POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv a kötelező és alternatív kurzusok kategóriáit különbözteti meg. A kötelező kurzusok az évfolyam egészét érintő, egységesen kötelező tematika és követelményrendszer szerint egy vagy több félévben oktatott kurzusok. A képesítés megszerzéséhez valamennyi kötelező kurzus felvétele, hallgatása és követelményrendszerének teljesítése szükséges. A kötelező kurzusokat többnyire kötelező előadás formájában hirdeti meg az Intézet, illetve a tanszékek. Ha valamelyik kötelező kurzus keretében az előadásokon kívül szemináriumi (gyakorlati) foglalkozásokat is hirdetnek, a szemináriumi, gyakorlati foglalkozásokat rendszerint a kötelező kurzussal azonos félévben kell teljesíteni. (Ettől eltérést csak az Intézet engedélyezhet, illetőleg hirdethet meg). Az alternatív kurzusok a kötelező kurzusokhoz kapcsolódó, az intézeti kínálatból kiválasztandó, kötelezően teljesítendő órák. Az alternatív kurzusok a képesítési követelmények szempontjából kötelező kurzusként viselkednek, az alternativitást a hallgatónak az Intézet által a kötelező órakereten belül biztosított választási lehetősége adja. A politológia BA képzésen 1 hónap szakmai gyakorlat elvégzése kötelező. A hallgatók saját szervezés alapján a hatodik szemeszterben 1 hónap szakmai gyakorlatot vesznek fel és teljesítenek kötelező kurzusként, melyért kreditpontot kapnak. Miután kiválasztotta a szakmai gyakorlat teljesítésére befogadó munkahelyet, a hallgató az Intézetben beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhet a szakmai gyakorlatra. A szakmai gyakorlatot felügyelő tanár engedélye alapján regisztrációkor a hallgató felveszi az ETR-ben a szakmai gyakorlatot. A szorgalmi időszak végéig a hallgató köteles leadni a nyomtatványt, amelyben a szakmai gyakorlat vezetője igazolja és értékeli a hallgató munkáját. A leckekönyvbe a végső aláírást és az ötfokozatú gyakorlati jegyet a szakmai gyakorlatot felügyelő tanár jegyzi be. A szakmai gyakorlat tárgya elvileg bármilyen, a politológia főszakos képzés számára releváns témakör lehet, s bármely ennek megfelelő profilú intézményben, mint fogadó szervezetben teljesíthető. ISMERETELLENŐRZÉSI FORMÁK A kurzuskategóriák az ismeretellenőrzési formák szerint is csoportosíthatók. Eszerint vannak záróvizsgatárgyak és kollokviumi kurzusok (ezek mindegyike a kötelező kurzusok körén belül), valamint egyéb ismeretellenőrzési formával lezárható kurzusok. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás és készség ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek a tanulmányai lezárásakor tanúságot kell tennie tudásáról, s arról, hogy tudását a gyakorlatban is alkalmazni tudja. A záróvizsga előfeltétele a szakdolgozat elkészítése. A szakdolgozatot a hallgató bizottság előtt védi meg, melynek sikeres védéséért BA képzésen 10, MA képzésen 20 kreditpontot szerezhet. A záróvizsgát egyetemi oktatókból és külső szakemberekből álló bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga nem egyszerűen a vizsgák egyike, hanem különleges szerepe folytán a jelölt tudását, képességét alkalmasságát átfogóan értékelő lezáró aktus, mely a diploma elnyerésének feltétele. Ezt a különleges helyzetet jelzi az is, hogy a záróvizsga a vizsgák általános szabályai alól kiemelt, speciális komplex számonkérési forma, amely nem javítható, s halasztására, ismétlésére is csak erősen korlátozott keretek között van lehetőség (Id. HKR 259-260. ). A diploma minősítése a záróvizsga és a szakdolgozat-védés eredményének átlagolásával történik. A kollokvium a kötelező kurzusok szokásos számonkérési formája, mely egy szemeszter során elsajátított tudásanyag ellenőrzésére irányul. Értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgáztatás módja lehet írásbeli vagy szóbeli. A sikertelen kollokvium és az utóvizsga, továbbá a kollokvium és a javítóvizsga között legalább két napnak el kell telnie, az újabb kollokviumot tehát a sikertelen vizsga napjától számított (legkorábban) harmadik munkanapon lehet letenni. Egyéb" ismeretellenőrzési forma az ötfokozatú gyakorlati jegy és az ugyancsak ötfokozatú jeggyel értékelhető beszámoló. Ismeretesek kurzusokhoz nem rendelt tanulmányi kötelezettségek, melyek értékelése ötfokozatú gyakorlati jegy (évfolyamdolgozat, szakdolgozat, szakmai gyakorlat). A vizsgák követelményét és a feltételeket a tanszékek teszik közzé. A vizsgaidőszak tervezésekor számításba kell venni az Intézet, illetve a tanszékek eltérő vizsgarendjét. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II.

kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a tanszékvezetőkre bízza az általános kereteken belül a vizsgafeltételek meghatározását. A vizsgaidőszakra vonatkozóan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a tanszékek által megadott vizsganapok (melyek számát a vizsgázókat befogadó vizsgalehetőségek másfélszeresében határozzák meg) szaporítására a tanszékek nem kötelesek. A tanszékek a HKR azon előírását, miszerint két javítási lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vizsga esetén, nem kötelesek új vizsganapok utólagos kitűzésével teljesíteni. Az a hallgató tehát, aki a vizsgaidőszak utolsó napjaiban kezdi meg a kurzus vizsgáit, és sikertelen vizsgát tesz, nem tarthat igényt új vizsganap megjelölésére. (Egyes tanszékek a vizsgaidőszak utolsó hetét eleve utó- és javító vizsganapokként határozzák meg, ebben az esetben e terminusokra első vizsgára jelentkezni nem lehet.) Az írásbeli vizsgát szervező tanszékek megkövetelik, hogy az első vizsgát mindenképpen írásban tegye le a hallgató. Aki ezt a szabályt nem veszi tekintetbe, könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy meg sem kezdte a stúdium vizsgáit, de már nincs további vizsgalehetősége. A vizsgaidőszakot hasznos úgy tervezni, hogy a vizsgák nagyobb részt az időszak első két harmadára essenek, s az utolsó harmadot a sikertelen vagy javítandó vizsgák pótlására, illetőleg javítására célszerű tartalékolni. A KÉPZÉS ALAPDOKUMENTUMAI A képzés alapdokumentumai a képesítési követelmények, a tanterv, a tanrend és az órarend. A képesítési követelmények a felsőoktatásban megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (KKK) szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet a következőkről rendelkezik: BA KÉPZÉS A politikatudományi alapképzés (BA) célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a politikai szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikai részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikáció, szakmai érdekképviseletek, valamint nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismerettel fognak rendelkezni a képzés második ciklusban történő folytatásához. MA KÉPZÉS A mesterképzés célja olyan politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméleteket és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyagot. Az Elméleti-módszertani szakirányon végzettek megszerzett ismereteik birtokában alkalmassá válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására, ezt követően pedig az egyetemi-akadémiai szférában történő elhelyezkedésre, tudományos karrier befutására. A gyakorlati ismeretekre nagyobb súlyt helyező Magyar politikai intézményrendszer és közpolitika szakirányon végzettek az előbbieken túlmenően alkalmassá válnak arra, hogy a politikai intézményekben, nemzetközi szervezetekben vagy velük érintkező gazdasági-társadalmi szervezetekben döntés-előkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munkát végezzenek. MA KÉPZÉSEN KÜLÖNBÖZETI VIZSGAKÖTELEZETTSÉG A) A bemenethez a KKK 11. pontjában (A mesterképzésben való felvétel feltételei) megadott feltételek teljesítésével figyelembe vehető szakok: kommunikáció és médiatudomány; kulturális antropológia; szociológia; alkalmazott közgazdaságtan; gazdaságelemzés; közszolgálat; nemzetközi gazdálkodás; történelem; szabad bölcsészet; andragógia alapképzési szakokon, a bolognai folyamatnak megfelelő képzésben szerzett, minimum 3 éves BA diplomával, valamint a bolognai folyamatnak nem megfelelő, 5 éves (külföldi egyetemek esetén 4 vagy 5 éves) egyetemi tanulmányok befejezését igazoló diplomával. Továbbá osztatlan, egységes jogász mesterképzési szakon szerzett diplomával. Az e pontban felsorolt szakokon szerzett diploma esetében az ELTE ÁJK által előírt, a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból 18 kreditpont értékű felzárkóztató képzésben kell részt vennie a 3

hallgatónak. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, összesen 6x3=18 kredit) B) A bemenethez megadott további feltételekkel elfogadott alapszakok: A KKK. 11. pontjában meghatározott kreditek teljesítésével vesszük figyelembe azokat az alap- és mesterfokozatot adó szakokon szerzett kreditpontokat és diplomákat, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakokon szerzett krediteket és diplomákat, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az ELTE ÁJK kreditátviteli bizottsága elfogad. A felsorolt feltételek alapján felvételt nyert hallgatóknak 40 kreditpont értékű felzárkóztató oktatásban kell részt venni a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból, a rendes tanulmányi időszak keretében, az első két szemeszterben. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, Összehasonlító politológia, Pártok és pártrendszerek, Társadalomtudományi kutatási módszere, Közpolitika, 4x6 és 4x4, összesen 40 kreditpont értékben.) TANTERV, TANREND, ÓRAREND A képesítési követelményeket karra és szakra lebontó tanterveket az intézményi tanács (az egyetem szenátusa) hagyja jóvá, az egyes kurzusok keretében elsajátítandó ismereteket pedig a kurzusprogramok határozzák meg. A tanterv és a kurzusprogramok összeállításánál, a képesítési követelmények mellett, figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre. A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény maga állapítja meg. A tanrend a tantervvel ellentétben kifejezetten hallgatói nézőpontból mutatja az évfolyamokra és félévekre bontott, tanterv szerinti tanulmányi és vizsgakötelezettségeket, továbbá segítséget kíván nyújtani a kurzusfelvételhez, a hallgató saját órarendjének kialakításához is. Az órarend az adott évfolyamon és félévben felveendő és a hallgató választása szerint a felvehető kurzusokból összeállított kurzusok, óraszámok együttese a foglalkozások helyének és időpontjának feltüntetésével. Az órarend összeállításában a hallgatónak viszonylagos szabadsága van. KURZUSFELVÉTEL, ÓRAREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kötelező és az alternatív kurzusokat az elektronikus tanulmányi rendszerben (Neptun) kell felvenni. Csak az számít érvényes kurzusfelvételnek, mely a Neptunban szerepel. Kurzust fölvenni és teljesíteni csak abban az esetben lehet érvényesen, ha a kurzusfelvételi feltételeket már korábban teljesítették. Ha a meghatározott kurzusfelvételi feltételek hiánya ellenére (vagyis a kurzusfelvétel feltételeként meghatározott, korábban teljesítendő kurzus hallgatása és annak vizsgái nélkül) felvesz valaki egy kurzust, annak hallgatása, teljesítése, a lezáráskor letett esetlegesen eredményes vizsga is automatikusan érvénytelen, törlésre kerül. Ha a szemeszterben fölvett kurzust valaki valami okból nem teljesíti (akár mert nem szerez aláírást, akár mert nem tesz eleget a meghirdetett jelenléti követelményeknek, esetleg mert eredménytelen vizsgát tesz), a következő esztendőben kurzusismétlésre kötelezett. Kurzusismétlés esetén ismételten eleget kell tenni a kurzusra előírt teljes tanulmányi kötelezettségnek. A kurzusismétlés az Intézet, illetve a tanszékek által meghirdetett időpontban lehetséges. Egy kurzus teljesítésére a HKR a következő lehetőséget biztosítja: egy kurzus legfeljebb háromszor vehető fel és a kurzusfelvételek során összesen hat érdemjegyszerzési kísérlet áll a hallgató rendelkezésére. Amennyiben az említett lehetőséget (3 kurzusfelvétel - 6 elégtelen vizsga) bármelyikét kimeríti a hallgató, el kell bocsátani. Amíg a hallgató a kurzust nem teljesíti, a nem teljesített kurzusra épülő további panelkurzusok felvétele lehetetlen. A kurzusfelvétel követelményeit az ajánlott tanrend előfeltétel rovata is tartalmazza. A tanszékek a tanrendi megjegyzések mellett további előfeltételeket határozhatnak meg, azokat azonban a regisztráció előtt közzé kell tenni. Az ajánlott tanrendtől eltérő kurzusfelvétel esetén a hallgatónak kell gondoskodnia a felvett kurzusok összhangjáról. Az órarendet úgy kell megterveznie, hogy az ajánlott tanrend alapján, különféle szemeszterek számára meghirdetett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogathatók legyenek. KREDITELISMERTETÉS A másutt végzett tanulmányok kreditjeinek elismertetése esetén a hallgatók mentesülnek az ELTE ÁJK politológia szak tanrendjében szereplő adott kurzussal kapcsolatos tanulmányi kötelezettségek alól. A kreditelismerés feltételei: - a helyettesítő kurzusnak tartalmilag legalább 75 %-ban azonosnak kell lennie az ELTE ÁJK tanrendjében szereplő kurzussal, 4

- az ÁJK tanrendjében szereplő azon kurzust, amivel kapcsolatban kreditelismertetési kérelmet ad be a hallgató, fel kell venni a Neptunban, - a kreditelismerésre irányuló kérelmet (mellékelve a leckekönyvmásolatot és az elismertetendő kurzus leírását) a kurzusfelvételi hét végéig az Intézet/Tanszék véleményezi, ezt követően a Tanulmányi Hivatalban az illetékes előadónál kell leadni az előbbiekben említett mellékletekkel együtt, - amennyiben a Kar Szakterületi Kreditátviteli Bizottsága elismeri a kreditet, akkor ez a Neptunban rögzítésre kerül és a kérelmező mentesül az adott kurzusra vonatkozó vizsgakötelezettség alól, - a Bizottság a döntését a kérelem beadásának félévében, a szorgalmi időszak 13. hetéig meghozza. HATÁRIDŐK A tanrendben meghatározott határidők jelentős része nem módosítható, a feladat teljesítése nem halasztható. Miután többségük nem egyetlen napos feladatra vonatkozik, hanem egy hosszabb teljesítési periódus utolsó terminusaként lettek meghatározva, következményük jogvesztő. Érdemes a határidők pontos betartására figyelni, mert azok elmulasztása szemeszter-halasztással, esetleg - ismétléssel is járhat. NYELVVIZSGA BA KÉPZÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint csak az a hallgató szerezhet oklevelet, aki egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. MA KÉPZÉS A mesterfokozat megszerzéséhez a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben foglalt képesítési és kimeneti követelmények értelmében két államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, amelyek közül az egyik az angol. A KÉPZÉSI IDŐ MA KÉPZÉS A 2009/2010. tanévtől induló MA képzésen a tanulmányi időt 4 szemeszterben, azaz két évben határozta meg az Oktatási Minisztérium. Ez idő alatt 120 kreditpontot lehet és kell összegyűjteni. A képesítési követelményrendszer szerint 4 félév alatt legkevesebb 1200 tanórát kell a hallgatónak teljesítenie. A félév (szemeszter) 14 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze (a vizsgaidőszak jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 7 hét). A panelrendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva a 4 szemeszteres képzés értelemszerűen meghosszabbodhat. A kurzusfelvételnél és a képzési követelmények teljesítésének megtervezésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ajánlott tanrendtől történő eltérés meghosszabbíthatja a tanulmányi időt. Az előadások, szemináriumok és gyakorlatok, órarend szerint hétfőtől péntekig, túlnyomórészt a délelőtti és koradélutáni órákban zajlanak, alternatív előadások egy részét késő délutáni, illetve esti időpontokra hirdeti meg az Intézet. Az oktatás két épületben folyik: az Egyetem tér 1-3. sz. alatti főépületben ( A épület) és a Kecskeméti u. 10-12. sz. alatti oktatási épületben ( B épület). A tanulmányok megtervezéséhez feltétlenül ajánljuk a hatályos ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet Hallgatói Követelményrendszerének HKR elolvasását, javasolt változásainak figyelemmel kísérését a későbbiekben is (elérhető a kar honlapján: www.ajk.elte.hu). SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat leadásának határideje BA és MA képzésen egyaránt november 18. A szakdolgozat határidőre történő leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat védésére a záróvizsgával együtt kerül sor. ZÁRÓVIZSGA A képzés során teljesítendő összes vizsga eredményes letétele és az összes aláírás megszerzése előfeltételét képezi az abszolutórium kiállításának. A hallgatók komplex záróvizsgát tesznek. 5

A záróvizsgára jelentkezés határideje: az adott szemeszter regisztrációs hete. A jelentkezés módja: a kar honlapjáról letöltendő és a Tanulmányi Hivatal leadandó nyomtatvány. A záróvizsgára jelentkezőket legfeljebb 13 fős csoportokba kell beosztani. Elégtelen érdemjegy esetén egy alkalom áll a hallgató rendelkezésére az adott záróvizsga-időszakban az utóvizsga letételére. A záróvizsgára beosztott hallgató a záróvizsga-beosztását hallgatótársával legkésőbb a záróvizsga előtti munkanap 8.00 órájáig elcserélheti. A záróvizsga időpont cseréjének feltétele, hogy mindkét hallgató személyes jelenlétében egybehangzó szándékukat a Politikatudományi Intézet adminisztrátorának bejelentsék, és ö a nyilvántartásban a cserét átvezesse. 6

Politikatudományi Intézet elérhetőségei: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. III. em. 319-320., III. em. 322., III. em. 325., III. em. 328-329. Tel.: 411-6534, 411-6523, Fax: 411-6500/3283. mell. Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Intézeti félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9.00-14.00 péntek 9.00-12.00 Intézeti előadók: Nyikosné Farkas Gabriella, Wohner Rudolfné 7

POLITIKATUDOMÁNYI MA SZAK (PM1) 8

Általános tájékoztató ÁJK és TáTK SZAKIRÁNYOK A Politikatudományi MA képzésben, amely alapvetően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képzése, a két Kar közötti megállapodás alapján közreműködőként részt vesz az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) is akként, hogy az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet által meghirdetett I. és II. szakirány mellett az ELTE TáTK a politikatudományi mesterszak hallgatói számára meghirdet további két szakirányt (111. és IV. szakirány). A viszonylag alacsony hallgatói létszámra tekintettel a két Kar ez idő szerint csak egy-egy szakirányt hirdet meg. Az első szemeszter végén minden hallgató - elsősorban egyéni választásától, másodsorban azonban a létszámkeretektől függően besorolást nyer az ÁJK ill. a TáTK által meghirdetett szakirányok egyikébe. A szakirányválasztás a következőképpen történik. Az ÁJK a TáTK-val egyetértésben legkésőbb szeptember 30-ig tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy a két kar mely szakirányokat indítja az adott évfolyam számára. A hallgatók legkésőbb december 15-ig kötelesek jelentkezni az egyes szakirányokra akként, hogy az ÁJK Tanulmányi Hivatal illetékes előadójával írásban közlik, hogy milyen egyéni preferencia sorrendben kívánnak szakirányt választani. A szakirány-felelősök a szakirányra történő felvételhez preferenciákat jelölhetnek meg. A szakirányi preferenciákat (pl. egy vagy több nyelv ismerete) a szakirány meghirdetésekor közölni kell. A képzésért felelős oktató által felkért, az ÁJK, a TáTK és az ÁJK HÖK egy-egy képviselőjéből álló ad hoc operatív bizottság legkésőbb január 15-ig előzetesen áttekinti, hogy mely szakirányokra milyen arányban jelentkeztek a hallgatók, figyelemmel arra, hogy az egyes szakirányokra való felvételt illetően esetlegesen meghatározott szakirányi preferenciáknak az oda jelentkezők megfelelnek-e. Ennek alapján az ad hoc bizottság megállapítja az egyes szakirányokra felvehető hallgatók előzetes névsorát. A szakirányokba sorolandó hallgatók névsorainak véglegesítésére tavaszi szemeszter elején (legkésőbb a kurzusfelvételi időszak vége előtt két nappal) kerül sor, amikor is az ÁJK oktatási dékánhelyettese az ÁJK Tanulmányi Hivatalának közreműködésével az előzetes névsorokat a szakirányra jelentkezett hallgatók friss tanulmányi eredményének (kreditindex) alapján véglegesíti akként, hogy valamennyi szakirányba azonos létszámú hallgató kerüljön. Túljelentkezés esetén a Neptunban rendelkezésre álló tanulmányi átlageredmény szerinti rangsorhely szerint hátrább álló hallgatók már nem kerülnek be az általuk első helyen választott szakirányba. Az ÁJK oktatási dékánhelyettese a szakirányba sorolásról az érintett hallgatókat haladéktalanul tájékoztatja annak érdekében, hogy a kurzusfelvételi időszak további részében besorolásuknak megfelelően tudjanak kurzusokat felvenni. A szakirányba való besorolás az érintett hallgatókkal való közléssel azonnal hatályba lép. Az MA képzésben résztvevő hallgató köteles szakirányt választani. Két szakirányt egy időben, párhuzamosan felvenni nem lehet. A szakirányra - az adott évben megállapított létszámon felül - beiratkozhatnak azok a hallgatók is, akik a szakirányra a korábbi tanévben már felvételt nyertek, de a szakirányú képzésben évhalasztás, betegség, külföldi tanulmányok, vagy más indokolt körülmények miatt a szakirányú képzésen tanulmányaikat elhalasztották. Az esetlegesen felmerülő kérdéseket illetően az ELTE ÁJK Tanulmányi Hivatala ad megkeresés esetén hivatalos tájékoztatást. TUDNIVALÓK A MÁSODÉVES MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. A szakdolgozati témaválasztás. A szakdolgozati témaválasztás történhet 1) a szakmai alapozó és törzsanyagból választható témákból, 2) az ÁJK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból, 3) a TáTK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból. Szakirányú témát csak az adott szakirány hallgatói választhatnak. A szakmai alapozó és törzsanyagból valamennyi hallgató választhat témát, de a TáTK szakirányos hallgatók esetében az ilyen témaválasztáshoz a TáTK szakfelelős eseti, előzetes és írásbeli hozzájárulása szükséges. Az ELTE TÁTK által koordinált Választási Tanulmányokra vonatkozó speciális információk a következő honlapon találhatók meg: http://poltud.tatk.elte.hu (Képzés) link. 9

AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen (PM1) (2011 szeptemberétől beiratkozottaknak) Első szemeszter Kurzus óra/h Ismeretellenőrzés Kurzus Forma Kredit kódja ét PM1-PGT A politikai gondolkodástörténet köt. ea. 2 3 Kollokvium paradigmái Magyarországon PM1-MP Magyar politika a köt. ea. 2 3 Kollokvium rendszerváltás után PM1-GF Globalizáció és fejlődés köt.ea 2 3 Kollokvium PM1-PT Politikai tudáselmélet köt.ea 2 2 kollokvium PM1-MPR Magyar politikai köt. ea. 2 3 Kollokvium rendszer PM1-TE Társadalomelmélet köt. ea. 2 3 Kollokvium PM1-PFA Politikai filozófia - köt. ea. 2 2 Kollokvium alapkategóriák PM1- Egy kötelezően köt. ea. 2 2 Kollokvium KVJ1. választandó jogi tárgy 1. PM1-PSz Politikai szocializáció köt. ea. 2 2 Kollokvium Pártbázisok - Kormányzás PM1-HTR Helyi politika köt. ea. 2 3 Kollokvium PM1- Az Intézet által felkínált Gyak. 2 3 Gyak. Jegy ISzV1. szabadon választható (5) tárgy 1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám 22 29 Előfeltétel 1-4. szemeszterben teljesíthető 10

PM1-EMK Empirikus módszertan komplex elemzések köt. ea. 2 2 Gyak. jegy (5) PM1-EUI Az európai integráció története köt. ea. 2 3 Kollokvium Párhuzamos feltétel: DKE PM1-PPR Pártok és pártrendszerek köt. ea. 2 2 Kollokvium PM MA PPR különbözeti Második szemeszter Kurzus óra/h Ismeretellenőrzés Kurzus Forma Kredit kódja ét Előfeltétel PM1-ABIR Alkotmánybíráskodás köt. ea. 2 3 Kollokvium TE PM1-TMT Társadalmi mozgalmak köt. ea. 2 2 Kollokvium KE és tiltakozás PM1- Demokrácia- és köt. ea. 2 3 Kollokvium PGT DPE1. politikaelmélet 1. PM1-KE Kisebbségpolitika, etnikumok köt. ea. 2 3 Kollokvium HTR PM1- KKEPR Kelet-közép-európai politikai rendszerek köt. ea. 2 2 Kollokvium Párhuzamos feltétel: EUI. PM1-KVJ2 Egy kötelezően választandó jogi tárgy 2. köt.ea 2 2 Kollokvium KVJ1 PM1-DKE A demokratikus konszolidáció elmélete és gyakorlata köt.ea 2 3 kollokvium Párhuzamos feltétel: KKEPR PM1- ISzV2. Az Intézet által felkínált szabadon választható tárgy 2. Gyak. 2 3 Gyak. Jegy (5) PM1- SzV1. Szabadon választható tárgy 1. Gyak. 2 3 Gyak. Jegy (5) tanterv szerinti optimális óra és kreditszám 24 31 PSz 1-4. szemeszterben teljesíthető 1-4. szemeszterben teljesíthető 11

MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Harmadik szemeszter Kurzus Kurzus Forma óra/hé Ismeretellenőrzés Kredit kódja t Előfeltétel PM1- Empirikus módszertan: gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) EMK EPMA Adatelemzés PM1-SzP1. Szakpolitikák 1. köt. ea. 2 2 Kollokvium MPR PM1-KF1 A közpolitika folyamata köt.ea 2 2 Kollokvium GF 1. PM1-PK1 Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium DPE1. kommunikáció1 PM1-PP Politikai pártok köt. ea. 2 3 Kollokvium PPR PM1-BEK Belpolitikai elemző gyak. 2 3 Gyak.jegy (5) PPR kurzus PM1-AHI Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei köt. ea. 2 3 Kollokvium ABIR PM1-PFEU Politikaformálás az EUban köt. ea. 2 3 Kollokvium EUI PM1-KPE Külpolitikai elemzések gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) NT PM1- ISzV3. Az Intézet által felkínált szabadon választható alt. ea. 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4 szemeszterben PM1- SzV2. tárgy 3. Szabadon választható tárgy 2. teljesíthető alt. ea 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- SzakSz1. Szakszeminárium 1. gyak. 2 - Aláírás SzP1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám 24 29 12

MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Negyedik szemeszter Kurzus Kurzus Forma óra/hé Ismeretellenőrzés Kredit kódja t Előfeltétel PM1-SzP2. Szakpolitikák 2. köt. ea. 2 2 Kollokvium SzP1. PM1-KF2 A közpolitika folyamata köt.ea 2 2 Kollokvium KF1 2 PM1-PK2 Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium PK1 kommunikáció2 PM1- ISzV4. Az Intézet által felkínált szabadon választható alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető tárgy 4. PM1- SzV3. Szabadon választható tárgy 3. alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- Szakszeminárium 2. gyak. 2 - Aláírás SzakSz1. SzakSz2. PM1-SzV Szakdolgozat védése köt. - 20 Gyak. jegy gyak. (5) tanterv szerinti optimális óra és kreditszám 12 31 Itt teljesíthető SzakSz1. 13

KÖTELEZŐ KURZUSOK 14

HÉTFŐ Politológia MA képzés I. évfolyam Kötelező előadások 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 Globalizáció és fejlődés Boda Zsolt PM1: GF Helyi politika Tamás Veronika PM1: HTR A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Schlett István PM1: PGT KEDD Politikai tudáselmélet Mándi Tibor PM1: PT Magyar politikai rendszer Tóth Csaba PM1: MPR SZERDA AA Társadalomelmélet Pokol Béla PM1:TE Magyar politika a rendszerváltás után Tölgyessy Péter PM1:MP Politikai szocializáció és politikai magatartás Szabó Andrea PM1: PSz CSÜTÖRTÖK Politikai filozófia alapkategóriák G. Fodor Gábor PM1: PFA PÉNTEK

HÉTFŐ Politológia MA képzés II. évfolyam Kötelező előadások 8-9 9-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 Emprikus módszertan Sugatagi Gábor PM1: EPMA Labor A közpolitika folyamata 1. Boda Zsolt PM1: KF1 Politikaformálás az EU-ban Arató Krisztina PM1: PFEU Politikai kommunikáció 1. Kiss Balázs PM1: PK1 KEDD Szakpolitikák 1. Pesti Sándor PM1: SZP(1) Belpolitikai elemző kurzus Mráz Ágoston PM1: BEK Politikai pártok Tóth Csaba PM1: PP SZERDA AA Külpolitikai elemzések Bíró Gáspár PM1: KPE Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei Tóth Csaba PM1:AHI PÉNTEK CSÜTÖRTÖK

HELYI POLITIKA első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- HTR Az előadások tematikája 1. A helyi politika alapfogalmai, a helyi kormányzás megkülönböztető sajátosságai 2. A helyi politika kutatásának elméletei 1.: Az amerikai helyi közösség kutatások: az elitista iskola és a pluralista iskola. A 80-as évek irányzatai. 3. A helyi politika kutatásának elméletei 2.: A local governance paradigma. Irányzatok a 90-es években: urban regime, social capital. Az összehasonlító kutatások. 4. A kormányzás szintjei és színterei: a területi hatalommegosztás modelljei; a helyi hatalom intézményei Nyugat-Európában, trendek és reformok 5. Regionalizmus, régiók a politikatudományi érdeklődés új terepe 6. A magyar önkormányzati rendszer kialakulása és fejlődésének főbb állomásai 7. Az önkormányzatok és az állam viszonyrendszerének alakulása a különböző kormányzati ciklusokban 8. A megye változó szerepe, megyék vs. régiók? 9. Az önkormányzati szervezet és jellemzői, a helyi politikai intézmények működési sajátosságai 10. Az önkormányzatok, mint a központi közigazgatás szervei: feladatok és eszközök 11. A helyi politika nem-intézményes szereplői; a governance 12. Civil szervezetek és állampolgárok a helyi politikában, helyi sajtó és média 13. Politika Budapesten a rendszerváltás óta 14. A helyi politika kutatás módszerei és forrásai, a helyi önkormányzatok aktuális problémái A Helyi társadalom, c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon Dialóg-Campus, Pécs, 2008. Ajánlott irodalom Bőhm Antal (szerk.): Helyi hatalom és önkormányzati választások 1990-2002. MTA PTI Budapest, 2006. Gerry Stoker: The Politics of Local Government. Macmillan, London, 1991. Horváth M. Tamás: Pártok a helyi hatalomban Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest,1996. Kákai László: Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakban Századvég, 2005, Budapest Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Bp. - Pécs, Dialóg Campus, 1999. Robert Dahl: Who governs? New Haven, Yale University Press 1961. Táll Éva (szerk.): Az új demokrácia önkormányzati vezetői MTA PTI, Budapest, 2000. 17

A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Tamás Veronika mb. előadó 18

GLOBALIZÁCIÓ ÉS FEJLŐDÉS leckekönyvi rövidítés: első szemeszter PM1-GF Az előadások tematikája 1. Bevezetés: fejlődés és fejlődéstanulmányok 2. A fejlődés eszméje 3. A fejlődés politikája 4. A globalizáció mint fejlődési paradigma 5. A washingtonitól a poszt-washingtoni konszenzusig? 6. Felzárkózás vagy leszakadás? Nőnek vagy csökkennek az egyenlőtlenségek a világban? 7. A nemzetközi kereskedelem mint gazdaságszervezési modell 8. A globális pénzügyi rendszer válsága 9. Környezet, fejlődés, igazságosság 10. Állam és gazdaságfejlesztés 11. A fejlődés mint képességfejlesztés 12. Az állam piacosításától a jó kormányzásig 13. Lokalizáció vagy globális kormányzás? 14. Összefoglalás A globalizáció és fejlődés c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Scheiring Gábor Boda Zsolt, szerk: Globalizáció és fejlődés: kritikai fejlődéstanulmányok szöveggyűjtemény, Budapest: Védegylet Új Mandátum Kiadó, 2011 Ajánlott irodalom: Szentes Tamás: Mi miért és hogyan van válságban? A leegyszerűsítő nézetek kritikája, Budapest: Boda Zsolt Scheiring Gábor, szerk: Globalizáció és fejlődés: válság és alternatívák a félperiférián, Budapest: Védegylet Új Mandátum Kiadó, 2011 A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Boda Zsolt adjunktus 19

POLITIKAI TUDÁSELMÉLET első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PT Az előadások tematikája Bevezetés 1. A politika ismerettana és a politikai tudás értelmezésének tradíciói I. Politikai grammatika 2.Harold Lasswell: a hatalom nyelve 3. Pierre Bourdieu: a nyelvi uralom 4. Reinhart Koselleck: a politikai fogalmak történeti szemantikája II. Politikai szimbolizmus 5. Clifford Geertz: az ideológia szimbolikus értelmezése 6. Murray Edelman: a politika szimbolikus valósága III. Retorikai tudás 7. Arisztotelész retorikai invenciója..8. Cicero retorikája és a szónok szerepe 9. Chaïm Perelman retorika felfogása és retorikájának alapkategóriái IV. Diszkurzív értelmezések 10. Carl Schmitt: a politikai fogalma 11. Mihail Bahtyin: a tudás dialógikus természetéről 12. Michel Oakeshott: a politika mint diskurzus 13. Michel Foucault hatalomfelfogása és diskurzuselmélete Zárás 15. Konzultáció, értékelés, aláírás A Politikai tudáselméletek c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatívdiszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest: Universitas Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1998. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: politikai grammatika, politikai szimbolizmus, retorika, politikai diskurzuselmélet. Kézirat. Budapest Miskolc, 2010 (A fenti jegyzet átdolgozása) Szabó Márton Kiss Balázs Boda Zsolt szerk.: Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Universitas Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000. (Szöveggyűjtemény fordításokkal) A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Szabó Márton egyetemi tanár 20

A POLITIKAI GONDOLKODÁS- TÖRTÉNET PARADIGMÁI MAGYARORSZÁGON első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PGT Az előadások tematikája 1. Bevezetés - a tárgy meghatározása 2. A paradigma váltás anatómiája 3. Paradigmák a rendiség előtt. Összehasonlító vizsgálatok az integráció, motiváció, orientáció, legitimáció dimenzióiban 4. A rendi paradigma keletkezéstörténete; társadalmi, politikai, eszmei előfeltételek. A magyar változat sajátosságai 5. A rendi monarchia alakváltozatai Mohács előtt; a rendiség szerkezeti elemei, legitimációs érvek és technikák 6. A rendiség és a birodalom, a rendiség és az abszolutizmus. A rendi paradigma lehetőségei és korlátai, a túlérett rendiség 7. Rohamok és tervek - az abszolutizmus céljai és korlátai 8. A felvilágosult politika álparadigmája. Racionalista politika vagy a politika megszüntetése? 9. A liberalizmus mint a politikai gondolkodás paradigmája 10. Liberalizmus-változatok; a liberalizmus típusai 11. A (kormányzó) liberalizmus válsága; a versengő paradigmák (a szervezett társadalom konzervatív, szocialista és nemzeti szocialista irányzatának jellegzetességei) 12. A diktatórikus szocializmus paradigmája 13. A liberalizmus reneszánsza; a rendszerváltás paradigmája A politikai gondolkodás-történet paradigmái Magyarországon c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon. I-II. kötet. Századvég Kiadó A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Dr. Schlett István professor emeritus 21

MAGYAR POLITIKA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-MP Az előadások tematikája 1. Rendszerváltás Magyarországon (1987-1990). 1. 2. Rendszerváltás Magyarországon (1987-1990). 2. 3. A társadalmi berendezkedés a rendszerváltás után. 4. A privatizáció, egy egészen eredeti tőkefelhalmozás. 5. A politikai rendszer a rendszerváltás után. 6. A pártrendszer, a parlamenti pártok. 1. 7. A pártrendszer, a parlamenti pártok. 2. 8. A kormányzati rendszer, kormányváltások és kormánykoalíciók. 1. 9. A kormányzati rendszer, kormányváltások és kormánykoalíciók. 2. 10. A demokrácia típusa és működése. 11. Az alkotmányos jogállam működése. 1. 12. Az alkotmányos jogállam működése. 2. 13. Politikai törésvonalak a rendszerváltás után 1. 14. Politikai törésvonalak a rendszerváltás után 2. Magyar politika a rendszerváltás után c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Bihari Mihály: Magyar politika 1949-2004. Osiris Kiadó, Budapest, 2005; (Kiegyezéses rendszer és hatalomváltás 1987-1990. 333-411. old. Demokratikus újkapitalizmus 412-482. old.) A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Lengyel László egyetemi docens 22

POLITIKAI FILOZÓFIA - ALAPKATEGÓRIÁK első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- PFA Az előadások tematikája 1. Rend, természet, konvenció 2. Emberi természet, emberi állapot 3. Tudás, bölcsesség, hagyomány 4. Objektivitás, hit, racionalitás, ésszerűsség 5. Történelem, fejlődés 6. Magán és köz, individuum és közösség, erény 7. Autoritás és az engedelmesség indokai 8. Hatalom, államférfi, politikai nagyság 9. Szerződés, megállapodás, bizalom, tulajdon 10. Igazságosság, elosztás, haszon 11. Szabadság, autonómia, szabadosság, sokféleség 12. Egyenlőség, jólét 13. Utópia, az univerzális 14. Gonoszság 15. Konzultáció A Politikai filozófia alapkategóriák c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája, Pallas-Attraktor Kiadó, Budapest, 2000. Goodin, Robert E. Petit, Philip: A Companion to Contemporary Political Philosophy. Oxford, Blackwell Publishers Ltd., 1998. vonatkozó fejezetek A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Dr. G. Fodor Gábor egyetemi docens 23

POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ VÁLASZTÓI MAGATARTÁS első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- PSz Az előadások tematikája 1. A politikai szocializáció klasszikus elméletei: egyénközpontú és rendszercentrikus felfogások 2. A politikai szocializáció új elméletei 3. Generációk és a politikai szocializáció 4. A politikai részvétel legfontosabb jellegzetességei Magyarországon 5. A politikai részvétel legfontosabb jellegzetességei Magyarországon a fiatalok körében 6. A választói magatartás változása: elméletek és modellek 7. Pártok tagság nélkül változások a fejlett demokráciák politikai rendszereiben 8. A választási kampányok szerepe a szavazói viselkedés alakításában 9. A magyar választói magatartás jellegzetességei 10. Választási ciklusok Magyarországon 11. A Fidesz-MPSZ választói a közvéleménykutatások tükrében 12. Az MSZP választói a közvéleménykutatások tükrében 13. A kispártok szavazótábora a közvéleménykutatások tükrében 14. Összegzés A Politikai szocializáció Pártbázisok - Kormányzás c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Gazsó F. Stumpf I.: Választói magatartás és a pártok társadalmi beágyazódása A politikatudomány arcai Akadémia Kiadó-Budapest, 1999. Dalton, R. Wattenberg, P.M. (eds) Parties without Partisans. Political Change in Advenced Democracies Oxford University Press, 2000. Stumpf István: Az Országház kapujában. Századvég Kiadó, 295. old. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Szabó Andrea adjunktus 24

TÁRSADALOMELMÉLET első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-TE Az előadások tematikája 1. A morálelmélettől a modern társadalomelméletig. 2. Két morálelméleti örökség: Kant és Hegel 3. A közösségi morál elméletei: Jhering 4. Nicolai Hartmann morálelmélet 5. A normatív politikai filozófiák problémái a kognitív társadalomelméletek korszakában 6. Habermas a deliberatív demokráciáról 7. Az amerikai morálfilozófiai társadalomkép (Dworkin és a Hart-iskola) 8. Az igazságosság megcsonkított verziójára szűkített morálelmélet problémái 9. A törvény előtti egyenlőségtől a diszkrimináció-ellenességig tett elméleti lépések 10. Európa demográfiai összeroppanásának problémái 11. A keleti uniós országok demográfiai problémái 12. A nyugati uniós országok demográfiai prblémái 13. Az USA hispanizálódása 14. Európa demográfiai összeroppanásának okai A Társadalomelmélet c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pokol Béla: Morálelméleti vizsgálódások Kairosz. Budapest, 2010. Pokol Béla: Európa végnapjai. A demográfiai összeroppanás következményei. Kairosz. Budapest, 2011 A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Pokol Béla egyetemi tanár 25

KÜLPOLITIKAI ELEMZÉSEK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-KE. Az előadások tematikája 1. Külpolitika és diplomácia 2. A külpolitikai elemzések módszertanáról általában 3. A probléma meghatározása 4. Modellezés 5. Alternatívák megfogalmazása 6. Az elemzés elemzése 7. Lezárás politikák elemzése 8. A környezet: szereplők és struktúrák 9. Elemzés és döntéshozatal 10. A jövőbe látásról általában 11. Trendanalízis 12. Regressziós jövőelemzés 13. A jövő kiszámítható? 14. A jövő felmérésének tétje és kockázatai 15. Konzultáció A Külpolitikai elemzések c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Válogatott irodalom Aburdene P.-Naisbit J. (1991): Megatrendek 2000. Budapest, Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Barabási Albert-László (2010): Villanások. A jövő kiszámítható. Budapest, Nyitott Könyvműhely Buzan B. Segal G. (1997): Anticipating the Future. Twenty Millenia of Human Progress. New York, Simon and Schuster Iris Geva-May (1997): An Operational Approach to Policy Analysis: The Craft. Prescriptions for Better Analysis. Boston-London, Kluwer Publishers Naisbit, J. (1982): Megatrends. Ten New Directions transforming Our Lives. New York, Warner Books Naisbit J. (1996): Megatrends Asia. Eight Asian Megatrends That Are Reshaping Our World. New York, Simon and Schuster Snyder, R.C.-Bruck H.W.-Sapin B. (2002): Foreign Policy Decision-Making. (Revisited). New York, Palgrave Macmillan {1962} A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Bíró Gáspár egyetemi tanár 26

SZAKPOLITIKÁK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-SzP1. Az előadások tematikája 1. A politika tartalmi oldala szakpolitikák, ágazati politikák 2. Államháztartáspolitika I. 3. Államháztartáspolitika II. 4. Államháztartáspolitika III. 5. Szociális és családpolitika I. 6. Szociális és családpolitika II. 7. Szociális és családpolitika III. 8. Foglalkoztatáspolitika I. 9. Foglalkoztatáspolitika II. 10. Foglalkoztatáspolitika III. 11. Fejlesztéspolitika I. 12. Fejlesztéspolitika II. 13. Fejlesztéspolitika III. 14. Konzultáció A Szakpolitikák c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pesti Sándor (szerk.): Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon. Bp., Rejtjel Kiadó 2006. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens 27

EMPIRIKUS MÓDSZERTAN: ADATELEMZÉS A GYAKORLATBAN harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- EPMA. Az előadások tematikája 1. Az adathiány vizsgálata: véletlen és szisztematikus adathiány 2. Hiányzó adatok inputációja 3. Oksági modellezés individuális és aggregált adatokból 4. Additív és nem-additív hatások: az interakció 5. Oksági modellek diagnosztikája 6. Sokdimenziós skálázás (MDS) a gyakorlatban 7. Hiererchikus klaszeterezési eljárások a gyakorlatban 8. Nem-hiererchikus klaszterelemzés a gyakorlatban 9. Szóráselemzés a gyakorlatban 10. Regresszióelemzés a gyakorlatban 11. Regresszióelemzés kategoriális független változókkal a gyakorlatban 12. Logisztikus regresszió a gyakorlatban 13. Loglineáris modellek a gyakorlatban 14. Multinomiális logisztikus regresszió a gyakorlatban Az Empirikus módszertan: Adatelemzés a gyakorlatban c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Székelyi, M. - Barna, I. 2002: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalom-kutatók számára. Budapest, Typotex. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Sugatagi Gábor adjunktus 28

POLITIKAI PÁRTOK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PP. Az előadások tematikája 1.Bevezetés: politikai pártok régen és ma 2. A befagyott pártrendszerek és működésük 3. Kihívások a klasszikus pártrendszerekkel szemben: az 1960-as / 1970-es évek mozgalmai 4. Kihívások a klasszikus pártrendszerekkel szemben: az 1990-es / 2000-es évek fejleményei 5. Dealighnement és realignement a Nyugat-európai pártrendszerekben 6. A hagyományos pártok stratégiáinak változásai 7. A magyar pártrendszer kialakulása 8. Az eltűnt pártok Magyarországon 9. Pártok és választók: 1990-2002 10.Pártok és választók: 2002-2010 11. Pártstratégiák: népszavazások 12. Pártstatégiák: EP-választások 2004, 2009 13. Pártok a 2010-es választások előtt és után 14. Összefoglalás, konzultáció A Politikai Pártok c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Angelusz Róbert Tardos Róbert (szerk.) 2000. Pártok között szabadon. Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán. Osiris. Angelusz Róbert Tardos Róbert (szerk.) 2005: Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és nagyvilágban. Budapest: Demokrácia Kutatások Alapítvány Századvég Kiadó Hicken, Allen 2002. Building Party Systems in Developing Democracies. Cambridge University Press. Karvonen, Lauri Kuhnie, Stein (eds.) 2000. Party Systems and Voter Alignments Revisited. Routledge. Karácsony Gergely (szerk.) 2006: Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet. Mair, Peter 2005. Party System Change: Approaches and Interpretations. Oxford University Press. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Tóth Csaba adjunktus 29

AZ ALKOTMÁNYOS HATALOMMEGOSZTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-AHI Az előadások tematikája 1. Bevezetés: alkotmányos és kormányzati rendszer 2. Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: 1990-1998 3. Az 1. Orbán-kormány kormányzati döntéshozatala 4. Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: 2002-2010 5. Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: a 2. Orbán-kormány 6. Törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás: a hatalommegosztás elmélete és gyakorlata Magyarországon 7. Törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás: a parlament és a kormány viszonya 8. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: az államfő 9. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: a Magyar Nemzeti Bank 10. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: a bírói kar és a Legfelsőbb Bíróság 11. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: ombudsmanok 12. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: Alkotmánybíróság 13. A rendőrség és az ügyészség politikatudományi szempontból 14. Összegzés, konzultáció Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Körösényi András Tóth Csaba Török Gábor 2003. A magyar politikai rendszer. Osiris. (bővített kiadás) Bozóki András 2003: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest, Századvég. Kukorelli István 1995: Az alkotmányozás évtizede. Budapest, Korona Majtényi László Miklósi Zoltán (szerk.) 2004: És mi lesz az alkotmánnyal? Budapest, Eötvös Károly Intézet, 2004. Pesti Sándor 2000: A kormányzati döntéshozatal. Századvég, Új folyam 18. szám, ősz, 69 116. o. Sárközy Tamás 2002: A kormányzati intézményrendszer és a politikai stratégia. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2002. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 54 89. o. Varga Zs. András 2004: Ombudsmanok Magyarországon: az országgyűlés biztosai és az alkotmány védelme. Budapest, Rejtjel Kiadó. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Tóth Csaba adjunktus 30

POLITIKAFORMÁLÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PEU Az előadások tematikája 1. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői közösségi érdekek (Bizottság, Parlament) 2. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői tagállami érdekek (Tanács, COREPER) 3. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői a nem-kormányzati érdekcsoportok 4. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői a gazdasági érdekképviseletek 5. A közös agrárpolitika aktuális kihívásai 6. Az egységes valuta működésének tapasztalatai 7. Az euro bevezetésének esélye Magyarországon 8. A kohéziós politika aktuális kérdései az Európai Unióban 9. Az európai kohéziós politika Magyarországon 10. Az Európai Unió energiapolitikája 11. Az Európai Unió külpolitikája 12. Versenyképesség vs. Jóléti modell az Európai Unióban 13. Az Európai Unió a keleti bővítés után 14. Az Európai Unió lehetséges határai 15. Félévzárás A Politikaformálás az Európai Unióban c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Marján Attila: Európa sorsa. Az öreg hölgy és a bika. HVG Könyvek, Budapest, 2007. Szlankó Bálint: Az elnök, a képviselő és a diplomata. Athaeneum, Budapest, 2007. Helen Wallace William Wallace Mark Pollack: Policy Making in the European Union. Oxford University Press, Oxford, 2005. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Arató Krisztina egyetemi docens 31