemlju. Na katu su sobe za braću franjevce, knjižnica sa deset inkunabula i drugim vrijednim knjigama, te stalna izložba Blago našičkih franjevaca (2). Biskupovim Dekretima od 29. lipnja 2004. ustanovljene su dvije nove župe: župa Našice II - Markovac. Toj župi pripadaju filijale Vukojevci, Jelisavac, Breznica i Lađanska. Zatim župa Našice III - Velimirovac. Toj župi pripadaju filijale Lila, Lipine, Klokočevci, Ribnjak, te mjesto Pribiševci iz đurđenovačke župe. Župa Našice ima oko 10.000 vjernika zajedno s gradom i župnim fili- (2) 1

NAŠICE NAŠICE jalama. Župa Našice obuhvaća filijale u Breziku, Ceremošnjaku, Donjoj Motičini, Gornjoj Motičini, Gradcu, Granicama, Londžici, Martinu, Seoni i Bolničku kapelicu u Našicama. U župi djeluju našička Franjevačka mladež (3), u kojoj se okupljaju srednjoškolci i Franjevački svjetovni red koji broji 85 članova, a bave se brojnim aktivnostima od uređenja samostana i crkve te okoliša do organiziranja humanitarnih akcija, kao što su one božićne i uskrsne kada obilaze bolesne, nemoćne i siromašne po njihovim kućama. Sekcija sv. Bernarda U sklopu planinarskog drušva Krndija u Našicama je 10. listopada 1994. godine osnovana Sekcija sv. Bernarda Župe Našice, gdje je svaki je član društva ujedno i član Sekcije. U programu rada PD Krdnija uvršten je i program rada Sekcije, u sklopu koje se tradicionalno organiziraju sljedeće aktivnosti: sudjelovanje na Pohodu mira na Sv. Geru ( siječanj); Našički planinarski križni put (prvi je održan 1994. godine); ostali planinarski križni putovi (samoborski, pleternički, biskupijski); hodočašće u Mariju Bistricu pješačenjem od Zagreba (prvo je održano 1993. godine); Gospa od Suza u Pleternici (31. kolovoza); hodočašće na Trsat uz planinarenje po Gorskom Kotaru (prvo je održano 2001. godine); polaganje vijenaca na Crni potok (na Dušni dan). (3) (6) (5) (6) Filijala Bolnička kapelica (4) Kamen temeljac blagoslovljen je na blagdan Gospe Lurdske 1997.godine. Prigodom hodočašća u Lurd u rujnu 1997. nabavljen je kip Gospe Lurdske i blagoslovljen na sv. misi pred Lurdskom pećinom. Prvi radovi su započeli 26. veljače 1999. godine, a kapelica je bila dovršena tek 19. travnja 2001. otvorena i posvećena. Površina same kapelice je oko 70 m² uz pridodane prostorije, tj. manju sakristiju i ispovjedaonicu. Predvorje kapelice, kojim je povezana s predvorjem bolnice veliko je oko 20 m² te smo u njemu namjestili nekoliko stolova sa stolicama za sjedenje, odmor ili čitanje literature duhovnog sadržaja. Filijala Martin (5) Današnje naselje Martin u doba templara i ivanovaca nije niti postojalo. Iz rukopisa Ivana Stražemanca doznajemo da se prvi stanovnici doseljavaju 1730. godine iz Zrinja iz Gorskog kotara. (Stražemanac pretpostavlja i ranije doseljavanje). Posjed sv. Martin, crkva i samostan pripadali su prvo templarima, monaško-viteškom redu kojeg je 1118. g. u Jeruzalemu osnovalo 8 francuskih vitezova. U Hrvatskoj se templari (božjaci) prvi put spominju 1169. g. u Vrani kod Zadra, gdje im je bilo i sjedište. 1183. g. daruje im zagrebački biskup Prodan posjed sv. Martin pored Našica. Ban Đula Šikloški, prvi poznati gospodar Našica, dao je templarima na darovanom posjedu izgraditi crkvu, a poklanja im i dio trgovišta Našica. Templari dolaze na martinski i našički posjed najvjerojatnije 1229. g. Darovnicu bana Đule službeno je 1230. g. potvrdio papa Grgur IX. Templari ostaju na našičkom i martinskom posjedu sve do početka 14. stoljeća. Iz darovnice od 4. travnja 1310. g. vidljivo je da oduzima templarima njihov našički posjed i daruje ga Aleksandru sinu Aleksandra iz plemena Aba, a 1312. godine daruje mu i templarski posjed sveti Martin zvani. Iste godine, 26.ožujka, po naredbi pape Klementa V., templare zamjenjuje drugi viteški red po imenu ivanovci ili hospitalci. Nakon odlaska ivanovaca o crkvi se sve do današnjeg dana brinu franjevci iz crkve i samostana sv. Antuna Padovanskog u Našicama, koji su crkvu temeljito obnovili 1977. g u vrijeme gvardijana fra Slavka Bulaje. Sveta misa se slavi na Dušni dan, Martinje, sv. Marka i za sprovod. ŽUPA II- MARKOVAC NAŠIČKI (6) Prva crkva počela se graditi 1913. godine, sav materijal poklonio je grof Teodor Pejačević, a Markovčani su je sami izgrađivali. Bila je malenih dimenzija - svega 14.7 m2. S radovima se nastavilo po završetku Prvog svjetskog rata. Prvi radovi na obnavljanju ove kapelice izvršeni su 1975. godine, a temeljito je obnovljena i ponovno posvećena po domaćim svećenicima: fratrima Hugu Zajacu i Juliju Jančuli, 24. studenog 1996. godine. Kamen temeljac za sadašnju crkvu postavljen je 24. lipnja 1986. godine. Posvećena je 26. travnja 1992. godine u čast Sv. Marka. Nakon Domovinskog rata, podignut je i toranj sa zvonikom. Gradnji su pomogli vjernici svojim dobrovoljnim prilozima, ali i mnogobrojni donatori. Građevinski crkveni odbor od 15 članova pod vodstvom gospodina Ive Kolembusa bio je duša svih provedenih akcija. Požeški biskup Antun Škvorčević 22. kolovoza 2004. godine predvodi euharistijsko slavlje u novoutemeljenoj župnoj crkvi Sv. Marka Evanđelista u Markovcu Našičkom, kada je župa započela sa svojim djelovanjem. Za vrijeme župnika vlč. Branka Šipure, izgrađen je župni ured, 2009./2010. godine kojeg je blagoslovio požeški biskup Antun Škvorčević. Tada je uz župnu crkvu i župni ured sagrađen zid s prikazima Kristova križnoga puta. Filijala Breznica Našička (7) Prema popisu iz 1921. god., bilježi 611 stanovnika. Od tada su stanovnici, koji su otkupili zemljište u Njemačkoj Breznici, počeli razmišljati o izgradnji društvenih i vjerskih objekata. 2 3

NAŠICE NAŠICE (8) Zajedničkim snagama su izgradili zvono koje je težilo 93 kilograma i posvetili su ga Sv. Martinu, te su ga smjestili pokraj škole. U čast Sv. Martinu, stanovništvo je u Breznici 1937. god. sagradilo crkvu koju je zajedno s oltarom Sv. Martina na Ime Marijino, 12. rujna 1937. god., blagoslovio Teofil Harapin. Filijala Jelisavac (8) 1889. god., na poziv grofa Pejačevića, naselje počinju naseljavati prvi stanovnici koji dolaze iz Slovačke. Mjesto je prozvano po Elizabeti, pobožnoj kćeri grofa Ladislava Pejačevića i njegove supruge Gabrijele. Na mjestu starog, drevnog zvonika kod željezničke stanice, 1908. god. podignut je novi zidani zvonik gdje je ujedno smješteno i novo zvono. U nišu tog zvonika, postavljen je kip Sv. Elizabete 1910. god., kojeg je Bruno Kovačević nabavio u Münchenu, a platila ga je grofica Gabrijela Pejačević. Jelisavac nije imao svoje kapele do 1968. god., kada se započelo s izgradnjom suvremene kapele. Temeljni kamen je 15. rujna 1968. god. blagoslovio kardinal Franjo Kuharić. Kapela je sagrađena u čast Žalosne Gospe i Sv. Elizabete Ugarske. Ima oblik osmerokuta u kojoj ima mnogo svjetla. Ispred kapele je podignut i moderno oblikovan zvonik. Zaštitnica naselja je sv. Elizabeta Ugarska kojoj je spomendan 17. studenoga. Uz nju se spominje i sv. Elizabeta Portugalska, koja se slavi 4. srpnja. FILIJALA NIZA (9) U selu je rimokatolička Crkva Kraljice Neba i Zemlje, sagrađena 1967. g., koja pripada katoličkoj župi Sv.Petra i Pavla u Koški, te valpovačkom dekanatu Đakovačke-osječke nadbiskupije. Crkveni god(proštenje) ili kirvaj slavi se zadnju nedjelju u mjesecu svibnju. Naselje administrativno pripada Općini Koška, prema Popisu stanovništva iz 2011. u Nizi je živjelo 444 stanovnika u 153 kućanstva. PARISH NAŠICE Našice was first mentioned in 1229 in the letter of King Andrew II.It was called Nekche and named after river Našice (Cod. Sc. III, 320-324). The Franciscans came into Našice between 1275 and 1285. They belonged to the Zagreb Custody and Hungary Province St. Mary. At first it was a small province and in the 14th century it grew into a monastery. According to folk tradition, people from Našice region built St. Anthony of Padua church and monastery. This old church dates back to the 14th century and it was a single-vessel church with polygonal shrine, built of bricks and stone in Gothic style. At (4) the beginning of the 18th century the church was renovated in Baroque style, a tall church tower was added and monastery redesigned. The church was expanded westward and two chapels were constructed on the northern side. During the 18th and 19th century the monastery in Našice represented an important center of pastoral, educational and artistic life of northern Croatia and many famous Franciscans worked in Našice. The church has an interesting gravestone with the image of Djakovo s bishop Nicholas Ogramić, organ, and in the middle of the sacristy there is a very rare and valuable closet richly decorated in rococo ornaments. The church and monastery over the years had suffered initially during the Turks, then the two world wars. Last starvation was during the war, 20 September 1991, when the tower with bells was burned down and a large part of the roof of the church and monastery was destroyed. After the war the renovation began. In October 25, 1992 Cardinal Franjo Kuharic blessed new bells. Our church is a treasure chest filled with many priceless works of art, among which baroque sculptures and paintings, a richly decorated oratory and pulpit stand out. The church has seven altars, valuable baroque organs and two crypts. At the beginning of the 20th century the church was decorated with frescoes, and at the end of the century stained glasses were added. The monastery is located along the southern wall of the church and it forms a rectangular monastery s courtyard with its four wings. The dining room in the monastery and vestry on the ground level are particularly valuable. Rooms for friars, the library containing 10 incunabula and other valuable books and the permanent exhibition called The treasures of our Franciscan friars (2) are located on upper floors of the monastery. The church complex is located on a hill at the western edge of the city centre and it is surrounded by beautiful environment with sculptures of the Holy Mother and St. Anthony of Padua. The Franciscan youth (3), in which gather high school students, and Secular Franciscan Oreder that has about 85 members, are engaged in numerous activities like arranging the monastery, the church and the environment. They organize humanitarian activities, such as visiting the sick, infirm and the poor in their homes for Christmas and Easter holidays. On 29 June 2004 two new parishes were established: the parish Našice II Markovac ( Vukojevci Jelisavac, Breznica and Lađanska). Then parish Našice III Velimirovac(Lila, Lipine, Klokočevci, Ribnjak, Pribiševci ). Parish Našice has about 10,000 believers. The Parish of Našice includes branches in Brezik, Ceremošnjak, Donja Motičina, Gornja Motičina, Gradac, Granice, Londžica, Martin, Seona and the Hospital chapel in Našice. 4 5

NAŠICE NAŠICE Section St. Bernard As part of a hiking association Krndija in Našice on October, 10 1994 were established Section St. Bernard Parish Nasice, where every member of association is also a member of the Section. The work program HC Krdnija was included in the work program of the Section, in which they traditionally organized the following activities: participation in the Crusade of Peace at St. Gera (January); Našice hiking way of the Cross (the first was held in 1994); other hiking way of the Cross (Samobor, Pleternica, bishop s); pilgrimage to the shrine, walking from Zagreb (the first was held in 1993); Our Lady of Tears in Pleternica (August 31); pilgrimage to Trsat with hiking in Gorski Kotar (the first was held in 2001); laying of wreaths at the Black creek (on All Souls Day). Hospital chapel (4) The foundation stone was blessed on the Feast of Our Lady of Lourdes in 1997 at the grand celebration of the Mass, which was presided over by Fr. Lucia Jagec who was then the Provincial of the Province of St. Cyril and Methodius. During the pilgrimage to Lourdes in September 1997, the statue of Our Lady of Lourdes was purchased and blessed during the Holy Mass before the Lourdes grotto. The first works started on February 26, 1999, and the chapel was completed on April 19, 2001 when it was also opened and consecrated. The ceremonial act was led by Požega Bishop, Msgr. Dr. Antun Škvorčević and concelebrated by 17 priests. Area of the chapel is approximately 70 m² large with some attributed units, specifically, a small sacristy and a confessional booth. The lobby of the chapel, which is connected to the lobby of the hospital, is about 20 m² large and a few tables with chairs for sitting, resting or reading books on spiritual matters are placed there. Branch Martin (5) From the manuscript of Ivan Stražemanac we can see that the first inhabitants came in 1730 from Zrinja from Gorski Kotar. The newcomers were from Slovakia. Historians Dr. Angela Horvat and Ljelja Dobronić point out that St. Martin Church is the only fully preserved Templar monument in Croatia and is protected monument of 0 category. Property of St. Martin, the church and monastery first belonged to the Knights Templar, the monastic order of knights, which was founded in 1118. (2) (5) (6) (7) 1183 Zagreb s bishop Prodan gave the property of St. Martin to Templars. Templars came to Martin and Našice in 1229 and remained there until the early 14th century. After the departure of the Iohannites church to this day care Franciscans of the church and monastery of St. Anthony of Padua in Našice, which the church restored in 1977, at the time of the Guardian Father Slavko Bulajas. Holy Mass is celebrated on All Souls Day, St. Martin, St. Mark and for the funeral. PARISH II - MARKOVAC NAŠIČKI (6) The first church in Markovac was started to build in 1913, all the materials were donated by Count Teodor Pejačević and the residents of Markovac built it themselves. It was very small, only 14.7 m2. The work was continued after the end of World War I. The church was thoroughly renovated and re-dedicated on 24 November 1996. Hugu Zajacu i Juliju Jančuli had blessed it on the same day. Bigger church, over time, had become a necessity. First, for the service and assembly of believers was bought and renovated a house. The cornerstone for the present church was laid on 24 June 1986. It was blessed on April 26, 1992 in honor of St. Mark. People helped with their voluntary contributions, as well as numerous donations. Požega s Bishop Antun Škvorčević, on 22 August 2004, led the Eucharistic celebration in the newly established church. During the service of priest Branko Sipura, rectory was built in 2009. / 2010. In the same year a wall that represents Way of the Cross was also built. Branch Breznica Našička (7) According to the census from 1921 Breznica had 611 inhabitants. Since then, the residents started to think about building social and religious institutions. Together they had built a bell that weigh 93 kilograms and they dedicated it to St. Martin. In honor of St. Martin, the residents built a church in 1937. The church together with the altar of St. Martin, on September 12, 1937 was blessed by Theophilus Harpin Branch Jelisavac (8) In 1889, on invitation by Count Pejačević first inhabitants were coming from Slovakia in Jelisavac. The place is named after Elizabeth, a daughter of Count Ladislav Pejačević and his wife Gabriela. In 1908 a new bell tower was built. There is a statue of St. Elizabeta which was bought in Munich 1910 by Bruno Kovačević and payed by the Countess Gabriella Pejačević. Jelisavac hadn t had its chapel until 1968, when the construction of modern chapel began. The foundation stone was blessed on 6 7

NAŠICE NAŠICE (2) 15 September 1968 by Cardinal Franjo Kuharić. The chapel was built in honor of Our Lady of Sorrows and St.. Elizabeth of Hungary. It has the shape of an octagon. In front of the chapel is modern belfry. BRANCH NIZA (9) There is the Roman Catholic Church of the Queen of Heaven and Earth in the village. It was built in 1967. The church belongs to the Catholic parish of St. Peter and Paul in Koška and Valpovo Office of the Đakovo-Osijek Archdiocese. The parish god (parish fair) or kirvaj is celebrated on the last Sunday in May. The village administratively belongs to the Municipality of Koška. According to the population census of 2011, there were 444 inhabitants in 153 households in Niza. NAŠICEI PLÉBÁNIA Našicét első alkalommal a II. András király oklevélben említik meg Nekche néven az 1229. év végén, és ezzel a szóval névadója lett Našici. (Cod. dipl. III, 320-324). A ferencesek az Abine Našiceba jönnek 1275. és 1285. között. A Zágrábi felügyelethez és a Magyar Szent Mária provinciához tartozott. Eleinte ez volt a kis szülőföldje, hogy aztán a 14. században kinőtte magát kolostorrá, melyben a tartományi kapitólium (1321.) tartozott. A szájhagyomány szerint Szent Antal Padovanska templomot és kolostort ennek a térségnek a népe építette. Ez a legrégebbi templom a 14. század első feléből származik és egyhajós templom volt, poligonális szentéllyel, jó minőségben épült téglából és köböl gótikus stílusban. A 18. század elején a templomot barokk stílusban újították fel, amelyhez hozzáépítettek egy magas harangtornyot, még a kolostor megkapta mai kinézetét. A templomot nyugati irányban bővítették még, északi irányból két kápolnával bővült. A 18. és a 19. században a Našicei kolostor fontos központjává vált a pasztorális, népművelő, művészeti életnek Horvátország északi részén. A templomnak van egy érdekes sírköve a Diakóvói püspök Nikole Ogramića Olovčića képével, orgona, a sekrestye középen egy nagyon ritka és értékes hatalmas szekrény gazdagon díszített rokokó díszítéssel és négy sarokszekrénnyel. A templom és a kolostor többször megrongálódott, először a törökök uralma alatt, majd a két világháború idején. Utoljára a függetlenségi harc idején, 1991. szeptember 20-án, amikor leéget a templomtorony a templomi harangokkal együtt és a templom és a kolostor tetőterének egy része. A háború után megkezdődött felújítása, új harangok kerületek ide, amelyeket 1992. október 25. Franjo Kuharić készített. (5) (6) (7) (8) A templom területe értékes kincses ládája az értékes műtárgyaknak, amelyek közül kiemelkednek a barokk szobrok és festmények, gazdagon kialakított oratóriumi szószékek. A templomnak hét oltára van, értékes barokk orgonája és két sírkamrája. A 20. század elején a templomot freskók díszítik, még a század végén, színes üvegablakok kerültek beépítésre. A kolostor a templom déli falánál helyezkedik el és négy szárnyával alkotja a kolostor négyszögletű udvarát. Saját értékeivel kiemelkedik a kolostor étkezője és a földszinten elhelyezkedő sekrestyéi. Az emeleten találhatók a ferences szerzetesek szobái, a könyvtár tíz ősnyomtatvánnyal, és más értékes könyvekkel és az egyedülálló «A Našicei ferencesek kincsei» (2) kiállítás. A püspöki rendelet 2004.június 29.-én két új plébániát hozott létre: Našice II Plébánia - Markovac. Ehhez a plébániához tartozik a Vukojevci, Jelisavac, Breznica és Lađanska filiálé. Valamint a Našice III Plébánia - Velimirovac. Ehhez a plébániához Lila, Lipine, Klokočevci, Ribnjak filiálék, valamint Pribiševci a đurđenovaci plébánia. A Našicei plébániának körübelük 10.000 hívője van a várossal és a plébánia filiáléival együtt. A Našice tartozik a Brezik, Ceremošnjak, Donij Motičini, Gornji Motičini, Gradcu, Granica, Londžici, Martinu, Seoni filiálék és a Bolnička ( kórházi ) kápolna Našicében. A plébánián tevékenykedik a Našicei Ferences rendi ifjúság (3), ahol összegyűlnek a középiskolás diákok és a Ferencesi világi rend, amely 85. tagot foglal magában, és számos tevékenységgel foglalkoznak, a kolostor és templom karbantartásától kezdve a környezet rendben tartásán át humanitárius akciókat is szerveznek, mint például azok a karácsonyi és húsvéti alkalmak, amikor meglátogatják otthonaikban a betegeket, rászorulókat, és szegényeket. Sekcija Szent Bernardin A Krndija túrázó egyesületen belül Našiceben 1994.oktúber 10-n alapították a Szent Bernardin Sekcija Našice Plébániát, ahol az egyesület minden tagja egyben a Szekció tagja is. A Krdnija túrázó egyesület munkaprogramjába tartozik a Szekció munkája is, amelynek keretében hagyományszerűen megrendezik a következő eseményekett: részvétel a Szent Gera Békemeneten ( január); a Našicei túraútvonal, keresztút (az elsőt 1994-ben rendezték meg); a többi keresztutak túraútvonal (samoborba, pleterničkei, püspöki); zarandokút a Mariju Bistriciba gyaloglással Zágrából (az elsőt 1993-ban rendezték meg); a Szűzmária könnyei Pleterniciben (augusztus 31.); zarándoklás a Trsatra túrázással összekötve a Gorski Kotarban (az elsőt 2001.-ben szervezték meg); koszorú elhelyezése a Fekete patakonk (halottak napján). 8 9

NAŠICE NAŠICE BOLNIČKA ( KORHÁZI ) KÁPOLNA (4) Az alapkövet Gospe Lurdske ünnepén 1997. az ünnepi szent misén szentelték fel amit akkor a Szent ćirila és Metod tartomány, Lucije Jagec atya szentelt fel. A Lurdi zarándoklat alkalmával 1997. szeptemberében szerezték be a Gospe Lurdske szobrot amit szentmisén megáldottak a Lurdi barlangnál. Az első munkálatokat 1999. február 26-án kezdték meg. A kápolnát csak 2001. április 19-én fejeztek be, nyitották meg és szentelték fel. Az ünnepélyes alkalmat a Pozsegai püspök dr. Škvorčević Antun hajtotta végre 17 pap celbrálásával. A kápolna területe körübelül 70 m² a természetes termek mellett, azaz a kissebb sekrestyével és gyóntatókkal. A kápolna előtere, amely össze van kapcsolva a kórház előterével nagy körübelül 20 m², valamint benne elhelyezték néhány asztalt és széket ülésre, pihenésre és a spirituális dolgok olvasásásra. MÁRTON FILIÁLÉ (5) Szent Márton Templom. A mai Martin település a templomosok idejében és az istápolyosok idejében még nem is létezett. Stražemanca Ivana kézirataiból tudjuk, hogy az első lakosok 1730-ban költöznek ide Zrinből és Gorski kotarból. (Stražemanac feltételez korábbi idetelepülést is). A történész dr. Horva Anđelat és Dobronić Ljelja kiemelik, hogy a késő rómaikori Szent Márton templom az egyedüli fenmaradt templomosi műemlék Horvátországban, amely bejegyzett és jelöléssel ellátott 0. kategóriás védett műemlék. A Szent Márton birtok, templom és kolostor elősször a templomosokhoz tartozott, a monaško-lovagrendhez, amelyett 1118-ban alapítottak Jeruzsálemben, 8 francia lovag. Horvátországban a tempolomosokat elősször 1169-ben említik Vraniban, Zádár mellett ahol a székhelyük is volt. 1183-ban a Zágrábi püspök Prodan a Szent Márton birtokot, Našice mellett, odaajándékozza a templomosoknak. Az első híres ura Našicének Ban Šikloški Đula, engedte meg a templomosoknak, hogy az ajándékozott birtokon felépítsenek egy templomot és neki ajándékozta a Našicei piac egy részét is. A templomosok Mártonba értekeznek a našicei birtokra valószínűleg 1229-ben. A Đule bán ajándékát 1230-ban hivatalosan IX. Gergely pápa is elismerte. A templomosok a našicei és Márton birtokon maradnak egészen a 14. század elejéig. Az ajándékozásból 1310. április 4.-ről jól látható, hogy a templomosoktól elveszik našicei birtokukat és Aleksandrnek ajándékozzák aki Aleksander fia az Aba törzsből, 1312-ben neki ajándékozzák a a Szent Mártonként nevezett templomosi birtokot. Ugyanebben az évben március 26-án, V. Kelemen pápa rendelete szerint a templomosokat felváltja egy másik lovagi rend az Istopályosok. Az istápolyosok távozását követően a templomról a mai napig a ferences rend gondoskodik a Szent Padovanskog Antal templomból és kolostorból Našicéből, akik a templomot alapjaitól újították fel 1977. Slavka Bulaje atya idejében. Szentmisét Halottak napján, Márton napon, Szent Márk napon tartják és temetések alkalmával. II PLÉBÁNIA- MARKOVAC NAŠICEI (6) Az első templomot 1913.-ban kezdték el építeni, amelyhez a teljes anyagköltséget gróf Pejačević Teodor ajándékozta, még a Markovaciak teljesen maguk építették fel. Kisméretű volt mindössze 14.7 m2. A munkálatokat az Első Világháborút követően folytatták. Az első felújítási munkálatok a kápolnán 1975-ben fejeződtek be és teljes egészében pedig felújították és újraszentelték a helyi papok: szerezetes Hugu Zajac és Juliju Jančuli 1996. november 24.-én. A mai templom alapkövet a 1986.júnus 24-én tették le. Felszentelték 1992. április 26-án szent Márk tiszteletére. A Függetlenségi háborút, követően emelték a harangtornyot. Az építkezést sok hívő segítette saját önkéntes hozzájárulásukkal, de számos adományozó is segítette. A templomépítési csoport 15 tagból álltak minden műveletnek a megindítója volt. A Pozsegi püspök Škvorčević Antun 2004. augusztus 22.-én vezette az euharisztikus ünneplést az újonana alapított Szent Márk evangélista plébániatemplomban a Našice Makovciban, amikor a plébánia megkezdte működését. A plébános atya Šipure Branka, ideje alatt a plébánosi hivatal is felépült, 2009./2010., amelyet a Pozsegi püspök Škvorčević Antun szentelt fel. Ekkor a plébániatemplom és a plébániahivatal között építettek egy falat, amely Krisztus keresztes útját ábrázolja. NAŠICE BREZNICA FILIÁLÉ (7) A népszámlálási adatok szerint 1921-ben 611 lakost jegyeztek fel. Azóta a lakosok, akik megvették a földeket a Német Breznici, elkezdtek azon gondolkodni, hogy a társadalmi és vallási épületeket építsenek fel. Együttes erővel felépítették a harangot amely 93 kg nehéz volt és Szent Mártonnak ajánlották, és elhelyezték az iskola mellé. Szent Márton tiszteletére a lakosság, Breznicében 1937-ben megépítette a templomot egy Szent Márton oltárral, amely a Maríj nevet kapta és 1937. szeptember 12.-én felszentelte Harapin Teofil. JELISAVAC FILIÁLÉ (8) 1889-ben Pejačević gróf hívására, a települére megérkeznek az első lakosok akik Szlovákia felöl jöttek. A települést Erzsébet után nevezték el, az ájtatos Pejačevića László gróf és az ő felesége Gabriella lánya után. Az ősi harangtoronyt régi helyén a vasútállomás mellet 1908-ban építették fel az új harangtorony ahová az új harang is került. Ennek a harangtoronynak a tövében emeltek szobrot Szent Erzsébetnek 1910-ben amit Kovačević Bruno szerzett be Münchenben, és Pejačević Gabriella grófnő fizette ki. Jelisavacnak nem volt saját kápolnája egészen 1968- ig, amikor megkezdték a modern kápolna építését. Az alapkövet 10 11

NAŠICE NAŠICE 1968. szeptember 15-én Kuharić Franjo bíboros áldotta meg. A Kápolna a fájdalmas Szűzanya és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére építették. Nyolcszögalakú formája van amelybe sok fény jut. A kápolna elött főlépítettek egy modern harangtorony. A település védnöke Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek megemlékezésének napja november 17-én van. Mellette említik Portugáliai Szent Erzsébetet, akit július 4.-én ünnepelnek. NIZAI FILÁLÉ (9) A faluban római katolikus Ég és Föld Királynője templom van, amit 1967-ben építettek és ami a a Szent Péter és Pál Katolikus plébániához tartozik Koškában, valamint a Valpói Diakóvari- Eszéki érsekséghez. A templom búcsúja vagy ünnepségét a májusi hónap utolsó vasárnapján. A település közigazgatásilag Koškai járáshoz tartozik, a 2011. népszámlálási adatok alapján Niziben 444 lakos élt és 153 háztartásban. 15. 8. 17. 21. 29. kolovoz August Augusztus rujan September szeptember rujan September szeptember rujan September szeptember rujan September szeptember blagdan Velike Gospe, Našice the feast of the Great Lady, Našice Nagyboldogasszony nap, Našice blagdan Male Gospe, Granice the feast of the Nativity of Our Lady, Granice Nagyboldogasszony ünnepe, Granice sv. Franjo (Rane sv. Franje), Vukojevci St. Francis (Wounds of St. Francis), Vukojevci Szent Ferenc (Szent Ferenc sebei), Vukojevci sv. Matej, Brezik i Londžica St. Matthew, Brezik and Londžica Szent Maté, Brezik i Londžica sv. Mihovil, Seona St. Michael, Seona Szent Miháy, Seona RASPORED CRKVENOG GODA / THE CELEBRATION OF THE CHURCH S GOD (a sort of day of the church in a village ) / EGYHÁZI ÉV ÜTEMEZÉSE ÉS KAPCSOLATOK 1. studeni November november blagdan Svih svetih, Donja Motičina (štuje se i blagdan Srce Isusovo) All Saints, Donja Motičina (the Heart of Jesus is also worshiped and feasted) Mindenszentek ünnepe, Donja Motičina (a Jázus Szíve ünnep istentiszteletét is tartják) 25. 24. travanj April április svibanj May május sv. Marko Evanđelist, Markovac Našički St. Mark the Evangelist, Markovac Našički sv. Márk Evangelist, Markovac Našički blagdan Duhova, Gornja Motičina the feast of Pentecost, Gornja Motičina Pünkösd ünnepe, Gornja Motičina 11. 17. studeni November november studeni November november sv. Martin, Breznica Našička St. Martin, Breznica našička Szent Martin, Breznica Našička sv. Elizabeta Ugarska, Jelisavac St. Elizabeth of Hungary, Jelisavac Árpád-házi Szent Erzsébet, Jelisavac 13. lipanj June Június sv. Antun Padovanski, Našice St. Anthony of Padua, Našice Szent Padovanski Antal, Našice 29. lipanj June Június sv. Petra i Pavla, Ceremošnjak St. Peter and Paul, Ceremošnjak Szent Péter és Pál, Ceremošnjak 26. srpanj sv. Ana, Lađanska July St. Ana, Lađanska július Szent Anna, Lađansk 12 13

NAŠICE VALPOVO VALPOVO KONTAKTI / CONTACT / KAPCSOLAT Raspored misa u župi Našice Mise su u župnoj crkvi svakoga dana u 7,00 sati i u 18,30 sati. Nedjeljne mise su u 7,00; 9,00; 11,00 i u 18,30 sati. Nedjeljne mise na filijalama: Brezik u 8,00; Zoljan u 8,00; Granice u 14,30 (osim prve nedjelje u mjesecu kada je misa u Gornjoj Motičini); Seona u 9,30; Ceremošnjak u 10,00; Donja Motičina u 11,00; Londžica u 11,30. Svake nedjelje u 16,30 sati slavi se misa i u bolničkoj kapelici. Redovita klanjanja pred Presvetim Oltarskim Sakramentom su svake subote, a svake prve subote u mjesecu je pod klanjanjem i molitva za duhovna zvanja. Svetih misa na filijalama i u bolničkoj kapeli nema tijekom ljetnih mjeseci. Raspored misa u župi II- Markovac N. Vukojevci - sv. Misa u 08:30h Lađanska - sv. Misa u 08:30h Markovac Našički - sv. Misa u 10:00h Breznica Našička - sv. Misa u 10:00h Jelisavac - sv. Misa u 11:30h Župa sv. Antuna Padovanskog Našice Požeška biskupija (www.pozeska-biskupija.hr ) Kralja Tomislava 1 31 500 Našice Email: ofm.nasice@ofm.hr Telefon: 031 / 613 205 Web: http://zupa-nasice1.hr/ Župa Sv. Marka Evanđelista, Našice II Franje Strapača 87 Markovac Našički HR - 31500 Našice Tel: (+385) 31 / 699-605 Web: http://zupa-smen.hr/ Mass schedule in the parish of Našice Mass in the parish church takes place every day at 07:00 and 18:30. Sunday services are at 07:00; 9:00; 11:00 and at 18:30. Sunday Mass at the branches: Brezik at 08:00; Zoljan at 08:00; Granice at 14:30 (except on the first Sunday of the month when the Mass is taking place in Gornja Motičina); Seona at 09:30; Ceremošnjak at 10:00; Gornja Motičina 11:00; Londžica at 11:30. Every Sunday at 16:30 the Mass is taking place in the hospital chapel. Regular adoration before the Blessed Sacrament every Saturday, and every first Saturday of the month, during the adoration, the prayer for vocations takes place. During the summer months, there is no Holy Mass at the branches and in the hospital chapel. Mass Schedule in the parish II - Markovac Našički Vukojevci - Holy Mass at 08: 30 Lađanska - Holy Mass at 08: 30 Markovac Našički - Holy Mass at 10: 00 Breznica Našička - Holy Mass at 10: 00 Jelisavac - Holy Mass at 11:30 The parish of St. Anthony of Padua in Našice Požega Diocese (www.pozeska-biskupija.hr) Kralja Tomislava 1 31 500 Našice Email: ofm.nasice@ofm.hr Phone: 031 / 613-205 Web: http://zupa-nasice1.hr/ The parish of St. Mark the Evangelist, Našice II Franje Strapača 87 Markovac Našički HR - 31500 Našice Tel: (+385) 31 / 699-605 Web: http://zupa-smen.hr/ A misék ütemezése a Našice plébánián A misék a plébániatemplomban minden nap 7,00 órakor és 18,30-kor. A vasárnapi mise 7,00; 9,00; 11,00 és 18,30-kor. Vasárnapi misék a filiálékban: Breziken 8,00; Zoljanban 8,00; Graniceban 14,30 (kivéve az első vasárnapot a hónapban amikor a misét Gornjoj Motičini tartják); Seonaban 9,30; Ceremošnjakban 10,00; Donja Motičiniban 11,00; Londžicaban11,30. Minden vasárnap 16,30 kor van mise a bolnički kápolnában. Rendszeres imátkozások az Oltárszentság elött minden szombaton és minden hónap első szombatján térdepelés és imádkozás a szen elhivatotság jegyében.. Szentmise a filáléban és a bolnička kápolnában nincs a nyári hónapokban. A misék ütemezése II-Markovac N.plébánián Vukojevci Szent mise 08:30-kor Lađanska - Szent mise 08: 30-kor Markovac Našički - Szent mise 10: 00-kor Breznica Našička - Szent mise 10: 00-kor Jelisavac - Szent mise 11:30-kor Szent Antal Padovanskog Plébánia Našice Pozsegai egyházmegye (www.pozeska-biskupija.hr ) Kralja Tomislava 1 31 500 Našice Email: ofm.nasice@ofm.hr Tel: 031 / 613-205 Web: http://zupa-nasice1.hr/ Szent Márk Evangelista Plébánia, Našice II Franje Strapača 87 Markovac Našički HR - 31500 Našice Tel: (+385) 31 / 699-605 Web: http://zupa-smen.hr/ Tragovi kršćanstva u Panoniji sežu u 2. stoljeće. Prvi pisani dokazi o tome potječu od 7. st. pojavom Franačkih misionara. Valpovački kraj se od 11. st. nalazio u sastavu Cis-dravsko-Baranjske županije pod upravom Kaločke nadbiskupije i Pečujske biskupije, koja se prvi puta sponiinje 1009. godine. Krajem 11. st. 50 župa, među kojima je i Valpovačka, bile su u sastavu Osuvačkog arhiđakonata (mjesto Osyagh se nalazilo izmedju Sv. Djurđa i Donjeg Miholjca). Turci osvajaju Valpovo 1543. g. i vladaju 144 godine. Od crkava su ostale sačuvane ona drvena u Čakancima i zidane u Marjančacima i Gregorjancima. Katolički puk odlazi u susjedna mjesta. Kako ne bi iščezli kršćanski tragovi, zasluge imaju svećenici franjevci, koji dolaze među vjernike iz Našičkog samostana. Franjevci su potajno obavljali službu Božju po kućama. Njihov položaj bio je reguliran vojničkom Ahdnamom iz 1463. g. koja se dopunjavala fermanima. U Valpovo su franjevci povremeno dolazili iz franjevačkog samostana Našice, gdje ih je 1591. g. bilo nekoliko. Valpovačka župa obnovljena je 1688. godine i novosagrađena drvena župna crkva je posvećena Svetom Ivanu Krstitelju, kojom upravljaju franjevci. Župom upravljaju Franjevci sve do 178l. g, kada je preuzima svjetovni dijecezanski kler. Razdioba župa između franjevaca i svjetovnog klera učinjena je za vladanje carice Marije Terezije. Godine 1754. oduzete su franjevcima sve župe, osim samostanskih župa u Cerniku, Našicama i Virovitici. No dio tih Slavonskih župa dodijeljen je kasnije od Zagrebačke biskupije današnjoj Đakovačkoj i to 1780. godine. Barokna župna crkva posvećena Bezgrešnom začeću Blažene Djevice Marije zaštićeni je spomenik kulture. Svojom veličinom, arhitektonsko-stilskim odlikama i kvalitetnim barokno-klasicističkim inventarom izdvaja se od ostalih skromnijih sakralnih spomenika Valpovštine, te ulazi u krug vrednijih baroknih crkava Slavonije. Crkva je jednobrodna, izvana 23 m visoka, barokna građevina sa zaobljenim svetištem, katnom sakristijom i isturenim zvonikom u pročelju visine 42 m. Građena je opekom. Površina crkve iznosi 302 m2. Lađa, visoka 15 m, presvođena je plitkim četverougaonim, tzv. češkim, kupolama, a svetište križno-bačvastim svodom i polukupolom s trima radijalno usječenim susvodnicama. Na glavnom oltaru je velika barokna oltarna pala Marije Bezgrešne, rad Antona Hertzoga iz 1737. godine, dimenzija cca 500 x 300 cm. U dva bočna bogato oblikovana barokna oltara iz 18.st. umetnute su krajem 19. stoljeća nove velike oltarne pale: Sv. Ivana Krstitelja iz 1877. i Sv. Josipa iz 1889. godine, a obje je slikao mađarski slikar Caroly Jakobey. Dragan Milošević: Valpovo U vizitaciji 1782. godine se kaže: Pavao Ladislav grof Esterhazy od Galanthe, milošću Božjom, Apostolske stolice, biskup Pečujski. Župna crkva u Valpovu podignata je prije 47 godina (1735. g.) darežljivošću zemaljskog gospodara Petra Paula barona Prandau od čvrstih matrijala, te se visoka i ukusna (lijepa) dobro ističe. Posvećena je u čast B. D. Marije i blagoslovljena. Opremljena je s 4 lijepa (ukrašena) oltara. 33 14 15

VALPOVO Dragan Milošević: Valpovo VALPOVO Kapela Uzvišenja svetoga Križa (2) nalazi se na valpovačkom gradskom groblju. Dao ju je podići valpovački vlastelin barun Gustav Hilleprand od Prandaua 1880. godine kao jednobrodnu građevinu sa zvonikom nad pročeljem i polukružnom apsidom u svetištu. Vanjski izgled karakteriziraju stilska obilježja neobaroka i neogotike, dok je bogato oslikana unutrašnjost stilski ujednačenija, neobarokna. Skladno uređenom unutrašnjošću dominira veliki oltar Uzvišenja sv. Križa sa potpisanom slikom poznatog mađarskog historicističkog majstora Carolusa Jakobeya iz 1877. godine. Valpovačka kalvarija (3) je jedinstven spomenički kompleks male sakralne arhitekture u ovom dijelu Slavonije koji je oko 1920. godine dala podići Valpovčanka Ema Rudl. U dva reda poredano je 14 jednakih poklonaca s reljefnim prikazima 14 postaja Križnoga puta. Pogled na skladnu cjelinu poredanih (poklonaca) postaja Križnog puta zatvaraju veliki kameni križ i pročelje grobljanske kapele na kojem se nalazi svojevrsna 15. postaja reljef koji prikazuje Kristovo Uskrsnuće dar obitelji Desaty. Zavjetna kapela u čast sv. Roka (4) podignuta je 1796. godine. Dao ju je sagraditi valpovački vlastelin barun Josip Ignac Hilleprand od Prandaua, o čemu svjedoči tekst uklesan na latinskom jeziku na pročelju: «Dok je u Srijemu vladala kuga, dao je po zavjetu darežljivi barun od Prandaua Ignacije Josip podići kapelicu u čast sv.roka (god. 1796.)». Pedesetih godina 20. stoljeća je ova kapela bila prenamijenjena u izložbeni prostor. Najstariji sakralni objekt u Valpovu je dvorska kapela Sv. Trojstva (5) koja se danas rabi kao koncertna dvorana i izvan je liturgijske funkcije. Potječe iz druge polovice 15. stoljeća, kada je dograđena u već postojeću Morovićevu utvrdu Walpo kao kasnogotička kapela Sv. Ladislava. Po velikoj oltarnoj slici austrijskog baroknog majstora Johanna Michaela Rotmayra de Rosenbruna iz 1730. godine dobiva naslov Sv.Trojstva, oltarna slika odnešena je u Galeriju likovnih umjetnosti u Osijek. Nakon 1945. godine stradao je dio vrijednog umjetničkog inventara kapele. U kapeli su ostale tek lijepo obrađene drvene klecale i jako vrijedne mehaničke dvomanualne orgulje iz 1805. godine. Izgrađene su u radionici vrsnog orguljarskog majstora Caspara Fischera (1772.-1829.) u Apatinu. Orgulje na pjevalištu kapele imaju 18 zvučnih registara na 2 manuala i pedalu, a sagradio ih je vrsni pečuški orguljar Jozsef Angster 1876. godine. Dragan Milošević: Valpovo Dragan Milošević: Valpovo (2) (4) 100 36 VALPOVO Traces of Christianity in Pannonia date back to the 2 century. The first written proof dates from 7 c. and is related to the appearance of the Frankish missionaries. Since 11 c. Valpovo area was part of the Cis - Drava - Baranja County under the administration of the Archdiocese of Kalocsa and Pecs diocese. This was mentioned for the first time in 1009. At the end of XI c., 50 parishes, including Valpovo parish, were part of Osyagh archdeaconries (Osyagh was located between Sv. Djurđ and Donji Miholjac). Turks conquered Valpovo in 1543, and ruled for 144 years. Among all the churches, the wooden one in Čakanci and masonry in Marjančaci and Gregorjanci have been preserved. Catholic people went to nearby places. It is to thank to Franciscan priests for the fact that Christian traces have not disappeared. They came from Našice monastery. The Franciscans were secretly worshiping the Lord in people s houses. Their position was regulated by military Ahdnama from 1463, which was supplemented by the Fermans. Franciscans were occasionally coming from the Franciscan monastery in Našice to Valpovo. There were several Francisians in Našice in 1591. Valpovo parish was renovated in 1688. The newly built wooden parish church was dedicated to St. John the Baptist. It was run by the Franciscans. The parish was run by the Franciscans until 1781 when it was taken over by the secular diocesan clergy. The distribution of parishes between the Franciscans and the secular clergy was made during the reign of the Empress Maria Theresa. In 1754, they were all taken from the Franciscans except the monastery parish in Cernik, Našice and Virovitica. A part of these Slavonian parishes was later, in 1780, assigned from Zagreb diocese to Đakovo diocese. The Baroque parish church dedicated to the Immaculate Conception of the Blessed Virgin Mary is a protected monument. Its size, architectural and stylistic features and quality baroque - classicist inventory stands out from other more modest religious monuments of Valpovo area. It also belongs to some of the most valuable Baroque churches of Slavonia. The church has a single outside 23 m high, it is a Baroque building with a rounded sanctuary, storey sacristy and a protruding bell tower 42 m high at the head. It was built of brick. The church area is 302 m 2 large. The nave, 15 meters high, vaulted with shallow rectangular, so-called Czech, domes and the sanctuary with a cross-barrel vault and a dome with three radially truncated vaults. The visitation in 1782 states: Paul Ladislav Count Esterhazy of Galántha, by the grace of God, the Apostolic See, Bishop of Pecs. The parish church in Valpovo was built of solid materials 47 years ago (1735) by the generosity of the earthly master Peter Paul Baron Prandau, and it stands out well all high and beautiful. It was consecrated and blessed in honour of the Blessed Virgin Mary. It is equipped with 4 beautiful (decorated) altars. 16 17

VALPOVO VALPOVO Dragan Milošević: Valpovo There is a large Baroque altarpiece of Mary Immaculate at the main altar, the work of Anton Hertzog from 1737. It measures about 500 x 300 cm. Into the two side richly crafted Baroque altars from the 18th century, new large altarpieces of St. John the Baptist from 1877 and St. Joseph from 1889 were inserted at the end of the 19th century. Both were painted by the Hungarian painter Caroly Jakobey. The Chapel of the Exaltation of the Holy Cross (2) is located in Valpovo town cemetery. It was built by Valpovo nobleman Baron Gustav Hilleprand of Prandau in 1880 as a one-nave building with a bell tower above the facade and a semi-circular apse in the sanctuary. The external appearance is characterized by stylistic features of neo-baroque and neo-gothic style, while the richly ornamented interior is stylistically more uniformed, neo-baroque. The high altar of the Exaltation of the Holy Cross, with a signatory picture of the famous Hungarian historicist master Carolus Jakobeya from 1877, dominates the nicely decorated interior. From festive Secession fence and the entrance portal of the cemetery to the cemetery chapel, two rows of 14 equal small chapels where people come to bow with reliefs of the 14 Stations of the Cross are lined up. This is Valpovo Calvary (3) - unique monument complex of small religious architecture in this part of Slavonia, which was built by Valpovo woman Emma Rudl around 1920. The view of harmonious whole of lined up Stations of the Cross is closed by a large stone cross and the facade of the cemetery chapel where there is a kind of 15th station - a relief depicting Christ s Resurrection - a gift from the Desaty family. Votive chapel of St. Rocco (4) was built in 1796. It was built by Valpovo nobleman Baron Josip Ignac Hilleprand of Prandau, as evidenced by the text engraved in Latin on the front: While there was plague in Srem, following his owe, the generous Baron of Prandau Ignatius Joseph had the chapel built in the honour of St. Rocco (1796). In the fifties of the 20th century, this chapel was converted into an exhibition space. Until 1945, the Holy Mass was regularly celebrated on the day of the feast of St. Rocco (16 August) there, which is recently being re-introduced. The oldest sacred building in Valpovo is the court chapel of Holy Trinity (5), which is now used as a concert hall, and not for liturgical purposes. It dates from the 15th century, when it was built-in an existing Morovićeva fortress Walpo as a late Gothic chapel of Sv.Ladislav. It obtained the title of Holy Trinity after the great altarpiece of the Austrian Baroque master Johann Michael Rotmayra de Rosenbruna from 1730. This painting was taken to the Gallery of Fine Arts in Osijek. After PRIVREDNI I KULTURNO PROSVJETNI ŽIVOT U VALPOVU Dragan Milošević: Jadna od Valpovo najstarijih ustanova u Valpovu bilo je cehovsko udruženje zanatlija. Na sjednici Ugarsko-hrvatskog sabora bila su za vrijeme vladanja cara Franje Josipa donesena cehovska pravila kojih su se udruženja morala pridržavati. Cehovska pravila sadržana u 49 č1anova (articula) primio je tadašnji ceh u Valpovu. Prijepis pravila na starohrvatskom s latinskog i njemačkog jezika kaže da su bili sljedeći obrtnici: krojači, čurčije, čizmari, kovači, opančari bravari, urari, lončari, gombari, remenari, postolari, kolari i pečiteri. Svaka tri mjeseca morao se održavati skup ceha čiji je voditelj bio komesar ceha. Svaka tri mjeseca majstor plaća 1 forint, kalfa 15 krajcara u cehovsku ladicu čak i onaj koji ne prisustvuje plaća kaznu od dva forinta. Kada je došlo do ukidanja valpovačkog ceha, obrtnici su uspostavili novu ustanovu «Obrtnički zbor» koji je dobio nova pravila 1890. godine. Hrvatska se čitaonica osnivala kao pokušaj 1874., ali kasniji opis govori o osnutku nove čitaonice 6. listopada 1882. godine. Tada su se čitale novine: Dan, Obzor, Narodna obrana, Narodni list, Agramer Tagblat, Pester Loyd, Fremden Blat, Slavonische Presse. Beletristički : Prosvjeta, Vijenac, Nada, Domaće ognjište, Vasernapi Ujsag, Moderne Kunst. Poučni listovi: Hrvatska pčela, a bilo je i šaljivih listova. Dragan Milošević: Valpovo (2) (3) (4) 144 103 1945, a part of the valuable artistic inventory of the chapel was destroyed. Only nice covered wooden wobbly and very valuable two manual mechanical organs from 1805 remained. They were built by a skilled craftsman Caspar Fischer (1772-1829) in Apatin. The extremely valuable historical mechanical organ in the choir of the chapel has 18 sound registers on two manuals and a pedal, and it was built by an excellent Pécs organist Jozsef Angster in 1876. VALPÓ PLÉBÁNIA Pannónián a kereszténység nyomai a 2.-dik századig nyúlnak vissza. Az első írásos bizonyítékok a 7. századból származnak a Ferences misszionáriusok megjelenésével. A valpói vidék a 11. századtól része a Cis-dravsko-Baranja megyének ami a Kalocsai egyházmegye irányítása alatt volt, melyet először 1009-ben említenek. A 11. század végén 50 plébánia, melyek közül a Valpói volt az Osuvačkog arhiđakonata rendszerében ( Osyagh helység a Sv. Djurđa és Donji Miholjac között helyezkedik el). A törökök Valpót 1543-ban foglalták el és 144 évig uralkodtak. A templomokból sikerült megőrizni a Čakanci fatemplomot és a falakat a Marjančacima és Gregorjancima. A katolikus nép elköltözik a szomszédos településekre, hogy ne haljanak ki a kereszténység nyomai, ez a ferences papok érdeme, akik a Našicei kolostorból érkeznek. A ferencesek titokban a házaknál végezték Isten munkáját. Az ő helyzetük szabályozva volt a katonai Ahdnamom által még 1463-ból, amelyet fermánnal egészítettek ki. Valpóba időközönként jártak a Našicei ferences rendi kolostorból, ahol csak néhányan voltak 1591-ben. A Valpói plébániát 1688-ban újították fel, és az újonan felépített fa plébániatemplomot Keresztelő Szent Jánosnak szentelték fel a ferences rend irányítása alatt. A Ferences rendiek irányították a plébániát egészen 1781- ig amikor átveszi a világi egyházmegyei papság. A plébánia tanításának felosztása a ferencesek és a világi egyházmegyei papság között Mária Terézia uralma alatt történt. 1754-ben a ferences rendtől elvették az összes plébániát, kivéve a plébániakolostorokat: Cernikben, Našicaban és Verőcén. De egy része ezeknek a Szlavón plébániáknak a későbiekben a Zágrábi egyházmegye átadta a mai Diakóvárnak még 1780-ban. A barokk plébániatemplom, amelyet a Szeplőtelen Fogantatású Boldogságos Szűz Máriának szenteltek védett műemlék. Saját nagyságával, építészeti és stílusjellemzőivel, és (4) Az 1782. évi látogatásnál: László Pál Esterházy gróf a Galanthe, Isten kegyelmából, az apostoli Szentszék, Pécsi püspöke. A Valpói plébániatemplom 47 évvel ezelőtt épült fel (1735-ben.) a Paula Péter Prandau báró földi nagylelkűségéből, erős anyagokból, valamint magas és finom (szép) szépen kiemelkedik. A Boldogságos Szűz Mária nevében szentelték fel, 4 darab szépen (díszített) oltárral. 18 19