TÁJÉKOZTATÓ A TANÁRI MESTERSZAKRA BA VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZİ JELENTKEZİK SZÁMÁRA A 2006-ban bevezetett többciklusú felsıoktatási képzési rendszerben a tanári szakképzettséget csak a második ciklusban, mesterképzési szinten lehet megszerezni. Tanári mesterszakon két tanári szakképzettséget kell megszerezni, ettıl csak néhány kivételes esetben lehet eltérni (például korábbi fıiskolai és egyetemi szintő végzettség esetén). A megszerzett szakképzettség a közoktatás 5-12. (13.) évfolyamán, illetve a szakképzés valamennyi formájában a tanári szakképzettségnek megfelelı tárgyak szakrendszerő oktatására nyújt lehetıséget. A tanári mesterképzés elsıdleges célja a közoktatás igényeinek kielégítése. Ennek következtében a tanári mesterképzés elsısorban pedagógiai jellegő, tehát a szakterületi ismeretek elsajátítása a közoktatás szükségleteinek megfelelıen történik. A tanári mesterképzés felépítése A tanári mesterképzés 4 részbıl áll: Tanári mesterszak része 1. szakterületi 2. szakterületi Tanárképzési Kreditek Félévek száma száma Tanítási gyakorlat 30 kredit 1 félév (5. félévben) Összesen 120+30 kredit 4+1 félév 180 Bemenet 120 kredites BA szak (vagy korábbi egyetemi és fıiskolai végzettség) 50 kredit szakterületi ismeretkör (minor program) 10 kredit tanárképzési a BA képzés keretében - Kimenet okleveles. tanár Azoknak a felsıoktatásba jelentkezıknek, akik tanári szakképzettséget szeretnének szerezni, már az elsı képzési ciklusban (BA) meg kell tervezniük késıbbi tanulmányaikat. Az az alapképzési szak, amelyre felvételt nyertek, lesz a bemeneti feltétele az 1. tanári szakterületi nak. A BA fıszak mellett választaniuk kell az intézményük által meghirdetett 50 kredites minor programok közül, ez a program alapját képezi a 2. tanári szakterületi nak. Már az alapképzésben folytatott tanulmányok során szükséges a tanári pályával való ismerkedés, ezért el kell végezni egy 10 kredites tanárképzési t is, amely az elıképzettséget biztosítja a tanárképzés pedagógiai-pszichológiai ja számára. A tanárképzés elsı és második szakterületi ja ugyanazt a végzettséget biztosítja, csak az elıtanulmányi feltételek eltérıek. Minden elsı tanári szakképzettség elvégezhetı második tanári szakképzettségként is az elsı tanári szakképzettséggel párhuzamosan. Léteznek olyan szakképzettségek, amelyek csak második szakképzettségként teljesíthetık (pl. filozófiatanár, etikatanár, stb), elıtanulmányi feltételük az 50 kredites minor program elvégzése (Karunkon jelenleg ilyen még nincs akkreditálva). Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a PPKE BTK-n jelenleg milyen tanári szakképzettségeket lehet párban megszerezni.
Elsı tanári szakképzettség Második tanári szakképzettség
A PPKE BTK-n a tanárképzés felelıse a Pedagógiai Intézet szoros együttmőködésben a Pszichológiai Intézettel és a szakterületi ismeretekért felelıs intézetekkel és tanszékekkel. Felvételi pontszámítás Elınyben részesítés 10 pont A tanári mesterszakok felvételi pontozása 1. szakképzettség 2. szakképzettség Pedagógiaipszichológiai 60 pont (20+40) 0-20 pont az oklevél igen/nem 30 pont minısítse (hozott pontok) 1 0-40 pont a felvételi eredménye (szerzett pontok) 1 Az oklevél minısítésének pontozási rendszere: kitőnı, jeles 20 pont, jó 15 pont, közepes 10 pont, elégséges 5 pont.
A felvételi vizsga Pedagógia-pszichológiai felvételi vizsgája A felvételi háromtagú bizottság elıtt zajlik. A Pedagógiai és a Pszichológiai Intézet három oktatója egymástól függetlenül legfeljebb 10-10 ponttal, összesen tehát 30-cal értékeli a jelölt szereplését. A felvételizı hozza magával a beszélgetésre a következıket: A pedagógia világa c. szeminárium keretében készült dolgozatot, portfoliót (ha más felsıoktatási intézménybıl jelentkezık nem írtak ilyet, készítsenek rövid elemzı beszámolót a BA keretében elvégzett 10 kredit értékő pedagógiai-pszichológiai tanulmányaik tartalmáról), pedagógiai, pszichológiai tárgyú olvasmányainak jegyzékét, rövid (legfeljebb 20 soros) kézzel írt motivációs levelét, bármilyen dokumentumot, amelyet a tanári pályára készülés szempontjából fontosnak tart. A beszélgetés NEM tételjegyzékbıl húzott vagy kapott kérdésekre adott válaszok mentén zajlik, ezért kötelezı vagy ajánlott irodalomjegyzék sincs. Ám a szakirodalmi olvasottság kívánatos! A bizottság a jelöltek alkalmasságát vizsgálja a következı területeken: 1. a jelölt motivációja, attitődjei, 2. pedagógiai érzékenysége, empátiája (konkrét pedagógiai szituáció értelmezésével ill. szerepjátékkal), 3. pedagógiai tájékozottsága (BA tanulmányai és olvasmányai alapján), 4. kommunikációja, fellépése, 5. általános napi tájékozottsága, különös tekintettel az oktatáspolitikára, a neveléssel/oktatással kapcsolatos társadalmi kommunikációra. Mozgóképkultúra - és médiaismerettanár Szakterületi felvételi vizsgája A sikeres felvételihez ajánlott a francia kultúra, történelem, civilizáció és irodalom átfogó ismerete, valamint a romanisztikai BA képzés francia szakirány hallgatói számára megadott olvasmányok és tematikák ismerete. A felvételizı jelölttıl kérünk egy min. 1, max. 2 oldalas motivációs levelet francia nyelven. A motivációs levél alapján a jelöltet francia nyelvő szóbeli vizsgára hívjuk, ahol nem elsısorban ismereteket tesztelünk, hanem készségeket érdeklıdési köröket és motivációt. A szóbeli elbeszélgetés során egy adott korpuszból kiválasztott szöveg alapján a jelölt a) számot adhat francia irodalmi és kulturális érdeklıdésérıl (a szöveg írójáról, történeti és irodalomtörténeti kontextusáról), b) valamint egy szintén adott korpuszból kiválasztott szöveget elemezhet nyelvi, nyelvészeti (lexikai, szintaktikai, morfológiai, fonetikai) szempontból. A felvételi írásbeli és szóbeli részbıl áll. Az írásbeli felvételin a jelentkezınek egy kb. 500-600 karakterbıl álló klasszikus latin auktortól származó szöveget kell szótár segítségével latinrólmagyarra fordítania, és válaszolnia a kell a szöveghez kapcsolódó néhány nyelvtani kérdésre. A feladat megoldására rendelkezésre álló idı 120 perc. A szóbeli felvételin a jelentkezı ismerteti az írásbeli tételként kapott szöveg magyar fordítását, és válaszol a felvételi bizottság által a szöveggel kapcsolatban föltett kérdésekre. A magyartanár mesterképzési szakra jelentkezık szóbeli felvételi vizsgát tesznek. Ennek témái: 1) a szakdolgozat rövid ismertetése, 2) a korábbi magyar szakos tanulmányok áttekintése. A felvételi bizottságokban irodalmár és nyelvész oktatók együttesen helyet kapnak. I. Szóbeli beszélgetés, amely a jelentkezı általános alkalmasságát hivatott felmérni. II. Dokumentumok, amelyek a beszélgetés során a jelentkezı konkrét, a tanári MA tanulmányok elvégzéséhez szükséges alkalmasságát hivatottak igazolni. A dokumentumok a következık: 1. A teljes BA tanulmányok tanulmányi átlaga, (leckekönyv másolata is szükséges) 2. a záróvizsga eredménye, (igazolás szükséges) 3. a BA diploma másolata, 4. a BA-s szakdolgozat eredménye, (igazolás szükséges) 5. fényképes önéletrajz,
Szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár Történelem-tanár 6. egy elektronikusan és nyomtatott formában beküldött 2-3 oldalas (2,5 cm margó, Times New Roman betőtípus, 12-es betőnagyság, 1,5-es sorköz, sorkizárt) motivációs-levél, ami tartalmazza: - a személyes és szakmai motivációk ismertetését, - a szakmai érdeklıdési kör ismertetését, - a tervezett, majdani MA diplomamunka irányát, vagy pontos témáját. A felvételi vizsga szóbeli, két részbıl áll. Elıször a jelentkezınek értelmeznie kell szabadon egy német nyelvő idézetet vagy szólást, vagy közmondást. Ezt követıen beszélgetést folytat egy német nyelvő irodalmi mő ismeretérıl ill. értelmezésérıl. A tételként szereplı idézetek/szólások/közmondások/irodalmi mővek listája megtalálható az intézeti honlapon (http://german.btk.ppke.hu/mastudium.php). A sikeres felvételihez ajánlott a spanyol és spanyol-amerikai irodalom, kultúra, történelem és civilizáció átfogó ismerete, valamint a romanisztikai BA képzés spanyol szakirány hallgatói számára megadott olvasmányok és tematikák ismerete. A szóbeli elbeszélgetés során egy kiválasztott szöveg alapján a jelölt a) számot ad spanyol és spanyol-amerikai irodalmi és kulturális ismeretirıl (a szöveg írójáról, történeti és irodalomtörténeti kontextusáról), b) valamint egy másik szöveg alapján nyelvi és nyelvészeti (fonetikai, morfoszintaktikai és lexikai) tájékozottságáról. A felvételizı szlovák nyelvi kompetenciájának felmérésére a szóbeli felvételi vizsga keretében kerül sor. Szóbeli felvételi vizsga témakörök: 1. a szlovák helyesírás alapelvei, 2. a szlovák fınévragozás rendszere, 3. a szókészlet bıvítésének módjai a mai szlovák nyelvben, 4. az egyszerő és az összetett mondat a szlovákban, 5. a zöngésségi hasonulás jellegzetességei a szlovákban, 6. a Štúr-iskola tevékenysége, céljai, 7. a szlovák realizmus (Martin Kukučín, Jozef Gregor Tajovský), 8. magyar szereplık, történelmi vonatkozások szlovák irodalmi mővekben, 9. szabadon választott szlovák irodalmi mő elemzése, 10. kedvelt szlovák írójának/irodalmi irányzatának/irodalmi korszakának bemutatása. Felvételi elbeszélgetés. A felvételi eljárás keretében szerzett pontszámokat a bizottság összesíti és a jelentkezıket rangsorba állítja. A rangsor élén állók a Kar mindenkori felvételi keretszámainak függvényében államilag finanszírozott helyen kezdhetik meg mesterfokú tanulmányaikat. Az utánuk következık költségtérítéses hallgatók lesznek. Az alacsonyabb pontszámot elért jelöltek nem nyernek felvételt. A bekerüléshez szükséges pontszámokról még nincsenek tapasztalati adatok, így erre vonatkozó iránymutatást csak a következı évben, 2010-ben tudunk közölni.