SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT DOB Óvoda 1077 Budapest Dob u.95. OM azonosító: 034358 Telefon/Fax: 06-1-342-5133 E-mail: dobovoda@gmail.com Az intézmény OM azonosítója: 034358 Határozatszámon elfogadta: 52/2015. (X.26.) Készítette és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti: Intézményvezető Legitimációs eljárás Szülői szervezet nevében véleményezte: Nevelőtestület nevében: Név A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www. erzsebetvaros.hu www. dobovoda.hu.. Név Iktatószáma: 82-918/2015.D. Határozatszámon jóváhagyta: 53/2015. (X.26.). Intézményvezető PH. Hatályos: 2015. október 27. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Tartalomjegyzék Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 2 eredeti példány 1
1. Bevezető 3. 1.1.A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 1.2.A szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma 1.3.A szervezeti és működési szabályzat hatálya 1.4.A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 6. 2.1. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai 2.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai 2.3. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága 2.4. Különös közzétételi lista 3. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési óvodaként való működéséből fakadó szabályozások 8. 3.1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 3.2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 3.3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.4. A költségvetési szerv tevékenysége 3.5. A költségvetési szerv szervezete és működése 3.6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 3.7.Záró rendelkezés 4. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája 11. 4.1. Az óvoda szervezeti struktúrája 4.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.3. Az óvoda vezetősége 4.4. Szakmai munkaközösségek 4.5. Közalkalmazotti tanács 4.6. Nevelőtestület 4.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 4.8. Alkalmazotti közösség 4.9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.10. A vezetők és az óvodaszék, az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői közösség közötti kapcsolattartás formája 4.11. Azok az ügyek, melyekben a Szülői közösséget a Szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 5. Az intézmény működési rendje 30. 5.1.Általános szabályok 5.2. A gyermekek fogadásának rendje 5.3. A közalkalmazottak munkarendje 5.4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 5.5. Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 5.6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 35. 7. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje 38. 8. Külső kapcsolatok, rendszere, formája és módjai 39. 9. Ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos 44. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 45. 11. Intézményi védő, óvó előírások 46. 12. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formát, időkeretei 47. 2
13. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok, egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje 48. 14. Rendkívüli esemény, bombariadó, esetén szükséges teendők 51. 15. Reklámtevékenység szabályai 52. 16. Fakultatív hit-és vallásoktatás idejének, helyének meghatározása 52. 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 53. 18. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 54. 19. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai 55. 20. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 62. Legitimációs záradék 66. Véleményezésre jogosultak nyilatkozattétele 67. Mellékletek 1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet Munkaköri leírások 1. Bevezető A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012 (VII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Kor. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 3
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2000. évi XXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról Az 1999. évi LXVIII. törvény 122. (12.) reklámtevékenységek szabályozása A Dob Óvoda Pedagógiai Programja 2/2005.(III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros 25/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekbe járó tanulók részére biztosított térítésmentes illetve kedvezményes juttatásokról, valamint az erzsébetvárosi fiatal tehetségek támogatásáról A közoktatásról szóló LXXIIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Kormányrendelet 11-12- - a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezés szabálya 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet a középületek 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályiról 305/2005. (XII.25.) Kormányrendelet Az iskolai, kollégiumi honlap archiválási kötelezettségéről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXX. törvény 22/2005. (VI.24.) EÜM rendelet A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások 4
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a benne foglalt felhatalmazás alapján a DOB Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) fogadta el. 1.1. Az SZMSZ célja, tartalma Célja: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézményjogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek éspedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A Szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.2. A SZMSZ hatálya Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére az óvoda udvarára az óvoda által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az óvodába járó gyermekek közösségére. A gyermekek szülei, törvényes képviselőire. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állókra, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre. A nevelési időben illetve időn túl nyújtott szolgáltatókra. Az SZMSZ időbeni hatálya: A 52/2015.(X.26.) határozatszámon a nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és működési szabályzata Fenntartó jóváhagyásával, a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző SZMSZ hatályon kívül kerül. Kihirdetés napja: 2015. október 27. Az SZMSZ felülvizsgálata: évente illetve a jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: az óvodavezető. Módosítása: az óvodavezető hatásköre. A módosítást kezdeményezheti: nevelőtestület, a közalkalmazotti tanács elnöke, szülői közösség, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, 5
Fenntartó által meghatározott feladatváltozás, érdekegyeztető fórum javaslata. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, valamint részt vesznek feladataink megvalósításában (pl. gyermekek, szülők, logopédus stb.). A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve helyettese munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető, óvodavezető helyettese, óvoda dolgozója tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre,az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására. 1.3.A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a nevelőtestület jogosult, jóváhagyására a Fenntartó jogosult. A jelen Szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban javaslattevő/ véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: az intézményi tanácsnak/közalkalmazotti tanácsnak, az óvodai szülői közösségnek. 2. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az óvoda alapdokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend Éves intézményi munkaterv. A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül: a Házirend a Pedagógiai Program a Szervezeti és működési szabályzat, így vonatkozik rájuk a törvény közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. - át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait. 2.1. A Pedagógiai Programról való tájékoztatás szabályai A Pedagógiai program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a Pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy Pedagógiai program: papír alapú példányai közül: o egy példánya az óvodavezető irodájában, 6
o egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a pedagógiai programba való betekintést, elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján és Fenntartó honlapján. A Pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: óvodavezetői iroda, intézményi honlapon, Fenntartó/KIR honlapján történő publikáció. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, legkésőbb a feltett kérdéstől számított 15 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) 2.2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: papír alapú példányai közül: o egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, o egy példánya a csoportok faliújságján ki kell függeszteni, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján és fenntartó honlapján. A házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: csoportok faliújságán történő elhelyezés, intézményi honlapon történő publikáció fenntartói, KIR honlapon történő publikáció. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet: a gyermekekkel, szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet az óvodai beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - átvételt a szülők aláírásukkal igazolják. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra). 2.3. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: papír alapú példánya az óvodavezető irodájában megtekinthető, elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján, és a Fenntartó honlapján. 7
Az SZMSZ helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: óvodavezetői irodában történő elhelyezés, fenntartói-, KIR, intézményi honlapon történő publikáció. 2.4. Különös közzétételi lista Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló csoportok bemutató különös közzétételi listát az óvodavezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítésért az óvodavezető felel. Az intézmény alapdokumentumai és a különös közzétételi lista a fenntartó-, óvoda honlapján elérhető. A honlap karbantartásáért, frissítéséért az óvodavezető felel, végrehajtása a megbízott óvodapedagógus feladata. Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét, a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek, ezenkívül megtekinthető az óvoda honlapján www.dobovoda.hu-on, az Erzsébetvárosi Önkormányzat honlapján www.erzsebetvaros.huon.a nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről, faliújságon hirdetmény formájában is tájékoztatjuk az érintetteket. Ezeket, a dokumentumokat a szülők a helyszínen tanulmányozhatják, az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. 3. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési óvodaként való működéséből fakadó - szabályozások Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXC.törvény8/A. -a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 21. (2) bekezdése alapján a Dob Óvoda Alapító okiratát a következők szerint adja ki: 1.A költségvetési szervmegnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv 1.1.1. megnevezése:dob Óvoda 1.2. A költségvetési szerv 1.2.1. székhelye:1077 Budapest, Dob u.95. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2006.01.01. 2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-Testülete 2.2.2. székhelye:1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 3.A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 8
3.1. A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének 3.1.1. megnevezése: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-Testülete 3.1.2. székhelye:1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 1. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: köznevelés; óvodai nevelés, ellátás 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 851020 óvodai nevelés 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: köznevelési feladat, óvodai nevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ellátja a többi gyerekkel együtt nevelhet, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási) értelmi fogyatékos vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek nevelését. 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám 1 091110 óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 2 091120 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 3 091140 óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 4 096015 gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az óvodai feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által meghatározott körben, másodlagosan a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermeke óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő- Testülete bíz meg határozott időre. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. tv. 6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 6.1.2. székhelye: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 6. 6.2. A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa: óvoda 9
6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: köznevelés, ezen belül óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 6.2.3. gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Budapest, Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében meghatározottak szerint 6.3. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény 6.3.1. székhelyén: 101 fő 6.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe ingatlan helyrajzi száma ingatlan hasznos alapterülete (m 2 ) vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga 1 1077 Budapest, Dob u.95. 33858 951 költségvetési szerv vezetője 7. Záró rendelkezés az funkciója, célja óvoda ingatlan Jelen alapító okiratot Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő Testületének 244/2015.(IV.22.) sz. határozatára figyelemmel 2015.07.01. napjától kell alkalmazni. A költségvetési szerv bélyegzőinek használati rendje: Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az óvodavezető és az óvodavezető helyettes minden ügyben, az óvodatitkár a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben. A bélyegzőket az óvoda lemezszekrényében kell tartani. Az intézményszolgáltatás, árubeszerzés jogosultságának, összegzésének teljesítését igazoló bélyegző használatára jogosult: az intézményvezető az óvodavezető-helyettes az óvodatitkár (aláírásra nem jogosult). Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az óvodatitkár a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzésért. A bélyegzők beszerzéséről, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az óvodatitkár gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírásoknak megfelelően jár el. Intézményszolgáltatás, árubeszerzés jogosultságának, összegzésének teljesítését igazoló bélyegző. 10
4. Az óvoda szervezeti felépítése, struktúrája A Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvodavezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. 4.1. Az óvoda szervezeti struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az intézményben engedélyezett álláshelyek száma: 21,5 fő. PEDAGÓGUSOK: 12 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő óvodavezető 1 óvodavezető helyettes, óvodapedagógus 1 óvodapedagógus 9 fejlesztőpedagógus 1 NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐK: 7 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő dajka 5 óvodatitkár 1 pedagógiai asszisztens 1 TECHNIKAI ALKALMAZOTTAK: 2,5 FŐ Munkakör megnevezése Létszám/Fő gondnok 1 takarító 0,5 kertész 0,5 egyéb technikai 0,5 A szervezeten belül megtalálható: az alá-és fölérendeltség. Tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv: Közalkalmazotti Tanács: a közalkalmazottak érdekeit képviselő Szülői közösség: a gyermekek/szülők érdekeit képviselő. 11
4.2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők közötti feladatmegosztás a magasabb vezető beosztású óvodavezető, óvodavezető helyettes, aki ellátja az általános helyettesítési feladatokat. Az óvoda szervezeti struktúrája ÓVODAVEZETŐ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG ÖNÉRTÉKELÉST TÁMOGATÓ MUNKA CSOPORT TECHNIKAI ALKALMAZOTTAK PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐK ALKALMAZOTTAK NEVELŐTESTÜLET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÓVODATITKÁR 4.3. Az óvoda vezetősége A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. Az óvodavezető Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető magasabb beosztású. Ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembe vételével 12
a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló törvényhatározza meg, ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvodavezető feladatai: A köznevelési intézmény vezetője a Nemzeti köznevelési törvény előírásai szerint- felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a takarékos gazdálkodásért gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, Közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe a munkavállalók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Felel: az intézményszakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért gyakorolja a munkáltatói jogokat pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetésért a nevelőtestület vezetéséért a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői közösséggel való megfelelő együttműködésért a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért a pedagógiai munkáért a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el. a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének irat-, és adatkezelésének adattovábbításának szabályosságáért a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása 13
a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói a kötelezettségvállalás kiadmányozási jogkör gyakorlása közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében közalkalmazott minősítése. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása a tanügy-igazgatási döntések meghozatala a munkáltatói a kötelezettségvállalás kiadmányozási jogkör gyakorlása közvetlenül irányítja az óvodavezető helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat fenntartó előtti képviselet. Az óvodavezető feladata: a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői közösséggel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a gondnok munkájának közvetlen irányítása, az ellenőrzési, mérési, értékelés működtetése, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, igazgatási feladatok ellátása 14
o o o SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést, a jogszabály előírja, az intézményvezető gondoskodik a különös közzétételi listapontos naprakész és folyamatos közzétételéről. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. Óvodavezető feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: nevelőtestület (pedagógus) folyamatos tájékoztatása az előmeneteli rendszer tudnivalóiról (feladatok, lehetőségek, időpontok, jogszabályi változások) KIR és OH informatikai felületen való feltöltési kötelezettség, tájékozódás, naprakész követés (minősítés, szakmai ellenőrzés, önértékelés) Rögzíti az informatikai rendszerbe a minősítő vizsga, a kötelező minősítési eljárás esedékességét, valamint a nem kötelező minősítési eljárást kezdeményező pedagógus jelentkezését, amennyiben ezt a minősítés évét megelőző év április 30-ig írásban jelentkezési lapon- kezdeményezi az intézményvezetőjénél. külső szakmai ellenőrzések, minősítések előkészítésében együttműködés, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, belső szervezéssel az érintettek munkaidejének biztosítása bizottsági tagként /intézményi delegáltként részvétel az értékelésekben, együttműködés a szakértőkkel Önértékelést Támogató Csoport megbízása, munkájuk követése, segítése feltételek megteremtésével, rendszeres tájékozódás a belső önértékelés folyamatáról. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. A Köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 15
Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták A munkaköri leírás tartalmazza a munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését a munkaidő a közvetlen felettes meghatározását a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat a munkaköre szerinti ellenőrzését a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett: gyermekvédelmi megbízott tűz és munkavédelmi felelős könyvtáros szakmai munkaközösség vezető, egyéb a szervezet működésének megfelelően. A munkáltatói jogok gyakorlása, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök: Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. (2. sz. melléklet) A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. Az óvodavezető helyettes Feladata: a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi, az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben el nem halasztható ügyek intézésével ellátja az óvodavezető helyettesítését, nevelési területen közreműködik az óvodavezető által meghatározott tevékenység irányításában, közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját, szabadságok nyilvántartása, szabadságolási terv elkészítése, munkarend, munkabeosztás megszervezése. Óvodavezető helyettes feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: bizottsági tagként /intézményi delegáltként részvétel az értékelésben, együttműködés a szakértőkkel együttműködés a külső ellenőrzések miatti belső szervezésben. Az óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestület véleményének kikérésével az óvodavezető adja. Az óvodavezető helyettes az óvoda határozatlan időre kinevezett alkalmazottja, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusa lehet. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre. 16
Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, az alkalmazottak munkarendjének, beosztásának elkészítéséért, részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában, az ellenőrzésben a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői közösség működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért a leltározásért. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában: a munka- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásának segítése, a szakmai munkaközösség működésének segítése, az intézmény ésszerű és takarékos üzemeltetésében való közreműködés, a gyermeki jogok maradéktalan érvényesülésének biztosítása, a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezése. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Beszámolási kötelezettsége - figyelembe véve a munkaköri leírását - az aktuális feladatokról az előzőekben felsorakoztatott területekre terjed ki. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaköri leírásában szabályozott végrehajtására belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt a külső szervek előtt. Kibővített óvoda vezetősége A vezetőségnek a célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezettre bízott feladatok eredményes ellátását. Az óvodavezetőségének tagjai: óvodavezető, óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség/ek vezetői a közalkalmazotti tanács elnökét//vagy, tagjait/, általános véleményezési jog illeti meg. A szakmai munkaközösség vezető feladatait és beszámolási kötelezettségét az éves szakmai munkaközösségi terv szabályozza. A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített. 17
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Kapcsolattartás rendje: Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. Az óvodavezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásáról az óvodavezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni: o szakmai munkaközösség vezetőjét, o a Szülő közösség képviselőjét, o a Közalkalmazotti tanács elnökét. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta illetve szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől az óvodavezető felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. 4.4. Szakmai munkaközösségek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: a szakmai munkaközösségek együttműködését, a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető - helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések 18
tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető helyettes vagy óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy email - ben is történhet. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Beszámolási kötelezettség Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. Kapcsolattartás rendje Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak, a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére. Képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden nevelési év elején az érintett munkaközösség vezetőkkel az óvodavezető módosít. 19
4.5. Közalkalmazotti Tanács SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. Véleményezése kiterjed: gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, közalkalmazotti képzésével összefüggő tervekre, munkarend kialakítására, éves szabadságolási tervre, közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre. A Közalkalmazotti Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli! 4.6. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési-oktatási intézmény valamennyi közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. 20
A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekeknek az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban. Képviseleti joga: amivel az óvodavezető megbízza. Pedagógus feladata, a pedagógus életpályamodellel kapcsolatos teendők: követni az előmeneteli rendszer rá vonatkozó lehetőségeit, kötelezettségeit jelezni a vezető felé mindenév április 30-ig jelentkezési szándékát a minősítésre, sikeres bekerülés esetén portfólióját november 30-ig feltölteni a minősítő bizottsággal együttműködni a minősítésre való előkészülésben, és a minősítés / védés napján ( kérdések megválaszolása, PPt elkészítése, dokumentumok előkészítése (hiánypótlás, látogatási) szakmai ellenőrzés esetén a tanfelügyelőkkel együttműködni az előkészületekben és az ellenőrzés napján a belső ellenőrzési, önértékelési feladatokban együttműködni OH informatikai felület kezelése a pedagógusra vonatkozó teendőkben (tájékozódás, értékelés, feltöltés). 4.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet4. (1) bekezdés h) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. A megbízásnak tartalmaznia kell: a bizottság feladatát a bizottság hatáskörét a nevelőtestület elvárását a beszámolás formáját a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az óvodai szülői közösségre. 21
A nevelőtestület átruházhatja döntési jogkörét az alábbi területeken: az óvoda éves munkatervének elkészítése, az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: o az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, o az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, o az óvoda működése vonatkozásában, o a pedagógusok külön megbízásai, o támogassa az intézményvezetőt a gyakornoki szabályzat tervezet kialakításában, az intézményvezető felkérésére a szabályzat elfogadása, illetve módosítása előtt véleményezze a tervezetet, o a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, o a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, o az óvodavezetői pályázathoz készített vezetési programmal javaslattételi jogkörét a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; egyetértési jogkörét a következők szerint: o a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), o a gyermek számára hetedik életév betöltését követő óvodai nevelési év megkezdésével kapcsolatban, valamint o az óvoda belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy o döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, o kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, o bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, o meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, o az óvoda orvosát és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, o a szorgalmi idő alatt a nevelési év helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 22