imbmital MAGYAB VILAG, " 1^71 A MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: ( I zárak fölnyittatnak Irta: BALOGH LÁSZLÓ A budapesti Akadémia archeológiai szakbizottsága 1880 tavaszán javaslatot terjeszt elő. A javaslat kifejti, hogy a magyar szent korona eddig megjelent leírásai és ábrái sem a valóságnak,.sem a "müarcheológiai tudomány mai állásának" nem felelnek meg, emiatt több fontos kérdést megoldatlanul hagynak. Az Akadémia intézkedjék a halaszthatatlanul fontos müvizsgálat ügyében, eszközölje ki a vizsgálatot végző férfiaknak a "megkívántató" engedélyt. Az Akadémia teljes ülése ("méltányolván az előterjesztésnek ugy nemzeti, mint tudományos mütörténeti jelentőségét") támogatja a javaslatot, s meglepően rövid idő alatt megszerzi az uralkodó és az országgyűlés hozzájárulását. A főrendi ház és a képviselőház 1880. május 7- én tartott ülésén a korona vizsgálatának napját május 9-én reggel tiz órára tűzi ki, s kijelöli a két ház küldöttségét is. (A főrendi házat a pannonhalmi főapát, négy gróf, egy báró képviseli.) Az Akadémia által kiküldött tudományos bizottság elnöke a Corvinák egyik felkutatója, Ipolyi Arnold pap-történetiró, tagjai: Pulszky Ferenc, Henszlman Imre, Fraknói Vilmos és Pulszky Károly. A bizottság a korona és a koronázási jelvények szabadkézrajzi, mértani, fényképi felvételére a legszakavatottabb mestereket, Rauschner Lajos mintarajztanodai tanárt és Divald Károly
(1.) A vizsgálat országos esemény. Május 9-én reggel a budai királyi palotában megjelenik a hercegprímás, a.miniszterelnök, a kormány, az ország zászlósurai, udvari méltóságok, "ő Felsége által meghatalmazott és személyét képviselő biztosok", a főrendi- és a képviselőház küldöttsége. Tiz.órakor a korona és a koronázási jelvények szekrényét a kijelölt terembe viszik, "hol a pecsétek a ládáról levétetvén, a zárak fölnyittatnak, s a Szent Korona a többi jelvényekkel kivétetett. Az ország prímása által felmutatott Szent Koronát a közelállók kegyeletes csókkal illették." A küldöttségek távoztával a bizottság munkához lát. Rauscher rajzol, Divald fényképez, Pulszky Károly, a bizottság jegyzője, Peregrinyi János parlamenti gyorsírónak tollba mondja a korona és a jelvények minden egyes alakjának, idomának leírását. A bizottságon kívül állandóan a teremben van az egyik koronaőr, báró Vay Miklós, a koronaőrség két tisztje, az ajtó előtt, a folyosón ódon fegyverzetű, piros ruhás koronaőrök diszőrsége áll. Déltájban félbeszakad a munka: az uralkodó: Fg^gS^^iS^f családjával fonen rvfagyarországon tartózkodik érkezik. "Ő császári es apostoli Királyi Felsége legmagasabb személyében is megjelenvén, főudvarmestere és főhadsegéde kíséretében megtekinteni méltóztatott a munkálatot, hogy a Szent Koronát úgymond életében még egyszer láthassa."
y c A bizottság hamarosan ismét pihenni kényszerül : Elzuttal a huszonkét éves Rudolf trónörökös és népes kísérete ("József főherceg és neje őfelségéik, Kóburg Fülöp királyi herceg fenséges nejével, Haynald Lajos bíbornak érsek, gróf Lónyai Menyhért, az Akadémia elnöke, több kitűnőség, miniszter és főúr, szakértők és akadémiai tagok") jön a koronát nézni. A bizottság estig, majd a palotából el sem távozva másnap estig dolgozik. Május 10-én este a koronát és a jelvényeket visszahelyezik a szekrénybe a küldöttségek ismét felvonulnak, s ezzel a korona és a koronázási jelvények hivatalos és tudományos vizsgálata véget ért. (2.) A lapok hetekig foglalkoznak az eseménnyel. A Vasárnapi Újság Deák Farkas akadémikus (szintén tagja egy küldöttségnek) irását közli. Érdekes idézni a cikkből: milyennek látja a rr\ult századi ember a koronát? Deák leirja, hogy a teremben egy asztalon fekszik a kard, a jogar, az aranyalma, az ablak mellett, piros bársonnyal bevont asztalkán pedig a korona. "Három aranypánt képezi a korona alkatrészeit. Az alsó pánt kerek abroncs, hat és fél centi széles, ez az ujabb rész, görög koronának is mondhatik, mert Dukas Mihály görög császár küldötte I. Gézának 1074-ben. A második és harmadik (keresztben tegymásra hajló) öt centi széles pánt alkotja a korona fő részét: a második a homlok közepétől a fej hátulsó részéig, a harmadik a fej egyik oldalától (egyik fültől) a másikig hajlik, s a végük az alsó aranyabroncshoz van szegezve. E felső rész római vagy latin koronának neveztetik, ezt küldte Szilveszter pápa I. István királyunknak a 10-ik század végén. A korona tetején van egy kis gombos kereszt, ugy látszik, ujabb mü, aranya is más szinü, mint akár
a római, akár a görög koronáé... A görög rész szentképekkel és jókora drágakövekkel van ékesítve, mégpedig felváltva: egy kép, egy drágakő. A képek szines zománcozással vannak előállítva, kék, zöld, piros, testszin, fehér, fekete színekben, görög feliratokkal. A római rész is képekkel van diszitve rajta az idvezitő és nyolc apostol képe látható, latin feliratokkal." Deák felfigyelt arra, hogy a drágakövek fénye (gyémánt egy sincs a koronán) "meglankadt", az ametisztek, a nagy és kis gyöngyszemek "a sok évszázados elzárás és egyéb viszontagságok miatt elhalványultak. Azt is észreveszi, hogy István koronájának felső részének belsején töredezés nyomai látszanak. "Vajon nem volna-e jó kijavíttatni (megnitteltetni) most, amikor még minden nagyobb változás nélkül véghez lehetne vinni..." Majd ezt irja: "A történészek beszéljék el, miként kapta István a korona felső részét Szilveszter pápától, s miként Géza a másodikat a görögök császárjától, hogy miért alkottak a kettőből egyet, mily viszontagságokon ment keresztül az annyi király fejét szentesítő ereklye. A közjog tudósai mondják el, hogy a magyar korona "nem is tárgy, hanem személy'l Tiogy milyen viszonyban áll a királyokkal és a nemzettel. A szkeptikusok hadd hánytorgassák, hogy nem is arany, nem is korona, hogy kövei hamisak, hogy zománca csupán festés, hogy az egész csak a papok kreatúrája. Mi... csak azt ismételhetjük, hogy a korona, mint műremek, közelről és mindenféle nagyító üvegen tekintve is mindenkit, laikusokat és szakembereiket egyaránt meglepett és elbájolt." (3.) \z Akadémia május 31-én hallgatja meg a bizottság jelentését a Fővárosi, Lapok tudósítása c f o
szerint a tagok, közöttük Arany János jelenlétében (a költőt egyébként nem hivták meg egyetlen küldöttségbe sem), de nem valaimi sok hallgató részvételével. A bizottság javasolja az Akadémiának: "ajándékozza meg a nemzetet és a müközönséget a nemzet megszentelt ereklyéje leírásának és színezett képeinek kiadásával". Az Akadémia ajándéka hat esztendőt késik: 1886- ban jelenik meg Ipoly Arnold könyve: A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. "E korona irja a szerző oly; számos viszontagságokon ment át, minőket más keresztény korona egy sem ért." Sorozatunkban a korona "viszontagságairól" lesz szó. [Hl