Az interakció stílusai Starkné dr. Werner Ágnes
Interakció Az interakció folyamán, a képernyőn megjelenő információ, és a kezelő inputjainak, valamint ezek alapján a programfunkciók szervezési stílusának állandó, ötletszerű változása megnehezíti a kezelő munkáját. Jól használható programok kezelőfelülete általában hosszabb-rövidebb ideig egyfajta stílust követ, de -a munkafolyamat részfeladatai jellegének megfelelően -ezek időben cserélődhetnek.
Napjaink jellemző interakciós technológiája a grafikus kezelőfelületek (szemléletes kezelőfelületek, GUI). Az évek során kialakult (használhatónak bizonyult) néhány jellemző interakciós stílus, amelyek köre -az interakció technológiájának változásával - megváltozhat. Ezen a technológiai alapon dolgozva ismernünk kell a célszerű interakciós technológiák tulajdonságait, előnyeit és hátrányait.
Az interakció stílusainak áttekintése billentyűzetet használó, módváltó stílusok menü alapú interakció (hierarchikus menük) kérdés-felelet interakció egyedi kezelőszervekkel (funkcionális gombokkal) irányított interakció telefonos interakció közvetlen manipulációs stílusok grafikus közvetlen manipuláció űrlapkitöltés nyelv alapú stílusok parancsnyelvű interakció természetes nyelvi interakció Ezt a fölsorolást még kiegészíthetjük: szöveg folyamatos gépelése, hypertext és hypermédia, gesztusok használata, képzeletbeli valóság, böngészés a Hálón stb.
Kérdés-felelet (Question and Answer, Q &A) A gép szöveges kérdésére, az ember szövegesen, vagy másképpen válaszol (pl. login, password) Előnyei: nem igényel tanulást kevés egyszerű funkció esetén viszonylag gyors, ezért eseti használónak nagyon jó (tudni kell ki a használó!) jó hibakezelést tesz lehetővé Hátrányai: sok, összetett funkció esetén lassú, nehézkes, hosszabb szöveges válaszok esetén nagy a hibázás lehetősége, a program irányít; Megjegyzés: Nagy biztonsági igények esetén (szoftvertelepítés, reaktor beindítása, stb.), rövidebb ideig valószínűleg ez a célszerű stílus.
Egyedi kezelő szervekkel irányított interakció Különböző célberendezéseknél - pénzjegy, vagy jegykiadó automatáknál, mosógépeknél, másológépeknél, lifteknél - alkalmazzák, ahol egy teljes funkciójú képernyő és billentyűzet és egér beépítése nem indokolt. Előnyei: kevés, egyszerű funkció esetén könnyen tanulható viszonylag gyors, eseti használónak való, jó hibakezelést tesz lehetővé Hátrányai: költséges lehet sok, összetett funkció esetén lassú gép irányít kognitív terhelés: a lehetséges műveletekre emlékezni kell Megjegyzés: Képernyőt, billentyűzetet és egeret elsősorban a berendezés mérete és egyszerűsége miatt, és ezek költsége miatt nem használnak. Ugyanakkor a célnak megfelelő kezelőszervek beépítése (és megtervezése) többletköltséggel jár, ezért csak nagy gyártmánysorozatok esetén indokolt.
Telefonos interakció Hangbevitel: Telefonhálózaton keresztül a gép által irányított adatok, szöveg bevitele. Előnyei: használni lehet a meglévő telefonhálózatot és kis ráfordítással jelentősen megnövelhető a forgalom (e két pontnak nincs köze a szoftver ergonómiához; pénzügyi szempontok) rövid, egyszerű funkciók esetén gyors eseti használónak megfelelő lehet Hátrányai: hosszú, összetett funkciók esetén lassú számítógépes interakcióhoz szokott embernek nem tetsző a gépi hang idegen (szubjektív megjegyzés) a gépi hang által közölt szöveg gondos tervezést igényel (a szöveg hossza, egyértelműsége) Megjegyzés: Nem sokára a hang mellett szintetikus, kifejező mimikájú, beszélő arc is lesz.
Természetes nyelvi interakció Verbális interakció, kérdéseket a képernyőn, a válaszokat billentyűzeten keresztül lehet megadni, illetve mindkettőt lehet beszéddel, hangszórón és mikrofonon keresztül. Előnyei: kötetlen szintaxis, kötetlen sorrend kevés tanulás nem lehet elfelejteni Hátrányai: költséges gyakran tisztázó kérdések kellenek, ezért az interakció hosszadalmas lehet, gyakran céltól elhajló korlátos intelligenciájú rendszereknél (melyik nem az?) a kezelőnek ismernie kell a rendszer korlátait Megjegyzés: Bevitelre korábban elsősorban a billentyűzetet használták, de ennél nagy a hibázás lehetősége. Az élőbeszéd további műszaki (hardver és szoftver) követelményeket támaszt.
Írógépelés Gyakorisága miatt idevehető. Valójában nem interakció, hanem eszköz használata. Előnyei: aki tud gépelni, annak nem kell (keveset kell) tanulni egyszerű gyors Hátrányai: aki nem tud gépelni, annak fárasztó lehet hosszabb szövegek leírása fáradságos a gépelés hibákkal jár Megjegyzés: Ahol lehet, a gépelés helyett űrlapkitöltést célszerű választani. Már meglévő szövegek gépelése hálátlan feladat, inkább lapolvasóval kell bevinni.
Irányelvek Az interakció megtervezése Kompromisszumok a számítógépes rendszer eredményessége és a felhasználó ráfordítása között. Legáltalánosabb elvek: tartsuk szem előtt a felhasználók tevékenységét, ismerjük a felhasználókat, és lehetőség szerint vonjuk be a felhasználókat (vagy azok képviselőit) a fejlesztési folyamatba, törekedjünk konzisztenciára, tegyük lehetővé a felhasználók számára egyes lépések lerövidítését vagy átugrását.
Irányelvek Biztosítsunk informatív visszajelzést. A párbeszédeknek legyen világos kezdete, tartalma (közepe) és befejezése. Biztosítsunk egyszerű hibakezelést. Engedélyezzük az akciók visszafordítását ( undo ). Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó uralja a párbeszédet (feladattól függően). Csökkentsük a rövid idejű memória terhelését.