Sejttan (cytológia)
Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége Sejthártya merevsége Szomszédos sejtek nyomása Nagyságuk: általában µm-es (10-30µm), egyes sejtek jóval nagyobbak is lehetnek pl. idegsejtek
A sejtek alkotórészei Alapállomány cytoplasma cytosol Sejtszervek Membránnal (hártyával) rendelkezők Sejthártya Endoplasmaticus reticulum Golgi-apparátus Mitokondriumok Lizosoma-k Peroxisoma-k Nem membránok alkotta struktúrák Ribosoma-k Microtubulusok Filamentumok Sejtközpont (centriolum)
Az emberi sejtek elektronmikroszkópos szerkezete
Alapállomány (cytoplasma cytosol) Félfolyékony kolloidális diszperz rendszer Alkotórészei: Víz (75-80%) Szervetlen anyagok vízben ionjaikra disszociálnak Pl. Na+, K+,Cl-, Ca++, P++, Mg++, Fe++, Cu++ stb. Szerves makromolekulák Pl. fehérjék, szénhidrátok, nukleinsavak, lipidek stb.
A cytoplasma váza A cytoplasma matrixban fehérjemolekulák, tubulusok és filamentumok alkotta vázrendszer van > cytoskeleton A vázrendszer üregeit cytosol tölti ki. A váz egységei reakciótereket (kompartmenteket) különítenek el.
A sejtek plazmarendszere
A biológiai membránok szerkezete Singer-Nicolson-féle folyadék mozaik membránmodell A membrán vázát két rétegben elhelyezkedő foszfolipid réteg alkotja. Részei: Zsírsavból álló apoláris hidrofób rész ( két láb ) Glicerinből álló nyakrész Foszforsavból és szerves bázisból álló poláris hidrofil rész fej
Biológiai membránok szerkezete
Membránszerkezet
Pórusok a membránon
Endoplasmás reticulum
Endoplasmaticus reticulum
Riboszómák elhelyezkedése
Riboszómák szerkezete
Golgi-apparátus
Golgi-apparátus
Fehérjék térbeli transzportja
Membránáthelyeződések
Mitokondriumok
Mitokondrium szerkezete
Mitokondriumok szerkezete
Lizoszómák
A lizoszóma rendszer
Filamentumok és tubulusok a sejtben
Centriólum EM képe
Centriólumok szerkezete
Sejtmag elhelyezkedése és szerkezete
Sejtmag EM képe
Kromoszóma szerkezete
Kromoszóma felépítése
Gének a kromoszómán
DNS szerkezete
A DNS molekula
A kromatin modellje
Az ember karyogramja
A sejt életciklusa
A sejtciklus fázisai 1. Interfázis. A sejtosztódások közötti szakasz, a leghosszabb fázis (1,5 óra 120 nap) G 1 -fázis (preszintetikus szakasz). A sejt keletkezése és a DNS megkettőződése között. S-fázis (szintetikus szakasz). A DNS szintézis ideje G 2 -fázis (posztszintetikus szakasz). A DNS megkettőződésének időszakasza. 2. M-fázis. A sejtosztódások ekkor történnek.
A mitózis A testi sejtek szaporodási módja Számtartó sejtosztódás. A sejtosztódás után a kromoszómák száma megegyezik az anyasejtekkel Időtartama kb. 2 óra Az interfázis követi A mitózis jelentősége: A genetikai információtartalmat (DNS-t) átviszi az utódsejtekbe.
A mitózis szakaszai 1. 1. Profázis (előszakasz) A sejt vizet vesz fel és megduzzad Kialakulnak a kromoszómák A maghártya eltűnik A citocentrum kettéosztódik és a sejt két ellentétes pólusára vándorol Kialakul az osztódási orsó
A mitózis szakaszai 2. 2. Metafázis (középszakasz) A jól kifejlődő kromoszómák a sejt középvonala mentén rendeződnek. A kromoszómák az osztódási orsóhoz kapcsolódnak. 3. Anafázis (utószakasz) A kromoszómákban a kromatidák a centromérnál elválnak (kettéhasadnak) A kromatidák a centromérok körül csillagszerűen rendeződnek.
A mitózis szakaszai 3. 4. Telofázis (végszakasz) A kromatidák letekerednek, fonalas formában gomolyagba szerveződnek Az osztódási orsó eltűnik Megjelenik a sejtmagvacska és a maghártya A plazma középen befűződik és kettéosztódik Kialakul és szétválik a két utódsejt
Mitózis 1.
Mitózis 2.
Meiózis Az ivarsejtek szaporodási formája Jelentősége: A folyamata során a kromatin állomány újrarendeződik (rekombináció) A genetikai információtartalom mutálódhat, ezzel új tulajdonságok keletkezhetnek Végére a sejtek genetikai állománya az anyasejtekhez képest félértékű lesz (számfelező sejtosztódás)
A meiózis szakaszai I. Főszakasz I. profázis Leptotén szakasz. A kromoszómák vékony fonalszerűek, rajtuk gyöngysorszerűen koromomérarögök vannak. Zigotén szakasz. A homológ kromoszómapárok tagjai szorosan egymáshoz simulnak (szinaptonémás komplex alakul ki) Pachitén szakasz. A homológ kromoszómák nagyon szorosan összetapadnak és megvastagodnak. Diplotén szakasz. A kromoszómapárok tagja egyes pontokon érintkeznek egymással > kiazma állapot: a négy kromatida közül mindig csak 2-2 kereszteződik át egymáson > átkereszteződés (crossing over) Diakinézis. A kromoszómák mindegyike elválik a sejtmagvacskáról majd a kromoszómapárok egyenletesen oszlanak el a sejtmag belsejében.
Meiózis 1.
Crossing over és rekombináció
A meiózis szakaszai 2. I. metafázis. A maghártya fokozatosan eltűnik. A kromoszómapárok a sejt egyenlítői síkjában rendeződnek. Az orsófonalak a kromoszómák centromérjéhez kapcsolódnak, majd el kezdik húzni őket. I. anafázis. A két párosodott kromoszóma centromérjai fokozatosan elválnak egymástól. A homológ kromoszómapárok tagjai a sejt ellentétes pólusaira vándorolnak. I. telofázis. Fokozatosan felépül a két pólusára vándorolt sejtközpont és a hozzájuk kapcsolódott kromoszómák körül.
A meiózis szakaszai 3. II. főszakasz Az I. főszakasz után kimarad az interfázis, vele együtt a regeneráció is és tovább folytatódik a folyamat a mitózishoz hasonlóan. A sejtek két pólusára rendeződött kromoszómák kromatidái elválnak egymástól. A kromatidák két-két pólusra vándorolnak. A pólusokon kialakulnak a sejtmagok és azok körüli citoplazmát körülveszi a sejthártya. 4 utódsejt alakul ki mindegyikben a korábbi kromoszómák 1-1 kromatidájával A kromatidák megkettőződnek, de nem alakulnak ki a homológ kromoszómapárok > félértékű sejtek
Meiózis 2.
Meiózis 3.
Meiózis 4.