Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2221 ENERGIAMÉRLEG - ENERGIASZEKTOR
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 3 2. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS ELÉRÉSI ÚTVONALA... 3 3. ÁTTEKINTŐ LAP... 3 3.1. Nyitott adatszolgáltatások... 4 3.2. Zárt adatszolgáltatások... 4 3.3. Személyes beállítások... 4 4. BEJELENTKEZÉS ÉS TÖRZSADATLAP KITÖLTÉSE... 4 4.1. Bejelentkezés... 4 4.2. Az adatszolgáltatással kapcsolatos további útmutatások... 5 4.3. Törzsadatlap... 6 4.4. Módosítási kérelem... 6 5. AZ ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP KITÖLTÉSE... 7 5.1. Előlap... 7 5.2. Előválasztó lap... 8 5.2.1. Energiatermékek... 8 5.2.2. Tevékenységek és energiatermelési technológiák... 8 5.3. Mérleg lap... 9 5.4. Energiatermékek részletezése... 10 5.4.1. Széntermékek... 10 5.4.2. Primer kőolajtermékek... 10 5.4.3. Másodlagos kőolajtermékek... 11 5.4.4. Egyéb termékek... 13 5.4.5. Egyéb gáz termékek... 14 5.5. Villamos energia- és hőmérleg... 14 5.6. Ágazati átadott hő... 15 5.7. Távhő és Hőtáv adatok... 15 5.7.1. Hőtermelői adatok... 15 5.7.2. Szolgáltatói adatok... 16 5.8. Energiatermelési technológiák... 17 5.8.1. Közvetlen hőtermelési technológia... 17 5.8.2. Gázmotoros termelési technológia... 18 5.8.3. Elvételes kondenzációs termelési technológia... 19 5.8.4. Ellennyomású termelési technológia... 20 5.8.5. Hőszolgáltató gázturbinás termelési technológia... 21 5.8.6. Hőszolgáltató kombinált ciklusú termelési technológia... 22 5.8.7. Kondenzációs gőzturbinás energiatermelő technológia... 23 5.8.8. Nyílt ciklusú gázturbinás energiatermelő technológia... 24 5.8.9. Kombinált ciklusú energiatermelő technológia... 24 5.8.10. Távhűtés... 25 5.8.11. Termálvíz kitermelés... 25 5.8.12. Napenergia hasznosítása... 26 5.8.13. Hőszivattyú fűtési célra... 27 5.8.14. Hőszivattyú hűtési célra... 28 2
1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az űrlap kitöltésére kötelezettek mindazok a gazdasági szerezetek, amelyek energiahordozó termeléssel és -készletezéssel, energiahordozó bel- és külkereskedelmével, tüzelőanyagnemesítéssel, villamosenergia-termeléssel, távhőtermeléssel, illetve -szolgáltatással foglalkoznak, valamint mindazok a gazdasági szervezetek, amelyek villamos energia- és földgázelosztással, - szállítással, továbbá PB-gáz szolgáltatással foglakoznak. A kérdőív felépítése lehetővé teszi, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) olyan táblázatokat készítsen, amelyek megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, ajánlásoknak (Nemzetközi Energia Ügynökség, ENSZ, EUROSTAT). A Hivatalnál folyó adatgyűjtések elektronikus úton történnek, ezért kérjük, az Útmutatóban foglaltak szerint küldje be az adatszolgáltatást! Kérjük, a kérdőívet a lehető legkörültekintőbben töltsék ki! Az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában ügyintézőink készséggel állnak rendelkezésre az energiastatisztika@mekh.hu címen. A tárgy mezőben tüntesse fel a kérdőív számát (OSAP 2221) és a szervezet megnevezését! Kérjük, hogy az adatszolgáltatás határidőre történő teljesítésének kötelezettségéről az irányítása alá tartozó telephelyek illetékes munkatársait tájékoztatni szíveskedjék! 2. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS ELÉRÉSI ÚTVONALA Az adatszolgáltatás a MEKH STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS ADATTÁR (továbbiakban: SIA) rendszeren keresztül történik a szükséges űrlap(ok) kitöltésével és beküldésével. Az adatszolgáltatási felület az alábbi linken keresztül érhető el: https://sia.mekh.hu Az adatgyűjtő rendszerbe a tájékoztató levelünkben kapott felhasználónév és jelszó segítségével tud belépni. 3. ÁTTEKINTŐ LAP 1. ábra. Az Áttekintő lap képe 3
Az Áttekintő lap elősegíti a SIA rendszerben történő navigációt. 3.1. Nyitott adatszolgáltatások A még ki nem töltött, nem mentett és nem beküldött űrlapokat a Nyitott adatszolgáltatások között találja. 1) Az Áttekintő lapon kattintson a Nyitott adatszolgáltatások menüpontra! 2) Ezt követően válassza ki az Űrlap azonosítóját (TA_OSAP_2221), majd kattintson a Kitöltés ikonra! 3.2. Zárt adatszolgáltatások A már beküldött, azaz véglegesített űrlapokat a Zárt adatszolgáltatások menüpont tartalmazza. 1) Az Áttekintő lapon kattintson a Zárt adatszolgáltatások menüpontra! 2) Ezt követően válassza ki az Űrlap azonosítóját (TA_OSAP_2221), majd kattintson az Adatlap megtekintése ikonra! 3.3. Személyes beállítások Személyes beállítások menüpont segítségével megváltoztathatja a belépéshez szükséges jelszót és a telefonszámát. A változtatásokat követően mindig mentse azokat a Mentés ikonra történő kattintással! 4. BEJELENTKEZÉS ÉS TÖRZSADATLAP KITÖLTÉSE 4.1. Bejelentkezés A rendszerbe történő első belépés alkalmával (a felhasználónév és jelszó a kijelölő levélben található meg) töltse ki a szervezeti szintű kapcsolattartó nevét, e-mail címét (a későbbiekben erre a címre kap értesítést az adatszolgáltatással kapcsolatosan bekövetkezett változásokról: például, ha a Hivatal az adatlap ellenőrzését követően javításra szólítja fel), valamint telefonszámát! 2. ábra. Az Elsődleges kapcsolattartó adatok mező képe 4
4.2. Az adatszolgáltatással kapcsolatos további útmutatások Településenként (egy település egy telephelynek felel meg) szükséges adatszolgáltatást készíteni: A csak távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkező társaságoknak (a TÖRZSADATLAPON a Telephelyek adatai táblázatban a távhőszolgáltatói működési engedélyben szereplő települések darabszámának megfelelő sort kell kitölteni). Amennyiben az adott település vonatkozásában távhőtermelési és távhőszolgáltatási tevékenységet folytat a távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság (a település 1 db telephelyként kezelendő, azaz 1 db soron szerepel a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban). Telephelyenként szükséges adatszolgáltatást készíteni: A távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedéllyel nem rendelkező kiserőművi engedélyeseknek, valamint nagyerőművet üzemeltető társaságoknak (az egyes telephelyek adatait külön-külön sorokban szükséges feltüntetni a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban); Az integrált bányával rendelkező nagyerőműveknek (az erőművi telephelyet és az erőműhöz integrált minden egyes bánya adatát külön sorban kérjük szerepeltetni, azaz minden egyes bányára és minden erőművi telephelyre külön-külön űrlap töltendő ki); A csak távhőtermelői működési engedély birtokos társaságoknak (a távhőtermelői létesítmények (telephelyek) adatait külön sorokban kell feltüntetni a TÖRZSADATLAPON a Telephelyek adatai táblázatban); Amennyiben az adott település vonatkozásában csak távhőtermelői tevékenységet folytat a távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság (a távhőtermelői létesítmények adatait külön sorokban kell feltüntetni a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban); A hőtáv termelő (értékesítési céllal hőt termelő, de nem távhőtermelői működési engedélyes) társaságoknak (az egyes hőtermelő létesítmények (telephelyek) adatait különkülön sorokban kell feltüntetni a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban); A hőtáv és villamosenergia-termelő (értékesítési célból villamos energiát és hőt termelő, de sem kiserőművi összevont engedéllyel, sem távhőtermelői működési engedéllyel nem rendelkező) társaságoknak (az egyes telephelyek adatait külön-külön sorokban szükséges feltüntetni a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban). Országos szinten szükséges adatszolgáltatást készíteni: A szén és széntermék importőröknek (kivéve nagyerőmű), kőolajtermék (üzemanyagok, PBgáz, kenőanyagok, egyéb kőolajtermékek) importőröknek, üzemanyag kereskedelemmel és forgalmazással, szénbányászattal (kivéve nagyerőmű integrált bányával) foglalkozó társaságoknak, földgáztermelő, kőolajtermelő, és vezetékes PB-gáz szolgáltatóknak (csak egy sor töltendő ki a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban); 5
A termálvíz kitermelésével és hasznosításával foglalkozó szervezeteknek (kivéve távhőtermelői, illetve távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyes társaság), gazdálkodóknak, magánszemélyeknek (a TÖRZSADATLAP Telephelyek adatai táblázatban egy sort, valamint az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP Termálvíz kitermelés lapját szükséges kitölteni). 4.3. Törzsadatlap A belépést követően első lépésként töltse ki a TÖRZSADATLAPOT (TA_OSAP_2221), amely a szervezetre vonatkozó alapvető információkat tartalmazza. 1) Az űrlap kitöltéséhez kattintson a Nyitott adatszolgáltatások menüpontra. 2) A megjelenő listából válassza ki a megfelelő TÖRZSADATLAPOT (általános esetben egy darab szerepel ezen a listán), majd kattintson a kitöltés ikonra. 3) A 4.2 pontban leírtak figyelembevételével töltse ki a Telephelyek adatai táblázatot. Településenkénti kitöltés esetén egy település egy telephelynek minősül, az országos szintű kitöltésnél pedig csak a székhelyet kell feltüntetni a Telephelyek adatai táblázatban. (A TÖRZSADATLAP megfelelő kitöltését és beküldését követően pontosan annyi számú ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP nyílik meg, ahány telephely feltüntetésre került a Telephelyek adatai táblázatban). 4) A kitöltött TÖRZSADATLAP beküldés előtti ellenőrzéséhez kattintson az Ellenőrzés ikonra. Amennyiben a rendszer az ellenőrzés lefutását követően nem talál hibát, úgy megjelenik a Beküldés ikon, jelezve, hogy a TÖRZSADATLAP beküldhető. 5) A TÖRZSADATLAP véglegesítéséhez kattintson Beküldés ikonra! (Ezt követően a TÖRZSADATLAPOT a Zárt adatszolgáltatások között találja meg). Fontos: figyelmeztető hibaüzenet esetén az üzenet által érintett adatmezőket szíveskedjenek leellenőrizni és meggyőződni azok helyességéről, vagy szükség esetén javítani azokat! A TÖRZSADATLAP adatai szükség esetén Módosítási kérelem benyújtásával módosíthatók. A TÖRZSADATLAP kitöltését követően a Nyitott adatszolgáltatások között meg fog jelenni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP. 4.4. Módosítási kérelem Amennyiben a TÖRZSADATLAPOT hibásan küldte be, úgy az alábbi lépések végrehajtásával módjában áll a lezárt és szerkesztésre újra megnyitott TÖRZSADATLAP módosítását elvégezni: 1) A Módosítási kérelem benyújtásához az Áttekintő lapon kattintson a Zárt adatszolgáltatások menüpontra! 2) Ezt követően válassza ki az Űrlap azonosítóját (TA_OSAP_2221), majd kattintson a Módosítási kérelem ikonra! 6
3) Kérjük, indokolja meg az adatszolgáltatás módosításának okát, utána kattintson az Elküld ikonra! Megjegyzés: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal módosítási kérelmet csak pontos indoklás esetén hagy jóvá a későbbi egyértelmű visszakereshetőség, azonosíthatóság miatt. Ezért kérjük, hogy az indoklás során részletesen térjen ki a módosítandó adat(ok) körére! Az űrlap a módosítási kérelem pozitív elbírálását követően újra megnyílik. 5. AZ ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP KITÖLTÉSE Az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP a TÖRZSADATLAP kitöltését és beküldését követően automatikusan megnyílik. Természetesen az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP esetében is módjában áll az adatszolgáltatás javítására Módosítási kérelem benyújtásával, amely a 4.4 pontban leírtakhoz hasonlóan történik. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatban közlendője (például pontosítás) van, azt a Megjegyzés lapon található mezőben teheti meg. Az adatszolgáltatás teljesítése az alábbiakban leírt módon történik: 1) Töltse ki az Előlapot; 2) Az Előválasztó lapon válassza ki a felhasznált energiahordozókat és a jellemző tevékenységeket, valamint az alkalmazott energiatermelési technológiákat; 3) Töltse ki a kiválasztással megnyíló lapokat; 4) Az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP beküldés előtti ellenőrzéséhez kattintson az Ellenőrzés ikonra. (Az ellenőrzés eredményét megtekintheti az Ellenőrzések lapon). Amennyiben a rendszer az ellenőrzés lefutását követően nem talál beküldést tiltó hibát, úgy megjelenik a Beküldés ikon, jelezve, hogy az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP beküldhető; 5) Az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAP véglegesítéséhez kattintson Beküldés ikonra! (Ezt követően az ENERGIAMÉRLEG ŰRLAPOT a Zárt adatszolgáltatások között találja meg). Megjegyzés: az ellenőrzés néhány percet is igénybe vehet! A fentebb leírtak az alábbiakban láthatóak részletesen: 5.1. Előlap Kérjük, adja meg a kitöltő, valamint a kitöltött adatokat jóváhagyó vezető személyére vonatkozó adatokat (név, beosztás, telefonszám, e-mail cím)! Amennyiben a beküldött adatokkal kapcsolatosan egyeztetés szükséges, abban az esetben a kitöltő személyét fogja a Hivatal megkeresni telefonon, vagy elektronikus levélben, így kérjük, hogy kiemelt figyelmet fordítson a helyes kitöltésre! 7
A Kérdőív kitöltésére fordított idő kérdésre adott válaszba beleértendő a kitöltéshez szükséges adatok összegyűjtésére felhasznált idő is! Amennyiben a szervezet nem végez az adatgyűjtésre vonatkozó tevékenységet (tevékenységüket szüneteltetik, vagy a cég megszűnt), abban az esetben kattintson a Nemleges jelentés jelölőnégyzetbe. Ebben az esetben kötelezően kitöltendő a Nemleges jelentés indoklása mező! Fontos: nemleges jelentést a Hivatal kizárólag abban az esetben fogad el, ha a szervezet teljes körű tevékenységét szüneteltette a teljes tárgyévben! 5.2. Előválasztó lap 5.2.1. Energiatermékek Az Előválasztó lapon a technológiáknak megfelelő jelölőnégyzet(ek)be kattintva válassza ki a felhasznált energiahordozó(ka)t. 3. ábra. Az Energiatermékek mező képe 5.2.2. Tevékenységek és energiatermelési technológiák Az Előválasztó lapon a technológiáknak megfelelő jelölőnégyzet(ek)be kattintva válassza ki a szervezetben alkalmazott energiatermelési technológiá(ka)t. 8
4. ábra. A Tevékenységek és energiatermelési technológiák mező képe 5.3. Mérleg lap Az energiamérleg egy energiahordozókkal kapcsolatos átfogó jelentés. Az Előválasztó lapon előzetesen kiválasztott energiatermékekre vonatkozó alábbi adatokat szükséges kitölteni: A. Fűtőérték B. Nyitókészlet C. Termelés D. Beszerzés a. Import b. Energiaszolgáltatótól c. Energiatermelőtől d. Iparból e. Egyéb szervezettől E. Zárókészlet F. Hő- és/vagy villamos energia termelésre G. Hálózati (szállítási) veszteség H. Tárolási veszteség és egyéb készletmódosító tételek I. Saját fogyasztás, közvetlen felhasználás J. Export K. Belföldi értékesítés Amennyiben a szervezet energiaterméket importált, akkor kérjük kitölteni a Mérleg lap Import (oszlop) celláját. A kitöltéssel egyidejűleg automatikusan megnyílik az Import lap. Az Import lapon a legördülő listából válassza ki származási országot! Amennyiben a szervezet energiaterméket exportált, akkor kérjük kitölteni a Mérleg lap Export (oszlop) celláját. A kitöltéssel egyidejűleg automatikusan megnyílik az Export lap. Az Export lapon a legördülő listából válassza ki a rendeltetési országot! Az Új sor ikonra kattintva tud újabb országot kiválasztani a legördülő listából. A Törlés ikonra kattintva tudja a felesleges sorokat törölni. Amennyiben a szervezet belföldre értékesít valamely energiatermékből, akkor kérjük kitölteni a Mérleg lap Belföldi értékesítés celláját! A kitöltéssel egyidejűleg automatikusan megnyílik az energiatermék fajtájától függően az Értékesítés ágazat, vagy az Értékesítés megye lap. Az Értékesítés ágazat lapon az ágazati bontás szerinti értékesített mennyiségeket kell feltüntetni. 9
Az Értékesítés megye lapon a legördülő listából válassza ki az ágazatot, valamint a megfelelő megyéhez tartozó (megye oszlop) cellába írja be az értékesítési mennyiséget! 5.4. Energiatermékek részletezése 5.4.1. Széntermékek Brikett (kötőanyaggal): feketeszénből kötőanyag hozzáadásával készített tüzelőanyag. Magyarországon a tüzelőanyag-nemesítés során nagyobbrészt feketeszenet, kisebb részben jó minőségű barnaszenet használnak. Átlagos fűtőérték 21 GJ/tonna. Barnaszén brikett (kötőanyag nélkül): összezúzott és nagy nyomáson kötőanyag hozzáadása nélkül formázott lignit vagy barnaszén alapú tüzelőanyag. Átlagos fűtőérték 21 GJ/tonna. Antracit: a legjobb minőségű szénfajta, karbontartalma 90 % feletti. Magyarországon a kohászatban használják fel ezt a szénféleséget. Átlagos fűtőérték 32 GJ/tonna. Kokszszén: bitumenes kőszén, minősége lehetővé teszi kohászati célra alkalmas koksz előállítására. Átlagos fűtőérték 29,8 GJ/tonna. Egyéb feketeszén: jelentős ipari nyersanyag, 80-90 % karbontartalom jellemzi. A tüzelőanyagnemesítés során brikettgyártásra is használják. Átlagos fűtőérték 29 GJ/tonna. Barnaszén: szénültségi foka alapján a feketekőszén és a lignit közé tehető. Karbontartalma 65-70%. Ipari, illetve energetikai és lakossági felhasználása is jellemző. A tüzelőanyag-nemesítés során brikettgyártásra is használják. A fűtőérték 12-16 GJ/tonna között található. Kohókoksz: a kokszszén karbonizációjából magas hőmérsékleten (alacsony illóolaj és nedvességtartalom mellett) előállított tüzelőanyag. Átlagos fűtőérték 29 GJ/tonna. Lignit: a legfiatalabb, fás szerkezetű szén. Karbontartalma 60-65 %. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony (átlagos fűtőérték 7 GJ/tonna). Ezt a szenet túlnyomórészt energetikai átalakításra, hőerőművekben használják fel. Magyarországon az utóbbi öt évben egyre növekvő mértékben tért hódít ennek a szénfajtának a lakosság általi, fűtési célú felhasználása. 5.4.2. Primer kőolajtermékek Nyersolaj: a nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (például kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve. Átlagos fűtőérték 41,8 GJ/tonna. Földgáz kondenzátum: a földgáz-kondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének. Átlagos fűtőérték 43 GJ/tonna. 10
Finomítói nyersanyagok: a finomítói nyersanyag további feldolgozásra kivéve a keverést szánt feldolgozott olaj (például közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (például pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók). Átlagos fűtőérték 41,8 GJ/tonna. Adalékok/Oxigenátok: az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják az üzemanyag tulajdonságait (például oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok): Oxigenátok (például alkoholok: metanol és etanol; éterek: MTBE [metil-tercierbutil- éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter]); Észterek (például repcemag vagy dimetil-észter); Kémiai vegyületek (például ólom-tetrametil, ólom-tetraetil és tisztítószerek). Egyéb szénhidrogének: a szén cseppfolyósításából előállított folyadékok, a szurokföldből, olajpalából előállított szintetikus nyersolaj, a földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok, hidrogén és emulgeált olajok (például Orimulsion). Átlagos fűtőérték 40 GJ/tonna. 5.4.3. Másodlagos kőolajtermékek Etán: a természetben gáz halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C 2 H 6 ), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki. Átlagos fűtőérték 58,2 GJ/tonna. Cseppfolyós autógáz (LPG; Liquefied Petroleum Gas): közúti járművek üzemanyagaként felhasznált cseppfolyósított propángáz. Átlagos fűtőérték 43 GJ/tonna. Propán-bután gáz (PB-gáz): a propán-bután gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C 3 H 8 ) és butánból (C 4 H l0 ), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A propánbután gázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják. Átlagos fűtőérték 47 GJ/tonna. Motorbenzin: a motorbenzin 35-215 C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínen használt, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint például az ólomtetraetil és az ólom-tetrametil. Magában foglalja a motorbenzin-keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), például alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Repülőbenzin: dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a -60 C hőmérsékletű fagyáspont és a rendszerint 30-180 C közötti desztillációs hőmérséklet. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Benzin típusú sugárhajtómű üzemanyag (Nafta típusú sugárhajtómű üzemanyag vagy JP4): Valamennyi, 100-250 C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az 11
aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7-20,6 kpa között van. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag: a repülőgép sugárhajtóművei által felhasznált párlat. 150-300 C közötti (általában maximum 250 C hőmérsékletű) desztillációs hőmérséklet jellemzi, lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Olyan egyedi jellemzőkkel rendelkezik (például fagyáspontra vonatkozólag), amelyeket a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) állapít meg. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Nafta: a nafta a petrolkémiai ipar (például etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. 30-210 C közötti desztillációs hőmérséklet jellemzi. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Közlekedési célú gázolaj (biokomponenssel): a gázolaj (dízelolaj) elsősorban 180-380 C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos kategóriája létezik. A gázolaj dízelmotorokhoz közúti használatra szánt kompresszió gyújtású dízelmotorok, általában alacsony kéntartalmú dízelolaj üzemanyaga. Átlagos fűtőérték 42 GJ/tonna. Tüzelőolaj és egyéb gázolaj: könnyű tüzelőolaj ipari, energetikai és kereskedelmi felhasználásra; tengeri és vasúti közlekedésben használt gázolaj; egyéb gázolajok, beleértve a 380-540 C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat. A tüzelőolaj átlagos fűtőértéke 42 GJ/tonna. Alacsony kéntartalmú fűtőolaj (alacsonyabb, mint 1 %): ide tartozik az összes maradék (nehéz) fűtőolaj 1 %-nál kisebb kéntartalommal (beleértve a keveréssel előállítottakat is). A kinematikai viszkozitás meghaladja a 10 cst-t 80 C hőmérsékleten. A lobbanáspont mindig 50 C fölött található és a sűrűség mindig meghaladja a 0,90 kg/l-t. A fűtőérték 40-41 GJ/tonna között található. Magas kéntartalmú fűtőolaj (legalább 1 %): ide tartozik az összes maradék (nehéz) fűtőolaj 1 % vagy annál nagyobb kéntartalommal (beleértve a keveréssel előállítottakat is). A kinematikai viszkozitás meghaladja a 10 cst-t 80 C hőmérsékleten. A lobbanáspont mindig 50 C fölött található és a sűrűség mindig meghaladja a 0,90 kg/l-t. Átlagos fűtőérték 39,5 GJ/tonna. Lakkbenzin és speciálbenzin (SBP): finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át (átlagos fűtőérték 43,4 GJ/tonna). Két csoportja: Ipari benzin (SBP): 30-200 C között átdesztilláló könnyű olajok; Lakkbenzin: 30 C hőmérsékletet meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakkbenzin desztillációs hőmérséklete 135-200 C között található. Kenőanyagok: lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermékkategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat. Átlagos fűtőérték 39,8 GJ/tonna. Bitumen: szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok 12
vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument. Átlagos fűtőérték 37,7 GJ/tonna. Petróleumkoksz: elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint például a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (karbontartalma 90-95%), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a nyers koksz és a kalcinált koksz. Magában foglalja a katalizátorkokszot, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, általában finomítói tüzelőanyagként égetik el. Átlagos fűtőérték 33 GJ/tonna. Paraffinviaszok: telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 C hőmérsékletet. Átlagos fűtőérték 35,8 GJ/tonna. Egyéb más olajtermékek: valamennyi, a fentiekben nem említett termék, például kátrány és kén. Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (például a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (például a propilén). Átlagos fűtőérték 38 GJ/tonna. E85: 85% bioetanolt és 15% benzint tartalmazó, belsőégésű motorral működtetett közúti jármű üzemanyag. Átlagos fűtőérték 29 GJ/tonna. 5.4.4. Egyéb termékek Tűzifa: lakossági és energetikai célú hasznosításra szánt erdőgazdasági termék (biomassza). A tűzifa fűtőértéke nedvességtartalomtól függően 10-17 GJ/tonna. Faapríték: különböző szemcsenagyságúra vágott, fa alapú tüzelőanyag (biomassza). Fabrikett: elsősorban lakossági célú hasznosításra készült, 10-25 mm átmérőjű fa alapú tömörítvény. Átlagos fűtőérték 18 GJ/tonna. Fapellet: energetikai célú hasznosításra készült, legalább 40 mm átmérőjű kör, illetve oldalhosszúságú sokszög profilú fa alapú tömörítvény. Átlagos fűtőérték 18 GJ/tonna. Fahulladék: az energetikai felhasználású faipari (bútoripari) melléktermékek (például faforgács, fűrészpor, deszka, léc, pozdorja), illetve erdőgazdasági hulladékok (például fakéreg, háncs). Egyéb növényi anyag, hulladék: lakossági és energetikai célú hasznosításra termelt mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari eredetű biomassza (például szalma, szilázs, maghéj). Állati eredetű hulladék: szárított állati eredetű salakanyagok, húsok (beleértve a halhúsokat is), amelyeket közvetlenül tüzelőanyagként hasznosítanak. Depóniagáz: a hulladéklerakóban elhelyezett biológiailag lebontható szerves anyagok bomlásának eredményeképpen képződő biogáz. Átlagos fűtőérték 20 GJ/em 3. 13
Szennyvíziszap-gáz: a szennyvíziszap fermentációja során keletkező biogáz. Átlagos fűtőérték 23 GJ/em 3. Egyéb biogáz: a depóniagáz és szennyvíziszap-gáz kivételével ide sorolható minden egyéb biogáz: a mezőgazdasági, élelmiszeripari, háztartási hulladékok anaerob fermentációja során keletkező gáz, valamint a mocsárgáz (lápos, mocsaras területek fenékiszapjának fermentációja során keletkező gáz). Átlagos fűtőérték 20 GJ/em 3. Kommunális hulladék (megújuló): közösségi eredetű (háztartásokból, közintézményekből, azaz például oktatási és egészségügyi intézményekből, ipari és szolgáltatói szektorból származó), biológiailag nem lebomló hulladékok (például élelmiszerek, természetes anyagok). Kommunális hulladék (nem megújuló): közösségi eredetű (háztartásokból, közintézményekből, azaz például oktatási és egészségügyi intézményekből, ipari és szolgáltatói szektorból származó), biológiailag nem lebomló hulladékok (például műanyag termékek). Faszén: elsősorban lakossági felhasználásra szánt termék. Készítése során a fát kevesebb oxigén környezetében hevítik, mint amennyi a teljes égéshez szükséges lenne. Ipari hulladék: nem megújuló alapú tüzelőanyagok (például gumiabroncsok, vegyipari és egészségügyi intézményből származó veszélyes minősítésű hulladékok). 5.4.5. Egyéb gáz termékek Földgáz: földalatti készletekben található, természetes fosszilis tüzelőanyag. Metántartalma jelentős. Ide tartozik a szénbányákban kitermelt metán is. Átlagos fűtőértéke 34 GJ/em 3. Sűrített földgáz (CNG; Compressed Natural Gas): közúti járművekben használt nagy nyomással sűrített földgáz. Átlagos fűtőérték 47 GJ/tonna. Szintetikus földgáz (SNG; Synthetic Natural Gas): mesterségesen előállított, földgázzal közel egyenértékű paraméterekkel rendelkező gáz. Átlagos fűtőérték 45,7 GJ/tonna. Termálvíz kísérőgáz: a kitermelt termálvízből leválasztott, többségében metánt tartalmazó gáz. Átlagos fűtőérték 34 GJ/tonna. Kamragáz: a kokszgyártás során keletkező közepes fűtőértékű (17 GJ/em 3 ) energiahordozó. Kohógáz (torokgáz): a nyersvasgyártás során keletkező (kohóból visszanyert) alacsony fűtőértékű (3 GJ/em 3 ) energiahordozó. 5.5. Villamos energia- és hőmérleg Beszerzett villamos energia mennyisége: más társaságtól beszerzett (átvett) villamos energia mennyisége. Villamos energia önfogyasztás: a villamosenergia-termelésével, hőenergia termelésével, a termelő eszközök üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos villamosenergia-felhasználása (nem minősül villamos energia önfogyasztásnak az erőműhöz integrált bánya, illetve saját tüzelőanyag termelés villamosenergia-felhasználása). 14
Egyéb telephelyi villamos energia felhasználás: a villamosenergia- és/vagy hőtermelő tevékenységhez nem kapcsolódó a villamos energia önfogyasztáson felüli, de a telephelyen jelentkező (elszámolt) villamos energia felhasználás. Értékesített villamos energia mennyisége: a felhasználónak átadott és kiszámlázott villamos energia mennyisége. Hálózati veszteség (villamos energia): a villamos távvezetéki veszteség mennyisége. Telephelyi hőönfogyasztás: a termelési folyamat fenntartásához szükséges segédberendezések, kiszolgáló létesítmények, valamint műhely- és irodaépületeinek hőfogyasztása. Egyéb tevékenység hőfelhasználása: az energetikai termelő tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó, egyéb telephelyi tevékenység hőfelhasználása Beszerzett hő mennyisége: más társaságtól beszerzett hő (idegen hő) mennyisége. Beszerzett hőből történő telephelyi hőönfogyasztás: idegen hőből fedezett telephelyi hőönfogyasztás. Beszerzett hőből történő egyéb tevékenység hőfelhasználása: idegen hőből fedezett egyéb telephelyi hőfelhasználás. Beszerzés közvetlen értékesítésre (hőenergia): más társaságtól beszerzett hő (idegen hő) értékesítési célra. Távvezetéki veszteségek (hőenergia): idegengőz-vezetékre (hőbeszerzés), távhővezetékre (hőértékesítés), valamint hőtávvezetékre (hőértékesítés) vonatkozó hőveszteség. 5.6. Ágazati átadott hő Kérjük, adja meg a különböző szektorokban tevékenykedő társaságok számára átadott (értékesített) hőmennyiség adatokat ágazati bontásban. 5.7. Távhő és Hőtáv adatok 5.7.1. Hőtermelői adatok Beépített hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a hőtermelő berendezésekből - azok névleges hőteljesítményével közvetlenül és kapcsoltan a hőközponti berendezések névleges teljesítményének figyelembevételével, hőönfogyasztás és veszteség nélkül a méretezési jellemzőkkel kiadható lenne. Rendelkezésre álló hőteljesítmény: a beépített hőteljesítményből az állandó hőteljesítmény-hiányok és -többletek figyelembevételével kiadható hőteljesítmény. Állandó hőteljesítmény hiányok és többletek: a beépített hőteljesítménytől való tartós 12 hónapnál hosszabb ideig, vagy legalább egy fűtési idényben fennálló eltérések a névleges jellemzők, illetve a tervezett üzemi körülmények megváltozása következtében. 15
Rendelkezésre álló távhőszolgáltatási célú hőteljesítmény: az energetikai (távhőtermelő) létesítmény (közcélú fűtőmű, illetve fűtőerőmű) és a távhővezeték-hálózat átadási pontján kiadható névleges hőteljesítmény. Rendelkezésre álló hőtávszolgáltatási célú hőteljesítmény: Az energetikai (hőtermelő és távhőtermelő) létesítmény (fűtőmű, illetve fűtőerőmű) és a hőtávvezeték-hálózat átadási pontján kiadható névleges hőteljesítmény. Termelői hőközpont: (2005. évi XVIII. törvény) a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés. 5.7.2. Szolgáltatói adatok Távhővezeték-hálózat: (2005. évi XVIII. törvény) Az a csővezetékrendszer a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték. Hőtávvezeték-hálózat: a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, hőhordozó közeget szállító csővezetéki rendszer. Felhasználó: (2005. évi XVIII. törvény) a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó Lakossági felhasználó: (2005. évi XVIII. törvény) a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője. Egyéb felhasználó: (2005. évi XVIII. törvény) a lakossági felhasználó pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa. Lakossági felhasználók fűtési teljesítményigénye: a lakossági felhasználók vonatkozásában ténylegesen jelentkező, az ellátott épület, építmény vagy épületrész helyiségfűtés ellátásához szükséges csúcshőteljesítmény. 16
Lakossági felhasználók HMV teljesítményigénye: a lakossági felhasználók vonatkozásában ténylegesen jelentkező, az ellátott épület, építmény vagy épületrész használati melegvíz szolgáltatás (ide értve a vízfelmelegítést és a tárolás, elosztás, hőntartás hőveszteségeinek fedezését is) ellátásához szükséges csúcshőteljesítmény. Egyéb felhasználók hőteljesítmény igénye: a nem lakossági felhasználók vonatkozásában ténylegesen jelentkező, fűtés és használati melegvíz szolgáltatás céljára, illetve technológiai rendszer(ek), vagy folyamat(ok) ellátásához szükséges csúcshőteljesítmény. Lakossági fűtési hőfelhasználás: a lakossági felhasználók által fűtési célra felhasznált hőmennyiség. Lakossági HMV hőfelhasználás: a lakossági felhasználók által felhasznált használati melegvíz hőmennyisége. Egyéb felhasználók hőfelhasználása: a nem lakossági felhasználók által használati melegvíz előállítására, valamint technológiai és fűtési célokra felhasznált hőmennyiség. Felhasználói hőközpont: (2005. évi XVIII. törvény) egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. Szolgáltatói hőközpont: (2005. évi XVIII. törvény) több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből hőközpont közbeiktatása nélkül közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása. Hőfogadó állomások: (2005. évi XVIII. törvény) egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet. Távhőrendszer: a távhővezeték-hálózat, valamint az ahhoz csatlakozó távhőtermelő létesítmények és fogyasztói rendszer összessége. 5.8. Energiatermelési technológiák 5.8.1. Közvetlen hőtermelési technológia Amennyiben a társaság melegvíz-, forróvíz-, és/vagy gőzkazánokkal, valamint póttüzeléssel közvetlenül hőszolgáltatási célra állít elő hőenergiát, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson a Közvetlen hőtermelési technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található víz-, illetve csak a közvetlen hőszolgáltatási célú (nem kapcsolt) gőzkazánok darabszámát, valamint a technológiai szintű kiadható hőteljesítmény mennyiségeket! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a hőközpont számára kiadható. 17
Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de hőt a tárgyévben nem termelő berendezések adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes melegvíz-, forróvíz- és hőszolgáltatási célú gőzkazán működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást kérjük feltüntetni! A közvetlen hőszolgáltatási célú gőztermelésre (turbina megkerülésével redukálón keresztül) vonatkozó adatokat is ezen a munkalapon szükséges jelenteni! A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes kazánra együttesen vonatkoznak! Meleg- illetve forróvízkazán kiadott vízhő: a telephelyen található vízkazánok által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. Gőzkazán kiadott gőzhő: a telephelyen található gőzkazánok által hőszolgáltatási célra kiadott gőzhő mennyisége. Gőz-víz fűtési hőcserélő kiadott vízhő: a telephelyen található gőz-víz fűtési hőcserélők által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. Póttüzelés kiadott gőzhő: a telephelyen található hőhasznosító kazánokban póttüzeléssel előállított gőzhő mennyisége hőszolgáltatási célra. Póttüzelés kiadott vízhő: a telephelyen található hőhasznosító kazánokban póttüzeléssel előállított vízhő mennyisége hőszolgáltatási célra. Üzemi hőönfogyasztás: a termelési folyamat fenntartásához közvetlenül szükséges hőfelhasználás. Termelés primerenergia átalakítási tényezője: a termelés primerenergia-átalakítási tényező meghatározására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. Mellékletének V.1. táblázata ad útmutatást. 5.8.2. Gázmotoros termelési technológia Amennyiben a társaság gázmotoros gépcsoportokkal rendelkezik, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson a Gázmotoros technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található összes gázmotoros gépcsoportot, illetve azok beépített villamos teljesítmény és üzembehelyezési év adatait egyenként! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a hőközpont számára kiadható. Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de villamos energiát a tárgyévben nem termelő gépcsoportok adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes gázmotoros gépcsoport működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást kérjük feltüntetni! 18
A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes gázmotoros gépcsoportra együttesen vonatkoznak! Termelt villamos energia mennyisége: a gépcsoportok generátorkapcsain mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége. Háziüzemi villamos energia felhasználás: a villamosenergia-termelési folyamat fenntartásához elengedhetetlenül szükséges villamosenergia-fogyasztás. Gázmotoros technológia kiadott vízhő: a telephelyen található gázmotoros technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. A gázmotoros termelési technológiával előállított gőzt is itt szükséges jelenteni! Biogázüzem fermentorfűtésére felhasznált hőmennyiség: a biogázüzemben a gázmotorral termelt hőből az erjesztési folyamathoz felhasznált vízhő mennyisége. Hálózati csatlakozások feszültségszintje: a közcélú hálózatra csatlakozó energetikai létesítmény (erőmű, fűtőerőmű) névleges, szabvány szerinti feszültségszintje. A fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (σ): a fajlagos kapcsolt villamosenergiatermelési mutató értékének meghatározásához a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. számú mellékletének 1. c) pontja ad útmutatást. Termelés primerenergia átalakítási tényezője: a termelés primerenergia-átalakítási tényező meghatározására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. Mellékletének V.1. táblázata ad útmutatást. 5.8.3. Elvételes kondenzációs termelési technológia Amennyiben a társaság elvételes kondenzációs gőzturbinás gépcsoportokkal rendelkezik, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson az Elvételes kondenzációs technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található összes elvételes kondenzációs gőzturbinás gépcsoportot, illetve azok beépített villamos teljesítmény és üzembehelyezési év adatait egyenként! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a termelői hőközpont számára kiadható. Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de villamos energiát a tárgyévben nem termelő gépcsoportok adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes elvételes kondenzációs gőzturbinás gépcsoport működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást kérjük feltüntetni! A közvetlen hőszolgáltatási célú gőztermelésre (turbina megkerülésével redukálón keresztül) vonatkozó adatokat a Közvetlen hőtermelési technológia munkalapon (5.8.1. pont) szükséges jelenteni! A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes elvételes kondenzációs gőzturbinás gépcsoportra együttesen vonatkoznak! 19
Termelt villamos energia mennyisége: a gépcsoportok generátorkapcsain mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége. Háziüzemi villamos energia felhasználás: a villamosenergia-termelési folyamat fenntartásához elengedhetetlenül szükséges villamosenergia-fogyasztás. Elvételes kondenzációs technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott gőzhő: a telephelyen található elvételes kondenzációs technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott gőzhő mennyisége. Elvételes kondenzációs technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott vízhő: a telephelyen található elvételes kondenzációs technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. Üzemi hőönfogyasztás: a termelési folyamat fenntartásához közvetlenül szükséges hőfelhasználás. Hálózati csatlakozások feszültségszintje: a közcélú hálózatra csatlakozó energetikai létesítmény (erőmű, fűtőerőmű) névleges, szabvány szerinti feszültségszintje. A fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (σ): a fajlagos kapcsolt villamosenergiatermelési mutató értékének meghatározásához a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. számú mellékletének 1. c) pontja ad útmutatást. Termelés primerenergia átalakítási tényezője: a termelés primerenergia-átalakítási tényező meghatározására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. Mellékletének V.1. táblázata ad útmutatást. 5.8.4. Ellennyomású termelési technológia Amennyiben a társaság ellennyomású gőzturbinás (ide értve a fűtőturbinákat is) gépcsoportokkal rendelkezik, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson az Ellennyomású technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található összes ellennyomású gőzturbinás gépcsoportot, illetve azok beépített villamos teljesítmény és üzembehelyezési év adatait egyenként! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a hőközpont számára kiadható. Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de villamos energiát a tárgyévben nem termelő gépcsoportok adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes ellennyomású gőzturbinás gépcsoport működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást kérjük feltüntetni! A közvetlen hőszolgáltatási célú gőztermelésre (turbina megkerülésével redukálón keresztül) vonatkozó adatokat a Közvetlen hőtermelési technológia munkalapon (5.8.1. pont) szükséges jelenteni! A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes ellennyomású gőzturbinás gépcsoportra együttesen vonatkoznak! 20
Termelt villamos energia mennyisége: a gépcsoportok generátorkapcsain mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége. Háziüzemi villamos energia felhasználás: a villamosenergia-termelési folyamat fenntartásához elengedhetetlenül szükséges villamosenergia-fogyasztás (például tápvíz szivattyú fogyasztása). Ellennyomású technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott gőzhő: a telephelyen található ellennyomású technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott gőzhő mennyisége. Ellennyomású technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott vízhő: a telephelyen található ellennyomású technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. Üzemi hőönfogyasztás: a termelési folyamat fenntartásához közvetlenül szükséges hőfelhasználás. Hálózati csatlakozások feszültségszintje: a közcélú hálózatra csatlakozó energetikai létesítmény (erőmű, fűtőerőmű) névleges, szabvány szerinti feszültségszintje. A fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (σ): a fajlagos kapcsolt villamosenergiatermelési mutató értékének meghatározásához a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. számú mellékletének 1. c) pontja ad útmutatást. Termelés primerenergia átalakítási tényezője: a termelés primerenergia-átalakítási tényező meghatározására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. Mellékletének V.1. táblázata ad útmutatást. 5.8.5. Hőszolgáltató gázturbinás termelési technológia Amennyiben a társaság hőszolgáltató gázturbinás (gázturbina hőhasznosítással) gépcsoportokkal rendelkezik, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson a Hőszolgáltató gázturbinás technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található összes hőszolgáltató gázturbinás gépcsoportot, illetve azok beépített villamos teljesítmény és üzembehelyezési év adatait egyenként! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a termelői hőközpont számára kiadható. Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de villamos energiát a tárgyévben nem termelő gépcsoportok adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes hőszolgáltató gázturbinás gépcsoport működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást kérjük feltüntetni! A közvetlen hőszolgáltatási célú póttüzelésre vonatkozó adatokat a Közvetlen hőtermelési technológia munkalapon (5.8.1. pont) szükséges jelenteni! A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes nyílt ciklusú gázturbinás gépcsoportra együttesen vonatkoznak! Termelt villamos energia mennyisége: a gépcsoportok generátorkapcsain mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége. 21
Háziüzemi villamos energia felhasználás: a villamosenergia-termelési folyamat fenntartásához elengedhetetlenül szükséges villamosenergia-fogyasztás. Gázturbinás technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott gőzhő: a telephelyen található hőszolgáltató gázturbinás technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott gőzhő mennyisége. Gázturbinás technológia kiadott kapcsoltan termelt technológia kiadott vízhő: a telephelyen található hőszolgáltató gázturbinás technológiai egységek által hőszolgáltatási célra kiadott vízhő mennyisége. Üzemi hőönfogyasztás: a termelési folyamat fenntartásához közvetlenül szükséges hőfelhasználás. Hálózati csatlakozások feszültségszintje: a közcélú hálózatra csatlakozó energetikai létesítmény (erőmű, fűtőerőmű) névleges, szabvány szerinti feszültségszintje. A fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelési mutató (σ): a fajlagos kapcsolt villamosenergiatermelési mutató értékének meghatározásához a 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. számú mellékletének 1. c) pontja ad útmutatást. Termelés primerenergia átalakítási tényezője: a termelés primerenergia-átalakítási tényező meghatározására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 3. Mellékletének V.1. táblázata ad útmutatást. 5.8.6. Hőszolgáltató kombinált ciklusú termelési technológia Amennyiben a társaság hőszolgáltató kombinált ciklusú technológiával rendelkezik, úgy a munkalap megnyitásához az 5.2.2 pontban leírtaknak megfelelően (az Előválasztó lapon) kattintson a Hőszolgáltató kombinált ciklusú technológia jelölőnégyzetbe. Kérjük, tüntesse fel az adott telephelyen található összes hőszolgáltató kombinált ciklusú technológiához tartozó gázturbinás és gőzturbinás gépcsoportot, illetve azok beépített villamos teljesítmény és üzembehelyezési év adatait egyenként! Technológiai szintű kiadható hőteljesítmény: az a legnagyobb hőteljesítmény, amely a termelési technológiát alkotó termelő egységekből a termelői hőközpont számára kiadható. Kitöltés során a működési engedélyben szereplő, de villamos energiát a tárgyévben nem termelő gépcsoportok adatait is szíveskedjenek figyelembe venni! A Tüzelőanyag felhasználás táblázatban a telephelyen található összes hőszolgáltató kombinált ciklusú gázturbinás gépcsoport működtetéséhez szükséges mennyiségű tüzelőanyag-, illetve tüzelőhő felhasználást (beleértve a gőzturbinás gépcsoportok teljesítménynövelését biztosító póttüzelést is) kérjük feltüntetni! A Termelés és Átadás táblázatban található kérdések a telephelyen található összes, a hőszolgáltató kombinált ciklusú termelési technológia részét képező gázturbinás, illetve gőzturbinás gépcsoportra együttesen vonatkoznak! Termelt villamos energia mennyisége: a gépcsoportok generátorkapcsain mért teljes éves megtermelt villamos energia mennyisége. 22