Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok Volent Gábor biztonsági igazgató Balatonalmádi, 2012. március 22-23. 1
Tények a paksi atomerőműről. Korszerűsítések eredményeképpen a blokkok teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az erőmű biztonsága kielégíti az összes hatósági követelményt, elvárást, amely a folyamatos fejlesztéseknek, biztonságnövelő intézkedéseknek köszönhető. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések lehetővé teszik a további biztonságos üzemeltetést. A legolcsóbban termeli Magyarországon a villamos energiát. 2
Tények - Termelés 3 Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta 366,8 TWh villamos energiát termelt az erőmű. 2011 15,685 TWh termeléssel az eddigi második legjobb év.
Elfogadottság Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű? 4
Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése a 2000-ben készített megvalósíthatósági vizsgálattal kezdődött, amely szerint: az üzemeltetési és karbantartási gyakorlat, a szerkezetek és rendszerelemek robosztus konstrukciója, az elvégzett felújítások és biztonság növelő intézkedések, lehetőséget adnak a tervezett 30 éven túl további 20 éves biztonságos üzemeltetésre. 5
Az üzemidő-hosszabbítás megalapozása Az előkészítés legfontosabb feladatai a meghosszabbított üzemidő alatti biztonságos üzemeltetés igazolása, valamint az üzemeltetési engedély megújításának megalapozása: Az öregedési folyamatokat időben észlelő és azokat csökkenteni képes öregedéskezelési programok kidolgozása, a meglévő programok felülvizsgálata. Az erőmű állapotának felmérése, annak igazolása, hogy további 20 éves üzemeltetésre megfelelő állapotban vannak. Élettartamot korlátozó öregedési folyamatok elemzése. Környezetállósági minősítő vizsgálatok elvégzése. Jogszabályok szerinti engedélyezési dokumentáció összeállítása. 6
Környezetvédelmi engedély Az engedélyezés előkészítése 2003-ban kezdődött. Az Előzetes környezeti hatástanulmányt a környezetvédelmi hatóság 2005-ben bírálta el. A 2006-ban elkészült Környezeti hatástanulmány részletesen elemezte és értékelte az atomerőmű környezetének állapotát, az atomerőmű jelenlegi és az üzemidő hosszabbítás időszakára vonatkozó környezeti hatásait. Megállapította, hogy a jelenlegi környezeti hatásokhoz képest a meghosszabbított üzemidejű erőmű működése időszakában sem volumenben, sem erősségben, sem terheléstípusban nem várhatók lényegi, meghatározó változások. Az Espoo-i Egyezmény alapján - 2006 folyamán - hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás zajlott: Pakson közmeghallgatás és Kalocsán önkormányzati fórum történt. A nemzetközi eljárásban Ausztria, Románia és Horvátország vett részt. A szakhatósági állásfoglalások, a szakértői vélemények, a közmeghallgatásokon felmerült kérdések és válaszok figyelembevételével a környezetvédelmi felügyelőség 2006. október 25-én kiadta az üzemidő hosszabbítás környezetvédelmi engedélyét. 7
Nukleáris biztonsági engedélyezés A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok szerint az üzemidő meghosszabbítására irányuló szándékot 4 évvel a tervezett üzemidő lejárta előtt kell bejelenteni az OAH NBI-nek, mellyel egyidejűleg be kell nyújtani a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programot. 2008. novemberében a programot benyújtottuk az OAH NBI részére. Az OAH NBI 2009-ben értékelte az programot és elrendelte az Üzemidő Hosszabbítási Végrehajtási Program végrehajtását. Az engedélykérelmet blokkonként kell benyújtani az OAH NBI-hez, legkésőbb a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel. Az 1. blokk engedélykérelmének beadása 2011. december 5-én megtörtént. 8
Célzott biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) 2011. március 11-én Japánban a Fukusima I. atomerőműben bekövetkezett baleset jogosan vetette fel, hogy hasonló körülmények között mi történne a világ más atomerőműveiben. Egységes EU álláspont a stressz-teszt végrehajtására: nemzeti hatóságok jelentéseket kérnek az atomerőművektől, a jelentések alapján értékelik az adott ország atomerőműveinek helyzetét és meghatározzák a szükséges teendőket, EU szinten értékelik a nemzeti jelentéseket. Országos Atomenergia Hivatal 2011. május 2-án előírta a Paksi Atomerőmű Zrt. részére a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtását. 9
Folyamatos a biztonság növelése Az atomerőmű biztonságának növelése még a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött. 1991 1994 AGNES Projekt az atomerőmű biztonságának újraértékelése 1993 Külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság értékelése 1994 2002 Biztonságnövelő intézkedések végrehajtása 10
Folyamatos a biztonság növelése 2002 Súlyos balesetek kezelése Hidrogén rekombinátorok telepítése a hermetikus térbe Pihentető medence hűtőkör vezetékek megerősítése hűtőközeg vesztés ellen Reaktorakna elárasztás (reaktor tartály hűtése) Autonóm energiaellátás kijelölt fogyasztókhoz Új baleseti műszerezés installálása 11
12 Súlyos balesetkezelés
Célzott biztonsági felülvizsgálat módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása A felülvizsgálat: elemezte a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait, bemutatta a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait, bemutatta, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani, ismertette a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait. 13
Jelentés A célzott biztonsági felülvizsgálat eredményeit jelentésben foglaltuk össze. Az elvégzett felülvizsgálat alapján a legfontosabb megállapítások: A paksi atomerőmű teljesíti a tervezési alaphoz tartozó követelményeket. A védettség a vizsgált kulcseseményekkel szemben is jó. A felülvizsgálat alapján rögzíthető, hogy azonnali beavatkozásokra nincs szükség. A felülvizsgálat megállapításait az EU szakértői vizsgálata és helyszíni ellenőrzése is megerősítették. 14
Javító intézkedések A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal szemben további javító, biztonságfokozó intézkedéseket is végrehajtunk a létesítmény védettségének fokozására, a biztonsági tartalékok növelésére. A javító intézkedések öt kategóriába sorolhatók: Külső hatásokkal szembeni védettség fokozása Kezelési utasítások módosítása, újak készítése Meglévő és alternatív villamos betáplálási lehetőségek biztosítása Meglévő és alternatív hűtési lehetőségek biztosítása Súlyos balesetek következményeinek csökkentése 15
Nemzeti Energiastratégia A magyar Országgyűlés által 2011. októberében jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia a villamos energia szempontjából az Atom-Szén-Zöld forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak 16 16
Előkészítő munka A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) az üzemidő-hosszabbítást feltételezve 2032 és 2037 között fognak leállni. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen. Az MVM Zrt. keretében megkezdődött az előkészítő munka: műszaki-gazdasági kérdések engedélyezés előkészítése tenderdokumentáció előkészítése tájékoztatási feladatok Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása 17
18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!