MINI - MAX K-60EH / G-40EH t í p u sú asztali k e l t e t ő g é p m ű sza k i l e í r á sa és keze l é si útmutatója Az Ön által vásárolt gép alkalmas bármely baromfi és egyéb szárnyas állat tojásainak keltetésére, az adatok tyúktojás méretére vannak megadva. MŰSZAKI JELLEMZŐK: TÍPUS K-60EH G-40EH Kapacitás kézi forgatással (db) 60 Kapacitás forgató tálcával (db) 40 Bújtató tálca (tartozék/db) 1 1 Forgató tálca 1 Páratálca (db) 2 2 Méretek (cm-ben) 40 x 52 x 22 40 x 52 x 22 Súly (kg) 9 9 Fűtés 60 W ellenállásfűtés 60 W ellenállásfűtés Hálózati feszültség 230 V 230 V A műszaki változtatás jogát fenntartjuk! Szerkezeti anyaga élfóliázott bútorlap (lv.: 18 mm), üvegezett ajtó béka zárral, tömítetten szerelve. Hőmérséklet szabályzása elektronikus. Hőmérséklet ellenőrzés külső leolvasású, tizedes beosztású hőmérővel történik. ÉRINTÉSVÉDELEM! A gép csak földelt konnektorból üzemeltethető, mivel az ellenállásfűtés fémhálón van elhelyezve! A gép minden egyéb része kettősszigetelésű! FIGYELEM! A készülék belsejébe nyúlni tisztítás céljából is csak akkor szabad, ha a villásdugót kihúztuk a konnektorból! 1
A gépet egy méternél magasabb huzatmentes helyre tegyük! Üzembe helyezés előtt a gépet állítsuk vízszintbe, hogy a páratálca feltöltésekor ne folyjon víz a gépbe. A gép csak a négy lábára állítva üzemeltethető 18-25 C fok közötti helyiségben, a vonatkozó szakirodalmak a keltetést 20 C hőmérsékletű helyiségben ajánlják. A 34-35 mm-nél kisebb tojások keltetésénél pl. 25-30 grammos japán tyúktojásoknál, de főleg a 20-24 mm-es fürjtojások keltetésénél különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra és a hőmérő törés elleni védelmére. A keltetőbe belógó hőmérő végének mindig a bennlévő tojások felett kell elhelyezkednie, kb. 3 5 mm-rel feljebb. Így méri a valós tojáshőmérsékletet. Üzembe helyezés előtt 38,5-39,5 C fokos hőmérsékletű vízbe téve ellenőrizzük, hogy a higanyszál szállítás közben nem szakadt-e meg a hőmérőben! A gépet 38,5-39 Celsius fok közötti értékre beállítva szállítjuk erre az értékre a bekapcsolást követő 2-4 óra elteltével áll be a gép. Előfordulhat, hogy a hőmérő nem a műhelyben beállított értéket mutatja az eltérő elhelyezési körülmények miatt. Ne állítsunk rajta, csak kb., 4 óra eltelte után. Ha mégis szükséges a hőmérséklet változtatása, úgy a / + / mint a / - / irányba egyszerre csak 0,5 mm-t mozdítsunk a kezelő gombon és csak kb. fél óra kivárása után állítsunk ismét, ha szükséges. Ha a " B " jelű LED világít, akkor kiolvadt a belső 0,5-0,8 A - os üvegbiztosíték, amely a szabályzó fedelének levétele után látható és cserélhető. Ha az " F " jelű LED világít, akkor a fűtés folyamatos, ezt figyelve 39 C nál lehet finoman (-) irányba fordítva addig, amíg ki nem alszik a fény, mert a hőtehetetlenség még 0,3-0,5 C-t úgyis emel. FONTOS! A jó keltetési eredmény főképp a keltetendő tojások minőségétől, de emellett a keltetőgép kezelésétől is függ. Számtalan olyan ok van, amely kevésbé sikeres, vagy sikertelen keltetéshez vezethet. A legtöbb azonban nem a gépben keresendő és csak a körülmények pontos ismeretében deríthető fel, ezért sikertelen keltetés esetén a részletes tájékoztatást küldő vevőknek írásban nyújtunk segítséget! 2
AJÁNLÁSOK: A jó keltetési eredmény elérése érdekében célszerű, ha azonos nagyságú és fajtájú tojásokat teszünk a gépbe. Bármely fajta esetében a túl nagy és a túl kicsi tojásokat tegyük félre, és ugyanígy járjunk el a túlzottan keskeny, hosszúkás és a labdaszerűen gömbölyű tojásokkal, mert ilyen tojások esetében gyakori a gyenge csibék kelése. A tojások legyenek tiszták, anélkül hogy megmosnánk őket. Ha mégis mosni kell a mosóvíz legalább 5-10 C -al melegebb legyen, mint a tojás hőmérséklete. Majd ne töröljük, hanem hagyjuk leszáradni a vizet. A keltetésre szánt tojások ne legyenek 5-8 (max. 10)napnál idősebbek, de 24 óránál frissebbek sem. Idősebb tojásoknál a kelési arány lényegesen kisebb lehet. A tojásokat tilos tintával, filctollal és alkoholos tollal jelölni, csak a grafitceruza ajánlott. Télen 1-1,5 óránként gyűjtsük, hogy ne szenvedjenek fagykárt, tárolni 10-15 C fok között ajánlott, a melegen tárolt tojások sok nedvességet vesztenek, ami ugyancsak csökkenti a kelést. Ajánlott a tojásokat csúcsával felfelé tárolni, naponta 1 alkalommal átmozgatni a hosszabb tárolás esetén. KELTETÉSI ÚTMUTATÓ: A tojásokat fekve helyezzük úgy az előkeltető görgős tálcára (ha, van ilyen a géphez) valamint a dróthálós bújtató tálcára is. Forgatás: a görgőstálcát kissé megemelve vegyük ki a többszörös tojás forgás elkerülése végett, görgős tálcával; lassú előre húzása és kb. 12 óra múlva hátra tolása, a bújtató tálcán egyenként kézzel 180 -ot kell fordítani a tojásokon, egy-egy forgatás alkalmával a hossztengelyük mentén, guruló fordítás. A tojások gépbe helyezése után az első napon nem forgatunk, a forgatás a 2. nap reggel kezdődik. A tojásberakás napja a 0. nap. A csekély (+)0,5 (-)0,5 C -on belüli hőingadozást, ha előfordul, ne állítsunk a szabályzón (lásd a 2. oldalon leírtakat). 3
LÁMPÁZÁS: A tojásokat 7-10 naptól kezdve lehet átvilágítással ellenőrizni. Így az alábbiak állapíthatók meg, a keltetés eltelt napjai alatt: kellő mennyiségű volt-e a pára, illetve sok, vagy kevés volt-e. Továbbá a 7. napon, vagy az azt követő 1-2 nap az átvilágításkor az alábbiak láthatók; hajszálerek kialakulása és egy kis lüktető pont, az embrió szíve. kb. 2cm kb. 1,5cm kb.0,5cm Túl nagy légkamra: kevés volt a pára Normál légkamra: megfelelő volt a pára Túl kicsi légkamra: sok volt a pára Ha mozgatásra egy lassan elmozduló kristályosan csillogó sötét részt látunk, akkor az biztosan fiatlan. A 14. naptól, vagy azt követően egyre sötétedő és figyelmes vizsgálattal láthatóan mozgó beltartalmat fedezhetünk már fel. A fiatlan tojásokat ajánlatos kivenni a gépből. A napi forgatás, illetve hűtés alkalmával hasznos, ha a tálca szélein lévő tojásokat felcseréljük a tálca középső részein lévőkkel, az egyenletesebb hőfelvétel érdekében, de nincsen rá feltétlenül szükség, ha nem fal mellett van és a hátfalát nem tolták szorosan a falhoz. (Ez egyébként sem jó elhelyezési mód). A napi forgatások száma általában kettő, reggel és este, de legfeljebb napi három. A várható kelés előtt 3 nappal már nem kell forgatni a tojásokat. Ha görgős forgatótálcán voltak eddig, a 18. nap este, akkor óvatosan rakjuk át a tojásokat a bújtató tálcára /tyúktojások esetén/. 4
FIGYELEM! A túlpárásodás miatt sok kifejlett állat befulladhat a tojásokba, de a gép is károsodik. Ezt szíveskedjenek a többi baromfi keltetésénél is figyelembe venni. A víztálcával soha ne fedjük le a fenéklapon lévő két furatsor egyikét sem, mert akkor lecsökken az oxigén után pótlás (légcsere). A tojás önhő emelkedését és az arra történő odafigyelést, lásd a mellékelt keltetés technológiai táblázatban. Tapasztalati alapon az alábbiakat ajánljuk: Esős, párás napokon egy tálca is elég lehet a párologtatáshoz, száraz napokon viszont két víztálca alkalmazása ajánlott 12-14 napig. A kelés alatt és a piheszáradás közben előfordulhat az ablak alsó részének párásodása, ami 60% feletti pára jelenlétére utal, a kicsapódott víz többletpárát okoz, ezért egy-két alkalommal töröljük le. A 18. nap után feltétlenül legyen mindkét tálcában víz. FIGYELEM! A felhasználói visszajelzések alapján, a mikrohullámú sütő közelében elhelyezett keltetőben az öszszes tojásban elhal a csibe embrió! ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ! A kibúvás után kb. 16 órával vegyük ki, de csak a leszáradt csibéket. A kelés közben feleslegesen ne nyitogassuk a gép ajtaját, csak a szükséges víz után-töltése esetén és a permetezéskor. KELTETÉSI AJÁNLÁS BAROMFI FAJTÁNKÉNT: TYÚK, DÍSZBAROMFI: Keltetési idő 20-22 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C közötti. Hűtés a 7. naptól (naponta) kétszer, a 18. nap estéig. A tojásokat a gépen kívüli hűtések alkalmával, a 10-11. naptól gyengén permetezzük le 40 C -os vízzel, majd hagyjuk hűlni 5-10 percig. Ezután forgassuk meg és tegyük vissza a gépbe. Bujtatás alatt 38,3-38,5 C legyen és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 18. naptól. 5
KACSA, LIBA: Keltetési idő fajtától függően 26-28 illetve 29-31 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C között. A gépen kívüli hűtés a 7-8 naptól, kacsánál napi 20 perc, libánál napi 30 perc és ekkor kell permetezni a tojásokat a hűtés és forgatás előtt langyos vízzel. A libatojásokat a 15. naptól 2-3 naponta 38 C -os vízben 0,5 percre lehet még beletenni, ami ismert keltetői gyakorlat. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 25. ill. libánál a 27. naptól. PULYKA, GYÖNGYÖS : Keltetési idő kb. 26-28 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C fok között. A tojásokat a 4. naptól naponta egyszer 5-10 percig a gépen kívül hűteni kell, míg a 10-12 naptól naponta egyszer permetezni a hűtés és forgatás langyos vízzel és reggel, este 10-15 percet ismét hűteni kell. Bujtatás alatt 38,2-38,3 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 25. naptól. FÁCÁN: Keltetési idő 22-24 nap, hőmérséklet 38,5-39,5 C fok között. A 3. naptól 3-5-szöri forgatás, és napi egyszeri 10 perces hűtés szükséges. Minden forgatás előtt a gépen kívül lévő tojásokat kevés langyos vízzel kell permetezni. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 21. naptól. FÜRJ: Keltetési idő 16-18 nap, (kaliforniai copfos és más díszfürjek 22-24 nap) hőmérséklet 38,5-39 C-os. Az első 60 órában nem forgatjuk, utána a kelés előttig napig kétszer, a kis tojásokat hűteni napi 5 percet szükséges az 5-13 napokon, permetezni a 12-15 napokon kevés langyos vízzel kell. Bujtatás alatt 38-38,2 C és napi háromszori csak permetezéssel történő hűtés a 16. naptól. 6