Fizikai tulajdonságok mérések

Hasonló dokumentumok
- 1 - KÉPLETEK ÉS SZÁMPÉLDÁK A SŰRŰSÉGMÉRÉS FOGALOMKÖRÉBŐL ANYAGSŰRŰSÉGMÉRÉS. Oldat Sűrűség [g/cm 3 ]

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

A xilol gőz alsó robbanási határkoncentrációja 1,1 tf.%. Kérdés, hogy az előbbi térfogat ezt milyen mértékben közelíti meg.

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ü ű ü ü Ó ü

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ú ú ű Ó

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

PORTFÓLIÓ KEZELÉSI SZERZŐDÉS

A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.

Ó Ó ó ö ó




ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Á ű ó ó

ä ä

ő ő Ó

ü ú ú ü ú ú ú ú

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ű ő ő ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

Á Ü É Ü Ú Ü É

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

Ó ú ú

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

É É Ö

É Á Á Ö Á

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő



í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

ű ű ű ű ú Í

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Szilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

NATRII HYALURONAS. Nátrium-hialuronát

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

7. osztály, minimum követelmények fizikából

SZUPERKRITIKUS FLUID KROMATOGRÁFIA KROMATOGRÁFIÁS ELVÁLASZTÁSI TECHNIKÁK

HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTAN II.

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

Munkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra

Portfóliókezelési keretszerződés

A diszkrimináns, paraméteres feladatok a gyökök számával kapcsolatosan

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü

Talajmechanika. Aradi László

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü ő ü ü ő ő Á ü Ö ő ő ő ő ő ü ő ú ő ü ü ő ü ő ő ü ü ő ú ú ü ő ü ü ő ő ő ú ő ő ú ő ő ú ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZÁMÁRA KÉPLETGYŐJTEMÉNY 1.0 VERZIÓ PÉCS SZERKESZTETTE: NÉMETH SZABOLCS

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Ü

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Átírás:

Épíőanyagok II - Laborgyakorla Fizikai ulajdonságok, érések

A fizikai ulajdonságok csoporjai Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Fajlagos felüle egaározása Szecseére-eloszlás egaározása Hidroecnikai ulajdonságuk és vizsgálauk Hőecnikai anyagjellezők

1. Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 1. Sűrűség A szilárd anyagok a öegeloszlás szeponjából 3 csoporra oszaók: Töör anyagok (pl.: féek, űanyagok, üvegek) Porózus anyagok (pl.: beonok, keráiák) Halazok (pl.: ook, kavics, zúzokövek)

B2 Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Sűrűség: a kiszárío anyag öegének és öör (üreg- és pórusenes) érfogaának ányadosa Aol: a kiszárío anyag öege a kiszárío anyag öör érfogaa Mérékegysége: kg/ 3 g/c 3 Mérése: piknoéerrel

4. dia B2 ierziós folyadék leírása BT; 2009.08.28.

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Piknoéeres sűrűségérés 1 üres piknoéer öege 2 piknoéer + pórusenes szilárd anyag öege 3 piknoéer + pórusenes szilárd anyag + anyag felei folyadék öege 4 piknoéer + folyadék öege

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk A száíás enee: 1. anyag felei víz öege: 3 2 2. pórusenes szilárd anyag öege: 3. pórusenes szilárd anyag érfogaa: 2 1 4 4 1 3 2 folyadék 4. az anyag kerese sűrűsége: 2 1 4 1 folyadék 3 2

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 2. Tessűrűség Tessűrűség: az egységnyi érfogaú erészees anyag öege Aol: az anyag öege az anyag esérfogaa a benne lévő pórusokkal együ Mérékegysége: kg/ 3 g/c 3

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Tessűrűség érése szabályos alakú es eseén I. Tolóérő

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Tessűrűség érése szabályos alakú es eseén II. Mikroéer

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Tessűrűség érése szabályalan alakú es eseén I. Arciédesi érleg idroszaikai lebegési ódszer

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Tessűrűség érése szabályalan alakú es eseén II. Mor-Wespal féle érleg

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 3. Töörség Töörség: az egységnyi érfogaú anyagban a öör anyagrész aránya Aol: öörség öör anyag érfogaa esérfoga anyagsűrűség essűrűség A eljesen öör anyag öörsége 1, a porózus anyag öörsége egközelíi a nullá

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 4. Poroziás Pórusok fajái Kövekező ípusoka különbözeeünk eg: Nyio pórusok Zár pórusok Kapillárisok

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Poroziás: egységnyi esérfogaú anyagban a pórusok részaránya % -ban p p 1 100 1 100 100 1 100 1 100 100 Poroziás = 1 - Töörség

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 5. Lászólagos poroziás Lászólagos poroziás: a nyio pórusok érfogaának viszonya az össz. érfogaoz (érfogaszázalék) p L Aol: L, nyio L,nyio nyio pórusok érfogaa 100 % esérfogaé Nyio pórusok érfogaa = pórusokba bejuo víz öege: n sz

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk p L n sz 100 sz n sz n sz p 100 L 100 sz sz p % p p L L f p L

Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk 6. Halazsűrűség Halazsűrűség: az egységnyi érfogaú ese kiölő darabos anyag öege Aol: öeg alazérfoga 7. Halazöörség

8. Hézagosság Töegeloszlással kapcsolaos ulajdonságok és vizsgálauk Hézagosság - ézagérfoga: szecsék közöi ézagok viszonya az össz. érfogaoz képes 1 1 9. Halaz összöörség ö ö 10. Halaz összporoziás 1 1 1 ö ö p 1 1 1

Hidroecnikai ulajdonságok és vizsgálauk 1.ízaralo ízaralo: porózus anyagok, alazok vízarala az a ennyiség, ely abból 105-110 110 C on öegállandóságig való száríással elávolíaó sz sz 100 % 2. ízfelvéel, vízfelvevő képesség (elíési vízaralo, vízelíés) f n sz sz 100 % A nyio pórusok egelnek vízzel (ázaás)

Hidroecnikai ulajdonságok és vizsgálauk 3. Nedvességfelvéel (szorpció) Nedvességfelvéel: az anyagok olyan ulajdonsága, ogy a levegőből a kapillárisaikba vize vesznek fel, illeve onnan vize adnak le indaddig, íg az egyensúlyi állapo be ne kövekezik Az egyensúlyi állapooz arozó nedvességfelvéel: az egyensúlyi y nedvességaralo Az egyensúlyi y állapo függ: környező levegő őérséklee levegő nedvességarala

Hidroecnikai ulajdonságok és vizsgálauk 4. ízfelszívás ízfelszívás: porózus anyagoknak az a ulajdonsága, ogy a közvelenül érinkező részeiben a kapillárisaások folyán vize képesek felszívni 5. íz áaolásával szebeni viselkedés Csoporosíás a vízáereszés éréke szerin: ízalan az anyag, a ado vasagság és víznyoás eseén vize ne enged á ízzáró az épíőanyag, a ado vasagság és víznyoás eseén csak annyi víz aol á raja, aennyi a víznyoással ellenées felüleen el is ud párologni ízáeresző ő az anyag akkor, a víznyoás aására á a víz a pórusokon kereszül áfolyik

Hidroecnikai ulajdonságok és vizsgálauk 6. Fagyállóság Fagyállóság: a porózus épíőanyagok olyan ulajdonsága, ogy váraó élearauk során a víz és a fagy együes aására anyagulajdonságaik lényegesen ne váloznak eg Porózus anyagok fagy iai önkreeneele rész- ben a érfoga-növekedés közben kelekező jég feszíő aása, részben a irelen őérsékle- válozás okoza úzófeszülségek ia köve- kezik be