A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉSÉNEK TÁVOKTATÁSI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉSÉNEK TÁVOKTATÁSI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST 2003. november

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A szabályzat hatálya... 3 2. A kreditrendszer alapfogalmai... 4 3. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció... 5 4. A tanterv... 5 5.... 6 6. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek...7 7. A hallgatói jogviszony, és a költségtérítéses képzés... 9 II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 10 8. Az oktatás időszakai... 10 9. A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége... 11 10. A tantárgyak meghirdetése és felvétele... 11 11. Tájékoztatás a követelményekről... 12 12. Tantárgyi követelmények... 13 13. Átvétel... 14 14. A párhuzamos képzés... 14 15. A részképzés... 15 III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 15 16. Részvétel a foglalkozásokon... 15 17. Az ismeretek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon... 15 18. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak... 16 19. A sikeres vizsga javítása... 17 20. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai... 17 21. A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadtatása...18 22. Kedvezményes tanulmányi rend... 19

3 23. Elbocsátás az intézményből... 19 24. Méltányosság gyakorlása... 20 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 20 25. A végbizonyítvány... 20 26. A szakdolgozat... 20 27. A záróvizsga... 21 28. A záróvizsga-bizottság... 22 29. A záróvizsga eredménye... 23 32. A kitüntetéses oklevél... 24 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 24 33. Tanulmányi Ügyrend... 24 34. Ismételt vizsga díja, különeljárási díj... 24 35. TDK-konferenciákon elért helyezések... 25 36. A nem szabályozott kérdések... 25 37. Az együttélés szabályai... 25 A Budapesti Műszaki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: TVSZ) a Főiskolai Tanács - a felsőoktatásról szóló többször módosított (1996. évi LXI. számú, 1999. évi LII. számú, és 2000. évi XCVII. számú törvény) 1993. évi LXXX. Törvény, a 200/2000. (XI. 29.) Kormányrendelet, a hatályos jogszabályok alapján és a Főiskolai Hallgatói Önkormányzattal (a továbbiakban: FHÖK) egyetértésben - a következőkben határozza meg. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya (1) A TVSZ hatálya a Főiskolán kiterjed a távoktatás tagozatos alapképzésben részt vevő magyar, valamint - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás

4 másként nem rendelkezik külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A hallgatónak, az oktatónak és a vezetőnek egyaránt kötelessége a TVSZ ismerete és megtartása. 2. A kreditrendszer alapfogalmai (1) A kreditpont (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes (kontaktórák és az egyéni: könyvtári otthoni, stb.) munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független. Egy kreditpont 30 hallgatói munkaórát igényel. Egy félévre jutó, (egy szemeszternyi) munkamennyiség 30 kreditnek felel meg. (2) A kreditrendszerben a főiskolai végzettség és szakképesítés megszerzéséhez megszabott időkorláton belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott számú kreditpontot kell gyűjteni, valamint az előírt kritérium követelményeket is teljesíteni kell. Az egyes tantárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányi időszakhoz rendelve. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, az adott választási lehetőségek felhasználásával a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint haladhat. (3) A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. (4) A kritérium követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. (5) Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége. Az előzetes követelmény egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy valamely kritérium követelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy csak akkor vehető fel, ha a hallgató (az) annak előzetes követelményeként megjelölt tantárgy(ak)at, kritérium követelményeket az adott tantárgy felvételét megelőzően már teljesítette. (6) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett konzultációs és/vagy laboratóriumi óráira (kurzusára) vagy annak vizsgájára való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése.

5 (7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amelyben a hallgató legalább egy tantárgyat felvesz. (8) A passzív félév a hallgató bejelentése alapján az a félév, amelyben egyetlen tantárgyat sem vesz fel. 3. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. (2) A tantárgy programja tartalmazza a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, a heti(félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat bontásban), a félév végi számonkérés típusát (elfogadás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditpontban, a tantárgy felelős intézetét és oktatóját, a tantárgy felvételének előzetes követelményét, a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának leírását, az osztályzat kialakításának a módját, az aláírás megszerzésének feltételeit, az esetleges vizsgakövetelményeket, az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (3) Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős karok tanácsai hagyják jóvá. 4. A tanterv (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2) Az adott főiskolai szak tantervében kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan, a főiskolai képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős kar a 21. szerint befogad. (3) A modul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége (pl. természettudományi alapismeretek, szakmai törzsanyag modul), vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége (szakirányú modul).

6 (4) A hallgató joga a párhuzamosan meghirdetett szakirányú modulok közötti választás, de az egyes szakirányú modult felvehető hallgatók száma korlátozható, illetve a szakirányú modul tantárgyainak meghirdetéséhez a kari főigazgató minimális hallgatói létszám jelentkezését írhatja elő. (5) A kreditrendszerben a tanterv formája a mintatanterv (modelltanterv), amely az adott szakon egy célszerű lehetőséget kínál arra, hogy a főiskolai végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztásban lehet a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt elvégezni. (6) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi, kötelező és kötelezően választható tantárgyat, a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat + laboratóriumi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt kreditpontokat, a számonkérés típusát (elfogadás, félévközi jegy vagy vizsgajegy), a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), az előtanulmányi rendet, a záróvizsga tantárgyait. (7) A karok alakítják ki az előtanulmányi rendet, amellyel kapcsolatban a Kari Hallgatói Önkormányzatoknak (a továbbiakban: KHÖK) véleményezési joguk van. Egy adott tantárgyhoz előfeltételként max. 3 másik tantárgy teljesítését lehet előírni. (Indokolt esetekben egy másik tárgy egyidejű felvétele is megadható előfeltételként.) Arra kell törekedni, hogy előzetes követelményt lehetőleg csak az első négy félév tantárgyaiból adjanak meg, az 5-8. félévben szereplő tantárgyak közül legfeljebb egy tantárgy adható meg kötelező előzetes követelményként. (8) A főiskola mintatanterveiben a kreditpontok legalább 30%-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A kötelezően választható tantárgyak révén megszerezhető kreditekhez sorolandó a szakirány választás után a szakirányú képzéshez rendelt, továbbá a szakdolgozathoz a tantervben előírt kreditek értéke is. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kreditpont legalább 5%-ában lehetőséget biztosít szabadon választható tantárgyak felvételére. (9) A főiskolai szintű végzettséghez a villamosmérnök szakon minimum 180 kreditet, a műszaki menedzser szakon 210 kreditet kell megszerezni. Az előzőekben említett kreditérték tartalmazza a szakdolgozat krediteit is. (10) A mintatantervben a szabadon választható tantárgyak vizsgái nélkül a vizsgaidőszakokban leteendő vizsgák átlagos száma 5, maximális száma 6. (11) A tantervi irányelvek meghatározása, illetve a tantervek keretóraszámainak és a több kart is érintő tantervi modulok jóváhagyása a Főiskolai Tanács hatáskörébe tartozik. Az egyes szakok tanterveit a Főiskolai Tanács irányelvei alapján a képzésükért felelős karok Kari Tanácsai, a képzésben részt vevő karok tanácsaival egyetértésben határozzák meg. 5. Nyelvtanulás és nyelvvizsga

7 (1) Az oklevél feltételeként meghatározott nyelvvizsga megszerzése szükséges. (2) Mivel a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ezen rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi Szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik a 40. életévüket. 6. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A tantárgyak 21. szerinti befogadásában a szakmai döntéseket a kar, ill. szak Kreditátviteli Bizottsága (továbbiakban a KKB) hozza. A Kreditátviteli Bizottság döntésével kapcsolatban fellebbezésnek helye nincs. (2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon a Kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: KTB) jár el. (3) A KTB döntési jogköre az alábbiakra terjed ki: a) a vizsgaidőpontok jóváhagyása a 18. szerint, b) a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése (22. ), c) a megkezdett félév utólagosan passzív félévvé nyilvánítása, d) a párhuzamos és a részképzés engedélyezése, e) a szakok, a karok, ill. az intézmények közötti átvétel, f) a megszakított tanulmányok folytatása. (4) Bármely hallgató és/vagy oktató a KTB intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt. (5) A KKB összetétele: elnök: 1 fő oktató tagok: 2 fő oktató 1 fő hallgató. A KTB összetétele: elnök: tagok: 1 fő oktató 2 fő oktató 4 fő hallgató.

8 A KTB és a KKB elnökét és oktató tagjait a Kari Tanács 4 évre választja, hallgató tagjait a KHÖK évente delegálja. (6) A bizottságok ügyrendjét a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. A KTB hatásköreit a távoktatást irányító vezetőre ruházhatja. (7) Az első fokon hozott határozat (döntés) ellen a hallgató a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. (8) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. 6/a. A hallgatói jogorvoslati jog (1) A hallgatónak joga van tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés, vagy elsőfokú döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni az alábbiakban meghatározott eljárás keretében. (2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. A kérelmet írásban a rektornak kell benyújtani. (3) A kérelem kötelező, együttes tartalma: - sérelmezett döntés konkrét megjelölése, - annak a hallgatói jogviszonyra vonatkozó konkrét jogszabályi, vagy Szabályzatban szereplő rendelkezésnek a megjelölése, amelynek a sérelmére a kérelmező hivatkozik, - annak a pontos megjelölése, hogy a sérelem mire vonatkozik, - minden egyéb, a kérelem megalapozottságát alátámasztó, az ügyre vonatkozó bizonyíték, dokumentum. (4) A hiányos, vagy elkésett beadványok az elutasítás okának megjelölésével érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerülnek. (5) A kérelem tárgyában a főiskolai rektor által létrehozott felülbírálati bizottság jár el. A bizottság összetétele: a bizottságba egy-egy főt a Kari Tanácsok oktató tagjaik közül választanak, 3 főt az FHÖK delegál, elnökét a főiskolai rektor kéri fel. (6) A bizottság munkájában nem vehet részt az a személy, a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta, vagy b) aki az első fokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, vagy c) az a)-b) pontban megjelölt személy Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, vagy

9 d) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el, aki az ügy eldöntésében érdekelt. (7) Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) az elsőfokú határozatot megváltoztatja; d) az elsőfokú határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljárt szervet vagy személyt új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (8) A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg a bizottság ülésén, úgy a személyes meghallgatásától el kell tekinteni, illetve kérésére lehetővé kell tenni számára, hogy észrevételeit írásban megtehesse. (9) A hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. (10) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. (11) Az e -ban foglaltakat a hallgatók szak-, illetve intézményváltozási kérelmei tekintetében is alkalmazni kell. (12) Ha az ügy nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, a bizottság a beadványt átteszi az ügy elintézésére hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez és erről értesíti a beadvány benyújtóját. (13) E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a BMF szabályzatokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg. (14) A felülbírálati kérelem alapján lefolytatott eljárásban a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. A hallgatói jogviszony, és a költségtérítéses képzés (1) A felsőoktatási intézmény hallgatója a felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben részt

10 vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (2) A főiskola költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatójává válni kizárólag a felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény képzéséből a 13. szerinti átvétellel lehet. (3) A hallgató a BMF-el hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsgaidőszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (4) Elbocsátással szűnik meg a hallgatói jogviszony, ha a záróvizsgát a 27. (8) bekezdésében megjelölt határidőre nem tudja letenni. A hallgatói jogviszony a hallgató kérelmére is megszüntethető elbocsátással. (5) A hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat a diákigazolvány. A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza. (6) Az intézményből való kizárás a Fegyelmi Szabályzatban rögzített fegyelmi büntetésként szabható ki. (7) Szünetel a hallgatói jogviszony a passzív félévben, és ha a hallgató a 9. szerinti beiratkozást nem végezte el. A beiratkozás kétszeri egymást követő elmulasztása után a hallgatót törlik a névsorból, kivéve ha a hallgató kérelmére a főigazgató engedélyezte a törlés mellőzését. (8) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, mely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. (9) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat. A halasztási kérelmet a beiratkozás napjáig be kell nyújtani a Tanulmányi Bizottsághoz. A halasztási kérelem lejártát követően a felvett személy felszólítás nélkül köteles a 9. szerint beiratkozni. (10) A hallgatónak legfeljebb 16 félév (aktív + passzív) alatt kell eljutnia ahhoz, hogy a szakdolgozat kivételével minden más követelményt teljesítsen. II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. Az oktatás időszakai

11 (1) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. (2) A regisztrációs hét a tanév első félévében a nulladik hét, a tanév második félévében a szorgalmi időszak első hete. A regisztrációs hét során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti a 9. szerint. (3) Vizsgát csak a TVSZ-ben rögzített feltételek teljesülése esetén tehet. (4) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, a BMF hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak és térítések szabályzata (a továbbiakban: TTSZ) szerint, díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hossza 6 hét, de legalább 27 munkanap. (5) A konzultációs órák időtartama 45 perc, a laboratóriumi órák időtartama 40 perc. Az oktatási csomag tartalmazza a félév időbeosztását. 9. A hallgató beiratkozási és bejelentési kötelezettsége (1) A hallgató köteles minden félév regisztrációs hetének végéig beiratkozni, vagy passzív félév iránti igényét írásban bejelenteni. Ezt követően beiratkozni semmilyen indokkal nem lehet. (2) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tantárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv leadásával történik meg a Tanulmányi Ügyrend szerint. (3) Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, akkor a féléve automatikusan passzív félévnek minősül, és ez a 7. (8) szerinti következményekkel jár. (4) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ebből származó hátrány a hallgatót terheli. 10. A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) A félévközi jeggyel záruló tantárgyak a tanórák megtartásával, azaz kurzusok indításával hirdethetők meg. A vizsgával záruló tantárgyak meghirdethetők a tanórák megtartásával (kurzus indításával) és anélkül is. Ez utóbbi esetben csak vizsgázni lehet, félévközi követelmények nem teljesíthetők, a tantárgy vizsgára történő felvételének előzetes követelménye a tantárgy félév végi aláírásának megléte az indexben és a hallgatói információs rendszerben. (2) A karok az intézetek javaslatai alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó napjáig a hallgatói információs rendszerben közzéteszik

12 a következő félévben a kurzusok indításával meghirdetendő tantárgyakat, (azok oktatóit, órarendjét, az indításhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét), valamint a csak vizsgával meghirdetendő tantárgyakat. (3) Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható az erőforrások korlátozott megléte esetén, a foglalkozást vezető oktató ésszerű teherbírása, a rendelkezésre álló taneszközök száma, valamint egyéb objektív okok alapján. (4) A hallgatók joga (tantervi előírások és a 10. (3) figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. (5) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, úgy későbbi félévekben a tantárgyat még kétszer újra felveheti. (6) A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat a mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú kurzussal meg kell hirdetni, míg a keresztfélévükben legalább a vizsgázás lehetőségével. A félévközi jegyre végződő kötelező tantárgyakat csak az aktuális félévükben köteles a kar meghirdetni. (7) A karoknak biztosítaniuk kell, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét legalább 20%-kal meghaladó kreditértékű tantárgyak közül választhasson. (8) A karoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a hallgató tanulmányai során az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10%-kal meghaladó kreditértékű tárgyakat vehessen fel. A hallgató e tárgyakat egy másik intézményben, illetve egy másik szakon is felveheti. Ezen további ismeretek megszerzését kreditet eredményező teljesítésük esetén az adott intézménynek igazolnia kell. (9) A kötelezően választható tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, tanévenként legalább 1,5-szeres kreditpontnyi választék meghirdetéséről. (10) A tantárgyak és kurzusok meghirdetéséért a képzésért felelős kar főigazgatója a felelős. 11. Tájékoztatás a követelményekről (1) A kari főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy a főiskolai tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozáskor dokumentálható módon tájékoztatást kapjon kötelezettségeiről és jogairól, az oklevél megszerzésének feltételeiről, valamint az első félév órarendjéről és tanulmányi követelményeiről.

13 (2) A hallgatók tájékoztatása érdekében a főiskola és a kar szervezeti és működési szabályzatát, a tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint más, a hallgatókat érintő fontosabb szabályzatokat, a szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó összefoglalókat a tanulmányi osztályokon, a hallgatói önkormányzatoknál, az intézményi könyvtárakban és lehetőség szerint az internetes honlapokon hozzáférhetővé kell tenni. (3) A karok által összeállított kreditrendszerű intézményi tájékoztatóknak tartalmazniuk kell a különböző képzéseket, a tanterveket, a kreditgyűjtésre, a képzési szintek közötti kreditátvitelre vonatkozó szabályokat, valamint az előtanulmányi rendet. (4) Minden tanulmányi időszak megkezdése előtt a hallgatók számára hagyományos és/vagy elektronikus információhordozón hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat: a) a tanév időbeosztása, b) az intézményi hallgatói tanácsadók adatai, c) az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás, d) tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök), e) az intézetek és tantárgyak bemutatása, f) megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája, g) mintatantervek, h) tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit), i) más szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók, j) a kreditek egyenértékűségére vonatkozó, intézmények közötti egyezmények. 12. Tantárgyi követelmények (1) A tantárgyi követelményeket az intézetek készítik el. (2) A tantárgyi követelményrendszernek a következőket kell tartalmaznia: a) foglalkozásokon való részvétel előírásait, b) félévközi tanulmányi ellenőrzések követelményeit, számát, hozzávetőleges időpontját, c) vizsgára bocsátás/aláírás feltételeit, d) érdemjegy kialakításának módját, e) kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, f) tárgyhoz rendelt krediteket, g) hiányzások, valamint az elégtelen gyakorlatok és zárthelyik pótlásának feltételeit, számát, időpontját és módját, h) vizsgák és beszámolók rendszerét, módját (szóbeli/írásbeli stb.), i) esetleges elővizsga feltételeit.

14 (3) A tantárgyfelelős oktatók által meghatározott tantárgyi követelményrendszert, a félévközi ellenőrzések időpontjait és a félévközi követelmények teljesítésének, valamint pótlásának határidejét, javítási lehetőségeit a kurzus első hetében írásban közölni kell a hallgatókkal. (4) A tantárgyi követelményeket az érintett hallgatók nélkül egyoldalúan a félév során nem lehet megváltoztatni. 13. Átvétel (1) Más egyetem és főiskola hallgatója kérheti átvételét a főiskolára, ha a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. A főiskolán a szakok, a karok és tagozatok között is kérhető átvétel. (2) (3) Az átvételről a fogadó kar Tanulmányi Bizottsága dönt. (4) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről a fogadó kar Kreditátviteli Bizottsága dönt. 14. A párhuzamos képzés (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) Párhuzamos képzésben csak az a hallgató vehet részt, akinek az alapszakon aktív féléve van és tanulmányi kötelezettségeinek mindkét karon/szakon egyidejűleg eleget tud tenni. (3) A Főiskola hallgatói a főiskolai karok közötti párhuzamos képzésben a fogadó kar tanulmányi bizottságának - az érintett hallgató karának (anyaintézményének) tanulmányi bizottsága véleményét figyelembe vevő - engedélye alapján vehetnek részt. (4) A párhuzamos képzésre történő felvételről a fogadó kar TB-je dönt. (5) A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahová a hallgató eredetileg felvételt nyert. (6) Ha a hallgató az egyik intézményben oklevelet szerez, a másik intézményben második vagy további alapképzésben vesz részt. (7) Az újabb oklevél megszerzésére irányuló tanulmányokra a költségtérítéses képzés szabályai vonatkoznak.

15 (8) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben / karon/szakon külön leckekönyve van. (9) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak - a számára előírtaknak megfelelően - teljesítenie kell minden követelményt, továbbá vonatkoznak rá a TVSZ és más, a hallgatókra vonatkozó főiskolai/kari szabályzatok rendelkezései is. (10) Párhuzamosan két szakon végzett tanulmányok esetén egy adott tanulmányi kötelezettség sikeres teljesítése hozzájárulhat mindkét szakon a kreditgyűjtéshez. 15. A részképzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más, általában külföldi főiskolán, egyetemen. (2) Az adott félévben (külföldi) részképzésen részt vevő hallgató is köteles beiratkozni a 9. szerint. (3) A részképzést a TB engedélyezi. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, ill. teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, ill. azt követően a 21. szerint fogadhatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el. (5) A külföldi részképzés részletes szabályait a Tanulmányi Ügyrend tartalmazza. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 16. Részvétel a foglalkozásokon (1) Kötelező részt venni a laboratóriumi foglalkozásokon. A konzultációk látogatása általában ajánlott. (2) Semminemű hiányzás nem mentesíti a hallgatót a tantárgyi követelmények teljesítése alól. Mulasztás esetén azok pótlását a tantárgyi követelményrendszerben megállapított módon köteles teljesíteni. 17. Az ismeretek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon (1) A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), vagy kétfokozatú: megfelelt, nem felelt meg, lehet. (2) A hallgató munkájának minősítésében nem tehető különbség attól függően, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vesz-e részt.

16 (3) Az ismeret értékelése ellen jogorvoslatnak helye nincs. (4) Az ismeretek ellenőrzése történhet a) a laboratóriumi órákon tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, ill. otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, b) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy elővizsgával, c) a szigorlattal és d) a záróvizsgával (27. ). (5) Félév végi osztályzat adható a) félévközi jeggyel (jele f) gyakorlati jellegű tantárgyak esetén. b) vizsgajeggyel (jele v), ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembevételével. (6) Ha a hallgató a félévközi jegy megszerzésének követelményeit nem teljesítette (pl.: nem írt, vagy elégtelen zh-t írt, nem adta be a mérési jegyzőkönyvet stb.) ismételt jelleggel kísérletet tehet a félévközi jegy megszerzésére. (7) A szigorlat (jele s) legalább 12 kreditértékű ismeretanyag (integráló jellegű), bizottság előtti számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgájának teljesítését, illetve félévközi jegyének megszerzését követően kerülhet sor. 18. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) Vizsgázni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban lehet. A vizsgaidőpontokat és az egy alkalommal vizsgára bocsátható hallgatók számát a tantárgyfelelős oktató és az érintett hallgatók képviselői együtt határozzák meg. Kellő számú vizsgaidőpont kiírásával biztosítaniuk kell, hogy a vizsgaidőpontok egyenletes elosztásával a teljes vizsgaidőszak kihasználásra kerüljön, és a hallgatók a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhessék. Tantárgyanként legalább három vizsgaidőpont kiírása kötelező és egyet a vizsgaidőszak utolsó hetére kell tenni. A vizsgahelyek száma a vizsgázók létszámának másfélszeresét fedje le. Meghirdetett vizsgaidőpont nem törölhető, csak a vizsgára jelentkező hallgatók egyetértésével. (2) A vizsgarendet az utolsó konzultáció időpontjáig nyilvánosságra kell hozni. (3) Szigorlatot tarthat az intézet a szorgalmi időszakban is. (4) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A vizsga befejezéséig a leckekönyv csak a személyazonosság igazolására szolgálhat. Az oktatónak a

17 hallgató kérésére, a vizsgát követően a leckekönyvet vissza kell adnia a hallgatónak akkor is, ha a vizsgabejegyzést csak másnap tudja az oktató megtenni (pl. írásbeli vizsga esetén). (5) A szóbeli vizsgák nyilvánosak, a nyilvánosságot a kari főigazgató korlátozhatja. (6) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. (7) A hallgató egy tantárgyból két alkalommal kísérelheti meg újra a vizsga (szigorlat) letételét az adott vizsgaidőszakban, de a harmadik tantárgyfelvétel esetén 10. (5.) meg kell vizsgálni az összes vizsgák számát, mivel az maximum 7 lehet az adott tantárgyból. A 7. eredménytelen vizsga után a hallgatót el kell bocsátani, kivétel a szabadon választott tantárgyak. (8) Ismétlő vizsgát illetve szigorlatot a TTSZ-ben előírt vizsgaismétlési díj befizetése után lehet letenni a vizsgaidőszakra kiírt vizsgaidőpontokban. A hallgató írásbeli kérésére az ismétlő vizsgát más oktató, vagy bizottság előtt teheti le. (9) Az ismétlő és javítóvizsgára jelentkezés módját a Tanulmányi Ügyrend szabályozza. (10) Az egyes tárgyakból a vizsgaidőszak előtt, már a szorgalmi időszakban lehet vizsgázni. Az elővizsgák időszakát, illetve időpontjait és az elővizsgára bocsátás feltételeit a tantárgy félévi követelményében kell meghatározni. 19. A sikeres vizsga javítása (1) Ha a hallgató a kapott érdemjegyet, értékelést bármennyi tantárgyból javítani akarja, oktatási időszakonként a vizsgaidőszakon belül újabb vizsgát tehet. (2) Az újabb vizsga értékelése végleges, kivéve, ha az elégtelen. Ilyen esetben a hallgatónak a sikertelen vizsgák megismétlésének szabályai szerint újabb vizsgát kell tennie. (3) A sikeres vizsgák javítására csak akkor jelentkezhet a hallgató, ha az adott vizsgaidőszakban már valamennyi tanulmányi kötelezettségének eleget tett. 20. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai (1) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe (indexbe) az arra jogosult oktatók, a hallgatói információs rendszerbe az oktatók, vagy Neptun asszisztensek írják be. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok az index hiteles másolatai. Az indexbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzésnek jogi következményei vannak.

18 (2) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (3) A tanulmányi munka minőségét a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag adja. Súlyozott átlag= (kreditpont x érdemjegy)/felvett kreditpont (4) A súlyozott átlag megadható a hallgató adott félévben megszerzett, valamint az addig megszerzett összes kreditpontjára (kumulált átlag). (5) A KKB által befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott tanulmányi átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéséhez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. 21. A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadtatása (1) Más karon vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Valamely tantárgy(ak) másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesíthető tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75%-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (3) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjaik legalább 75%-ban eltérnek egymástól. (4) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (5) A hallgató az adott félévre való beiratkozást megelőzően a Tanulmányi Ügyrendben leírt módon kérheti a más karon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett, vagy korábban teljesített tantárgya(k) befogadását a kartól. A befogadásról szóló döntést (1)-(4) bekezdések figyelembevételével a KKB hozza. A bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket legkésőbb a regisztrációs hét első napján bírálja el. (6) A főiskolán a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont értékét. Szabadon választható tárgyként bármely, a főiskolán meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) pontban foglaltakat.

19 (7) A korábban teljesített tantárgyak befogadása esetén a tanulmányok befejezéséhez rendelkezésre álló idő minden megkezdett 23 kreditpont elismerésekor egy félévvel csökken. (8) Ha a helyettesítő tantárgyhoz a kari tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesíthető tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni. Ha ahhoz több érdemjegy tartozik, ezek egészre kerekített átlagát kell figyelembe venni. (9) A felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból főiskolai szintű képzésbe legfeljebb 60 kredit számítható be, függetlenül attól, hogy azok megszerzésére hallgatói vagy tanulói jogviszonyban került sor. 22. Kedvezményes tanulmányi rend (1) Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a TB annak a hallgatónak, aki a mintatanterv első két félévét teljesítette. Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezhető a fentieken kívül különleges helyzetben lévő kisgyermeket nevelő, mozgássérült, élsportoló, tartós vagy rendszeres orvosi kezelésre szoruló, külföldi részképzésben, párhuzamos képzésben részt vevő vagy közéleti tevékenységet végző - hallgatóknak. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. (3) Az engedély egy adott időszakra szól. (1) El kell bocsátani a hallgatót, 23. Elbocsátás az intézményből a) ha beiratkozási kötelezettségének két félévig nem tett eleget, b) ha jogerős fegyelmi büntetésként kizárást szabtak ki vele szemben, c) ha a hallgató kéri hallgatói jogviszonyának megszüntetését, d) ha a záróvizsgát határidőre nem tudja letenni, e) 7. szerinti képzési idő leteltével, f) egyazon tantárgyból 7. eredménytelen vizsga esetén. (2) Az a hallgató, akit fegyelmi vétség miatt zártak ki a Főiskoláról vagy más felsőoktatási intézményből, tanulmányai folytatását abban az esetben kérheti, ha mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. (3) A tanulmányoknak a (2) bekezdés alapján történő folytatását az érintett hallgató kérelmére a TB engedélyezheti.

20 24. Méltányosság gyakorlása (1) A képzés során méltányossági alapon igen indokolt esetben egy alkalommal a kari főigazgató engedélyt adhat e szabályzat olyan pontja alóli mentességre, amely nem tantervi kötelezettséget ír elő. A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell az engedély feltételeiről és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható. IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 25. A végbizonyítvány (1) A végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és a szakdolgozat elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok (ezen belül a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt összes kreditpont) megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének mindenben eleget tett. A végbizonyítványt megszerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet, amennyiben a 27. (2) b pontoknak is eleget tett. (2) A végbizonyítványt a kari főigazgató írja alá a hallgató leckekönyvében. 26. A szakdolgozat (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. Ez olyan összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakdolgozat kredit értékét a tanterv rögzíti. (2) A szakdolgozat készítés félévközi jeggyel végződő tantárgy, felvételének (az utolsó vagy az utolsó két félévben lehet felvenni) előzetes követelménye van, amelyet a tantárgyprogram tartalmaz. (3) A szakdolgozatot kiadó intézet köteles a szakdolgozat elkészítésének segítésére és ellenőrzésére belső (kari) konzulenst és lehetőség szerint külső konzulenst megbízni, s azokkal az együttműködést biztosítani. A konzulensek felsőfokú oklevéllel rendelkező és a témát ismerő szakemberek lehetnek. (4) A szakdolgozatot külföldi felsőoktatási intézményben az adott ország nyelvén is el lehet készíteni, de a záróvizsgára a szakdolgozat magyar nyelvű fordítását is be kell adni.

21 (5) Az intézet megtagadhatja annak a szakdolgozatnak a bírálatra bocsátását, amely a kiírás feltételeinek nem felel meg. Ebben az esetben a hiányosságok pótlására megfelelő határidőt kell kitűzni. (6) A bírálatot írásban kell elkészíteni, melynek 1 példányát a záróvizsga előtt legalább 3 nappal a jelöltnek át kell adni (osztályzati javaslat nélkül). A bírálat eredeti példányát - a bíráló osztályzati javaslatával -, valamint az intézet által javasolt osztályzatot a szakdolgozathoz csatolva minősítésre a záróvizsgáztató bizottságnak át kell adni. (7) A szakdolgozatot ötfokozatú minősítéssel kell értékelni. Elégtelen érdemjegyű szakdolgozat esetén a hallgató két alkalommal kísérelheti meg új szakdolgozat készítését. (8) A Tanulmányi Ügyrend határozza meg a a) szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendjét, b) a témákra való jelentkezés szabályait, c) a szakdolgozat formai követelményeit, d) a beadás határidejét. 27. A záróvizsga (1) A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges számonkérés, amelynek során a jelöltnek arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (2) A záróvizsgára bocsátás feltételei: a) végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése; b) a bíráló által elfogadott szakdolgozat. A záróvizsgára bocsátás feltétele a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, kreditrendszerű képzésben, továbbá az előírt kreditpontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. (3) A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki. (4) A záróvizsga követelményeit, továbbá a számon kérendő témakörök aktuális tematikáját közzé kell tenni. Ezek a tanulmányaikat korábbi években befejező hallgatók számára is kötelezőek. (5) A záróvizsga a szakdolgozat védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett vizsgákból áll. A záróvizsgát a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letenni. A záróvizsga szóbeli vizsgából áll, a felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc. A bizottság előtt egyidejűleg 1 hallgató vizsgázhat.

22 (6) A jelölt a záróvizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság szakdolgozatát legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg. (7) A záróvizsga-időszakot a tanév időbeosztását tartalmazó főiskolai rektori rendelkezés határozza meg. (8) Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga letétele idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. A végbizonyítványról szóló rendelkezések alapján a záróvizsga későbbi időpontban történő letételekor különbözeti vizsgára nem kötelezhető a jelölt, viszont a záróvizsga idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján kell a követelményeket teljesítenie. 28. A záróvizsga-bizottság (1) A záróvizsgát a záróvizsga-bizottság előtt kell tenni. (2) A záróvizsga-bizottság elnökét és a bizottság tagjait a intézetigazgató javaslatára a főigazgató bízza meg. A záróvizsga-bizottság elnökének megbízásához a Kari Tanács egyetértése szükséges. (3) A záróvizsga-bizottságokat a szakoknak megfelelően és a szükséges számban kell szervezni. A záróvizsga-bizottságnak az elnökön kívül legalább 2 tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere. A záróvizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjai között is legalább egy külső szakember legyen. (4) A záróvizsga-bizottság feladata: a) záróvizsga megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy a jelölt a záróvizsgára bocsátás feltételeivel (27.. 2.) rendelkezik-e; b) megállapítja a jelölt szakdolgozatának érdemjegyét, c) meghatározza a jelölt záróvizsgájának érdemjegyét. (5) A jelöltet valamennyi záróvizsga tárgyból le kell vizsgáztatni, függetlenül attól, hogy egyes tárgyakból esetleg elégtelenre minősítik. (6) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatokat. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (7) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsgák tapasztalatairól a záróvizsgáztató bizottság elnöke írásban tájékoztatja a kar főigazgatóját. A bizottság elkészíti a különböző szakmai szervezetek által kiírt szakdolgozatpályázatokra vonatkozó javaslatokat is.

23 29. A záróvizsga eredménye (1) A záróvizsga eredménye a záróvizsga szóbeli részére, a szakdolgozatra és a szigorlatokra kapott érdemjegyek - a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő - súlyozott átlaga az alábbiak szerint: Z = (S1+S2+ +Sn)/n + SZD + Z1+Z2+ +Zm /(2+m). (2) A záróvizsga sikertelen, ha bármelyik kapott érdemjegy elégtelen. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. 30. A sikertelen záróvizsga megismétlése (1) Sikertelen záróvizsga esetén legfeljebb két alkalommal lehet ismételt záróvizsgát tenni. (2) A megismételt záróvizsga legkorábban a következő záróvizsga-időszakban tehető. Jelentkezni legalább egy hónappal a záróvizsga előtt kell az illetékes intézetekben, a külön szabályzatban meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolás bemutatásával egyidejűleg. (3) Ha a jelölt nem tudta a záróvizsgát teljesíteni a 27. (8) pontban meghatározott időpontig vagy kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére - a TB és az illetékes intézet véleményének meghallgatásával - a főigazgató kivételes méltányosságból egy újabb záróvizsgát engedélyezhet. (4) A megismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek csak abból a tárgyból (tárgyakból) kell vizsgáznia, amelyből előzőleg elégtelen osztályzatot kapott. 31. Az oklevél (1) Az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben, illetve miniszteri rendeletben a záróvizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése. (2) A sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja, és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgáztató bizottság egy tagja), továbbá a kar főigazgatója írja alá. (3) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon.

24 (4) Az oklevél tartalmazza a Főiskola megnevezését, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, tanulmányi szakirányt (szak, szakképzettség), az oklevél minősítését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az intézmény pecsétjét. (5) A 29. szerint kiszámított átlageredmény (Z) alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51-5,00 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 (6) A Főiskolán oklevelet szerzett hallgatók külföldön a Bachelor (rövidítve: BSc) megnevezést használhatják a szak megjelölésével. (7) Az oklevelet magyar nyelven, továbbá kivételesen, a Főiskolai Tanács döntésének megfelelően a képzés nyelvén is ki kell adnia. (8) Külföldi felhasználásra, kérelem alapján, idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. 32. A kitüntetéses oklevél (1) Kitüntetéses oklevelet kaphat az, aki az záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ér el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél gyengébb nincs. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. Tanulmányi Ügyrend (1) A TVSZ végrehajtási utasítása a Tanulmányi Ügyrend, amelyet a rektor az FHÖK egyetértésével ad ki, s amely a TVSZ melléklete. 34. Ismételt vizsga díja, különeljárási díj (1) Annak a hallgatónak, aki megismételt vagy javító vizsgát tesz, vizsgaismétlési díjat kell fizetnie. Annak a hallgatónak, aki a tanulmányi és egyéb ügyei (tandíjfizetés, feladatok beadása stb.) intézésével kapcsolatos eljárás során határidőhöz kötött feladatait az előírt határidőre nem teljesíti,

25 különeljárási díjat kell fizetnie. A vizsgaismétlési díj, illetve a különeljárási díj mértékét a TTSZ tartalmazza. 35. TDK-konferenciákon elért helyezések (1) A főiskolai és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián történő részvételt, illetve az elért helyezést a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni. 36. A nem szabályozott kérdések (1) Azokban a tanulmányi és vizsgaügyekben, amelyekre e szabályzat nem tér ki, a főigazgató dönt a TB véleményére támaszkodva. (2) Mindazon ügyrendi, eljárási, bizonylati stb. kérdésekben, amelyekre vonatkozóan jelen szabályzat nem ad utasítást, a kari főigazgató intézkedik. 37. Az együttélés szabályai (1) A hallgatók tanulmányi idejük alatt kötelesek betartani az együttélés írott és íratlan szabályait. Tilos a vizsgákon és egyéb tantervi követelmények teljesítése során a nem megengedett eszközök használata. (2) A tanórán (előadás, gyakorlat, labor) és vizsgán a mobiltelefon használata és az étkezés tilos! Ez a tiltás egyaránt vonatkozik az oktatókra és a hallgatókra. (3) Ha a hallgató a kötelességeit megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Főiskola Fegyelmi Szabályzata tartalmazza. 38. Hatálybalépés (1) A BMF Távoktatási kreditrendszerű képzésének tanulmányi és vizsgaszabályzatát a Főiskolai Tanács 2003. november 11-i ülésén elfogadta. (2) A távoktatási kreditrendszerű képzés jelen tanulmányi és vizsgaszabályzata a 2003/2004-as tanév 1. félévétől lép hatályba, felmenő rendszerben az I. és II. évfolyamos, valamint a jelenleg is kreditrendszerben tanuló hallgatókra vonatkozik. Budapest, 2003. november 12.