A biztosítási szerződés az új Polgári Törvénykönyvben 2013. november ELTE JTI Dr. Takáts Péter, c. egyetemi tanár
Miért van szükség a biztosítási szerződés hatályos szabályozásának megújítására? A Ptk. biztosítási szerződési fejezete 1959. óta nem változott Jelentős változások történtek a biztosítás funkciójában már a hetvenes évektől kezdve, különösen pedig a biztosítási piac kialakulását követően, a kilencvenes évektől Az európai uniós jogharmonizáció a Ptk. biztosítási szerződési fejezetén kívül történt meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban a Ptk. kötelmi általános részében, biztosítás-specifikusan a Bit-ben
A biztosítások kategorizálása Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója eredetileg a Bit. élet nem-élet felosztását alkalmazta volna, amely lényegében díjkalkulációs és tartalékolási szempontokon alapul Ez a felosztás a finn biztosítási szerződési törvényben is megtalálható, az áttekinthetőség és a szerkezet bánja Az új Ptk. ezért a biztosítási szolgáltatások mibenlétére épülő, hagyományos összegbiztosítás kárbiztosítás felosztást követi [6:439. (2) bekezdés] A XXII. Cím (Biztosítási szerződések) felépítése: LXII. Fejezet: Közös szabályok, LXIII. Fejezet: A kárbiztosítások (ezen belül: 1. Közös szabályok, 2. A felelősségbiztosítás), LXIV. Fejezet: Az összegbiztosítások (ezen belül: 1. Közös szabályok, 2. Az életbiztosítás, 3. A balesetbiztosítás), LXV. Fejezet: Az egészségbiztosítás
Egyoldalú kogencia? A biztosítás már húsz éve kereskedelmi szerződés (is). Van-e valós szükség a szerződő fél, illetve a biztosított általános védelmére? Az általános fogyasztóvédelmi szabályok a biztosítás területén is hatnak, továbbá a Bit. is tartalmaz fogyasztóvédelmi rendelkezéseket Az új Ptk. megoldása: az egyoldalú kogencia visszaszorul arra az esetkörre, ha a szerződő fél fogyasztó és a rendelkezés ezen minőségét a Javaslat külön megjelöli (6:455. ). Általában is egyoldalúan kogensek maradnak az élet-, a baleset- és az egészségbiztosításra vonatkozó rendelkezések, ahol a szerződő fél jellemzően fogyasztónak minősülő magánszemély (6:456. )
A szerződési szabadság és új korlátai A biztosítási szerződésre vonatkozó valamennyi szabály szóhangzatától függetlenül diszpozitív, amely a 6:455 6:456. szerint nem egyoldalúan kogens. Figyelembe veendő azonban, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelen (6:102 6:104. ), továbbá a fogyasztói jogot csorbító feltétel érvénytelen (6:100. )
És a főszolgáltatás? Továbbra is érvényesül az az alapelv, hogy a biztosító a biztosítási eseményt saját maga határozhatja meg, ennek során a jogfogalmak általános definíciói sem kötik. Az általános szerződési feltételek tartalmi kontrollja a szerződéses fő szolgáltatásokra nem vonatkozik, amennyiben az ezeket meghatározó feltételek világosak és érthetőek. [6:102. (3) bek.] A bírói gyakorlat ezeket a határokat feszegeti... A biztosítási esemény meghatározása során is érvényesülnek a Ptk. alapelvei: (a) a jóhiszeműség és tisztesség elve [1. (3) bek.] és (b) a joggal való visszaélés tilalma [1. (5) bek.].
A biztosítási érdek a biztosítási szerződés érvényességi feltétele Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni, vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében, életkor elérésére, születésre, vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetében a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. [6:440. ] Egyéb összegbiztosítás esetén, ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos személy, a biztosítási érdek meglétét a biztosított írásbeli hozzájárulása fejezi ki. [6:475. és 6:479. ] Az érdekmúlás kötelemszüntető ok. Csoportos összegbiztosítási szerződésben azonban érvényesen köthető ki, hogy az érdekmúlás ellenére a biztosítási védelem fennmarad. [6:442. (4) bek.] A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. [6:454. (3) bek.]
Több biztosító tervezett részvétele a kockázatviselésben együttbiztosítás Ha a biztosítási kockázatot előre rögzített arányok szerint több biztosító közösen viseli és a biztosítási szolgáltatást közösen teljesíti (együttbiztosítás), a szerződésben az együttbiztosításban résztvevő valamennyi biztosítót és kockázatvállalása mértékét is fel kell tüntetni. Együttbiztosítás esetén a biztosítók szolgáltatási kötelezettsége saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed. [6:441. (1) bek.] A biztosítókat a szerződő féllel szemben a szerződésben megnevezett vezető biztosító képviseli. Ha a szerződésben nem nevezték meg a vezető biztosítót, a szerződő fél választása szerint bármelyik biztosítóhoz joghatályosan teljesíthet, vagy intézhet jognyilatkozatot. [6:441. (3) bek.]
Több biztosító nem tervezett részvétele a kockázatviselésben többszörös biztosítás a kárbiztosításban Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül a biztosítók közül egyhez, vagy többhöz benyújtani a bekövetkezett kár erejéig. [6:459. (1) bek.] A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított kötvényben írt feltételek szerint és az ott megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy az érintett más biztosítóval, vagy biztosítókkal szemben arányos megtérítési igényt érvényesítsen. [6:459. (2) bek.] A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének. [6:459. (3) bek.]
Több biztosító nem tervezett részvétele a kockázatviselésben többszörös biztosítás az összegbiztosításban A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több élet-, vagy balesetbiztosítást is érvényesen köthetnek, és a biztosítói szolgáltatások halmozhatók. [6:476. ]
Csoportos biztosítás Csoportos biztosítás esetén a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk, a biztosítottak és a szerződő fél között fennálló jogviszony vagy egyéb kapcsolat alapján történik, és a biztosító kockázatának vizsgálatára és vállalására a csoportra tekintettel kerül sor. Csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosításban biztosított lehet a csoport tagjának hozzátartozója is. [6:442. (1) bek.] Ha a szerződésben a biztosított személyeket kizárólag valamely csoporthoz történő tartozásuk alapján határozták meg, azokat a személyeket kell biztosítottaknak tekinteni, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a csoporthoz tartoztak. [6:442. (1) bek.] Csoportos biztosítási szerződés esetén a biztosító tájékoztatási kötelezettségét a szerződő fél részére kell, hogy teljesítse. A szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. [6:442. (2) bek.]
A biztosítási szerződés létrejötte A szerződéskötés általános szabályai alkalmazandók a biztosítási szerződésben is. A jövőben nem csak a szerződő fél lehet az ajánlattevő! Egyoldalú írásbeliség : ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. [6:443. (1) bek.] Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, hatvan napon belül (kockázatelbírálási idő) nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, a törvényben előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. [6:444. (1) bek.]
A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. [6:445. (1) bek.] A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). Az előzetes fedezetvállalás legfeljebb kilencven napig érvényes. [6:445. (2) és (3) bek.] Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. [6:445. (3) bek.]
A díjnemfizetés következményei. Reaktiválás Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a szerződő felet a teljesítésre a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridővel írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. [6:449. (1) bek.] Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. [6:449. (2) bek.]
Fedezetfeltöltés Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. [6:461. (1) bek.] A jelenlegi joggyakorlattal ellentétben az új Ptk. szerint ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban a szerződő fél figyelmét felhívta és a fedezetfeltöltés díját közölte. [6:461. (2) bek.]
Felelősségbiztosítás a biztosítói szolgáltatás terjedelme Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. [6:470. (1) bek.] A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján, vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. [6:470. (2) bek.] A biztosítónak a jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. [6:470. (3) bek.] Diszpozitív szabály!
Felelősségbiztosítás a biztosítási esemény bejelentése A felelősségbiztosítási esemény meghatározása tudatosan nem szerepel! A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. [6:471. ] A biztosítási esemény bejelentésére legalább a szerződés megszűnésétől számított harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani. [6:471. utolsó mondata]
Életbiztosítás fogalom és osztályozás Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, vagy esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. [6:477. első mondata] Az életbiztosítás lehet különösen: a) kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, vagy b) kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ide értve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél viseli. [6:477. második mondata]
Kedvezményezett-jelölés Szigorítás a jelenlegi bírói gyakorlathoz képest, hogy a szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. [6:478. (2) bekezdés első mondata] Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették, és új kötvényt állítottak ki. [6:478. (2) bekezdés harmadik mondata] A szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja. Ebben az esetben a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell. [6:478. (3) bek.]
Egészségbiztosítás Egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges természetes személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is. [6:487. ] A biztosítottat védő díjkalkulációs szabály, hogy az egészségbiztosításban nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. [6:490. (1) bek.] Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg. [6:490. (2) bek.]
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.polipins.hu