KECSKEMÉTI FŐISKOLA KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR DÉKÁNI UTASÍTÁS DÉKÁNI UTASÍTÁS A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS SZAKON A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. április 1-től HATÁLYOS: visszavonásig Azonosító: DU 2/2015. Iktatószám: KDH-14/2/2015.
KECSKEMÉTI FŐISKOLA KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR DÉKÁNI UTASÍTÁS A SZAKDOLGOZAT/DIPLOMAMUNKA ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskola Karon a szakdolgozat elkészítésének szabályozása Felsőoktatási Szakképzés szakokon. 2. KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOZÁSOK - 3. AZ UTASÍTÁS ÁLTAL HATÁLYTALANÍTOTT SZABÁLYOZÁSOK - 4. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET A KF KFK Felsőoktatási Szakképzéseiben résztvevő hallgatókra vonatkozik. 5. A SZABÁLYOZÁS LEÍRÁSA 1. sz. melléklet 6. EGYÉB - Kecskemét, 2015. április 01. Prof. Dr. Ferencz Árpád dékán Érvényes: Visszavonásig. 2 Az eredeti aláírást tartalmazó példány a hatályos!
DÉKÁNI UTASÍTÁS A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL 1. SZ. MELLÉKLET Érvényes: Visszavonásig. 3 Az eredeti aláírást tartalmazó példány a hatályos!
ÚTMUTATÓ A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ 1 Belső használatra!
A szakdolgozat célja és témája A szakdolgozat célja, hogy a jelölt bizonyítsa szakirodalmi tájékozottságát, továbbá képes azt elemezni és értékelni. Szolgáltasson bizonyítékot arról, hogy önálló munkával képes adatgyűjtésre, feldolgozásra, értékelésre, és mindebből helyes következtetések levonására. A képzésnek megfelelő feladat megoldásával igazolja, hogy a tanulmányai során szerzett ismeretek alkalmazására képes. A hallgató a Kar által ajánlott, vagy esetenként saját maga által választott, és az szakfelelős által jóváhagyott témát dolgoz fel. A szakdolgozat készítését a szakvezető által megjelölt konzulens segíti, amelyet a konzulens felkérő lap aláírásával igazol. Egyes esetekben a hallgató munkáját ún. külső konzulens is segíti pl. adatok biztosításával, módszerek megismertetésével, stb.. Ebben az esetben a 2. sz. mellékletet kell kitölteni. A téma kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy a dolgozat önálló számításokon, elemzéseken, mérési, kísérleti munkán alapuljon. Amennyiben a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató tanulmányait BSc képzés keretében folytatja, lehetőséget kell adni arra, hogy a BSc diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozatot korábbi szakdolgozatának továbbfejlesztésével is elkészíthesse. Tartalmi követelmények A tartalmi követelményeket elsősorban a szakdolgozat célja határozza meg. Az irodalmi anyag feldolgozása ne egyszerűen a szerzőkre hivatkozott vélemények felsorolása, hanem azok megfelelő csoportosítása, összevetése és kritikai értékelése legyen. A szakirodalom anyagának elmélyült ismerete alapján teremthető meg az a biztos bázis, melyre a jelölt saját feldolgozású anyagát építi. Az irodalom segítséget nyújt az adatgyűjtés, a feldolgozás és értékelés módszerének megválasztásához, esetlegesen annak továbbfejlesztéséhez. A téma választása, feldolgozása és a szakdolgozat beadásának módja A választható szakdolgozati téma az adott szak tudományterületéhez kapcsolódik. A témákat a szakvezető határozza meg. Az első évfolyamos hallgatók legkésőbb a tanév második felében, a szorgalmi időszak befejezéséig választanak témát. Új téma választása csak indokolt esetben, az érintett szakvezető engedélyével történhet. A hallgatót a dolgozat elkészítésében külső és belső konzulens irányíthatja. A külső konzulens a cég által megjelölt szakember. A belső konzulens ellenőrzi az időbeosztást, segíti a szakirodalom használatát. A hallgató a konzulenssel megbeszélt és jóváhagyott vázlat alapján önállóan készíti el szakdolgozatát. A szakdolgozat konzultálását konzultációs táblázatban igazolja aláírásával a konzulens. Az elkészült szakdolgozatot a végleges formában történő beadás előtt a jelölt bemutatja a konzulensnek. Csak a konzulens által elfogadott, jóváhagyott és beadásra engedélyezett szakdolgozatot lehet beadni. 2
A szakdolgozat beadási határidejét az Oktatási Iroda teszi közzé. Az elkészült szakdolgozatot, összefoglalót és a CD-t az Oktatási Irodánál kell leadni egy példányban, spirálkötésben. Javaslat a szakdolgozat szerkezeti felépítésére Külső borító Belső borító Titoktartási nyilatkozat Konzultációs lap Tartalomjegyzék Bevezetés Irodalmi áttekintés Anyag és módszer Eredmények Következtetések, javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrajegyzék Mellékletek Tulajdonosi nyilatkozat Köszönetnyilvánítás Hátsó borító (fehér vagy fekete kemény lap) KÜLSŐ BORÍTÓ A külső borító következőket tartalmazza: SZAKDOLGOZAT Név, a beadás éve. (4. melléklet) BELSŐ BORÍTÓ (5a.,5b. mellékletek) Intézmény neve: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék Kecskemét Dolgozat típusa: Szakdolgozat Hallgató neve Konzulens(ek) neve, beosztása A szakdolgozat beadásának éve Minden fejezetet új oldalon kell kezdeni! 3
4.2. A szerkesztés szabályai A dolgozatot 80 grammos jó minőségű fénymásoló papírra kell elkészíteni. Minden lap egyoldalasan a jobb oldalra nyomtatva kerüljön, a gépelés és szerkesztés számítógépes szövegszerkesztővel történjen. A szövegszerkesztő adta lehetőségeket kell használni, pl. az oldalszámozásnál, a lábjegyzetek, a tárgymutató és a tartalomjegyzék készítésénél. A szakdolgozat - mellékletek és nyilatkozatok nélkül, ábrákkal, táblázatokkal együtt legalább 20, legfeljebb 50 oldal terjedelműnek kell lennie, a következő beállításokkal: Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel. Alsó- és felső margó 2,5-2,5 cm, bal margó 3 cm, jobb margó: 2 cm legyen. A gépelés legyen sorkizárt, 1,5-ös sortávolsággal, amely átlagosan 32 sort jelent oldalanként. A bekezdések 1 tabulátor nagyságúak, amelyek alapérték méretűek (1,25 cm) legyenek. A fejezetben megfogalmazott szövegszerkesztési leírásnak megfelelő beállítású WORD stílusformátumok alkalmazására is lehetősége van a hallgatóknak. A dolgozatban decimális számozást kell alkalmazni. A fő és alfejezeteket mindig balra zártan kell szerkeszteni. A fő fejezet mindig új oldalon kezdődjön (BEVEZETÉS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS, ANYAG ÉS MÓDSZER, stb.). A fő fejezetek címei 14-es betűmérettel, félkövér nagybetűk és egy arab számjeggyel legyenek sorszámozva. A következő alfejezet címe 12-es félkövér betűvel szerkesztett és 2 számjegyet tartalmazó legyen. A harmadik fejezetszint 12-es kisbetűs, balra zárt formátumú. A fő fejezet és az első alfejezet között egy sorkihagyás legyen. Az alfejezetek és a szöveg között ne legyen sorkihagyás. KONZULTÁCIÓS LAP Ezen a formanyomtatványon (3. melléklet) kell rögzíteni a hallgatók konzultációinak idejét, a konzultációk résztémáit. Az egyes konzultációkat a konzulens aláírásával igazolja. Csak a megfelelő mennyiségű konzultáció igazolása után adható be a szakdolgozat. A konzultációs lap egyes táblázatait a konzulens kézírással tölti ki. TARTALOMJEGYZÉK (14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás A tartalomjegyzék közvetlenül az első lap után következik. Ennek készítésekor célszerű használni a Microsoft Word automatikus tartalom-készítő funkcióját (Beszúrás Tárgymutató és tartalomjegyzék). A tartalomjegyzék legfeljebb háromszintű lehet. A fejezetek és alfejezetek tagolása decimális kód szerint történjen úgy, hogy a részek címei között hierarchia jól tükröződjön. Nem lehetnek vegyes módon számozott fejezetek (római- és arab számok, kis- és nagybetűk). A tartalomjegyzéket a táblázat beszúrása móddal elegánsan lehet elkészíteni. A fejezetek és alfejezetek pontos (a szöveggel egyező) leírása az oldalszámok feltüntetésével, a fejezet cím és az oldalszám között pontok alkalmazásával történjen. 4
Például: TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT KONZULTÁCIÓS LAP oldal 1. ELSŐ FŐCÍM 1. 1.1. Első alcím.. 1. 1.1.1. Első rész.. 1. 1.1.2 Második rész 2. 1.2. Második alcím.. 3. oldal 1. BEVEZETÉS 1. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3. 2.1. A vidékfejlesztés támogatása 3. 2.1.1. A vidékfejlesztés támogatása Európában 3. 2.1.2. A vidékfejlesztés támogatása Magyarországon 5. 2.2. Vidékfejlesztési programok 6... 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 16. 3.1. Anyag 16. 3.2. Módszer 18. 4. EREDMÉNYEK 22. 4.1. A pályázatban szereplő költségkalkuláció értékelése 22. 4.1.1. Anyagköltségek 22... 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 45. 6. ÖSSZEFOGLALÁS 48. 7. IRODALOMJEGYZÉK 50. 8. TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 51. 9. ÁBRAJEGYZÉK 52. MELLÉKLETEK TULAJDONOSI NYILATKOZAT KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS BEVEZETÉS (14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás E fejezetben a választott téma jelentőségének és céljának rövid ismertetése történik. A téma indoklása, a megoldandó feladat kijelölése, a megoldáshoz használ eszközök (módszerek) ismertetése kerüljön bemutatásra. A Bevezetésben ajánlatos a dolgozat szerkezének bemutatása. A Bevezetést minimum egy, maximum két oldalban kell elkészíteni. IRODALMI ÁTTEKINTÉS (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás 5
A szakirodalom a témának megfelelően a fontosabb irodalmi adatok feldolgozása szakmai csoportosításban, kritikai értékelés keretében készüljön el. Az irodalmi anyag feldolgozása ne egyszerűen a szerzőkre hivatkozott vélemények felsorolása, hanem azok megfelelő csoportosítása, összevetése és kritikai értékelése legyen. A szakirodalom anyagának elmélyült ismerete alapján teremthető meg az a biztos bázis, melyre a hallgató saját feldolgozású anyagát építi. Az irodalom segítséget nyújt az adatgyűjtés-, a feldolgozás- és értékelés módszerének megválasztásához, esetlegesen annak továbbfejlesztéséhez. Az Irodalmi áttekintés fejezetben a vizsgált témával kapcsolatos hazai- és nemzetközi szakirodalmat dogozzuk fel, a legfontosabb megállapításokat emeljük ki. A szakirodalom minél frissebb legyen, régi irodalomra (5 évnél régebbi) csak kivételes esetben javasolt hivatkozni. Néhány klasszikus forrás, pl. kódex, lexikon, régi bölcselet, egyes tudományterületek (pl. munkaszervezés) még mindig aktuális információt tartalmazhat. A fejezet csak a konkrét témára vonatkozó szakirodalomra terjedhet kitömör formában! A dolgozat szövegében az Irodalomjegyzékben felsorolt művekre hivatkozni kell. Az Irodalmi áttekintésben hivatkozott műveknek az Irodalomjegyzékben feltüntettek meg kell egyezni! A hivatkozásnak többféle lehetősége van: Idézés: amikor a hivatkozott műből szó szerint átveszünk egy részt. Ilyenkor idézőjelet kell használni, és a mondatból sem kihagyni, sem hozzátenni nem szabad. A hivatkozásnak ez a módja akkor javasolt, ha nem célszerű eltérni az adott szövegtől vagy definíciót közlünk, esetleg lexikonból merítünk, például: GLATZ (2003) a hungarikum fogalmát a következőkben fogalmazza meg: Hungarikumnak kell tekinteni minden olyan terméket vagy iparcikket, amely a világpiacon jól értékesíthető, egyediségével a Kárpát-medence éghajlatához, talajviszonyaihoz és az itteni termelési kultúrához vagy hagyományokhoz kötődik, vagy köthető. Átvétel: nagyobb terjedelmű idézet, amelyet csak a szerző engedélyével lehet közölni. Tudományos konvenciók szerint a fél oldalas idézet már átvételnek minősül, ennél hosszabb terjedelmű hivatkozás azonban nem javasolt. Tartalomhű idézés: a saját mondanivaló szempontjából fontos nézeteket, megállapításokat tömören, lényegre törően, a szerző stílusának megfelelően építjük be a dolgozatba, megfelelő hivatkozásokkal. Ez esetben a szerző neve lehet a mondat elején, a publikáció dátumát zárójelben kell tenni, a szerző nevét nagy betűvel kell írni. Például: DICHTER (2002) szerint az országeredetet, mint a marketing- mix ötödik elemét kellene figyelembe venni. Gyakran a szerző neve és a publikáció éve a hivatkozott szöveg után kerül. Ilyenkor a szerzőt és az évszámot is zárójelbe kell tenni, egymástól vesszővel elválasztva. A szerző neve dőlt legyen, a pont mindig a zárójelen kívülre kerüljön, például: Minél inkább ismerik az adott ország termékeit a válaszadók, annál kedvezőbben ítélik meg őket (HARRI, 2007). A folyóiratból, lexikonból, kiadványból, KSH-tól történő idézés, rendelet/törvény számának ismertetése esetén a hivatkozás mindig a mondat végére kerüljön. Magyarországon a szőlőültetvény területe már nem éri el a 90 ezer hektárt (KSH, 2008). 6
Ebben az időben a nagyüzemi szerkezet vegyes szerkezetté alakult át, melyben a magángazdaságok aránya elérte a 80 %-ot (FVM BÁCS-KISKUN MEGYEI FÖLDMŰVELÉSÜGYI HIVATAL, 2006). 1991. január1-én a falugazdász hálózat visszakerült a földművelésügyi hivatal hatáskörébe (MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, 2005). A mezőgazdasági kistermelő olyan őstermelő, akinek az évi bevétele nem haladja meg a hatmillió forintot (ADÓ KÓDEX, 2006). A jogosult a támogatást a Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről szóló nyomtatvány felhasználásával 2004. december 10-től igényelhette az illetékes adóhatóságtól (41/2004. FVM RENDELET). A WEB oldalról letöltött hivatkozás a szöveg végén szerepeljen, például: Az EU Bizottság a felvételre való felkészülés egyik fontos elemének tekinti ezeket az ismereteket (www.fotomedia.hu). Annak érdekében, hogy ne mindig a mondat eleji és mondat végi hivatkozást alkalmazzuk, a mondandónk közé is el lehet helyezni a szerzőt, például: Érdekes problémát vetett fel AGRAWAL (2006), mégpedig azt, hogy az adott országból származó jól ismert termékkategóriák imázsa hogyan befolyásolja az új termékkategóriák imázsát. Amennyiben több szerző munkájából készült a hivatkozott mű, akkor az első szerző után et al. (jelentése: társai) formát kell használni. A szerzőket azonban az Irodalomjegyzékben külön-külön is fel kell tüntetni, például: Minél tudatosabb a vásárló, annál érzékenyebb rá (HAAS ET AL., 2002). Egy irodalmi munkára a szakdolgozatban legfeljebb három alkalommal lehet hivatkozni. Az Internetről letöltött irodalmi hivatkozás az összes irodalom legfeljebb 20%-át teheti ki! ANYAG ÉS MÓDSZER (új oldalon, 14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás A fejezetben a vizsgálati anyagot ismertetetjük, az adatgyűjtés és feldolgozás módszereit taglaljuk. Ezt a főfejezetet ajánlatos két alfejezetre bontani. Anyag Az információk/adatok összegyűjtésén túl azok csoportosítása, ábrázolása, az adatok alakulásának verbális közlése, összefüggések vizsgálata, az adatok változásának lehetséges okai, a változások értelmezése jelenti e rész tartalmas kitöltését. Klasszikus esetben az Anyag fejezetrész bemutatja a vállalkozást, a vizsgálat helyszínét, körülményeit. Bemutatja a vállalkozásban résztvevőket, a kutatás vagy a kísérlet helyszínét, a rövid technológiát, fényképeken, térképen illusztrálja a tevékenységet és a helyszínt. Módszer A Módszer fejezetrész a feldolgozás azon módszereit részletezi, amely az Eredmények -ben közölteket alapozza meg. Itt az érdemi fejezethez szorosan kapcsolódó fogalmakat, számításokat, képleteket, feldolgozási metódusokat kell 7
bemutatni, hogy az Eredmények fejezetben a közölt adatok bármikor a módszer segítségével visszaellenőrizhetőek legyenek. EREDMÉNYEK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás Az Eredmények fejezetbe a hallgató által összegyűjtött adatok és új eredmények ismertetése és elemző értékelése kerül. E fejezetben ajánlott a saját új kutatási eredményeket összehasonlítani egyéb irodalmi adatokkal. Ehhez ajánlott megfelelő kritikai értékelést alkalmazni. A szakdolgozat színvonalát emeli az új saját eredményeket feldolgozó- és szintetizáló készség bizonyítása. Az Eredmények fejezetet több alfejezetekre tagolva célszerű elkészíteni, amelyekben a vizsgálatok eredményeinek részletes leírása, elemzése kerül. Ebben a fejezetben a témát célszerű szakmailag megalapozott és formai feltételeknek megfelelő táblázatok és ábrák elhelyezése, amelyek a szöveges részhez indokoltan kapcsolódnak. A táblázatok, ábrák a fejezetben közölteket kiegészítik, illetve - a jobb megértés érdekében illusztrálják. A táblázat és ábra önmagában is érthető legyen. Más szerzőtől átvett táblázatra és ábrára hivatkozni kell a jobb alsó sarokban feltüntetett forrás megjelölésével, például: Dél-alföld 1.000.000 Összesen: 12.000.000 Ft Forrás: VM és AKI adatok (2008) - saját szerkesztéssel Minden táblázatra és ábrára szövegben hivatkozni kell, amely vagy szövegesen, vagy a mondat végén zárójelbe téve történhet. Például: Az almatermesztés költségeit az 1. táblázat mutatja be vagy Az intenzív almatermesztésben 500-600 ezer Ft körüli fedezeti összeg várható el (2. táblázat). A táblázatokat és az ábrákat röviden értékelni kell. Elegáns megoldás, ha az értékelés a hivatkozással együtt megtörténik, például: Az almatermelés műveletenkénti költségszerkezetéből (1. táblázat) kiderül, hogy a közvetlen költségek mintegy kétharmada a termesztés, egyharmada pedig a post harvest szakaszában merül fel. A táblázatokat középre kell elhelyezni. A táblázatok címe középen, a táblázat felett van. A sorszámozott táblázat szó után kettős pontot kell tenni, amelyet a táblázat nagybetűvel kezdődő címe követ. A táblázat címe félkövér betűtípusú legyen, a cím után ne tegyünk pontot és hagyjunk ki egy sort. Amennyiben a táblázat saját számítással készült, azt a táblázat alatt baloldalon elhelyezett Forrás: dőlt szó után is célszerű közölni. 8
1. táblázat: Az almatermelés költségei műveletenkénti szerkezetben Művelet megnevezése Költség Megoszlás (ezer Ft/ha) (%) Termesztés költsége 947 66 ebből: téli metszés 31 2 tápanyag-gazdálkodás 94 7.... ültetvény amortizációja 255 18 Post harvest költsége 498 34 ebből: tárolás 400 27 áruvá készítés 98 7 KÖZVETLEN TERMELÉSI KÖLTSÉG 1 445 100 Forrás: saját számítás Mérési, kutatási eredményeket az adatok táblázatos formában történő megadásán túl célszerű ábrákon is megjeleníteni. Az ábra lehet diagram, grafikon, rajz, fénykép, térkép, stb., de az elnevezése mindig: ábra. Az ábra kötelező részei: számozás, cím, jelmagyarázat, adatok mértékegysége, hivatkozás esetén forrás megjelölés. Egymással össze nem függő adatokat oszlop-, egymással matematikai kapcsolatban lévőket vonalas, százalékos megoszlást torta formájú diagrammon javasolt ábrázolni. Diagramokat Excel programmal is készíthetünk, ebben az esetben kész diagramokat vágólapon keresztül kell Word-be importálni vagy ábra kijelölés, másolás, Word-ben a Szerkesztés menü Irányított beillesztés + kép paranccsal változtatható méretű ábra elhelyezhető. Az ábra lehet fénykép is. Ha az ábra nem a szerző általkészített fénykép, akkor a fotó alatt balra zárta hivatkozni kell a készítőre (Forrás: KOVÁCS/ VAGY SAJÁT FELVÉTEL). A fényképeket csak jó minőséget biztosító nyomtatóval szabad kinyomtatni. Az ábrákat a sor közepére kell elhelyezni. Az ábra száma és címe az ábra alatt középen helyezkedik el. Az ábra címe (amely félkövér) után kettőspont következik, majd a félkövér nagy kezdőbetűvel kezdődő cím követi. A cím után nem teszünk pontot, az ábra és a címe közé 1 sort kell beszúrni. Az ábrára történő hivatkozás szabályai ugyanazok, mint a táblázatnál leírtak. Például: Az országeredet imázsnak a vásárlói döntésre gyakorolt hatásmechanizmus-rendszerét LEBRENZ (2006) az 1. ábrával írja le. A termék, mint tulajdonsághalmaz származási ország ár, garancia, (országeredet imázs) szolgáltatások, kidolgozás, dizájn, gyártási eljárás, stb. termék értékelés vásárlási döntés speciális made-in-image kognitív folyamat általános made-in-image live-in-image affektív folyamat normatív folyamat 1. ábra: A származási ország befolyásolási szintjei Forrás: LEBRENZ (2006) Az ábra alapján megállapítható, hogy. Nagyobb méretű ábrák (pl. térképek) és táblázatok (pl. eredmény kimutatás, mérleg) a Mellékletek fejezetbe kerüljenek. Képleteket középre rendezve, számozva kell elhelyezni. A képletet előzze meg és kövesse egy sorköz. 9
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás Ezt a fejezetet célszerű két részre bontani: következtetésekre és javaslatokra. Következtetések A dolgozat következtetései fejezetben az eredmények értékelése, megvitatása kerüljön. Itt lehet a vizsgálatok eredményeit az irodalmi állásfoglalásokkal összevetni. Itt fogalmazzuk meg az eredményekből következő megállapításokat és a további vizsgálatokra vonatkozó javaslatokat. Amennyiben a dolgozat témája lehetővé teszi, a feldolgozott irodalmakat és az alkalmazott újszerű módszereket is értékelni lehet. Javaslatok A dolgozat eredményeihez kapcsolódó újszerű ajánlások, amelyek a vizsgálat eredményeként megfogalmazhatók. A javaslatok között szerepeljenek általánosabb megfogalmazások, amelyek pl. a közgazdasági szabályozásról, eljárásokról szólnak. Legyenek olyan konkrét javaslatok is, amelyek alkalmazásával a vizsgált tevékenységet előreviszik, javítják, segítik. A javaslatok megfogalmazásában célszerű, hogy a hallgató kérje ki a vizsgált tevékenység vezetőjének szakmai véleményét is, saját ötletszerű ajánlások leírásától óvakodni kell. A javaslatok legyenek lényegre törők, előremutatók, konkrétak és megvalósíthatók. ÖSSZEFOGLALÁS (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás A téma célkitűzéseit e fejezetben röviden is közöljük. Ennek érdekében a hallgató ismertesse a szakirodalmi feldolgozásának a témához kapcsolódó legfontosabb eredményeit, ismertesse a vizsgálat körülményeit indokolja az alkalmazott módszerekre esett választását és röviden értékelje azokat. Ismertesse a kapott eredményeinek főbb jellemzői és értékelje azokat. Tömören mutassa be a dolgozatban megfogalmazott javaslatokat és következtetéseket. A minimum 1, maximum 2 oldalas Összefoglalás fejezetet nemcsak a dolgozatba kell bekötni, hanem külön kinyomtatva is be kell helyezni a dolgozatba. Ennek célja, hogy a szóbeli védésen a záróvizsga bizottság minél rövidebb idő alatt informálódjon a szakdolgozat lényegéről. IRODALOMJEGYZÉK (új oldalon,14-es, félkövér, Times New Roman betűtípus) egy sor kihagyás Az Irodalomjegyzék legyen pontos és visszakereshető, legyen összhangban a hivatkozásokkal. A fejezetben az irodalom felsorolása: a szerző neve, a kiadás éve szoros ABC szerint történjen. Ahol a szerző nincs feltüntetve, ott a cím első betűje (névelőt nem számítva) szerint kell a művet besorolni. A szerző nevéből csak a családi nevet és az utónév első betűjét kell közölni dr. és egyéb cím nélkül (KOVÁCS L.). A szerző neve után a kiadás évét zárójelbe kell tenni, amelyet kettőspont után az idézett publikáció címe követ. A mű címét szóról-szóra közöljük, külföldi irodalomnál eredeti idegen nyelven (cirill betűket latin betűkre átírva). 10
Hivatkozás könyvre, önálló kéziratra: A cím után a kiadó neve és a kiadás helye kerül, például: FARKAS G. (2008): Növényi biokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest FARKAS GNÉ. (2008): Növényi biokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest KSH (2013): Magyar Statisztikai Évkönyv 2013. KSH, Budapest Amennyiben az idézett irodalom egy sorban nem fér el, a 2. sortól egy tabulátor bekezdést kell használni. Több szerző esetén a szerkesztőt(ket) kell feltüntetni (szerk.) kifejezés alkalmazásával, például: CHIKÁN A. DEMETER K. (szerk.) (2009): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika. AULA, Budapest LENGYEL I. DEÁK SZ. (2009): A regionális versenyképesség összetevői. Fogalma, modellek és mutatórendszerek áttekintése. Kutatási jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. SZTE GTK Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék, Szeged Külföldi szerzőnél a vezetéknév után vesszőt kell tenni és úgy következik a keresztnév kezdő betűje. Több szerző esetén minden szerzőt fel kell tüntetni, a nevek között gondolatjellel (-), például: JUUNG, S.H. WITTWER, S.H. DENNEIT, M.D. (2008):.. Irodalomjegyzék és hivatkozás folyóiratcikkre Vezetéknév, keresztnév első betűje, pont, zárójelben, kettőspont, cím, pont, folyóirat címe, vessző, évfolyam (rövidítése: Vol.), szám (abban az évben megjelent folyóirat sorszáma, rövidítve: No.), oldalszám, pont, pp, pont, majd az oldalszám+pont Például: SZABÓ K. (2008): Kihelyezési hullám. Közgazdasági Szemle, 2, pp. 137-153 BÁNÁTI D. (2006): Biztonságos élelmiszerek. Az Európai Unió Gazdasága, Vol.11 No.9. pp.13-14 Amennyiben az idézett publikáció egy könyvben önálló fejezetként szerepel, akkor a következő eljárást kell használni: Szerző neve, év, kettőspont, könyvfejezet címe, pont, In:, könyv szerkesztőjének neve, (szerk), könyv neve, pont, kiadó, pont, kiadás helye, pont. Például: FARKAS J. (1979): Spárgatermesztés gyakorlata. In: BALÁZS S. (szerk.), Zöldségtermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Amennyiben egy szerző több munkájából idézünk, amelyeket ugyanabban az évben publikáltak, akkor azokat mind a szövegben, mind az Irodalomjegyzékben a,b,c kis betűkkel kell megkülönböztetni, például: PORTER, M. E. (2008a): The Adam Smith address: Location, clusters, and the new microeconomics of competition. Business Economics, 1, pp.7-13 PORTER, M. E. (2008b): Clusters and the new economics of competiton. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90 Egyes esetekben a folyóiratban nem szerepel a szerző neve, ilyenkor Anonim névvel kell a szövegben és az Irodalomjegyzékben hivatkozni, például: Ebben az évben a meggy ára 150 Ft körül alakult (ANONYM, 2013). ANONYM (2013): A meggytermesztés jövedelmezősége. Gazdálkodás,.. 11
Hivatkozás kötetben megjelent tanulmányra PORTER, M. E. (2009): Microeconomics competitiveness: Findings from the 1999. Executive Survey. In global Competitiveness Report, World Economic Forum, Davos, pp. 30-53 Hivatkozás konferencia előadásra FERENCZ Á. (2006): Munkaszervezési és ökonómiai kérdések. X. Agrárökonómai Konferencia, Gyöngyös, Vezetés-szervezés szekció, pp. 123-130 PORTER, M. E. (2007): Clusters and Economic Development. Workshop for Practitoners in Cluster Formation, Chihuahua, Mexico, Economy Section, pp. 5-10 Hivatkozás Interneten hozzáférhető anyagra HOOVER, E. M. GIARRATANI, F. (1999): An Introduction to Regional Economics. Regional Research Institute, West Virginia University, http://www.rri.wvu.edu/webbook/giarrantani/main.htm. www.vm.hu (a letöltés dátuma) Az internetes hivatkozások az Irodalomjegyzék végére kerüljenek. Hivatkozás nem publikált vállalati jelentésekre, szóbeli interjúkra, beszélgetésre Minél pontosabb kell hivatkozni a közölt adat, gondolat, szövegrészlet eredetére. Például: KOVÁCS (2009): szóbeli közlés Természetesen az Irodalomjegyzékben felsorolt publikációkat nem kell a fent említett módon megbontani! Példa az Irodalomjegyzékre: FARKAS GNÉ. (2008): Növényi biokémia. Akadémiai Kiadó, Budapest KSH (2009): Magyar Statisztikai Évkönyv 2008. KSH, Budapest CHIKÁN A. DEMETER K. (szerk.) (2009): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika. AULA, Budapest PORTER, M. E. (2008A): The Adam Smith address: Location, clusters, and the new microeconomics of competition. Business Economics, 1, pp. 7-13 PORTER, M. E. (2008b): Clusters and the new economics of competiton. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90 SZABÓ K. (2008): Kihelyezési hullám. Közgazdasági Szemle, 2, pp. 137-153 FERENCZ Á. (2006): Munkaszervezési és ökonómiai kérdések. X. Agrárökonómai Konferencia, Gyöngyös, Vezetés-szervezés szekció, pp. 123-130. PORTER, M. E. (2007): Clusters and Economic Development. Workshop for Practitoners in Cluster Formation, Chihuahua, Mexico, Economy Section, pp. 5-10 HOOVER, E. M. GIARRATANI, F. (2009): An Introduction to Regional Economics. Regional Research Institute, West Virginia University www.rri.wvu.edu (letöltés dátuma!!!) www.fvm.hu (letöltés dátuma!!!) MELLÉKLETEK A Mellékletek fejezetbe kerülnek azok a táblázatok, ábrák, amelyek méretüknél fogva nem férnek a dolgozatba, például Eredmény levezetés, térképek, stb. Ebben a fejezetben célszerű elhelyezni azokat a fotókat, ábrákat, amelyek mennyiségi korlátok miatt nem 12
kerülhetnek az Eredményekbe, azonban a hallgató fontosnak tartja azokat bemutatni. Mellékletekbe kerülnek a kérdőívek, amelyeket a hallgató az Eredményekben feldolgozott, a munkanapfelvétel folyó ideje és a munkanapstruktúrák. Amennyiben több melléklet kerül a dolgozatba, célszerű azokat egy olyan előlappal ellátni, amely közepén a MELLÉKLETEK szó áll. Minden melléklet bal felső sarkában fel kell írni a melléklet sorszámát és a melléklet szót félkövér betűvel, pl. 11. melléklet. Minden mellékletre a dolgozat szövegében hivatkozni kell. TULAJDONOSI NYILATKOZAT A Tulajdonosi nyilatkozat a szakdolgozat igen fontos része! Ebben a hallgató arról nyilatkozik, hogy az elkészített dolgozat kizárólag a saját munkájának eredménye (6 melléklet). Amennyiben egyes fejezeteket más munkából vette át, arra egyértelműen hivatkozni kell. Ha kiderülne, hogy a dolgozat részben vagy egészben más munkából származik, a hallgatót kizárják a záróvizsgából és teljesen új dolgozatot kell készítenie. Amennyiben a főiskola a dolgozatot felhasználná, akkor erre a hallgatóval külön szerződést kell kötnie, illetve megfelelő hivatkozással kell élnie. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szakdolgozat/diplomamunka nem kötelező része. Amennyiben a hallgató köszönetet szeretne nyilvánítani az őt segítő(k)nek, ebben a részben ezt megteheti. Javasolt, hogy a hallgató a köszönetét röviden, néhány mondatban fogalmazza meg. TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Amennyiben a vizsgált szervezet az általa kiadott adatokat titkosítani kívánja, de azok felhasználását a szakdolgozatban engedélyezi, ún. titoktartási megállapodást kell készíteni. HÁTSÓ BORÍTÓ A hátsó borító külső oldala üres, belső oldala felhasználható CD vagy nagyobb méretű és megfelelően összehajtott melléklet rögzítésére szolgál. 4.4. Javaslat a szakdolgozat arányainak meghatározására A Bevezetés fejezet a célkitűzésekkel együtt minimum egy, maximum két oldal lehet. Célszerű, hogy az Irodalmi áttekintés a dolgozat 20 %-át tegye ki, de ne haladja meg az összes terjedelem 30 %-át. Az Anyag és módszer fejezet 10 %-os arányban javasolt. Az Eredmények fejezet a dolgozat 50-60 %-át képviselje. Ha a szakdolgozatban ez a fejezet terjedelme nem éri el az 50 %-ot, a munka szakmai megalapozottsága megkérdőjelezhető. A hallgató következtetéseit, javaslatait minimum 1, maximum 5 oldalban foglalja össze. Az Összefoglalás minimum 1, maximum 2 oldal legyen! A szakdolgozat egyes fejezeteinek terjedelme igazodjon a dolgozat többi fejezetének arányaihoz. Nem lehet a szakdolgozat leghosszabb fejezete az Irodalmi áttekintés. Nem elfogadott, ha a hallgató munkájában nem, vagy csak minimális Irodalmi áttekintést dolgoz fel, illetve e fejezetben nem hivatkozik az idézett szerzőkre. Egy oldal vagy annál kevesebb módszertani ismertetés nem elfogadható. Kizárólag eredményekből a dolgozat nem épülhet fel. Az Irodalomjegyzék megfelelő tartalmi és formai követelményeinek betartása nélkülözhetetlen. 13
A DOLGOZAT ELFOGADÁSA ÉS BÍRÁLATA A kijelölt határidőre beadott dolgozatot, tartalmi, formai és nyelvhelyességi szempontból a szakvezető által felkért (10. melléklet) oktató bírálja el a 8-9. sz. mellékletben foglaltak szerint. A bíráló mindig a főiskola oktatója. A bírálót a szakvezető levélben felkéri a feladat elvégzésére, amelyben felhívja figyelmét a titoktartási kötelezettségére is (7. sz. melléklet). A bíráló javaslatot tesznek az érdemjegyre, a végső jegyet a szóbeli védés után alakítja ki a Záróvizsga Bizottság. Nem tehet záróvizsgát az a hallgató, akinek szakdolgozatát a bíráló nem fogadta el. Ha a Jelölt megadott határidőre szakdolgozatát nem adja be, vagy ha szakdolgozatának szóbeli védése nem sikerül, akkor záróvizsgára nem bocsátható. A szakdolgozat bírálati szempontjait a 8. melléklet, értékelésének pontjai a 9. melléklet tartalmazza. 14
A szakdolgozat készítési útmutató 1. melléklete Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék... konzulens neve... beosztása KONZULENS FELKÉRŐ Tisztelt Konzulens! Alulírott... (név) FOSZK szakos hallgató felkérem az alábbi szakdolgozati témakör konzultálására: Témakör:... Dátum:... hallgató aláírása tagozat/évfolyam/csoport A konzulensi feladatokat vállalom. Dátum: A szakdolgozat témáját jóváhagyom / nem hagyom jóvá* Dátum:... konzulens aláírása *a megfelelőt kérjük aláhúzni 15... szakfelelős aláírása
A szakdolgozat/diplomamunka készítési útmutató 2. melléklete Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék... konzulens neve, beosztása... külső konzulens neve, beosztása KONZULENS FELKÉRŐ Tisztelt Konzulens! Alulírott... (név) FOSZK szakos hallgató felkérem az alábbi szakdolgozati témakör konzultálására: Témakör:... Dátum:... hallgató aláírása tagozat/évfolyam/csoport A konzulensi feladatokat vállalom. Dátum: A külső konzulensi feladatokat vállalom.... konzulens aláírása Dátum:... külső konzulens aláírása A szakdolgozat témáját jóváhagyom / nem hagyom jóvá* Dátum: *a megfelelőt kérjük aláhúzni 16... szakfelelős aláírása
A szakdolgozat készítési útmutató 3. melléklete (FOSZK szakos hallgató) 2. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: Konzultáció ideje Konzultáció témája Aláírás 3. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: Konzultáció ideje Konzultáció témája Aláírás 4. félév Sorszám 1. 2. 3. 4. Elfogadás: Konzultáció ideje Konzultáció témája Aláírás 17
A szakdolgozat készítési útmutató 4. melléklete SZAKDOLGOZAT Hallgató Henrietta Kecskemét A leadás éve. 18
A szakdolgozat készítési útmutató 5a. melléklete KECSKEMÉTI FŐISKOLA KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR KERTÉSZETI TANSZÉK A dolgozat címe, amely ne legyen túlságosan hosszú, legyen konkrét és lényegre törő SZAKDOLGOZAT Készítette: Hallgató Henrietta Konzulens: név, beosztás FOSZK szakos hallgató Kecskemét A leadás éve. 19
A szakdolgozat készítési útmutató 5b. melléklete KECSKEMÉTI FŐISKOLA KERTÉSZETI FŐISKOLAI KAR KERTÉSZETI TANSZÉK A dolgozat címe, amely ne legyen túlságosan hosszú, legyen konkrét és lényegre törő SZAKDOLGOZAT Készítette: Hallgató Henrietta FOSZK szakos hallgató Konzulens: A belső konzulens neve beosztása Külső konzulens: Adatokat szolgáltató kolléga neve beosztása Kecskemét A leadás éve. 20
A szakdolgozat készítési útmutató 6. melléklete Tulajdonosi nyilatkozat Ez a szakdolgozat a saját munkám eredménye. Dolgozatom azon részeit, melyeket más szerzők munkájából vettem át, egyértelműen megjelöltem. Ha kiderülne, hogy ez a nyilatkozatom valótlan, tudomásul veszem, hogy a Záróvizsga Bizottság a szakmai vizsgáról kizár, és záróvizsgát csak új szakdolgozat készítése után tehetek. Hasznosítás esetén a szerzőnek és a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karának külön megállapodást kell kötnie. Kecskemét, 20. hó. nap.. hallgató 21
A szakdolgozat készítési útmutató 7. melléklete KECSKEMÉTI FŐISKOLA Kertészeti Főiskolai Kar Ezt az oldalt 3 példányban kell elkészíteni: 1 pld. az adatokat szolgáltató cég/intézmény 1 pld. a Kertészeti Főiskolai Kar részére, 1 pld. a szakdolgozatokba befűzendő. Titoktartási megállapodás Ez a megállapodás létrejött a (az). (cég/intézmény neve) és a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar (6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3.) között... hallgató (...FOSZK szak) cégnél készült szakdolgozatának titkosítása tárgyában. A cég/intézmény vállalja, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges adatokat a hallgató rendelkezésére bocsátja. A Kar kötelezettséget vállal arra, hogy nevezett hallgató szakdolgozatát/diplomamunkát bizalmasan kezeli, és azt a nyilvánosság elől a beadástól számított 5 évig elzárva tartja. A szakdolgozatba a hallgatón kívül csak a konzulens(ek), a bíráló és a záróvizsga-bizottság tagjai tekinthetnek bele. Nevezettek számára is kötelező érvényű ez a megállapodás. Az adatokat további személyekkel, szervezetekkel nem közlik, nem adják át. Kelt.:, év, hónap, nap....... dékán. cég/intézmény képviseletében 22
A szakdolgozat készítési útmutató 8. melléklete SEGÉDLET A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés módja és menete A szakdolgozatot egy bíráló bírálja el. A bíráló a dolgozatot, a záróvizsgát és a szakdolgozat védését megelőzően írásban értékeli a 9. sz. mellékletben szereplő bírálati lap felhasználásával. A bíráló szöveges és pontozásos értékelést is készít, és javaslatot tesz az érdemjegyre. 1. Szöveges értékelés Az értékelésnek tartalmaznia kell: a bíráló véleményét a témáról, a szakdolgozat szembetűnő eredményeit, a főbb hiányosságokat és hibákat. Minden szöveges értékelésben célszerű megfogalmazni a dolgozattal kapcsolatban legalább két kérdést, amelyre a hallgató a szakdolgozatának szóbeli védésekor válaszol. 2. Pontozásos értékelés 2.1. A feldolgozás színvonala (0-10 pont): Kevés önálló munkavégzés, esetleg helytelen (vitatható) következtetésekkel. A vizsgálati, vagy az irodalmi adatok kevés kritikai értékeléssel kerültek bemutatásra. Az eredmények önállóan, megfelelő kritikai értékeléssel kerültek bemutatásra. Kiemelkedő feldolgozó, szintetizáló, illetve kutató készség bizonyítása, önálló eredményekkel. 2.2. Az irodalom ismerete és felhasználása (0-10 pont): A témához tartozó legfontosabb hazai szakkönyvek vonatkozó fejezeteit használja fel, vagy hivatkozásai formálisak. Felhasználja a témához tartozó hazai és fontosabb külföldi irodalmat tudományos dolgozatok, folyóiratok alapján. A témáról a hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodva, történeti elemző kritikai áttekintést nyújt. 2.3. A módszerek és eredmények értékelése (0-15 pont): A választott anyag és módszer helytelen, vagy nincs összhangban egymással vagy a témával. Az anyag és módszer megválasztása helyes, a kivitelezés megfelelő. Az eredmények elfogadhatók, de értelmezésük és a következtetések nem helytállóak. Az eredmények, értelmezésük és a következtetések helyesek, meggyőzőek. 23
2.4. Szerkezeti felépítés (0-5 pont): A dolgozat felépítése, tagolása, arányai több vonatkozásban kifogásolhatók. A dolgozat felépítése, tagolása és arányai kis részben kifogásolhatók. A dolgozat a követelményeknek megfelel. 2.5. Nyelvezet, stílus (0-5 pont): Nyelvezet, stílus számos hibával. Nyelvezet, stílus kevés hibával. Nyelvezet, stílus hibátlan, dicséretes. 2.6. Igényesség, gondosság, kivitelezés (0-5 pont): (Ábrák, grafikonok, táblázatok összeállítása, tetszetős kivitelezése, gépelési hibák kijavítása stb.) A dolgozatban értelemzavaró gépelési hibák maradtak, a kiállítás több vonatkozásban kifogásolható. Gondos munka, kevés kifogással. Szép kiállítású, gondos kifogástalan munka. 3. Érdemjegy az összesített pontszám alapján elégtelen: elégséges: közepes: jó: jeles: 0-20 pont 21-28 pont 29-36 pont 37-44 pont 45-50 pont 24
A szakdolgozat készítési útmutató 9. melléklete A szakdolgozat bírálata...hallgató......című szakdolgozatáról. A bíráló neve:... munkahelye:... 1. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS: 2. KÉRDÉSEK: 1. 2. 3. A SZAKDOLGOZAT PONOZÁSOS ÉRTÉKELÉSE: I. A feldolgozás színvonala (0-10 pont)...pont II. Az irodalom ismerete és felhasználása (0-10 pont)... pont III. A módszerek és eredmények értékelése (0-15 pont)...pont IV. Szerkezeti felépítés (0-5 pont)...pont V. Nyelvezet, stílus (0-5 pont)...pont VI. Igényesség, gondosság, kivitelezés (0-5 pont)...pont Értékelés összes pontszáma:...pont A szakdolgozat javasolt érdemjegye:...... év... hó... nap... a bíráló aláírása 25
A szakdolgozat készítési útmutató 10. melléklete 26