VÁLASZTÁSI FÜZETEK 173/2. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán (10 000-nél több lakosú települések) Budapest, 2010.
A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. SÁRI MIKLÓS az Országos Választási Iroda vezetője Összeállította: Péteri Attila Lektorálta: Dr. Berta Zsolt Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: 1216-5530
TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása... 7 1.1. A választójogosultság... 7 1.2. A választások alapelvei és rendszere... 7 1.2.1. Helyi önkormányzati képviselők választása... 7 1.2.2. A polgármester választása... 7 1.2.3. A megyei közgyűlés tagjainak választása (kivéve a megyei jogú városban). 7 1.3. Jogszabályok... 8 2. Szavazatszámláló bizottság, jegyzőkönyvvezető... 9 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése... 9 2.1.1. A szavazatszámláló bizottság összetétele... 9 2.1.2. Az összeférhetetlenség... 9 2.1.3. A szavazatszámláló bizottság jogállása... 9 2.1.4. A szavazatszámláló bizottság működésének legfontosabb szabályai... 10 2.2. A jegyzőkönyvvezető... 10 3. A szavazatszámláló bizottság részletes feladatai... 13 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt... 13 3.2. Feladatok a szavazás napján... 16 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt... 16 3.2.2. A szavazás megkezdése, az ellenőrző lap... 17 3.2.3. A szavazás lebonyolítása... 18 4. Jogorvoslatokkal kapcsolatos tudnivalók... 49 4.1. Az SZSZB szavazás folyamán hozott határozata elleni fellebbezés benyújtása. 49 4.2. Az SZSZB szavazatszámláló tevékenysége elleni jogorvoslat... 49 5. A helyi önkormányzati választások büntetőjogi védelme... 51 3
4
Előszó A Magyar Köztársaság elnöke 2010. október 3. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi általános választását. A választás lebonyolításában részt vevő szavazatszámláló bizottságok tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján végzik. A választási eljárásban a szavazatszámláló bizottságok munkája kiemelkedő fontosságú. Működésük jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához, és annak jogszerű megjelenítéséhez. Közérdek, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell a törvényességet, a vitákat jogszerűen és határozattal kell lezárniuk, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak választott és megbízott tagoknak egyaránt közösen kell a feladatokat végrehajtaniuk, és a felelősséget testületileg kell vállalniuk a köz érdekében végzett munkájukban. Kiadványunk a szavazatszámláló bizottságok részére készült. Összeállítása során törekedtünk arra, hogy egyszerű, közérthető módon foglaljuk össze a tennivalókat. Reméljük, hogy eredményesen tudják használni, nagymértékben nyújt segítséget a feladatok elvégzéséhez. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlenül, szabadidejüket feláldozva vállalják a szavazatszámláló bizottsági tagságot és az ezzel járó nehéz és felelősségteljes munkát. Budapest, 2010. szeptember dr. Sári Miklós az Országos Választási Iroda vezetője 5
6
1. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 1.1. A választójogosultság A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az szavazhat, aki - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és - a szavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik és - nagykorú és - magyar állampolgár vagy az Európai Unió más tagállamának állampolgára vagy menekült vagy bevándorolt vagy letelepedett. Nem szavazhat, aki: - jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, - jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, - szabadságvesztés büntetését tölti, - büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 1.2. A választások alapelvei és rendszere Az Alkotmány rendelkezése alapján a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 1.2.1. Helyi önkormányzati képviselők választása A 10 000-nél több lakosú településen a törvényben meghatározott számú képviselőt vegyes választási rendszerben választják. Az egyéni választókerületi választáson a választópolgár legfeljebb egy jelöltre szavazhat. Képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott szavazatok alapján a képviselői mandátumok egy részét kompenzációs listáról töltik be. 1.2.2. A polgármester választása A polgármester választása során minden választópolgár egy jelöltre szavazhat. A polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 1.2.3. A megyei közgyűlés tagjainak választása (kivéve a megyei jogú városban) A választópolgár egy listára szavazhat. A listák az Övjt.-ben meghatározott számítási mód alapján, a kapott szavazatok arányában kapnak mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amelyre a leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a listákra leadott összes érvényes szavazatok számának 5%-át, két szervezet közös listája esetén 10%-át, három vagy több szervezet közös listája esetén 15%-át. 7
1.3. Jogszabályok A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.), a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.), a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtását szabályozó 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. október 3. napjára kitűzött választása, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2010 (VII. 16.) KIM rendelet, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2010. (VII. 21.) KIM rendelet. 8
2. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG, JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése Az SZSZB feladata többek között a szavazás levezetése, törvényes lebonyolítása, a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben való döntés, a szavazatok megszámlálása és a szavazóköri eredmény megállapítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. 2.1.1. A szavazatszámláló bizottság összetétele Az SZSZB legalább 5 tagból áll. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete választotta meg. Az SZSZB további egy-egy tagját a jelöltet, listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. Az SZSZB választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása az önkormányzati választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha a bizottság az összeférhetetlenséget megállapította, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást visszavonják, továbbá a választási bizottság tagja halálának bekövetkeztével. 2.1.2. Az összeférhetetlenség Az SZSZB választott tagjainak a választókerületben lakcímmel kell rendelkezniük, míg a delegált tagoknál ez nem kötelező. Az SZSZB-nek nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, az SZSZB illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a jelölt. A fentieken túl további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a választott tagokra: a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem lehet az SZSZB választott tagja. A delegált tagok esetében ez a szabály nem érvényesül. Az SZSZB tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga az SZSZB határoz. Az összeférhetetlenséget az SZSZB tagja köteles bejelenteni. A tag megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség megállapításával. 2.1.3. A szavazatszámláló bizottság jogállása Az SZSZB választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a polgármester előtt esküt tesznek. Az SZSZB tagja az SZSZB munkájában csak az eskü letételét követően vehet részt. 9
A választott és megbízott tagok jogaik és kötelességeik tekintetében egyenlők, azonban a megbízott tagok részére nem jár az állami költségvetésből tiszteletdíj. Az SZSZB tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól. Erre az időre eső átlagbérüket a munkáltató fizeti. A munkáltató kérelmére a kifizetett átlagbért a helyi választási iroda megtéríti a munkáltató részére, amennyiben ezt a munkáltató a szavazást követő 5 napon belül bejelenti. Az SZSZB működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. 2.1.4. A szavazatszámláló bizottság működésének legfontosabb szabályai Az SZSZB testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több jelölő szervezet közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet. Az SZSZB döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is indokaival együtt rögzíteni kell. Az SZSZB-t az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el. Az SZSZB a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagoknak folyamatosan együtt kell lenni. Az SZSZB illetékességi területe az adott szavazókör területe. Ezen a területen végzi tevékenységét, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról. Mozgóurnát is csak illetékességi területen belül biztosíthat az ezt igénylő választópolgárok számára 2.2. A jegyzőkönyvvezető Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezető nem tagja az SZSZB-nek, így szavazati joggal nem rendelkezik. A jegyzőkönyvvezető kettős feladatot lát el: egyrészt segítséget nyújt az SZSZB munkájához, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. Az SZSZB munkáját segítve a jegyzőkönyvvezető: Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), az SZSZB munkafeltételeinek biztosításában. Előkészíti és rögzíti az SZSZB döntéseit, intézkedéseit. Az SZSZB döntése alapján közreműködik a névjegyzék vezetésében, a visszautasítottak, az igazolással szavazók ( F -lap) és a mozgóurnát kérők jegyzékének vezetésében. Közreműködik a jegyzőkönyvek kiállításában. 10
Elkészíti a jegyzőkönyvek és a rendkívüli eseményekről kiállított jegyzőkönyvek másolatát a delegált tagok részére, és gondoskodik azok hitelesítéséről. Közreműködik a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában. Önálló feladatként a jegyzőkönyvvezető: Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és az előírt időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának. A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyvet részére továbbítja. A szavazás befejezését követően felvezeti a névjegyzékre a zárásig igazolás alapján felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti a névjegyzéket. A szavazatok első megszámlálása után kitölti és aláírja az adatlapot, és gondoskodik az adatlap (vagy annak adattartalma) továbbításáról. Adatlapot kiállítani és továbbítani csak a polgármester, valamint a nem megyei jogú városokban a megyei közgyűlési tagok választásáról kell. 11
12
3. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADATAI 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt Az SZSZB-nek a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. A szavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: legalább két szavazófülke, legalább két szavazóurna, asztalra helyezhető papír szavazófülke, hozzá külön odakészített szék a mozgáskorlátozottak szavazásának megkönnyítése érdekében, elegendő asztal és szék az SZSZB munkájához, megfelelő világítás a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben, megfelelően rögzített tollak a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben; a tájékoztatást nyújtó táblák, melyek elhelyezése legyen egyértelmű, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat. Amennyiben a szavazólap elkészítését követően egy jelölt/lista kiesett, e tényről az SZSZB köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt/lista nevét a szavazólapon át kell húzni. Amennyiben a szavazóhelyiség nincs akadálymentesítve, minden segítséget meg kell adni annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott választópolgárok a szavazóhelyiségbe bejuthassanak. A tájékoztatást nyújtó táblákat, illetve a szavazásra vonatkozó plakátokat szintén úgy kell elhelyezni, hogy azok a mozgáskorlátozott választópolgárok számára is megtekinthetők legyenek. Fontos, hogy a szavazóhelyiség külsőségeiben is legyen méltó az eseményhez. Tekintettel arra, hogy a szavazás napján 0.00 órától 19.00 óráig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik az SZSZB feladatai közé. Az Országos Választási Bizottság a 2/2009. számú állásfoglalásában azt az álláspontot alakította ki, hogy Tekintettel arra, hogy a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok) és a választási irodák (a továbbiakban együtt: választási szervek) tagjainak kiemelt feladata és felelőssége a választások tisztaságának biztosítása, a választások törvényes lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése [Ve. 21. (1) bekezdése és 35. (1) bekezdése], a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pátrszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben. 13
Ha az ellenőrzés során az SZSZB az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző nap az SZSZB elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) tételes ellenőrzést követően elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. 14
A szavazás lebonyolításához szükséges további iratok és felszerelési tárgyak: a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték, a rendőrség telefonszáma, annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok) szavazhatnak, áramszünet esetére elemlámpa, gyertya, 15
a helyi választási iroda, a helyi választási bizottság és a területi választási bizottság címe, telefon- és fax száma. Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) az SZSZB-nek olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen. Az SZSZB elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel az SZSZB-nek átadott bélyegző lenyomata is. Az SZSZB részére biztosított bélyegző csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok, továbbá az adatlap hitelesítésére használható! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket az SZSZB elnöke a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. 3.2. Feladatok a szavazás napján 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt A szavazás napján az SZSZB elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a szállítódobozba zárt választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. Az SZSZB legkésőbb 5.30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat. Amennyiben 5.30 óráig az SZSZB tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, erről a jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjét értesíti, aki gondoskodik a határozatképesség biztosításáról. A választási iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig az SZSZB tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben (kivéve a sajtó munkatársait és a hivatalosan akkreditált külföldi megfigyelőket). A bizottság a jegyzőkönyvvezetővel együtt a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik. Ha az előző napi tételes ellenőrzéssel járó átvételi eljárás ellenére nyomtatványhiányt észlel, a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról. A helyi választási iroda vezetője az SZSZB munkájának megkezdése előtt tájékoztatja a bizottságot, ha a szavazólapon olyan jelölt szerepel, aki a szavazólapok nyomdai előállítása után kiesett (visszalépett, meghalt). Az SZSZB-nek erről tájékoztatnia kell a választópolgárokat a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetmény útján, szükség esetén szóban is. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni. Erre a jelöltre nem lehet szavazni, a rá leadott szavazat érvénytelen. 16
3.2.2. A szavazás megkezdése, az ellenőrző lap Az SZSZB 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazóhelyiség megnyitásának időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti a jegyzőkönyv(ek) A oldalára. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár aki nem lehet az SZSZB tagja jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Az urnát úgy kell lezárni, hogy abból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni, alá kell írni, az elsőként szavazó választópolgárral alá kell íratni, majd az urnákba kell dobni az ellenőrző lapokat. A vizsgálat megtörténtét és az ellenőrző lapok urnákba helyezésének tényét a jegyzőkönyv(ek) A oldalán az SZSZB elnöke, jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal igazolják. Figyelem! A jegyzőkönyvek utolsó oldalát ekkor még tilos aláírni! A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését is ekkor kell elvégezni! FIGYELEM! Az ellenőrző lap hiánya a szavazás érvényességét kérdőjelezi meg! 17
3.2.3. A szavazás lebonyolítása Az SZSZB munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek étkezés, mozgóurna-szállítás stb. ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, folyamatosan biztosított legyen a bizottság határozatképessége. Az SZSZB tagjai a szavazás ideje alatt a hivatalos választási iratok és a számukra biztosított toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas egyéb eszközt (például: saját toll, mobiltelefon), aminek ellenőrzése az SZSZB elnökének feladata. Ez a korlátozás a jegyzőkönyvvezetőre nem vonatkozik. Ez a szabály nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó, illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt használ ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg, megsérti a Ve. 3. a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak. A sajtó képviselői sajtóigazolvány, a sajtóorgánumtól származó megbízólevél vagy munkáltatói igazolás felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, az SZSZB munkáját azonban nem zavarhatják. A választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazás napján a szavazókörökben akkreditált nemzetközi megfigyelők megjelenésére is számítani lehet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése tartalmazza. A Ve. 6. (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok a személyes adatok kivételével, tények nem titkosíthatók. Az Övjt. 1. (1) bekezdése azt is hangsúlyozza, hogy a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Ebből következően: az SZSZB vagy annak bármely tagja de bármely más választási szerv sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott, és ki nem. Nyilvános információ az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben számszerűen hányan adták le szavazatukat. 3.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor Az SZSZB elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. 18
Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása nem minden esetben az SZSZB feladata így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében a kampánycsendet sértő tevékenység megakadályozása. Ha a választópolgárok ilyen cselekményeket az SZSZB-nél észrevételeznek, tájékoztatni kell őket, hogy a helyi választási bizottsághoz nyújthatnak be kifogást. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzőkönyvvezető köteles haladéktalanul továbbítani a helyi választási iroda vezetőjének. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: 19
20 rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák az SZSZB tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja az SZSZB tagjait, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb. A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az SZSZB elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: ha az SZSZB tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken, ha haláleset történik, ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. 3.2.3.2. A névjegyzékben szereplő választópolgár Kizárólag a névjegyzékben lévő választópolgár szavazhat, és csakis személyesen. Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe, kivéve: a szavazókör illetékességi területén tartózkodási hellyel, valamint igazolással rendelkező választópolgárokat! 3.2.3.3. A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok A választópolgárnak az SZSZB előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolványok alkalmasak: - a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy - személyazonosító igazolvány vagy - lakcímigazolvány { - útlevél vagy - 2001. január 1-jét követően a magyar hatóság által kiállított vezetői engedély Az uniós választópolgárok nem rendelkeznek magyar hatóság által kiállított személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, ezért a más uniós tagállam hatósága által kiállított
útlevelet vagy személyi igazolványt is el kell fogadni a személyazonosság igazolására. Lakcímigazolvánnyal azonban e választópolgárok is rendelkeznek, azt tőlük is kérni kell! Amennyiben a régi típusú személyazonosító igazolvány tartalmazza az érvényes lakcímet is, lakcímigazolvány bemutatását nem kell kérni. FIGYELEM! A személyazonosság igazolására alkalmas a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervény. 3.2.3.4. Szavazás igazolással Az a választópolgár, aki bejelentett tartózkodási helyén kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kapott igazolással szavazhat. Az igazolás tartalmazza a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakhelyének címét, valamint a szavazóhelyiség címét, ahol az igazolással szavazhat. 21
Az igazolással rendelkező választópolgárok a szavazás napján az SZSZB-től kérhetik névjegyzékbe vételüket. Az SZSZB egy segédlistát kap a HVI vezetőjétől, amely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott szavazókörbe szóló igazolással rendelkeznek. Figyelem! A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolással rendelkező választópolgár választójoga vagy bejelentett tartózkodási helye időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt annak ellenére, hogy van igazolása nem lehet a névjegyzékbe felvenni, hanem vissza kell utasítani, és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni! A segédlista a fenti két eseten kívül csak segítséget nyújt az SZSZB-nek, a szavazás feltétele, hogy a választópolgár bemutassa az igazolását: hiába szerepel valaki a segédlistán, ha nincs nála az igazolás, vissza kell utasítani. Ugyanez fordítva is igaz: ha valaki igazolás birtokában megjelenik a szavazókörben, nem utasítható vissza arra hivatkozással, hogy nincs rajta a segédlistán, de minden ilyen esetet rendkívüli eseményként jegyzőkönyvezni kell. Ha a választópolgár rendelkezik igazolással és a segédlistán nincs áthúzva a neve, az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető a névjegyzék végén található első üres sorba ( A szavazás napján igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok ) felvezeti a választópolgár adatait. Emellett a választópolgár adatait az F jegyzékre is felvezeti! 22
3.2.3.5. Ki nem szavazhat? Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, vagy nem szerepel a névjegyzékben és igazolást nem tud bemutatni, vagy a segédlista szerint nincs választójoga. A visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket a szavazás lezárását követően mind a jegyzőkönyvvezető, mind az SZSZB elnöke aláírja. Természetesen a visszautasítottak jegyzékét akkor lehet kitölteni, ha a visszautasított polgár együttműködik ebben, azaz közli személyes adatait. 23
Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, vagy személyazonosításra alkalmas okmányának érvényességi ideje lejárt, tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a hiányosságokat pótolni tudja, újból felkeresheti a szavazóhelyiséget. 3.2.3.6. A szavazás menete Ha a választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét igazolta, és szerepel a névjegyzéken (vagy abba az igazolás alapján az SZSZB felvette), az SZSZB a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel a választópolgár jelenlétében lebélyegzi, és a borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad! A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapokat átvette. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, az SZSZB elnöke felvilágosítja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. 24
Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a választói névjegyzékre rá kell vezetni, s azt az SZSZB két tagja aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólapok és a boríték átnyújtása után az SZSZB ha ezt az állampolgár igényli megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására. A borítékot kérés nélkül át kell adni a választópolgárnak! A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet, az egyik polgármesterjelölt neve melletti, az egyik képviselőjelölt neve melletti, az egyik megyei lista neve feletti (kivéve a megyei jogú városban) körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal: + vagy X. Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, és a szavazólapot tollal kell kitölteni. A választópolgár használhatja a saját tollát is, az a szavazat azonban, amelyet ceruzával adtak le, érvénytelen. A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál. Annak használatára fel kell hívni a választópolgárt, de igénybevételére senki nem kötelezhető. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában az SZSZB két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. Egyéb esetekben a szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat a borítékba teszi és az urnába helyezi. 25
3.2.3.7. Rontott szavazólap cseréje Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy választópolgár esetében csak egy alkalommal, és csak a szavazólap urnába helyezése előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára rontott megjegyzést kell felvezetni, majd be kell vonni, és a többi szavazólaptól jól elkülönített módon, külön e célra használt borítékban kell gyűjteni a szavazás befejezéséig. 3.2.3.8. Mozgóurnával történő szavazás A mozgásában gátolt személyt írásbeli kérésére a szavazókör illetékességi területén az SZSZB legalább két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy az SZSZB tagjainak száma a szavazóhelyiségben nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Az SZSZB mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azok részére biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a helyi választási iroda vezetője vagy az SZSZB a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett. A mozgóurnás szavazást lebonyolítók a szavazás helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el. Különösen körültekintően kell eljárni pl. szociális intézmények esetében. A mozgóurnás szavazás során az SZSZB eljáró tagjai legfeljebb kétszer annyi előzetesen lebélyegzett szavazólapot vihetnek magukkal (minden szavazólapfajtából), mint amennyi választópolgár a mozgóurnás szavazást írásban kérte. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolni. Az SZSZB legalább két tagjának a szavazás időtartama alatt a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján az SZSZB-től. Az SZSZB a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amit magukkal visznek a szavazókhoz. 26
A szavazólapok átvételének elismerése céljából a mozgóurnával szavazó választópolgár nem a névjegyzéket, hanem a mozgóurnát kérők nyilvántartását írja alá. (Az aláírás megtagadása vagy írásképtelenség esetén a névjegyzék aláírásánál ismertetett szabályokat kell alkalmazni.) Különös körültekintéssel kell eljárni abban az esetben, ha olyan személy kér mozgóurnát, aki igazolással rendelkezik, így nem szerepel a névjegyzékben: az SZSZB mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai felkeresik a választópolgárt, és előzetes döntést hoznak arról, hogy a bemutatott igazolás és igazolványok alapján fennállnak-e a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételei. Ha igen, az igazolás bevonásával egyidejűleg sor kerül a mozgóurnás szavazásra A szavazóhelyiségbe visszatérve az igazolás alapján az SZSZB is ellenőrzi a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételeinek fennállását, és dönt a névjegyzékbe-vételről. (Ha az SZSZB úgy dönt, hogy az igazolás alapján a polgárt mégsem lehetett volna névjegyzékbe venni, leadott 27
szavazatát jogosulatlan szavazó szavazatának kell tekinteni, és ennek megfelelően eljárni lásd a 3.2.3.11. pont 26., 39. és 50. alpontját.) 3.2.3.9. Napközbeni jelentés A jegyzőkönyvvezető 6 alkalommal jelentést ad a HVI-nek arról, hogy a) hány választópolgár van a névjegyzékben, b) hányan szavaztak. A jelentések időpontja: 7.00 óra, 9.00 óra, 11.00 óra, 13.00 óra, 15.00 óra, 17.30 óra. A névjegyzékben lévő választópolgárok számát úgy kell megállapítani, hogy a névjegyzéken eredetileg szereplő választópolgárok számához (ez a szám fel van tüntetve a névjegyzéken) hozzá kell adni a jelentés időpontjáig igazolással névjegyzékbe vett választópolgárok számát. A szavazók számát nem kell minden egyes alkalommal megszámolni a névjegyzéken, hanem a szavazás megkezdésétől kezdve folyamatosan számolni kell a szavazókat. Ebben a Számlálólap van a jegyzőkönyvvezető segítségére. 28
3.2.3.10. A szavazás lezárása Az SZSZB elnöke 19.00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, illetőleg a sorban állnak, még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Ezután az SZSZB a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. A jegyzőkönyvvezető a szavazóhelyiség bezárásának tényleges időpontját beírja a jegyzőkönyvek A oldalára. 29
3.2.3.11. A szavazatszámlálás FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. I. A számláláshoz nem szükséges iratok elcsomagolása 1. az SZSZB először a fel nem használt szavazólapokat választástípusonként megszámolja, külön-külön kötegbe foglalja, és a kötegeket kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy azok megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkokra ráírja a szavazókör sorszámát és a bennük lévő fel nem használt szavazólapok számát, a fel nem használt szavazólapok számát az átvételi elismervényre is felvezeti, a kötegeket a szállítódobozba helyezi; fel nem használt rontott 2. az SZSZB a rontott szavazólapokat választástípusonként megszámolja, kötegbe foglalja, és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy azok megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és választástípusonként a benne lévő rontott szavazólapok számát, a rontott szavazólapok számát választástípusonként az átvételi elismervényre is felvezeti, a köteget a szállítódobozba helyezi; szállítódoboz 30
II. A névjegyzék lezárása 3. a jegyzőkönyvvezető lezárja a névjegyzéket: az első üres sort ha van ilyen áthúzza, a névjegyzék utolsó oldalát aláírja és lebélyegzi; 4. a jegyzőkönyvvezető megállapítja a szavazás napján igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok számát, és azt beírja a névjegyzék megfelelő rovatába; 31
III. A választók nyilvántartásával kapcsolatos adatok megállapítása Az SZSZB két (megyei jogú városban egy) jegyzőkönyvet állít ki két-két példányban, amelyeket tollal kell kitölteni. Az egyik a polgármester- és a települési képviselő-választás, a másik a megyei listás választás eredményének megállapítására szolgál. A jegyzőkönyvvezető két (megyei jogú városban egy) adatlapot állít ki, az egyiket a polgármester-választás, a másikat a megyei listás választás előzetes eredményéről. névjegyzék vége: 5. a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéken eredetileg szereplő, a szavazás megkezdésekor a névjegyzékben lévő választópolgárok számát a névjegyzékről átmásolja az adatlapok és a jegyzőkönyvek A rovatába; 6. a jegyzőkönyvvezető a szavazás napján igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok számát a névjegyzékről átmásolja az adatlap(ok) és a jegyzőkönyv(ek) B rovatába; 7. az adatlap(ok) és jegyzőkönyv(ek) A és B rovatában szereplő számok összegét a jegyzőkönyvvezető beírja a C rovatba (a választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befejezésekor); 8. az SZSZB megszámlálja a névjegyzéken az aláírásokat (megállapítja a szavazóként megjelent választópolgárok számát), és a jegyzőkönyvvezető a kapott számadatot beírja az adatlap(ok) és jegyzőkönyv(ek) D rovatába; (mindkét) adatlapon és (mindkét) jegyzőkönyv A oldalán: 9. a visszautasítottak jegyzékébe felvett polgárok számát a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv(ek)be; 32
IV. Az urna felbontása 10. az urna felbontása előtt az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét; 11. az SZSZB felbontja az urnákat, és meggyőződik az ellenőrző lapok meglétéről, és az ellenőrző lapokat a szállítódobozba helyezi; 12. az SZSZB az urnák tartalmát összekeveri, különös tekintettel a mozgóurnára; 13. az SZSZB a szavazólapokat kiveszi a borítékokból, és választástípusonként szétválogatja; polgármesteri megyei listás (kivéve a megyei jogú városban) egyéni választókerületi szállítódoboz A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben kell megszámlálni az egyes választástípusok szavazólapjait, de indokolt azokkal kezdeni, amelyek eredményéről adatlapot is ki kell tölteni. 33
34
V. A polgármester-választás szavazatainak megszámlálása 14. az SZSZB megszámolja az urnában talált szavazólapokat, a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap E rovatába és a jegyzőkönyv B oldalának E rovatába; érvényes érvénytelen 15. a szavazólapokat az SZSZB jelöltenként szétválogatja és csoportosítja (a lebélyegzett szavazólapon egy jelölt neve mellett van + vagy X jel), és egy külön csoportba helyezi azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs érvényes szavazat, mert a szavazólap nincs lebélyegezve, nincs egyetlen érvényes szavazat (+ vagy X) sem a szavazólapon, több mint egy jelöltre adtak le + vagy X jellel szavazatot, de ha egy jelöltre érvényes szavazatot adtak le, és egy másik jelölt neve melletti körbe pedig érvényes szavazatnak egyébként nem minősülő jelet tettek, a szavazat érvényes; 35
16. az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer megszámlálja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, az SZSZB rávezeti a hátoldalukra az érvénytelenség okát, és az SZSZB tagjai e szavazólapokat aláírják; a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap G rovatába és ha egyetlen szavazólap érvényessége sem vitatott a jegyzőkönyv B oldalának G rovatába; 17. az SZSZB az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat kötegbe foglalja, lepecsételi és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy a pecsét és a kötegelő csíkok megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a benne lévő szavazólapok számát, a köteget a szállítódobozba helyezi; 18. az egyes jelöltek csoportjában lévő szavazólapokat az SZSZB ellenőrzi és megszámlálja; 19. a jegyzőkönyvvezető az első számlálás eredményét beírja az adatlap d) táblázatába, kitölti az adatlap H, F és I rovatait, aláírja és lebélyegzi az adatlapot, és az adatlap adatait továbbítja a HVI-be; 36
20. az SZSZB dönt az esetleges vitatott szavazatokról, és legalább még egyszer, vagy ha a számlálások eltérő eredményekre vezetnek addig, amíg két számlálás azonos eredményt nem ad, megszámlálja a szavazólapokat; 21. a jegyzőkönyvvezető a számlálás eredményét beírja az jegyzőkönyv B oldalán a táblázatba (Az érvényes szavazatok száma jelöltenként); 22. az egyes jelöltek szavazatainak számát össze kell adni, és a jegyzőkönyv B oldalának H rovatába be kell írni; a G és a H rovatok összegének meg kell egyeznie az E rovatba írt számmal 23. az SZSZB a szavazólapokat kötegbe foglalja, és azt lepecsételi, a köteget lezárja úgy, hogy a kötegelő csík és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni; a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát, valamint jelöltenként az érvényes szavazatok számát, majd a kötegeket a szállítódobozba helyezi; 24. a jegyzőkönyvvezető rögzíti a jegyzőkönyv B oldalán, hogy a szavazatokat hány alkalommal számolta meg az SZSZB; 25. ki kell tölteni a jegyzőkönyv B oldalának F rovatát; ha az F rovatba 0 vagy negatív szám kerül, nincs további teendő; 37
26. ha az F rovat értéke nagyobb mint 0, vagy az SZSZB megállapította, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik a következő rendkívüli eljárást kell végrehajtani: 1. minden jelölttől le kell vonni annyi szavazatot, amekkora szám az F rovatban szerepel vagy ahányan jogosulatlanul szavaztak (amelyik szám nagyobb!) DE ha valamelyik jelöltnek kevesebb szavazata van, tőle csak annyi szavazatot kell levonni, amennyi szavazattal rendelkezik, így szavazatainak száma 0 lesz; 2. a ténylegesen levont szavazatok számával növelni kell a G rovat értékét, és 3. ugyanennyivel csökkenteni kell a H rovat értékét, majd 4. a fenti rendkívüli eljárás leírását a konkrét számadatokkal csatolni kell a jegyzőkönyvhöz; ha pl. az F rovatban 3 szerepel, minden jelölttől le kell vonni 3 szavazatot: szavazatok száma a számlálás alapján levont szavazat maradék szavazat Jelölt1 100 3 97 Jelölt2 50 3 47 Jelölt3 1 1 0 Az érvénytelen szavazatok számát ( G rovat) 7-tel növelni, az érvényes szavazatok számát ( H rovat) pedig 7-tel csökkenteni kell! 38
VI. A megyei listás választás szavazatainak megszámlálása (kivéve a megyei jogú városban) 27. az SZSZB megszámolja az urnában talált szavazólapokat, a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv E rovatába; érvényes érvénytelen 28. a szavazólapokat az SZSZB listánként szétválogatja és csoportosítja (a lebélyegzett szavazólapon egy lista nevénél van + vagy X jel), és egy külön csoportba helyezi azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs érvényes szavazat, mert O a szavazólap nincs lebélyegezve, O nincs egyetlen érvényes szavazat (+ vagy X) sem a szavazólapon, több mint egy listára adtak le + vagy X jellel szavazatot, de ha egy listára érvényes szavazatot adtak le, és egy másik lista nevéhez pedig érvényes szavazatnak egyébként nem minősülő jelet tettek, a szavazat érvényes; 39
29. az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer megszámlálja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, az SZSZB rávezeti a hátoldalukra az érvénytelenség okát, és az SZSZB tagjai e szavazólapokat aláírják; a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap G rovatába és ha egyetlen szavazólap érvényessége sem vitatott a jegyzőkönyv A oldalának G rovatába; 30. az SZSZB az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat kötegbe foglalja majd azt lepecsételi és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy a pecsét és a kötegelő csík azok megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a benne lévő szavazólapok számát, a köteget a szállítódobozba helyezi; 31. az egyes listák csoportjában lévő szavazólapokat az SZSZB ellenőrzi és megszámlálja; 32. a jegyzőkönyvvezető az első számlálás eredményét beírja az adatlap d) táblázatába, kitölti az adatlap H, F és I rovatait, aláírja és lebélyegzi az adatlapot, és az adatlap adatait továbbítja a HVI-be; 40
33. az SZSZB dönt az esetleges vitatott szavazatokról, és legalább még egyszer, vagy ha a számlálások eltérő eredményekre vezetnek addig, amíg két számlálás azonos eredményt nem ad, megszámlálja a szavazólapokat; 34. a jegyzőkönyvvezető a számlálás eredményét beírja az jegyzőkönyv B oldalán a táblázatba (Az érvényes szavazatok száma listánként); 35. az egyes listák szavazatainak számát össze kell adni, és a jegyzőkönyv A oldalának H rovatába be kell írni; a G és a H rovatok összegének meg kell egyeznie az E rovatba írt számmal 36. az SZSZB a szavazólapokat kötegbe foglalja, majd azt lepecsételi, a köteget lezárja úgy, hogy a kötegelő csík és a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát, valamint listánként az érvényes szavazatok számát, majd a kötegeket a szállítódobozba helyezi; 37. a jegyzőkönyvvezető rögzíti a jegyzőkönyv B oldalán, hogy a szavazatokat hány alkalommal számolta meg az SZSZB; 38. ki kell tölteni a jegyzőkönyv A oldalának F rovatát; ha az F rovatba 0 vagy negatív szám kerül, nincs további teendő; 41
39. ha az F rovat értéke nagyobb mint 0, vagy az SZSZB megállapította, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik a következő rendkívüli eljárást kell végrehajtani: 1. minden listától le kell vonni annyi szavazatot, amekkora szám az F rovatban szerepel vagy ahányan jogosulatlanul szavaztak (amelyik szám nagyobb!) DE ha valamelyik listának kevesebb szavazata van, tőle csak annyi szavazatot kell levonni, amennyi szavazattal rendelkezik, így szavazatainak száma 0 lesz; 2. a ténylegesen levont szavazatok számával növelni kell a G rovat értékét, és 3. ugyanennyivel csökkenteni kell a H rovat értékét, majd 4. a fenti rendkívüli eljárás leírását a konkrét számadatokkal csatolni kell a jegyzőkönyvhöz; ha pl. az F rovatban 3 szerepel, minden listától le kell vonni 3 szavazatot: szavazatok száma a számlálás alapján levont szavazat maradék szavazat Lista1 100 3 97 Lista2 50 3 47 Lista3 2 2 0 Az érvénytelen szavazatok számát ( G rovat) 8-cal növelni, az érvényes szavazatok számát ( H rovat) pedig 8-cal csökkenteni kell! 42
VII. Az egyéni választókerületi képviselő-választás szavazatainak megszámlálása 40. az SZSZB megszámolja az urnában talált szavazólapokat, a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv C oldalának E rovatába; érvényes érvénytelen 41. a szavazólapokat az SZSZB jelöltenként szétválogatja és csoportosítja (a lebélyegzett szavazólapon egy jelölt neve mellett van + vagy X jel), és egy külön csoportba helyezi azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs érvényes szavazat, mert a szavazólap nincs lebélyegezve, nincs egyetlen érvényes szavazat (+ vagy X) sem a szavazólapon, több mint egy jelöltre adtak le + vagy X jellel szavazatot, de ha egy jelöltre érvényes szavazatot adtak le, és egy másik jelölt neve melletti körbe pedig érvényes szavazatnak egyébként nem minősülő jelet tettek, a szavazat érvényes; 43
42. az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer megszámlálja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, az SZSZB rávezeti a hátoldalukra az érvénytelenség okát, és az SZSZB tagjai e szavazólapokat aláírják; a számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető beírja a jegyzőkönyv C oldalának G rovatába; 43. az SZSZB az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat kötegbe foglalja, azt lepecsételi és a köteget kötegelő csíkok segítségével lezárja úgy, hogy a pecsét és a kötegelő csík megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetve betenni, a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a benne lévő szavazólapok számát, a köteget a szállítódobozba helyezi; 44. az egyes jelöltek csoportjában lévő szavazólapokat az SZSZB ellenőrzi és legalább kétszer, vagy ha a számlálások eltérő eredményekre vezetnek addig, amíg két számlálás azonos eredményt nem ad, megszámlálja; 45. a jegyzőkönyvvezető a számlálás eredményét beírja az jegyzőkönyv C oldalán a táblázatba (Az érvényes szavazatok száma jelöltenként); 46. az egyes jelöltek szavazatainak számát össze kell adni, és a jegyzőkönyv C oldalának H rovatába be kell írni; a G és a H rovatok összegének meg kell egyeznie az E rovatba írt számmal 47. az SZSZB a szavazólapokat kötegbe foglalja, majd lepecsételi, a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét és a kötegelő csík megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni; a kötegelő csíkra ráírja a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát, valamint jelöltenként az érvényes szavazatok számát, majd 44