KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTREVEZÉSI KONCEPCIÓJA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTREVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Szabó Károlyné vezetı fıtanácsos Köröstarcsa,2004.

2... Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Késıbb, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törıdnek velünk. hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törıdni másokkal.? Tendizin Gjaco: Törıdni másokkal

3 Tartalom oldal Bevezetés l. I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció 2. Célja 2 Feladata 2. Célterületei 3. II. Elvi alapok 3. Jövıkép 3. Alapelvek meghatározása 3. Értékek meghatározása 3 III. Helyzetelemzés 4. Társadalmi környezet 4. A település helyzetét bemutató adatok, a helyi társadalom jellemzıi 4. Demográfiai adatok 4 Foglalkoztatás 5. Munkanélküliség 6. Nyugellátások 7. Megváltozott munkaképességőek 8. IV. Szociális ellátások jellemzıi a településen 9. Szociális ellátások alanyai 9. Szociális szolgáltatások 9. Pénzbeli ellátások 9. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 10. Aktív korúak rendszeres szociális segélye 10. Természetbeni ellátások 10. V. Személyes szociális gondoskodás 11. Alapellátások 11. Étkeztetés 12. Házi segítségnyújtás 12. Családsegítı szolgáltatás 14. Gyermekjóléti szolgálat 16. Szakosított ellátási formák 17. Nappali ellátást nyújtó intézmény idısek klubja 17. VI. Költségvetési mutatók 18. VII.Köröstarcsa község szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei 19. A fejlesztések szükségessége, irányai 19. VIII. Fejlesztési feladatok meghatározása az alap és szakellátásban 21. Fejlesztések lehetséges forrásai 21. Helyi szükséglet és igényfelmérés, további feladatok 21.

4 Köröstarcsa község szociális szolgáltatástervezési koncepciója Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvényt módosító 2001. évi LXXIX. törvény egy új, a hazai tervezési gyakorlatban mindezidáig hiányzó elem került bevezetésre: a szociális szolgáltatástervezési koncepció. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít (Szociális törvény 92..) A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy a társadalmunk alrendszereinek mőködése során úgy az egyén, mint annak a kisebb-nagyobb közösségei, különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. Életvitelük, megélhetésük mások közremőködése, külsı segítség nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzetet feltárja, s azokra a jog által biztosított keretek között reagáljon. Emiatt nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülı problémák a leghatékonyabban kezelhetık úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. Elınyben kell részesíteni a rászoruló személy saját környezetében történı gondozását hogy lehetıleg saját otthonukban, vagy ismerıs környezetükben kapják meg az igényelt segítséget, gondoskodást. Az Európai Únió normáinak is megfelelı, a rászorultak egyéni igényeit és emberi jogait figyelembe vevı segítségnyújtáshoz a szolgáltató kölcsönös együttmőködésén alapuló szociális ellátórendszer kiépítésére van szükség. Az Európai Unióhoz történı csatlakozást követıen a partnerség elve alapján dinamikusabbá kell tenni az együttmőködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különbözı civil illetve egyházi szolgálatokkal, a különbözı szolgáltatók és fenntartók, a települési és a megyei önkormányzat között. A szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem a differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van egyre nagyobb igény. A szociális gondoskodás minden formájára értelmezhetı az idısek problémáinak kezelésére az ENSZ által 199l-ben elfogadott öt alapelv: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás és méltóság. Ezeknek az európai szellemő alapelveknek a szociális ellátórendszer kiépítésekor vagy továbbfejlesztésekor bármilyen új szemlélet ma is érvényes alapját kell képezniük. A települési önkormányzat a szociális szolgáltatástervezési koncepciójának illeszkednie kell a megyei önkormányzat által készített koncepcióhoz és összhangban kell lennie egyéb fejlesztési elképzelésekkel. Harmonizálnia kell az Európai Unió törekvéseivel, valamint a Magyar Nemzeti Fejlesztési terv célkitőzéseivel. Ezáltal megteremtıdik annak a feltétele hogy a fejlesztésnél igénybe vehetı legyen az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatása.

5 I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény, - a továbbiakban Szt. megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, folyamatosan igazodva az egyre gyorsabban változó gazdasági, társadalmi környezethez. A törvény l999. évi módosítása átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, valamint az azokkal kapcsolatos felelısséget és teendıket. A fenntartó szerepe az ellátás szervezésében meghatározó, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítani kell a személyi tárgyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit, és mindezek mellett a szakmai és törvényességi ellenırzési szerepe is jelentıs. A törvény 2001. évi módosítása több területen tovább bıvítette a fenntartó kötelezettségeit, többek között határidıhöz kötötten elıírta a szolgáltatástervezési koncepció elkészítését. A koncepció alkotás a szociális szolgáltatások vonatkozásában egy teljesen új gondolkodási módot igényel mind a fenntartók, mind pedig az intézmények részérıl. A koncepció megalkotási kötelezettsége, egyebek mellett azért is fontos, hogy különbözı szolgáltatások fejlesztése, a szükséges személyi tárgyi feltételek biztosítása, a szakmai feladatok ellátása és teljesítése ne az éves költségvetési alkuk eredménye legyen, hanem egy átgondolt, megalapozott koncepcióra épüljön. Ebben a tekintetben az éves költségvetés tervezése csak eszköze lehet a koncepció, illetıleg az abból származtatott stratégia, vagy éppen operatív tervek végrehajtásának, és nem a kiinduló alap az intézmények feladatainak teljesítésére vonatkozóan. A szakmai munka teljes körő újraértelmezését és átalakítását kell az intézményeknek és a fenntartóknak elvégezni annak érdekében, hogy a megváltozott szociális szükségletekhez igazodóan a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfelelı mőködés valósuljon meg. A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció elsıdleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. A településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. Cél, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön elıtérbe. A feladatellátás szervezésekor törekedni kell arra, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerségi elv alapján a civil szervezetek, valamint az egyházak. További cél, hogy a lakossági szükségletetek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttmőködésén alapuló, könnyen hozzáférhetı, adekvát ellátást nyújtson az igénylı részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövıben fellépı új szükségleteket. Az intézmények szervezeti- szakmai korszerősítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer. A szolgáltatástervezési koncepció feladata A megfogalmazott célokból eredı feladatok alapján a koncepció Világítson rá a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védıháló kialakításához Segítse elı egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen Biztosítson információkat egyéb tervek kidolgozásához és megvalósításához Segítse információkkal a döntéshozókat, valamint a szolgáltatásban résztvevıket Adjon kelı alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjához.

6 A szolgáltatástervezési koncepció célterületei Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelı, minden szociális jellegő ellátás és juttatás kritériumait jellemzıit tartalmazó szabályozás kialakítása, a szociális szolgáltatások mőködésének helyi szabályozásai. A szolgáltatástervezési koncepció célcsoportjai Gyermekek Családok Idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók Mariginalizálódott személyek Fogyatékosok II. Elvi alapok Jövıkép Tradicionális értékek megırzésével a településen élık számára a minıségi élet feltételeinek biztosítása. Alapelvek meghatározása Alapelvek, melyeket a szolgáltatások biztosítása során mind a döntéshozók, mind a szolgáltatások mőködtetıi, mind pedig a szolgáltatást igénybevevık oldaláról alapvetıen fontosak Jog az emberhez méltó életre, a szociális minimum biztosítása mindenki számára Biztosítani a szociális jogok érvényesítési lehetıségét Középpontban az ember, az egyének és a családok Mindennemő hátrányos megkülönböztetés, elıítélet elutasítása A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása Az egyén, a családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése Nyitott szociálpolitika Értékek meghatározása Értékek, amelyeknek érvényesülniük kell a helyi szociálpolitikában, és a szociális szolgáltatások biztosítása során Szociális biztonság Ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak Relatív biztonság Valamilyen kockázat bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot Az ellátások és szolgáltatások alapvetıen a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak Minıség a szolgáltatásokban

7 III. Helyzetelemzés Társadalmi környezet A település helyzetét bemutató általános adatok, a helyi társadalom jellemzıi: Békés megye középsı részén 6.283 ha. területen fekszik Köröstarcsa. A település lakossága zömmel református vallású, egységesen magyar nemzetiségőnek mondható, a cigány népesség aránya az 1%-ot nem éri el. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Köröstarcsa Népsőrősége l km2 -re 44,7 fı Lakások száma 1.240 Háztartások száma 1.115 Családok száma 820 A települést kettészeli a 47.sz. fkl. út. Távolsági közlekedés autóbusszal biztosított. A településen van óvoda, általános iskola, könyvtár, mővelıdési ház, posta, takarékszövetkezet, orvosi rendelı, gyógyszertár, rendırırs. A településen két körzeti megbízott van. Az önkormányzat szociális ellátásait egy helyen, az Idısek Klubjának épületében biztosítja, itt mőködik még a Családsegítı valamint a Gyermekjóléti Szolgálat. Köröstarcsa lakossága 3000 fı körül mozog, a 18 év alatti lakosok száma egyre kevesebb, demográfiai mutatók kedvezıtlenek, a születések száma csökken. Több családnál nincs munkavégzésbıl eredı jövedelem, megélhetésüket a gyermekek utáni folyósítások, támogatások, ellátások, és segélyek biztosítják. A rendkívüli anyagi terhek odavezettek, hogy több család egyik napról a másikra él. Az anyagi biztonság megteremtésére az önkormányzati feladatok tovább nıttek. A jogszabályi rendelkezések a kereteket meghatározzák, de a mindennapi feladatot helyben kell megoldani, melyhez a tényleges helyzet reális ismerete szükséges. A szociális ellátás területén prioritást adunk a szolgáltatás jellegő tevékenységnek. A településen élı családok egy része hátrányos helyzető, megélhetési, lakásfenntartási problémáik vannak, alapvetı igényeiket nehezen vagy nem is tudják kielégíteni. A családösszetétel folyamatosan alakul át. A fiatalok többnyire elhagyják a szülıi házat, új családot alkotnak. A szülık ketten maradnak, majd a kor elırehaladtával egyszemélyes háztartásban élnek. Az egyedül maradt szülıt a gyermek nem mindig tudja segíteni, támogatni, a mindennapi életét figyelemmel kísérni. Demográfiai adatok A demográfiai adatok képet adnak a lakosság állandó és ideiglenes számáról, korösszetételérıl. Egy adott közösség demográfiai folyamatai, a lakosság minıségi jegyei döntı hatást gyakorolnak egy település gazdasági helyzetére, eltartó képességére és ezen tényezık együttes hatásának változásaival a munkaerıpiacra is. Köröstarcsa 1952 évben még 5000 fıt számláló település volt a mai Csárdaszállással együtt, ma már 3000 fınél kevesebb lakos él a településen. A népességszám fogyásának egyik oka a

8 gyakorlatilag hetvenes évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évrıl évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak. A népességszám változásának másik eleme a vándorlási egyenleg, ami a településre költözık, illetve az innen elvándorlók különbsége. A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Köröstarcsa korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya az utóbbi 5 évet tekintve nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létezı probléma. Ezt alátámasztja a demográfia másik mutatója az öregedési index növekedése, mely adatot igazol a 60 évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva. A fenti megállapítások alapján településünk idısebbnek nevezhetı lakossága egy olyan csoportot képezhet, mely megfelelı szintő önfenntartását megszervezni nem lesz képes. Komoly kihívásra számíthat az önkormányzat, ha ez a kör a költségvetés jótékonyságára szorul majd. Köröstarcsa állandó népessége 2003 év december 31-én férfi nı összesen 0-2 éves 53 45 98 3-5 éves 44 44 88 6-14éves 147 154 328 15-17 éves 64 64 128 18-60 éves 902 821 1723 61- és fölötte 243 349 592 összesen: 1480 1477 2957 összesenbıl: 0-18 éves 357 332 689 évek 1999 2000 2001 2002 2003 Köröstarcsa népessége 2985 2966 2974 2978 2957 Születések száma 21 28 35 33 22 Halálesetek száma helyben 24 25 13 30 16 Halálesetek száma vidéken 44 54 31 58 38 Haláleset összesen 68 79 44 88 54 Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a magas halálozási mutatók, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Köröstarcsa népessége - a demográfiai mutatók alapján egyrészt fogyó, másrészt öregedı tendenciát mutat. Foglalkoztatás Köröstarcsa lakossága a korábbi években elsısorban a mezıgazdasághoz kapcsolódó területen volt foglalkoztatva. A településen nyereségesen gazdálkodik a Termelıszövetkezet, és a Takarmányfeldolgozó Rt. Az önkormányzat és intézményei közel 100 embernek biztosít munkalehetıséget, a vállalkozásban mőködı varroda dolgozóinak száma 50 körül mozog. A településrıl többen a közeli városokban, Mezıberényben, Békésen, és Békéscsabán tudnak munkalehetıséget találni.

9 Munkahelyi foglalkoztatási adatok 2003 évrıl Petıfi Mg. Tsz. 90 fı Takarmányfeldolgozó Rt. 36 fı Közszolgálati dolgozók 99 fı Vállalkozók száma 83 fı Üzletben, vendéglátóegységben, vállalkozónál alkalmazva 100 fı* ( * Becsült adat.) Litvai Lászó varroda 50 fı Signo Internacionál Varroda 10 fı Egyéb 22 fı / Rendelı, Posta, Takarékszövetkezet, Gyógyszertár, stb. / Üzletek száma 29 Vendéglátó egységek száma 10 A vidéken dolgozók számáról nincs adatunk. Munkanélküliség A rendszerváltást követıen tapasztalható volt a foglalkoztatottak számának csökkenése. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén, a munkanélküliség. Regisztrált munkanélküliek száma 104 76 91 84 97 fı év 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Központ

10 A munkanélküliek száma a téli hónapokban magasabb, mint az év egyéb hónapjaiban. A nyári idénymunkák csökkentik a regisztrált munkanélküliek számát, ugyanakkor a tanév befejezésével a pályakezdı munkanélküliek száma kiegalizálja ezt a fogyást. Köröstarcsa a Békéscsabai Munkaügyi Központhoz tartozik, melynek területén a legalacsonyabb a munkanélkülisége ráta Békés megyében. Nyugellátások Az alábbi ábrák bemutatják, hogy településünkön mennyi a nyugellátások száma, az ellátottak aránya a lakosságszámhoz viszonyítva, valamint az ellátások összegét. Nyugellátások aránya a lakónépességhez 39,80% 39,10% 39,20% 38,90% 38,30% 1999 2000 2001 2002 2003 évek 1999 2000 2001 2002 2003 Nyugellátások száma 1126 1137 1116 1132 1108 Nyugellátások átlag összege ft-ban 24.502 26.163 29.655 33.975 39.134 Forrás: Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Békéscsaba A demográfusok egybehangzó elırejelzései szerint az idısek aránya a jövıben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog növekedni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. Megváltozott munkaképességőek A rendszerváltás után lezajlott gazdasági átalakulás egyik fájdalmas következménye volt, hogy a korábban megszokott teljes foglalkoztatás meglazult, szétesett, rendkívül gyors ütemben számolódtak fel a munkahelyek, álláshelyek szőntek meg egyik napról a másikra. Az állását vesztett aktív korú lakosság egy része azonban nem munkanélkülivé vált, hanem a munkaerıpiacról való

11 kivonulás legális formájaként igénybe vette a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjazás lehetıségét. Ezáltal egy aránylag széles társadalmi réteg jutott viszonylag alacsony, de rendszeres jövedelemhez. Ilyen, ehhez hasonló megoldást jelentett az e körbıl kiesı, de megváltozott munkaképességgel rendelkezı emberek szociális ellátása. Ez is szociális problémaként jelenik meg, mivel az érintetteknek mentális szempontból is szükségük lenne a speciális munkakörülmények és feltételek melletti rehabilitációra, de az ilyen jellegő munkahelyek száma kevés. Azok az aktív korú dolgozók, akiknek a munkaképesség csökkenésük az 50%-ot eléri, életkoruknak megfelelı szolgálati idıvel rendelkeznek és nem rehabilitálhatóak, azok szociális járadékra jogosultak. Ezen nyugdíjszerő ellátás megállapítása elıtt az Helyi rehabilitációs Bizottság formális eljárás keretében megtárgyalja a foglalkoztathatóságukat. A rendszerváltást követı években a hirtelen jött munkanélküliséget ezen ellátás megállapításával is csökkenteni tudták. Rendszeres és átm eneti szociális járadéko so k rehabilitációs eljárása 35 24 29 30 fı 17 18 14 15 16 14 14 10 8 10 18 1999 2000 2001 2002 2003 év férfi nı összesen Forrás: Helyi nyilvántarás IV. Szociális ellátások jellemzıi a településen Szociális szolgáltatások alanyai A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján a rászorultak pénzbeni és /vagy természetbeni ellátás, illetve személyes szociális szolgáltatás formájában kaphatnak segítséget. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezıtlen anyagi, illetve szociális körülmények között élı lakosok tekinthetık. A szociális szolgáltatást igénylık problémáinak oka leginkább anyagi természető, de adódhat életkorból, egészségi állapotból, családi állapot változásból vagy az egyén mentális állapotából. Gyakran több tényezı van jelen egyszerre és köztük ok okozati összefüggés is van. A szociális

12 szolgáltatás megszervezésére kötelezett önkormányzat feladata koncepcionális szinten a meglévı és a várható problémák meghatározása, és felkészülés azok hatékony kezelésére. Számtalan oka, sokféle elızménye lehet annak, hogy valaki szociális szolgáltatást igénylıvé váljon. Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyek már régóta fennállanak és már a segítségkérés idıpontjában szükséges a beavatkozás. A szociálisan rászorulók ellátásában az állami feladatvállalás dominanciája a jellemzı. Szociális szolgáltatások Pénzbeni ellátások: évek 1999 2000 2001 2002 2003 Átmeneti segély / fı 117 117 111 135 145 Átmeneti segély / ft 731.000 1.028.000 906.000 1.093.000 986.000 Kamatmentes kölcsön /fı 40 67 49 93 63 Kamatmentes kölcsön /ft 796.000 1.475.000 1.326.000 2.608.000 1.614.000 Lakásfenntartási támogatás/ fı 86 91 76 58 36 Lakásfenntartási támogatás / ft 1.047.000 1.128.000 1.002.000 581.000 418.000 Rendkívüli gyermekvédelmi /fı 66 32 42 76 52 Rendkívüli gyermekvédelmi / ft 171.000 142.000 152.000 414.000 312.000 Rendszeres gyermekvédelmi /fı 324 326 327 290 230 Rendszeres gyermekvédelmi /ft 11.973.000 13.288.000 16.200.000 16.231.000 15.366.000 Ápolási díj / fı 12 13 13 14 9 Ápolási díj / ft 1.099.000 1.358.000 1.874.000 2.386.000 2.131.000 Forrás: Önkormányzati statisztika Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 1999 2000 2001 2002 2003 elızı év XII.31-én támogatásban részesültek 33 17 4 - - év folyamán megállapított 37 23 0 - - év folyamán szüneteltetett 51 38 20 2 - év folyamán továbbfolyósított 23 28 35 - - év folyamán megszüntetett 25 26 19 - - tárgyév XII. 3l-én támogatásban részesítettek 17 4 0 - - kifizetése eft 3.472 1.922 709 - - Jogszabályi változás alapján a munkanélküliek jövedelempótló támogatása megszőnt 2003.április

13 30.napjával. Helyette az aktív korúak rendszeres szociális segélye lépett be. Aktív korúak rendszeres szociális segélye elızı év XII.31-én támogatásban részesültek - - 6 8 18 év folyamán megállapított - - 33 42 46 év folyamán szüneteltetett - - 12 21 47 év folyamán továbbfolyósított - - 5 18 - év folyamán megszüntetett - - 24 29 - tárgyév XII. 3l-én támogatásban részesítettek - - 8 18 17 kifizetése eft - - 1.462 1.810 3.036 Természetbeni ellátások: évek 1999 2000 2001 2002 2003 Átmeneti segély / fı 154 0 92 502 461 Átmeneti segély / ft 145.000 0 45.000 267.000 277.000 Közgyógyellátás / fı - alanyi jogon 91 81 67 101 104 Közgyógyellátás/ fı -méltányossági 23 31 27 20 23 Közgyógyellátás / fı -normatív 37 27 52 22 20 Közgyógyellátás / fı -mindösszesen 151 139 146 143 147 Közgyógyellátás / ft - méltányossági 264 386 371 362 376 Köztemetés / fı 0 5 3 4 2 Köztemetés / ft 0 224.000 191.000 245.000 222.000 Temetési segély / fı 28 40 31 54 16 Temetési segély / ft 140.000 200.000 155.000 270.000 112.000 Forrás: Önkormányzati statisztika V.Személyes szociális gondoskodás Az Szt. meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó feladatok alapvetıen az állandó lakosság számától függnek.

14 Ellátás típusa Ellátás neve lakosságszámtól biztosítás intézménye függetlenül Alapellátás étkeztetés kötelezı igen Idısek Klubja házi segítségnyújtás kötelezı igen Idısek Klubja jelzırendszeres házi önkéntes igen Idısek segítségnyújtás Klubja általános családsegítés kötelezı igen Családsegítı speciális családsegítı kötelezı részben igen Családsegítı szolgáltatás Szolgálat Speciális alapellátás közösségi pszichiátriai kötelezı nem ellátás 2007.12.31.-ig fogyatékos személyek kötelezı nem ellátása 2007.12.31.-ig szenvedélybetegek kötelezı nem alapellátása 2007.12.31.-ig Szakosított ellátások Nappali ellátást nyújtó intézmények Idısek klubja 2.000 fıtıl kötelezı igen Idısek Klubja Személyes szociális szolgáltatások Alapellátások Az alapellátások, mint szociális szolgáltatások biztosításának célja, hogy az önkormányzat segítséget nyújtson a szociálisan rászoruló részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A jogszabály öt ellátotti csoportot nevez meg, - idıskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek, - mely csoportok ellátásának megszervezésérıl az alapellátás keretében is gondoskodni kell. Ugyanezen ellátotti csoportok köré épülnek fel a szociális törvényben meghatározott személyes szociális szolgáltatást nyújtó nappali átmeneti és tartós bentlakásos ellátási formák. Az önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki. Étkeztetés Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak az étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, vagy akik koruk, egészségi állapotuk miatt nem képesek étkezésükrıl más módon gondoskodni.

15 Étkeztetés fı 41 27 46 31 53 37 50 48 35 35 14 15 16 15 13 év 1999 2000 2001 2002 2003 felvettek férfiak nık Forrás: inztézményi statisztika 2003. január 1-tıl a településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, szenvedélybetegek részére is lehetıséget kell biztosítani az étkezés igénybevételére, segítséget kell nyújtani az étkezés biztosítására. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk mások sem gondoskodnak. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként képesek önmaguk ellátására, és azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekrıl, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.

16 45 Házi segítségnyújtás létszámmozgás 57 56 57 50 igénylık 17 17 28 18 30 1999 2000 2001 2002 2003 évek felvettek kimaradtak Forrás: intézményi statisztika 2003. január 1-tıl a házi segítségnyújtás kiegészítı szolgáltatásaként vagy önállóan megszervezett szolgáltatási formaként jelzırendszeres házi segítségnyújtást lehet biztosítani. Ezt a saját otthonukban élı, egészségi és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, valamint fogyatékos személyek részére nyújtott ellátás. A településünkön 2004. február 16-óta van jelzırendszeres házi segítségnyújtás. Jelenleg öt fı részesül ezen ellátási formában. A központja Mezıberényben, a Humán Segítı Központban üzemel. Forrás: Intézményi statisztika Házi segítségnyújtás létszám XII. 3l.-én 33 28 27 27 27 gondozottak 1999 2000 2001 2002 2003 évek

17 Házi segítségnyújtás nemenkénti megosztásban 29 32 40 40 41 fı 16 18 17 16 16 évek 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Intézményi statisztika férfi nı Családsegítı szolgáltatás- általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Ennek keretében segítséget nyújt a települési önkormányzat a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémák vagy krízishelyzet miatt segítséget igénylı személyeknek, családoknak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. 2003. január 1-tıl a családsegítı speciális szolgáltatási körében a tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékkal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémákkal küzdık részére speciális szolgáltatásokat, közösségi és szociális csoportmunka keretében kell biztosítani családterápiás, konfliktuskezelı mediációs szolgáltatásokat. A településünkön speciális szolgáltatás körben csak az aktív korú nem foglalkoztatottak szolgáltatása indult be.

18 Családsegítı Szolgálat ügyfélforgalma 2003 163 195 évek 2002 2001 72 83 185 209 2000 80 90 megjelenés kliens család Forrás: Intézményi Statisztika 2003. január 1-tıl vezette be az Szt. a speciális alapellátási feladatok keretében a közösségi pszichiátriai ellátást, a fogyatékos személyek speciális ellátását szenvedélybetegek alapellátását mint kötelezı ellátási formát. A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a pszichiátriai beteg részére lakókörnyezetében komplex segítség kell nyújtani mindennapi életvitelében, továbbá lehetıség szerint biztosítani kell a meglévı képességeinek megtartását, illetve fejlesztését. A pszichiátriai beteg állapotának figyelemmel kísérése érdekében a szociális ellátást végzı személy kapcsolatot tart a fenn az ellátott személy háziorvosával, illetve a pszichiátriai szakorvosával, valamint családjával, hozzátartozóival. A fogyatékos személyek lakókörnyezetében történı ellátása is kötelezı alapellátási forma a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívül közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A települési önkormányzat speciális szolgáltatást nyújt a településen élı azon szenvedélybetegek részére, akik az intézményi jogviszony megszőnését követıen saját lakókörnyezetükben élnek, és segítséget igényelnek, illetve akik orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben részesülnek és segítségre van szükségük. Az új típusú szolgáltatást a törvény szenvedélybetegek közösségi ellátása címén vezette be. Az új ellátási formák bevezetésének legkésıbbi idıpontja 2007. december 31. A településünkön még nem indultak be ezen szolgáltatások.

19 A gyermekvédelmi törvény a szociális törvényhez hasonlóan szabályozza a személyes gondoskodás keretén belül az alapellátásokat, melyet az önkormányzatnak kötelessége biztosítani. E törvényben meghatározott szakellátások - bentlakásos intézmények - megyei fenntartásúak. A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelkedésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint gyermek családjából történı kiemelésének megelızéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan alapellátási forma, mely a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekek napközbeni ellátását, mely a családban élı gyermek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkezését kell érteni azon gyermekek számára, akiknek a szülei napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Az önkormányzat az óvodai és iskolai napközis ellátással valósítja meg ezen alapellátási formát. A gyermekek átmeneti gondozása olyan ideiglenes jellegő személyes gondoskodás, mely a szülı kérelmére, vagy beleegyezése alapján térítési díj ellenében teljes körő ellátást biztosít. Az önkormányzatunknak szerzıdése van Békés Megyei Önkormányzattal. E szerzıdés alapján biztosítjuk ezen alapellátást, mely szerzıdést öt évre kötötte az önkormányzat, és az 2004.decembr 20. napjáig van hatályba. Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélforgalm a 99 111 73 76 fı 44 15 25 31 39 46 évek 1999 2000 2001 2002 2003 gyerm ek család Forrás: Intézményi statisztika

20 Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Ilyen intézmények az ápolást, gondozást nyújtó intézmények, a rehabilitációs intézmények, nappali ellátást biztosító intézmények, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények és lakóotthonok. A szociális törvény alapján az a település, amelyiknek a területén kétezernél több állandó lakos él, köteles idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást biztosítani. A nappali ellátás nyújtó intézmény elsısorban a saját otthonukban élık részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. Nappali ellátást nyújtó intézmény az idısek klubja. I dıs e k K l u b ja l é t s z á m m o z g á s fı 3 5 3 8 4 0 4 0 3 2 1 1 1 3 1 7 1 9 9 é v 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3 f e lv e t t e k k im a r a d t Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. Településünkön csak idısek klubja mőködik, más szakosított ellátási forma nincs. Forrás: Intézményi statisztika Idısek K lu b ja k ihasználtság 9 6 % 9 6 % 9 2 % 9 2 % 83% 1 9 9 9 2000 2 0 01 2 0 0 2 2 0 0 3 é vek Forrás: Intézményi statisztika

21 VI. Költségvetési mutatók Kiadások ft-ban 1999 2000 2001 2002 2003 Házi segítségnyújtás eredeti elıirányzat 1.567.000 1.517.000 1.693.000 2.286.000 2.976.000 módosított elıirányzat 1.605.471 1.346.856 1.693.000 2.413.116 2.996.000 teljesítés 1.213.945 1.057.023 1.007.153 2.105.853 2.718.013 eltérés 391.526 289.833 685.847 307.263 277.987 Étkeztetés eredeti elıirányzat 1.110.000 1.035.000 1.238.000 1.497.000 1.617.000 módosított elıirányzat 1.110.000 1.035.000 1.238.000 1.497.000 1.617.000 teljesítés 967.236 1.031.026 1.412.207 1.494.913 1.464.088 eltérés 142.764 3.974-174.207 2.087 152.912 Nappali ellátás eredeti elıirányzat 3.532.000 3.428.000 4.244.000 4.356.000 5.990.000 módosított elıirányzat 3.759.316 3.604.392 4.244.600 4.781.204 6.974.000 teljesítés 3.618.146 3.588.033 4.008.154 4.869.867 7.093.751 eltérés 141.170 16.359 236.446-88.663-119.751 Rendsz. pénzbeni ell. eredeti elıirányzat 20.565.000 19.926.000 21.048.000 21.571.000 21.590.000 módosított elıirányzat 20.477.449 18.773.260 22.181.500 22.690.300 21.399.976 teljesítés 19.738.365 17.836.831 20.824.230 21.242.133 21.163.449 eltérés 739.084 936.429 1.357.270 1.448.167 236.527 Eseti pénzbeni ell. eredeti elıirányzat 5.022.000 5.157.000 5.290.000 5.555.000 5.993 000 módosított elıirányzat 11.567.000* 17.630.925* 5.968.000 5 305.000 8.243.000 teljesítés 11.322.489 15.739.858 5 396.662 5.285.533 5.663.047 eltérés 244.511 1.891.067 571.338 19.467 2.579.953 Teljesítés összesen 36.860.181 39.252.771 32.648.406 34.998.299 38.102.348 *Belvízkárok enyhítésére biztosított támogatás miatt. Forrás: Költségvetési rendelet

22 VII. Köröstarcsa község szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei. A fejlesztések szükségessége, irányai. A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait az Szt. jelöli ki. A szolgáltatásra való ráutaltság kialakulása, illetve a probléma kezelésének módja gyakran hosszú évekig tartó folyamat eredménye. Mindemellett kiemelten fontos, hogy minden igénylı az aktuális helyzetének és saját igényének leginkább megfelelı szolgáltatási formát, illetve segítségnyújtást vehesse igénybe. Ezzel együtt lényeges feladat, hogy a szolgáltatásokat úgy tudja igénybe venni a rászorult, hogy az a magánszférájába való legkisebb beavatkozással járjon, ugyanakkor olyan szolgáltatásokat kell az egyén számára felajánlani, hogy lehetıség szerint minél késıbb legyen kénytelen megszokott otthonát, környezetét egy bentlakásos ellátásra cserélni. Ha ez megvalósul, akkor a segítség mindinkább a rászoruló egyéni körülményeihez és helyzetéhez kötıdik, és nem a felajánlott szolgáltatásokhoz. A fejlesztési feladatokat meghatározza az, hogy egyre több egyén és család kerül olyan helyzetbe, hogy problémáikat a személyes szociális ellátás szolgáltatás révén tudja csak rendezni. A településen meghatározó az idıskorúak száma, az egyedül élı idıs személyek száma folyamatosan nı. Befolyásolja az is a feladatokat, hogy a hagyományos családszerkezet felbomlott, nagyon kevés azon háztartások száma, ahol egy fedél alatt több generáció él. A házasság intézménye vesztett erejébıl, sok a szétesı család, a gyermekét egyedül nevelı szülı. A munkahelyek hiánya, az alkalmi és a fekete munka szükségszerő jelenléte azon keresztül is meghatározza a feladatokat, hogy az ebben érintettek zömmel alacsony iskolázottságú személyek, néhányan közülük neurotikusan is terheltek. A fogyatékosság, illetve elmekóros tünetet is magán viselı, szenvedélybetegséggel is küzdı, a betegség következtében leépülı személyt a család kitaszítja, otthontalanná, ellátás nélkülivé válik, gondját szociális segítség nélkül megoldani nem tudja. Alapellátásban: A feltárt igények megkövetelik az alapellátások fogadókészségének folyamatos bıvítését minden ellátotti csoportban. Az általános egészségi és mentális állapot romló tendenciái, az ellátást már fiatal korban igénylık számának erıteljes növekedése indokolja a család alapellátásban történı segítését. A lakosság elfogadta, megszokta és igényli is a családsegítı által biztosított szolgáltatást. Sok esetben olyan ügyeknél, amelyben az érintett egyedül is képes lenne a megoldáshoz vezetı út kiválasztásában, vagy az adott feladat elvégzésére. A családsegítı szolgálat jól ellátott prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja az egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében jelentıs a családsegítı szolgálat szerepe. A családsegítınek a család, - mint az egyént közvetlenül segítı támogató legkisebb közösség- szerepének megtartásában és erısítésében is nagy szerepe van. Éppen ezért szükséges, - a bevezetendı új alapellátási feladatokra való tekintettel is, -a jelenlegi rész munkaidıs családsegítı képzés utáni teljes munkaidıre történı kiterjesztése. Az új típusú általános és speciális szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idısekre értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élık, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára is biztosítsa a szükséges ellátást.

23 Kijelenthetı, hogy a mőködı szolgáltatások eddig sem hagyták magukra a különbözı okok miatt segítségre szorulókat, de a szociális törvény hivatkozott módosítása ezt már csírájában meglévı gyakorlatot rendelte szabályozott keretek közé, konkrét feladatok meghatározásával. A településnek érdeke az alapellátások tekintetében a törvényi kötelezettség teljesítése, mert egy jól mőködı alapellátási hálózat hosszú idıre kitolja, adott esetben ki is válthatja a bentlakásos elhelyezési igényt. Az étkezés és a házi segítségnyújtás rendszere körzetesített, jól kiépült hálózatot alkot. A szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, aminek a fejlesztésére törekedni kell. E területeket érintıen is feladat kell hogy legyen a jövıben annak az eszköznek a megkeresése, mellyel növelni lehet a szolgáltatások hatékonyságát. Tekintettel arra is, hogy az idısek aránya meghatározó a településen, még lehet fokozni kihasználtságot, mert a feladatellátáshoz szükséges szakdolgozói létszám adott. Az alapellátásban biztosított szolgáltatásoknak igen jelentıs a szerepe a tartós bentlakásos elhelyezések egy részének a megelızésében. Köröstarcsán nincs bentlakásos elhelyezési lehetıség, így az alapellátások magas szintő teljesítése elvárás. A segítségre szoruló személy, illetve annak a családja számára nyújtott különbözı személyre szabott szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Így a segítségre szorulók önrendelkezésére, önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban mőködtethetı, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott, és az elhelyezés bizonyos anyagi kondíció függvénye. Nappali ellátásban: A személyes szociális gondoskodást nyújtó nappali szolgáltatási formák az igénybe vevık oldaláról rendkívül fontosak. A napközbeni tartózkodásra és ott szakszerő gondozásra létrehozott intézmény az egyébként otthonukban élık aktív közösségi életének adnak színteret. Nappali ellátások közül az Idısek Klubja fogja össze a településen az alapellátásokat is. A személyi és tárgyi fejlesztések, a szociális szolgáltatásban dolgozók helyzete, - munkahelyi, szakmai és emberi oldalról is befolyásolják a szociális ellátás és szolgáltatás minıségét. Az intézmény épületében 1991 óta mőködik a klub, korábban bölcsıde üzemelt az épületben. Maga az épület régi, magas belmagasságú, nagytermes elosztású. Az ellátottak étkeztetése, pihenésefoglalkoztatása külön helyiségben biztosított, a kiszolgáló helyiségek elkülönítettek, az iroda blokkosított. Az épületben mőködik a családsegítı szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat is. A bejárati ajtó közös, a zárt folyósóról van külön-külön bejárat. Az épületen belül kiépítésre került az akadálymentesítés. Az intézmény felújítása szükségszerő volt, az épület állaga miatt. Az intézmény mőködési engedélye végleges, az egyre szigorodó mőködési szabályoknak való megfelelés nehezen valósítható meg egy ilyen régi épületben. Az intézmény tárgyi eszközrendszere az utóbbi idıben egyáltalán nem fejlıdött, a bútorzat egy része a bölcsıde hagyatéka a kiegészítı felszerelések pl fotel, szınyeg, textíliák az 1980-as években lettek vásárolva, azóta vannak használatban. Az intézmény területén mőködik az önkormányzat gazdasági udvara, ahol karbantartó mőhely és géppark van. Az épület udvar felıli oldala a tavalyi évben kapott új vakolatot, de a falak salétromosak. Az udvarban nincs kialakítva az intézményhez illı pihenıpark, nincs megfelelı parkosítás. Az alap és nappali ellátás személyi feltételei jogszabályi szinten szabályozottak. Az intézményt megbízott vezetı irányítja, a közeljövıben bekövetkezı nyugdíjazása miatt a vezetıi állás betöltésében változás várható. A dolgozók szakképesítése és aránya a jogszabálynak megfelelı.

24 VIII. Fejlesztési feladatok meghatározása az alap és szakellátásban 1. Az új ellátásként nevesített szolgáltatások ellátására való felkészülés. Szolgáltatások ellátásához a szakmai képzettségek megszerzésének lehetısége a már alkalmazottak körébıl. A kötelezı alapellátások határidıre történı beindításához szükséges személyi és tárgyi feltételek szükségességének felmérése, annak megvizsgálása, hogy az önkormányzat adottságait hogyan tudja kihasználni, lehetıségeivel miként tud gazdálkodni, a szolgáltatásokat mikor tudja beindítani 2. Az intézmény racionális mőködése érdekében idıszerő feladat a gondozási központ létrehozása, az egy intézményen belüli személyes szociális gondoskodás biztosítása. 3. Fokozott az igény mind az ellátotti, mind a jogszabályi oldalról a mai kornak megfelelı ellátási körülmények biztosítása. 4. Az idıskorúak számának várható további növekedése szükségessé teszi a gondozotti létszám növelését, úgy az alapellátásban, mint a nappali ellátásban. A szociális szolgáltatást igénybe vevık ellátási és gondozási körülményeinek minısége a területen dolgozók számára is meghatározó. A személyes szociális gondoskodás ellátó rendszerben végzett szakmai tevékenység fizikailag, - és szinte minden munkakörben- lelkileg is megterhelı. A megfelelı munkaterek kialakítása, korszerőbb módszerek és eszközök alkalmazása, szabályzatok frissítése a dolgozók munkáját is segíti, hozzájárul a hatékonyabb és színvonalasabb szakmai tevékenységhez. A szociális szolgáltatások nyújtása során a korszerő körülmények és a jogszerő mőködés mellett nem nélkülözhetıek a kiegyensúlyozott munkatársak. A dolgozók pszichikai elfáradása, azaz a kiégése elleni védelmet szolgálja a jó munkahelyi légkör, a szupervízión való részvétel, a rendszeres továbbképzés biztosítása. A szolgáltatások fejlesztésében, a szakmai tevékenységek tartalmának kidolgozásában fontos a más szolgáltatókkal folytatott tapasztalatcsere, más civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. Az intézmény mőködésében a mindennapi gyakorlatban szükséges a folyamatos együttmőködés, így a polgármesteri hivatallal, orvosokkal, az ellátottak hozzátartozóival, stb. Fejlesztések lehetséges forrásai: Pályázatok Önkormányzati költségvetésben biztosított keret Civil szféra támogatása, adományai Helyi szükséglet és igényfelmérés A Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a koncepció elfogadása után bízza meg az Idısek Klubja vezetıjét a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok teljesítésének követésével, a személyes szociális gondoskodásban a folyamatosan módosuló, felmerülı szükségletek és igények felmérésével. A felmérés adatai alapját képezik majd a koncepcióhoz kapcsolódó operatív intézkedéseknek, valamint a koncepció felülvizsgálatának és aktualizálásának. Várható eredmények: A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésével, elfogadásával és végrehajtásával a szociális szolgáltatások helyzetében az alábbi eredmények érhetık el: Átfogó, folyamatos felmérés a település szociális szolgáltatásának helyzetérıl, jövıjérıl A feladat ellátási kötelezettségek területén meglévı hiányosságok felszámolása, a speciális szükségleteket is kielégítı szolgáltatások biztosítása A szolgáltatások változó igényekhez való igazítása, hatékonyabb megszervezése Együttmőködési lehetıségek bıvítése