Holokauszt emléknap az iskolában a kutatási eredmények tükrében Forrás-Biró Aletta Zachor Alapítvány ELTE PPK 2016. április 14.
Holokauszt emléknap 2001 Április 16., munkácsi gettó Középiskola általános iskola
Intézményi megkérdezés Az alapsokaság megoszlása iskolatípus és fenntartó szerint Az alapsokaság megoszlása településtípus és régió szerint Településtípus Régió Iskolatípus Fenntartó Budapest 18% Észak- Magyarország 15% általános és középiskola 9% csak középiskola 26% csak általános iskola 65% egyház 14% egyéb 14% KLIK 72% megyeszékhely, megyei jogú város város, 15 ezernél több lakos város, max. 15 ezer lakos község, 2 ezernél több lakos község, max. 2 ezer lakos 20% 15% 16% 13% 18% Észak-Alföld Dél-Alföld Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl 15% 11% 12% 11% 8% 28% Bázis: alapsokaság, N=3133 Bázis: alapsokaság, N=3133
Válaszadási arány EGYÜTT 39 iskolatípus szerint csak általános iskola 43 általános és középiskola 32 csak középiskola 33 fenntartó szerint KLIK 46 egyház 25 egyéb 18 Adatfeldolgozás 1237 válasz, súlyozva iskolatípus, fenntartó, településtípus, régió szerint
A holokauszt téma feldolgozásának keretei történelemórán irodalomórán 86% 97% etikaórán társadalomismeret órán erkölcstanórán mozgóképkultúra és médiaismeret órán 54% 54% 51% 48% tantárgyi óra együtt 99% idegennyelv órán 21% más tantárgyi órán 10% osztályfőnöki órán emléknapon projektformában egyéb formában 17% 16% 82% 86% más formák együtt 94% nem foglalkoznak vele 0,5% Bázis: válaszadók, n=1237
Az iskolavezetés elvárásai a holokauszt téma oktatására vonatkozóan A válaszokat párhuzamosan tekintve A válaszokat hierarchikusan tekintve az iskolavezetés a téma egységes kezelését várja el a központi tanterv alapján ez szaktanári kompetencia ez osztályfőnöki kompetencia ez az egyes pedagógusok egyéni döntése az iskolavezetés nem fogalmaz meg elvárást 30% 26% 64% 63% 60% ez az egyes pedagógusok egyéni döntése 2% ez osztályfőnöki kompetencia 2% ez szaktanári kompetencia 30% az iskolavezetés nem fogalmaz meg elvárást 1% NV 1% az iskolavezetés a téma egységes kezelését várja el a központi tanterv alapján 64% Bázis: válaszadók, n=1237
A Holokauszt Emléknap megtartása nem tartották meg 2015- ben, de már tartottak 5% nem tartottak még 7% a legidősebb gyermekeink harmadik osztályosok, így értelemszerűen nem tudjuk teljes mértékben kifejteni a holokauszttal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket Az intézménybe értelmi fogyatékos gyermekek járnak. Ezt a témát nem dolgozzuk fel tanórán. megtartották 2015-ben 88% Középiskolák 97% Nem kötelező általános iskolában a megtartása. Bázis: válaszadók, n=1237
A Holokauszt Emléknap megtartásának módja 2015-ben évfolyamkeretben 4% össziskolai keretben 38% külső helyszínen reggeli imában osztálykeretben 41% egyéb módon 12% iskolarádióban, iskolatévében rendhagyó órán, foglalkozáson intézményegységekben külön csak a 8. évfolyam csak a 7-8. évfolyam csak a középiskolások csak a felső tagozat tagozatonként Bázis: 2015-ben Holokauszt Emléknapot tartó válaszadók, n=1091
A Holokauszt Emléknap szervezője történelemtanár(ok) 63% osztályfőnöki munkacsoport 36% humán munkacsoport 32% történelemtanári munkacsoport minden évben más kolléga az iskolai megemlékezésekre fölállított tanári csapat külső szakember egyéb 4% 8% 12% 25% 31% a témában kutató tanár dekorációért felelős tanár diákönkormányzat-segítő tanár drámatanár etikatanár honlapszerkesztő intézményvezetés, igazgató(helyettes) iskolai rendezvények felelőse iskolalelkész könyvtáros önkéntes jelentkező a tanárok közül rajztanár szabadidő-felelős tanár, szabadidő szervező tanító Polgármesteri Hivatal munkatársa szülő színházi rendező Bázis: azok a válaszadók, amelyek tartottak már Holokauszt Emléknapot, n=1147
A Holokauszt Emléknap megtartásának szokásos módja - 2 film, filmösszeállítás, videó emlékműsor, verses-zenés-képes összeállítás, színpadi előadás iskolarádió 15% 17% 18% beszélgetés a témáról a diákokkal faliújság, tabló, képek/szövegek paravánon, fényújság, installáció 10% 9% tanári előadás, magyarázat, átismételik az eseményeket 6% feladatok a diákoknak vendégek, külső előadó ismertető felolvasása, beszéd ppt, multimédiás anyag levetítése, digitális bemutató, interaktív tábla 3% 2% 4% 6% feladatlap gyűjtőmunka kiselőadás könyvtári kutatómunka projektmunka rajzpályázat, rajzos feladatok verseny, vetélkedő iskolatévé egyéb forma 1% 2% Bázis: azok a válaszadók, amelyek tartottak már Holokauszt Emléknapot, n=1147
Amit az intézményvezetők mondanak Legyen életkornak megfelelő Közvetítsen tudásanyagot Legyen objektív, alapuljon tényeken Legyen évről évre ugyanolyan / más Legyen hasonló más emléknapokhoz Érzelmi hatás Reakciók: diákok, szülők, tanárok
Diák kérdőív Iskolai, de tanórán kívüli alkalmak, amikor hallottak a holokausztról holokauszt emléknapon 69% kiállítás látogatáson 45% tanulmányi kiránduláson 23% témahéten 21% projektmunkán 15% szakkörön 3% közösségi szolgálat idején 2% Bázis: válaszadók, n=1477
Az emléknap mint pedagógiai lehetőség Pedagógus interjúk: az iskolavezetés elvárja az emléknap megtartását, de az egyes pedagógusokra bízza, mennyiben használják nevelési lehetőségként az iskolavezetés semleges vagy támogató, az egyes pedagógusok fontosnak tartják, ezért megtöltik tartalommal az iskolavezetés nem támaszt elvárást az emléknappal kapcsolatosan és az egyes pedagógusok sem látnak benne lehetőséget Iskolai ünnepség vs. projektek
2015-ös emléknap videóinterjúk a Soá archívumból, feldolgozásuk óravázlatok segítségével (Zachor alapítvány), családkutatás és zsidónegyed séta (Zachor) iskolai vetélkedő, önkéntes részvétellel, a szünetben zeneszámok az iskolarádióban a diákok interjúkat készítettek össziskolai szinten tartott, órarendbe épített ún. más óra: kiállítás, műsor, beszélgetés túlélővel tablót készítettek a diákok részt vettek az önkormányzati megemlékezésen a diákok pályázaton vettek részt tablók meghívott előadókkal zenei műsor és túlélőkkel való beszélgetés
Következtetések A holokauszt emléknap jó kiindulópont Megfelelő szakmai és szervezeti támogatás hiányában inkább a tanárok személyes meggyőződésén múlik A szervezeti támogatás elengedhetetlen, még ha csak formális is Interdiszciplinaritás, kapcsolódás az osztályfőnöki munkához
A továbblépés útja Szervezeti támogatás Szakmai támogatás (képzés/továbbképzés, segédanyagok, szakmai mentorálás, szakmai kapcsolatrendszer) Pedagógiai tudatosság növelése Innovatív megoldások