Energiatakarékosság otthon és a munkahelyen Otthonunk, lakásunk az energiatakarékosság talán legfontosabb színtere. Az ország energiafelhasználásában na - gyobb arányt képviselnek a háztartások, mint az ipar (19,7%), vagy a közlekedés (28,2%). A lakossági energia - fogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának 37%-át tette ki 2008-ban. A magas részesedésből következik, hogy a háztartásokban takarékossággal, ésszerű energiafelhasználással jelentős eredményeket lehet elérni nem csak az energiatakarékosság, hanem a környe - zetvédelem területén is. A legtöbb energia a lakások fűtésére megy el, ráadásul itt a legnagyobb a pazarlás. A felmérések szerint hazánkban az épületek háromnegyed része energetikai szempontból korszerűtlen. 2009. január 1-jétől az új épületek engedélyezési eljárásának a energetikai tanúsítás elkészítése már elválaszthatatlan részét képezi. energetikai tanúsítás. Magánépületeknél 2012. január 1-jétől a bérbeadásnál, továbbá minden tulajdonjog-változásnál kötelező lett az energiatanúsítvány. (néhány kivétellel: a használatbavételi engedélyt - bejelentést - megelőző tulajdon-átruházás esetén; ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; az épület - önálló rendeltetési egység, lakás - egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén). 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki; h) a műhely rendeltetésű épületre; i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza; b) hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege; c) technológiai utasítás: tevékenység (folyamat) vagy gépek (berendezések) rendeltetésszerű alkalmazásához, hasz - nálatához szükséges követelményeket tartalmazó műszaki dokumentáció; d) energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató. A tanúsítás szabályai 3. (1) Az 1. (3) bekezdés a) pontja esetében az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig. (3) Ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja. (4) Nem kell tanúsítványt készíteni a) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
b) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; c) az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén. (5) Az 1. (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a tanúsítvány - 1. melléklet szerinti - összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. (6) A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása. 4. (1) A tanúsítványt - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az épület egészére kell kiállítani. (2) A tanúsítvány - a tulajdonos döntése szerint - az 1. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben kiállítható az épületnek egy önálló rendeltetési egységére (lakására) is. (3) A tanúsítvány az épület egészére állítható ki, ha az épületben levő önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot. Kiállítható az épület egészére a tanúsítvány akkor is, ha az épület valamennyi eltérő önálló rendeltetési egységéről (lakásáról) készült tanúsítvány rendelkezésre áll. (4) Az azonos energetikai tulajdonságú önálló rendeltetési egységek (lakások) tanúsításánál az egy önálló rendeltetési egységre (lakásra) készített tanúsítvány alapján a további hasonló rendeltetési egység (lakás) tanúsítványa kiállítható. (5) Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. 5. (1) A tanúsítást a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, az 1. (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján; b) az 1. (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni. (2) A tulajdonos döntése szerint a tanúsítást a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel kell elvégezni. (3) Egyszerűsített tanúsítás végezhető el az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben akkor, ha az épületben meglévő hőtermelő berendezésekre, légkondicionáló rendszerre - a külön jogszabályban foglaltak szerint - felülvizsgálati igazolás készült, a tanúsítás során annak eredményét tényként kell figyelembe venni. A tanúsítvány tartalmi követelményei 6. (1) A tanúsítványt az 5. (1) bekezdésben foglalt esetben az 1. melléklet szerinti, az 5. (2) bekezdés szerinti esetben az 1. és 2. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. Az energetikai minősítési osztályokat a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az 5. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítvány összefoglaló lapjához az építészeti-műszaki, il-
letve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását csatolni kell. (3) A tanúsítvány nem igazolja és nem helyettesíti az épületre előírt másfajta követelmény teljesítését, és nem terjed ki gazdaságossági számítások, valamint költségvetés elkészítésére. Energia-megtakarításra irányuló javaslat 7. (1) Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el az 1. melléklet szerinti C kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot (a továbbiakban: javaslat) is tartalmaz. (2) A javaslat célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről. A javaslatban foglaltak megvalósítása nem része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának. (3) A javaslat kitérhet arra, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület fajlagos primer energiaigénye, illetve ez alapján az épület milyen energetikai minőségi osztályba kerülhet. (4) A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is. A tanúsítvány hatálya 8. (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos. (2) Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni. A tanúsítást végző 9. (1) Energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni. (2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jog - szabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellen - őrzését elvégezték. (3) A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi. (4) Tanúsítási szolgáltatást folytathat a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. -ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, feltéve, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. A tanúsítás költségei 10. (1) A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint. Ezen igényt - díjjegyzékkel - a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor
érvényesíteni kell. (2) Az 5. (1) bekezdés a) pontja szerinti, illetve önálló rendeltetési egységnél (lakásnál) a b) pont szerinti esetben a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2 munkaóra. (3) A díjjegyzékben részletezni kell a tanúsítási tevékenységre fordított időt és az óradíjat, a költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét. (4) A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet. (5) Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át. (6) Kivételes esetben az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű óradíj is megállapítható, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres vizsgálatot igényel. A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet. (7) A tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni. Záró rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 3. pontja, valamint 7. és 10. cikke, továbbá b) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk s) pontja és 12. cikke (2. 1. pont, 7., 9. ). 3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez Az energetikai minősítési osztályok Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése a táblázat szerinti. A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A 56-75Energiatakarékos B 76-95Követelménynél jobb C 96-100 Követelménynek megfelelő D 101-120 Követelményt megközelítő E 121-150 Átlagosnál jobb F 151-190 Átlagos G 191-250 Átlagost megközelítő H 251-340 Gyenge I 341< Rossz
Családi házak, társasházak építése során előforduló határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek követelményértékei Szerkezet megnevezése követelmény érték ajánlott érték W/m2K W/m2K Külső fal 0,45 0,3 Lapostető 0,25 0,2 Padlásfödém 0,3 0,2 Fűtött tetőteret határoló szerkezet 0,25 0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,5 0,3 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 0,2 Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) 1,6 1,2 Talajjal érintkező fal 0-1 m között 0,45 0,3 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban 0,5 0,3 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,5 0,5 Forrás:www.pannonmuhely.hu
Családi házak jellemző falszerkezeteinek hőátbocsájtási tényezője hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotban Falszerkezet Szigetelés Megnevezés Testsűrűség Hővezetési tényező Falvastagság nélkül 3 cm 6 cm 8 cm 10 cm 12 cm 14 cm 18 cm kg/m3 W/mK cm W/m2K Vasbeton 2400 1,55 15 3,80 0,57 0,44 0,36 0,30 0,27 0,21 Km. tömör tégla 1700 0,88 25 1,95 0,50 0,40 0,33 0,29 0,25 0,20 B30 tégla 1460 0,64 30 1,44 0,47 0,38 0,32 0,28 0,24 0,20 Porotherm 38 900 0,280 38 0,64 0,33 0,28 0,25 0,22 0,20 0,17 Porotherm 30 N+F 800 0,197 30 0,58 0,31 0,27 0,24 0,21 0,19 0,16 Porotherm 38 N+F 800 0,207 38 0,50 0,28 0,25 0,23 0,20 0,18 0,15 Porotherm 44 N+F 800 0,183 44 0,39 0,30 0,25 0,22 0,20 0,18 0,17 0,14 Porotherm 30 HS 650 0,171 30 0,52 0,37 0,29 0,25 0,23 0,20 0,18 0,16 Porotherm 38 HS 650 0,179 38 0,43 0,33 0,26 0,23 0,21 0,19 0,17 0,15 Porotherm 44 HS 650 0,166 44 0,35 0,28 0,23 0,21 0,19 0,17 0,16 0,14 Ytong 30 P2-0,5 500 0,130 30 0,40 0,31 0,25 0,22 0,20 0,18 0,17 0,14 YTONG 37,5 P2-0,5500 0,130 37,5 0,33 0,26 0,22 0,20 0,18 0,17 0,15 0,13 Forrás:www.pannonmuhely.hu
Részben a rossz hőszigetelés az oka, hogy a lakossági ener - giafelhasználás 75%-át a fűtés teszi ki, noha az éves fűtési idény átlagosan mindössze 190 nap. További 10,7%-ot használunk fel vízmelegítésre, és 7,2%-ot főzésre. A melegvíz nagy részét (42%-át) a legdrágább módon, villanybojlerben állítjuk elő, 31%-át gázbojlerben, vagy cirkóban, 17%-át pedig távfűtés segítségével. A hazai lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciálról 2011-ben az Energiaklub készített feltáró elemzést a NegaJoule 2020 kutatási projekt keretében. Letölthető: http://www.negajoule.hu/sites/default/files/negajoule_kutatasi_osszefoglalo_vegleges.pdf Ha a háztartásban takarékoskodunk, akkor a közvetlen megtakarításon túl közvetve más szektorok energiafelhasználását is csökkenthetjük. A víztakarékosság például közvetve energiatakarékosságot is jelent, hiszen csökkent - jük a vízszolgáltató energiafelhasználását és csökkentjük a szennyvíz tisztítás energiaigényét is. Ha fogyasztási szokásaink megváltoztatásával kevesebb hulladék keletkezik háztartásunkban, akkor azt nem kell elszállítani és ha tás talanítani: ez újabb közvetett megtakarítás. Az átgondolt, ésszerű bevásárlás pénztárcánkat kíméli, időt takarít meg, ugyanakkor csökkenti a közlekedés költségeit is. A Green Capital kutató-tanácsadó intézet vizsgálata kimutatta: Háztartásonként évi mintegy 120 ezer forint (2008- as árakon) spórolható a víz-, a villany- és a gázszámlán puszta körültekintéssel és a fogyasztási szokásaink megváltoztatásával. Ehhez elegendő a háztartási gépek kapacitásának maximális kihasználása, a célszerű fűtési, a szellőztetési és az árnyékolási szokások alkalmazása, az ener giatakarékos és hatékony megvilágítás használata, valamint a készenléti állapot (stand by) helyett a készülékek kikapcsolása. Egy átlagos 50 négyzetméteres lakásban az energia- és a vízhasználat költségei takarékossági megoldások nélkül nagyjából évi 420 ezer forintot tesznek ki. A lakás hőszigetelésével, energiatakarékos háztartási gépekkel és fogyasztási szokásokkal ez 300 ezer forintra csökkenthető. Az intézet számításai szerint egy átlagos háztartás éves áramfogyasztása 4430 kilowattóra, ami kereken 190 ezer forintba kerül. Energiatakarékos háztartási gépekkel a fogyasztás 35 százalékkal csökkenthető, és további 10 százalék megtakarítást hoz a stand by üzemmód mellőzése. Az energiatakarékos izzók 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak a hagyományosnál. Ezzel összességében 113 600 forint takarítható meg az áramszámlán. A vizsgálat sze - rint az átlagos magyar háztartás éves vízfogyasztása 102 köbméter, ami 20379 forintba kerül. A vízfogyasztó háztartási eszközök optimális használatával, fürdés helyett
zuhanyozással 20 százalékkal kevesebb vizet használ el egy háztartás, ami 4000 forint megtakarítást hozhat. A felmérés kimutatta azt is, hogy egy 50 négyzetméteres, felújítatlan lakás energiafelhasználása egy fűtési szezonban 7 500 kilowattóra, régi építésű, utólag hőszigetelt régi lakásban 6 750 kilowattóra, míg egy új építésű, korszerű hőszigetelésű lakásban 4 500 kilowattóra. A távfűtés költsége 210 ezer forint. Az egyedileg szabályozható fűtéssel ez a költség 7 százalékkal, 195 300 forintra csökkenthető. A gázfűtés ára régi konvektorok használatával meghaladja a 101 200 forintot, cirkófűtéssel viszont a költség 67200 forint egy fűtési szezonban. Hőszivattyúval 64 ezer forintért fűthetünk, míg széntüzelésű lakásban 57 ezer, a fatüzelésűben pedig 49 ezer forint a fűtési költség egy szezonban. Mindezekből látható, hogy nagyok a tartalékok, még befektetés nélkül is jelentős megtakarítások érhetők el. Megtakarítást hoz az is, ha életvitelünket, életritmusunkat ésszerűen tudjuk alakítani, és nem kényszerülünk a csúcsidőszakban használni nagyobb teljesítményű elektromos készülékeinket, a mosógépet, vasalót és társait. Kezdjük a megtakarítás módjait ott, ahol a legnagyobb az energiafelhasználás. Látható, hogy a legmagasabb energiaigény a fűtésé: ennek oka az épületek nem megfelelő hőszigetelése. A falakon keresztül 40% a hőveszteség, a tetőn keresztül 20-30%, az ablakokon át 15-25%, a padlón, födémen keresztül pedig 10-15%. Jelentős mennyiségű hőenergia távozik a kéményen át is, tiszta hőkibocsátás formájában: ez a fűtőberendezések hatásfokán is múlik. Az utólagos hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével nemcsak energia és pénz takarítható meg, de a kisebb energiafelhasználás és a csökkentett szén-dioxid kibocsátás révén egyúttal a környezetünket is óvjuk. Hazánkban 330 ezer lakásban fűtenek gázzal: a fűtőberendezések fűtési szezon előtt tisztítása, beállítása jelentős megtakarítást hoz. Szabályozható radiátorok esetén állítsuk optimálisra a lakás különböző helyiségeinek hőmérsékletét: ezzel 12-18% fűtési energia csökkenést lehet elérni. A konyhát például nem szükséges sütés-főzés alatt fűteni is. Ha az éjszakai órákra 2 fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, 10%-os megtakarítást érhetünk el. A radiátorok mögé helyezett hőtükör, azaz fényes alumínium fólia 5-6%-ot takarít meg. Szobai párologtatóval növeljük a központi fűtés által kiszárított levegő nedvességét: a magasabb páratartalom alacsonyabb hőmérséklet mellett is kellemesebb hőérzetet nyújt. Vegyük le a fűtést abban a helyiségben, ahol nem tartózkodunk! Minden 1 C hőmérséklet-csökkentés kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményez.
A nem megfelelő szellőztetés akár évi 20% többletkiadást is eredményezhet. Gyakran, de csak pár percig szellőztessünk. Egy gyors kereszthuzat intenzív légcserét biztosít, ugyanakkor megelőzzük a falak, a berendezési tárgyak lehűlését: ezek újra felmelegítése jelentős energiamennyiséget követel. A mosásához szükséges melegvíz előállítása is jelentős energiafelhasználással jár. Fontos a megfelelő energiaosztályú mosógép kiválasztása. A-tól C osztályig megfelelő, a D az átlagos kategóriát jelöli, míg az E-G osztály fogyasztása magas. A legkevesebb energiát az A++ osztályú mosógépek fogyasztják. Ha erre alkalmas mosószer használatával a vízhőmérsékletet 10-20 C-kal alacsonyabbra állítjuk be, az elérhető energia megtakarítás minden mosási folyamatnál 0,2 és 0,5 kwh (kilowattóra) között van. Ez alkalmanként 10-22 Ft. megtakarítást jelent: ennél fontosabb azonban, hogy minden lehető módon igyekezzünk kímélni a környezetet a villamos energia előállításával járó terheléstől. Főzésre a városi lakosság gyakorlatilag kizárólag gázt, vagy villamos energiát használ. Főzéskor is sok energia takarítható meg puszta odafigyeléssel. Döntő a jó hatásfokú berendezés kiválasztása: jó választás a földgázüzemű, légkeveréses sütő, ami egyenletesen süt, kevés energia igénybevételével. Főzésnél mindig célszerű a fedő használata. Ügyeljünk arra, hogy a gázláng ne érjen túl a fazék szélén, ha az étel felforrt, vegyük kisebbre a lángot. Amit lehet, azt kuktafazékban, gőznyomás alatt főzzük, 30-40%-os idő- és energia megtakarítást érhetünk el. Javasolt a kuktát gyorsan felfűteni, s azután egészen kicsire lehet kapcsolni a főzőlapot. A zöldségeket ne főzzük bő lében, inkább csak pároljuk úgy egészségesebb is. De fogyaszthatók a zöldségek nyersen is, ami nagyon egészséges. Ha kisebb mennyiségekről van szó, a nagyteljesítményű villamos főzőlapoknál jobb hatásfokúak a kisebb célkészülékek, a villamos serpenyők, vízmelegítők, főzőedények. Ha elektromos tűzhelyen főzünk, használjuk a kisebb átmérőjű főzőlapot: ezen lassabban, de kevesebb energiával készül el az étel. Viszont, ha a főzőlap nagyobb az edénynél, 30%-al több energiát használunk el feleslegesen. A főzőlap munkafelülete legyen mindig tiszta, mert így érhető el a legjobb hőátadás, ez a szabály a sütőre is érvényes. Vidéken, főként ott, ahol a ház körüli gazdaságban bőven akad eltüzelhető növényi hulladék, ma is van létjogosultsága a klasszikus konyhai tűzhelyeknek, a fűtésre és sütésfőzésre egyaránt alkalmas kemencéknek. Fontos szem előtt tartani, hogy szinte mindig a primer energiahordozó használata a hatékonyabb: ha a növényi hulladékok, vagy fa elégetésével előbb az erőművekben elektromos áramot
fejlesztenek, ott már veszteségek keletkeznek nem beszélve a felmerülő plusz költségekről. Energiatakarékossági szempontból lényeges a megfelelő hűtő- és fagyasztószekrény vásárlása. Ez utóbbi mellé felesleges több csillagos hűtőszekrényt is vásárolni, hiszen annak mélyhűtő részére nincs szükség (da az is működik). Ekkor célszerű a csillag nélküli hátlap-elpárologtatós hűtőszekrényt választani. A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni, és rendszeresen tisztítani kell. A fagyasztó-berendezések közül a fiókos fagyasztó a legjobb megoldás, mert átlátható, így kevesebb időbe telik, mire megtaláljuk a keresett nyersanyagot ezáltal kevesebb hideg áramlik ki. A hűtőgép ajtajának záródását rendszeresen ellenőrizzük, és a zárófelületet tartsuk tisztán. A hűtőés fagyasztókészülékeket jól szellőző, száraz, lehetőleg hűvösebb helyiségben üzemeltessük. A külső hőmérséklet 1 fokos emelkedése 5%-al növeli a hűtő energiafelhasználását. A túl nagy hűtő feleslegesen fogyasztja az energiát. Egyedülállóknak és pároknak általában elég egy 120-140 literes hűtőszekrény. Nagyobb létszámú család esetén érdemes fejenként körülbelül 60 liter hasznos térrel számolni. Az utóbbi években rohamosan terjednek az elsősorban hűtésre használt klímaberendezések. A légkondicionálás terjedésével magyarázható, hogy néhány éve az ország nyári energiafogyasztási csúcsértéke megközelíti a hagyományosan legmagasabb decemberit. Sajnos, a mai technológiákkal egy Celsius fokos hűtéshez háromszor annyi energia szükséges, mint egyfokos hőmérséklet-emeléshez, így a klímaberendezések energiafogyasztása is egyre jelentősebb terhet jelent az éves energiamérlegben. A légkondicionálás gyakran tüneti kezelés: az égtájakhoz képest rosszul elhelyezett (rosszul tájolt), nem megfelelő hőháztartású épületek rossz épületfizikai jellemzőit próbálják így javítani. Alkalmas építőanyagok használatával, kielégítő hőszigeteléssel, árnyékolással, az ablakok nap elleni védelmével, elektronikusan vezérelt (vagy egyszerűen csak célszerű) szellőztetéssel a lakó- és irodaépületek belső hőmérséklete megfelelő szinten tartható nyáron is. Viszonylag új szereplő a konyhai gépek listáján a mosogatógép. A legújabb, legtakarékosabb típusok egy ciklusban 1,3 kwh energiát és 20 liter vizet használnak fel, míg a kézi mosogatás 1,8 kwh energiát és 40 liter vizet igényel ugyanennyi edényhez. Csökkenti a mosogatógép előnyét, hogy a gyengébb mechanikai tisztítás miatt a mosogatógépekben sokkal erősebb mosogatószereket (kemény víz esetén vízlágyító szereket is) kell használni, ami jelentős vízszennyezést eredményez. A mosogatógépek általában egy 3-4 tagú család napi terítékét tudják befogadni: hatékonyan csak
teljes töltéssel működnek. Ugyancsak erős tisztítószereket kell alkalmazni a mosogatógép rendszeres tisztítására is. A kézi mosogatásnál viszont használhatunk mosószódát és ecetes öblítést: ez a kombináció a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetünket. Lakásunkban és a munkahelyen is jelentős megtakarítás érhető el a világítás optimalizálásával. Az általánosan elterjedt izzólámpának a hatásfoka mindössze 6%. A hagyományos izzóhoz mérve a halogénizzóé már 12%- os, használatukkal kb. 20% energia takarítható meg. Energiagazdálkodási szempontból a kompakt fénycső alkalmazása igen kedvező, fogyasztása mindössze egyötöde az azonos teljesítményű izzólámpának, élettartamuk 4-10- szerese a hagyományos izzólámpáknak. Hátránya, hogy higany és egyéb nehézfém tartalma miatt veszélyes hulladéknak számít, begyűjtése, hatástalanítása, újrafeldolgozása újabb energia és egyéb költségekkel jár. Egyelőre inkább a jövő fényforrásai közé tartozik a LED-es világítás. Ma még meglehetősen drága, és vannak gyermekbetegségei, de figyelemreméltó, hogy egy 20W-os halogén izzó helyettesíthető egy 1,7W-os LED-es spot lámpával. Sokan nem kedvelik a kompakt fénycsövek és a LED-ek fényének színét: a fejlesztés során ezt egyre jobban közelítik a hagyományos izzó napfényhez hasonló színéhez. A takarékoskodni nemcsak a fényforrások kiválasztásával lehet. A lakásban és a munkahelyen célszerű a helyi fényforrások használata egy gyengébb általános világítás mellett. Legjobb, ha minél több természetes fényt engedünk be az otthonunkba, hiszen nem csak egészséges, hanem ingyen energia is. A természetes fény iránymutató is a mesterséges világítás kialakításához: a mesterséges fénynek a lehető legjobban kell hasonlítania a természetes megvilágításhoz. A takarékosság alapszabálya, hogy feleslegesen nem világítunk. Ha elmegyünk otthonról, kapcsoljunk le minden világítást, és ha egy helyiségben huzamosabb ideig senki nem tartózkodik, ott is kapcsoljuk le a lámpát. Ne kapcsoljuk ki a fényforrásokat hagyományos izzók esetében 5 perc, kompakt és neon fénycsövek esetében 15 percnél rövidebb időre, mert az az újra felfűtés annyi energiát fogyaszt, mintha a fénycsővel negyed órán át folyamatosan világítottunk volna. Az izzólámpával takarékoskodni csak akkor tudunk, ha 10 percnél hosszabb időre nincs szükségünk rá, és akkor kapcsoljuk ki. A világító, és más elektromos berendezéseket maximális kihasználtsággal, költséghatékony módon, csak a szükséges időtartamban használjuk, és ne használjuk a készenléti állapotot. A számítógépek robbanásszerű terjedése a háztartásokban és a munkahelyeken nagymértékben megnövelte az elektromos energiafogyasztást. Egy átlagos pc teljesítményfelvétele 120 W körüli: ez napi 12 órás üzemben évi
525 kwh fogyasztás jelent, ez körülbelül évi 24 150 forint! A korszerű típusok fogyasztása lényegesen alacsonyabb, 65-75 W körüli. Egy hagyományos katódsugár csöves 17 -os monitor fogyasztása 75W, egy 17 -os LCD monitoré még 100%-os háttérvilágítás mellett is csak 35W: ha lehet, válasszunk LCD monitort. Húzzuk ki a monitort a konnektorból, ha kikapcsoljuk a gépet. Ha csak lekapcsoljuk a monitort, akkor is kb. 9W-ot fogyaszt (mintha egy energiatakarékos izzó folyamatosan égne). Legegyszerűbb, ha veszünk egy kapcsolós elosztó aljzatot, és azt kapcsoljuk ki-be a számítógépet, monitort és az összes berendezést (a számítógép is 9W-ot fogyaszt kikapcsolt állapotban). CRT monitoroknál takarékoskodhatunk (a Google helyett) a Blackle kereső használatával: ennek fekete a háttere. Hosszabb munkaszünetnél a számítógépet és a képernyőt kapcsoljuk ki teljesen. A képernyővédő becsapós dolog: mozgó képek esetén még több energiát is elfogyaszt, mint normál üzemmódban. Nem gondolunk rá, de egy email-nak is van ökológiai lábnyoma. Egy kéretlen e-mail 0.3 g széndioxid felszabadulásért felelős, míg egy egyszerű e-mail 4 grammért, egy csatolmány pedig akár 50 g széndioxiddal károsíthatja a légkört. Az ökológiai lábnyomot a megírás, a küldés és fogadás hagyja maga után. Ahhoz hogy az e-mail célba érjen, még számos rendszeren, műholdon, gépen kell keresztülmennie, amely ugyancsak szennyezést okoz. A számítások szerint egy üzleti életben dolgozó ember éves internetes levelezése körülbelül 135 kilogramm széndioxiddal mérgezi a légkört mintha 200 mérföldet autózna. Évente csaknem 62 trillió spam-et küldenek szerte a világban, amely 20 millió tonna széndioxid kibocsátást eredményez. A Windows XP (és a későbbi operációs rendszerek) felkínálják a számítógép hibernálásának lehetőségét: ilyenkor a gép a memória tartalmát (a programok pillanatnyi állapotát), a merevlemezre menti és kikapcsol. Amikor legközelebb bekapcsoljuk, ugyanott folytathatjuk a munkát, ahol abbahagytuk. A hibernálás egyetlen hátránya, hogy a hálózathoz kötött programok kapcsolatai megszakadhatnak: célszerű előbb kipróbálni, melyik programunkat zavarja a hibernálás és melyiket nem. A hibernálás a Windows XP Vezérlő pultján állítható be, az Energiagazdálkodási lehetőségek alatt. A mérések szerint a hibernálással ebédidőnként kb. 120-200Wh-ot, azaz havonta 2-4 KWh-t lehet megtakarítani számítógépenként ez évente 1000 2000 forintot tesz ki.