Talajtan Dr. Földényi Rita, egyetemi docens PANNON EGYETEM Analitikai, KörnyezettudomK rnyezettudományi nyi és Limnológiai Intézet, Föld- és s KörnyezettudomK rnyezettudományi nyi Intézeti Tsz.
Talaj Összetevői szerinti definíció: háromfázisú (szilárd, folyékony, légnemű) polidiszperz rendszer. Filep szerint Mj.: ezek az arányok jellemzőek, de talajtól függően még változatosabbak lehetnek! a talaj víztartalma (105 O C, 24 h szárítás) és a benne oldott anyagok légnemű talajlevegő 5-20 % (25) folyékony talajoldat (25) 30-45% ásványi anyag 43-45 % (60) szilárd vázrészek és kolloidok szerves anyag (élő és holt) (0,5) 5-7 %
A szint (A 1 ) (humuszos felső szint) E szint (A 2 ) (kifakult kilúgzási szint) B szint (felhalmozódási szint) C szint (talajképző kőzet)
Forrás: Micheli E. C D
A talaj ásványi alkotói Amorf Kristályos Fe-, Al-hidroxid gélek Kovasavgélek Al-szilikátok (allofánok) Szilikátok: 1. Primer Sziget (nezo) Csoport (szoro) Gyűrűs (ciklo) Lánc ill. szalag (ino) Réteg síkrács (fillo) Váz v. állvány térrács (tekto) 2. Másodlagos Agyagásványok Oxidok: Fe-oxidok Al-oxidok Mn-oxidok Si-oxidok Ti-oxidok Egyéb ásványok: Karbonátok Szulfátok Szulfidok Foszfátok Kloridok Nitrátok Borátok
Primer szilikátok Sziget- v. nezoszilikátok: a tetraéder szigetszerűen foglal helyet, a tetraéderek csupán a köztük levő kationokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Bazaltokban olivin (kétértékű vas- és magnéziumion). Vulkáni kőzetekből kimálló gránátok Cirkonásvány homoktalajok erősen fénylő ásványa
Csoport- v. szoroszilikátok: két vagy több tetraéder közös oxigénatomokon keresztül csoportokká kapcsolódik csak a tetraéder csúcsai kapcsolódnak egymáshoz (berill). Gyűrűs-, v. cikloszilikátok: a tetraéderek gyűrűkké állnak össze.
Lánc- ill. szalag- v. inoszilikátok: a tetraéderek két-két csúcsán lévő oxigénatom közös a szomszédos tetraéderrel a tetraéderek végtelen láncot (piroxének), illetve szalagokat (több tetraéderlánc párhuzamos kapcsolódása) alkotnak (amfibol). - Piroxének vas- és magnéziumionok (andezit) - Ensztatit csak magnéziumionok - Augitcsoport Ca-, Mg-, Fe-, Ti-, Al-kationok - Amfibol - változatos kationok, andezitekben gyakoriak, középhegységi talajok elsődleges ásványai
Réteg- v. filloszilikátok: minden tetraédert három szomszédos tetraéder vesz körül. Ezáltal végtelen tetraéderrétegek alakulnak ki. A rétegekkel párhuzamosan az ásványok lemezesek, pikkelyesek, táblásak, jól hasadnak. Csillámok: két tetraéder síkháló között egy oktaéder sík, melynek központi atomja Al. A három rétegsík kötegeit káliumionok kötik össze. Muszkovit: fehér csillám, legfontosabb káliumforrás a növények számára. Biotit: fekete csillám, kálium mellett magnézium, vas
Váz- ill. állvány- v. tektoszilikátok: szilíciumoxid-tetraéderek minden oxigénje egy másik tetraéderrel közös szabályos térbeli elrendeződés három dimenziós szilikátkristály. Más kationok is beépülhetnek (Ca, Na, K - földpátok, zeolitok). Kalcium-, nátrium- vagy káliföldpátok: - Plagioklászok: Ca-, Na-földpátok különböző arányú elegyei - Tiszta Ca-földpát: anortit - Tiszta Na-földpát: albit - Tiszta káliföldpát: ortoklász Zeolitok: Al-Si-O tetraéderek nagy hézagok nagy ioncserekapacitás a csatornás szerkezeti felépítés miatt. Riolittufák mállása (Zemplén). Főbb fajtái: nátrolit, chabazit, klinoptilolit, mordenit. Nátrolit
Szekunder szilikátok: agyagásványok Többségük rétegszilikát, közülük ezek fordulnak elő leggyakrabban a talajban. Adszorpciós és ioncserélő képességük miatt jelentős szerepük van a talajban zajló folyamatok szabályozásában!!! Csoportosításuk: egymáshoz kapcsolódó rétegek (tetraéder és oktaéder síkok) száma és milyensége szerint. A tetraéder (T) központi atomja szilícium, az oktaéderé alumínium: (O)
1:1 vagy TO típusú (kétrétegű) agyagásványok: egy tetraéder és egy oktaéder sík kapcsolódik köteggé kaolinitcsoport.
2:1 vagy TOT típusú (háromrétegű) agyagásványok: két tetraéder sík zár közre egy oktaédersíkot illit, vermikulit-, szmektitcsoport. illit montmorillonit 2:1:1 vagy TOT+O típusú (négyrétegű) agyagásványok: a rácskötegközti pozíciókba Mg, Fe, vagy Al épül be, két tetraéder és két oktaéder sík kapcsolódik egymáshoz kloritcsoport.
Szulfátok: Gipsz (CaSO 4.2H 2 O) talajok sófelhalmozódási szintjében. Szikesek javítására keverik a talajba. Ipari célú bányászat Perkupa környékén
Szulfidok: pirit (FeS) lignitporos szikjavítással jutott a talajba. Tengermelléki talajokban gyakoribb, oxidálódva talajsavanyodást okoz
Foszfátok: Apatit (Ca 5 /PO 4 / 3 F) fluor helyett Cl, CO is lehet. A talajok fő foszfátforrásai. Nehezen oldhatók Vivianit (Fe 3 /PO 4 / 2.8H 2 O) lápos, erős redukció alatt képződött talajokban. Piszkosfehér színű, levegőn kékre vált ideiglenesen Strengit (FePO 4.2H 2 O) oldatban lévő foszfátionok és a háromértékű vasionok reakciója Variszkit (AlPO 4.2H 2 O) savanyú talajokban, strengit kíséretében
Kloridok: kősó (NaCl) sivatagi, tengermelléki talajokban, szilvin (KCl) kálium-műtrágyázás
Borátok: Bórax (Na 2 B 4 O 7.10H 2 O) szikes és sós talajokon képződőtt sóvirágzásokban
Szerves kémiai alapok a talajban természetes módon előforduló szerves vegyületekkel kapcsolatos ismeretekhez Szénhidrogének: legegyszerűbbek (csak C és H) Nyíltláncúak: elágazó és nem-elágazó szénhidrogének Telített Telítetlen Ciklikusak
Funkciós csoportok a szénhidrogén vázon számos újabb vegyülettípus A talajban kiemelten fontos szerepe van az alábbi vegyülettípusoknak: Karbonsavak Oxi Ethers Carboxylic acid Fenolok Ketonok (ciklikus ketonok kinonok) Szalicilsav Aminosavak
Funkciós csoportokkal rendelkező vegyületek reakciói újabb, bonyolultabb vegyülettípusok belőlük alakulnak ki a természetes szerves vegyületek (biológiai szempontból fontos szerves vegyületek) Észterek zsírok lipidek Aminosavak savamidok peptidek, fehérjék
Heteroatom a gyűrűs szerves vegyület szénatomja helyén heterociklusos vegyületek nukleotidok, nukleinsavak a. 4H-pirán b. piridin c. tiofén
Szénhidrátok
Lipidek (zsírok, olajok, viaszok, szteroidok stb.): csak szerves oldószerben oldódnak, vízben nem
Proteinek, peptidek, fehérjék Húsz esszenciális aminosav Proteinek (kollagén, keratin, hemoglobin stb.) Enzimek: biológiai folyamatok katalizátorai
Nukleotidok kémiai energiát tárolnak (pl. ATP), respirációban szerep (NAD), genetikai információ hordozói (polinukleotidok: DNS, RNS) Bázis Nukleozid: bázis+cukor Mononukleotid: bázis+cukor+foszfát (nukleozid-monofoszfát, azaz észter ) Dinukleotid
A DNS szerkezete - polinukleotid észterkötések kapcsolják össze hosszú, el nem ágazó láncokká az észterkötés az 5 foszfát (5 - P) és a3 hidroxil(3 -OH) csoportok között alakul ki cukor komponensek között
Fulvo- és huminsav kialakulásának feltételezett útja vizes körülmények között (pl. tengerben talajban még bonyolultabb!)
Fulvosav modellszerkezete cukor peptid Huminsav modellszerkezete
Réti talajok Erdei talajok
Különböző talajokból származó huminsavakról készült elektronmikroszkópos felvételek A Chelsea huminsav SIGNATURE software-rel modellezett szerkezete
talaj + NaOH oldat nem oldódik humuszsavak humin és ásványi rész oldat + HCl csapadék forró lúg, HF oldja fulvosavak huminsavak + alkohol oldódik nem oldódik himatomelánsavak barna huminsavak szürke huminsavak
A humuszanyagok fizikai és kémiai jellemzői Humuszanyagok (színes polimerek) Fulvosav Huminsav Humin Világos sárga Sárgás barna Sötétbarna Szürkésfekete Fekete Színintenzitás növekedése (N-tart. nő) Polimerizáció fokának növekedése Molekulatömeg növekedése Széntartalom növekedése Oxigéntartalom csökkenése Savasság csökkenése Oldhatóság csökkenése ** * *Molekulatömeg mértékegysége: Dalton **Savasság mértékegysége: mekv/100 g
Barna erdőtalaj talajoldatai különböző ph-értékeken
A humuszanyagok segítik az agyagásványok vízzel való átjárhatóságát
A humuszanyagok segítik a gyökerek mikroelem-felvételét
Csökkentik a párolgást
Szemcsefrakciók mérethatárai Nemzetközi Talajtani Társaság (Atterberg) <0,002 mm: agyag 0,002 0,02 mm: iszap 0,02 0,2 mm: finom homok 0,2 2 mm: durva homok >2 mm: kőtörmelék, kavics USDA Talajtani Szolgálata <0,002 mm: agyag 0,002 0,05 mm: iszap 0,05 0,1 mm: finom homok 0,1 0,5 mm: közepes homok 0,5 1 mm: durva homok 1 2 mm: nagyon durva homok >2 mm: kőtörmelék, kavics
Szemcsefrakciók jellemzői, szemcseösszetétel meghatározása Fajlagos felület: megszabja a vízmegkötő képességet, adszorpciós tulajdonságokat Meghatározás közvetlen méréssel vagy számítással A fajlagos felület közelítőleg fordítottan arányos a szemcsék méretével Durva homok: fajlagos felület 10-100 cm 2 /g, 100-90 000 részecske/g Finom homok: fajlagos felület 0,02-0,1 m 2 /g Iszap: kb. 1 m 2 /g Agyag: több száz m 2 /g is lehet
Rázógép szitáláshoz
Stokes-törvény: v = h t = 2g( d 1 9n ahol v ülepedési sebesség, cm s -1 h ülepedési úthossz, cm t ülepedési idő, s g gravitációs gyorsulás, cm s -2 d 1 - a szemcsék sűrűsége d 2 - a közeg (víz) sűrűsége r a részecske sugara, cm n az ülepítő folyadék belső súrlódási együtthatója (viszkozitás), g cm-1 s-1 A mérések során a folyadék felszínétől mért ismert mélységben mintát veszünk vagy mérést végzünk különböző időpontokban és a mért paraméter (tömeg, sűrűség) változásából számítjuk a szemcseméret-eloszlását (feltételezzük, hogy a mintában az adott időpontban, az ismert mélységben csak a Stokes-törvény által meghatározott szemcseméretnél kisebb szemcsék lehetnek - a nagyobbak már az adott szintnél mélyebbre süllyedtek). d 2 ) r 2
Szemcsefrakciók jellemzői, szemcseösszetétel meghatározása Szemcseösszetétel vizsgálata előtt aggregátumok szétválasztása (CaCO 3 híg HCl, humuszanyagok H 2 O 2 stb.) Vizsgálat módszerei: Ülepítéses elven működő módszerek Pipettás: megfelelő ülepedési idő után adott mélységből ismert (15 ml) térfogatú szuszpenzió szárítás, frakció tömegének mérése. Eredmény 100 g talajra viszonyítva. Hidrométeres: talajszuszpenzió sűrűségének időbeli csökkenése. - Egy úszót (areométer) helyezünk a megfelelően előkészített talaj-szuszpenzióba, melynek bemerülése a szuszpenzió átlagos sűrűségétől függ Nem ülepítéses elven működő módszerek: Coulter-counter módszer: Igen finom szemcsék, 0,5-1000 µm mérete határozható meg. A híg talajszuszpenziót egy szűk, két elektródával ellátott kapillárison kell átvezetni. Szemcsék hatására az elektródák által képzett elektromos tér módosul A mérési elv szerint az impedancia-változás a szemcse térfogatával arányos Lézerfény diffrakcióján alapuló mérési módszerek: A lézerfény szóródásán alapuló módszereket 0,02-5000 µm szemcseméret tartományban szokás alkalmazni. A berendezések egy vagy két, eltérő hullámhosszú lézerfényt (pl. kék és piros) bocsátanak a híg talaj-szuszpenziót tartalmazó tégelyre, majd az áteső szórt fényt egy érzékelő lencserendszerrel gyűjtik és analizálják.
Az Andreasen-féle ülepítőhenger (MSZ 18288/2-84) Pappfalvi-féle hidrométer
Talajok szemcseeloszlási görbéi
Talajok besorolása háromszögdiagram segítségével (USDA Talajtani Szolgálata) Clay: agyag Sand: homok Silt: iszap Loam: vályog
homok + iszap + agyag = 100% 34 % homok 33 % iszap 33 % agyag Textúra = Agyagos vályog
Talajok besorolása háromszögdiagram segítségével Agyagtalaj: agyagfrakció >40%; iszap <40%; homok <45% Iszapos agyag: a: 40-60%; i: 40-60%; h: <20% Homokos agyag: a: 35-45%; i: <20%; h: 45-65% Homok: a: <10%; h: >85% Vályog: a: 7-27%; i: 28-50%; h: 23-50% Homokos vályog: a: <20%; i: 0-50%; h: 40-80% Durva textúra: laza talaj homok, vályogos homok, homokos vályog Finom textúra: kötött talaj agyag, agyagos talaj Közepes textúra: vályog-, iszaptalaj
Textúra megállapítása egyéb fizikai jellemzők alapján Szemcseösszetételnél egyszerűbben, gyorsabban mérhető egyéb talajfizikai jellemzők alapján Leiszapolható rész (LI%): az agyag- és iszapfrakció összes mennyisége m%-ban Higroszkópossági érték: száraz talaj által a levegő páratartalmából megkötött nedvesség Arany-féle kötöttségi szám (K A ): fonalpróba a keverőbothoz tapadó talajpaszta oldalirányban elhajlik, de még alaktartó (100 g talajhoz szükséges víz ml-ben megadva)
A talaj szerkezete Szemcsék aggregátumokká tapadnak össze szerkezet (struktúra) kialakulása >0,002 mm-es szemcsék: váz <0,002 mm-es szemcsék: kötőanyag
Aggregátumok felépítése és kötőanyagai
Morfológiai értékelés Szerkezet nélküli: aggregátumok nem ismerhetők fel Laza Tömör
Köbös talajok Morzsás: legkedvezőbb a növények számára, 1-20 mm átmérőjű, gömbszerű, pórusos aggregátumok Rögös: nagyobb aggregátumok, gyengén porózusak, helytelen talajművelés
Hasábszerű talajok Hasábos (prizmás): sík lapokkal és erős élekkel határolt Oszlopos: tompább élek, legömbölyödött tető
Lemezszerű talajok Szerkezeti elemek függőlegesen gyengén, vízszintesen erősen fejlettek
Talajszerkezeti egységek
Morfológiai értékelés A talajszerkezet morfológiai értékelése az aggregátumok formája és mérete alapján A szerkezet típusa, méret Morzsás vagy szemcsés Poliéderes vagy diós Rögös Hasábos vagy oszlopos Lemezszerű Apró, ill. vékony <2 mm <5 mm <10 mm <20 mm <1 mm (leveles) Közepes 2-5 mm 5-15 mm 10-50 mm 20-50 mm 1-3 mm (lemezes) Durva, ill. vastag >5 mm >15 mm >50 mm >50 mm 3-5 mm (táblás)
A talaj pórustere Aggregátumokon belüli és közöttük lévő hézagok összeköttetés pórusrendszer. Részben víz, részben levegő
Összporozitás Az aggregátumokon belüli és az aggregátumok közötti pórusok összessége Pore Space Ratio (PSR): pórusok térfogata/talaj térfogat (Egységnyi térben a szilárd részek által be nem töltött tér térfogatszázalékban megadva): PSR = (V a + V W )/(W s + V a + V W ), ahol W s : szilárd anyag térfogata a talajban; V a : légnemű anyag térfogata a talajban; V W : folyadék (víz) térfogata a talajban Számítása a térfogattömeg (egységnyi térfogatú száraz talaj tömege) és a sűrűség ismeretében történik. A porozitás értéke általában 30-61%-ig terjed. Minél kisebb az adott talaj térfogattömege, annál nagyobb a pórustérfogata. Víz által kitöltött porozitás A talaj pórusait részben vagy egészben víz foglalja el. (A talaj víztartalma az a vízmennyiség, amit a talaj legalább 24 órás 105 o C-on való kezelés hatására lead. A szerkezeti víz (kristályvíz) ezen a hőfokon nem távozik el.) ahol w = M w /M s w: a talaj nedvesség tartalma; M w : a víz tömege; M s : a szilárd anyag tömege Víztartalom (%): 100 x (víz tömege/105 o -on kezelt talaj tömege) Vízzel való telítettség mértéke a fenti érték térfogatban kifejezve: θ = V w /W s (víz térfogata/száraz talaj térfogat)
Pórusok méret szerinti csoportosítása Póruscsoport neve Átmérő (µm) Vízgazdálkodási funkció mikropórus Finom pórus <0,2 Kötött víz pórustere mezopórus Közepes pórus 0,2-10 Kapilláris pórustér Makropórus Közepesen durva pórus Durva pórus 50-1000 10-50 Kapillárisgravitációs pórustér Gravitációs pórustér Megapórus, repedés Igen durva pórus és repedés >1000
A víz felfelé áramlásának oka: kapilláris vízszintemelkedés
Jurin-törvény pf matematikai értelmezése 0,3 0,15 h (cm) = =, d r ahol 0,3: 20 C-ra érvényes konstans; h: a vízoszlop magassága (cm); d: a kapilláris átmérője (cm); r: a kapilláris sugara (cm) Talajoknál: 3000 1500 h (cm) = = (mértékegység: vízoszlop cm, bar), d r ahol d és r a kapilláris átmérője illetve a sugara µm-ben log h = pf = log 3000 log d 3,477
pf fizikai értelmezése vízvisszatartás a talaj szívóereje (tenziója) vízoszlop cm-ben kifejezett értékének a 10-es alapú logaritmusa 100 vízoszlop cm-nek pf=2 felel meg 0 tenzió/szívóerő (vízzel max. telített állapot) logaritmikusan nem értelmezhető, de pf=0 igen 1 vízoszlop cm-rel számolunk
A talajok vízgazdálkodásával kapcsolatos fizikai tulajdonságainak változása a részecskeméret függvényében
Vízvisszatartási (pf) görbék A talaj egyensúlyi nedvességtartalmát mutatják.
A különböző méretű pórusok aránya a talajokban
Talajok felosztása nedvességtartalmuk szerint Száraz a talaj, ha szemmel láthatóan nem tartalmaz nedvességet, fogása száraz, vízzel leöntve színe nagymértékben változik Friss a talaj, ha színe alapján is mutat nedvességben eltérést a száraztól, vízzel leöntve azonban csak kis mértékben sötétül a szín. Ez a nedvességi állapot jelentkezik általában a szántott réteg alatt, hacsak nincs hónapokig tartó szárazság. Nyirkos a talaj, ha összenyomva kissé tapad, bár vizet nem lehet még kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem, vagy csak igen kis mértékben változik. Fogása nyirkos, nyomot hagy a kézen. Nedves a talaj, ha összenyomva erősen tapad, de vizet még csak igen nehezen lehet kipréselni belőle. Vízzel leöntve a talaj színe nem változik. A kézen nedves foltot hagy. Sáros a talaj, ha maximális vízkapacitásig telítve van vízzel, összenyomva vizet lehet kipréselni belőle. Ez a nedvességi állapot rendszerint csak a talajvíz feletti talajzónában található.
Darcy-törvény A víz vertikális mozgásával kapcsolatos, vízzel telített talajra (kétfázisú talaj) érvényes: K = Q L h F K: szivárgási tényező (pl. kavicsra 10-3 -10-1, agyag 10-9 -10-8 m/s) Q: időegység alatt átszivárgott víz mennyisége, m 3 /s L: vizsgált talajoszlop hossza, m h: hidraulikus nyomáskülönbség, m F: vizsgált talajoszlop keresztmetszete, m 2
A talaj vízforgalmv zforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és azok egymáshoz viszonyított mennyisége (a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani.
A talaj levegő- és hőgazdálkodása A talaj pórusterének nedvesség által el nem foglalt részét levegő tölti ki (a vízmentes hézagok adják). Levegő által kitöltött porozitás ε = talajlevegő térfogata/száraz talaj térfogata ε = PSR - θ Nedvesedéskor a víz kiszorítja a levegőt Száradáskor nő a gázfázis térfogata Talajlevegő szerepe: Növények oxigénellátása Biológiai, kémiai folyamatok intenzitása
A talajlevegő összetétele Közeg Nitrogén % Oxigén % Szén-dioxid % Légkör 79,01 20,96 0,03 Talaj 79,2 20,6 0,3 0,7
A talajok osztályozása Folyamatpárok szerves anyag felhalmozódása elbomlása benedvesedés kiszáradás kilúgozás sófelhalmozódás agyagosodás agyagszétesés (podzolosodás) agyagvándorlás agyagkicsapódás oxidáció redukció savanyodás lúgosodás szerkezetképződés szerkezetromlás erózió szedimentáció felmelegedés lehűlés duzzadás zsugorodás Folyamatok egymáshoz kapcsolódása folyamattársulás
A talajok osztályozása Talajtípus: hasonló környezeti tényezők együttes hatására kialakuló, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot elért talajok, amelyek egyazon folyamattársulás által jellemezhetők Főtípus: magasabb egység, rokon típusok egyesítése (földrajzi szemlélet hasonló földrajzi környezet hatása) Altípus: folyamattársulás keretén belül az egyes folyamatok erőssége alapján (az alacsonyabb szintek meghatározása is hasonló) Azokat a jellegeket, folyamatokat, valamint mindezek erősségét kell alapul venni, amelyek az adott talajtípus termékenysége tekintetében a legnagyobb befolyást gyakorolják.
A talajok genetikai osztályozási rendszere Két szelő főtípusok három mezőben. Vízszintes szelő alatt: azok a talajok (romtalajok), amelyek kialakulását valamely tényező gátolja. Vízszintes szelő fölött balra: azok a talajok (zonális), amelyek az éghajlat hatása alatt állnak - kialakulásukat csupán a csapadékból származó víz befolyásolja. A kőzethatás felfelé gyengül. Vízszintes szelő fölött jobbra: e talajok (azonális, hidromorf) létrejöttében meghatározó szerepe van a talajvíznek. A vízhatás felfelé gyengül.
A talajok genetikai osztályozási rendszerének áttekintése Genetikai osztály Főtípus Típus Váztalajok (Vt.), I. Köves, sziklás Vt.; nincs altípus Kavicsos Vt.; nincs altípus Földes kopár; 2 altípus Futóhomok; 3 altípus Humuszos homok; 3 altípus Romtalajok Zonális talajok Azonális talajok Öntés és lejtőhordalék talajok (Öt.), II. Nyers Öt.; 4 altípus Humuszos Öt.; 5 altípus Lejtőhordalék talaj; 4 altípus Kőzethatású talajok, III. Barna erdőtalajok (Bet.), IV. Humuszkarbonát talaj; maradványos Karbonát- nincs altípus Bet.; nincs altípus Rendzina; 3 altípus Fekete nyirok; nincs altípus Ranker; nincs altípus Csernozjom Bet.; 3 altípus Barnaföld; 3 altípus Agyagbemosődásos Bet.; 3 altípus Podzolos Bet.; 3 altípus Pangóvizes Bet.; 2 altípus Kovárványos Bet.; 4 altípus Savanyú Bet.; 2 altípus Csernozjom talajok (Cs.), V. Öntés Cs.; 2 altípus Kilúgzott Cs.; nincs altípus Mészlepedékes Cs.; 3 altípus Réti Cs.; 4 altípus Szikes talajok, VI. Szoloncsák; altípus: sók minősége szerint Szoloncsákszolonyec; altípus: sók minősége és mennyisége szerint Réti szolonyec; 2 altípus Sztyeppesedő réti szolonyec; 2 altípus Másodlagosan szikesedett talaj; 3 altípus Réti talajok (Rt.), VII. Szoloncsákos Rt.; 2 altípus Szolonyeces Rt.; 2 altípus Réti talaj; 4 altípus Öntés Rt.; 2 altípus Lápos Rt.; 3 altípus Csernozjom Rt.; 5 altípus Láptalajok, VIII. Mohaláptalaj; nincs altípus Rétláptalaj; 4 altípus Lecsapolt és telkesített rétláptalaj; 3 altípus Mocsári erdők talajai IX.
Magyarország genetikus talajtérképe VÁZTALAJOK KŐZETHATÁSÚ TALAJOK BARNA ERDŐTALAJOK CSERNOZJOM TALAJOK SZIKES TALAJOK RÉTI TALAJOK LÁP TALAJOK ÖNTÉS TALAJOK