POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
|
|
- Fanni Gulyás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
2 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv a kötelező és alternatív kurzusok kategóriáit különbözteti meg. A kötelező kurzusok az évfolyam egészét érintő, egységesen kötelező tematika és követelményrendszer szerint egy vagy több félévben oktatott kurzusok. A képesítés megszerzéséhez valamennyi kötelező kurzus felvétele, hallgatása és követelményrendszerének teljesítése szükséges. A kötelező kurzusokat többnyire kötelező előadás formájában hirdeti meg az Intézet, illetve a tanszékek. Ha valamelyik kötelező kurzus keretében az előadásokon kívül szemináriumi (gyakorlati) foglalkozásokat is hirdetnek, a szemináriumi, gyakorlati foglalkozásokat rendszerint a kötelező kurzussal azonos félévben kell teljesíteni. (Ettől eltérést csak az Intézet engedélyezhet, illetőleg hirdethet meg). Az alternatív kurzusok a kötelező kurzusokhoz kapcsolódó, az intézeti kínálatból kiválasztandó, kötelezően teljesítendő órák. Az alternatív kurzusok a képesítési követelmények szempontjából kötelező kurzusként viselkednek, az alternativitást a hallgatónak az Intézet által a kötelező órakereten belül biztosított választási lehetősége adja. A politológia BA képzésen 1 hónap szakmai gyakorlat elvégzése kötelező. A hallgatók saját szervezés alapján a hatodik szemeszterben 1 hónap szakmai gyakorlatot vesznek fel és teljesítenek kötelező kurzusként, melyért kreditpontot kapnak. Miután kiválasztotta a szakmai gyakorlat teljesítésére befogadó munkahelyet, a hallgató az Intézetben beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhet a szakmai gyakorlatra. A szakmai gyakorlatot felügyelő tanár engedélye alapján regisztrációkor a hallgató felveszi az ETR-ben a szakmai gyakorlatot. A szorgalmi időszak végéig a hallgató köteles leadni a nyomtatványt, amelyben a szakmai gyakorlat vezetője igazolja és értékeli a hallgató munkáját. A leckekönyvbe a végső aláírást és az ötfokozatú gyakorlati jegyet a szakmai gyakorlatot felügyelő tanár jegyzi be. A szakmai gyakorlat tárgya elvileg bármilyen, a politológia főszakos képzés számára releváns témakör lehet, s bármely ennek megfelelő profilú intézményben, mint fogadó szervezetben teljesíthető. ISMERETELLENŐRZÉSI FORMÁK A kurzuskategóriák az ismeretellenőrzési formák szerint is csoportosíthatók. Eszerint vannak záróvizsgatárgyak és kollokviumi kurzusok (ezek mindegyike a kötelező kurzusok körén belül), valamint egyéb ismeretellenőrzési formával lezárható kurzusok. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás és készség ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek a tanulmányai lezárásakor tanúságot kell tennie tudásáról, s arról, hogy tudását a gyakorlatban is alkalmazni tudja. A záróvizsga előfeltétele a szakdolgozat elkészítése. A szakdolgozatot a hallgató bizottság előtt védi meg, melynek sikeres védéséért BA képzésen 10, MA képzésen 20 kreditpontot szerezhet. A záróvizsgát egyetemi oktatókból és külső szakemberekből álló bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga nem egyszerűen a vizsgák egyike, hanem különleges szerepe folytán a jelölt tudását, képességét alkalmasságát átfogóan értékelő lezáró aktus, mely a diploma elnyerésének feltétele. Ezt a különleges helyzetet jelzi az is, hogy a záróvizsga a vizsgák általános szabályai alól kiemelt, speciális komplex számonkérési forma, amely nem javítható, s halasztására, ismétlésére is csak erősen korlátozott keretek között van lehetőség (Id. HKR ). A diploma minősítése a záróvizsga és a szakdolgozat-védés eredményének átlagolásával történik. A kollokvium a kötelező kurzusok szokásos számonkérési formája, mely egy szemeszter során elsajátított tudásanyag ellenőrzésére irányul. Értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgáztatás módja lehet írásbeli vagy szóbeli. A sikertelen kollokvium és az utóvizsga, továbbá a kollokvium és a javítóvizsga között legalább két napnak el kell telnie, az újabb kollokviumot tehát a sikertelen vizsga napjától számított (legkorábban) harmadik munkanapon lehet letenni. Egyéb" ismeretellenőrzési forma az ötfokozatú gyakorlati jegy és az ugyancsak ötfokozatú jeggyel értékelhető beszámoló. Ismeretesek kurzusokhoz nem rendelt tanulmányi kötelezettségek, melyek értékelése ötfokozatú gyakorlati jegy (évfolyamdolgozat, szakdolgozat, szakmai gyakorlat). A vizsgák követelményét és a feltételeket a tanszékek teszik közzé. A vizsgaidőszak tervezésekor számításba kell venni az Intézet, illetve a tanszékek eltérő vizsgarendjét. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II.
3 kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a tanszékvezetőkre bízza az általános kereteken belül a vizsgafeltételek meghatározását. A vizsgaidőszakra vonatkozóan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a tanszékek által megadott vizsganapok (melyek számát a vizsgázókat befogadó vizsgalehetőségek másfélszeresében határozzák meg) szaporítására a tanszékek nem kötelesek. A tanszékek a HKR azon előírását, miszerint két javítási lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vizsga esetén, nem kötelesek új vizsganapok utólagos kitűzésével teljesíteni. Az a hallgató tehát, aki a vizsgaidőszak utolsó napjaiban kezdi meg a kurzus vizsgáit, és sikertelen vizsgát tesz, nem tarthat igényt új vizsganap megjelölésére. (Egyes tanszékek a vizsgaidőszak utolsó hetét eleve utó- és javító vizsganapokként határozzák meg, ebben az esetben e terminusokra első vizsgára jelentkezni nem lehet.) Az írásbeli vizsgát szervező tanszékek megkövetelik, hogy az első vizsgát mindenképpen írásban tegye le a hallgató. Aki ezt a szabályt nem veszi tekintetbe, könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy meg sem kezdte a stúdium vizsgáit, de már nincs további vizsgalehetősége. A vizsgaidőszakot hasznos úgy tervezni, hogy a vizsgák nagyobb részt az időszak első két harmadára essenek, s az utolsó harmadot a sikertelen vagy javítandó vizsgák pótlására, illetőleg javítására célszerű tartalékolni. A KÉPZÉS ALAPDOKUMENTUMAI A képzés alapdokumentumai a képesítési követelmények, a tanterv, a tanrend és az órarend. A képesítési követelmények a felsőoktatásban megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (KKK) szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet a következőkről rendelkezik: BA KÉPZÉS A politikatudományi alapképzés (BA) célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a politikai szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikai részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikáció, szakmai érdekképviseletek, valamint nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismerettel fognak rendelkezni a képzés második ciklusban történő folytatásához. MA KÉPZÉS A mesterképzés célja olyan politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméleteket és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyagot. Az Elméleti-módszertani szakirányon végzettek megszerzett ismereteik birtokában alkalmassá válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására, ezt követően pedig az egyetemi-akadémiai szférában történő elhelyezkedésre, tudományos karrier befutására. A gyakorlati ismeretekre nagyobb súlyt helyező Magyar politikai intézményrendszer és közpolitika szakirányon végzettek az előbbieken túlmenően alkalmassá válnak arra, hogy a politikai intézményekben, nemzetközi szervezetekben vagy velük érintkező gazdasági-társadalmi szervezetekben döntés-előkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munkát végezzenek. MA KÉPZÉSEN KÜLÖNBÖZETI VIZSGAKÖTELEZETTSÉG A) A bemenethez a KKK 11. pontjában (A mesterképzésben való felvétel feltételei) megadott feltételek teljesítésével figyelembe vehető szakok: kommunikáció és médiatudomány; kulturális antropológia; szociológia; alkalmazott közgazdaságtan; gazdaságelemzés; közszolgálat; nemzetközi gazdálkodás; történelem; szabad bölcsészet; andragógia alapképzési szakokon, a bolognai folyamatnak megfelelő képzésben szerzett, minimum 3 éves BA diplomával, valamint a bolognai folyamatnak nem megfelelő, 5 éves (külföldi egyetemek esetén 4 vagy 5 éves) egyetemi tanulmányok befejezését igazoló diplomával. Továbbá osztatlan, egységes jogász mesterképzési szakon szerzett diplomával. Az e pontban felsorolt szakokon szerzett diploma esetében az ELTE ÁJK által előírt, a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból 18 kreditpont értékű felzárkóztató képzésben kell részt vennie a 3
4 hallgatónak. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, összesen 6x3=18 kredit) B) A bemenethez megadott további feltételekkel elfogadott alapszakok: A KKK. 11. pontjában meghatározott kreditek teljesítésével vesszük figyelembe azokat az alap- és mesterfokozatot adó szakokon szerzett kreditpontokat és diplomákat, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakokon szerzett krediteket és diplomákat, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az ELTE ÁJK kreditátviteli bizottsága elfogad. A felsorolt feltételek alapján felvételt nyert hallgatóknak 40 kreditpont értékű felzárkóztató oktatásban kell részt venni a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból, a rendes tanulmányi időszak keretében, az első két szemeszterben. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, Összehasonlító politológia, Pártok és pártrendszerek, Társadalomtudományi kutatási módszere, Közpolitika, 4x6 és 4x4, összesen 40 kreditpont értékben.) TANTERV, TANREND, ÓRAREND A képesítési követelményeket karra és szakra lebontó tanterveket az intézményi tanács (az egyetem szenátusa) hagyja jóvá, az egyes kurzusok keretében elsajátítandó ismereteket pedig a kurzusprogramok határozzák meg. A tanterv és a kurzusprogramok összeállításánál, a képesítési követelmények mellett, figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre. A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény maga állapítja meg. A tanrend a tantervvel ellentétben kifejezetten hallgatói nézőpontból mutatja az évfolyamokra és félévekre bontott, tanterv szerinti tanulmányi és vizsgakötelezettségeket, továbbá segítséget kíván nyújtani a kurzusfelvételhez, a hallgató saját órarendjének kialakításához is. Az órarend az adott évfolyamon és félévben felveendő és a hallgató választása szerint a felvehető kurzusokból összeállított kurzusok, óraszámok együttese a foglalkozások helyének és időpontjának feltüntetésével. Az órarend összeállításában a hallgatónak viszonylagos szabadsága van. KURZUSFELVÉTEL, ÓRAREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kötelező és az alternatív kurzusokat az elektronikus tanulmányi rendszerben (Neptun) kell felvenni. Csak az számít érvényes kurzusfelvételnek, mely a Neptunban szerepel. Kurzust fölvenni és teljesíteni csak abban az esetben lehet érvényesen, ha a kurzusfelvételi feltételeket már korábban teljesítették. Ha a meghatározott kurzusfelvételi feltételek hiánya ellenére (vagyis a kurzusfelvétel feltételeként meghatározott, korábban teljesítendő kurzus hallgatása és annak vizsgái nélkül) felvesz valaki egy kurzust, annak hallgatása, teljesítése, a lezáráskor letett esetlegesen eredményes vizsga is automatikusan érvénytelen, törlésre kerül. Ha a szemeszterben fölvett kurzust valaki valami okból nem teljesíti (akár mert nem szerez aláírást, akár mert nem tesz eleget a meghirdetett jelenléti követelményeknek, esetleg mert eredménytelen vizsgát tesz), a következő esztendőben kurzusismétlésre kötelezett. Kurzusismétlés esetén ismételten eleget kell tenni a kurzusra előírt teljes tanulmányi kötelezettségnek. A kurzusismétlés az Intézet, illetve a tanszékek által meghirdetett időpontban lehetséges. Egy kurzus teljesítésére a HKR a következő lehetőséget biztosítja: egy kurzus legfeljebb háromszor vehető fel és a kurzusfelvételek során összesen hat érdemjegyszerzési kísérlet áll a hallgató rendelkezésére. Amennyiben az említett lehetőséget (3 kurzusfelvétel - 6 elégtelen vizsga) bármelyikét kimeríti a hallgató, el kell bocsátani. Amíg a hallgató a kurzust nem teljesíti, a nem teljesített kurzusra épülő további panelkurzusok felvétele lehetetlen. A kurzusfelvétel követelményeit az ajánlott tanrend előfeltétel rovata is tartalmazza. A tanszékek a tanrendi megjegyzések mellett további előfeltételeket határozhatnak meg, azokat azonban a regisztráció előtt közzé kell tenni. Az ajánlott tanrendtől eltérő kurzusfelvétel esetén a hallgatónak kell gondoskodnia a felvett kurzusok összhangjáról. Az órarendet úgy kell megterveznie, hogy az ajánlott tanrend alapján, különféle szemeszterek számára meghirdetett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogathatók legyenek. KREDITELISMERTETÉS A másutt végzett tanulmányok kreditjeinek elismertetése esetén a hallgatók mentesülnek az ELTE ÁJK politológia szak tanrendjében szereplő adott kurzussal kapcsolatos tanulmányi kötelezettségek alól. A kreditelismerés feltételei: - a helyettesítő kurzusnak tartalmilag legalább 75 %-ban azonosnak kell lennie az ELTE ÁJK tanrendjében szereplő kurzussal, 4
5 - az ÁJK tanrendjében szereplő azon kurzust, amivel kapcsolatban kreditelismertetési kérelmet ad be a hallgató, fel kell venni a Neptunban, - a kreditelismerésre irányuló kérelmet (mellékelve a leckekönyvmásolatot és az elismertetendő kurzus leírását) a kurzusfelvételi hét végéig az Intézet/Tanszék véleményezi, ezt követően a Tanulmányi Hivatalban az illetékes előadónál kell leadni az előbbiekben említett mellékletekkel együtt, - amennyiben a Kar Szakterületi Kreditátviteli Bizottsága elismeri a kreditet, akkor ez a Neptunban rögzítésre kerül és a kérelmező mentesül az adott kurzusra vonatkozó vizsgakötelezettség alól, - a Bizottság a döntését a kérelem beadásának félévében, a szorgalmi időszak 13. hetéig meghozza. HATÁRIDŐK A tanrendben meghatározott határidők jelentős része nem módosítható, a feladat teljesítése nem halasztható. Miután többségük nem egyetlen napos feladatra vonatkozik, hanem egy hosszabb teljesítési periódus utolsó terminusaként lettek meghatározva, következményük jogvesztő. Érdemes a határidők pontos betartására figyelni, mert azok elmulasztása szemeszter-halasztással, esetleg - ismétléssel is járhat. NYELVVIZSGA BA KÉPZÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerint csak az a hallgató szerezhet oklevelet, aki egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. MA KÉPZÉS A mesterfokozat megszerzéséhez a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben foglalt képesítési és kimeneti követelmények értelmében két államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, amelyek közül az egyik az angol. A KÉPZÉSI IDŐ MA KÉPZÉS A 2009/2010. tanévtől induló MA képzésen a tanulmányi időt 4 szemeszterben, azaz két évben határozta meg az Oktatási Minisztérium. Ez idő alatt 120 kreditpontot lehet és kell összegyűjteni. A képesítési követelményrendszer szerint 4 félév alatt legkevesebb 1200 tanórát kell a hallgatónak teljesítenie. A félév (szemeszter) 14 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze (a vizsgaidőszak jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 7 hét). A panelrendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva a 4 szemeszteres képzés értelemszerűen meghosszabbodhat. A kurzusfelvételnél és a képzési követelmények teljesítésének megtervezésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ajánlott tanrendtől történő eltérés meghosszabbíthatja a tanulmányi időt. Az előadások, szemináriumok és gyakorlatok, órarend szerint hétfőtől péntekig, túlnyomórészt a délelőtti és koradélutáni órákban zajlanak, alternatív előadások egy részét késő délutáni, illetve esti időpontokra hirdeti meg az Intézet. Az oktatás két épületben folyik: az Egyetem tér 1-3. sz. alatti főépületben ( A épület) és a Kecskeméti u sz. alatti oktatási épületben ( B épület). A tanulmányok megtervezéséhez feltétlenül ajánljuk a hatályos ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet Hallgatói Követelményrendszerének HKR elolvasását, javasolt változásainak figyelemmel kísérését a későbbiekben is (elérhető a kar honlapján: SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat leadásának határideje BA és MA képzésen egyaránt november 18. A szakdolgozat határidőre történő leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat védésére a záróvizsgával együtt kerül sor. ZÁRÓVIZSGA A képzés során teljesítendő összes vizsga eredményes letétele és az összes aláírás megszerzése előfeltételét képezi az abszolutórium kiállításának. A hallgatók komplex záróvizsgát tesznek. 5
6 A záróvizsgára jelentkezés határideje: az adott szemeszter regisztrációs hete. A jelentkezés módja: a kar honlapjáról letöltendő és a Tanulmányi Hivatal leadandó nyomtatvány. A záróvizsgára jelentkezőket legfeljebb 13 fős csoportokba kell beosztani. Elégtelen érdemjegy esetén egy alkalom áll a hallgató rendelkezésére az adott záróvizsga-időszakban az utóvizsga letételére. A záróvizsgára beosztott hallgató a záróvizsga-beosztását hallgatótársával legkésőbb a záróvizsga előtti munkanap 8.00 órájáig elcserélheti. A záróvizsga időpont cseréjének feltétele, hogy mindkét hallgató személyes jelenlétében egybehangzó szándékukat a Politikatudományi Intézet adminisztrátorának bejelentsék, és ö a nyilvántartásban a cserét átvezesse. 6
7 Politikatudományi Intézet elérhetőségei: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. III. em , III. em. 322., III. em. 325., III. em Tel.: , , Fax: /3283. mell. Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Intézeti félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig péntek Intézeti előadók: Nyikosné Farkas Gabriella, Wohner Rudolfné 7
8 POLITIKATUDOMÁNYI MA SZAK (PM1) 8
9 Általános tájékoztató ÁJK és TáTK SZAKIRÁNYOK A Politikatudományi MA képzésben, amely alapvetően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képzése, a két Kar közötti megállapodás alapján közreműködőként részt vesz az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) is akként, hogy az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet által meghirdetett I. és II. szakirány mellett az ELTE TáTK a politikatudományi mesterszak hallgatói számára meghirdet további két szakirányt (111. és IV. szakirány). A viszonylag alacsony hallgatói létszámra tekintettel a két Kar ez idő szerint csak egy-egy szakirányt hirdet meg. Az első szemeszter végén minden hallgató - elsősorban egyéni választásától, másodsorban azonban a létszámkeretektől függően besorolást nyer az ÁJK ill. a TáTK által meghirdetett szakirányok egyikébe. A szakirányválasztás a következőképpen történik. Az ÁJK a TáTK-val egyetértésben legkésőbb szeptember 30-ig tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy a két kar mely szakirányokat indítja az adott évfolyam számára. A hallgatók legkésőbb december 15-ig kötelesek jelentkezni az egyes szakirányokra akként, hogy az ÁJK Tanulmányi Hivatal illetékes előadójával írásban közlik, hogy milyen egyéni preferencia sorrendben kívánnak szakirányt választani. A szakirány-felelősök a szakirányra történő felvételhez preferenciákat jelölhetnek meg. A szakirányi preferenciákat (pl. egy vagy több nyelv ismerete) a szakirány meghirdetésekor közölni kell. A képzésért felelős oktató által felkért, az ÁJK, a TáTK és az ÁJK HÖK egy-egy képviselőjéből álló ad hoc operatív bizottság legkésőbb január 15-ig előzetesen áttekinti, hogy mely szakirányokra milyen arányban jelentkeztek a hallgatók, figyelemmel arra, hogy az egyes szakirányokra való felvételt illetően esetlegesen meghatározott szakirányi preferenciáknak az oda jelentkezők megfelelnek-e. Ennek alapján az ad hoc bizottság megállapítja az egyes szakirányokra felvehető hallgatók előzetes névsorát. A szakirányokba sorolandó hallgatók névsorainak véglegesítésére tavaszi szemeszter elején (legkésőbb a kurzusfelvételi időszak vége előtt két nappal) kerül sor, amikor is az ÁJK oktatási dékánhelyettese az ÁJK Tanulmányi Hivatalának közreműködésével az előzetes névsorokat a szakirányra jelentkezett hallgatók friss tanulmányi eredményének (kreditindex) alapján véglegesíti akként, hogy valamennyi szakirányba azonos létszámú hallgató kerüljön. Túljelentkezés esetén a Neptunban rendelkezésre álló tanulmányi átlageredmény szerinti rangsorhely szerint hátrább álló hallgatók már nem kerülnek be az általuk első helyen választott szakirányba. Az ÁJK oktatási dékánhelyettese a szakirányba sorolásról az érintett hallgatókat haladéktalanul tájékoztatja annak érdekében, hogy a kurzusfelvételi időszak további részében besorolásuknak megfelelően tudjanak kurzusokat felvenni. A szakirányba való besorolás az érintett hallgatókkal való közléssel azonnal hatályba lép. Az MA képzésben résztvevő hallgató köteles szakirányt választani. Két szakirányt egy időben, párhuzamosan felvenni nem lehet. A szakirányra - az adott évben megállapított létszámon felül - beiratkozhatnak azok a hallgatók is, akik a szakirányra a korábbi tanévben már felvételt nyertek, de a szakirányú képzésben évhalasztás, betegség, külföldi tanulmányok, vagy más indokolt körülmények miatt a szakirányú képzésen tanulmányaikat elhalasztották. Az esetlegesen felmerülő kérdéseket illetően az ELTE ÁJK Tanulmányi Hivatala ad megkeresés esetén hivatalos tájékoztatást. TUDNIVALÓK A MÁSODÉVES MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. A szakdolgozati témaválasztás. A szakdolgozati témaválasztás történhet 1) a szakmai alapozó és törzsanyagból választható témákból, 2) az ÁJK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból, 3) a TáTK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból. Szakirányú témát csak az adott szakirány hallgatói választhatnak. A szakmai alapozó és törzsanyagból valamennyi hallgató választhat témát, de a TáTK szakirányos hallgatók esetében az ilyen témaválasztáshoz a TáTK szakfelelős eseti, előzetes és írásbeli hozzájárulása szükséges. Az ELTE TÁTK által koordinált Választási Tanulmányokra vonatkozó speciális információk a következő honlapon találhatók meg: (Képzés) link. 9
10 AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen (PM1) (2011 szeptemberétől beiratkozottaknak) Első szemeszter Kurzus óra/h Ismeretellenőrzés Kurzus Forma Kredit kódja ét PM1-PGT A politikai gondolkodástörténet köt. ea. 2 3 Kollokvium paradigmái Magyarországon PM1-MP Magyar politika a köt. ea. 2 3 Kollokvium rendszerváltás után PM1-GF Globalizáció és fejlődés köt.ea 2 3 Kollokvium PM1-PT Politikai tudáselmélet köt.ea 2 2 kollokvium PM1-MPR Magyar politikai köt. ea. 2 3 Kollokvium rendszer PM1-TE Társadalomelmélet köt. ea. 2 3 Kollokvium PM1-PFA Politikai filozófia - köt. ea. 2 2 Kollokvium alapkategóriák PM1- Egy kötelezően köt. ea. 2 2 Kollokvium KVJ1. választandó jogi tárgy 1. PM1-PSz Politikai szocializáció köt. ea. 2 2 Kollokvium Pártbázisok - Kormányzás PM1-HTR Helyi politika köt. ea. 2 3 Kollokvium PM1- Az Intézet által felkínált Gyak. 2 3 Gyak. Jegy ISzV1. szabadon választható (5) tárgy 1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám Előfeltétel 1-4. szemeszterben teljesíthető 10
11 PM1-EMK Empirikus módszertan komplex elemzések köt. ea. 2 2 Gyak. jegy (5) PM1-EUI Az európai integráció története köt. ea. 2 3 Kollokvium Párhuzamos feltétel: DKE PM1-PPR Pártok és pártrendszerek köt. ea. 2 2 Kollokvium PM MA PPR különbözeti Második szemeszter Kurzus óra/h Ismeretellenőrzés Kurzus Forma Kredit kódja ét Előfeltétel PM1-ABIR Alkotmánybíráskodás köt. ea. 2 3 Kollokvium TE PM1-TMT Társadalmi mozgalmak köt. ea. 2 2 Kollokvium KE és tiltakozás PM1- Demokrácia- és köt. ea. 2 3 Kollokvium PGT DPE1. politikaelmélet 1. PM1-KE Kisebbségpolitika, etnikumok köt. ea. 2 3 Kollokvium HTR PM1- KKEPR Kelet-közép-európai politikai rendszerek köt. ea. 2 2 Kollokvium Párhuzamos feltétel: EUI. PM1-KVJ2 Egy kötelezően választandó jogi tárgy 2. köt.ea 2 2 Kollokvium KVJ1 PM1-DKE A demokratikus konszolidáció elmélete és gyakorlata köt.ea 2 3 kollokvium Párhuzamos feltétel: KKEPR PM1- ISzV2. Az Intézet által felkínált szabadon választható tárgy 2. Gyak. 2 3 Gyak. Jegy (5) PM1- SzV1. Szabadon választható tárgy 1. Gyak. 2 3 Gyak. Jegy (5) tanterv szerinti optimális óra és kreditszám PSz 1-4. szemeszterben teljesíthető 1-4. szemeszterben teljesíthető 11
12 MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Harmadik szemeszter Kurzus Kurzus Forma óra/hé Ismeretellenőrzés Kredit kódja t Előfeltétel PM1- Empirikus módszertan: gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) EMK EPMA Adatelemzés PM1-SzP1. Szakpolitikák 1. köt. ea. 2 2 Kollokvium MPR PM1-KF1 A közpolitika folyamata köt.ea 2 2 Kollokvium GF 1. PM1-PK1 Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium DPE1. kommunikáció1 PM1-PP Politikai pártok köt. ea. 2 3 Kollokvium PPR PM1-BEK Belpolitikai elemző gyak. 2 3 Gyak.jegy (5) PPR kurzus PM1-AHI Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei köt. ea. 2 3 Kollokvium ABIR PM1-PFEU Politikaformálás az EUban köt. ea. 2 3 Kollokvium EUI PM1-KPE Külpolitikai elemzések gyak. 2 3 Gyak. jegy (5) NT PM1- ISzV3. Az Intézet által felkínált szabadon választható alt. ea. 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4 szemeszterben PM1- SzV2. tárgy 3. Szabadon választható tárgy 2. teljesíthető alt. ea 2 3 Gyak. jegy (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- SzakSz1. Szakszeminárium 1. gyak. 2 - Aláírás SzP1. tanterv szerinti optimális óra és kreditszám
13 MAGYAR POLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS KÖZPOLITIKA SZAKIRÁNY Negyedik szemeszter Kurzus Kurzus Forma óra/hé Ismeretellenőrzés Kredit kódja t Előfeltétel PM1-SzP2. Szakpolitikák 2. köt. ea. 2 2 Kollokvium SzP1. PM1-KF2 A közpolitika folyamata köt.ea 2 2 Kollokvium KF1 2 PM1-PK2 Politikai köt.ea 2 1 Kollokvium PK1 kommunikáció2 PM1- ISzV4. Az Intézet által felkínált szabadon választható alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető tárgy 4. PM1- SzV3. Szabadon választható tárgy 3. alt. ea. 2 3 Gyak. jegy. (5) 1-4. szemeszterben teljesíthető PM1- Szakszeminárium 2. gyak. 2 - Aláírás SzakSz1. SzakSz2. PM1-SzV Szakdolgozat védése köt Gyak. jegy gyak. (5) tanterv szerinti optimális óra és kreditszám Itt teljesíthető SzakSz1. 13
14 KÖTELEZŐ KURZUSOK 14
15 HÉTFŐ Politológia MA képzés I. évfolyam Kötelező előadások Globalizáció és fejlődés Boda Zsolt PM1: GF Helyi politika Tamás Veronika PM1: HTR A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Schlett István PM1: PGT KEDD Politikai tudáselmélet Mándi Tibor PM1: PT Magyar politikai rendszer Tóth Csaba PM1: MPR SZERDA AA Társadalomelmélet Pokol Béla PM1:TE Magyar politika a rendszerváltás után Tölgyessy Péter PM1:MP Politikai szocializáció és politikai magatartás Szabó Andrea PM1: PSz CSÜTÖRTÖK Politikai filozófia alapkategóriák G. Fodor Gábor PM1: PFA PÉNTEK
16 HÉTFŐ Politológia MA képzés II. évfolyam Kötelező előadások Emprikus módszertan Sugatagi Gábor PM1: EPMA Labor A közpolitika folyamata 1. Boda Zsolt PM1: KF1 Politikaformálás az EU-ban Arató Krisztina PM1: PFEU Politikai kommunikáció 1. Kiss Balázs PM1: PK1 KEDD Szakpolitikák 1. Pesti Sándor PM1: SZP(1) Belpolitikai elemző kurzus Mráz Ágoston PM1: BEK Politikai pártok Tóth Csaba PM1: PP SZERDA AA Külpolitikai elemzések Bíró Gáspár PM1: KPE Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei Tóth Csaba PM1:AHI PÉNTEK CSÜTÖRTÖK
17 HELYI POLITIKA első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- HTR Az előadások tematikája 1. A helyi politika alapfogalmai, a helyi kormányzás megkülönböztető sajátosságai 2. A helyi politika kutatásának elméletei 1.: Az amerikai helyi közösség kutatások: az elitista iskola és a pluralista iskola. A 80-as évek irányzatai. 3. A helyi politika kutatásának elméletei 2.: A local governance paradigma. Irányzatok a 90-es években: urban regime, social capital. Az összehasonlító kutatások. 4. A kormányzás szintjei és színterei: a területi hatalommegosztás modelljei; a helyi hatalom intézményei Nyugat-Európában, trendek és reformok 5. Regionalizmus, régiók a politikatudományi érdeklődés új terepe 6. A magyar önkormányzati rendszer kialakulása és fejlődésének főbb állomásai 7. Az önkormányzatok és az állam viszonyrendszerének alakulása a különböző kormányzati ciklusokban 8. A megye változó szerepe, megyék vs. régiók? 9. Az önkormányzati szervezet és jellemzői, a helyi politikai intézmények működési sajátosságai 10. Az önkormányzatok, mint a központi közigazgatás szervei: feladatok és eszközök 11. A helyi politika nem-intézményes szereplői; a governance 12. Civil szervezetek és állampolgárok a helyi politikában, helyi sajtó és média 13. Politika Budapesten a rendszerváltás óta 14. A helyi politika kutatás módszerei és forrásai, a helyi önkormányzatok aktuális problémái A Helyi társadalom, c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon Dialóg-Campus, Pécs, Ajánlott irodalom Bőhm Antal (szerk.): Helyi hatalom és önkormányzati választások MTA PTI Budapest, Gerry Stoker: The Politics of Local Government. Macmillan, London, Horváth M. Tamás: Pártok a helyi hatalomban Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest,1996. Kákai László: Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakban Századvég, 2005, Budapest Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás. Bp. - Pécs, Dialóg Campus, Robert Dahl: Who governs? New Haven, Yale University Press Táll Éva (szerk.): Az új demokrácia önkormányzati vezetői MTA PTI, Budapest,
18 A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Tamás Veronika mb. előadó 18
19 GLOBALIZÁCIÓ ÉS FEJLŐDÉS leckekönyvi rövidítés: első szemeszter PM1-GF Az előadások tematikája 1. Bevezetés: fejlődés és fejlődéstanulmányok 2. A fejlődés eszméje 3. A fejlődés politikája 4. A globalizáció mint fejlődési paradigma 5. A washingtonitól a poszt-washingtoni konszenzusig? 6. Felzárkózás vagy leszakadás? Nőnek vagy csökkennek az egyenlőtlenségek a világban? 7. A nemzetközi kereskedelem mint gazdaságszervezési modell 8. A globális pénzügyi rendszer válsága 9. Környezet, fejlődés, igazságosság 10. Állam és gazdaságfejlesztés 11. A fejlődés mint képességfejlesztés 12. Az állam piacosításától a jó kormányzásig 13. Lokalizáció vagy globális kormányzás? 14. Összefoglalás A globalizáció és fejlődés c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Scheiring Gábor Boda Zsolt, szerk: Globalizáció és fejlődés: kritikai fejlődéstanulmányok szöveggyűjtemény, Budapest: Védegylet Új Mandátum Kiadó, 2011 Ajánlott irodalom: Szentes Tamás: Mi miért és hogyan van válságban? A leegyszerűsítő nézetek kritikája, Budapest: Boda Zsolt Scheiring Gábor, szerk: Globalizáció és fejlődés: válság és alternatívák a félperiférián, Budapest: Védegylet Új Mandátum Kiadó, 2011 A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Boda Zsolt adjunktus 19
20 POLITIKAI TUDÁSELMÉLET első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PT Az előadások tematikája Bevezetés 1. A politika ismerettana és a politikai tudás értelmezésének tradíciói I. Politikai grammatika 2.Harold Lasswell: a hatalom nyelve 3. Pierre Bourdieu: a nyelvi uralom 4. Reinhart Koselleck: a politikai fogalmak történeti szemantikája II. Politikai szimbolizmus 5. Clifford Geertz: az ideológia szimbolikus értelmezése 6. Murray Edelman: a politika szimbolikus valósága III. Retorikai tudás 7. Arisztotelész retorikai invenciója..8. Cicero retorikája és a szónok szerepe 9. Chaïm Perelman retorika felfogása és retorikájának alapkategóriái IV. Diszkurzív értelmezések 10. Carl Schmitt: a politikai fogalma 11. Mihail Bahtyin: a tudás dialógikus természetéről 12. Michel Oakeshott: a politika mint diskurzus 13. Michel Foucault hatalomfelfogása és diskurzuselmélete Zárás 15. Konzultáció, értékelés, aláírás A Politikai tudáselméletek c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatívdiszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest: Universitas Nemzeti Tankönyvkiadó Rt Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: politikai grammatika, politikai szimbolizmus, retorika, politikai diskurzuselmélet. Kézirat. Budapest Miskolc, 2010 (A fenti jegyzet átdolgozása) Szabó Márton Kiss Balázs Boda Zsolt szerk.: Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Universitas Nemzeti Tankönyvkiadó Rt (Szöveggyűjtemény fordításokkal) A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Szabó Márton egyetemi tanár 20
21 A POLITIKAI GONDOLKODÁS- TÖRTÉNET PARADIGMÁI MAGYARORSZÁGON első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PGT Az előadások tematikája 1. Bevezetés - a tárgy meghatározása 2. A paradigma váltás anatómiája 3. Paradigmák a rendiség előtt. Összehasonlító vizsgálatok az integráció, motiváció, orientáció, legitimáció dimenzióiban 4. A rendi paradigma keletkezéstörténete; társadalmi, politikai, eszmei előfeltételek. A magyar változat sajátosságai 5. A rendi monarchia alakváltozatai Mohács előtt; a rendiség szerkezeti elemei, legitimációs érvek és technikák 6. A rendiség és a birodalom, a rendiség és az abszolutizmus. A rendi paradigma lehetőségei és korlátai, a túlérett rendiség 7. Rohamok és tervek - az abszolutizmus céljai és korlátai 8. A felvilágosult politika álparadigmája. Racionalista politika vagy a politika megszüntetése? 9. A liberalizmus mint a politikai gondolkodás paradigmája 10. Liberalizmus-változatok; a liberalizmus típusai 11. A (kormányzó) liberalizmus válsága; a versengő paradigmák (a szervezett társadalom konzervatív, szocialista és nemzeti szocialista irányzatának jellegzetességei) 12. A diktatórikus szocializmus paradigmája 13. A liberalizmus reneszánsza; a rendszerváltás paradigmája A politikai gondolkodás-történet paradigmái Magyarországon c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon. I-II. kötet. Századvég Kiadó A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Dr. Schlett István professor emeritus 21
22 MAGYAR POLITIKA A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-MP Az előadások tematikája 1. Rendszerváltás Magyarországon ( ) Rendszerváltás Magyarországon ( ) A társadalmi berendezkedés a rendszerváltás után. 4. A privatizáció, egy egészen eredeti tőkefelhalmozás. 5. A politikai rendszer a rendszerváltás után. 6. A pártrendszer, a parlamenti pártok A pártrendszer, a parlamenti pártok A kormányzati rendszer, kormányváltások és kormánykoalíciók A kormányzati rendszer, kormányváltások és kormánykoalíciók A demokrácia típusa és működése. 11. Az alkotmányos jogállam működése Az alkotmányos jogállam működése Politikai törésvonalak a rendszerváltás után Politikai törésvonalak a rendszerváltás után 2. Magyar politika a rendszerváltás után c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Bihari Mihály: Magyar politika Osiris Kiadó, Budapest, 2005; (Kiegyezéses rendszer és hatalomváltás old. Demokratikus újkapitalizmus old.) A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Lengyel László egyetemi docens 22
23 POLITIKAI FILOZÓFIA - ALAPKATEGÓRIÁK első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- PFA Az előadások tematikája 1. Rend, természet, konvenció 2. Emberi természet, emberi állapot 3. Tudás, bölcsesség, hagyomány 4. Objektivitás, hit, racionalitás, ésszerűsség 5. Történelem, fejlődés 6. Magán és köz, individuum és közösség, erény 7. Autoritás és az engedelmesség indokai 8. Hatalom, államférfi, politikai nagyság 9. Szerződés, megállapodás, bizalom, tulajdon 10. Igazságosság, elosztás, haszon 11. Szabadság, autonómia, szabadosság, sokféleség 12. Egyenlőség, jólét 13. Utópia, az univerzális 14. Gonoszság 15. Konzultáció A Politikai filozófia alapkategóriák c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája, Pallas-Attraktor Kiadó, Budapest, Goodin, Robert E. Petit, Philip: A Companion to Contemporary Political Philosophy. Oxford, Blackwell Publishers Ltd., vonatkozó fejezetek A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Előadó: Dr. G. Fodor Gábor egyetemi docens 23
24 POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ VÁLASZTÓI MAGATARTÁS első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- PSz Az előadások tematikája 1. A politikai szocializáció klasszikus elméletei: egyénközpontú és rendszercentrikus felfogások 2. A politikai szocializáció új elméletei 3. Generációk és a politikai szocializáció 4. A politikai részvétel legfontosabb jellegzetességei Magyarországon 5. A politikai részvétel legfontosabb jellegzetességei Magyarországon a fiatalok körében 6. A választói magatartás változása: elméletek és modellek 7. Pártok tagság nélkül változások a fejlett demokráciák politikai rendszereiben 8. A választási kampányok szerepe a szavazói viselkedés alakításában 9. A magyar választói magatartás jellegzetességei 10. Választási ciklusok Magyarországon 11. A Fidesz-MPSZ választói a közvéleménykutatások tükrében 12. Az MSZP választói a közvéleménykutatások tükrében 13. A kispártok szavazótábora a közvéleménykutatások tükrében 14. Összegzés A Politikai szocializáció Pártbázisok - Kormányzás c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Gazsó F. Stumpf I.: Választói magatartás és a pártok társadalmi beágyazódása A politikatudomány arcai Akadémia Kiadó-Budapest, Dalton, R. Wattenberg, P.M. (eds) Parties without Partisans. Political Change in Advenced Democracies Oxford University Press, Stumpf István: Az Országház kapujában. Századvég Kiadó, 295. old. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Szabó Andrea adjunktus 24
25 TÁRSADALOMELMÉLET első szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-TE Az előadások tematikája 1. A morálelmélettől a modern társadalomelméletig. 2. Két morálelméleti örökség: Kant és Hegel 3. A közösségi morál elméletei: Jhering 4. Nicolai Hartmann morálelmélet 5. A normatív politikai filozófiák problémái a kognitív társadalomelméletek korszakában 6. Habermas a deliberatív demokráciáról 7. Az amerikai morálfilozófiai társadalomkép (Dworkin és a Hart-iskola) 8. Az igazságosság megcsonkított verziójára szűkített morálelmélet problémái 9. A törvény előtti egyenlőségtől a diszkrimináció-ellenességig tett elméleti lépések 10. Európa demográfiai összeroppanásának problémái 11. A keleti uniós országok demográfiai problémái 12. A nyugati uniós országok demográfiai prblémái 13. Az USA hispanizálódása 14. Európa demográfiai összeroppanásának okai A Társadalomelmélet c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pokol Béla: Morálelméleti vizsgálódások Kairosz. Budapest, Pokol Béla: Európa végnapjai. A demográfiai összeroppanás következményei. Kairosz. Budapest, 2011 A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Pokol Béla egyetemi tanár 25
26 KÜLPOLITIKAI ELEMZÉSEK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-KE. Az előadások tematikája 1. Külpolitika és diplomácia 2. A külpolitikai elemzések módszertanáról általában 3. A probléma meghatározása 4. Modellezés 5. Alternatívák megfogalmazása 6. Az elemzés elemzése 7. Lezárás politikák elemzése 8. A környezet: szereplők és struktúrák 9. Elemzés és döntéshozatal 10. A jövőbe látásról általában 11. Trendanalízis 12. Regressziós jövőelemzés 13. A jövő kiszámítható? 14. A jövő felmérésének tétje és kockázatai 15. Konzultáció A Külpolitikai elemzések c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Válogatott irodalom Aburdene P.-Naisbit J. (1991): Megatrendek Budapest, Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Barabási Albert-László (2010): Villanások. A jövő kiszámítható. Budapest, Nyitott Könyvműhely Buzan B. Segal G. (1997): Anticipating the Future. Twenty Millenia of Human Progress. New York, Simon and Schuster Iris Geva-May (1997): An Operational Approach to Policy Analysis: The Craft. Prescriptions for Better Analysis. Boston-London, Kluwer Publishers Naisbit, J. (1982): Megatrends. Ten New Directions transforming Our Lives. New York, Warner Books Naisbit J. (1996): Megatrends Asia. Eight Asian Megatrends That Are Reshaping Our World. New York, Simon and Schuster Snyder, R.C.-Bruck H.W.-Sapin B. (2002): Foreign Policy Decision-Making. (Revisited). New York, Palgrave Macmillan {1962} A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Bíró Gáspár egyetemi tanár 26
27 SZAKPOLITIKÁK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-SzP1. Az előadások tematikája 1. A politika tartalmi oldala szakpolitikák, ágazati politikák 2. Államháztartáspolitika I. 3. Államháztartáspolitika II. 4. Államháztartáspolitika III. 5. Szociális és családpolitika I. 6. Szociális és családpolitika II. 7. Szociális és családpolitika III. 8. Foglalkoztatáspolitika I. 9. Foglalkoztatáspolitika II. 10. Foglalkoztatáspolitika III. 11. Fejlesztéspolitika I. 12. Fejlesztéspolitika II. 13. Fejlesztéspolitika III. 14. Konzultáció A Szakpolitikák c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Pesti Sándor (szerk.): Szakpolitikák a rendszerváltás utáni Magyarországon. Bp., Rejtjel Kiadó A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens 27
28 EMPIRIKUS MÓDSZERTAN: ADATELEMZÉS A GYAKORLATBAN harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1- EPMA. Az előadások tematikája 1. Az adathiány vizsgálata: véletlen és szisztematikus adathiány 2. Hiányzó adatok inputációja 3. Oksági modellezés individuális és aggregált adatokból 4. Additív és nem-additív hatások: az interakció 5. Oksági modellek diagnosztikája 6. Sokdimenziós skálázás (MDS) a gyakorlatban 7. Hiererchikus klaszeterezési eljárások a gyakorlatban 8. Nem-hiererchikus klaszterelemzés a gyakorlatban 9. Szóráselemzés a gyakorlatban 10. Regresszióelemzés a gyakorlatban 11. Regresszióelemzés kategoriális független változókkal a gyakorlatban 12. Logisztikus regresszió a gyakorlatban 13. Loglineáris modellek a gyakorlatban 14. Multinomiális logisztikus regresszió a gyakorlatban Az Empirikus módszertan: Adatelemzés a gyakorlatban c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Székelyi, M. - Barna, I. 2002: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalom-kutatók számára. Budapest, Typotex. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Sugatagi Gábor adjunktus 28
29 POLITIKAI PÁRTOK harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PP. Az előadások tematikája 1.Bevezetés: politikai pártok régen és ma 2. A befagyott pártrendszerek és működésük 3. Kihívások a klasszikus pártrendszerekkel szemben: az 1960-as / 1970-es évek mozgalmai 4. Kihívások a klasszikus pártrendszerekkel szemben: az 1990-es / 2000-es évek fejleményei 5. Dealighnement és realignement a Nyugat-európai pártrendszerekben 6. A hagyományos pártok stratégiáinak változásai 7. A magyar pártrendszer kialakulása 8. Az eltűnt pártok Magyarországon 9. Pártok és választók: Pártok és választók: Pártstratégiák: népszavazások 12. Pártstatégiák: EP-választások 2004, Pártok a 2010-es választások előtt és után 14. Összefoglalás, konzultáció A Politikai Pártok c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Angelusz Róbert Tardos Róbert (szerk.) Pártok között szabadon. Választók és társadalmi környezet a 90-es évek Magyarországán. Osiris. Angelusz Róbert Tardos Róbert (szerk.) 2005: Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és nagyvilágban. Budapest: Demokrácia Kutatások Alapítvány Századvég Kiadó Hicken, Allen Building Party Systems in Developing Democracies. Cambridge University Press. Karvonen, Lauri Kuhnie, Stein (eds.) Party Systems and Voter Alignments Revisited. Routledge. Karácsony Gergely (szerk.) 2006: Parlamenti választás Elemzések és adatok. Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet. Mair, Peter Party System Change: Approaches and Interpretations. Oxford University Press. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Tóth Csaba adjunktus 29
30 AZ ALKOTMÁNYOS HATALOMMEGOSZTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-AHI Az előadások tematikája 1. Bevezetés: alkotmányos és kormányzati rendszer 2. Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: Az 1. Orbán-kormány kormányzati döntéshozatala 4. Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: Kormányszerkezet és kormányzati döntéshozatal: a 2. Orbán-kormány 6. Törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás: a hatalommegosztás elmélete és gyakorlata Magyarországon 7. Törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás: a parlament és a kormány viszonya 8. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: az államfő 9. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: a Magyar Nemzeti Bank 10. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: a bírói kar és a Legfelsőbb Bíróság 11. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: ombudsmanok 12. Alkotmányos intézmények politikai szerepe: Alkotmánybíróság 13. A rendőrség és az ügyészség politikatudományi szempontból 14. Összegzés, konzultáció Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Körösényi András Tóth Csaba Török Gábor A magyar politikai rendszer. Osiris. (bővített kiadás) Bozóki András 2003: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest, Századvég. Kukorelli István 1995: Az alkotmányozás évtizede. Budapest, Korona Majtényi László Miklósi Zoltán (szerk.) 2004: És mi lesz az alkotmánnyal? Budapest, Eötvös Károly Intézet, Pesti Sándor 2000: A kormányzati döntéshozatal. Századvég, Új folyam 18. szám, ősz, o. Sárközy Tamás 2002: A kormányzati intézményrendszer és a politikai stratégia. In Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, o. Varga Zs. András 2004: Ombudsmanok Magyarországon: az országgyűlés biztosai és az alkotmány védelme. Budapest, Rejtjel Kiadó. A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Tóth Csaba adjunktus 30
31 POLITIKAFORMÁLÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN harmadik szemeszter leckekönyvi rövidítés: PM1-PEU Az előadások tematikája 1. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői közösségi érdekek (Bizottság, Parlament) 2. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői tagállami érdekek (Tanács, COREPER) 3. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői a nem-kormányzati érdekcsoportok 4. Az Európai Unió politikai folyamatainak szereplői a gazdasági érdekképviseletek 5. A közös agrárpolitika aktuális kihívásai 6. Az egységes valuta működésének tapasztalatai 7. Az euro bevezetésének esélye Magyarországon 8. A kohéziós politika aktuális kérdései az Európai Unióban 9. Az európai kohéziós politika Magyarországon 10. Az Európai Unió energiapolitikája 11. Az Európai Unió külpolitikája 12. Versenyképesség vs. Jóléti modell az Európai Unióban 13. Az Európai Unió a keleti bővítés után 14. Az Európai Unió lehetséges határai 15. Félévzárás A Politikaformálás az Európai Unióban c. tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek (jegyzetek, szöveggyűjtemények) tanulmányok. Kötelező irodalom Marján Attila: Európa sorsa. Az öreg hölgy és a bika. HVG Könyvek, Budapest, Szlankó Bálint: Az elnök, a képviselő és a diplomata. Athaeneum, Budapest, Helen Wallace William Wallace Mark Pollack: Policy Making in the European Union. Oxford University Press, Oxford, A tárgyat oktató tanszék: Politikatudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Előadó: Dr. Arató Krisztina egyetemi docens 31
AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen
AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen PGT MP KE PM A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Magyar politika a rendszerváltás után Kisebbségpolitika, etnikumok Parlamentarizmus
RészletesebbenPOLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv
RészletesebbenPOLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI 1 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv
RészletesebbenPOLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv
RészletesebbenPolitikatudomány mesterképzés levelező tagozat képzési terv POLL17-MA
Politikatudomány mesterképzés levelező tagozat képzési terv POLL17-MA Társadalomtudományi alapismeretek (15-20 kredit) Összehasonlító közgazdaságtan előfeltétel/ef vagy 8 3 KO őszi Európai civilizáció-
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenPOLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv
Részletesebbeni-1 Politikai tudáselméletek
i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász
RészletesebbenMűszaki menedzser alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenPolitikatudományok alapképzési szak levelező tagozat képzés terv POLL17-BA
Politikatudományok alapképzési szak levelező tagozat képzés terv POLL17-BA Társadalomtudományi alapismeretek (20-30 kredit) Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba Bevezetés a politikatudomány forrásainak
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) 2017-TŐL FELVETT HALLGATÓK SZÁMÁRA
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenPolitikatudományok alapképzési szak nappali tagozat képzési terv POLN17-BA
Politikatudományok alapképzési szak nappali tagozat képzési terv POLN17-BA Társadalomtudományi alapismeretek (20-30 kredit) Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba Bevezetés a politikatudomány forrásainak
RészletesebbenAJÁNLOTT TANTERV. a politológia egyetemi képzésen. Első szemeszter. Előfeltétel kódja
AJÁNLOTT TANTERV a politológia egyetemi képzésen Első szemeszter Forma Óra/hét= Ismeretellenőrzés Kreditérték P1-MMT1 A mai magyar társadalom 1. Előadás 2 Kollokvium 4 P1-EAP1 Európai alkotmány és Előadás
Részletesebben(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza.
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,
RészletesebbenLEVÉLTÁR. levelező képzés MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV. Szakfelelős:
LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK INFORMÁCIÓ- ÉS RECORDS MANAGEMENT SPECIALIZÁCIÓ KÉPZÉSI TERV levelező képzés Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette:
RészletesebbenELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,
Részletesebben2017-től fölvett hallgatóknak
TÁRSADALOMISMERET KÉPZÉSI ÁG (BA) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPSZAK MÉDIATUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ 2017-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K =
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET KÉPZÉSI ÁG (BA) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPSZAK - ÚJSÁGÍRÓ SPECIALIZÁCIÓ
TÁRSADALOMISMERET KÉPZÉSI ÁG (BA) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPSZAK - ÚJSÁGÍRÓ SPECIALIZÁCIÓ A 2017-től felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenMESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenA nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenMesterképzési szakok. Szabadon választható tantárgyak
Mesterképzési szakok - andragógia adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - nemzetközi tanulmányok adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - tanári mesterképzési szak tovább Tartalom Szabadon
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRE JÁRÓ HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÓJA 2018/2019. TANÉV II. FÉLÉV
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRE JÁRÓ HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÓJA 2018/2019. TANÉV II. FÉLÉV Kivonat a Tanulmányi Osztály által kiadott: NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK TÁJÉKOZTATÓJA 1. számú tájékoztató
Részletesebben2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) 2018-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenRUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenA nemzetközi tanulmányok alapképzési szak - NETN17-B képzési terve. A tanulmányaikat 2017 szeptemberében kezdőkre vonatkozóan
A nemzetközi tanulmányok alapképzési szak - NETN17-B képzési terve A tanulmányaikat 2017 szeptemberében kezdőkre vonatkozóan Általános társadalomtudományi ismeretek és kompetenciák: 20-60 kredit a 2 KO
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenSZTE Állam- és Jogtudományi Kar. A nemzetközi tanulmányok alapképzési (BA) szak képzési terve. 1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei
SZTE Állam- és Jogtudományi Kar A nemzetközi tanulmányok alapképzési (BA) szak képzési terve 1. A végzettség megszerzésének alapfeltételei 1.1 A nemzetközi kapcsolatok szakértő (BA) végzettség megszerzésének
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenA mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag
RészletesebbenLEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV
LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV 2015-től felvett hallgatók számára Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette: Dr. Kenyeres István,
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenMiskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV
Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 Alapozó tárgyak BTUMNPOL101
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program. Képzési program. A képzés szakaszai
Interdiszciplináris Doktori Iskola Politikatudomány Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő doktoranduszoknak a képzés négy évében, 8
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítek: EF = egyéni felkzül G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
Részletesebben2016-tól felvett hallgatók számára. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2015-től felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenNEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE
Ikt. Szám: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. sz példány NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE Érvényes: 2015-2016-os tanévtől felmenő rendszerben A tanterv
RészletesebbenSzak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő. Ajánlott.
Szak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő Tagozat: nappali A tanegység Heti Ajánlott Kódja neve Köv. tanóra előfeltétel
RészletesebbenKülügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója
Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb
RészletesebbenTanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet
Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenMUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS
MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenAz európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú
RészletesebbenNemzetközi tanulmányok (BA) NETTANB2 képzési terv
Nemzetközi tanulmányok (BA) NETTANB2 képzési terv Kód: NETTANB2 Szükséges kredit: 180 Félévek száma: 6 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %. Az írásos tanterv utolsó frissítésének ideje: Az ezen
RészletesebbenMiskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV
Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 BTUPLN105 Bevezetés a közigazgatástanba
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenMUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS
MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult
Részletesebben2019-ben felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) 2019-ben felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) 2016-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező
RészletesebbenMesterképzési szakok. - tanári mesterképzési szak tovább
Mesterképzési szakok - alkalmazott nyelvészet adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - andragógia adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - nemzetközi tanulmányok adatlap mintatanterv:
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak filmelmélet és filmtörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési-
RészletesebbenAz európai integráció gazdaságtana
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Az európai integráció gazdaságtana The Economics of
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési-
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenA Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak
A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) TURKOLÓGIA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenSZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
SZOCIÁLPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: foglalkoztatáspolitika szakirány Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium SZD = szakdolgozat Z = szakzáróvizsga k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLÁI KOMPLEX VIZSGA TÁJÉKOZTATÓ. 2. Komplex vizsgára jelentkezés előzetes doktori képzés nélkül
ÁLLAM- ÉS JOGTUDMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLÁI KOMPLEX VIZSGA TÁJÉKOZTATÓ A KOMPLEX VIZSGÁRA JELENTKEZÉS ELŐFELTÉTELEI 1. Szervezett doktori képzésben részt vevő hallgató A szervezett doktori képzésben részt
RészletesebbenKulturális menedzser szakirányú továbbképzési szak
Edutus Főiskola szakirányú továbbképzési szak Tanterv Farkas Beáta.09.28. A szak alapadatai: Cultural Manager Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Edutus Főiskola FI38139 Címe 2800 Tatabánya,
RészletesebbenKÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: TÖRTÉNETI INTÉZET ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítek: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = záróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK bölcsészettudomány mester nappali Bölcsészettudományi Kar 4 félév
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2016-tól fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési
RészletesebbenAngol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak
Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak Képzés megnevezése: szakirányú továbbképzés A képzés helye: Gazdaságtudományi Kar, Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet Szakirányú
Részletesebben2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPSZAK FILMELMÉLET ÉS FILMTÖRTÉNET SPECIALIZÁCIÓ 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenDebreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Ókori nyelvek és kultúrák alapszak, klasszika-filológia szakirány a 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G
RészletesebbenAz európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve
Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenAJÁNLOTT TANTERV. a politológia BA képzésen. (2011. szeptembertől) Első szemeszter Kurzus Forma óra/hét Kredit
AJÁNLOTT TANTERV a politológia BA képzésen (201 szeptembertől) Első szemeszter EAP Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet előadás 2 3 kollokvium TFIL Társadalomfilozófia előadás 2 2 kollokvium
RészletesebbenTeljesítmény és erőforrás controlling
IV. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Teljesítmény és erőforrás controlling 2012/2013 2. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Teljesítmény
RészletesebbenIGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS
IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán elsőként 2006 őszén indult meg az igazságügyi igazgatási BA képzés. A képzés célja olyan igazgatási szakemberek
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak esztétika specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti követelményeiben
RészletesebbenNEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE
Ikt. Szám: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. sz példány NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE Érvényes: 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben A tanterv
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenA MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN
A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenPOLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
1 I. PREAMBULUM POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományág: Képzési forma: Képzési cél: Képzési idő: Képzés nyelve: Tagozat: Politikatudomány Doktori (PhD) képzés Tudományos
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenNYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON
Zsigmond Király Egyetem nyelvvizsgakövetelmények 2016.08.01. NYELVVIZSGA KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES SZAKOKON Ebben a dokumentumban foglaljuk össze, hogy a Zsigmond Király Egyetemen az egyes szakokon a kezdetétől
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak filozófia specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti követelményeiben
RészletesebbenKÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2018/2019. tanév I. félév A GAZDASÁGDIPLOMÁCIAI SZAKTANÁCSADÓ
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA SZAK NAPPALI TAGOZAT
SZOCIOLÓGIA SZAK NAPPALI TAGOZAT A képzés célja: Humanisztikus értékek iránt elkötelezett, társadalomkritikai érzékkel rendelkező, alkotószellemű szakemberek képzése, akik széleskörű társadalomelméleti,
RészletesebbenPOLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI
POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv
RészletesebbenÁpolás és betegellátás alapszak Ápoló szakirány levelező tagozat IV. évfolyam
Központ: 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33. Tel.: +36-66-524-700 Fax: +36-66-447-220 E-mail: dekan@gk.szie.hu Telephely: Egészségtudományi Campus, 5700 Gyula, Szent István u. 17-19.,Tel., Fax:: +36-66-561-620
RészletesebbenIfjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak
Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenNeptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter
TANTÁRGY NEVE: Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása:
Részletesebben