POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI

Átírás

1 POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI

2 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv a kötelező és alternatív kurzusok kategóriáit különbözteti meg. A kötelező kurzusok az évfolyam egészét érintő, egységesen kötelező tematika és követelményrendszer szerint egy vagy több félévben oktatott kurzusok. A képesítés megszerzéséhez valamennyi kötelező kurzus felvétele, hallgatása és követelményrendszerének teljesítése szükséges. A kötelező kurzusokat többnyire kötelező előadás formájában hirdeti meg az Intézet, illetve a tanszékek. Ha valamelyik kötelező kurzus keretében az előadásokon kívül szemináriumi (gyakorlati) foglalkozásokat is hirdetnek, a szemináriumi, gyakorlati foglalkozásokat rendszerint a kötelező kurzussal azonos félévben kell teljesíteni. (Ettől eltérést csak az Intézet engedélyezhet, illetőleg hirdethet meg). Az alternatív kurzusok a kötelező kurzusokhoz kapcsolódó, az intézeti kínálatból kiválasztandó, kötelezően teljesítendő órák. Az alternatív kurzusok a képesítési követelmények szempontjából kötelező kurzusként viselkednek, az alternativitást a hallgatónak az Intézet által a kötelező órakereten belül biztosított választási lehetősége adja. A politológia BA képzésen 1 hónap szakmai gyakorlat elvégzése kötelező. A hallgatók saját szervezés alapján a hatodik szemeszterben 1 hónap szakmai gyakorlatot vesznek fel és teljesítenek kötelező kurzusként, melyért kreditpontot kapnak. Miután kiválasztotta a szakmai gyakorlat teljesítésére befogadó munkahelyet, a hallgató az Intézetben beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhet a szakmai gyakorlatra. A szakmai gyakorlatot felügyelő tanár engedélye alapján regisztrációkor a hallgató felveszi az ETR-ben a szakmai gyakorlatot. A szorgalmi időszak végéig a hallgató köteles leadni a nyomtatványt, amelyben a szakmai gyakorlat vezetője igazolja és értékeli a hallgató munkáját. A leckekönyvbe a végső aláírást és az ötfokozatú gyakorlati jegyet a szakmai gyakorlatot felügyelő tanár jegyzi be. A szakmai gyakorlat tárgya elvileg bármilyen, a politológia főszakos képzés számára releváns témakör lehet, s bármely ennek megfelelő profilú intézményben mint fogadó szervezetben teljesíthető. ISMERETELLENŐRZÉSI FORMÁK A kurzuskategóriák az ismeretellenőrzési formák szerint is csoportosíthatók. Eszerint vannak záróvizsgatárgyak és kollokviumi kurzusok (ezek mindegyike a kötelező kurzusok körén belül), valamint egyéb ismeretellenőrzési formával lezárható kurzusok. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás és készség ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek a tanulmányai lezárásakor tanúságot kell tennie tudásáról, s arról, hogy tudását a gyakorlatban is alkalmazni tudja. A záróvizsga előfeltétele a szakdolgozat elkészítése. A szakdolgozatot a hallgató a záróvizsgától külön, bizottság előtt védi meg, melynek sikeres védéséért BA képzésen 10, MA képzésen 20 kreditpontot szerezhet. A záróvizsgát egyetemi oktatókból és külső szakemberekből álló bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga nem egyszerűen a vizsgák egyike, hanem különleges szerepe folytán a jelölt tudását, képességét alkalmasságát átfogóan értékelő lezáró aktus, mely a diploma elnyerésének feltétele. Ezt a különleges helyzetet jelzi az is, hogy a záróvizsga a vizsgák általános szabályai alól kiemelt, speciális komplex számonkérési forma, amely nem javítható, s halasztására, ismétlésére is csak erősen korlátozott keretek között van lehetőség (Id. HKR ). A diploma minősítése a záróvizsga és a szakdolgozat-védés eredményének átlagolásával történik. A kollokvium a kötelező kurzusok szokásos számonkérési formája, mely egy szemeszter során elsajátított tudásanyag ellenőrzésére irányul. Értékelése ötfokozatú jeggyel történik. Kollokviummal kell lezárni a záróvizsgák kurzusai között fel nem sorolt, kötelezően oktatott jogi és nem jogi kurzusokat. A vizsgáztatás módja lehet írásbeli vagy szóbeli. A sikertelen kollokvium és az utóvizsga, továbbá a kollokvium és a javítóvizsga között legalább két napnak el kell telnie, az újabb kollokviumot tehát a sikertelen vizsga napjától számított (legkorábban) harmadik munkanapon lehet letenni. Egyéb" ismeretellenőrzési forma az ötfokozatú gyakorlati jegy és az ugyancsak ötfokozatú jeggyel értékelhető beszámoló. Ismeretesek kurzusokhoz nem rendelt tanulmányi kötelezettségek, melyek értékelése ötfokozatú gyakorlati jegy (évfolyamdolgozat, szakdolgozat, szakmai gyakorlat). A vizsgák követelményét és a feltételeket a tanszékek teszik közzé. A vizsgaidőszak tervezésekor számításba kell venni az Intézet, illetve a tanszékek eltérő vizsgarendjét. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a tanszékvezetőkre bízza az általános kereteken belül a

3 vizsgafeltételek meghatározását. A vizsgaidőszakra vonatkozóan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a tanszékek által megadott vizsganapok (melyek számát a vizsgázókat befogadó vizsgalehetőségek másfélszeresében határozzák meg) szaporítására a tanszékek nem kötelesek. A tanszékek a HKR azon előírását, miszerint két javítási lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vizsga esetén, nem kötelesek új vizsganapok utólagos kitűzésével teljesíteni. Az a hallgató tehát, aki a vizsgaidőszak utolsó napjaiban kezdi meg a kurzus vizsgáit, és sikertelen vizsgát tesz, nem tarthat igényt új vizsganap megjelölésére. (Egyes tanszékek a vizsgaidőszak utolsó hetét eleve utó- és javító vizsganapokként határozzák meg, ebben az esetben e terminusokra első vizsgára jelentkezni nem lehet.) Az írásbeli vizsgát szervező tanszékek megkövetelik, hogy az első vizsgát mindenképpen írásban tegye le a hallgató. Aki ezt a szabályt nem veszi tekintetbe, könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy meg sem kezdte a stúdium vizsgáit, de már nincs további vizsgalehetősége. A vizsgaidőszakot hasznos úgy tervezni, hogy a vizsgák nagyobb részt az időszak első két harmadára essenek, s az utolsó harmadot a sikertelen vagy javítandó vizsgák pótlására, illetőleg javítására célszerű tartalékolni. A KURZUSOK PANELBE SOROLÁSA A kurzusok teljesítésének szempontjából a tanterv különbséget tesz alappanelhez, szakpanelhez, illetve általános panelhez tartozó kurzusok között. BA KÉPZÉS Az alappanelhez tartozó kurzusok a politikatudományi képzést megalapozó történeti, általános társadalomtudományi és politikatudományi kurzusok. Ezek felvétele és teljesítése nélkül a politikatudományi szakkurzusok felvétele nem lehetséges. Az alapozó kurzusok helye az első két szemeszter; a harmadik szemeszterbe történő regisztráció feltétele az alappanelhez tartozó kurzusok (a társadalomfilozófia 1-2., a közgazdaságtan 1-2., az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1-2., politikai szociológia, a politikatudomány alapjai 1-2., a magyar politika 1-2., a mai magyar társadalom 1-2., az alkotmányjog 1.) teljesítése. A szakpanelek a kurzusok jellege szerint tartalmazzák az összehasonlító és nemzetközi politikai, módszertan és empirikus politikai szociológiai, politikai eszmék és eszmetörténeti, politikai intézményekre vonatkozó stúdiumokat. A szakpanelekbe tartozó kurzusok felvételének feltétele az alappanel teljesítése; továbbá a jelzett szakpanelen belül meghatározott további előfeltételek teljesítése. A szakpanelekhez tartozó kurzusok fölvétele és teljesítése lépcsőzetesen történhet. A politológiai stúdiumok tanrendbe illesztése a politikatudományi képzés szerves egymásra épülésének elve alapján történt, felvételük tehát csak meghatározott sorrendben lehetséges. Az általános panelhez tartozó alternatív előadások külső előfeltétel nélkül felvehetők és bármikor teljesíthetők a képzési idő alatt. A tanszékek az alternatív előadások felvételét esetenként előképzettségi és teljesítési feltételekhez köthetik. MA KÉPZÉS Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök: - társadalomtudományi alapismeretek - szakmai törzsanyag - differenciált szakmai törzsanyag - intézet által kínált szabadon választható tárgyak - szabadon választható tárgyak A KÉPZÉS ALAPDOKUMENTUMAI A képzés alapdokumentumai a képesítési követelmények, a tanterv, a tanrend és az órarend. A képesítési követelmények a felsőoktatásban megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (KKK) szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet a következőkről rendelkezik: BA KÉPZÉS A politikatudományi alapképzés (BA) célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a 3

4 politikai szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikai részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikáció, szakmai érdekképviseletek, valamint nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismerettel fognak rendelkezni a képzés második ciklusban történő folytatásához. MA KÉPZÉS A mesterképzés célja olyan politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméleteket és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyagot. Az Elméleti-módszertani szakirányon végzettek megszerzett ismereteik birtokában alkalmassá válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására, ezt követően pedig az egyetemi-akadémiai szférában történő elhelyezkedésre, tudományos karrier befutására. A gyakorlati ismeretekre nagyobb súlyt helyező Magyar politikai intézményrendszer és közpolitika szakirányon végzettek az előbbieken túlmenően alkalmassá válnak arra, hogy a politikai intézményekben, nemzetközi szervezetekben vagy velük érintkező gazdasági-társadalmi szervezetekben döntéselőkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munkát végezzenek. MA KÉPZÉSEN KÜLÖNBÖZETI VIZSGAKÖTELEZETTSÉG A) A bemenethez a KKK 11. pontjában (A mesterképzésben való felvétel feltételei) megadott feltételek teljesítésével figyelembe vehető szakok: kommunikáció és médiatudomány; kulturális antropológia; szociológia; alkalmazott közgazdaságtan; gazdaságelemzés; közszolgálat; nemzetközi gazdálkodás; történelem; szabad bölcsészet; andragógia alapképzési szakokon, a bolognai folyamatnak megfelelő képzésben szerzett, minimum 3 éves BA diplomával, valamint a bolognai folyamatnak nem megfelelő, 5 éves (külföldi egyetemek esetén 4 vagy 5 éves) egyetemi tanulmányok befejezését igazoló diplomával. Továbbá osztatlan, egységes jogász mesterképzési szakon szerzett diplomával. Az e pontban felsorolt szakokon szerzett diploma esetében az ELTE ÁJK által előírt, a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból 18 kreditpont értékű felzárkóztató képzésben kell részt vennie a hallgatónak. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, összesen 6x3=18 kredit) B) A bemenethez megadott további feltételekkel elfogadott alapszakok: A KKK. 11. pontjában meghatározott kreditek teljesítésével vesszük figyelembe azokat az alap- és mesterfokozatot adó szakokon szerzett kreditpontokat és diplomákat, illetve a Felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakokon szerzett krediteket és diplomákat, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a az ELTE ÁJK kreditátviteli bizottsága elfogad. A felsorolt feltételek alapján felvételt nyert hallgatóknak 40 kreditpont értékű felzárkóztató oktatásban kell részt venni a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból, a rendes tanulmányi időszak keretében, az első két szemeszterben. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, Összehasonlító politológia, Pártok és pártrendszerek, Társadalomtudományi kutatási módszere, Közpolitika, 4x6 és 4x4, összesen 40 kreditpont értékben.) TANTERV, TANREND, ÓRAREND A képesítési követelményeket karra és szakra lebontó tanterveket az intézményi tanács (az egyetem szenátusa) hagyja jóvá, az egyes kurzusok keretében elsajátítandó ismereteket pedig a kurzusprogramok határozzák meg. A tanterv és a kurzusprogramok összeállításánál, a képesítési követelmények mellett, figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre. A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény maga állapítja meg. 4

5 A tanrend a tantervvel ellentétben kifejezetten hallgatói nézőpontból mutatja az évfolyamokra és félévekre bontott, tanterv szerinti tanulmányi és vizsgakötelezettségeket, továbbá segítséget kíván nyújtani a kurzusfelvételhez, a hallgató saját órarendjének kialakításához is. Az órarend az adott évfolyamon és félévben felveendő és a hallgató választása szerint a felvehető kurzusokból összeállított kurzusok, óraszámok együttese a foglalkozások helyének és időpontjának feltüntetésével. Az órarend összeállításában a hallgatónak viszonylagos szabadsága van. KURZUSFELVÉTEL, ÓRAREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kötelező és az alternatív kurzusokat a hálózati számítógépes rendszerben (Neptun) kell felvenni. A leckekönyvben a Tanulmányi Hivatal munkatársai rögzítik a felvett kurzusokat. Csak az számít érvényes kurzusfelvételnek, mely a leckekönyvben és az ETR-ben egyaránt szerepel. Kurzust fölvenni és teljesíteni csak abban az esetben lehet érvényesen, ha a kurzusfelvételi feltételeket már korábban teljesítették. Ha a meghatározott kurzusfelvételi feltételek hiánya ellenére (vagyis a kurzusfelvétel feltételeként meghatározott, korábban teljesítendő kurzus hallgatása és annak vizsgái nélkül) felvesz valaki egy kurzust, annak hallgatása, teljesítése, a lezáráskor letett esetlegesen eredményes vizsga is automatikusan érvénytelen, törlésre kerül. Ha a szemeszterben fölvett kurzust valaki valami okból nem teljesíti (akár mert nem szerez aláírást, akár mert nem tesz eleget a meghirdetett jelenléti követelményeknek, esetleg mert eredménytelen vizsgát tesz), a következő esztendőben kurzusismétlésre kötelezett. Kurzusismétlés esetén ismételten eleget kell tenni a kurzusra előírt teljes tanulmányi kötelezettségnek. A kurzusismétlés az Intézet, illetve a tanszékek által meghirdetett időpontban lehetséges. Egy kurzus teljesítésére a HKR a következő lehetőséget biztosítja: egy kurzus legfeljebb háromszor vehető fel és a kurzusfelvételek során összesen hat érdemjegyszerzési kísérlet áll a hallgató rendelkezésére. Amennyiben az említett lehetőséget (3 kurzusfelvétel - 6 elégtelen vizsga) bármelyikét kimeríti a hallgató, el kell bocsátani. Amíg a hallgató a kurzust nem teljesíti, a nem teljesített kurzusra épülő további panelkurzusok felvétele lehetetlen. Az első évfolyamon az alappanel elhelyezkedése nem vertikális, ezért teljesítése az első két szemeszterben kötelező. A harmadik szemeszterre történő regisztráció ugyan lehetséges abban az esetben is, ha az alappanelt valaki nem teljesítette, ekkor azonban csupán az általános panelhez tartozó alternatív előadások köréből kerülhet sor kurzusfelvételre. A harmadik szemesztertől kezdődően a kurzusismétlés nem akadályozza meg a hallgatót abban, hogy más, párhuzamos szakpanelt (melynek előfeltételeit teljesítette) tovább folytasson, illetve az általános panel kurzusait fölvegye. A kurzusfelvétel követelményeit az ajánlott tanrend megjegyzés" rovata is tartalmazza. A tanszékek a tanrendi megjegyzések mellett további előfeltételeket határozhatnak meg, azokat azonban a regisztráció előtt közzé kell tenni. Az ajánlott tanrendtől eltérő kurzusfelvétel esetén a hallgatónak kell gondoskodnia a felvett kurzusok összhangjáról. Az órarendet úgy kell megterveznie, hogy az ajánlott tanrend alapján, különféle szemeszterek számára meghirdetett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogathatók legyenek. KREDITELISMERTETÉS A másutt végzett tanulmányok kreditjeinek elismertetése esetén a hallgatók mentesülnek az ELTE ÁJK politológia szak tanrendjében szereplő adott kurzussal kapcsolatos tanulmányi kötelezettségek alól. A kreditelismerés feltételei: - csak azonos vagy egységes (egyetemi) képzésben teljesített tanulmányok ismerhetők el, - a helyettesítő kurzusnak tartalmilag legalább 75 %-ban azonosnak kell lennie az ELTE ÁJK tanrendjében szereplő kurzussal, - az ÁJK tanrendjében szereplő azon kurzust, amivel kapcsolatban kreditelismertetési kérelmet ad be a hallgató, fel kell venni az ETR-ben, - a kreditelismerésre irányuló kérelmet (mellékelve a leckekönyvmásolatot és az elismertetendő kurzus leírását) a kurzusfelvételi hét végéig az Intézet/Tanszék véleményezi, ezt követően a Tanulmányi Hivatalban az illetékes előadónál kell leadni az előbbiekben említett mellékletekkel együtt, - amennyiben a Kar Szakterületi Kreditátviteli Bizottsága elismeri a kreditet, akkor ez az ETR-ben rögzítésre kerül és a kérelmező mentesül az adott kurzusra vonatkozó vizsgakötelezettség alól, - a Bizottság a döntését a kérelem beadásának félévében, a szorgalmi időszak 13. hetéig meghozza. HATÁRIDŐK A tanrendben meghatározott határidők jelentős része nem módosítható, a feladat teljesítése nem halasztható. Miután többségük nem egyetlen napos feladatra vonatkozik, hanem egy hosszabb teljesítési periódus utolsó 5

6 terminusaként lettek meghatározva, következményük jogvesztő. Érdemes a határidők pontos betartására figyelni, mert azok elmulasztása szemeszter-halasztással, esetleg - ismétléssel is járhat. NYELVVIZSGA BA KÉPZÉS A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerint csak az a hallgató szerezhet oklevelet, aki egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. MA KÉPZÉS A mesterfokozat megszerzéséhez a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben foglalt képesítési és kimeneti követelmények értelmében két államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, amelyek közül az egyik az angol. A KÉPZÉSI IDŐ BA KÉPZÉS A 2006/2007. tanévtől indult BA képzésen a tanulmányi idő 6 szemeszter, azaz három tanév. A teljesítendő kreditek száma 180, ennyit kell a hallgatónak összegyűjteni a képzés során. A képesítési követelmény szerint a 6 félév alatt legkevesebb 1800 tanórát kell a hallgatónak teljesítenie. MA KÉPZÉS A 2009/2010. tanévtől induló MA képzésen a tanulmányi időt 4 szemeszterben, azaz két évben határozta meg az Oktatási Minisztérium. Ez idő alatt 120 kreditpontot lehet és kell összegyűjteni. A képesítési követelményrendszer szerint 4 félév alatt legkevesebb 1200 tanórát kell a hallgatónak teljesítenie. A félév (szemeszter) 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze (a vizsgaidőszak jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 7 hét). A panelrendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva a 4 szemeszteres képzés értelemszerűen meghosszabbodhat. A kurzusfelvételnél és a képzési követelmények teljesítésének megtervezésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ajánlott tanrendtől történő eltérés meghosszabbíthatja a tanulmányi időt. Az előadások, szemináriumok és gyakorlatok, órarend szerint hétfőtől péntekig, túlnyomórészt a délelőtti és koradélutáni órákban zajlanak, alternatív előadások egy részét késő délutáni, illetve esti időpontokra hirdeti meg az Intézet. Az oktatás két épületben folyik: az Egyetem tér 1-3. sz. alatti főépületben ( A épület) és a Kecskeméti u sz. alatti oktatási épületben ( B épület). A tanulmányok megtervezéséhez feltétlenül ajánljuk a hatályos ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet Hallgatói Követelményrendszerének HKR elolvasását, javasolt változásainak figyelemmel kísérését a későbbiekben is (elérhető a kar honlapján: SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat leadásának határideje BA és MA képzésen egyaránt május 6. A szakdolgozat határidőre történő leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat védésére a záróvizsgát megelőzően, külön időpontban kerül sor bizottság előtt, melynek a konzulens tanár is tagja. ZÁRÓVIZSGA A képzés során teljesítendő összes vizsga eredményes letétele és az összes aláírás megszerzése előfeltételét képezi az abszolutórium kiállításának. A hallgatók komplex záróvizsgát tesznek. A záróvizsgára jelentkezési határideje: az adott szemeszter regisztrációs hete. A jelentkezés módja: a ELTE ÁJK honlapjáról kinyomtatott jelentkezési lap kitöltése és leadása a Tanulmányi Osztályon. Főkurzusok abszolválása, az alternatív kurzusok teljesítése és a sikeres szakdolgozatvédés a záróvizsgára bocsátás feltétele. A záróvizsgára jelentkezőket legfeljebb 12 fős csoportokba kell beosztani. Elégtelen érdemjegy esetén egy alkalom áll a hallgató rendelkezésére az adott záróvizsga-időszakban az utóvizsga letételére. 6

7 Politikatudományi Intézet elérhetőségei: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. III. em , III. em. 322., 325. III. em Tel./Fax: , , /2755, 3062, 2638 Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Intézeti félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig péntek Intézeti előadók: Nyikosné Farkas Gabriella, Wohner Rudolfné 7

8 POLITIKATUDOMÁNYI MA SZAK (PM1) 8

9 Általános tájékoztató ÁJK és TáTK SZAKIRÁNYOK A Politikatudományi MA képzésben, amely alapvetően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képzése, a két Kar közötti megállapodás alapján közreműködőként részt vesz az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) is akként, hogy az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet által meghirdetett I. és II. szakirány mellett az ELTE TáTK a politikatudományi mesterszak hallgatói számára meghirdet további két szakirányt (111. és IV. szakirány). A viszonylag alacsony hallgatói létszámra tekintettel a két Kar ez idő szerint csak egy-egy szakirányt hirdet meg. Az első szemeszter végén minden hallgató - elsősorban egyéni választásától, másodsorban azonban a létszámkeretektől függően besorolást nyer az ÁJK ill. a TáTK által meghirdetett szakirányok egyikébe. A szakirányba sorolástól függetlenül mindkét Kar kölcsönösen elismeri az első szemeszterben a másik karon teljesített fakultatív kurzusokat (legfeljebb két ilyen kurzust). A szakirányválasztás a következőképpen történik. Az ÁJK a TáTK-val egyetértésben legkésőbb szeptember 30-ig tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy a két kar mely szakirányokat indítja az adott évfolyam számára. A hallgatók legkésőbb december 15-ig kötelesek jelentkezni az egyes szakirányokra akként, hogy az ÁJK Tanulmányi Hivatal illetékes előadójával írásban közlik, hogy milyen egyéni preferencia sorrendben kívánnak szakirányt választani. A szakirány-felelősök a szakirányra történő felvételhez preferenciákat jelölhetnek meg. A szakirányi preferenciákat (pl. egy vagy több nyelv ismerete) a szakirány meghirdetésekor közölni kell. A képzésért felelős oktató által felkért, az ÁJK, a TáTK és az ÁJK HÖK egy-egy képviselőjéből álló ad hoc operatív bizottság legkésőbb január 15-ig előzetesen áttekinti, hogy mely szakirányokra milyen arányban jelentkeztek a hallgatók, figyelemmel arra, hogy az egyes szakirányokra való felvételt illetően esetlegesen meghatározott szakirányi preferenciáknak az oda jelentkezők megfelelnek-e. Ennek alapján az ad hoc bizottság megállapítja az egyes szakirányokra felvehető hallgatók előzetes névsorát. A szakirányokba sorolandó hallgatók névsorainak véglegesítésére tavaszi szemeszter elején (legkésőbb a kurzusfelvételi időszak vége előtt két nappal) kerül sor, amikor is az ÁJK oktatási dékánhelyettese az ÁJK Tanulmányi Hivatalának közreműködésével az előzetes névsorokat a szakirányra jelentkezett hallgatók friss tanulmányi eredményének (kreditindex) alapján véglegesíti akként, hogy valamennyi szakirányba azonos létszámú hallgató kerüljön. Túljelentkezés esetén az ETR-ben rendelkezésre álló tanulmányi átlageredmény szerinti rangsorhely szerint hátrább álló hallgatók már nem kerülnek be az általuk első helyen választott szakirányba. Az ÁJK oktatási dékánhelyettese a szakirányba sorolásról az érintett hallgatókat haladéktalanul tájékoztatja annak érdekében, hogy a kurzusfelvételi időszak további részében besorolásuknak megfelelően tudjanak kurzusokat felvenni. A szakirányba való besorolás az érintett hallgatókkal való közléssel azonnal hatályba lép. Az MA képzésben résztvevő hallgató köteles szakirányt választani. Két szakirányt egy időben, párhuzamosan felvenni nem lehet. A szakirányra - az adott évben megállapított létszámon felül - beiratkozhatnak azok a hallgatók is, akik a szakirányra a korábbi tanévben már felvételt nyertek, de a szakirányú képzésben évhalasztás, betegség, külföldi tanulmányok, vagy más indokolt körülmények miatt a szakirányú képzésen tanulmányaikat elhalasztották. Az esetlegesen felmerülő kérdéseket illetően az ELTE ÁJK Tanulmányi Hivatala ad megkeresés esetén hivatalos tájékoztatást. TUDNIVALÓK A MÁSODÉVES MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. A szakdolgozati témaválasztás. A szakdolgozati témaválasztás történhet 1) a szakmai alapozó és törzsanyagból választható témákból, 2) az ÁJK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból, 3) a TáTK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból. Szakirányú témát csak az adott szakirány hallgatói választhatnak. A szakmai alapozó és törzsanyagból valamennyi hallgató választhat témát, de a TáTK szakirányos hallgatók esetében az ilyen témaválasztáshoz a TáTK szakfelelős eseti, előzetes és írásbeli hozzájárulása szükséges. 9

10 AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen (PM1) (2011 szeptemberétől beiratkozottaknak) Első szemeszter Kurzus For óra/h Kr Ismeretellenőrzés Kurzus kódja ma ét edit PM1-PGT A politikai gondolkodástörténet köt. ea. 2 3 Kollokvium paradigmái Magyarországon PM1- Magyar politika a köt. ea. 2 3 Kollokvium MP rendszerváltás után PM1- Globalizáció és fejlődés köt.ea 2 3 Kollokvium GF PM1-PT Politikai tudáselméletek köt.ea 2 2 kollokvium PM1- Magyar politikai köt. ea. 2 3 Kollokvium MPR rendszer PM1- Társadalomelmélet köt. ea. 2 3 Kollokvium TE PM1- Politikai filozófia - köt. ea. 2 2 Kollokvium PFA alapkategóriák PM1- Egy kötelezően köt. ea. 2 2 Kollokvium KVJ1. választandó jogi tárgy 1. PM1- Politikai szocializáció köt. ea. 2 2 Kollokvium PSz Pártbázisok - Kormányzás PM1- Helyi társadalom, köt. ea. 2 3 Kollokvium HTR PM1- ISzV1. régiók Az Intézet által felkínált szabadon választható tárgy 1. Gyak. 2 3 Gyak. Jegy (5) tanterv szerinti optimális óra és kreditszám Előfeltétel 1-4. szemeszterben teljesíthető 10

11 Második szemeszter Kurzus For óra/h Kre Ismeretellenőrzés Kurzus kódja ma ét dit Előfeltétel PM1-ABIR Alkotmánybíráskodás köt. ea. 2 3 Kollokvium TE PM1- Társadalmi mozgalmak köt. ea. 2 2 Kollokvium KE TMT és tiltakozás PM1- Demokrácia- és köt. ea. 2 3 Kollokvium PGT DPE1. politikaelmélet 1. PM1- KE Kisebbségpolitika, etnikumok köt. ea. 2 3 Kollokvium HTR PM1- KKEPR Kelet-közép-európai politikai rendszerek köt. ea. 2 2 Kollokvium Párhuzamos feltétel: EUI. PM1- Egy kötelezően köt.ea 2 2 Kollokvium KVJ1 KVJ2 választandó jogi tárgy 2. PM1- DKE A demokratikus konszolidáció elmélete köt.e a 2 3 kollokviu m Párhuzamos feltétel: KKEPR PM1- EMK PM1- EUI PM1- PPR PM1- ISzV2. PM1- SzV1. és gyakorlata Empirikus módszertan komplex elemzések Az európai integráció története Pártok és pártrendszerek Az Intézet által felkínált szabadon választható tárgy 2. Szabadon választható tárgy 1. köt. ea. köt. ea. köt. ea. Gyak. Gyak. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám Gyak. jegy (5) PSz 2 3 Kollokvium Párhuzamos feltétel: DKE 2 2 Kollokvium PM MA PPR különbözeti 2 3 Gyak Jegy (5) szemeszterben 2 3 Gyak. Jegy (5) teljesíthető 1-4. szemeszterben teljesíthető 11

12 MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Harmadik szemeszter Kurzus For óra/ Kre Ismeretellenőrzés Kurzus kódja ma hét dit Előfeltétel PM1- Empirikus gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) EMK EPMA módszertan: Adatelemzés PM1- Szakpolitikák 1. köt. ea. 2 2 Kollokvium MPR SzP1. PM1- A közpolitika köt.ea 2 2 Kollokvium GF KF1 folyamata 1. PM1- Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium DPE1. PK1 kommunikáció1 PM1-PP Politikai pártok köt. ea. 2 3 Kollokvium PPR PM1- Belpolitikai elemző gyak. 2 3 Gyak.jegy (5) PPR BEK PM1- AHI PM1- PFEU PM1- KPE PM1- ISzV3. PM1- SzV2. kurzus Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei Politikaformálás az EU-ban Külpolitikai elemzések Az Intézet által felkínált szabadon választható tárgy 3. Szabadon választható tárgy 2. köt. ea. 2 3 Kollokvium ABIR köt. ea. 2 3 Kollokvium EUI gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) NT alt. ea. 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4 szemeszterben teljesíthető alt. ea 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- SzakSz1. Szakszeminárium 1. gyak. 2 - Aláírás SzP1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám

13 MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Negyedik szemeszter Kurzus For óra/ Kre Ismeretellenőrzés Kurzus kódja ma hét dit Előfeltétel PM1- Szakpolitikák 2. köt. ea. 2 2 Kollokvium SzP1. SzP2. PM1- A közpolitika köt.ea 2 2 Kollokvium KF1 KF2 folyamata 2 PM1- Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium PK1 PK2 kommunikáció2 PM1- ISzV4. Az Intézet által felkínált szabadon alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) 1-4. szemeszterben PM1- SzV3. választható tárgy 4. Szabadon választható tárgy 3. alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) teljesíthető 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- Szakszeminárium 2. gyak. 2 - Aláírás SzakSz1. SzakSz2. PM1- SzV Szakdolgozat védése köt. gyak Gyak. jegy (5) Itt teljesíthető SzakSz1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám 12 31

14 KÖTELEZŐ KURZUSOK 14

15 Politikatudomány MA képzés I. évfolyam Kötelező előadások HÉTFŐ Empirikus módszertan komplex elemzések Sugatagi Gábor Info Lab. 1. PM1:EMK Az európai integráció története Arató Krisztina B/II. terem PM1:EUI Kisebbségpolitika, etnikumok Pesti Sándor I.terem PM1:KÁP KEDD Kelet-közép-európai politikai rendszerek Navracsics Tibor VIII. terem PM1:KKEPR SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Alkotmánybíráskodás Mezei Andrea II. terem PM1:ABIR A demokratikus konszolidáció elmélete és gyakorlata Bíró Gáspár B/II. terem PM1:DKE Demokrácia- és politikaelmélet G. Fodor Gábor Mándi Tibor V. terem PM1:DPE Társadalmi mozgalmak és tiltakozás Szabó Máté B/8. gyakorló PM1:TMT TáTK részére fenntartott nap Pártok és pártrendszerek Tóth Csaba Mándi Tibor B/15. gyakorló PM1:PPR

16 HÉTFŐ Politikatudomány MA képzés II. évfolyam Kötelező előadások A közpolitika folyamata 2. Boda Zsolt B/8. gyakorló (PM1: KF2] Politikai kommunikáció 2. Kiss Balázs B/14. gyakorló [PM1: PK2] SZERDA KEDD Szakpolitikák Pesti Sándor V. terem PM1:SZP2 PÉNTEK CSÜTÖRTÖK 16

17 A MÁSODIK SZEMESZTER OKTATÁSI PROGRAMJA ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-ABIR Az előadások tematikája 1. Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása. 2. Az alkotmánybíráskodás típusai. 3. A centralizált és a decentralizált alkotmánybíráskodás. 4. Nemzetközi kitekintés az alkotmánybíráskodásra; jellemző funkciók és eljárások. 5. A magyar alkotmánybíráskodás kialakulása, előzmények, történeti áttekintés. 6. A magyar alkotmánybíráskodás feladata, hatásköre, és ezek változásai A magyar alkotmánybíráskodás feladata, hatásköre, és ezek változásai A magyar Alkotmánybíróság szervezete és döntéshozatali eljárása január 1. előtt. 9. A magyar Alkotmánybíróság szervezete és döntéshozatali eljárása január 1. után. 10. Tovább él-e az Alkotmánybíróság esetjoga? A január 1-je előtti és utáni AB határozatok egymáshoz való viszonya. AB határozatok értelmezésének módszere, határozat közös feldolgozása. (A főbb témakörök az előadáson lesznek megjelölve.) 11. A magyar Alkotmánybíróság esetjoga. Konkrét AB határozatok feldolgozása A magyar Alkotmánybíróság esetjoga. Konkrét AB határozatok feldolgozása A magyar Alkotmánybíróság esetjoga. Konkrét AB határozatok feldolgozása A magyar Alkotmánybíróság esetjoga. Konkrét AB határozatok feldolgozása. 4. Tananyag és a vizsga anyaga Az Alkotmánybíráskodás c. kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Alkotmánytan I. Szerk.: Kukorelli István, Osiris Kiadó, Budapest, (Alkotmánybíróság című fejezet) Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon, Osiris Kiadó, Budapest, old. Összehasonlító alkotmányjog. Szerk.: Tóth Judit Legény Krisztián, Complex kiadó, Budapest, Az alkotmánybíráskodásra vonatkozó részek Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény és évi XXXII. törvény Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1/2012. (I. 3.) Tü. határozat A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Mezei Andrea mb. előadó

18 DEMOKRÁCIA- ÉS POLITIKAELMÉLET 1. Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-DPE1. Az előadások tematikája 1. Tantervi tájékoztató 2. A politikaelmélet tárgya és irányai, a demokráciaelméletek helye a politikaelméletben és politikatudományban 3. A politika(i) fogalma és a politikai tudás 4. Politikai hatalom, autoritás, legitimitás 5. Politikai vezetés, kormányzás, állam 6. Szuverenitás, a nemzeti és a szupranacionális 7. Jog, rend és igazságosság 8. Jogok, politikai kötelezettség és állampolgárság 9. Demokratikus és nem-demokratikus rezsimek (a mérsékelt állam koncepcionális alternatívái: abszolutizmus, autoritarizmus, totalitarizmus, anarchia; demokrácia és zsarnokság) 10. Demokrácia, képviselet, közérdek 11. Demokráciaelméleti problémák: közvetlen illetve képviseleti demokrácia; horizontálisvertikális demokrácia 12. Demokráciaelméletek I.: a participativ-radikális; a kompetitiv-elitista demokrácia 13. Demokráciaelméletek II.: a társadalmi demokrácia; a deliberatív demokrácia 14. Demokráciaelméletek III.: a vezérdemokrácia elmélete Konzultáció Tananyag és a vizsga anyaga A Demokrácia- és politikaelmélet I. c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Heywood, Andrew: Political Theory. An Introduction. Palgrave, p. Cunningham, Frank: Theories of Democracy. A Critical Introduction. London, Routledge, 2002 (kijelölt fejezetei). Körösényi András: Vezér és demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok. Budapest, L Harmattan, (kijelölt fejezetei). Sartori, Giovanni: Demokrácia. Budapest, Osiris Kiadó, p. A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. G. Fodor Gábor adjunktus Dr. Mándi Tibor tanársegéd 18

19 A DEMOKRATIKUS KONSZOLIDÁCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-DKE Az előadások tematikája: 1. Miért jó a demokrácia? 2. Kapitalizmus, szocializmus és demokrácia 3. Szerves és irányított demokratizálódás 4. A volt tengelyhatalmak demokratizálása 1945 után 5. A dekolonizáció ellentmondásai 6. Latin-Amerika és a demokratizálódás 1945 után 7. A kelet-európai átmenet ( ) 8. A harmadik hullám, mint elméleti keret 9. A nemzetközi szervezetek szerepe 10. A civil társadalom és a demokratizálódás 11. A demokratizálódást támogató német alapítványok 12. A demokratizálódást támogató nagy amerikai alapítványok 13. A liberális demokrácia helyzete a 21. század elején 14. Tekintélyelvű rendszerek a 21. század elején 15. Konzultáció Tananyag és a vizsga anyaga A demokratikus konszolidáció elmélete és gyakorlata. c. kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Válogatott irodalom SCHUMPETER, JOSEPH A. (1987): Capitalism, Socialism, and Democracy. London, Unwin {1943} DUNN, JOHN SZERK. (1995): A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr. E. 508-Kr.u Budapest, Akadémiai Kiadó DUNN, JOHN (2005): Setting the People Free. The Story of Democracy. London, Atlantic Books WHITEHEAD, LAURENCE (2001): Demokratizálódás. Elmélet és tapasztalat. Budapest, XXI. Századi Intézet POTTER D. - GOLDBLATT D.- KILOH, M. LEWIS, P. EDS. (1997): Democratization. Malden, Blackwell Publ. HUNTINGTON, SAMUEL P. (1991) : The Third Wave. Democratization in the Late Twentieth Century. Norman and London, University of Oklahoma Press, 1991 BROOKER, PAUL (2009): Non-Democratic Regimes. New York, Palgrave Macmillan 19

20 Egyéb források Friedrich Ebert Stiftung ( Friedrich Naumann Stiftung ( Hanns-Seidel Stiftung ( Konrad Adenauer Stiftung ( National Endowment for Democracy ( National Democratic Institute ( International Republican Institute ( A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Bíró Gáspár egyetemi tanár 20

21 EMPIRIKUS MÓDSZERTAN KOMPLEX ELEMZÉSEK Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-EMK Az előadások tematikája 1. A sokváltozós elemzések alapjai: exploratív és konfirmatív módszerek, látens és manifeszt változók 2. Látens változók extrakciója skálamegbízhatósági teszttel 3. Látens változók extrakciója főkomponenselemzéssel 4. Sokdimenziós skálázás (MDS) 5. Korrespondencia-elemzés 6. Hiererchikus klaszeterezési eljárások 7. Nem-hiererchikus klaszterelemzés 8. Szóráselemzés 9. Regresszióelemzés 10. Regresszióelemzés kategoriális független változókkal 11. Logisztikus regresszió 12. Diszkriminancia-elemzés 13. Loglineáris modellek 14. GLM-modellek Tananyag és a vizsga anyaga Az Empirikus módszertan komplex elemzések c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Székelyi, M. - Barna, I. 2002: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalom kutatók számára. Budapest, Typotex A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Sugatagi Gábor adjunktus 21

22 KISEBBSÉGPOLITIKA, ETNIKUMOK első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-KE Az előadások tematikája 1. Az etnikai kisebbség fogalma: definíciós kísérletek a politológiában és a jogban. 2. Az etnikai kisebbségek lehetséges tipológiái. 3. A kisebbségi jogok tipológiája: politikai jogok-kulturális jogok; egyéni jogok-kollektív jogok. 4. A kisebbségi jogok lehetséges garanciái. 5. Az önrendelkezés problematikája. 6. A pozitív diszkrimináció kérdése. 7. A globalizáció és az uniós integráció hatása az etnikumközi viszonyokra. 8. Nemzetközi kisebbségvédelem 1945-től napjainkig Nemzetközi kisebbségvédelem 1945-től napjainkig A magyar kormányok nemzetpolitikája 1990 után A magyar kormányok nemzetpolitikája 1990 után A határon túli magyar kisebbségek helyzete, jogállása 1990 után - Erdély 13. A határon túli magyar kisebbségek helyzete, jogállása 1990 után - Felvidék 14. A határon túli magyar kisebbségek helyzete, jogállása 1990 után Vajdaság, Kárpátalja. 15. Konzultáció. Tananyag és a vizsga anyaga A Kisebbségpolitika, etnikumok c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Nemzeti kisebbségek Szöveggyűjtemény (Szerk.: Kántor Zoltán - Majtényi Balázs), Budapest, Rejtjel Kiadó. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens 22

23 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-EUI Az előadások tematikája 1. Bevezetés, a kurzus előkészítése 2. Az európai integráció történetének áttekintése: a gazdasági integráció dinamikája 3. Az európai integráció történetének áttekintése: a politikai integráció dinamikája 4. Az Európai Unió gazdasági kihívásai a 2000-es években 5. Az Európai Unió politikai kihívásai a 2000-es években 6. Párhuzamos integrációk a világgazdaságban: az amerikai kontinens 7. Párhuzamos integrációk a világgazdaságban: Ázsia 8. Párhuzamos integrációk a világgazdaságban: a Közel-Kelet 9. Az európai integrációs folyamat elméleti értelmezései: klasszikus elméletek (föderalizmus, neofunkcionalizmus, kormányközi elméletek) 10. Az európai integrációs folyamat elméleti értelmezései: a többszintű kormányzás elmélete 11. Az európai integrációs folyamat elméleti értelmezései: intézményelvű megközelítések 12. Magyarország és az Európai Unió: a csatlakozási folyamat kritikai elemzése 13. Magyarország és az Európai Unió: a magyar kormányzati intézmények europanizálódása 14. Magyarország és az Európai Unió: a gazdasági integráció helyzete 15. Összegzés, a kurzus lezárása Tananyag és a vizsga anyaga Az európai integráció története c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Ágh Attila: Magyarország az Európai Unióban. Az aktív Európa-politika kezdetei. BKF Tankönyvek, Századvég, Budapest, Kiss Éva: Az Európai Unió a XXI. század elején. Akadémia, Budapest, Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció. Osiris, Budapest, A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Arató Krisztina egyetemi docens 23

24 KELET-KÖZÉP-EURÓPAI POLITIKAI RENDSZEREK Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-KKEPR Az előadások tematikája 1. A kelet- és közép-európai régió a történelemben 2. A közép-európai és a kelet-európai térség fejlődésének eltérő vonásai 3. Közös örökség: kelet-európai szocializmusok 4. Demokratikus átmenetek a visegrádi országokban 5. A Szovjetunió széthullása és a balti államok függetlensége 6. Demokratikus átmenetek a balkáni országokban 7. Jugoszlávia széthullása 8. A lengyel politikai rendszer 9. A cseh és a szlovák politikai rendszer 10. A balti államok politikai rendszere 11. Románia és Bulgária politikai rendszere 12. Jugoszláv utódállamok I.: Horvátország, Szlovénia 13. Jugoszláv utódállamok II: Szerbia és Montenegró 14. Az európai integráció és a kelet-közép-európai régió 15. Összefoglalás Tananyag és a vizsga anyaga A Kelet-közép-európai politikai rendszerek c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Kardos József-Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Navracsics Tibor egyetemi docens

25 PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PPR Az előadások tematikája 1. 1, Bevezetés, követelmények ismertetése 2. A pártok és pártrendszerek tanulmányozásának módszertani alapjai 3. A pártok szervezete 4. A választói viselkedés modelljei 5. Baloldal és jobboldal, törésvonalak 6. Politikai családok 7. Pártpolitika és kormánypolitika 8. Koalíciós elméletek 9. A pártok és pártrendszerek területi dimenziói 10. A pártrendszerek regionális típusai: angolszász országok 11. A pártrendszerek regionális típusai: Nyugat-Európa 12. A pártrendszerek regionális típusai: Kelet-Közép-Európa 13. Kortárs egypártrendszerek és kvázi egypártrendszerek 14. Versengő és félig versengő többpártrendszerek az Európán kívüli világban 15. Konzultációs Tananyag és a vizsga anyaga A Pártok és pártrendszerek c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Budge, Ian Laver, Michael J. (1992): Party Policy and Government Coalitions. London, McMillan (kijelölt fejezetek) Enyedi Zsolt Körösényi András: (2001) Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó Lane, Jan-Erik Ersson, Svante O. (1999): Politics and Society in Western Europe. London, Sage. (kijelölt fejezetek) Kardos József Simándi Irén (szerk.): (2002) Európai politikai rendszerek, Budapest, Osiris Kiadó, (kijelölt fejezetek) Tóka Gábor Bátory Ágnes (2006): A évi európai parlamenti választások, Budapest, Századvég Kiadó Valamint az előadáson elhangzott további irodalmak. A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Tóth Csaba tanársegéd Dr. Mándi Tibor tanársegéd 25

26 TÁRSADALMI MOZGALMAK ÉS TILTAKOZÁS Második szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-TMT Az előadások tematikája 1. 1 Elmélet és módszertan 2. 2.Demokrácia és diktatúra mint keretek 3. Modern és posztmodern 4. Nyilvánosság, média, diskurzus 5. Szerveződési formák, hálózatok 6. Tipológiák 7. Civil társadalom és állam 8. Globális, európai és lokális civil társadalom 9. Mozgalmi és tiltakozási ciklusok A magyar civil társadalom és tiltakozási kultúra Tananyag és a vizsga anyaga A Társadalmi mozgalmak és tiltakozás c. Kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Szabó Máté: Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás történeti-összehasonlító perspektívában. Rejtjel Kiadó, Budapest, Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom. Századvég Kiadó, Budapest, Szabó Máté: A tiltakozás kultúrája Magyarországon. Rejtjel Kiadó, Budapest, Szabó Máté (szerk.): Civil társadalom: elmélet és gyakorlat, Rejtjel Kiadó, Budapest, A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Szabó Máté egyetemi tanár 26

27 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ JOGI TÁRGYAK I. ÉVFOLYAM (2. SZEMESZTER) KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ JOGI TÁRGY 2. (PM-KVJ) Kurzus Kurzusfelelős Időpont Terem Alkotmányjog 1. Dezső Márta PM:KVJ:AJ(1) Jogszociológia 2. PM:KVJ:JSZ(2) Közigazgatási jog 1. PM:KVJ:KIG(1) Magyar jogtörténet PM:KVJ:MÁJT(2) Nemzetközi jog 2. PM:KVJ:NJ(2) Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 2. PM:KVJ:EAP(2) Fleck Zoltán Fazekas Marianna Mezey Barna Kardos Gábor Mezey Barna 27

28 A NEGYEDIK SZEMESZTER OKTATÁSI PROGRAMJA SZAKPOLITIKÁK Negyedik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM0- SZP1 Az előadások tematikája 1. 1.Oktatáspolitika I. 2. Oktatáspolitika II. 3. Oktatáspolitika III. 4. Egészségpolitika I. 5. Egészségpolitika II. 6. Egészségpolitika III. 7. Agrárpolitika I Agrárpolitika II. 9. Agrárpolitika III. 10. Kül- és nemzetpolitika I. 11. Kül- és nemzetpolitika II Kül- és nemzetpolitika III Védelempolitika I. 14. Védelempolitika II. 15. Konzultáció Tananyag és a vizsga anyaga A Szakpolitikák c. kurzus tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon (Szerk.: Pesti Sándor) Rejtjel Kiadó, Budapest A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habilitált egyetemi docens Előadó: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens 28

29 A KÖZPOLITIKA FOLYAMATA 2 leckekönyvi rövidítés: negyedik szemeszter Az előadások tematikája 1. Bevezetés: a korábbi témák áttekintése. 2. Döntéselőkészítés: a közpolitikai tudás kérdése 3. Döntéselkészítés: a közpolitika elemzés módszerei. 4. Döntéselőkészítés: az érdekegyeztetés. 5. Döntéselőkészítés: a társadalmi részvétel. 6. A megvalósítás elméleti kérdései: bürokrácia- és szervezetelméletek. 7. A közigazatási kultúra. 8. Bizalom, legitimitás és megvalósítás 9. A közpolitikai eredményesség értelmezése. 10. Megvalósítási eljárások: a top-down és a bottom-up megközelítés. A governance. 11. A közpolitikai kudarcok. 12. A New Public Management. 13. A közpolitikák értékelésének módszerei. 14. Összefoglalás. Tananyag és a vizsga anyaga A közpolitika folyamata c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Gajduschek György Hajnal György: Közpolitika (HVG Kiadó, Budapest, 2010), o. Hajnal György (2009): Újszerű kudarcmechanizmusok a magyar közpolitika világában. Politikatudományi Szemle XVIII/4. szám, o. Gajduschek György (2009): Governance, policy networks - informális politikai szereplők a döntéshozatalban. Politikatudományi Szemle XVIII/2. szám, o. Ajánlott irodalom: Gulyás Gyula Jenei György: Összehasonlító közpolitika (AULA, Budapest, 2003) Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Boda Zsolt adjunktus 29

30 POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ 2 leckekönyvi rövidítés: negyedik szemeszter PM1-PK2. Az előadások tematikája 1. Európai nyilvánosság 2. Válságkommunikáció 3. Kormányzati kommunikáció 4. Állampolgári kommunikáció 5. A választási kampányok a történelemben 6. Választási kampányok stratégiai kérdései 7. Választási kampányok taktikai kérdései és eszközei 8. Náci kommunikáció Németországban 1945 előtt 9. Politikai kommunikáció az Egyesült Államokban 10. Politikai kommunikáció Magyarországon 1990 előtt 11. Politikai kommunikáció Magyarországon Politikai kommunikáció Magyarországon Politikai kommunikáció Magyarországon 2010-től 14. A politikai kommunikáció etikai kérdései 15. Politikai kommunikáció és politikatudomány Tananyag és a vizsga anyaga A Politikai kommunikáció c. tantárgy tananyagát és egyben vizsgaanyagát képezik az előadásokon elhangzottak továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok. Kötelező irodalom Az első alkalommal megjelölt irodalmak. A kurzust oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Kiss Balázs egyetemi docens 30