Különben ez nem tartozik mostani tárgyamhoz s a jelzett polygon-részletek kiszámítását mindenki a megszokott eljása szerint teljesítheti. Az erdészeti műszótár szerkesztése köréből. Az erdészeti műszótár szerkesztő bizottságának 1899. évi márczius hó 25.-én megtartott ülésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: dr. Bedö Albert elnök, Arató Gyula, Benczc. Gergely, Cséti Ottó, Csiby Lőrincz, Illés Nándor, Eózsay Rezső és Vadas Jenő szerk. biz. tagok. Fekete Lajos és Sohő Jenő szerk. biz. tagok az ülésen hivatalos elfoglaltság, illetve betegség miatt nem jelenhettek meg- I. A szerk. bizottság elnöke az ülést megnyitván, előrebocsátja, hogy annak összehívása az orsz. erd. egyesület igazgató-választmányának 1898. évi október hó 13.-án hozott ama határozatából folyólag vált szükségessé, melylyel az erdészeti műszótár szerkesztő bizottsága újonnan megalakittatván egyszersmind a munkálatok felvételére felhivatott, kívánatos lévén, hogy a szerk. bizottság a további munkálatok főbb irányelveit meghatározza. E bejentés után elnök indítványára a szerk. bizottság előadójául Arató Gyula biz. tag választatik meg. II. Elnök előterjesztésére a bizottság azokat a megállapodásokat, melyeket az erdészeti műszótár szerkesztése ügyében 1882-ben kiküldött bizottság javaslataiból az egyesület igazgatóválasztmánya az 1882. évi deczember hó 7.-én tartott ülésen magáévá tett, a tárgyalás alapjául általánosságban elfogadván, ezeket a megállapodásokat pontról-pontra tárgyalás alá vette s azokat részben megtartva, részben módosítva vagy kiegészítve, a műszótár kellékeire és kidolgozásának módozataira nézve a következő pontokba foglalt megállapodásokra jutott: A) Az erdészeti műszótár kellékeire nézve megállapítja a bizottság, hogy a müszótárban olyan segédkönyvet kell a közönség számára kidolgozni, mely mindenkinek, tehát az irodalomban kevésbé jártas szakembereknek és az erdészeti ügyekkel foglalkozó nem szakembereknek is lehetővé tegye azt, hogy:
1. a magyar erdészeti irodalomban és a magyar erdőgazdasági élet közlekedési nyelvében használt és szükségelt, valamint a nép nyelvében élő összes erdészeti jelentőséggel biró szóknak és kifejezéseknek könnyen és fáradtság nélkül megtalálhassa szabatos értelmét, röviden előadott szakszerű magyarázatát és német szak-kifejezését; 2. a német erdészeti irodalomban előforduló, erdészeti jelentőséggel biró szók és kifejezések magyar jelentése és leghelyesebb kifejezése iránt tájékozást szerezhessen; 3. útmutatást nyerjen a szótárból arra nézve Is, hogy erdészeti magyar műszavaink s különösen az ugyanarra a fogalomra vonatkozó kifejezések közül melyek tekinthetők értelmileg és nyelvtanilag helyeseknek, elfogadhatóknak és jövőben használandóknak, melyek rosszaknak és másokkal kicserélendőknek, s végül, melyek egyáltalában kerülendőknek; 4. útmutatást nyerjen a szótárból egyszermind arra nézve is, hogy legalább a fontosabb erdészeti fogalmaknak kimerítő magyarázatát és illetve szakszerű tárgyalását az erdészeti szakirodalomnak melyik termékében (szakkönyvben, vagy folyóiratban) találhatja meg. Ezeknek a kellékeknek megfelelően a műszótárnak két részből, t. i. magyar-német és német-magyar részből kell állania, s az egyes részeknek akként kell szerkesztve lenni, hogy a magyarnémet rész a fentebb 1., 3. és 4. pontokba foglalt, a németmagyar rész pedig a 2. pontban megjelölt követelményeket kielégítse. B) A miiszótár kidolgozásának módozataira nézve a szerk. bizottság a fentebbiekben jelzett követelményekhez mérten a következő főbb irányelveket állapította meg: 1. A magyar-német részbe: vezető szó gyanánt fel kell venni a szakirodalomban s az erdőgazdaság közlekedési nyelvében használt, erdészeti jelentőséggel biró szókat és kifejezéseket, valamint a nép nyelvében élő tájszókat, nemkülönben azokat az újonnan képzett, vagy a nyelvben már élő szók közül erdészeti fogalmak megjelölésére alkalmazni kivánt szókat, melyeket az országos erdészeti egyesület az eddig használt kevésbé alkalmas szók vagy kifejezések helyett elfogadásra ajánl; felveendők továbbá 34*
azok az idegen nyelvekből kölcsönzött műszók, melyek nagy elterjedtséggel birnak s a közhasználatból eddig kiszoríthatok nem voltak; végül felveendők még azok a fontosabb elavult szók is, melyek a közhasználatból ugyan kiestek, azonban régibb szakmunkákban előfordulnak és jelentésüknek ismerete a munka megértéséhez szükséges. Az egyes szók és kifejezések tárgyalásának, azok használhatósága szerént, a következőképpen kell történnie. A tájszók és az elavult szók mellé csupán a helyesnek elismert magyar mesterszó vagy kifejezés írandó, minden magyarázat mellőzésével és a német jelentés nélkül; a tájszóknál azonban megjelölve lesz az a vidék is, hol használatban vannak. A rosszaknak talált szók és kifejezések mellett annak jelzéséül, hogy használatuk jövőre nem ajánlatos, a német jelentés s a magyarázat mellőzésével egyszerűen az a helyes, magyar szó vagy kifejezés irandó, melylyel a rossz helyettesítendő. Hasonló eljárás követendő az ideijen nyelvekből kölcsönzött szókkal és kifejezésekkel szemben is. Ez alól kivételnek csak akkor lesz helye, ha valamely rossz, magyar, vagy közhasználatban levő idegen szó vagy kifejezés, helyett egyelőre nem lesz jó magyar szó ajánlható. Ebben az esetben a vezető szót. el kell látni a megfelelő német jelentéssel, a szó vagy kifejezés által megjelölt fogalom rövid magyarázatával s egyszersmind a fogalmat kimerítően tárgyaló szakmunka vagy folyóirat idézésével, ugy, amint az a jó szók és kifejezések mellett alábbiak szerént történni fog. Világosság kedvéért azonban a kiküszöbölni kívánt szót vagy kifejezést mind a két esetben szembetűnő jelzéssel kell ellátni,, még pedig különbséget téve azok között, melyek addig, amig jóval felcserelhetők nem lesznek, ímegtürhetők és használhatók, s azok között, melyek egyáltalában kerülendők és körülírással vagy más módon, következetesen mellőzendők. A használatban levő és helyesnek elismert, valamint a rosszak vagy idegenből kölcsönzőitek helyett újonnan ajánlott jó szók és kifejezések mellett, mint vezérszók mellett fel kell venni: a) az illető fogalom megjelölésére használt német szót vagy kifejezést;
b) a szó vagy kifejezés jelentésének röviden előadott magyarázatát és illetve az általa megjelölt fogalom szakszerű megismertetését ; e) a szó vagy kifejezés, illetve az általa megjelölt fogalom kimerítő tárgyalásával foglalkozó szakkönyv vagy folyóirat idézését, s végül d) a fogalom megjelölésére használt s összegyűjtött összes tájszókat, de csak egyszerűen felsorolva. Azokra a szókra vagy kifejezésekre nézve, melyek rokonfogalmakat vagy az erdőgazdaság különböző ágazatainak ismeretkörében esetleg különböző fogalmakat is jelölnek meg, ez a körülmény a magyarázatban megemlítendő, s az eltérő fogalmak magyarázata szükség esetén a német jelentéssel, a források idézésével és a tájszók felsorolásával együtt, világosság kedvéért egymástól egészen elkülönítendő. Oly esetekben továbbá, ha a magyar-német rész valamelyik Tezérszója által megjelölt fogalmat a német jelentés, vagy viszont a német-magyar rész valamelyik vezérszója által megjelölt fogalmat a magyar jelentés nem fedné teljesen, avagy az egyik nyelv vezérszója által megjelölt fogalom a másiknál egészen hiányoznék : ez a körülmény a magyar-német részben adott magyarázat keretében szintén megemlítendő, mig a német-magyar részben esak egyszerűen hivatkozni kell arra a vezérszóra, melynél a szóban levő körülmény felemlítve és a szükséges magyarázat megadva van. Oly esetekben pedig, ha valamely fogalom megjelölésére a közhasználatban több, jónak elismert szó vagy kifejezés szolgál, a részletes tárgyalást csak a legjobbnak vagy legelterjedtebbnek ismert szó alatt egyszer kell adni, mig a többieknél erre a vezérszóra kell egyszerűen hivatkozni. A vezérszókhoz fűzött magyarázatoknak a fentebbiekbe foglalt követelmények szemelött tartásával lehetőleg röviden szövegezettnek kell lenniök, csupán a legszükségesebbek előadására szorítkozva, ami a műszótár használhatóságát inkább emelni, mintsem csökkenteni fogja; mert ami az egyes fogalmaknak részletesebb vagy kimerítő tárgyalását ilteti, arra nézve a műszótár a megfelelő forrás megjelölésével kellő útbaigazítást nyújt.
A forrásmunkák idézésére nézve az az elv tartandó szem előtt, hogy forrásmunkákul rendszerént a magyar szakirodalom termékei jelöltessenek meg, s ettől csak akkor történjék eltérés,, ha valamely fogalomnak kimerítő tárgyalását a magyar szakirodalom körében megtalálni nem lehetne. A forrásokra való hivatkozás kedvéért a szakirodalomnak mindama termékei, melyekre a müszótárban utalás történik,, czimük szerént felsorolva sorszámos kimutatásba foglaltatnak, ugy, hogy a hivatkozás egyszerűen csak két számmal fog történni, melyek közül az első a kérdéses szakmunkának (vagy a folyórat megfelelő évfolyamának) sorszámát, a másik pedig azt az oldalszámot mutatja, hol a fogalom kimerítő tárgyalását meg lehet találni. 2. A német-magyar részben, mely a zsebszótárak mintájára egészen egyszerűen szerkesztendő, a német szó vagy kifejezés mellett csak az illető fogalomnak megjelölésére használt vagy újonnan ajánlott jó magyar szót vagy kifejezést kell felvenni, még pedig a fogalomnak minden magyarázata nélkül, amennyiben ezt a magyar-német rész tartalmazza. Ebből a részből tehát a rossznak talált szók általában véve kihagyandók s olyan esetben, ha valamely német vezérszó által megjelölt fogalomra sem használt, sem újonnan ajánlott jó szavunk egyelőre nem lenne, a rossz szó helyett inkább a fogalomnak rövid körülírását kell adni, utalva a magyar-német résznek ama vezérszójára, mely alatt az illető fogalom magyarázata megtalálható. Ha mégis valamely rossznak talált magyar szót vagy kifejezést a német-magyar részben bármely okból felvenni kellene, ugy ennél ugyanaz a jelzés alkalmazandó, mely a magyar-német részben a rossznak talált szók vagy kifejezések megjelölésére szolgál. III. A gyűjtött szók és kifejezések feldolgozásának s egyáltalán a szerkesztési munkálatoknak gyorsítása és illetve a munkálatok akadálytalan folytatásának biztosítása érdekében előadó javaslalára a szerkesztő-bizottság elhatározta, hogy időnkint s legalább 3 4 hónapi időközökben ülést tart, ezeken az egyes bizottsági tagok által összegyűjtött szókra és kifejezésekre nézve megállapítja, vájjon helyeseknek és megtartan dóknak elfogadhatók-e, vagy másokkal lesznek felcserélendők; valamint az utóbbiak helyett ajánlott szókat és kifejezéseket is bírálat alá veszi.
Ezekkel az időközünkint tartandó ülésekkel azt kívánja a bizottság elérni, hogy az anyag föl ne halmozódjék, hanem részletenkint vétethessék tárgyalás alá, minek előnye az lesz, hogy az egyes bizottsági tagok az időnkint megbírált szók részletes feldolgozásához már az összes anyagnak egybegyűjtése előtt hozzáfoghatnak, másrészt pedig a szók és kifejezések megválogatásában bizonyos egyöntetűség jön létre, mely azontúl a gyűjtés munkáját is meg fogja könnyíteni. Ezeken az időközönkint tartandó üléseken lesz megállapítandó továbbá, hogy amennyiben egy-egy szó vagy kifejezés több bizottsági tagnak gyűjtésében is előfordul az ilyen szók vagy kifejezések részletes feldolgozása, az általuk megjelölt fogalom vagy rokon fogalmak szerént, melyik bizottsági tagnak (esetleg több bizottsági tagnak) munkakörébe utaltassék. Az első ilyen ülés idejéül a bizottság az Orsz. Erd. Egyesület f. évi közgyűlését követő napokat jelöli meg, a továbbiakra né^ve pedig elhatározza, hogy az üléseket a szógyűjtés előrehaladásához mérten az elnökség hivja össze., IV. A szógyűjtés sikere érdekében, bár az a bizottság egyes tagjainak képezi tulajdonképen feladatát, kívánatosnak jelentette ki a bizottság, hogy a czél közérdekű voltára való tekintettel az Országos Erdészeti Egyesület tagjai részéről mennél szélesebb körű támogatást nyerjen. Kiváló becse volna a támogatásnak főként a nép nyelvében élő tájszók gyűjtése körül, amire épen ezért a bizottság legnagyobb súlyt helyez. Ehez mérten a bizottság elhatározta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület tagjaihoz az Erd. Lapok utján nyilt felhivás intéztessék az iránt, hogy különösen a tájszók gyűjtése által a magyar erdészet szókincsének lehetőségig teljes kimerítését elősegítsék. V. Abban a kérdésben, hogy a gyűjtött szóanyag illetékes magyar nyelvészek felülbirálata alá mikor bocsáttassék, a szerk. bizottság abban állapodik meg, hogy ez a felülbirálat akkor vétessék igénybe, ha a műszótár összes anyaga egybegyűjtve, erdészeti szempontból megválogatva, földolgozva és rendszeresen összeállítva lesz. VI. A már korábban összegyűjtött szóanyagra nézve a bizottság elhatározta, hogy azok felhasználás végett az érdekelt bizottsági
tagoknak kiadassanak; ezzel kapcsolatban egyszersmind kimondta, hogy a szóban lévő anyag gyűjtői a műszótár szerkesztésével járó költségek fedezésére szolgáló összegből annak idején megfelelő tiszteletdíjban lesznek részesitendők. VII. Arra való tekintettel, hogy az erdészeti műszótár ügyének állásáról s a munkálatok irányáról és folyamatáról az országos erdészeti egyesület tagjai egyaránt tájékozást nyerjenek, a bizottság határozatilag felkérte az elnököt, hogy az ülés jegyzőkönyveinek az Erdészeti Lapokban való közzététele iránt intézkedjék. A közzétett jegyzőkönyveknek egy-egy különlenyomata a bizottság minden egyes tagjának rendelkezésére bocsátandó. VIII. Végül az elnök felhívta a bizottsági tagokat, hogy amenynyiben forrásmunkákra lesz szükségük, azokat esetről-esetre bejelentsék, hogy ha az egyesületi könyvtárban meg nem lennének megszerzésükről gondoskodni lehessen. Egyéb tárgy nem levén, elnök az ülést berekesztette. K. m. f. Arató Gyula s. k. dr. Bedő Albert s. k. az erd. műszótár szerk. bizottságának előadója. az erdészeti műszótár szerkesztő bizottságának elnöke. Vidéki levelek. (A bükkfába is beleüt a menykö.) i. Losoncz, 1899. május hó. Tek. Szerkesztőség! Az E. L. f. é. április havi füzetében azt mondja Gabnay F. tisztelt szaktársam, hogy 15 esztendei külső szolgálata alatt nem látott villámsújtotta bükköt. Láttam én, s meg is ijedtem tőle ugy, hogy még soha életemben. Elmondom az esetet. A selmeczi erdészeti akadémia elvégzése után Mihalik Ferencz magánmérnökhöz mentem gyakorlatra és nógrád vármegyei Turopolya községnek ugy 13,000 holdas határát mértük fel a tagosítás számára. A község határában volt akkor egy agg bükkös. A bükkös közepét több tisztás tarkította. Épp egy ilyen felméréssel voltunk elfoglalva. Rekkenő meleg nap volt. Felhők tornyosultak az égen. Siettünk, amennyire csak lehetett, hogy még egyszer