A BÁNYAMEDDŐK FELMÉRÉSE ÉS JELENTŐSÉGE * HAHN GYÖRGY - SISKÁNÉ SZILASI BEÁTA Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék * A kutatás a T037924 számú OTKA támogatásával készült 1. A bányameddők átfogó ismertetése, a felmérés célja Hazánkban öt-hatezer egykori bánya, illetve anyagnyerőhely található, ez a jelenleg működő bányák számának többszöröse. Ezek jelentős részét felhagyták, helyzetük rendezése nélkül. A hazai bányászat sok évszázados munkájának következtében így hatalmas meddőmennyiségek halmozódtak fel, amelyek a mező - és erdőgazdasági művelés távlati lehetőségeit is beszűkítik. A felszínen lerakott a kül - és mélyszinti bányászat deponált hányói az ország területének kb. 1 %-át - a 1000 km 2 - érintik. Gazdasági érdek a termőföld bányászati elvonásának minimalizálása, a bányászattal lekötött területek mező - és erdőgazdasági rekultivációja. Földtani adottságaink lehetőséget biztosítanak évi 40-80 Mt építőanyag hazai forrásokból való kitermelésére. Építési nyersanyagok vonatkozásában, most az ezredforduló után is, önellátásra kell törekedni. Az ország földtani adottságai, az építőanyagipari ásványvagyon vonatkozásában kedvezőek, és lehetőséget biztosítanak az önellátásra. A bányászat következtében kialakult mélyedések (kőbányák udvara, hegy és dombvidéki bányagödrök száraz felszínei, süllyedékek) alkalmasak lehetnek mezőgazdasági, illetve kommunális hulladékok tömeges és végleges, a képződési helyhez közeli elhelyezésére. Ma inkább az a helyzet, hogy a hanyatló bányászat nem tud elegendő számú és nagyságú hulladék befogadót létesíteni. A bányászattal képződő meddő - és hulladékanyagok közvetlenül, vagy osztályozás útján nyersanyaggá válhatnak. A kő kinyerése után fennmaradó finomszemcsés anyag talajjavításra, a visszamaradó kőtörmelék helyi feltöltésre, visszatájosításra, illetve rekultivációs célokra alkalmas. A másodhasznosítás - a mérgező anyagú meddők kivételével - hulladékszegény technológiák alkalmazásához vezet. A meddők felmérése és vizsgálata az építésügy, a mezőgazdaság és a környezetvédelem érdekében történik. A többszáz millió tonnányi meddő építőipari hasznosítása, a felszabaduló területek mezőgazdasági célú visszanyerése fontos, emiatt a talajjavító komponenseket (meszet, nyomelemeket, zeolitokat) tartalmazó hányók felkutatása, a káros, mérgező alkotórészek felderítése, ártalmatlanítása vagy ipari hasznosítása is elengedhetetlen és megoldható. A bányameddőkben megtestesülő másodnyersanyagok felhasználásából, óvatos becslés szerint is, több 10 Mrd Ft-os nagyságrendű árbevétel érhető el. A bányászati technológiák egyre nagyobb tömegű meddő képződést okoztak, ennek következtében ma hazánkban 1 Mrd t-ra tehető a meddők teljes tömege. Ezek fajtái a következők: 235
fedő köztes fekü és technológiai meddők, valamint inkurrens anyagok. A fedőmeddőt a nyersanyag fedőjében elhelyezkedő rétegekből nyerik, ha ezek a termelésnél a nyersanyagba kerülnek és osztályozáskor, vagy a haszonanyagról leválasztva hányóra deponálódnak, vagy egyéb meddővel keverednek. A belső (köztes) meddőt a nyersanyagösszletben réteg -, vagy lencseszerüen, szabálytalanul elhelyezkedő közbetelepült kőzetek képezik. Később ezek is részben leválaszthatók a haszonanyagról és hányóra kerülhetnek. A fekü meddő, a nyersanyag egyenetlen talpfejtése, vagy a bányaudvar haszonanyag alatti részéből kerülhet kitermelésre, illetve később meddőhányóra. A feldolgozás - technológiai meddők úgy keletkeznek, hogy leválasztják az eredeti nyersanyag tömeg feldolgozás technológiailag gyengébb minőségű részeit is. A nagyüzemi meddőleválasztó rendszerek, vagy a jövesztés során kerülnek a fedő -, és a belső, vagy a fekü - meddők mellé, de nagy részüket azoktól elkülönítik. A feldolgozás során a nyersanyag azon része is meddővé válik, amely különböző okok miatt a felhasználói igényeket már nem elégíti ki és használhatatlan inkurrens anyagokká válnak. A belső, vagy közbetelepült meddő, a feldolgozás - technológiai meddő és az inkurrens anyagok bányán kívüli termelő szervezeteknél is előfordulnak, illetve képződnek hígulási, vagy egyéb okokból. 2. A bányameddő felhasználás általános helyzete A meddők és ipari melléktermékek, hulladékok hasznosítása megelőzte azok 80-as évekbeli kutatását. A másodnyersanyagok hasznosítása az erőművi pernyék és kohászati salakok vonatkozásában jelentős. Százezer tonna/éves nagyságrendű az építőipari meddők és inkurrens anyagok feltöltési és közlekedésépítési hasznosítása. A 80-90 millió m 3 /év tömegű folyamatosan rekultivált visontai és bükkábrányi lignit meddőt kivéve is, évente tízmillió tonnát meghaladó mennyiségben halmozódnak fel a bányameddők és inkurrens anyagok, ipari melléktermékek és hulladékok hazánkban. A kőbányászati meddők évenkénti képződése meghaladja a millió tonnás nagyságrendet. Az építésügy területén idő, költség- és energiaráfordítással deponálásra kerülő meddő hasznosítása és értékesítése a cement- és mészipart, a köipart, a kavicsipart, a durvakerámiaipart és a díszítőkőipart foglalkoztatta. A meddőhányó hasznosításban élenjáró a cement- és mészipar, ahol a mészkővel el lehetett érni a minimális meddőt, mivel a mészüzemi célra alkalmatlan ún. aprókő a cementgyártásnál hasznosítható. A kő- és kavicsiparban a meddőleválasztók és osztályozók elterjesztése óta, a szabvány szigorodásával, megnőtt a meddő és inkurrens anyagok mennyisége és a hányók mérete is. A bodrogkeresztúri zeolitos riolittufabánya meddőjének exportja mellett, nagy tömegben hasznosítják a többi kőbánya hányó anyagát is. 236
A durvakerámiaiparban a nyersanyagérzékeny technológia és a szelektív bányamüvelés fokozta a meddő mennyiségét. Ennek nehéz kezelhetősége a felhasználást beszűkíti (feltöltés, környezetvédelem, talajcsere). A díszítőkőiparban a meddőt, vagy felaprózódó kőzetet az új gyártókapacitás maga feldolgozza. A bányameddők és ipari melléktermékek (erőmüvi pernyék stb.) hasznosítása kb. 1 Mt/év nagyságrendű hazánkban. Legfőbb felhasználó az út-, vasút és a lakásépítés. A bányameddők minősítő vizsgálatának az építőiparra, mint tömeges hasznosítóra az alábbi szakágazatonként kell kiterjednie: cement-és mészipar kő-, kavics-, durvakerámia-, díszítőkőipar finomkerámia-, szigetelőanyag-, üvegipar. 3. A bányameddő mérleg Az országban mintegy öt- hatezer lerakóhelyen fellelhető bányameddők, feldolgozástechnológiai melléktermékek és hulladékanyagok 1 Mrd t mennyiségének fele néhányszáz lelőhelyre összpontosul. Az eddigi mérlegszerű felmérések 1186 előfordulást érintettek, megoszlásukat az 1. táblázat mutatja megyénkénti felosztásban. A legnagyobb depók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak, az összmennyiség közel fele, a terület 1/3-a. A legnagyobb értéke képviselő meddők a rudabányai felhagyott vasércbánya, a kohászati üzemek és a szénbányák külszíni és mélyműveletek szomszédságában találhatók, de a kőbányák, cementmüvek, téglaagyag- és betonkavicsbányák is tekintélyes értékekkel szerepelnek. A felmérés időpontjában 1980- ban Bükkábrany még szerénynek mondhatóan szerepelt, ezért az éves változás értéke azóta a Heves megyei mennyiséghez közelít, amely akkor is több, mint 90 Mm 3 -rel szerepelt. A megyék rangsorában Heves megye magas számadatai Visontához és az ecsédi külfejtéshez kötődnek. Komárom-Esztergom megyében a kőszénbányák, külfejtések, a bokodi erőmű, az almásfüzitői timföldgyár tárolóterei, Tatabánya és Lábatlan cementmüvei, a kőbányák és téglaagyag kitermeléshez kapcsolódnak a hányók. Veszprém megyében Ajka és Várpalota szénbányái, erőművei, bauxit feldolgozói, mangánérc és kőbányáinak hányói jelentősek. Baranya megyében a feketekőszén bányászat, az erőmű és a kőbányák depói a legszámottevőbbek. Nógrádban a felhagyott kőszénbányák meddőhányói okoznak kiemelkedő értékeket. Fejér megyében a dunaújvárosi vasmű hányói és a kőbányák meddői szerepelnek nagyobb értékekkel. Budapesten a kőfejtők, Pest megyében a kavicsbányák és a cementgyártás hányói számottevőek. 237
Megyék Felmért Mérlegszerűen közölt meddőhányó kdb A mérlegszerűen felmért hányó mennyiségek Mm -ben A mérlegszerűen felmért hányók területe Em 2 -ben A mérlegszerűen felmért hányók évközi változásai 1990-ben Em 2 -ben 1 Bács-Kiskun 117 17 0,5 50 15 2 Baranya 273 62 46,3 3055 126 3 Békés 81 16 0,1 18 3 4 Borsod- Abaúj- 290 153 224 9678 15145 Zemplén 5 Csongrád 104 18 0 6 32 6 Fejér 211 60 21,1 1439 553 7 Győr-Moson- Sopron 198 63 2 300 135 8 Hajdú-Bihar - - - 0 0 13 Pest 376 135 21,6 1862 796 9 Heves 203 124 78 2450+Visonta 99040 10 Jász- Nagykun- 85 14 0,2 58 0 Szolnok 11 Komárom- Esztergom 209 95 65,8 6852 1562 12 Nógrád 178 132 34,3 3234 747 14 Somogy 203 27 0,2 34 111 15 Szabolcs- Szatmár- Bereg 119 9 0 9 0 16 Tolna 136 17 0,6 60 31 17 Vas 153 36 0,8 145 126 18 Veszprém 335 166 55,5 4446 2302 19 Zala 173 42 0,8 113 77 Mo. összesen 3450 1186 550,8 33809 120,801 1. táblázat A bányameddők és egyéb tárolóhelyek megyei mérlege 1990 table 1. Balance of spoil-banks in Hungarian counties A többi sík-és dombvidéki megyéknél a bánya és technológiai meddők értékei elhanyagolható mértékűek, így a fő mezőgazdasági területeken a bányászat következményei alárendeltek. 238
4. A bányameddő hasznosítás lehetőségei Az építőipari bányászat során évente több ezer tonnányi fedő-, köztes- és fekü meddőt deponálnak. Az újrahasznosítás mértéke alig haladja meg az összmeddő 5 %-át, pedig sokszor a másodlagos felhasználás az elsődlegesnél is magasabb mértékű lehet, pl.: sportpálya feltöltés salakkal. A hazánkban fellelhető meddőanyagok készleteinek túlnyomó része építésügyi, mezőgazdasági és környezetvédelmi célokra alkalmazható (szervesanyag, mész-, nyomelem-és talajjavító anyag tartalmuk miatt). Az ilyen bányameddők elhelyezkedése kedvezőbb, mint a javító anyagoké, és készleteik mennyisége kétszerese a mai tőzeg és lápföldkészletnek. A bányameddő talajjavítási hasznosítását az is indokolja, hogy: 1. A talajjavításhoz szükséges, lényeges elemeket együttesen tartalmazzák. 2. A meddőből szelektálható durvaszemcsés kő útépítésre, a gyengébb minőségű mezőgazdasági útjavításra használható. 3. A meddők testsűrüsége is kicsi, és szállítási távolságuk, illetve annak költségigénye nem éri el a tőzegét. 4. A bányameddő elhordása és a gödrök feltöltése, majd a rekultiváció, egyaránt mezőgazdasági területnövekedést eredményez. A laza üledékes kőzetü bányameddőknek a tápanyagszolgáltatás szempontjából kedvező ásvány-kőzettani összetétele, az agrotechnika és a növénykultúrák meghatározott alkalmazásával néhány év alatt átlagos, vagy jó termőképességű rekultivált terület nyerhető. Külszíni barnaszén- és lignitbányáknál, a visszatöltött felszínre a megfelelő szervesanyag és talaj képződéséhez, kőszénport kevernek a szilikátos meddőhöz. A mikrobiológiai lebontás serkentése érdekében N-műtrágyát alkalmaznak. A rekultiváció sikere és költsége függ a meddőanyag: szemcseösszetételétől, az agyagásványok minőségétől, a karbonáttartalomtól, és a talajtulajdonságokat okozó, vagy javító ásványok- és nyomelemek mennyiségétől. A külszíni építőanyagoknak és a mélybányászat kőszenének meddőanyagai mezőgazdasági szempontból kedvezően kiegészítik egymást. Előbbiek általában óriási tömegű és homokos jellegű anyagot képviselnek, így szerves tápanyag szempontjából "hígnak" tekinthetőek. Ezzel szemben, a kis területigénybevételre törekedve meredeken felhalmozott kőszénmeddőket jelentős mennyiségű szerves anyag és kolloid fázis abszorptív elem dúsulása jellemzi, így szerves anyagokban "tömény" előfordulások. Az uralkodóan magas ph-jú közeget követő karbonátos kőzetképződés számos elem számára migrációs csapdát jelent, ez talajtanilag fontos mikroelem dúsulásokhoz vezet. A kőszénbányák meddői természetes keverékben tartalmazzák a talajképzödés szempontjából kedvező komponenseket, melyeket az egyéb meddők rekultivációja során csak költséges eljárásokkal lehetne biztosítani. 239
5. Összegzés A jelentősebb bányameddő összetevők esetében fontos: a homok, iszap, agyag, megfelelő aránya, a kőszén és mikroelemtartalom. A bányameddők gazdaságföldrajzi értékének megállapítása lényeges abból a célból, hogy felhasználásuk révén csökkenteni lehessen a területigénybevétellel járó primer anyag bányászatot. Néhány ásványi nyersanyagnál az olcsó primer ásványvagyon kimerülőben van, vagy azok hozzáférhetősége kétséges. A megyénkénti bányameddő felmérés azért is fontos, mert a jelentősebb bányameddőket és ipari lerakóhelyeket a TIEDIT (Területhasználati Információk Egységes Digitális Térképe) előfordulásonként ábrázolja, de hiányzik a geomorfológiai kiértékelés, a tájidegen elemek kiszűrése. Néhol a minősítő vizsgálatokat és a felszíni értékelést elkészítették, de hiányzik a hasznosítási javaslatok részletezése és indoklása, valamint a társadalom-és gazdaságföldrajzi, vagy közgazdasági értékítélet. A másodnyersanyagnak tekinthető bányameddők kutatása az építésügyi, közlekedésépítési, mezőgazdasági és rekultivációs célú hasznosításoknak alapjait teremti meg. Summary There are 5000-6000 spoil-banks in Hungary, with a mass of dead and waste material exceeding 1 Mrd t. 50 percent of this mass concentrates on several hundred deposits. The detailed examinations, which included composition and morphology studies were prosecuted to 1186 deposits in Hungary. Dead and waste material, found in spoil-banks, can be used in building-trade, agriculture and environment conservation (they contain organic-matter, lime, trace elements and can also be used for amelioration). Irodalom: HORN JÁNOS (szerk.) 2002: Egy szakma tündöklése és hanyatlása, Budapest, 257 o. KFH Közgazdasági Főosztály: Szerződések Pénzügyi Nyilvántartása, 1979-től 1990-ig kézirat, 1040 o. Központi Földtani Hivatal 1990: Magyarország bányameddő-és másodnyersanyag készlete, Budapest, 199 o. Mintafejezet a Phare 343. sz. pályázatához 1. A bányászat hatására átalakuló földrajzi környzete, KLTE, Debrecen, 61 o. 240