Tisztelt Olvasó! A könyv, amit a kezében tart az Országos Fogyatékosügyi Program. Ez egy terv, amit a Kormány készített azért, hogy a fogyatékossággal élő állampolgárok élete jobb legyen. A mozgásukban korlátozott, siket, vagy vak gyerekeknek, felnőtteknek nagyobb segítségre van szükségük, mint másoknak. Több figyelmet igényelnek az értelmi fogyatékossággal élők. Segítő eszközökre, segítő jelekre van szükségük, hogy az ügyeiket intézni tudják a hivatalokban, tudjanak tanulni, tudjanak sportolni, tudjanak színházba menni. Tudjanak ugyanúgy élni, mint bárki más. Segítő szolgáltatásokkal úgy tanulnak, dolgoznak, élnek, mint mások.
Az Országos Fogyatékosügyi Programban le van írva, hogy a fogyatékossággal élő embereknek és családtagjaiknak mit kell kapniuk, hogy akadályok nélkül gyakorolhassák az állampolgári jogaikat. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége rövid neve: ÉFOÉSZ. Az ÉFOÉSZ részt vett az Országos Fogyatékosügyi Program elkészítésében. Fontos, hogy minden ember megismerje, hogyan éljen együtt fogyatékossággal élő embertársainkkal. Fontos, hogy a a fogyatékossággal élők tudják, hogy milyen segítséget kell kapniuk.
Fontos, hogy az országos és helyi politikusok tudják milyen segítséget kell adniuk. Fontos, hogy az önkormányzatok, intézmények, szolgáltatók tudják mit és hogyan kell tenniük. Az Országos Fogyatékosügyi Program segít abban, hogy az emberek megtanuljanak máshogyan gondolkodni a fogyatékos emberekről. Az ÉFOÉSZ azt akarja, hogy mindenki megtudja: a fogyatékos emberek ugyanolyanok, mint bárki más. Segítséggel és odafigyeléssel ugyanúgy tudnak élni, mint bárki más. Ezért képzési programokat szervez. Képzést tart a szülőknek és segítőknek, minisztériumokban és önkormányzatokban dolgozóknak.
Megkeresi a szolgáltatást végzőket. például bolti eladókat, fodrászokat, egészségügyi dolgozókat, buszvezetőket. Az ÉFOÉSZ segíteni akar a megértési nehézséggel élőknek, hogy tudják mit kell tenniük, hogy maguk intézhessék az ügyeiket. A döntéshozást meg lehet tanulni! Ez az önérvényesítés. Nagyon sokszor azért nehéz döntést hozni, mert nem értünk meg dolgokat.
Például fáradtak vagyunk, túl bonyolultak a mondatok, lassan gondolkodunk, nagyon kicsik a betűk. Nagyon gyorsan beszél az előadó. A könnyen érthető módszer használata segít, hogy a látszólag bonyolult dolgokat egyszerűvé, megérthetővé tegyük. Az ÉFOÉSZ használja és tanítja a könnyen-érthető módszert. Ez a kiadvány is könnyen-érthető módszerrel készült. Reméljük, hogy sokan tudják használni. Eredményes tanulmányozást kívánok! Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke
Az Országgyűlés hozza a törvényeket Magyarországon. Eldönti, hogy Magyarország mennyi pénzt költhet el. Az Országgyűlést Parlamentnek is szokták nevezni. 10/2006. (február 16.) országgyűlési határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról
1. pont Az új Országos Fogyatékosügyi Programot úgy írták meg, hogy figyelembe vették a a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. A törvény száma 1998. évi 26. törvény. A törvény szabályt jelent, ami mindenkire vonatkozik. A törvényt mindenkinek be kell tartani. Figyelembe vették a régi Országos Fogyatékosügyi Programot és az elmúlt évek tapasztalatait. Ezek segítettek az új Országos Fogyatékosügyi Program megírásában. Az új Országos Fogyatékosügyi Programot mostantól úgy nevezzük Program. Az új Országos Fogyatékosügyi Program írásánál figyeltek a fogyatékos emberek véleményére.
A Program megfelel a nemzetközi szabályoknak és az Európai Unió szabályainak. Az Európai Unió 1957-ben alakult. Az európai országok szövetsége. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak. Az Országos Fogyatékosügyi Program megfelel az Európai Unió szabályainak.
2. pont A Kormány irányítja az országot. A Kormány a miniszterelnökből és miniszterekből áll. A kormánynak tervet kell írnia. Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki 1 tervet. A terv az új Program megvalósítását írja le. A tervet a következő 4 évben kell megvalósítani. A tervbe bele kell írni a feladatokat, a felelősöket és a határidőket. A tervbe bele kell írni, hogy mennyi pénz kell a megvalósításhoz.? A tervbe bele kell írni a feladatokat, a határidőket, a pénzt.
A tervet legkésőbb 2006. augusztus 31-ig kell megírni.! A Kormánynak a terv elkészítésekor együtt kell működnie a fogyatékossággal élő embereket védő országos szervezetekkel és az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal. 3. pont A tervet 2006. augusztus 31-ig kell megírni. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács minden olyan dologgal foglalkozik, ami a fogyatékos emberek életét érinti. Dolgoznak benne fogyatékos embereket képviselő szervezetek és az állam képviselői is. A Kormánynak jelentést kell írnia az Országgyűlésnek. A jelentésnek a Program megvalósításáról kell szólnia. A jelentést 2 évenként kell megírni.! Az első jelentést 2008. március 31-ig kell megírni. A jelentést 2008. március 31-ig kell megírni.
4. pont Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy figyeljen arra, hogy az új Országos Fogyatékosügyi Programban leírt dolgokat mindig vegyék figyelembe más programok tervezésekor. Különösen a 2. Európai Terv, a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv, a Nemzeti Cselekvési Terv készítésénél kell odafigyelni. 2. Európai Terv a Nemzeti Foglalkoztatási Akció Terv, a Nemzeti Cselekvési Tervben leírt dolgok, hosszú időre megmondják, hogy mi fog történni Magyarországon. Ezért nagyon fontos, hogy az Új Országos Fogyatékosügyi Programban leírtak szerepeljenek ezekben a tervekben. Minden terv írásánál vegyék figyelembe az új Országos Fogyatékosügyi Programot!
5. pont Az Országgyűlés kéri a Kormányt, hogy csináljon 1 Monitoring Bizottságot. A Kormány bizottságot hív össze. A monitoring azt jelenti, hogy ellenőrzés. A Monitoring Bizottság feladata, hogy ellenőrizze az új Program megvalósítását. A Bizottság ellenőrzi az új Program megvalósulását. Az Ellenőrző Bizottságban legyenek benne a fogyatékossággal élő embereket védő szervezetek, a fogyatékossággal élő embereket segítő szervezetek, a fogyatékos emberek munkaadói és az önkormányzatok. Az önkormányzat azt jelenti, hogy a falvaknak, városoknak, megyéknek saját vezetőik vannak.
6. pont A rész Az Országgyűlés kéri a fogyatékossággal élő embereket védő szervezeteket, a segítő szervezeteket, az önkormányzatokat, az intézményeket, a munkaadókat, hogy segítsenek az új Program megvalósításában. 6. pont B rész Az Országgyűlés kéri a tömegtájékoztató szerveket, hogy segítsenek az új Program megvalósításában. 6. pont C rész Az Országgyűlés kéri a fogyatékossággal élő embereket védő szervezeteket, hogy vegyenek részt az új Program megvalósításában. Figyelni kell, hogy amit az új Programban leírtak azt megcsinálják. Tömegtájékoztató szervek például a televíziók a rádiók az újságok. Médiának vagy sajtónak is szokták nevezni.
7. pont Az Országgyűlés kéri az esélyegyenlőségért felelős minisztert, hogy tegye akadálymentessé az új Programot. Az új Programot írják át Braille betűkkel a vak embereknek. Az esélyegyenlőségért felelős Minisztérium honlapján legyen az új Program vakbarát. A braille írás azt jelenti, hogy a papírra domború pontokat nyomtatnak. Ezeket a pontokat egy nem látó ember tapintással el tudja olvasni. A vakbarát azt jelenti, hogy a szövegben nincs kép. A szöveget egy számítógépes program hangosan felolvassa. Az esélyegyenlőségért felelős Minisztérium honlapja legyen akadálymentes a hallássérült embereknek. Legyen a honlapon videó, amin jelnyelvi tolmács jelel. A jelnyelvi tolmács azt jelenti, hogy a tolmács a beszédet lefordítja kézmozgásokra. A siket emberek a kézmozdulatokat figyelve megértik a szöveget. Az információk legyenek érthetőek a hallássérült embereknek.
Minisztérium honlapja legyen akadálymentes az értelmi fogyatékossággal élő és az autista embereknek. Legyenek a szövegek könnyen olvashatók, megérthetők. Az információk legyenek érthetők az értelmi fogyatékossággal élő embereknek. 8. pont Az új Országos Fogyatékosügyi Program érvényes, amikor közzéteszik. Amikor közzétették a régi Országos Fogyatékosügyi Program már nem érvényes. A közzététel egy hivatalos eljárás. Azt jelenti, hogy a törvényeket megjelentetik egy újságban. Ezt az újságot Magyar Közlönynek hívják. Az emberek így meg tudják ismerni a törvényeket.
Melléklet a határozathoz Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2013
Az alapelv egy gondolatot fogalmaz meg, ami mindentől fontosabb. 1. fejezet A Program alapelvei
Az új Program alapelveit mindig figyelembe kell venni. 1. ALAPELV Az alapelv egy gondolatot fogalmaz meg, ami mindentől fontosabb. Az alapelvet érvényesíteni azt jelenti, hogy mindig figyelembe venni. A prevenció alapelve azt jelenti, hogy az embereknek mindent meg kell tenniük a fogyatékosság megelőzéséért. Az embereknek mindent meg kell tenniük, hogy a fogyatékosság ne legyen súlyosabb. A prevenció azt jelenti megelőzés. Az, hogy jól vagy rosszul él egy fogyatékos ember függ attól, hogy a családja hogyan él. + Függ attól, hogy a családtagok tudnak e dolgozni mert ez meghatározza, hogy A fogyatékos ember állapota ne romoljon!
a családnak mire lesz pénze. Ezért fontos, hogy a Program a fogyatékos emberekkel és a családjukkal is foglakozik. Egy országban etnikai kisebbség, akiknek más a kultúrájuk, mint a többségnek. Az emberek különbözőek. A fogyatékossággal élő emberek is különbözőek. Van látássérült, hallássérült, értelmi fogyatékossággal élő, autista, mozgáskorlátozott, halmozottan fogyatékos ember. Mindenkinek másfajta segítségre van szüksége. A fogyatékos nőket és az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékos embereket nagyon sok hátrány éri. A képen látható táncosok a cigány etnikai kisebbség tagjai.
Nagyon fontos alapelv, hogy segíteni a különböző embereknek különbözően kell. Erre gondolni kell a feladat elvégzése előtt. 2. ALAPELV Minden embernek másféle segítség kell. A rászorultság és a legsebezhetőbbek fokozott védelmének elve alapján azoknak az embereknek kell a legjobban és a legtöbbet segíteni, akinek a legnehezebb az élete. Az Országos Fogyatékosügyi Program elősegíti, hogy az embernek egyenlőbbek legyenek. A Program segít a társadalmi kohézió megteremtésében. A Program meg akarja szünteti a megkülönböztetést és a kirekesztést. A kohézió összetartozást jelent. A társadalmi kohézió azt jelenti, hogy az emberek odafigyelnek egymásra és segítenek azoknak, akiknek szükségük van a segítségre.
3. ALAPELV Hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy az emberekkel rosszul bánnak azért, mert valamiben különböznek a többi embertől. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának, és az előnyben részesítés kötelezettségének elve A fogyatékossággal élő embert tilos hátrányosan megkülönböztetni. A fogyatékossággal élő emberek Képzelje el Egy ember dolgozni szeretne. Azt mondják neki, hogy azért mert sérült nem dolgozhat. Ez tilos! Ilyet senki nem mondhat. Ha mégis ilyet mondanak, az hátrányos megkülönböztetést jelent. sokszor nem tudják jogaikat megvédeni. Rájuk jobban oda kell figyelni, több segítséget kell nyújtani nekik. A fogyatékos emberek megkülönböztetése tilos!
4. ALAPELV A fogyatékos személyeket megillető jogok védelme és a támogatott döntéshozatal elve. A fogyatékossággal élő embereknek joguk van dönteni saját életükről. Van olyan, amikor segíteni kell a döntésben. Ez azt jelenti, hogy meg kell nézni, hogy milyen segítség kell a döntéshez és ezt meg kell tenni. Képzelje el Klára MP3 lejátszót szeretne vásárolni. Megmondja a segítőjének. A segítő elkíséri Klárát a boltba. Megnézik a különböző lejátszókat. A segítő elmagyarázza Klárának, hogy melyik mit tud és mennyibe kerül. Klára maga dönti el, hogy melyik lejátszót veszi meg magának. Ez így helyes. Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek, amennyire lehet önmaguk döntsenek. Az államnak pénzt kell adnia, hogy a támogatott döntéshozatal egész Magyarországon megvalósuljon.
5. ALAPELV Az önrendelkezés elve A fogyatékossággal élő emberekre úgy kell tekinteni, mint bármilyen más emberre. Sajnálatra nincs szükségük. Van akinek segítségre van szüksége. Ők tudnak dolgozni és tudnak dönteni a saját életükről. A döntéseket velük kapcsolatban nem szabad nélkülük meghozni. Mindig meg kell kérdezni a véleményüket. Ez így természetes. Az ember maga döntsön az életéről.
A fogyatékos emberek tudnak önállóak lenni. Biztosítani kell számukra az önállóságot a mozgásban, az idő eltöltésében, a saját tulajdonhoz. =? Az ember egyedül dönt a munkájáról. Nagyon fontos, hogy minden ember a saját testéről maga dönt. Nagyon fontos, hogy minden embernek a saját döntését tiszteletben kell tartani. =? Az ember egyedül dönt a házasságáról.
6. ALAPELV Szubszidiaritás elve A fogyatékos embereket érintő fontos kérdésekről a lakóhelyükön vagy a közelükben hozzanak döntéseket. A fogyatékos emberek a lakóhelyükön vagy a közelben kapjanak szolgáltatásokat. A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy minden döntést lehetőség szerint az emberhez legközelebb lévő helyen kell meghozni. Minden szolgáltatást az emberhez legközelebb lévő helyen kell nyújtani. Így könnyebb jó döntéseket hozni. Így könnyebb és olcsóbb jó szolgáltatásokat biztosítani. Képzelje el... Budapesttől Eger 120 km távolságban van. Budapesten nem tudják, hogy mi a jó az egri embereknek. Azt az egri emberek tudják. Nekik kell dönteniük. A fogyatékos emberekhez közel legyenek a szolgáltatások.
7. ALAPELV Az integráció elve Az integráció azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy és ugyanott élnek, mint a többi ember. Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek együtt éljenek a többi emberrel. Ez mindenkinek jó. Ehhez azonban az kell, hogy mindig figyeljük arra, hogy a fogyatékos embereknek milyen igényeik vannak. Az emberek éljenek együtt! Ne zárjanak ki senkit a közösségből! Az élet minden területe legyen elérhető és megérthető számukra is. Legyenek gyengénlátóbarát és vakbarát honlapok, legyenek jelnyelvi tolmácsok a hallássérülteknek, legyenek könnyen érthető nyelvű információk a megértési és olvasási nehézséggel élőknek. Az információk legyenek érthetőek.
8. ALAPELV A normalizáció elve A normalizáció azt jelenti, hogy a fogyatékos ember a többi emberrel egyformán él. Az élet minden területét úgy kell alakítani, hogy az a fogyatékossággal élőknek is jó legyen. Csak így tudnak ugyanúgy élni, mint bárki más. Joguk van ugyanúgy élni, mint bárki másnak. = A fogyatékos embereknek joguk van ugyanúgy élni, mint bárki másnak.
9. ALAPELV A rehabilitáció elve A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy minél önállóbban élhessenek. A fogyatékos embereket segíteni kell, hogy fejlődni tudjanak. Ez egy közös munka. Közösen kell meghatározni a fejlődés céljait a szakemberekkel. Közösen kell megvalósítani a célokat. Ebben a közös munkában mindenki egyformán fontos. Meg kell állapodni arról, hogy ki mit csinál. Mindenkinek be kell tartani a megállapodást. Segíteni kell, hogy az ember önálló legyen.
10. ALAPELV Az egyenlő esélyű hozzáférés elve. Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy tudnak szolgáltatásokat kérni és megkapni, mint bárki más. A szolgáltatásokat úgy kell megtervezni, hogy mindenkinek jó legyen.
11. ALAPELV Az egyetemes tervezés elve Az egyetemes tervezés azt jelenti, hogy az épületeket, szolgáltatásokat akadálymentesen tervezik. Legyen minden eleve akadálymentes. 12. ALAPELV Képzelje el Egy reptér építésekor liftet építenek. A reptéren sokféle ember megfordul. Kismamák babakocsival, kerekesszéket használó emberek idősek. A liftet úgy építik meg, hogy gondolnak rájuk. Így mindenki önállóan tudja használni. Nem az építkezés után kell gondolkodni és kijavítani a hibát. Eleve úgy kell tervezni, hogy mindenkinek jó legyen. Ez az egyetemes tervezés. Semmit Rólunk Nélkülünk elve A fogyatékos emberekről nem szabad megkérdezésük nélkül dönteni! Törvényalkotás előtt meg kell kérdezni a fogyatékos emberek véleményét. Vegyék figyelembe a fogyatékos emberek véleményét!
? 2. fejezet A fogyatékos személyek társadalmi helyzetének bemutatása
1. A fogyatékos személyek demográfiai adatai? 2001-ben népszámlálás volt. A népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal végezte. A népszámlálás eredménye például az, hogy tudjuk mennyi ember él Magyarországon. A népszámlálás eredménye az is, hogy tudjuk 577 ezer fogyatékos ember él Magyarországon. Sokan úgy gondolják, hogy ennél is több fogyatékos ember él Magyarországon. Magyarországon népszámlálás volt. Sok fogyatékos ember él Magyarországon. a népszámláláskor sok dolgot megtudtak még. Például a fogyatékos emberek között több az idős ember, mint azok között, akiknek nincs fogyatékosságuk. Ez amiatt van, hogy sokan az öregedéssel válnak fogyatékossá, mert betegek lesznek vagy baleset éri őket. Magyarországon több idős ember él mint gyermek.
Azt is megtudták, hogy fogyatékosságot legtöbbször hosszú ideig tartó betegség okoz. 5 fogyatékos emberből 1 ember születése óta fogyatékossággal él. 5 fogyatékos emberből 1 ember egyedül él. A legtöbb fogyatékos ember egy másik emberrel él együtt. 5 fogyatékos emberből 1 ember születése óta fogyatékossággal él................
Észak Magyarországon és Dél Alföldön él a legtöbb fogyatékos ember. A fogyatékos emberek nagyobb számban élnek falvakban, mint azok az emberek, akiknek nincs fogyatékosságuk. 10 fogyatékos emberből 1 él Budapesten. Budapest Falu, város
2. A fogyatékos személyek képzettsége A népszámlálásból megtudhatjuk azt is, hogy mennyi fogyatékos ember végzett általános iskolát középiskolát főiskolát vagy egyetemet. Miért fontos az, hogy az emberek képzettek legyenek? A képzettség tudást jelent. Azt jelenti, hogy az ember ért valamihez. Manapság képzettség nélkül nagyon nehéz munkát találni. Egy szakácsnak meg kell tanulnia a szakács mesterséget. Csak így tud szakácsként dolgozni. 3 fogyatékos emberből 1 ember nem fejezi be az általános iskolát. 100 fogyatékos emberből 25 fejezi be a középiskolát. 100 fogyatékos emberből 5 végez el főiskolát vagy egyetemet. A fogyatékos emberek iskolai végzettség alacsonyabb, mint a nem fogyatékos embereké. Kevés fogyatékos ember fejezi be az iskolát.
3. A fogyatékos személyek foglalkoztatottsági adatai A munkavégzés nagyon fontos. Ha dolgozunk, akkor hasznosat cselekszünk. Ha dolgozunk, sokat tanulunk. Ha dolgozunk, mindenki felnéz ránk. Ha dolgozunk, akkor van saját pénzünk. Ha van saját pénzünk, akkor meg tudjuk magunknak venni, amire szükségünk van. Ha dolgozunk önállóak lehetünk. A munkáért pénzt kap az ember. Nagyon kevés fogyatékos embernek van lehetősége dolgozni. 100 fogyatékos emberből 9 ember dolgozik. Sok fogyatékos ember nem kap munkát.
Sokféle szociális ellátás van. 4. A szociális ellátás adatai Magyarországon sok olyan ember él, akinek segítségre van szüksége. Például mert gyermek és nincsenek szülei, mert beteg és a családja egyedül nem tudja ápolni, mert idős és nehezen tud mozogni. Minden embernek az életében van olyan, amikor segítségre van szüksége. Van akinek tud segíteni a családja. Van akinek az államtól kell segítséget kérnie. Például pénz a lakásfenntartáshoz a gyógyszervásárláshoz közlekedéshez vagy étkeztetés információadás házi ápolás Az államnak gondoskodnia kell a segítségről. Az állami segítségnyújtást szociális ellátásnak szoktuk nevezni. szállítás lakhatás biztosítása.
A legtöbben pénzt kapnak. Szociális ellátásban 410 ezer fogyatékos ember részesül. Fogyatékossági támogatást 100 ezer ember kap. A fogyatékossági támogatás azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő emberek pénzt kapnak az államtól, hogy jobban éljenek. Vannak nappali ellátó helyek is. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek reggel elmennek ezekre a helyekre. Napközben ott tartózkodnak, dolgoznak, fejlesztést kapnak, sportolnak. Délután pedig hazamennek. 95 ilyen hely van az országban és több mint 2 ezer ember jár ide.
Tartós ellátást biztosító intézménynek nevezzük azokat a helyeket, ahol fogyatékos emberek élhetnek. Ez azt jelenti, hogy nekik ez a hely az otthonuk. Magyarországon 21 ezer fogyatékos ember él ilyen intézményben. Sok fogyatékos ember lakik intézményben.
5. A társadalmi kirekesztettségről A fogyatékos embereknek nincsenek olyan lehetőségeik, mint a többi embernek. Nem kapnak elég segítséget, hogy önállóan tudjanak élni, tanulni és dolgozni. Sok ember fél a fogyatékos emberektől. Sokszor magukra maradnak. Mintha ők nem is a többi ember között élnének. Ezt a helyzetet társadalmi kirekesztettségnek nevezzük. Sok ember fél a fogyatékos emberektől. Ez azért lehet, mert semmit nem tudnak róluk.
6. Egyenlő esélyű hozzáférés Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy minden ember képességeitől és fizikai állapotától függetlenül ugyanúgy tud élni, cselekedni. Az akadálymentes azt jelenti, hogy egy dolog mindenki számára hozzáférhető, elérhető, megérthető, felhasználható. Az információk legyenek érthetőek.
Mit akarunk elérni? 3. fejezet Az Országos Fogyatékosügyi Program céljai
A rehabilitáció segít az önállóságban. 1. A rehabilitációval kapcsolatos célok 1. rész
1. CÉL A fogyatékos állapot kialakulásának és a fogyatékos állapot rosszabbodásának megelőzése Fontos az emberek egészségtudatának növelése. Az egészségtudat azt jelenti, hogy az emberek megtanulják és tudják, mit kell tenniük azért, hogy egészségesek legyenek. Például Aki rendszeresen sportol és odafigyel arra, hogy egészséges dolgokat egyen arra az emberre mondhatjuk, hogy egészségtudatosan él. A Nemzeti Népegészségügyi Program kiemeli az egészségtudatot. A Nemzeti Népegészségügyi Program olyan, mint az Országos Fogyatékosügyi Program. Az a különbség, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program a magyar emberek egészségének megőrzésével foglalkozik. Az egészsége érdekében sportoljon és egyen egészséges ételeket!
Fontos cél, hogy segíteni kell a családokat abban, hogy tudatosan tervezzék meg életüket. Nagyon fontos, hogy az emberek gondolkodjanak arról, hogy milyen családot akarnak. A családsegítő intézmények ebben tudnak segíteni. Létre kell hozni családsegítő intézményeket. Csökkenteni kell a koraszülöttséget és a veleszületett fogyatékosságot. Koraszülés azt jelenti, hogy az édesanya korábban szüli meg gyermekét, mint ahogyan az jó. A gyermekvállalás előtt és a gyermek megszületése után el kell menni orvosi vizsgálatokra az édesanyáknak. Nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk azért, hogy csökkenjen a fogyatékosság. Fejleszteni kell az orvosi szűrővizsgálatokat. Komplex rehabilitációt kell biztosítani. A komplex azt jelenti, hogy összefüggő mindenre kiterjedő. A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy minél önállóbban élhessenek. A komplex rehabilitáció egy segítségnyújtás, ami az élet minden területén segít. Az oktatásban. Az egészségügyben. A szociális területen. A munkában.
A rehabilitáció azt jelenti, hogy a fogyatékos embert segítik régi tudásának megőrzésében, és legyen helye az emberek között. Nagyon sok ember azért válik fogyatékossá, mert baleset éri a munkahelyén. A Munkavédelem Országos Programja olyan, mint az Országos Fogyatékosügyi Program. Sok ember munkahelyi baleset miatt lesz fogyatékos. Az a különbség, hogy a Munkavédelem Országos Programja azt írja le, hogyan kell megelőzni a baleseteket a munkahelyeken. Kockázatkezelésen alapuló balesetbiztosítást kell kialakítani. A kockázatkezelésen alapuló biztosítás azt jelenti, hogy annyit biztosítást kell fizetni, amennyire veszélyes a munkája, amennyire idős, amennyire beteges.
2. CÉL A fogyatékosság fogalma, a fogyatékosság minősítése Az Egészségügyi Világszervezet kiadott egy könyvet. A könyvnek itt olvashatja a címét. Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. A rövid neve: FNO. Az FNO-ban leírták, hogy az akadályozottság nem csak a fogyatékosság miatt van. Előfordul, hogy az ember nem tud megtenni valamit. Ez sokszor nem saját maga miatt van. Előfordul, hogy a többi ember nem veszi figyelembe, azt, hogy neki mire van szüksége. Képzelje el... Azt mondjuk, hogy egy fogyatékos ember maga tehet arról, hogy nem tud megcsinálni valamit. Például kerekesszékkel nem tud feljutni a lépcsőn. Ezzel nem jutunk semmire. Nézzük meg inkább mi az oka annak, hogy nem tudja megtenni. Mit tehetünk, hogy mégis feljusson? Egyszerűen csak másképp kell csinálnunk valamit. Például: A lépcsők mellé építünk egy rámpát. Ez nem nagy dolog.
Ez nagyon fontos. Az FNO dokumentumban osztályozzák a fogyatékosságokat. A szakembereket képezni kell, hogy az FNO rendszert használják a fogyatékosságok minősítésénél. Az FNO csoportosítja a fogyatékosságokat.
3. CÉL A komplex rehabilitáció megalapozása Ma Magyarországon a jog szabályok különbözően fogalmazzák meg, hogy mi a fogyatékosság. A fogyatékosság meglétét bizonyítani kell. Más támogatáshoz más igazolás kell. Sokféle bizottság állapítja meg azt, hogy valaki fogyatékos. A bizottságok vizsgálatai nagyon különbözőek. Sok igazolás beszerzése sok időbe és sok pénzbe kerül. Ez nem jó. Egyszerűsíteni kell a vizsgálatokat. Olcsóbbá kell tenni a vizsgálatokat. A fogyatékosságot sok bizottság vizsgálja. A sok vizsgálat sok időt vesz el. Sok pénzbe kerül. A sok vizsgálat különböző eredményeket ad. Melyik az igaz? Nem tudni.
Például meg kell nézni, hogy egy fogyatékos igazolvány elkészítése megoldaná-e a problémát. Egy vizsgálat után az igazolvány egyszerűen és gyorsan készül el. Sok szolgáltatásra érvényes. Az új fogyatékos igazolványhoz kevés vizsgálat kell. Így mindenkinek jobb.
Mi az a társadalmi szemlélet? Egy országban sok ember ugyanúgy gondolkodik egy dologról, akkor azt a társadalom szemléletének nevezzük. Például Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy a fogyatékos emberek nem tudnak dolgozni. Ezt a társadalmi szemléletet meg kell változtatni. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók
A társadalmi kirekesztettség szemléletbeli okairól Keveset tudunk a fogyatékos emberekről. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács és mások is sok adatot gyűjtöttek a fogyatékos emberekről. Nincsenek pontos adataink. Több vizsgálat kell. Nagyon fontos, hogy sok dolgot tudjunk a fogyatékos emberekről. Minél több dolgot tudunk, annál jobban tudunk segíteni.? A fogyatékos emberek sokáig elbújva éltek a családjukban vagy nagy intézményekben laktak. Család Az intézmények messze voltak a városoktól. Az emberek ritkán láttak fogyatékos embereket. Az emberek keveset tudtak a fogyatékos emberekről. Gyakran rossz dolgokat gondoltak a fogyatékos emberekről. Ezt meg kell változtatni. Az emberek keveset tudtak a fogyatékos emberekről.
Honnan kapnak tudást az emberek a fogyatékosságról? A televízióból, a rádióból, újságokból és a fogyatékos embereket védő szervezetektől.! Segíteni kell a fogyatékos emberek szervezeteit, hogy tanítsák az embereket, írjanak könyveket, újságokat, szervezzenek rendezvényeket. A rendezvényeken találkozhat fogyatékos és nem fogyatékos ember. Megismerhetik egymást. Barátságot köthetnek. Így nem gondolnak rossz dolgokat egymásról. Legyen oktatás és rendezvény, ahol tanulhatnak az emberek a fogyatékossággal élőkről.
A társadalmi kirekesztettség információhiányból következő okairól Az emberek nem fogadják be a fogyatékos embereket, mert keveset tudnak róluk. Minden embernek tanulnia kell a fogyatékosságról. A tanárokat is meg kell tanítani a fogyatékos és a nem fogyatékos gyermekek oktatására. A tanároknak meg kell tanulniuk, hogy hogyan beszéljenek, hogyan bánjanak a fogyatékos gyermekekkel. Az emberek tanuljanak a fogyatékosságról! Fogadják el a fogyatékos embereket!
Tanulják meg a jelelést a hallássérült gyermekekhez, a Braille írást a vak gyermekekhez, az augmentatív kommunikációt a megértési nehézséggel élő gyermekekhez. Az augmentatív kommunikáció azt jelenti, hogy képekkel, könnyen érthetően kommunikálnak az emberek. Fontos, hogy tanuljanak a fogyatékosságról az orvosok, az ápolónők, a munkavállalást segítő emberek, a szociális segítők, a gyermekeket segítő emberek, a jogászok, a közlekedéssel foglalkozó emberek és a számítógéppel foglalkozó emberek. Tanuljanak meg az emberek beszélni a fogyatékos emberekkel.
A társadalmi kirekesztettség intézményes okairól A fogyatékos emberek mindig éljenek együtt a többi emberrel. Az integráció azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek ugyanúgy és ugyanott élnek, mint a többi ember. Minden szolgáltatás segítse az integrációt. Például legyen integrált a szociális ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a munkavállalás, a tanulás, a sport, a turizmus. Minden iskola legyen akadálymentes. Minden iskolában tanulhassanak fogyatékos emberek is. Tanuljanak együtt a fogyatékos emberek és a nem fogyatékos emberek.
Sok fogyatékos ember él nagy intézményben. A nagy intézményben élő emberek nem lehetnek a családjukkal. Gyakran más emberektől elzártan élnek. Sokszor azért kell nagy intézményben élnie a fogyatékos embernek, mert a családnak nem tudnak segíteni abban, hogy együtt élhessenek. Nincs iskola, orvos, munkalehetőség támogató szolgálat. Sokszor a nagy intézmények miatt nem csinálnak szolgáltatást a családok helyén. Egyszerűbb a nagy intézménynek pénzt adni. Nehezebb sokféle szolgáltatást sok helyen kialakítani. Segítő szolgáltatások kellenek a családoknak.
A fogyatékos gyermekek 10 éves korig integráltan éljenek. Járjanak integrált bölcsődébe és óvodába. Ne kelljen a fogyatékos gyermeknek elhagyni a családját és nagy intézménybe menni. Legyenek jó szolgáltatások a családok környezetében. Segíteni kell, hogy a fogyatékos emberek a családban maradjanak. A nem családban élő gyermekek integrált intézménybe kerüljenek. A fogyatékos ember közelében legyen sok segítő szolgáltatás. Az intézményekben 40 embernél kevesebb lakjon együtt. Minden fogyatékos embernek lehetőséget kell biztosítani, hogy lakóotthonban élhessen. A lakóotthon hasonlít a családhoz. Ne legyenek nagy intézmények.
A lakóotthonban kevés ember él együtt. A lakóotthon ellátás rendszerét meg kell vizsgálni. A lakóotthoni ellátás legyen mindenhol elérhető. A nagy intézményeket át kell alakítani. Az átalakításnál figyelni kell az Európai Unió szabályaira és a fogyatékos emberek szervezeteinek javaslatára. Nagyon figyelni kell a nagy intézményben élő emberek véleményére. A nagy intézmények helyett legyenek kis lakóotthonok. Program kell a régi intézmények lebontására, átalakítására, új lakhatási formák kialakítására. A Programnak figyelnie kell az 1. fejezetben olvasott szempontokra. Például legyen lehetőség önálló lakásban élni és az itt élők kapjanak segítséget azokhoz a dolgokhoz, amihez kell.
A Programnak le kell írnia a régi intézmények átalakítását, használatát, az új szolgáltatásokat, az új módszereket. Sok jó szakember kell. A jó szolgáltatáshoz több jó szakember kell. A szakembereket tovább kell képezni. A jó szolgáltatásokhoz jó intézkedések kellenek. A fogyatékos személyek informálására van szükség. A bentlakásos intézményeket át kell alakítani, hogy a fogyatékos ember 5 évet tanuljon vagy éljen ott. Az 5 éves komplex rehabilitáció alatt tanulja meg az önellátást, a munkavállalást. A fogyatékos embereknek információ kell.
Az 5 év elteltével a fogyatékos ember vissza tudjon menni a családjába és otthon éljen, szabadon dolgozzon. Dolgozhasson integráltan, más emberekkel, vagy dolgozhasson védett munkahelyen. A fogyatékos ember is élhessen családban. Komplex rehabilitációt csinálhassanak a szervezetek is. A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy képességeik megismerésével és fejlesztésével minél önállóbban élhessenek. Dolgozhasson együtt a többi emberrel.
3. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása
Az életminőség azt jelenti, hogy hogyan él egy ember. Jó vagy rossz körülmények között lakik, eszik, tanul, szórakozik. A fogyatékos emberek életminőségét az is meghatározza, hogy milyen körülmények között tud élni ő és a családja. Például az egyik ember egy nagyvárosban él. A másik ember egy kicsi faluban él. A nagyvárosban sokkal több lehetőség van a tanulásra, szórakozásra. A kis faluban nincs középiskola nincs mozi. Az az ember, aki kis faluban él, több órát utazik azért, hogy tanulhasson vagy megnézzen egy filmet egy moziban. Ilyenkor azt mondjuk, a faluban élő ember életminősége rosszabb, mint azé az emberé, aki a nagyobb városban lakik, mert ő nehezebben jut hozzá bizonyos dolgokhoz.
A családi élet elsődleges színtere a családi fészek Sok fogyatékossággal élő ember csak olyan lakásban tud önállóan élni, ahol megfelelő eszközök segítik az életét. Például egy olyan ember, akit kerekesszék segít a mozgásban nem éri el a magasra szerelt villanykapcsolókat. A lakások megtervezésénél és felépítésénél oda kell figyelni, hogy azokat minden ember használni tudja. Azt a folyamatot, amikor úgy terveznek és építkeznek, hogy minden ember szükségleteit egyformán figyelembe veszik egyetemes tervezésnek hívjuk. Fontos feladat, hogy a jogszabályok figyelembe vegyék az egyetemes tervezést. Olyan házakat tervezzenek, amiben fogyatékossággal élő emberek is tudnak lakni.
Fontos, hogy a pénzek tervezésekor figyelembe vegyék az egyetemes tervezést. Vannak olyan emberek, akiknek egy másik ember segítségére van szükségük a mindennapi életükhöz. A házi segítségnyújtás azt jelenti, hogy egy ember elmegy a segítséget kérő ember lakásába és segít a mindennapi feladatok elvégzésében. Azt tervezik, hogy a fogyatékossággal élő emberek lakásába olyan eszközt tesznek, amivel segítséget tudnak kérni a házi segítségnyújtástól, amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. Több segítséget a fogyatékos embereknek!
A fogyatékossággal élő embereket gyakran egy családtagjuk segíti otthon. Ilyenkor a családtag nem tud elmenni dolgozni, mert folyamatosan segítenie kell a fogyatékossággal élő embert. A családtag ezért a segítségért pénzt kap. Ezt a pénzt ápolási díjnak nevezzük. Az ápolási díj most nagyon kevés összeg ezért nagyon sok család nagyon rossz körülmények között él. Az államnak foglalkoznia kell az ápolási díjjal. Azt tervezik, hogy felemelik az ápolási díjat. Azt gondolják, hogy akiknek több ápolásra van szükségük azoknak magasabb ápolási díj jár. A fogyatékos személyt segítő családtag pénzt kap az államtól. Ez az ápolási díj. Az ápolási díj kevés.
Azt is gondolják, hogy az ápolási díjat a fogyatékossággal élő embernek kell megkapnia. Ő dönti el, hogy ezért a díjért kit kér meg, hogy ápolja. Ez nagyon fontos, mert szabadságot ad a fogyatékossággal élő embernek. Az ápolási díjat a fogyatékos embernek kellene kapnia. Így eldöntheti, hogy ki segítsen neki.
A családfenntartó foglalkoztatottságának alakulása Vannak olyan családtagok, akik azért ápolják fogyatékossággal élő családtagjaikat, mert nem tudnak segítséget kérni. Például, mert nincs olyan intézmény, ahol segítenének a fogyatékossággal élő embernek. Van olyan eset is, amikor találnak intézményt a fogyatékossággal élő ember számára. Ilyenkor a családtag megpróbál elmenni dolgozni. Ez nem mindig sikerül. Képzelje el, hogy egy nő varrónőnek tanult. Született egy fogyatékossággal élő gyermeke. Az anya 20 évig otthon segített a gyermekének. 20 év után találnak a fiatalnak egy intézményt, ahol megfelelő az ellátás és ami mindkettőjüknek tetszik. A fiatal napközben az intézményben van. Az anya pedig dolgozni szeretne. 20 év hosszú idő. Az anya már elfelejtette, hogy mit tanult a varrásról. Az új, modern varrógépeket nem tudja használni ezért nem veszik fel dolgozni. Az államnak segítenie kell, hogy ez az anya újra tudjon dolgozni. Ezt úgy hívjuk, hogy foglalkozási rehabilitáció.
Nagyon fontos, hogy milyen iskolát végzünk. A sok tanulás segít abban, hogy jó munkát találjunk. A jó munkával sok pénzt tudunk keresni. A fogyatékossággal élő embereknek nagyon kevés lehetőségük van a tanulásra. Sokan közülük az általános iskolát sem fejezik be. Főiskolát vagy egyetemet nagyon kevés fogyatékossággal élő ember végez. Ez azért rossz, mert így nehezen tudnak munkát vállalni. A tanulás segít, hogy jó munkahelyet találjon az ember.
Az államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek ugyanúgy tudjanak tanulni, mint bárki más. Ez azt jelenti, hogy például a tanárokat meg kell tanítani arra, hogy hogyan tudják jól tanítani a fogyatékossággal élőket. Fontos, hogy legyenek olyan eszközök, amik segítik a fogyatékossággal élőket a tanulásban. Mindent meg kell tenni, hogy a fogyatékos emberek is tudjanak tanulni.
A család fogyatékosságból eredő többletköltségének fedezését is szolgáló családi jövedelmek, bevételek alakulása A fogyatékossággal élő embereknek és családjuknak sokkal több kiadása van, mint egy olyan családnak, ahol nincs fogyatékos ember. Sokféle eszközt kell vásárolni. Át kell alakítani a lakást. Gyakran kocsit kell venni. Az állam a fogyatékossági támogatással a többletkiadások kifizetését akarja könnyebbé tenni. Ez azonban nem elég. Meg kell vizsgálni másfajta támogatásokat is. A fogyatékos embereknek több pénzre van szüksége. Sokba kerül: a segítő, a gyógyszer, az eszközök.
Egy értelmi fogyatékossággal élő embernek másfajta segítségre van szüksége, mint egy látássérült embernek. Tovább kell fejleszteni a támogatásokat. A család életében előforduló problémák megelőzésében és megoldásában segíteni tud: a védőnői szolgálat, a háziorvosok, a gyermekjóléti szolgálatok, a családsegítő központok, a szakértői és rehabilitációs bizottságok, a nevelési tanácsadók. Nagyon fontos, hogy ezek a szervezetek kapjanak információt a fogyatékossággal élő emberekről. Például mondják el nekik, hogy hogyan kell segíteni az értelmi fogyatékossággal élő embereknek. Az emberek tanuljanak a fogyatékossággal élő emberekről.
A fogyatékossággal élő embereknek különböző eszközökre van szükségük azért, hogy önállóan tudjanak élni. Ezek az eszközök nagyon fontosak. Ilyen eszközök például beszélő lázmérő, nagyító, olyan telefon, ami hangjelzés helyett fényjeleket ad. Az ön hőmérséklete 36 fok Ezek az eszközök segítenek, hogy a fogyatékos ember önállóan éljen.
Az értelmi fogyatékos embereknek egy másik ember segítségére van szükségük. A segítő embert nevezzük személyi segítőnek. Az államnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan tudja támogatni a segédeszközök beszerzését. Az államnak meg kell vizsgálnia, hogy hogyan tudja támogatni a személyi segítést. Személyi segítés.
A családban maradást segítő szolgáltatásokról A fogyatékossággal élő személyek napközbeni ellátását biztosítja a bölcsöde, az óvoda, az iskolai napközi otthon, a játszóházak, a családi napközi, az értelmi fogyatékossággal élők napközi otthona. Ezekből az intézményekből kevés van. Ezekbe az intézményekbe kevés fogyatékossággal élő ember tud elmenni. A napközi otthonban egész napos ellátást kap a fogyatékos ember. Kevés napközi van Magyarországon. Több napközi kell! Az államnak több nappali intézményt kell működtetnie. El kell érni, hogy a fogyatékossággal élő emberek sok helyen el tudjanak menni a nappali intézményekbe.
Az értelmi fogyatékos vagy autista vagy több fogyatékossággal élő embereknek sokszor van szükségük külső segítségre. Ez a segítségnyújtás speciális ismereteket kíván. A fogyatékossággal élő emberek életét könnyebbé teszi a számítógép. A számítógéppel lehet hivatalos ügyeket intézni, olvasni a jogokról, munkát végezni. Az államnak segíteni kell a fogyatékossággal élő embereket, hogy tudják használni ezeket a lehetőségeket. A számítógép segíteni tud az embernek. Mindenkinek legyen számítógépe!
A fogyatékos személyek hozzáférése a komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz 2001-ben volt egy népszámlálás. A népszámláláskor megtudták, hogy Magyarországon 600 ezer fogyatékos ember él. A fogyatékos emberek közül nagyon sokan baleset vagy betegség miatt lettek fogyatékossággal élők. A rehabilitáció egy folyamat, amelyben a fogyatékossággal élő embereket segítik, hogy képességeik megismerésével és fejlesztésével minél önállóbban élhessenek. A népszámlálás azt jelenti, hogy felmérik, hogy egy adott országban mennyi ember él. Népszámláláskor sok adatot meg lehet tudni a magyar emberekről. Például meg lehet tudni, hogy mennyien járnak iskolába hány olyan ember él Magyarországon, aki elmúlt már 60 éves.
Rehabilitációt különböző intézményekben végeznek. Ezek az intézmények csak nagyobb városokban vannak. Aki kis faluban él, annak sokat kell utaznia és sok pénzt kell kifizetni azért, hogy segítséget kapjon. Ez nem igazságos. Falvakból nagyobb városokba kell utazni a szolgáltatásokért. Az államnak meg kell néznie, hogy a segítségnyújtást, hogyan tudja közelebb vinni a fogyatékos személyek otthonához. Az utazás sok pénzbe kerül.
Azt is meg kell néznie, hogy hogyan tud segíteni a közlekedésben a fogyatékos személyeknek. Például tud szervezni: szállító szolgálatot, iskolabusz járatot, nagyon olcsó taxit. Az állam azt gondolja, hogy a fogyatékos embereknek az otthonukban kell segíteni. A fogyatékos ember kapjon segítséget az utazáshoz.
A család szabadidejének eltöltését biztosító sportolási lehetőségekhez, kulturális javakhoz, idegenforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek tudjanak sportolni. A sport az egészségüket és a fejlődésüket is segíti. Az államnak segítenie kell, hogy a fogyatékos személyek tudjanak sportolni. Minden ember tudjon sportolni. Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lett. Az Európai Unió sok ország szövetsége. Az Európai Unió sok országa többet és jobban gondol a fogyatékos emberekre. A Magyar Állam figyelembe veszi az Európai Unió tudását a fogyatékos emberekről. Magyarország az Európai Unió tagja. Magyarország betartja az Európai Unió szabályait.
Az állam el akarja érni, hogy a fogyatékos emberek éppúgy tudjanak szórakozni, mint bármilyen más ember. Ugyanúgy tudjanak moziba menni. Ugyanúgy tudjanak színházba menni. Ugyanúgy tudjanak múzeumba menni. A fogyatékos emberek is járhassanak szórakozni. Ehhez nagyon sokat kell dolgozni. Akadálymentesíteni kell az épületeket. Az állam támogatni akarja a tehetséges fogyatékos művészeket. Az állam azt akarja, hogy a fogyatékos művészeket mindenki megismerje. Az akadálymentesítés azt jelenti, hogy egy dolog mindenki számára hozzáférhető, elérhető, megérthető, felhasználható. Az üdülés minden ember számára nagyon fontos. Az üdülés nagyon sok pénzbe kerül. Támogatják a tehetséges fiatal művészeket.
Az állam segíteni akar abban, hogy az a fogyatékos ember is üdülhessen, akinek nagyon kevés a pénze. Az állam támogatni akarja, hogy a fogyatékos emberek aktívak legyenek a szabadidejükben. Az aktív szabadidő eltöltés azt jelenti, hogy egy ember sportol, színházba jár, elmegy a barátaival táncolni. A fogyatékos ember is tölthesse hasznosan szabadidejét.
Amikor egy ember sportolni kezd nagyon fontos, hogy tudja, hogy egészséges-e. A sportorvosok olyan szakemberek, akik a sportolókat vizsgálják. Meggyógyítják a megsérült sportolókat. Nagyon fontos, hogy a sportorvosok a fogyatékos személyeknek is tudjanak segíteni. Nagyon fontos az is, hogy az edzőket megtanítsák arra, hogyan kell a fogyatékossággal élő sportolókat edzeni. A sportorvos és edző tanuljon a fogyatékosságról.
Nagyon fontos lenne, hogy az országban legyen egy olyan központ, ahol a fogyatékos emberek edzőtáborozhatnak és beszélgetéseket szervezhetnek a sportról. Nagyon fontos, hogy a fogyatékossággal élő emberek ugyanúgy részt tudjanak venni a kulturális életben, mint bárki más. El kell érni, hogy a műemlékeknél olyan tájékoztatók legyenek, amelyeket mindenki megért. El kell érni, hogy a kulturális intézmények, például a múzeumok, színházak, könyvtárak gondoljanak a fogyatékos emberekre, amikor programokat szerveznek. El kell érni, hogy a fogyatékos embereknek ugyanolyan lehetőségük legyen szabadidejük eltöltésére, mint bárki másnak. Képzelje el, egy fiatalember nagyon szereti a történelmet. Különösen a rómaiak érdeklik. Szeretne többet tudni arról, hogy hogyan éltek a katonák az ókori Rómában. Az egyik barátjával elmennek egy múzeumba. A múzeum tájékoztató táblái túl bonyolultak. Apró betűvel írták a szöveget és nagyon sok idegen szót használnak, amit nehezen lehet megérteni. A fiatalember azt akarja, hogy úgy csinálják meg a tájékoztatókat, hogy azt bárki jól el tudja olvasni és könnyedén megértse az is, aki nem történész.
Sok művész van Magyarországon. Sok olyan művész is van, aki fogyatékossággal él. A tehetség a művész mércéje. A fogyatékossággal élő művészek éppolyan tehetségesek, mint bármely más művész. Támogatni és biztatni kell mindenkit, hogy mutassa meg a tehetségét. Ritmus zenekar Mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy minden embernek ugyanolyan esélye legyen részt venni és alakítani a kulturális életet. Közösen ki kell találni, hogy kinek milyen segítséget kell adni ehhez. A tehetség a művész mércéje.
4. A fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételének elősegítése
1. Érdekvédelem, Érdekképviselet, érdekérvényesítés-szakpolitikai aktivitás 2002-ben volt egy kongresszus Madridban. 400-nál is több ember beszélgetett a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről. Egy nyilatkozatban leírták, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a nyilatkozatot Madridi Nyilatkozatnak nevezik. Ez a Nyilatkozat leírja a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének lépéseit. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy az élet minden területe a fogyatékossággal élő emberek számára is elérhető és megérthető. Madridban volt egy kongresszus. A kongresszuson leírták a fogyatékossággal élők igényeit.
A Nyilatkozat azt írja, hogy egy befogadó társadalomban a a diszkriminációmentesség és a pozitív cselekvés a legfontosabb. A diszkriminációmentesség azt jelenti, hogy az emberek nem közösítik ki a másik embert. Tilos kiközösíteni a fogyatékos embereket. A pozitív cselekvés azt jelenti, hogy figyelnek az emberek különböző szükségleteire. A Madridi Nyilatkozatban azt is leírták, hogy a fogyatékossággal élő emberekről csak az ő megkérdezésükkel dönthetnek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsban olyan emberek dolgoznak, Országos Fogyatékosügyi Tanács. Ez a jele: akik a fogyatékos embereket képviselik.
A Tanácsban fogyatékos emberek is dolgoznak. A Tanácsban dolgoznak még az állam képviselői is. Ez a Tanács minden olyan dologgal foglalkozik, amely a fogyatékos emberek életét érinti. A Tanács segít a Kormánynak, hogy jobban megismerhesse a fogyatékos emberek problémáit. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogyatékos emberek helyzetével foglalkozik. Nagyon fontos, hogy az Országos Fogyatékosügyi Tanács minden törvényt megtárgyaljon, ami hatással van a fogyatékos emberek életére. Nagyon fontos, hogy a Kormány mindig ismerje meg az Országos Fogyatékosügyi Tanács véleményét. El kell érni, hogy ahol sok fogyatékos ember él ott legyen Fogyatékosügyi Tanács. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács segít a kormánynak
Nagyon fontos, hogy minden falu, város, megye gondoljon a fogyatékos emberekre és készítsen tervet arról, hogy hogyan fog segíteni nekik. Ezeket a terveket fogyatékosügyi programoknak hívjuk. Mindenhol segítsék a fogyatékossággal élő embereket. Nagyon fontos, hogy a fogyatékos emberek minden fórumon elmondják a véleményüket. Ebben minden segítséget meg kell nekik adni. A fogyatékossággal élő emberek mondhassák el véleményüket.
2. Egyenlő esélyű hozzáférés Az egyenlő esélyű hozzáférés azt jelenti, hogy minden ember képességeitől és fizikai állapotától függetlenül ugyanúgy tud élni, cselekedni. Minden ember szükségleteire oda kell figyelni. Minden embernek biztosítani kell az önálló élet lehetőségét. Programot kell kidolgozni, hogy hogyan lehet megoldani az akadálymentesítést. Legelőször nagyon fontos az iskolák, a munkaügyi intézmények, a kulturális intézmények, a kórházak, a szociális intézmények, a közlekedés akadálymentesítése. Az államnak jó példával kell elöljárnia. Képzelje el van például két ember, akiket nagyon érdekel a politika. Mind a ketten nézik este a televíziót, hogy megtudják mi történt aznap. Az egyikük azonban hallássérült. Neki segítség kell a megértéshez. Feliratozni kell a műsorokat vagy jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni. Ez nem különleges kívánság, ez nem szívesség a televízió részéről. Minden embernek joga van információhoz jutni. Az mindegy, hogy kék vagy barnaszemű, látó vagy látássérült, halló vagy hallássérült. A fontos az, hogy joga van tudáshoz jutni.
Figyelni kell arra, hogy azokat az épületeket, amiket most építenek, akadálymentesre építsék. Így sokkal kevesebb pénzbe kerül, mint utólag kijavítatni a hibákat. Magyarország költségvetésében el kell különíteni egy részt, amit az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására kell fordítani. Az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításáért minden modern eszközt és tudományt fel kell használni. Képzelje el, van egy ember, aki kerekes székkel tud mozogni. Egy barátja ajánl neki egy könyvet, amit érdemes elolvasni. Ez az ember könyvtárból akarja kikölcsönözni a könyvet. A könyvtár több emeletes és tele van lépcsőkkel. Ez az ember a kerekesszékével nem tud a lépcsökön bejutni. Így nem tudja a könyvet kikölcsönözni. Sokan azt mondják erre, hogy kérjen segítséget valakitől. Ez nem jó megoldás. Nem NEKI kell segítséget kérnie. Olyan körülményeket kell teremteni, ahol mindenki önálló lehet.
4. Foglalkoztatási aktivitás A mindennapi életben való részvétel fontos feltétele, hogy az emberek dolgozni tudjanak. Aki dolgozik kapcsolatba kerül más emberekkel, sikereket érhet el, megtanulja megoldani a problémákat, megtanul új dolgokat, pénzt tud keresni, önálló lehet. Nagyon fontos, hogy a fogyatékossággal élő emberek is tudjanak dolgozni. Ma még nagyon kevés fogyatékos embernek van munkája. Mindent meg kell tenni azért, hogy sok fogyatékos ember tudjon dolgozni. A fogyatékos emberek is dolgozni akarnak segíteni kell nekik.
Külön kell figyelni az értelmi fogyatékos emberekre. Nagyon kevés értelmi fogyatékos embernek van lehetősége dolgozni. Ők nagyon nehezen találnak munkát. Úgy kell alakítani a jogszabályokat, hogy aki akar és tud dolgozni az dolgozhasson. A munkaképesség változását és a fogyatékosság mértékét különböző eljárásokban állapítják meg. Nagyon fontos lenne, hogy egyfajta legyen az eljárás. A munkavégzéshez szükséges vizsgálatok legyenek egyszerűek.
Az emberek nagyon különbözőek. Különbözőek a képességeik, az egészségi állapotuk. Különböző, hogy mennyi időt tudnak dolgozni egy nap. Különböző, hogy milyen segítségre van szükségük. Ezért nagyon fontos, hogy sokfajta munkaforma legyen. Lehessen 2 vagy 4 vagy 6 órát dolgozni egy nap. Lehessen segítséget kapni a munkába járáshoz. Lehessen otthon dolgozni. 2 órás 6 órás Legyen 2 vagy 4 vagy 6 órás munkaidő. 4 órás Támogatni kell azokat, akik sokfajta munkaformát biztosítanak a fogyatékossággal élő embereknek.