KOBÁLY ILONA A PERÉNYI CSALÁD KÉZIRATHAGYATÉKA A KÁRPÁTALJAI HONISMERETI MÚZEUMBAN A Kárpátaljai Honismereti Múzeum (KHM) archívuma igen gazdag, többnyelvű és nagy értékkel bíró anyagot ölel fel, amely jelenleg huszonegyezer példányt számlál. Ezek között vannak értékes könyvek, dokumentumok, folyóiratok, évkönyvek, kronológiai sorrendben összegyűjtött heti és napilapok. Külön említést érdemel a kézirattár, melyben különböző korokból származó kéziratokat őriznek a XV. századtól kezdve egészen napjainkig. Levéltárunk talán legértékesebb darabjai a különböző családok és ezen belül a Perényi család kézirathagyatékában találhatók. Ezek egy része már ismert a korábbi publikációkból, ez nem mondható el azonban a Perényiek archívumáról, mely kevésbé van feldolgozva, mivel azelőtt ismertetésüket nem tartották fontosnak történészeink, 1 csak töredékükben sikerült őket megmenteni az utókor számára. 2 A tanulmány célja éppen egy ilyen archívum kis részének bemutatása, miáltal bepillantást nyerünk a szűkebb pátriánk történelmében jelentős szerepet játszó Perényi nemzetség múltjába. 3 A XIX. század közepén a vidéki kastélyokban, nemesi kúriák lakóinak levelesládáiban, almáriumaiban őrzött családi levéltárak anyagának felderítésére az 1867-ben megalakult Magyar Történelmi Társulat tette az első szervezett kísérletet. Különböző megyék családi levéltáraiból adtak ki közleményeket, jelentéseket a Századok című folyón rat hasábjain. Ezen a téren Kárpátalja területére vonatkozóan aktívan kivették részüket Thaly Kálmán, Szirmay Antal, Lehoczky Tivadar, Komáromy András, Doby Antal. Ezek a kutatók tanulmányozták és részben feldolgozták az Ugocsa vármegyei kéziratokat. 4 Komáromy András számos oklavelet, cikket publikált a Századok, a Történelmi Tár, a Turul, az Ugocsa s más folyóiratok és hetilapok hasábjain. 1899-ben megindította Pettkó Bélával a Nagy Iván című családtörténeti értesítőt, melyből 1901-ig 3 kötet látott napvilágot, benne számos cikkével. Komáromy András jegyzetei nagybecsű értékkel bírnak, sokan forrásként használták munkájuk során, mint pl. Szabó István Ugocsáról szóló monográfiája megírásakor, amiről így ír a könyv előszavában: Kegyelettel hajlok meg néhai dr. Komáromy András emléke előtt. A jeles történetíró, aki ugocsa-megyei családból származott, egész életén keresztül gyűjtötte az adatokat megyéje történetének megírásához. 2 1 3 4 Kobály Ilona: Miről mesél a Perényi család kézirathagyatéka? Kárpáti Igaz Szó, 1995. 15. V. 8. Komáromy András: Ugocsa vármegye levéltárából. Első közlemény. Századok, XVII. (1893) 27-28. Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban. Ungvár, 1999. (a továbbiakban Kobály, 1999.) 181. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp., 1970. (a továbbiakban Kosáry, 1970.) 607-612.
... Összegyűjtött jegyzetei halála után családja megértő jóvoltából a Magyar Nemzeti Múzeumban helyeztettek el, s azokat munkám során saját adataim kiegészítésére forrásként állandóan használtam. A jegyzeteiből átvett adatokat esetenként a «Kom. jz.» jelzettel láttam el." $ Doby Antal megírta Perényi Zsigmond életét, hol kitért részben a família eredetére is. Ez a mű 1899-ben látott napvilágot Nagyszőlősön. 6 A család több jeles személyiséget adott az országnak, s nagy hírnévre tett szert. Itt elég megemlíteni báró Perényi Zsigmondot (1783-1849), aki az 1848-1849-es szabadságharc vértanújaként került be a magyar történelembe. 7 A família tagjai nemcsak a politikai életben tűntek ki az évszázadok során, de aktív szerepet játszottak a kultúra terén is. így például Perényiné Frangepán Katalin kérésére 1532-ben a nyalábi várban Komjáti Benedek magyar nyelvre fordította Pál apostol leveleit. 8 Kultúra és művészetkedvelő tevékenységükről tanúskodik értékes könyvgyűjteményük kis töredéke (43 db), térképgyűjteményük (50 db) s kézirathagyatékuk a KHM-ban. 9 A Perényi család levéltárhagyatéka több kárpátaljai 10 és külföldi levéltárban található." A kárpátaljai anyag a Kárpátaljai Állami Területi Levéltárban 12 és a KHM-ben van elhelyezve. 13 A Kárpátaljai Honismereti Múzeumba a kéziratok a Perényiek nagyszőlősi kastélyában berendezett népi múzeumból kerültek át az 1950-es években. Ezek leltározása 1957-ben kezdődött el, majd 1963-ban folytatódott. Később, 1991-ben Szova Péter tájkutató hagyatékából 5 kézirat került a KHM-be, ezeket követték 1992-1993-ban leltározott kéziratok, melyeket Bondarenkó M. beregszászi lakos juttatta el a múzeumba. 14 Végezetül az utolsó példányok az 1996 1998-as években lettek leltározva és feldolgozva, melynek eredményeképpen 1999-ben megjelent forrás-gyűjteményben 30 okmány vált ismertté az olvasók előtt. Ma a Perényi család fondja 379 kéziratot számlál, melyek a XV-XIX. századot ölelik fel. Az iratok többsége eredeti, magyar nyelven íródott, egy részük viszont latin nyelvű, terjedelmük jellegüktől függően 1-2 vagy több száz lapból áll. Az okmányok többsége pecsétekkel, aláírásokkal van ellátva, némelyen csak pecsétmaradványok 5 Szabó István: Ugocsa megye. Bp., 1937. (a továbbiakban Szabó, 1937.) 3-4. 6 Doby Antal: Báró Perényi Zsigmond a magyar nemzet dicső vértanújának élete. Nagyszőlős, 1899. 4., 9-10. 7 Csatáry György: Levéltári kalászatok. Ungvár-Budapest, 1993. (a továbbiakban Csatáry, 1992.) 152-158. 8 Révay Nagy Lexikon. VIII. kötet. Bp., 1915. 115. 9 Kobály Ilona: Néhai Perényi Zsigmond részörökösének, báró Perényi Imrének visszavásárlási jegyzéke az egykor (1787-1789) Perényi János királyi kamarás által elzálogosított birtokokról 1808-ból. Madarak voltunk... Budapest-Beregszász, 1999. 30. 10 N. Radványi: Die archive in der Podkárpatska Rus. Ungvár, 1922. 121. " Kosáry, 1970. 720. 12 Csatáry, 1992. 12. 13 Kobály, 1999. 1. 14 Lásd a 9. jegyzetet.
vannak. 15 A papíron gyakran előfordulnak vízjegyek, melyek alapján megállapítható, hogy honnan érkezett a papír és mikor gyártották. A Perényi kéziratokon olasz, holland, francia, német, lengyel, magyar (ezen belül a kárpátaljai Dolha, Munkács) papírgyárak vízjegyei találhatók. 16 Az okmányok szövegei gyakran nehezen olvashatók rossz állapotuk miatt. A magyar nyelvű dokumentumok szövegei számos német, szláv és latin kifejezéssel vannak megtűzdelve. (Pl. fájnább - magyar jelentése szebb, matrac - ágybetét, stb.) Rövidítések is fellelhetők az iratokban (XV-XVIII. század), melyek a gyorsírás tökéletesítése szempontjából igen fontos, különleges jegyzői forma kidolgozására szolgáltak. A szöveg tele van olyan kifejezéssel, melyet már a mai magyar nyelvben nem használnak (pl. a lajstromokban rengeteg található, többek között egyes tárgyak népies megnevezése is). 17 Majdnem minden iratban elfordulnak kisebb-nagyobb hibák, amelyek figyelmetlenségre, az eredeti dokumentumok rossz állapotára (a másolásnál) vagy az ezeket kibocsátó személyek hiányos felkészültségére vezethetők vissza. A kéziratok jellegüknél fogva különbözőek: egy részüket a jogi okmányok alkotják, mégpedig rendeletek, perlevelek, oklevelek, szerződések, felhívások, ismertetések különböző témákról (58 db); jegyzőkönyvek a beregi (23 könyv) s az ugocsai közgyűlésekről XVIII-XIX. század (9 könyv), jegyzőkönyvi kivonatok (14 db). Megemlítendők a legrégebbiek, éspedig: Szerződés a Perényi család tagjai (Gábor, István, Ádám, György, Pál) között (1674); 18 Perényi János és Perényi Pál közötti szerződés földterületek felosztása ügyében (1675); 19 Protekciós oklevél Perényi István részére (1569); 20 Oklevél a nagyszőlősi rezidencia megalapításáról Perényi Sándor idejéből (1690); 21 Mária Terézia rendelete a Perényi család számára (1742). 22 Továbbá törvényszéki ítélethozásról szóló okmányok Bükéről (Bereg vármegye, 1766); 23 perlevelek Técsőről (Máramaros vármegye) 1791-93, 1796, 1800, 1829, 1835-ből; 24 szerződések az 1800-as évekből, különböző helységekből, földterületek felosztásáról, eladásáról, erdőügyről (makkoltatásról az erdőkben) szólnak. Úrbéri egyezség. (Szászfalu, Ugocsa megye, 1866. okt. II.) 2 5 Figyelmet érdemelnek a beregmegyei jegyzőkönyvek (az 1834-1840-es évekből); 26 és úgyszintén az ugocsai jegyzőkönyvek, melyek az 1839, 1843, 1844, 1845, 1846, 1847, 1853-as évekből valók. 27 Vannak jegyzőkönyvi kivonatok is (14 db). 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Kobály, 1999. 1-3. O. 5\. MamoK. rianip Ta (púiirpahi Ha ykpaíhcbkhx 3eMHflH (XVI - non. XX CT.), KHÍB, 1974, c. 48, 54. Kárpátaljai Honismereti Múzeum. Levéltári szám 4 Apx - Archív, (a továbbiakban KHM, 4. sz., Apx) - 1725. KHM, 4. sz., Apx - 1751. KHM, 4. sz., Apx - 1780. KHM, 4. sz., Apx - 1908. KHM,4. sz., Apx - 1844. KHM, 4. sz., Apx - 1849. KHM, 4. sz., Apx - 1725. KHM, 4. sz., Apx - 1780, 1844, 1849, 1908, 1951, 14415, 14427. KHM, 4. sz., Apx - 1854. KHM, 4. sz., Apx - 1-20, 45, 46, 57. KHM, 4. sz., Apx - 26, 50, 51, 52, 56, 64, 65, 66, 67.
Összegzésül elmondható, hogy a jogi jellegű iratok 1569 1875-ös évekből valók, ezekből 10 példány publikálva van. 28 Az okmányokat ispánok, alispánok, ügyvédek, segédügyvédek hitelesítették (Böszörményi Elek, Abonyi István, Egri János) azok pecsétéivel s aláírásaival vannak ellátva (Ex libris). A másik, s egyben a legnagyobb csoportot a földterületek, erdők, korcsmák, malmokjobbágyok, szolgák, taxások, árendások összeírásai, lajstromai (41 db); földterületek leírásai (7 db); listák a földekről s tulajdonosaikról (18 db), beszámolók a gazdasági munkálatokról (20 db), gazdatisztek statisztikai jelentései (18 db), illetve a számadásai a Perényi birtokok bevételeiről vagy kiadásairól (23 könyv); korcsmakönyvek (3 db), váltók, nyugták, számlák, konventiók (bérek kifizetéséről szóló iratok, 20 db), értékpapírok, stb. alkotják. Külön figyelmet érdemelnek ezek közül a lajstromok, leírások pl. Perényi Istvánné idejéből való lajstrom a szőlőről, szántóföldről való adózásról és közpénzről 1687-ből; Perényi Károly és Elek összeírásai javaikról Ugocsa vármegyében 1707-ből, stb. 29 Igen gazdag forrásként szolgálnak a kutatók számára a gazdatisztek számadásai (1775-1850), melyek felvázolják egyes Perényi-birtokok állapotát s gazdatisztjeinek tevékenységét. Megemlítendő Szabó Lajos gazdatiszt számadása a Perényi família birtokairól (1848-49), melyben adatok vannak a szabadságharc idejéből. A legtöbb gazdakönyv az 1800-as évekből való. A bérekről szóló iratok tájékoztatnak a cselédség, a személyzet béreiről a nagyszőlősi birtokon. 3 " Az értékpapírok kronológiája az 1754-1859-es éveket öleli fel. A fent említett okmányok részletes képet festenek a gazdasági fejlődésről, pangásról, újjáéledésről a Perényi birtokokon, különösen a XVII-XVIII. században. Az irattár kis hányadát képezik a különféle levelek, de ugyanakkor ebben a csomóban halmozódtak fel a legkorábban írt iratok (39 db). Ezek a levelek az 1574-1875-ös évekből valók. Többségük, 4 kivételével, magyar nyelven íródott. Témájuk sokoldalú, vannak közöttük kezeslevelek (10), kérelemlevelek (8), hivatalos-információs levelek (politika, államügy, történelmi eseményekről szólók (8). Ezen kívül vannak osztálylevelek, cserelevelek, meghívó levél, üdvözlő levelek, záloglevelek s öröklevél is. 31 Legtöbb közöttük a kezeslevél, 32 melyeket Ugocsa területéről már korábban is említett a szakirodalom. 33 Nem kevésbé érdekesek a Perényi família tagjainak személyes jellegű iratai, melyek jobbára a család magánéletére vonatkoznak: 34 Perényi Gábor útlevele Ausztriába; Özvegy Perényi Gáborné rendelőlapja a tiszaújlaki Rojkó Viktor gyógyszerésznél; Perényi Zsigmond postakönyve, telekkönyve; Perényi Gábor rabságbeii levelei (copia 28 29 30 31 32 33 34 Kobály, 1999. 133-152. KHM, 4. sz., Apx-60, 63, 1725, 1733, 1835, 13453. KHM, 4. sz., Apx- 1935. Kobály, 1999. 153-170. KHM, 4. sz., Apx - 1824, 13430, 13433, 13436. Szabó, 1937. 191-192, 296, 306, 324-325. Komáromy András: A báró Perényi család levéltárából. Történelmi Tár, Bp., 1895. 506-507.; Uo. 1896, 63, 436, 689; Uo. 1900, 119.
1674); ifj. Perényi Zsigmond oklevelei (3 db); a Perényi Tabella Geneologia'' 35 (másolat 1249-1549) stb. A Perényi família okmánymásolatai sok hasznos adattal szolgálnak, amelyek 17 kézírásos könyvben vannak összefűzve. Az eredeti példányokat a leleszi konvent, az esztergomi püspöki kormányzóság, a debreceni táblabíróság és Szabolcs megye levéltárában őrizték. Úgyszintén találhatók másolatok Szepes vármegyéből is. Ezek latin és magyar nyelven íródtak. Közülük 2 példány arra is fényt derít, hogy nogyan maradtak fenn ezek az iratok az utókor számára, melyeket a família tagjai gondosan őriztek, s adtak át megőrzésre utódaiknak. Végezetül elmondhatjuk, hogy a fent leírt levéltári anyag gazdag adattárat nyújt nemcsak a Perényi család tanulmányozásához, hanem vidékünk gazdasági, szociális, politikai és kulturális életének kutatásához és jobb megismeréséhez is. Ez a tanulmány csupán kis részét mutatja be a família archívumának, amely még számos érdekességet rejt a kutatók számára. 36 35 36 KHM, 4. sz., Apx- 1738/1-3. Kobály, 1999. 6-7.
A Perényi család címere 204