5. Levelezőrendszerek A levelezőrendszerek általános áttekintése, működésük és használatuk ismertetése Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Az elektronikus levelezés nem újkeletű dolog, évek óta fontos és szerves része életünknek. Az első valódi email levelező rendszerek körülbelül 1993-tól léteznek, innen származik maga az angol email (vagy e-mail) elnevezés is. Az elektronikus posta olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára üzeneteket vagy különböző fájlokat küldhetünk. Az elnevezésből fakadóan a kommunikáció teljes mértékben digitális úton hajtódik végre. A modern levelező rendszerek az internetet használják továbbító rétegként, de maga a rendszer nem kötött ehhez, akár más jellegű hálózatokon is működhet. Az internet használata végett viszont az e-mail az üzenetküldés egyik legkedveltebb formája lett napjainkban. Naponta több millió levelet küldenek szerte a világon személyes, üzleti, vagy egyéb célokkal. A következő statisztika és előrejelzés segítségével pontosabban láthatjuk a levelező rendszerek fontosságát: Táblázat 1. Statisztika (2015) az elektronikus levelezésről 2013 2014 2015 2016 2017 Elektronikus postacímek száma (Millió) 3,899 4,116 4,353 4,626 4,920 Továbbított levelek száma (Millió) Mobil email használók száma (Millió) 182,9 191,4 196,4 201,4 206,6 897 1,152 1,422 1,632 1,779 A statisztikai adatokon jól látszik, hogy temérdek levél kézbesítődik a hálózatokon. Ehhez egy jól működő, megfelelő redundanciával ellátott globális informatikai hálózatra van szükség, hiszen senki sem örülne, ha levele mondjuk egy túlterhelt hálózati komponens miatt nem érkezne meg. Az előrejelzések alapján ez a tendencia pedig folyamatosan növekedni fog, amelynek egyik fő mozgató rugója a hordozható eszközök megjelenése és folyamatos térnyerése. Ma már természetesnek számít, ha valaki a mobil eszközén levelezik. Főként az üzleti világban tevékenykedők körében, de akár más területeken is ma már egy személynek akár több email címe is lehet. A napjainkban rendelkezésre álló készülékek fejlettségi szintje már lehetővé teszi a komplex alkalmazások futtatását, így a levelező rendszerek hordozható eszközön megvalósított változatai is egyre több funkcióval fognak rendelkezni a jövőben. A következőkben a levelező rendszer általános informatikai működését tekintjük át. 2 Általános jellemzők

Az elektronikus levelezés a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz hasonlóan, de természetesen attól eltérően működik. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk, és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldő félhez visszajuttassa egy hibalevél formájában, bár félrecímzett üzenet esetében előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol "elveszik". A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus levelezés tehát az úgynevezett Store and forward továbbítási modellt alkalmazza. A levelező szerver fogadja, szállítja és tárolja az üzeneteket. Működés szempontjából sem a felhasználóknak, sem pedig a számítógépüknek nem szükséges online lenniük folyamatosan, elegendő csupán alkalomszerűen csatlakozni valamilyen levelező szerverhez és ellenőrizni azt, hogy jött-e új levél vagy sem. A leveleket megtekinthetik, vagy akár le is tölthetik attól függően milyen jellegű szoftvert alkalmaznak. Erről a későbbiekben részletesen is beszélünk. Annak ellenére, hogy az e-mail felhasználásával különböző fájlok továbbíthatók, ha a fogadó fél nem az általunk használt levelezőprogramot használja, vagy nem tudja, hogy a beérkező fájl milyen formátumban van, az üzenetet esetleg nem lesz képes elolvasni. Ezért amikor csak lehet sima szövegfájlokat (ASCII) továbbítsunk, mert ezek minden számítógépes környezetben használhatók, bár napjainkban szinte már minden levelező kliens program támogatja a HTML alapú üzeneteket is. Több levelezőprogram/szolgáltatás is létezik (Mozilla Thunderbird, GMail, Citromail, Freemail, Yahoo, Eudora, Microsoft Exchange, Pegazus-mail, Microsoft Outlook és Outlook Express, Netscape Messenger, stb.) melyeknek a használata ma már rendkívül egyszerű. Nincs más dolgunk, mint beírni a címet, esetleg csatolni egy fájlt a levélhez, valamint megírni a levelet, és az máris küldhető. Az elektronikus levelezés esetében érdemes betartanunk néhány szokást, íratlan szabályt. A legfontosabb, hogy fogalmazzunk tömören. A címzett esetleg naponta nagy tömegű levelet kaphat, és ilyenkor bosszantja a terjengős levél. A zaklató, sértő levelek küldését az Internet-szolgáltatók vagy a rendszergazdák a hozzáférés megvonásával "díjazhatják". Ugyanígy tartózkodni illik az ismeretleneknek való, nagy mennyiségű reklámlevél küldésétől is. A személyes beszélgetéskor mondanivalónk megértését és értelmezését segíti a mimikánk és a hanglejtésünk. Az elektronikus levelezésben ez nem jelenik meg, de léteznek áthidaló megoldások. A CSUPA NAGYBETŰS szöveg indulatot, ordítást jelez, ezért csak akkor használjuk, ha ez kifejezett szándékunk. Ha valamit hangsúlyozni kívánunk, azt tegyük aláhúzás jelek közé. Gyakran segíthetjük az olvasót az érzelmi állapotunk megfejtésében is, erre szolgálnak az ún. smiley-k, az egyszerű írásjelekből álló alakzatok. Például: :-) Előny Táblázat 2. Elektronikus levél előnyei és hátrányai Hátrány A számítógép előtt ülve, megírása kényelmes Gyors Olcsó Nem olyan személyes, mint a kézzel írt levél Kéretlen reklámlevelek (SPAM) Sok email cím esetén zavaró lehet a sok levél. Bármilyen elektronikus anyagot csatolhatunk hozzá (képet, mozgóképet, zenét, dokumentumot, stb.) Egyszerre több címzetthez is eljuttathatjuk

3 Az elektronikus levelezés működése A továbbiakban az elektronikus levelezést tekintjük át részletesen. 3.1 A levélkézbesítés folyamata A felhasználó szempontjából a levelezés, egy levél elküldése nagyon egyszerűnek tűnik. Megnyomja a küldés gombot és a levél hamarosan megérkezik a címzetthez. Számára teljesen transzparens a mögöttes informatikai hálózat, a számos állomás, amelyen áthalad a levél. A levelezést lehetővé tevő informatikai infrastruktúra és modell már nagyon korán kialakult, mára pedig megfelelően letisztult. Az alábbi ábra a levelek továbbításának mikéntjét mutatja be általánosan értelmezve. A vázolt magyarázat magas szinten próbálja elmagyarázni a levélkézbesítés lépéseit, a gyakorlatban az lényegesen bonyolultabb. Lépés A: a küldő elkészít egy levelet és elküldi Levelek továbbításának általános modellje A szerző egy úgynevezett levelező ügynökkel (Mail User Agent) elküldi azt. A levelező ügynök egy általános kifejezés a levelező kliensekre (Pl. Outlook, Thunderbird, stb), amelyekkel írhatjuk, megtekinthetjük és rendszerezhetjük a leveleinket. Lépés B: A küldő MDA/MTA-ja útba irányítja a levelet A küldő levelező ügynöke átirányítja a levelet a levél továbbító ügynökhöz (Mail Delivery Agent (MDA)). A levél továbbító ügynök egy általános fogalom minden olyan szoftver alkalmazásra, amelyek az úgynevezett MTA-k (levél átviteli ügynök) közötti levéltovábbítást menedzselik. A gyakorlatban gyakran a küldő MTA-ja az MDA szerepét is betölti egy alkalmazás szerepében. Az ábrán ezért szerepel egy / jel a két fogalom között. Az MDA/MTA fogadja a levelet a levelező klienstől és a megfelelő helyi

levelesládákba irányítja. Amennyiben a címzett nem a helyi levelező hálózathoz tartozik, úgy továbbküldi azt. Az ábrán az üzenet első állomása ezután egy úgynevezett vállalati hálózat, amely egyike azon hálózatoknak, amelyen a levél keresztül fog haladni. Lépés C: hálózati felhő A hálózati felhő kifejezés arra utal, hogy amíg egy levél elér a címzetthez számos hálózaton haladhat keresztül. A felhő több levelező szervert, DNS szervert, routert és sok más egyéb eszközt foglalhat magába. Ezen eszközök gyakran tűzfallal, különböző spam szűrőkkel és egyéb rosszindulatú programot felismerő szoftverekkel vannak ellátva, amelyekről visszapattanhatnak a kéretlen levelek, vagy akár rögtön törlődhetnek is. A törlés gyakran úgynevezett hibaüzenet nélkül (fail silently) történik, azaz a küldő nem értesül a levelek sikertelenségéről. De a gyakorlatban általában a sikertelen levélkézbesítésről egy értesítést kap a küldő, amiben szerepel a sikertelenség oka is. A levélszolgáltatásokat biztosító cégek (pl. Google, Yahoo, stb) tömeges levélmennyiséggel dolgoznak naponta. Ehhez általában saját privát felhőt üzemeltetnek, melyben gyakran több levelező szerver is helyet foglal a terhelés elosztása végett. Lépés D: Email sor Az idegen hálózatba küldött levelek elsőként egy levélsorba kerülnek be más kimenő levelek mellé. A levélsor lényegében egy olyan tároló, amely képes a kimenő leveleket tárolni és azok küldését ütemezni. Erre azért van szükség, mert nagyszámú kimenő levél esetén eszközök túlterhelődhetnek. Az üzenetsor segítségével a küldési folyamat szabályozható, bizonyos időnként megadott számú levél kerül kiküldésre csak. A többi levél pedig addig várakozik. A leveleket az MTA továbbítja a sorból a címzett felé. Lépés E: Haladás MTA-ról MTA-ra Amikor egy levél elhagyja az üzenetsort, belép az Internet hálózati felhőjébe, ahol szerverről szerverre továbbítódik, amíg el nem ér a címzetthez. A felhő hálózatában lévő összes MTA-nál a levélnek meg kell állnia egy rövid időre és az úgynevezett DNS (Domain Name System) névkiszolgálótól megkérdezi a következő, a végcél irányába mutató MTA címét. Egy levél útja mindig az aktuális szerverek és MTA-k elérhetőségétől függ. Elképzelhető, hogy bizonyos hálózati részek kiesnek egy időre. A globális internet hálózatában ez nem okoz gondot, ilyenkor a levél egy másik úton jut el a címzetthez. Tehát az azonos címzettnek küldött levelek nem biztos, hogy mindig ugyanazon az útvonalon érnek célba. Ahhoz, hogy a címzett IP címét és postaládáját be tudjuk azonosítani, az MTA-nak ismét a DNS-hez kell nyúlnia, amelyet különböző szerverek csoportja alkotja az Interneten belül. Az MTA egy úgynevezett MX record bejegyzést keres a DNS bejegyzései között. Ez az adat megmutatja, hogy a postaládát tartalmazó szerver hol található. Mindezek után a levelet küldő MTA megkérdezi a cél számítógépet, hogy fogadja-e a levelet, van-e egyáltalán olyan postafiók. Amennyiben minden rendben van, a levél kézbesítődik. (A valóságban a leírtak egy kicsit bonyolultabbak a vázoltaknál) Lépés F: Tűzfalak, Spam és vírusírtók A levelesládákat szolgáltató számítógép legtöbb esetben tűzfallal és különböző levélszűrőkkel van ellátva. Mielőtt egy levél kézbesítődik ellenőrizni kell nem tartalmaz-e vírust, vagy egyéb úgynevezett spam tartalmakat. A levél csak ezután léphet a tűzfalon belülre. Kártékony levelek (vírus, mailware) esetében a feladó értesül a kézbesítés sikertelenségéről. Spam esetében azonban nem. Azt, hogy mi minősül spamnek nem könnyű eldönteni. Számos mesterséges intelligenciára alapuló megoldást fejlesztettek ki, melyek már képesek hatékonyan szűrni ezeket a leveleket, azonban az emberi találékonyság, a spam-ek sokszínűsége miatt előfordulhat, hogy spam üzenet érkezik a postaládánkba. Mindezek után a levél megérkezésekor az MTA megkéri a helyi MDA-t, hogy helyezze el a levelet a helyes postaládába. 3.2 Az email cím felépítése

Bármely email cím 3 részből tevődik össze. Vegyük alapul a következő példát: A cím egyes részei pedig: valaki@valahol.hu valaki: A címzett postafiókjának neve. A nevet szabadon lehet választani a postafiók megnyitásakor. Bármilyen egyedi karaktersorozat lehet, nem kötelező a tulajdonos nevéből származtatni. Lehetőleg ne tartalmazzon szóközt, pontot a végén, és ékezetet se. Az írásjelek használata korlátozott: kötőjel, pont, aláhúzás lehet benne, kérdőjel, csillag, törtvonal nem. Nem kezdődhet számmal sem. @: avagy kukac. Az email címek legfőbb jellegzetessége, kötelező elem. Elválasztja az azonosítót és a folytatást. valahol.hu: a postafiókot üzemeltető szerver domain neve. A.hu az ország kódja. Pl..hu Magyarország,.ro Románia jele. Természetesen vannak megkötések az email címek elnevezésében. Általánosan elmondható, hogy az ASCII karaktereket szabad használni és mellőzni az olyan különböző speciális karaktereket, mint a /, =, *, stb. Vannak olyan levelező rendszerek, amelyek még az "_" jelet sem engedik meg. A kialakult trend alapján egy családi nevet a következőképpen szoktak postacímmé alakítani: 3.3 A levél szerkezete Egy elektronikus levél számos részből tevődik össze: teszt.elek@valahol.hu Címzett (To): a címzett email címe, kitöltése kötelező. Ha egy levélnek több címzettje van, akkor az email címeket pontosvesszővel választjuk el egymástól. Másolat (CC = Carbon Copy): annak az email címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de a mezőt nem kötelező kitölteni, tehát van, hogy nem is látjuk. Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik szintén kapnak másolatot a levélből, de a címzett ezt nem látja, míg a Másolatot kapók nevét igen. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezőt sem kötelező kitölteni. Tárgy (Subject): levél tárgyának rövid (tőmondatos) megfogalmazása, kitölteni nem kötelező, de illik, e nélkül is célba ér a levelünk. Dátum (Date): Ez a mező tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezőt a levelezőrendszer automatikusan odailleszti a levélhez. Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megírt szöveget. A Szövegtörzs része az Aláírás. A legtöbb levelező program lehetővé teszi az aláírás fájl létrehozását. Ebben a kis fájlban rögzíthetjük aláírásunkat, amely a nevünkön, titulusunkon kívül a legfontosabb adatainkat tartalmazhatja, automatikusan odakerül minden elküldött levél végére, így ezt nem kell minden alkalommal begépelnünk. Maga szövegtörzs több formában is megjelenhet. Míg korábban főként csak szöveges (text) tartalmakat küldtek egymásnak a kommunikálók, addig ma már főként a levelek törzse HTML leíró nyelvben és formában utazik a hálózaton. Ez lehetővé tesz egy bizonyos fokú minimális formázhatóságot a levélnek, például bizonyos részeket akár félkövérrel emelhetünk ki, de akár képet is tehetünk a törzsbe nem csatolmányként. Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezőbe, amely bármilyen bináris állomány lehet, pl. dokumentum, kép, futtatható program. A levelező rendszerek előszeretettel ellenőrzik a csatolmányok belsejét is. Rosszindulatú csatolmány esetében a levél visszautasítódik. Tipikus példa az, amikor egy futtatható állományt szeretnénk küldeni. A levelező rendszerek többsége ezt már nem támogatja a rengeteg vírus és kémprogram terjedése miatt.

4 Levelezés a gyakorlatban A levelezésnek számos formája van. Amennyiben szorítkozunk a hétköznapi használatra, miszerint postafiókunkat valaki szolgáltatja számunkra, úgy általában két lehetőség kínálkozik a levelek olvasására. Használhatjuk a szolgáltatók által nyújtott webes felületet a böngészőben, vagy valamilyen előre telepített kliens program segítségével végezzük a levelezést. Mindkét megoldásban a közös az, szükség van egy olyan szolgáltatásra, amely a levelezést biztosítja számunkra. Napjainkban szinte mindegyik Internet-szolgáltató (pl. UPC, Digi, stb) biztosít az előfizetői postafiókokhoz web-alapú elérési lehetőséget. A gyakorlatban valamiért ezeket nem nagyon használják személyes levelezésre. Inkább más, általában (nem mindig) valamilyen ingyenes levelező-szolgáltatót veszünk igénybe a levelezéshez. Néhány ismertebb szolgáltató az alábbi: Nemzetközi szolgáltatók: Gmail Yahoo! Mail GMX Mail Microsoft Outlook.com Apple icloud Magyar szolgáltatók: Freemail Citromail Indamail Vipmail Mivel mindegyik külföldi szolgáltató már rendelkezik magyar felülettel is, így hazánkból is előszeretettel használják őket, nem vagyunk kötve a magyar szolgáltatókhoz. Főként azért is fontos ez, mert általában a külföldi szolgáltatók komplexebb szolgáltatást (pl. tárhely mérete, stb) biztosítanak. 4.1 Web alapú levelezés A web alapú levelezés során a világ bármely pontjáról elérhetjük postafiókunkat egy Internetkapcsolattal rendelkező számítógépről, így nagy rugalmasságot biztosít. Előnye, hogy csupán egy böngésző program szükséges a használatához. A mai levelező szolgáltatók nagyon letisztult felülettel rendelkeznek azért, hogy bárki, minimális informatikai tudással is tudjon levelezni. Használata nem igényel bonyolult beállításokat, mindössze egy egyszerű regisztrációs folyamaton kell végighaladnunk. A regisztráció során általában egy felhasználó nevet és egy jelszót kell megadni, bizonyos esetekben a biztonságosabb fiók érdekében mobilszámot is kérhetnek. A belépés után gyakorlatilag egy egyszerűbb felülethez jutunk. A web alapú levelezés nem nyújt annyi lehetőséget, amennyit a kliens alapú programokkal elérhetünk. De ez sok esetben nem is cél. 4.2 Levelező-kliens alapú levelezés A levelező-kliens program egy számítógépünkre telepített alkalmazás, amely lehetőséget biztosít a levelek kezelésére, küldésére, fogadására, valamint további levelezéssel kapcsolatos kényelmi funkciót biztosít. Célja azonos a webes levelezéssel, de mivel más technikával készült, mint a webes társa, így sokkal több lehetőséget tud nyújtani számunkra. A program segítségével ugyanazt a postafiókot érjük el, amit a webes levelezés kapcsán is. Tehát ha regisztráltunk például a GMail szolgáltatónál, akkor leveleinket megnézhetjük online a böngészőben vagy akár a számítógépünk egyik kliens programjával is. Használatuk során előnyt jelenthet, hogy online kapcsolatra csak a levélküldés illetve -letöltés idejére van szükség, a levél megírása illetve a letöltött levelek olvasása kapcsolat nélküli, ún. offline módban is lehetséges. Hátrányként említhető, hogy az így letöltött levelek, továbbá az elküldött leveleink másolatai

sokszor (nem mindig) az otthoni gépünkön tárolódnak, így azok nem hozzáférhetők egy másik, pl. iskolai vagy munkahelyi gépen. Néhány ismerebb kliensprogram: Mozilla Thunderbird (ingyenes), em Client, Inky, Claws Mail, Microsoft Outlook (része a Microsoft Office irodai programcsomagnak), Outlook Express (része a Windows operációs rendszernek). 4.3 Protokollok megkülönböztetése A kliens alapú levelezés során felmerül a portabilitás problémája. Amennyiben több számítógépet is használunk egyszerre (pl. otthon és munkahely), akkor természetes elvárás az, hogy mindkét helyen megtalálhatók legyenek ugyanazok a levelek. A kliens program a levelező szerverről le kell töltse a leveleket, amelyeket pedig a program fog megjeleníteni. Küldés során pedig a levelező kliens programunk felveszi a kapcsolatot a postafiókunk szolgáltatójának szerverével (pl. Gmail) és a levél rajta keresztül kerül elküldésre. A gyakorlatban ennek lebonyolítására két fő kapcsolati protokollt dolgoztak ki: imap (Internet Message Access Protocol) és pop3 (Post Office Protocol). A szolgáltatók ma már általában mindkét megoldást kínálják a felhasználók számára. Nagyon fontos, hogy megértsük a kettő közötti különbséget, mert alapjaiban befolyásolja a kliens alapú levelezést. Mi a különbség az IMAP, POP3 és az SMTP protokoll között? POP3: A levelező kliens és a szerver nincs szinkronban egymással. A leveleket letölti, de ha ezután bármit módosítunk a letöltött leveleken, azok csak helyi módosítások, a szerveren nem jelennek meg. A legnagyobb probléma az elküldött leveleknél jelentkezik. Ha egy pop3-as fiókunk van, és az otthoni gépről küldünk levelet, akkor az a munkahelyei gépünkön az elküldött levelekben nem fog megjelenni. Sok esetben ez nem jelent problémát, de vannak helyzetek, amikor égetően fontosak lehetnek. Tehát más számítógéppel, telefonnal már nem fogjuk tudni szinkronizálni a leveleinket. IMAP: A levelező kliens szinkronban tartja a két oldalt: a szerveren és a helyi levelek is ugyanazok. Csak ha lokálisan töröljük a leveleket, azután fognak a szerverről is törlődni. Ha több eszközt is úgy állítunk be, hogy szinkronban legyen a szerverrel, akkor ezáltal egymással is szinkronban maradnak: Egy lokálisan törölt levél törlődni fog a szerverről és következő bekapcsolásnál például a telefonról, másik számítógépről is. SMTP: Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) a levelek küldéséért felelős protokoll rövidítése. Ez egy de facto (~ kváziszabványos) kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására. Definiálja azt a szervert, amelyen keresztül a kimenő levelek mennek. A szerver neve névkonvenciók alapján általában mail.valami.hu, vagy smtp.valami.hu, de tetszés szerint bármilyen elnevezést kaphat. Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet. A küldő SMTP szerver az a kiszolgáló szerver, ami a levelezőtől megkapja a levelet és a levélben megadott címzett(ek) fogadó SMTP szerverének átadja. Azt, hogy a levelező szolgáltatónknak mi az smtp címe, általában a szolgáltató weboldalán található leírásokból tudhatjuk meg. Az SMTP a levelek küldéséért felelős protokoll. Definiálja azt a szervert, amelyen keresztül a kimenő levelek mennek. Az internetszolgáltató nevének és az smtp rövidítés keresőbe történő írása gyorsan kideríti a beállításhoz szükséges adatokat. Egyes levelező rendszerek (pl. gmail) saját smtp kiszolgálóval rendelkezik, ezt mindig az adott rendszer (citromail, vipmail, freemail stb.) súgójából deríthetjük ki (pl. Google: smtp.gmail.com).

4.4 Okostelefonok használata Manapság már az okostelefonok használata nagy népszerűségnek örvend. A készülék választék széleskörű, az áruk egyre olcsóbb, gyakorlatilag lassan mindenki számára elérhetők. A levelezési szokásokat ez alapjaiban befolyásolja. A telefonok folyamatosan be vannak kapcsolva, és a mobilinternet is már sokak számára elérhető. De ha nem is, akkor otthon biztosan van egy wifi hálózat, amire rácsatlakozhatunk és gyorsan megnézhetjük a leveleinket. A mai üzletemberek el sem tudnák képzelni életüket e megoldások nélkül. Okostelefonon való levelezésre szintén a korábban említett megoldás áll rendelkezésre: webes vagy kliens alapú. A legnagyobb levelező szolgáltatók már biztosítanak mobil nézetet is a webes levelezésre, de sokkal kényelmesebb megoldást nyújtanak a kliens alapú megoldások. A levelező kliens folyamatosan futhat a háttérben és bármikor tud minket értesíteni ha levél jön valamelyik email címünkre szemben a böngészős megoldással. Az emberek és főként a fiatalabb generáció így sokkal dinamikusabban tudnak egymásnak reagálni. Az alábbi kép egy példát mutat be az Androidon-on történő levelezésre. Androidon történő levelezés egy példája A Google Play Store-t böngészve számos levelező alkalmazással találkozhatunk. Használatuk nagyjából megegyező és kényelmes. 5 A jövő Az elektronikus levelezés nem újkeletű dolog. Bármennyire gyorsan fejlődik is az informatika világa az elektronikus levelek nem fognak eltűnni a közeljövőben, jelenlétére szükség lesz sok év múlva is. Felmerült azonban az igény egy másfajta kommunikációs formára is, az úgynevezett azonnali üzenetküldésre. Az okostelefonok megjelenésével az emberek egyre többet vannak a neten, így sokkal egyszerűbb elérni egymást. Az azonnali üzenetküldő alkalmazások a korábbi chat programok modern változatának tekinthetők. Jellemzőjük, hogy azok az emberek/barátok akik online vannak és korábban megosztották egymással a kapcsolatukat, látják egymást és azonnal üzenhetnek is. Tipikusan ilyen alkalmazás a Viber, Facebook Messenger, Skype, stb..

A levelezők és az azonnali üzenetküldő alkalmazások nem rivalizálnak, hanem kiegészítik egymást. Az elektronikus levelezés mindig egy rendezettebb formát ad a kommunikációra, ahol a leveleket szűrni lehet, mappákba helyezni, rendszerezni. Az azonnali üzenetküldés inkább pillanatnyi kommunikációt biztosít. Napjaink egyik fő törekvése, hogy e két irányt valahogy egy kalap alá hozzák.