A káposztarepce őszi posztemergens. gyomirtás. RUNWAY PERENAL. Mi várható 2014 őszén Az őszi káposztarepce biztonságos termesztését

repce technológia növényvédelem tapasztalatok 2014. augusztus A Dow AgroSciences információs magazinja repcetermesztőknek A káposztarepce őszi posztemergens gyomirtása A repce kártevők elleni védeleme Mi várható 2014 őszén Az őszi káposztarepce biztonságos termesztését az agrotechnikai tényezők mellett nagymértékben befolyásolja a kártevők elleni védekezés sikere is. A repce legfontosabb őszi kártevői a repce-gubacsormányos, repcebolha, a repcedarázs álhernyója, a mocskospajor és újabban a kis káposztalégy. Mivel a repce termesztés-technológiája egyre alacsonyabb vetőmagnormát ír elő, ezért egyre nagyobb fontosságú, hogy 1. kép Repcebolha Kevés technológia nyert akkora teret a magyar növényvédelemben az utóbbi években, mint a repce őszi gyomirtása. A nyolcvanas években a repcét gyakorlatilag nem kezelték gyomok ellen, mivel a sűrű vetés (12,5 cm) miatt nem volt terük a gyomoknak. Igaz viszont, hogy készítmény sem állt nagyon rendelkezésre és az alacsony termésátlagok miatt nem is volt kifizetődő a gyomirtás elvégzése. A kilencvenes években a technológia fejlődésével (hibridek, vetéstechnológia, növényvédelem, tápanyag, stb.) magasabb termésátlagok elérése vált lehetővé, ami már szükségessé és megfizethetővé tette az intenzívebb technológiák alkalmazását. Engedélyezésre került több olyan hatóanyag, amellyel már hatékony gyomirtást lehetett elvégezni. Az elvetett csíraszám csökkenése, az egyre szélesebb sortávolság is szükségessé teszik az őszi gyomirtást. Folytatás a 4. oldalon minden egyes elvetett magot és az abból kikelő növényt megvédjünk. Az őszi kártevők elsősorban a gyenge növényke pusztulását okozzák, így a tőpusztulások könnyen kiablakosíthatják az állományt, ami foltos lesz. A kártveőktől szenvedő állomány a tél során könnyen a kifagyás sorsára juthat. Ezeken a területeken a gyomok könnyen felnőhetnek, elnyomva a még megmaradt növénykéket. Ezért különösen fontos, hogy hatékony legyen a rovarok elleni védekezés. Folytatás a 7. oldalon RUNWAY A valódi talaj- és levélen keresztüli hatás A repce termesztés-technológiájának átalakulásával a gyomirtás szerepe is felértékelődött. A kisebb vetett magszám és a nagyobb sorközök a gyomoknak nagyobb teret engednek, amelyek veszélyeztetik a repce áttelelő képességét. A technológia először a Nyugat-Dunántúlon terjedt el, ahol ma már általános a vetést vagy a kelést követő gyomirtás. Leggyakrabban olyan készítményt használnak, amely megfelelő tartamhatást biztosít. Erre a célra a metazaklór hatóanyag tartalmú készítmények terjedtek el. Preemergensen és korai posztemergensen használhatóak. Hátrányuk, hogy a hatóanyagnak nincs levélen keresztüli hatása, ezért a hatás kifejtéséhez csapadék szükséges. Működése korai posztemergensen is azon alapul a szik-2 leveles gyomok ellen, amikor a csapadék megérkezik, akkor a fejletlen gyomok a gyökerükün keresztül felveszik a hatóanyagot, amely így elpusztítja azokat. Azonban a fejlettebb gyomokat (4 levéltől) már nem képes elpusztítani. Hatástalan az egyre nagyobb gondot okozó melegigényes gyomnövények (libatop-, disznóparéj-, keserűfű-, szerbtövis fajok, selyemmályva, csattanó maszlag, parlagfű, stb.) ellen. Ezeket a problémákat egy olyan készítménnyel lehet orvosolni, amely tartalmaz mind posztemergens, levélen keresztüli és preemergens, talajon keresztüli hatást is biztosító hatóanyagot még a melegigényes gyomok ellen is illetve bármilyen, még a legnagyobb termőképességű normál repcében is alkalmazható. Folytatás a 2. oldalon PERENAL Legenda az egyszikűek ellen Az őszi káposztarepce leggyakoribb előveteménye a kalászos gabona. A betakarítás során kiszóródott magokból a nyár és az ősz során kikelő árvakelés befolyásolja a repce kelését és áttelelő képességét. Ezt az árvakelést valamilyen módon meg kell semmisíteni. Erre két megoldás létezik. 1. Ha a nyár csapadékos, akkor még vetés előtt mechanikus úton, talajműveléssel lehet megoldani a problémát 2. Ha a nyár száraz, de az ősz csapadékos, akkor már csak a kelő állományban érdemes védekezni. A tartamhatást biztosító készítmények (pl. metazaklór hatóanyag), csak mellékhatással rendelkeznek az árvakelés ellen, de a gondot nem tudják megoldani. Erre a célra kizárólag a speciális egyszikűirtó készítmények alkalmasak. Folytatás a 3. oldalon

2 3 RUNWAY A valódi talaj- és levélen keresztüli hatás A megoldást a alkalmazása jelenti. Három hatóanyagot tartalmaz. Az aminopiralid és a picloram felelősek a posztemergens hatásért. Az érzékeny kétszikű gyomok fiatal egyedei (2-4 levél) ellen kezelve tökéletes gyomirtó hatást érhetünk el, de akár a 6-8 leveles gyomok ellen is hatékonyak. A preemergens hatásért döntően a metazaklór felelős, kisebb részben az aminopiralid. Ha a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék hullik, akkor a hatóanyag biztosítja a tartamhatást és a tél beálltáig tartó gyommentes időszakot. A készítmény ötvözi a preemergens és a posztemergens technológia előnyeit. Miben jelentkezik ez? 1. Bármely típusú repcében felhasználható (normál és IMI is) 2. Rendkívül széles hatásspektrum 3. Talajon és levélen keresztüli hatás 4. Rugalmas időbeli kijuttathatóság 5. Kíváló keverhetőség 1. A készítmény szelektív a repcére. Nem szükséges drágább, gyomirtószer tole ráns repce hibridet vásárolni. Bármilyen, a legnagyobb terméspotenciállal rendel ke ző normál repce hibridben vagy faj tá ban is felhasználható. repce 2 valódi lombleveles állapotától 5 leveles állapotig célszerű elvégezni. Lazább, homoktalajon a szikleveles repce enyhe kanalasodást mutathat, amit 2-3 héten belül maradandó károsodás és terméskiesés nélkül kinő. Ebben az időszakban a javasolt dózis. Posztemergens kezelés javasolt az alacsony humusztartalmú, laza talajokon. A felhasználás során a hőmérséklet 10 és 25 C között legyen. A kezelést követő 1 óra múlva érkező csapadék a hatást már nem befolyásolja. A szert a gyomboritottságtól függően 200-400 l/ha vízzel közepesen durva porlasztással célszerű kipermetezni. 8. kép hatása a kezelést követő 50. napon, Balatonszárszó hatással. Így a már kikelt és a később csirázó gyomok ellen is kiváló hatással rendelkezik (11-12. kép). 4. A készítmény engedélyokirata szerint a kijuttatást a vetéstől a repce 5 leveles állapotáig lehet elvégezni. Ez azt jelenti, hogy augusztus 20.-tól szeptember végéig lehet a kezelést elvégezni (a gyomok fejlettségétől függően). Így 5 hetünk van arra, hogy a kezelést optimális időben elvégezzük. Ez egyedülálló a piacon. 5. A korai posztemergens kezeléssel egy időben kell védekezni a rovarkártevők (különösen a repcebolha) és az árvakelésű gabona ellen. A keverhető az ebben az időben felhasználható speciális egyszikű irtókkal (pl. Perenal 13. kép), rovarölő szerekkel (pl. Nurelle-D), regulátorokkal (pl. tebukonazol, metkonazol hatóanyagok, stb) és levéltrágyákkal. Egyszerre 4-5 hatóanyagnál több egy permetlében nem lehet. Minden esetben keverési próba elvégzése javasolt. Javasolt növényvédelmi technológia A kijuttatása repce vetésétől 5 leveles állapotig javasolt. A legérzékenyebb gyomstádium a kétszikű gyomok szik-2 leveles állapota között van. A tartamhatás kifejtéséhez a kezelést követő 2 héten belül 10-20 mm csapadék szükséges. A preemergens kijuttatás esetén a javasolt dózis 1,2 l/ha. Ebben az esetben a vetést követő 3 napon belül el kell végezni a kezelést. A posztemergens kezelést a 2. A három hatóanyagának köszönhetően rendkívül széles a hatásspektruma (6. kép). Különösen érzékeny gyomok a szikfű-, pipitér-, aggófű-, gólyaorr-, bükköny fajok, ragadós galaj (7. kép), pipacs, kék búzavirág, csattanó maszlag, szerbtövis-, keserűfű-, csorbóka és libatop fajok, parlagfű, fekete ebszőlő, kicsiny gombvirág, betyárkóró, árvakelésű napraforgó (IMI és SU is), lucerna, burgonya. Jó hatékonysággal írtja szarkaláb-, tarsóka-, hérics, veronika-, árvacsalán-, árvácska-, zsombor fajokat, pásztortáskát, tyúkhúrt. (8. kép) Az évelő gyomok közül jóhatékonyságú a mezei acat, mogyorós lednek, fekete üröm, lórom fajok és a pitypang ellen (9-10. kép). 3. A három hatóanyag közül a picloram rendelkezik levélen keresztüli, az ami no piralid levélen és talajon keresztüli, míg a metazaklór talajon keresztüli 9. kép Ostoros kezeletlen kontrol 11. kép Előtérben, háttérben széleskörben használt standard készítmény hatása a kezelést követő 84. napon Balatonszárszó A Perenal 108 g/l haloxifop-r-metilészter hatóanyagot tartalmaz. A haloxifop levél her bicid, hatásához megfelelő levélfelület szükséges. Graminicid, ami azt jelenti, hogy a fűfélék családjába (Graminae) tartozó egyszikű gyomok ellen hatékony. A merisztémaszöveteket ron csolja vagyis a hajtás- és a gyö kérosztodó szöveteknél jelentkezik a hatás. Típikus tünet, amikor a kezelést követő 1 hét múlva a levélzet még egészségesnek látszik ugyan, de az új hajtást már ki lehet húzni a növény ből, mivel az osztódószövet már elhalt. A teljes pusztulás és növényszáradás a kezelést követő 12-14 nap múlva lesz látványos. Legenda az egyszikűek ellen Javasolt technológia Repcében az árvakelésű gabona (25-26. kép) és a nagy széltippan (27-28. kép), parlagi ecsetpázsit, rozsnok fajok ellen azok 3 leveles állapotától a bokrosodásig a leghatékonyabb a kultúrnövény szik-8 leveles állapota között. Dózis 0,4-0,5 l/ha. A kijuttatás történhet önállóan vagy gyomirtó szerekkel (pl., illetve ) illetve rovarölő szerekkel (pl. Nurelle-D) egymenetben. A permetlé egyszerre 4-5 hatóanyagnál többet ne tartalmazzon. Keverési próba elvégzése minden esetben javasolt. A ke- az egyik leghatékonyabb egyszikű irtó herbicid Dr. Kádár Aurél, Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás, 2010. 52. oldal zelést követen 2 óra múlva érkező csapadék a hatást már érdemben nem befolyásolja. Az utóveteményt nem befolyásolja. A dózistól függetlenül betakarítást követően ősztől vagy a repce téli kipusztulása esetén a következő év tavaszán bármi vethető illetve palántázható. Hatóanyag: 108 g/l haloxifop-r-metilészter Forgalmazási kategória: I. (felsőfokú növény védelmi képesítéshez kötött) Munkaegészségügyi várakozási idő: 2 nap Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: Előírás szerinti felhasználás esetén nem szükséges Kiszerelés: 1 és 5 literes műanyag palack, Hatóanyag: 5,3 g/l aminopiralid 13,3 g/l picloram 500 g/l metazaklór Forgalmazási kategória: I. (felsőfokú növényvédelmi képesítéshez kötött) Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: előírásszerű kezelés esetén nincs korlátozás Kiszerelés: 5 literes műanyag palack 25. kép Perenal hatása árvakelésű búza ellen a kezelést követő 39. napon Balatonszárszó 26. kép Perenal hatása árvakelésű búza ellen a kezelést követő 52. napon Nagyhalász 27. kép Perenal hatása nagy széltippan ellen a kezelést követő 35. napon Ibrány 28. kép Előtérben kontrol, háttérben Perenallal ősszel kezelt nagy széltippannal erősen fertőzött terület március közepén Molnaszecsőd 13. kép és Perenal hatása a kétszikű gyomok és árvakelésű gabona ellena kezelést követő 32. napon Törökszentmiklós 6. kép hatása a kétszikű gyomok ellen a kezelést követő 13. napon Törökszentmiklós 7. kép hatása ragadós galaj ellen a kezelést követő 50. napon Ostoros PERENAL 10. kép hatása kétszikű gyomok ellen a kezelést követő 50. napon Ostoros 12. kép -el kezelt parcella még március közepén is tiszta Balatonszárszó A repce tápanyag-ellátása YARA technológiával Alap- és fejtrágyázás Az intenzív repcetermesztés sarkalatos pontja a tápanyagellátás, hiszen egy kifejezetten magas tápelem-igényű növényről van szó. Ezt alapvetően meghatározza a magas nitrogén igény, hiszen egy 4 tonnás hektáronkénti termésszinten összesen 250 kg/ha nitrogént is felvesz a növény a talajból. A Liebig-Sprengel-féle minimumtörvényből is következik, hogy magas nitrogén szint mellett nagyobb eséllyel terméslimitáló tényezőként jelentkezik a foszfor, kálium, kén, bór, mangán, magnézium, vagy éppen a molibdén hiánya. A foszfor- és kálium-utánpótlást az őszi alaptrágyázás hivatott biztosítani és a repce magas kálium-igényéből kiindulva alapvetően kálium túlsúlyos összetételeket javasolunk kijuttatni. Erre ajánljuk a YaraMila komplex műtrágyacsaládból a 7-12-25 és a 7-2028 NPK összetételeket, ill. jó kálium ellátottság esetén a 8-24-24-et 200-350 kg/ha dózisban, amelyek minden esetben tartalmaznak mezo-, ill. mikroelemkiegészítést is. A komplex műtrágyák használatának további előnye, hogy ként is tartalmaznak, fedezve a növényi igény egy részét. Savanyú és mészhiányos talajokon szükség van mésztrágyázásra is, amivel kielégíthetjük a repce magas mészigényét. Ennek biztosítására terméstonnánként 50 kg/ha CaO kijuttatására van szükség. A mészhiány kiszámításakor figyelme kell venni a talaj mélyebb rétegeinek mésztartalmát is, mi vel a repce gyökerei 80-100 cm mélyről is képesek tápanyagot felvenni. A mész nagy része a gyökérben és a szárban halmozódik fel, ami a betakarítás után a táblán marad. Savanyú, magnéziumban szegény talajon jelentkező hiánytüneteket (levél márványozottság, erek menti vörösbarna elszíneződés) magnéziumot tartalmazó alaptrágyával elkerülhetjük. A nitrogénnel összefüggésben fontos utalni a repce magas kénigényére is, amely a nitrogén hasznosítás szempontjából is jelentős élettani szereppel rendelkezik. Utánpótlásának meghatározó módját jelenti a kénes nitrogén műtrágyák felhasználása. Már a magyarországi piacon is elérhetőek a YARABela nitrogéntrágyák: A YaraBela Extran mészammonsalétrom és a kénnel kiegészített YaraBela Sulfan. Utóbbi kiválóan alkalmazható a repce tavaszi fejtrágyázására. Levéltrágyázás a mikroelem-pótlásért A megfelelő mikroelem-ellátottság megalapozására és ezáltal a télállóság javítására ajánljunk ősszel 1-2 l/ha dóziban YaraVita Brassitrel Pro, speciálisan olajosmagvú növényekre kifejlesztett nitrogént, kalciumot, magnéziumot, bórt, mangánt és molibdént tartalmazó levéltrágyát kijuttatatni. A repce fokozottan igényli a bórt és a mangánt, a levéltrágya magas magnéziumtartalma pedig a fotoszintézis aktivitására van hatással. Bár a szántóföldi növénytermesztésben még nem sok szó esik a kalcium szerepéről, ez a tápelem kulcsfontosságú a növények kiegyenlített víz- és tápanyagháztartása szempontjából. A célzott hatás érdekében a YaraVita Brassitrel Pro kezelés megismétlését javasoljuk 2-3 l/ha dózisban 8-11 leveles állapotban. A mangán és a cink felvétele megnő a tavaszi időszakban, a molibdén pedig a bórral együtt meghatározza a megtermékenyülést és a szemképződést. A cink és a bór együttes hatására növekszik az olajtartalom és csökken a glüközinolát tartalom. Ezt követően, a zöldbimbós-sárgabimbós állapot közötti időszakban jól reagálhat a növény egy célzott bórtrágyzásra 1,5-2 l/ ha YaraVita Bortrac formájában.

4 5 A káposztarepce őszi posztemergens gyomirtása Miért van szükség őszi gyomirtásra? A számos ok közül kettőt kell kiemelni. Az egyik a repce talajművelése. Mivel egyre gyakoribb a szántás nélküli talajelőkészítés, ezért nem történik meg a gyommagokkal erősen fertőzött réteg leszántása. Emiatt sokkal jelentősebb gyomnyomással kell megküzdenie az éppen csak kikelt és fejlődésnek indult repcének. A másik tényező, hogy a vetés egyre alacsonyabb magmen nyiséggel történik egyre szélesebb sortávolság mellett. Így a kikelő gyomok nagyobb teret kapnak, erőteljesebben tudnak fejlődni. Ezáltal akadályozzák a kisebb egyedszámú repce őszi fejlődését, aminek következtében a kultúrnövény gyenge fejlettségű lesz, a gyomkonkurencia miatt felnyurgul és kisebb eséllyel fogja a telet átvészelni. Nő a kifagyás veszélye, az állomány tavasszal később indul fejlődésnek, kevesebb elágazódás fejlődik, erősebb lesz a tavaszi gyomosodás, nagyobb valószínűséggel lesz szükség deszikkálásra, csökken a termésátlag. Ezeknek a kockázatát tudjuk csökkenteni az őszi gyomirtás alkalmazásával. keserűfű fajok, csattanó maszlag, parlagfű, szerbtövis fajok, stb.) ellen nem hatékony (kivéve ). 3. Posztemergens: A már kikelt, 4-6 leveles repcében biztonsággal alkalmazható készítmények használatával képesek vagyunk azokat a gyomokat kiiktatni, amelyek a legnagyobb termésveszteséget okozzák. A legnagyobb előnyük, hogy nincs szükségük csapadékra, és a kezelés akkor végezhető, amikor a repce már biztonsággal kikelt. Vannak olyan jó kultúrállapotban lévő földek, ahol nincs szükség teljes hatásspektrumú gyomirtásra, amelyeknek az ára magas. Előfordulnak olyan talajok, ahol csak néhány gyomnövényfaj van jelen. Ebben az esetben a gyomok által okozott kártétel kisebb és elegendő egy olcsóbb készítményt alkalmazni. Azokon a területeken, ahol az őszi kalászosok és a repce vetésforgóban betöltött szerepe kisebb, mint a tavaszi növényeké, ott sok gyomfajjal és a tipikus repce gyomokkal kevésbé találkozunk. Ezek a területek elsősorban a Dunántúl keleti részén, a Dél-Alföldön és a Tiszántúlon vannak. Itt olyan gyomok jelen nek meg, amelyek a kapás növényekben is megjelenhetnek (mezei acat, galaj, ebszikfű) illetve melegebb őszön a ka pásokban gyakori gyomok (libatop és disznóparéj fajok, parlagfű, szerbtövis és keserűfű fajok,stb.). Ezeken a területeken nincs szükség nagyágyúkra drága pénzen, itt elegendő egy célzott gyomirtás alacsonyabb költségen. Emellett elsősorban a szárazabb klímájú alföldi területeken ahol a repce kelése és a bemosó csapadék megléte bizonytalanabb biztonságosabb és költségtakarékosabb megoldás a posztemergens gyomirtás. Milyen lehetőségek vannak? Ősszel többféle gyomirtási technológia (pre emergens, korai- és valódi posztemergens) közül választhatunk, amelyek mindegyikének megvannak az előnyei és a hátrányai. 1. Preemergens: Vetés után 3 napon belül el kell végezni a kezelést. Hátrányuk, hogy a hatáskifejtéshez jelentősebb mennyiségű (min. 20 mm) bemosó csapadékra van szükség. 2. Korai posztemergens: A repce kelése után alkalmazható gyomirtási eljárás. Az ebben az időszakban használható készítmények hatékonysága a gyomok csírázásgátlásán alapul, de mivel a kikelt repce nem érzékeny a hatóanyagra, ezért alkalmazható állományban. Hátránya, hogy a hatáskifejtéshez csapadék szükséges, a túlfejlett és a megjelenő melegigényes gyomok (libatop-, disznóparéj-, Mit ajánlunk őszi posztemergens gyomirtásra? Az első széles hatásspektrumú, ősszel és tavasszal alkalmazható posztemergens gyomirtó szer, amely forradalmasította a repce ebszikfű orvosi szikfű ragadós galaj aggófű fajok Őszi-kora tavaszi áttelelő gyomok mezei szarkaláb Az IKARUS kiírtja a repce fejlődését gátló gyomokat 14. kép hatása ebszikfű ellen 9. nap gyomirtását. Két hatóanyagának (klopiralid és pikloram) köszönhetően számos olyan gyom ellen használható, amely ellen nem, vagy csak nehezen lehet védekezni. Ide tartoznak a székfű (14. kép) illetve pipitér fajok, a ragadós galaj, a kék búzavirág, az aggófű fajok. Az optimális kijuttatási időszak a gyomok 2-4 leveles stádiuma. Sem a preemergens, sem a korai posztemergens technológia nem nyújt megoldást az ősszel kihajtó mezei acat ellen. A viszont tökéletes hatást ad számunkra a mezei acat 4-6 leveles (tőlevélrózsás) állapotában (15. kép). 2011 őszén azokban a repcékben, amelyeknek volt szerencséjük kikelni, a meleg időjárás miatt a klasszikus repce gyomok (szikfű, pipitér, veronika, árvácska, árvacsalán, szarkaláb, zsombor fajok, pásztortáska, galaj, stb.) nem keltek, viszont a kapásnövényekben jól ismert melegigényes gyomok (libatop-, disznóparéj-, keserűfű-, szerbtövis fajok, csattanó maszlag, parlagfű, selyemmályva) tömegesen csíráztak. Ezek ellen a preemergens vagy korai posztemergens gyomirtás nem nyújt megoldást. A Galerával végzett kezelé- tyúkhúr mezei árvácska árvacsalán fajok veronika fajok sek viszont nagyon jó eredményt adnak ős szel. A jó hatékonyság feltétele, hogy a gyomnövények többsége 2-4 leveles állapotban legyen. A a gyomok egy részét teljesen elpusztítja (csattanó maszlag (16. kép), keserűfű-, szerbtövis fajok, parlagfű), míg a többi gyom fejlődését leállítja, és az első fagyokig 2-4 leveles stádiumban tartja azokat. Ez tökéletesen elegendő ahhoz, hogy a repce fejlődése akadálymentesen folytatódjon. Erre más készítmény nem alkalmas. A bármilyen repcében alkalmazható (normál és imidazolinon toleráns repcében is), viszont kiválóan kiegészíti ezen gyomirtási technológia hiányosságait (mezei acat, fejlett galaj, ebszikfű). A kijuttatható bármilyen rovarölő szerrel (pl. Nurelle D), regulátorral, levéltrágyával, speciális egyszikűirtóval. Arra kell figyelni, hogy egyszerre 4-5 hatóanyagnál többet ne juttassunk ki. A kezelés előtt keverési próba elvégzése ajánlott. kijuttatását befolyásolják az időjárási körülmények. A kezelés előtt és után fagymentes éjszakák legyenek, míg a kezelés 10 C felett történjen. 15. kép hatása mezei acat ellen 16. kép hatása csattanó maszlag ellen 10. napon Karcag 2011. A erősebb változata a klopiralid és a pikloram mellett aminopiralidot is tartalmaz. Ez a hatóanyag erősebb gyomirtó hatást biztosít a székfű (17. kép) és pipitér fajok, a ragadós galaj (18. kép) és a mezei acat ellen. Ugyanakkor kiváló hatással írtja a pipacsot (19. kép) és az árvácska fajokat (20. kép). Jó mellékhatással rendelkezik a sebforrasztó zsombor és a pásztortáska ellen. A kezelés hatására ezen gyomok fejlődése leáll, így a repce őszi fejlődését nem akadályozzák. A legyengített gyomok jelentős része azután a tél során disznóparéj fajok szelid csorbóka kicsiny gombvirág fekete ebszőlő keszegsaláta keleti szarkaláb mezei tarsóka parlagfű pipacs csattanó maszlag mezei acat sebforrasztó zsombor fekete üröm parlagi pipitér szerbtövis fajok vidrakeserűfű szöszös pipitér vadkender mogyorós lednek parlagi rézgyom (iva) mezei csorbóka mezei zsázsa selyemmályva lapulevelű keserűfű lórom fajok kék búzavirág baracklevelű keserűfű közönséges bojtorján vetési hérics porcsin keserűfű pitypang szulák keserűfű 0-70 % 70-84 % 85-94 % 95 %< Kora őszi, áttelelő gyomok pásztortáska Évelők bükköny fajok betyárkóró 17. kép hatása ebszikfű ellen 19. kép hatása pipacs ellen 16. napon Cégünk munkatársai minden évben számtalan kérdést kapnak a és az kezelést követően a területre vethető ún. utónövényekkel kapcsolatban. Az idei évtől szintén fel fog vetődni ez a kérdés a esetében is. 18. kép hatása galaj ellen 26. napon Ostoros 2012. 21. kép hatása keserűfüvek ellen 30. napon Nemesbikk 2012. 20. kép hatása árvácskával erősen fertőzött területen Nagyhalász 2012. Az elpusztul. Az még erősebb hatással rendelkezik a melegigényes gyomok ellen. A Galerához hasonlóan jól írtja a keserűfű (21. kép), a szerbtövis fajokat, a csattanó maszlagot, a parlagfüvet, selyemmályvát (22. kép), míg a többi melegigé- 22. kép hatása selyemmályva nyes gyomot, pl a libatop fajokat ellen 10. napon Karcag 2011. (23. kép) az első fagyokig a kezeléskori állapotban tartja. Erre sem a preemergens, sem a korai posztemergens készítmények nem képesek. Az használatával azokat a gyomokat ki tudjuk iktatni, ame- 23. kép hatása fehér libatop 24. kép Alul, fent kontrol 52. napon lyek jelentős termésveszteséget ellen 10. napon Karcag 2011. Nagyhalász 2012. okoznak és gátolják a repce őszi fejlődését, ezáltal a repce áttelelő képessé is alkalmazható az imidazolinon elaz esetben is szabály, hogy az összes hatógét javítjuk (24. kép). lenálló repcében, ahol kiválóan pótolja a anyag mennyisége a tankkeverékben nem Az a Galerához hasonlóan ősszel és technológia hiányosságait (erős mezei acat haladhatja meg a 4-5 félét (ban 3 hatavasszal is használható. Mivel a készítményvagy mezei árvácska fertőzésnél, fejlett galaj, tóanyag van). ben lévő hatóanyagok hormon típusúak, ebszikfű és pipacs egyedeknél). Ha azt szeretnénk, hogy a posztemergens ezért a kezelést fagymentes időszakban és Az tankkeverékben ősszel csak egy hatás mellett hosszabb tartamhatást is kap10 C felett kell elvégezni. készítménnyel keverve juttatható ki. Ebben junk, akkor javasolható a használata. Különbséget kell tenni normál vetésváltás és a repce téli kipusztulása esetén tavas szal vethető növények, illetve őszi és tavaszi kijuttatás között. 1. Őszi kijuttatás és normál vetésváltás esetén után a betakarítást követő ősszel vagy a következő év tavaszán bármi, és után betakarítást követő ősszel kalászos gabona, a következő év tavaszán bármi vethető. 2. Őszi kijuttatás és a repce téli pusztulása esetén a következő év tavaszán esetében tavaszi gabona, kukorica, olajretek, mustár, tavaszi repce, cirok, köles, fénymag, hagymaféle, mák, és esetében tavaszi kalászos és kukorica, olajretek, mustár, tavaszi repce, cirok, köles, fénymag, hagymaféle, kender vethető. 3. Tavaszi kijuttatás és normál vetésváltás esetében után a betakarítást követő ősszel vagy a következő év tavaszán bármi, után a betakarítást követő ős szel kalászos gabona, a következő év tavaszán tavaszi kalászos, napraforgó, kukorica, olajretek, mustár, tavaszi repce, cirok, köles, fénymag, hagymaféle, facélia, cukorrépa, kender vethető. árvakelésű napraforgó (IMI és SU is) Melegigényes nyári gyomok Utónövény kérdése aranyvessző fajok libatop fajok közönséges cickafark laboda fajok lucerna (árvakelésű) Genius WG után repce vetés A repce termesztés-technológiája már az előveteményben elkezdődik. A biztonságos repce kelés egyik alapfeltétele, hogy olyan gyomirtó szert válasszunk az előveteményben, amely alkalmazása megengedi a repce vetését. Számos hatóanyag alkalmazása esetén nem érdemes a repce vetését megkockáztatni vagy nagyon sok feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie. Pl. egyes szulfonil-karbamidok használata után eléggé kockázatos a repce vetése vagy kellő csapadék, kellő idő és szántás szükséges. Számos hatóanyagnál ezeket a korlátozásokat nem tüntetik fel, ezzel szemben a Dow AgroSciences Hungary Kft. a Genius WG esetében is széleskörűen tájékoztatta a gazdálkodókat az esetleges kockázatokról. Amikor 2009-ben a Genius WG őszi búza gyomirtó szer bevezetésre került, akkor elővigyázatosságból az engedélyokirat szövegében feltüntetésre került az a mondat, hogy száraz időjárás és kötött talajon a repce utónövényként károsodhat. Azóta eltelt 5 szezonban Magyarországon közel 100 ezer ha-on, míg a tőlünk északra fekvő országok közül Lengyelországban és Csehországban több mint 1-1 millió ha-on, míg Szlovákiában közel 300 ezer ha-on használták a terméket. Ezekben az országokban a normál vetésváltás a búza-repce-búza, de itt sehol nem korlátozták a termék használatát repce vetés esetében. Ugyanakkor itthon is elvégeztünk számos kísérletet, amelyek azt bizonyítják, hogy mind a száraz évjáratban (2009, 2011, 2012), mind nedves évjáratban (2010) semmiféle problémát nem okoz a Genius WG használata búzá- ban repce utónövény vetése esetében. Ezért cégünk kérvényezte a növényvédelmi A GENIUS WG hatóságtól, hogy a 2014-től a Genikezelés után őszi us engedélyokirakáposzta repce tából kikerüljön a káro sodás nélkül repce termesztését korlátozó mondat és vethető. a gazdák biztonsággal használják a repce előveteményének számító őszi búzában magról kelő egy- és kétszikű illetve évelő kétszikű gyomok ellen. Nagyon sok gazda (különösen a Nyugatés Dél-Dunántúlon) küzd nagy széltippan fertőzöttséggel. Ezt ősszel próbálják megoldani, azonban ekkor szükség van tavaszi felülkezelésre elsősorban mezei acat és ár29. kép Genius hatása nagy széltippan ellen 67. napon Ibrány vakelésű napraforgó ellen, ami két kijuttatási költséget és drágább technológiát jelent. Ezen segíthet a Genius WG alkalmazása Szarkaláb fajok Nagy széltippan tavasszal, amikor gyakorlatilag az összes Vetési hérics Vadzab fontos magról kelő egyszikű gyomnövényt Árvácska fajok Rozsnok fajok és a legfontosabb nehezen irtható kétszikű Veronika fajok Parlagi ecsetpázsit gyomot elpusztíthatjuk (29. kép). A Genius WG használatával nincs szükség őszi gyomirtásra, tavasszal egy kezeléssel megoldható gyakorlatilag az összes jelentős egyszikű és az összes fontos kétszikű gyom őszi és tavaszi búzában, tritikáléban, rozsban. A Genius WG használata esetén javasolt a Polyglycol nedvesítő szer használata (csomagban együtt kapható). Gólyaorr fajok Keserűfű fajok Pipitér fajok Fehér mécsvirág Tarackbúza Árvacsalán fajok Mezei zsázsa Kakaslábfű Tyúkhúr Mezei acat Muhar fajok Pásztortáska Árva kelésű repce Ragadós galaj Nefelejcs fajok Árva kelésű napraforgó Ebszikfű Aggófű félék Parlagfű Pipacs Boglárka fajok Libatop fajok Tarsóka fajok Füstike fajok Vadkender Sebforrasztó zsombor Vadrepce Disznóparéj fajok Búzavirág Repcsény retek Szerbtövis fajok 70-85 % közepes hatékonyság 85-95 % jó hatékonyság 95 % < kiváló hatékonyság

6 7 A repce nyári és őszi agrotechnikai munkái A repce kártevők elleni védeleme Mi várható 2014 őszén A repce termesztésének sikere sokkal nagyobb mértékben függ az őszi időszak körülményeitől, az ebben az időszakban elvégzett technológiai beavatkozásoktól és az állomány telelés előtti állapotától, mint ezt a korábbi termesztési gyakorlatunk alapján gondoltuk. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a repcetermesztés sikere nagymértékben ősszel dől el! Az őszi fejlődést meghatározó tényezők: - A magágy minősége - A vetés ideje - A kivetett mag mennyisége (állománysűrűség) - A kelés feltételei, körülményei - Fejlődéshez szükséges hőösszeg - Fajta/hibrid növekedési erélye - Tápanyagellátás - fertőzés és gyomirtás A kelés feltételeit és a magágy minőségét, illetve a vetés idejét az elővetemény és a talajművelés körülményei döntik el. Elővetemény fontossága Az őszi káposztarepce elővetemény megválasztásánál két döntő szempont van: - az elővetemény korán lekerülő legyen (a talajműveléshez legalább 5-6 hét álljon rendelkezésre), - önmaga után 4 évig ugyanabba a táblába ne kerüljön vissza a repce, főleg az állati kártevők és a fehérpenészes szárrothadás (sclerotinia) felszaporodása miatt. Kiváló elővetemények: bíborhere, őszi és tavaszi takarmánykeverékek. (Választásukra kicsi az esély kis vetésterületük miatt.) Jó elővetemények: őszi árpa, őszi búza, tavaszi árpa, korai burgonya, mák. Az el ővetemények lekerülése után a tarló művelését azonnal el kell végezni. Kerülni kell mindazon elővetemény növényeket, amelyek július 25-30. után kerülnek le a tábláról! Talajművelés irányelvei A nyári időszakban lehullott csapadék alapvetően meghatározza a talajelőkészítés módját. A tömörödött talaj, valamint a nagytömegű, illetve csomós, egyenetlenül elkevert szármaradványok megakadályozhatják a gyökér fejlődését és gyengébb gyökérrendszer kialakulásához vezetnek. Ezért már az elővetemény betakarításakor ügyeljünk a növényi maradványok (pl. szalma) egyenletes elterítésére. Nagyon fontos a tarló és a barázdák egyöntetű, egyenletes művelése. A talajművelés alapvető célja: - finommorzsás magágy kialakítása, - a vetés mélységében ülepedett talaj létrehozása, - a talaj kapilláris vízemelésének biztosítása, - a talajtömörödés elkerülése, - a gyökérfejlődés feltételeinek maradéktalan megteremtése. Alapszabály: a magágy minősége fontosabb, mint a vetésidő! Ez a szakmailag még elfogadható vetésidőintervallumon belül értendő. Az egyenletes kelés a homogén fejlettségű növényállomány kialakulásához nélkülözhetetlen. Talaj-előkészítés: - előkészítő műveletek, - alapművelés, - alapművelés elmunkálása, - magágykészítő műveletek. Az előkészítő műveletek során az elővetemény betakarítása után azonnal tarlóhántást és zárást szükséges végezni. Eszköze lehet tárcsás művelőeszköz és hozzá kapcsolt gyűrűshenger vagy mulcs-kultivátor. Talajállapottól függően egy vagy kétszer szükséges megismételni. Alapművelés jellege lehet hagyományos forgatásos (eszköze az eke vagy nehéztárcsa), valamint energia- és költségtakarékos (eszköze a lazító elvű nehézkultivátor, középmély lazító). A művelés mélysége a termőréteg vastagságától függően 18-25 cm. A forgatásos alapművelést csak nyirkos talajállapotban célszerű végezni, míg szárazabb talajállapot esetén az alapművelés eszköze a nehézkultivátor vagy a középmély lazító legyen. A szántásos alapművelést tárcsahenger kombinációjával, a tárcsás alapművelést ásóboronával vagy kombinátorral célszerű elmunkálni. A vetésig a talajt sekély talajművelés tartsa gyommentesen. Magágyelőkészítés: A magágynyitást kombinátorral, kompaktorral vagy germinátorral a vetés előtt néhány nappal végezzük el. A magágy legyen 4-6 cm mély, felülete annyira zárt, hogy alatta a talaj ne száradhasson ki, de ha esőt kap, a csapadékvizet befogadhassa. Vetés A vetés ideje és a vetett állomány sűrűsége meghatározza az áttelelés biztonságát és a növényállomány produktivitását. Optimális vetésidő: augusztus 25. szeptember 05. A legkorábbi vetésidő augusztus 15., legkésőbb szeptember 20. Amennyiben a magágy nedvességtartalma és annak minősége lehetővé teszi, el lehet kezdeni a vetést korábban (augusztus 15. után). Ha nem sikerült jó magágyat készíteni, várni kell a vetéssel a csapadék megérkezéséig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szeptember 15-20. utáni vetés áttelelése nagyon kockázatos. A késői vetés nagyobb kockázatot jelent, mint a korai. Optimális állománysűrűség: A repce virágzati oldalágakon hozza becőtermésének döntő hányadát (60-70%- át), ezért a cél a növények elágazódásának elősegítése. Ennek egyik eszköze a tenyészterület és a csíraszám helyes megválasztása. Az elérendő cél tavaszra a négyzetméterenkénti 45-55 db (hibrid), illetve 60-80 db (fajta) áttelelt növényszám. A sűrű állományban a növények felnyurgulnak (veszélyes, mert a csúcsrügy télen könynyebben lefagy) és csökken az elágazódások száma. Mérésekkel igazolták, hogy a 40 tő/m² állománysűrűséghez képest a 80 tő/m² A javasolt vetési norma a vetésidő hibrid fajta függvényében (csíraképes mag/m²): VETÉSIDŐ HIBRIDEK FAJTÁK Korai 35-45 40-60 Optimális 45-55 60-70 Kései 55-65 80-100 Eltérő ezer magtömeg (EMT) hatása a vetési normára hibrid esetében: EMT,g Csíra% Kelés% állománysűrűségnél az elágazások száma 40%-al csökken. A fajták és a hibridek fejlődési erélye különböző. A hibridek fejlődési erélye jobb, mint a fajtáké, ezért a hibridek vetésidő-intervalluma szélesebb. A hibridek jobban tolerálják a későbbi vetést. Természetesen a hibrideken és a fajtákon belül is vannak különbségek. A vetés a fajta- és hibridrepcék esetében is dupla gabonasortávolságra (24-30 cm) történik Vannak pozitív tapasztalatok 45 és 75 cmes sortávolságú termesztésről is. Az ezekben az esetekben tavasszal elvégzett kultivátorozás rendkívül kedvező hatású a repce fejlődésére. A repce optimális vetésmélysége 2-3 cm. Amennyiben a vetőgépen nincs tömörítő egység, a vetés után hengerezni szükséges. A repceállományok őszi fejlődését a kelést követő 5 C feletti hasznos hőösszeg határozza meg. A megfelelő, legalább 6 leveles fejlettséghez 500 C hasznos hőösszeg szükséges. Az 500 C feletti hőösszeg esetében azonban nem csak a levelek számának növekedésével, de a csúcsrügy megnyúlásával, szélsőséges esetben a magszár (főszár) növekedésének megindulásával is számolni kell. A hibrid/fajta választás szempontjai Az intenzív termesztéstechnológiához döntően hibrid repcéket használnak. A hibrideknek a heterózis hatásból adódóan nagyobb a terméspotenciálja. A vizsgálati eredmények alapján a terméstöbblet a 15-20%-t is elérheti. A hibridrepcék egyéb előnyei a fajtákhoz képest: 1. Nagyobb vitalitás - Jobb stressztűrő és alkalmazkodó képesség - Jobb télállóság - Agresszívebb vízfelvétel, jobb vízhasznosítás 2. Erőteljesebb fiatalkori fejlődés ősszel - Szélesebb vetésidő intervallum, kivárható az optimális magágykészítési idő - Keléskor és fiatalkori fejlődési fázisban jobban tűrik a kedvezőtlen körülményeket 3. Gyorsabb tavaszi fejlődés - Téli, kora tavaszi csapadék jobb hasznosítása - Jobb tápanyag-hasznosítás, tápanyagreakció - Magasabb becő- és magszám, több elágazás A hibridek tulajdonságairól érdeklődjön az előállító illetve kereskedő cégek szakembereitől. Tervezett növény/ m² Vetőmag mennyisége kg/ha 4,0 92 90 50 2,4 5,0 92 90 50 3,0 6,0 92 90 50 3,5 7,0 92 90 50 4,1 Eltérő ezer magtömeg (EMT) hatása a vetési normára fajta esetében: EMT,g Csíra% Kelés% Tervezett növény/ m² Vetőmag mennyisége kg/ha 4,0 92 90 65 3,1 5,0 92 90 65 3,8 6,0 92 90 65 4,6 7,0 92 90 65 5,4 Repce-gubacsormányos A fő kártevő a lárva. A kelés idején az imágók tojásaikat szikleveles növénykékre rakják. A kikelő lárva befúrja magát a szárba és a gyökérnyakon gubacsot képezve károsít. A károsított növény legyengül és a tél során kifagy. Védekezni csak az imágók ellen lehetséges. Meg kell akadályozni a tojásrakásukat. Az imágók előrejelzése sárga színű ragacslapokkal lehetséges. Védekezni tartamhatást biztosító készítménnyel, pl. Nurelle D 0,6 l/ha dózisával lehetséges. Repcebolha Az imágó (1. kép) ősszel a kelő repce leveleit lyuggatja, ami által teljes pusztulást (2. kép) is előidézhet a vontatottan fejlődő repcénél. Védekezni csak állománykezeléssel lehetséges, amit elhúzódó fejlődés esetén meg kell ismételni. Ha a levelek 5-10 % -án rágásnyom található, akkor védekezni szükséges. Száraz nyár után, száraz őszön erős fertőzés várható. Védekezni tartamhatást biztosító készítménnyel, pl. Nurelle D 0,6 l/ha dózisával lehetséges. A készítmény a kelőfélben lévő repcében a rögök alatt károsító földibolhákat is elpusztítja. A repcebolhán kívül betelepedhetnek különféle káposztabolha fajok is, amely hasonló nagyságú kárt okozhatnak. Repcedarázs A 3. nemzedék lárvájának fő kártételi időszaka az ősz. A fiatal lárva a levelek fonákán hámozgat vagy lyuggat (3. kép), a fejlettebb lárva pedig az érközöket rágja, karéjozza és súlyos esetben tarrágást okoz (akár pár nap alatt is). A táblákat ennek okán 2 naponta szemlézni kell. Az imágók a sárga színre repülnek, így gubacs- vagy szárormányosok betelepedésének megfigyelésére használt sárga ragacslapos csapda szintén használható a repcedarázs szignalizációjára. Ha a lárvák száma eléri a 2-3 db/m² t, védekezni kell. Gyenge minőségű talajelőkészítés (a repce nehezen kel, a fejlődésben elmarad, ezért tovább van kitéve a kártételnek), illetve a szik-2 leveles állapotban történő fertőzés fokozhatja a kárt. Erősebb fertőzés mellett tartamhatás biztosító hatóanyaggal érdemes védekezni. Ilyen készítmény a Nurelle D, amelyben két hatóanyag közül az egyik biztosítja a tartamhatást (klórpirifosz), a másik a taglózó hatást (cipermetrin). Mocskospajorok Száraz, meleg nyarak után előfordul, hogy a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor hatalmas károkat okoz a repcében. A kártevő nappal a talajrögök között védett helyen található, és éjszaka táplálkozik. A zsenge repce talajfelszín közeli szárrészét elrágja, a növényi részeket a talajba húzza, és a növényke elpusztul (4. kép). Egy kártevő naponta akár 8-10 növényt is tönkre tehet. Védekezés: figyelni kell az állományt, és ha szükséges, akkor Nurelle D-vel kell állománykezelést végezni az esti órákban. A lárvák a kezelt növényi részeket a talajba húzzák és ezeket elfogyasztva elpusztulnak illetve a készítmény hatóanyaga gázosodva bejut a talajrögök között megbúvó lárvákhoz is. Kis káposztalégy Újabban megjelent károsító, amely ősszel a repcevetésekben okozhat jelentős károkat. A káposztalégy harmadik nemzedéke a kártevő. A lárvák a gyökérnyakba berágva a kis növényke pusztulását idézhetik elő (5. kép). Az imágó a sárga színre repül, így előrejelzésükre a sárga ragacslapokat szintén jó hatékonysággal használhatjuk. Védekezni erős gradáció esetén az imágók elleni állománykezeléssel lehetséges. Erre a célra kiválóan alkalmas a Nurelle D használata. Milyen előnyökkel jár az Ön részére a Nurelle D felhasználása: A Nurelle D a legegyszerűbben felhasználható rovarölő szer a repcében, A neonikotinoidos csávázásról mivel gyári kombinációban tartalmazza a klórpirifosz és a piretroid hatóanyagot. A Nurelle D-ben lévő két hatóanyag szinergista hatása révén biztosítja az Ön számára a létező legjobb hatékonyságot az összes repce kártevő ellen (akár ősszel, akár tavasszal) A Nurelle D biztosítja az Ön számára az egységnyi területre jutó legtöbb klórpirifosz mennyiséget, ami biztosítja a leghosszabb tartamhatást. 2. kép Repcebolha súlyos kártétele 3. kép Repcedarázs lárvája és kártétele 4. kép Mocskospajor és kártétele 5. kép Káposztalégy lárvája és kártétele Az idei évtől már nem használhatunk neoni ko tinoid típusú csávázó szereket repcében. A csávázó szereknek volt köszönhető, hogy nem jelentkezett repce-gubacsormányos fertőzés és a repcebolha fertőzés sem volt jelentős. A később jelentkező repcedarázs álhernyók ellen már kisebb a jelentőségük. Azonban látható, hogy a csávázásnak is megvoltak a maga korlátai. Erre tipikus példa a repcebolha. A csávázás egy gyenge vagy közepes gradációt képes volt kontrollálni. Ha ennél nagyobb egyedszámban jelent a repcebolha, akkor szükség volt állománykezelésre. Miért következett ez be? A csávázásra használt hatóanyagok felszívódó típusúak voltak. A kártevők úgy vették fel, hogy táplálkozniuk kellett a védett növénykéből. Azonban ilyenkor a repce csak sziklevéllel vagy 2 apró valódi levéllel rendelkezik, ezért a nagy mennyiségű kártevő nagy mennyiségben fogyasztott növényi részt. Az igaz, hogy döntő részük elpusztult, de az apró repce is hasonló sorsa jutott. Milyen kártételek következhetnek be a csávázás nélkül? A repce-gubacsormányos által okozott károk csökkentik a repce áttelelő képességét. Minél több a gubacs, annál nagyobb az esély a kifagyásra. A termésveszteség a kifagyás nélkül is jelentős lehet. Ha egy gubacs van növényenként, akkor 4-5 %, ha 2 gubacs, akkor 15-20 %, ha már 3 van, akkor 35-40 % termésveszteség is kialakulhat (Növényvédelmi állattan kézikönyve Jermi és Balázs, 1990). A repce-gubacsormányos kártétele együtt jár a repcebolha kártétel súlyosbodásával, mivel a repcebolha lárváit nagy számban találhatjuk a gubacsokban. A repcebolha imágói különösen száraz időszakban néhány nap alatt az állomány nagyrészének pusztulását is okozhatják. Ez 100 %-os termésveszteséget jelenthet, mivel az állomány ki kell művelni. Mindkét kártevő lárvái erősen csökkentik a repce áttelelő képességét. Az első repce rovarölőszeres csávázószert 2002 őszén lehetett használni és a későbbi években terjedtek el. Az utolsó jelentős repce kifagyás 2002-2003 telén volt, azóta ennek mértéke nem jelentős. Természetesen az egész repce technológia átalakult (új hibridek, regulátorok, tápanyag, gyökérerősítők, stb.), de biztosan a rovarölő szeres csávázás kivezetésével a repce télállósága csökkenni fog, amit a repce-gubacsormányos és a repcebolha lárvák fognak okozni. A Nurelle D esetében nincs szükség arra, hogy 15, 33 vagy 40 ha-os csomagokat vásároljon, mivel a kiszerelés lehetővé teszi akár 1-2 ha mennyiség megvásárlását (1 és 5 l). A Nurelle D AKG programokban ősszel egy alkalommal felhasználható A Nurelle D nem csak a repcebolhát és a repcedarázs álhernyóját pusztítja el nagy hatékonysággal, hanem a gubacsormányos, mocskospajor és a kis káposztalégy ellen is alkalmazható Ha még nincs tapasztalata a Nurelle D-vel, akkor érdemes megismerni az idén ősszel, hogy a következő év ősze ne érje felkészületlenül (lásd keretes írásunk) Mit lehet tenni? Mind a gubacsormányos, mind a repcebolha ellen az előrejelzés hatalmas jelentőségű. A gubacsormányos sárga színre repül, ezért a sárga színű ragacslapok tökéletesen alkalmasak az imágók szignalizációjára. Már a két leveles repcében megjelenhetnek és az egész őszön zajlik a peterakás. Védekezni csak az imágók ellen lehetséges. A repcebolha már a szikleveles repcében károsít és az imágók kártétele a 6 leveles repcében megszűnik. Ahhoz hogy biztonságban tudjuk a repcét, ahhoz 2 naponta kell állomány felvételezést végezni és ha kell, akkor azonnal be kell avatkozni. Azonban a lárvák kártétele ezután is folytatódik. Mindkét faj lárvái a repce szárában és levélereiben károsítanak, de ellenük már védekezni nem lehet. A lárvák által okozott kártétel nagyban hozzájárul a repce kifagyásához. A védekezés ellenük létfontosságú. Csak az imágók ellen védekezhetünk hatásosan A legnagyobb jelen tősége az állományfigyelésnek van. 2 naponta érdemes átnézni a repce táblákat illetve a csapdákat, és ha szükséges, akkor azonnal védekezni kell. Erre a célra tartam-, gáz- és taglózó hatást biztosító készítményre van szükség, így a klórpirifosz-etilt és cipermetrint tartalmazó Nurelle D tökéletesen megfelel. 7-10 napos tartamhatással rendelkezik, a klórpirifosz-etil kiváló gázosodó hatással bír, így a talajrögök között megbúvó kártevők ellen is hatékony. Mindkét hatóanyag erős taglózó hatással rendelkezik. Az imágók a kezelést követő 1-2 órán belül elpusztulnak. A javasolt dózis 0,6 l/ha. AKG programokban ősszel 1 alkalommal felhasználható....és ne feledje: Minden rovarölő technológia annyit ér, amennyi Nurelle D van benne.

8 Repcepiaci várakozások 2014. július A 2014 júliusáig közreadott elemzői előrejelzések szerint a világon betakarított repcemag mennyisége a 2014/2015 gazdasági évben megközelítheti a 70 millió tonnát. A termés mennyisége ugyan pár százalékkal elmaradhat a 2013. évi 71,5 millió tonnás rekordterméstől, de így is minden idők második legnagyobb termése lehet. A repce változatlanul népszerű a gazdák körében világszerte, és úgy tűnik, két szezonon keresztül az időjárás is kedvezően alakul a termesztők számára. A fejlődés mértékét jó mutatja, hogy 2012-ben csak 63,7 millió tonna, 2005-ben pedig még csak mindössze 45 millió tonna repcemagot takarítottak be a gazdálkodók. A repce legnagyobb termelői az Európai Unió, Kanada és Kína. Az elemzők elsősorban azért számolnak világ repcetermésének csökkenésével, mert Kanadában még egy átlagos év esetén is nagy, akár 2,5-3,0 millió tonna körüli lehet az elmaradás a tavalyi év kiugróan kedvező 18 millió tonnás eredményétől. Kína, illetve a nagy exportőrök, Ausztrália és Ukrajna termelése a tavalyi szinten maradhat, vagy kismértékben csökkenhet, ezért az EU termelőinek köszönhető, hogy a világ repcetermelésében az előző évhez képest csak kisebb visszaesés jelentkezik. Európában a 2014 nyarán betakarított repce az átlagosnál jóval kedvezőbb körülmények között fejlődhetett. A fagy sem télen, sem tavasszal nem károsította az állományt és a rövid aszályos időszakok sem okoztak kiesést a termésben. A legutolsó elemzések szerint az Európai Unió 28 tagországában a 2009. évi 21,5 millió tonnás rekordot is meghaladó, összesen mintegy 22,5 millió tonna repcemag kerülhet le a földekről. A 2013. évi termést az idei 6 százalékkal múlhatja felül, ami a terület újabb 1,8 százalékos bővüléséből (2014-ben 6,8 millió hektár) és a közösségben elért átlagos hozamszint 4,3 százalékos javulásából (2014-ben 3,4 tonna/ha) adódhat. Franciaországban a terméstöbblet elérheti a 900 ezer tonnát, de Lengyelországban és Romániában is egyaránt mintegy 300 ezer tonnával nagyobb termést várnak az egy évvel korábbinál. Magyarországon az elemzők és az előzetes termésbecslések 590 ezer tonna körüli magterméssel számolnak 2014-ben, ez 13 százalékkal, 67 ezer tonnával haladná meg a 2013. évi eredményt (1. táblázat). Az optimális repcefejlettség, amelyet a tél beálltakor el kell érni, a következő: - 6-10 leveles tőlevélrózsás állapot, - 10 mm-t meghaladó gyökérnyak-vastagság, - 2 cm-nél nem hosszabb csúcsrügy, - 30 cm-nél mélyebb gyökérzet. A Bizottság megerősítette az ágazat helyzetét 2020-ig. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell teljesülniük. Bármelyik feltétel hiánya megnöveli az áttelelés kockázatát! Az őszi káposztarepce termesztéstechnológiájának sarkalatos pontja a vetési idő illetve a vetéskori tőszám optimalizálása. Korai vetés alkalmazásával, ha az azt követő ősz meleg és csapadékos, akkor a repce erőteljes fejlődésnek indul és a télbe túlfejlett, vékony gyökérnyakkal rendelkező növények jutnak. Az ilyen állományban megnő a kifagyás veszélye. A későbbi időpontban történő vetéssel ezt elvileg ki lehetne küszöbölni, de az őszi időjárás kiszámíthatatlansága és munkaszervezési problémák (őszi búza vetés, kukorica aratás) miatt nem mindig kivitelezhető. Regulátor típusú készítmény őszi felhasználása esetén vethetünk korán, mivel ezek alkalmazása az apikális dominancia gátlásával csökkenti a növény magasságát. Ennek következtében a növény vastagabb gyökérnyakat és erőteljesebb gyökeret fejleszt, valamint a tenyészőcsúcs is visszahúzódik. Dow AgroSciences Hungary Kft. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. Telefon: (1) 202-4191 Fax: (1) 202-4292 www.dowagro.hu A 2014 júliusától 2015 júniusáig tartó gazdasági év rekord repceterméssel indulhat az EU-ban, ennek ellenére a közösségi készletek számottevő gyarapodását egyelőre nem tartják valószínűnek az előrejelzők. Míg a világ repcetermése valószínűleg elmarad az előző évitől, addig a felhasználás várhatóan tovább emelkedik, ezért a globális készletek szintje csökkenhet. Az elemzői konszenzus szerint az EU-ban is nőhet a belső felhasználás, a nagyobb termés az importot szoríthatja ki, így a kereslet biztosítottnak látszik (2. táblázat). Az ágazat helyzetét 2020-ig megerősítheti, hogy június elején az EU tagállamok energiaügyi minisztereinek Tanácsa megegyezésre jutott az élelmiszernek is alkalmas növényekből előállított első generációs bioüzemanyagok szabályozásáról. Az Európai Bizottság 2012 őszén beterjesztett javaslata a közlekedés számára 2020-ra kitűzött 10 százalékos megújuló energiarész elérésében az első generációs bioüzemanyagok elismerését 5 százalékban korlátozta volna. Az Európai Parlament 2013 őszén a korlátot 6 százalékra javasolta emelni, de ez kapott támogatást a Tanácsban. A most elfogadott javaslat 7 százalékos korlátot tartalmaz, ami alig marad el a tagországok korábbi terveiben szereplő 8 százalékos első generációs bioüzemanyag résztől. A kompromisszumos javaslatról a Parlament 2014 őszén szavazhat újra. Rövidtávon a repcepiac idei és a jövő évi alakulását inkább a helyettesítő termékek helyzete befolyásolhatja. A kőolaj magas ára a biodízel versenyképességét javítja, és közvetlenül kihat a repceolaj és a repcemag iránti keresletre. A vetési adatok alapján a napraforgó termése kisebb lehet a tavalyinál, mind világszerte, mind az EU-ban. A repce 2015. évi piacára a napraforgónál is jelentősebb kihatással lehet a szójabab kínálatának alakulása. Ha az időjárás mind az északi, mind a déli féltekén kedvezni fog a termesztésnek, az előrejelzések szerint esély mutatkozik arra, hogy a szójabab betakarított mennyisége első ízben 300 millió tonna fölé kerüljön a 2014/2015. gazdasági évben. Amennyiben valóban rekord nagyságú szójatermés kerül a raktárakba és a keresletet valamilyen külső tényező visszavetné, az a készletszint növekedését és a verseny erősödését eredményezné az olajnövény termékpálya valamennyi szegmensében. Az őszi káposztarepce őszi regulátorozása Mindezek hatására a repce robosztusabb, erőteljesebb növekedési tengellyel megy a télbe, így télállóképessége jobb lesz, a kifagyás veszélye minimálisra csökken. Tavaszszal egy erőteljesebb állomány indulhat a vegetációba, nagyobb levélszámmal és nagyobb számú oldalhajtás kezdeménnyel (nagyobb becőszám). A triazol típusú készítmények őszi alkalmazásával a gombák elleni védelmet is megoldjuk. Ekkor elsősorban a fóma és a cilindrospóriumos betegség ellen védekezhetünk. Javasolt készítmények: Caramba Turbo¹ (II.) 1,0-1,4 l/ha Folicur Solo² (II.) 0,75-1,0 l/ha Növényvédelem Hotline Horváth Zsolt Telefon: (30) 444-9107 Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Rajcsányi Máté Telefon: (30) 429-7354 Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye Pirgi Zoltán Telefon: (30) 351-3363 Somogy, Tolna és Baranya megye Horváth Péter Telefon: (30) 967-7121 Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, megye 1. Repcetermés (millió tonna) 2011 2012 2013 2014* Vált % EU 28 19,3 19,7 21,2 22,5 6,0 Kanada 14,6 13,9 18,0 15,5-13,9 Kína 13,4 14,0 14,5 14,5 0,0 Ausztrália 3,4 4,1 3,7 3,5-5,4 Ukrajna 1,4 1,3 2,3 2,1-8,7 Egyéb 9,3 10,7 11,8 12,1 2,8 Világ összesen 61,4 63,7 71,5 70,2-1,8 Megjegyzés: 2014 becslés Forrás: Oil World 2014. 06. 26. USDA, 2014. 07. 15. Az EU repcetermése (millió tonna) 2011 2012 2013 2014* Vált % Németország 3,83 4,81 5,77 5,94 2,9 Franciaország 5,36 5,48 4,32 5,23 21,1 Nagy-Britannia 2,73 2,54 2,15 2,47 14,6 Lengyelország 1,77 1,69 2,56 2,85 11,4 Csehország 1,05 1,11 1,41 1,36-3,6 Románia 0,71 0,15 0,72 1,06 48,8 Magyarország 0,52 0,41 0,52 0,59 12,8 Egyéb 3,33 3,54 3,79 3,01-20,7 EU 28 19,3 19,7 21,2 22,5 6,0 Megjegyzés: 2014 becslés Forrás: Oil World 2014. 06. 26., USDA 2014. 07. 15., Coceral 2014. 06. 20., Eurostat Az Európai Unió repcemérlege (millió tonna) 10/11 11/12 12/13 13/14 14/15* Nyitókészlet 1,58 1,43 1,51 0,90 1,28 Termelés 20,66 19,30 19,73 21,23 22,50 Import 2,71 3,65 3,42 3,66 2,85 Feldolgozás 22,42 21,70 22,70 23,19 23,80 Export 0,89 1,04 0,97 1,03 1,11 Zárókészlet 1,43 1,51 0,90 1,28 1,50 Megjegyzés: gazdasági éves adatok júliustól júniusig Forrás: Oil World 2014. 06. 26. Az alacsonyabb dózisok általában akkor elegendőek, ha optimális időben (4-6 leveles repce) sikerül a kezelést elvégezni. Megkésett kezelésnél (8-10 leveles repce) mindenképpen szükség van a magasabb dózisokra. A regulátorozás növeli a gyökérnyak átmérőt és csökkenti a növény magasságát. Az őszi regulátorozás várható hatásánál figyelembe kell venni, hogy extenzív körülmények között a hatékonyság kisebb, mint magasabb szintű technológia mellett. A CCC hatóanyagú készítmények hatékonysága elmarad a triazol típusú anyagokétól, ezért nem javasoljuk használatukat. Csávás László Telefon: (30) 326-3131 Békés és Csongrád megye Marosi Roland Telefon: (30) 868-1426 Bács-Kiskun és Pest megye Dankó Róbert Telefon: (30) 228-7435 Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Papp Zoltán Telefon: (30) 249-8074 Technológiai információk NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ MAGAZIN: Felelős szerkesztő: Sándorfy András Vizuális koncepció: V&V Design Studio Nyomdai kivitelezés: HVG a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve ¹a BASF védjegye; ²a Bayer védjegye A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait!