Országos Munkaügyi Tanács Ideiglenes Alapszabálya 1999. április 21. Az Országos Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: OMT) a munkaügyi érdekegyeztetés háromoldalú országos fóruma. Feladata és célja 1. Feladata: egyeztet a munka világának szereplőit érintő átfogó munkaügyi kérdésekről, amelyek a következők: a. munkaügyi jogszabályok, b. versenyszféra bérezési kérdései, minimális bér, c. munkajog, d. munkaügyi kapcsolatok, e. munkaügyi konfliktusok rendezése, f. foglalkoztatáspolitika, g. szakképzés, h. munkaügyi ellenőrzés, i. munkavédelem. j. a munkavégzéshez kapcsolódó pénzbeli ellátások (munkanélküli jövedelempótló ellátások, táppénz, baleseti járadékok, rokkant ellátások, korkedvezményes nyugdíj) és egyéb, a felek által fontosnak tartott szociális kérdések. 2. Célja: a. informálás, a törekvések megismerése, b. a vélemények megismerése, c. az álláspontok közelítése, lehetőleg közös álláspont jogszabályban meghatározott esetekben megállapodás kialakítása, d. az intézkedések, jogszabályok szakmai színvonalának a javítása, e. mindezek eredményeként az elkerülhető feszültségek megelőzése, a kialakult konfliktusok közös érdekek alapján történő rendezése. 3. Az OMT segítséget nyújt a munka világát érintő konfliktusok tripartit rendszerű kezelésében. Az érintett felek kérésére közvetít országos méretű, középszinten nem kezelhető konfliktusokban, törekszik azok tárgyalásos rendezésére. 4. Az OMT funkciója: a. országos szinten gyakorolja a munkaügyi kapcsolatokat, b. véleményt nyilvánít, illetve törvényi felhatalmazás esetén megállapodik a munkaviszonyt érintő jogszabályokról (törvényekről, rendeletekről); c. konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci koncepciókról. 5. Az OMT tagjai: a. a kormány; b. munkavállalók országos érdekképviseleti szervezetei; c. munkaadók országos érdekképviseleti szervezetei. 6. A munkavállalók, illetve a munkaadók országos érdekképviseleti szervezetének minősül: a. az a munkavállalói, illetőleg munkáltatói érdekképviseleti szövetség (konföderáció), amely a. nyilvántartásba vételét bírósági végzéssel igazolta; b. székhelye Magyarországon van;
c. érvényes a munkaadói, munkavállalói érdekek képviseletére jogosító alapszabállyal, képviseleti szervezettel rendelkezik, és létrejöttétől folyamatosan működik; d. legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban tevékenykedő és bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik; e. tagszervezetei igazoltan legalább öt, különböző megyében működő területi szervezettel rendelkeznek; b. fentieken túl a. a munkavállalói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy tagszervezetei együttesen igazoltan, legalább száz különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel rendelkezzenek; b. a munkáltatói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy a szövetséghez legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás tartozzon, vagy amelyben a foglalkoztatottak száma együttesen legalább százezer fő. c. Egy szakszervezet csak egy szakszervezeti szövetséghez. egy munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseleti szövetségnél vehető figyelembe. Fenti feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szövetségei egymással koalícióra léphetnek. 7. Az OMT alapító tagjai azok a munkavállalók, illetve munkaadói érdekképviseletek (jogutódaik), amelyeket az Országos Választási Bizottság 1997. évi döntése társadalombiztosítási önkormányzatokba való delegálás feltételeinek bemutatása országos érdekképviseleti szervezetnek minősített. 8. A munkavállalók, illetve a munkaadók országos érdekképviseleti szervezetei ( a továbbiakban: országos szakszervezeti konföderációk, illetve országos munkaadói szövetségek; együtt: szociális partnerek). A munkavállalói és munkaadói oldal az őket alkotó szervezetek egy-egy képviselőjéből áll. 9. A kormány képviselői kormányzati oldalt alkotnak. A kormányzati oldal tagjai: a. állandó tagok a. a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára (elnök), b. a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára (alelnök), c. a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes-államtitkára, d. a Szociális és Családügyi Minisztérium jogi helyettes-államtitkára b. esetenként vesz részt a napirendben illetékes minisztérium minisztere, vagy az általa felhatalmazott képviselője. 10. Az OMT tagsághoz előírt feltételek teljesülését az Országos Választási Bizottság igazolja. Az OMT szervezete 11. Az OMT munkáját plenáris ülésen, nem nyilvános találkozón, bizottságokban (a továbbiakban együtt: ülés), valamint soros elnöki találkozón, továbbá írásos észrevételek alapján végzi. 1. Plenáris ülés a. Célja: az érdekegyeztető fórum illetékességi körébe tartozó témákban készülő intézkedés (törvényjavaslat, rendelet, egyéb koncepcionális, illetve operatív javaslat) megvitatása annak érdekében, hogy az intézkedésben a felek érdekei, törekvései kielégítő módon megjelenjenek.
b. Résztvevők: a. a szociális partnerek képviseletében az érdekegyeztető fórum munkájában részvételre jogosult szervezetek (a továbbiakban: szervezetek) szervezetenként egy állásfoglalásra felhatalmazott képviselője; b. a kormány részéről az illetékes minisztérium(ok) állásfoglalásra felhatalmazott képviselői. c. Oldal-álláspont: szükséges. d. Formája: konzultáció vagy tárgyalás (a szociális partnerek jogosítványaitól függően). e. Előkészítés: a. Az egyeztetés írásos előterjesztés alapján történik, amelyet meghatározott határidővel kell benyújtani. b. A plenáris ülést bizottsági ülések előzi(k) meg. f. Az ülés nyilvános. g. Az ülésről készült állásfoglalás (tájékoztató) megjelenik a hivatalos közlönyben. 2. Bizottsági ülés Az OMT állandó és ad hoc bizottságokat hozhat létre. a. Célja: a plenáris ülés előkészítése. Ennek érdekében feladata: a. a problémák, az eldöntendő kérdések megfogalmazása; b. javaslat a szakmailag helyesnek vélt megoldásokra, illetve a plenáris ülés állásfoglalására; c. a közös, illetve az eltérő vélemények jelzése; d. a plenáris ülés által: megbízott javaslatok végrehajtása; átruházott jogok gyakorlása. b. Résztvevők: a szervezetek és az illetékes minisztériumok delegált szakértői. c. Oldal-álláspont: szükséges. d. Formája: konzultáció. e. Előkészítés: az egyeztetés írásos előterjesztés alapján történik, amelyet meghatározott határidővel kell benyújtani. f. Az ülés nyilvános. g. Az ülésről emlékeztető és/vagy állásfoglalás-tervezet készül. a. Az emlékeztető tartalmazza a bizottság állásfoglalását (amelyben különvélemények is megjelenhetnek), illetve az elvégzendő további feladatokat. b. Az állásfoglalás-tervezet a plenáris ülés által elfogadásra javasolt állásfoglalás (tájékoztató) szövegét tartalmazza. h. A bizottságok működési rendjüket az OMT alapszabálya általános elveinek alkalmazása mellett maguk határozzák meg. i. A bizottságokban valamennyi szervezet jogosult képviseltetni magát. A bizottságokban a tagok szervezeteik megbízásából vesznek részt. A bizottsági munkától való távolmaradásra eredménnyel senki sem hivatkozhat. j. Az állandó bizottságok és a működtető minisztériumok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3. Nem nyilvános találkozó a. Célja:
a. egy koncepció intézkedés kialakításához problémák, javaslatok felvetése, feladatok kijelölése; b. előzetes nem hivatalos - koncepció, javaslat megvitatása; c. az aktuális problémák, feladatok áttekintése; d. tájékoztatás. b. Résztvevők: azonos a plenáris ülésével. c. Oldal-álláspont: nem szükséges. d. Formája: kötetlen beszélgetés. e. Előkészítés: a soros elnökök konszenzusa alapján kerül összehívásra; írásos előterjesztés nem szükséges. f. Az ülés nem nyilvános. g. Az ülésről emlékeztető készül. 4. Soros elnöki találkozó a. Célja: a. a plenáris ülések előkészítése; b. tájékozódás aktuális kérdésekről; c. konfliktus-helyzetek áttekintése. b. Résztvevők: kormányzati oldal elnöke, alelnöke, szociális partnerek soros elnökei, OMT titkárok, GM illetékes helyettes-államtitkára. c. Oldal-álláspont: célszerű, de nem szükséges. d. Formája: kötetlen beszélgetés. e. Előkészítés: írásos előterjesztés nem szükséges. f. Az ülés nem nyilvános. g. Az ülésről emlékeztető készül. Az OMT jogosítványai 12. A tárgyalások során a szociális partnereket a következő jogok illetik meg: egyetértési jog, véleményezési jog, tájékozódási jog. 1. Egyetértési jog A kormány csak a szociális partnerekkel közösen dönthet, illetve csak a szociális partnerek hozzájárulásával intézkedhet. Egyetértési jog a következő témakörök tárgyalása során illeti meg a szociális partnereket: A. Jogszabályhoz nem kapcsolódó témakörök 1. Az Országos Munkaügyi Tanácsban folyó háromoldalú párbeszéd szabályai (Alapszabály, munkaterv stb.). 2. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat eljárási és működési szabályai, a közvetítők és döntőbírók listája, a Szolgálat főállású alkalmazottainak kinevezése. 3. Ajánlások kidolgozása a kormány és a szociális partnerek által egyaránt követett elvekre, szabályokra vonatkozóan. Ilyen témakör a versenyszféra éves átlagkereset-növekedésére ennek átlagos, továbbá minimális és maximális mértékére vonatkozó ajánlás. B. Jogszabályhoz kapcsolódó témakörök 4. Kormányrendeletek kiadása a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban: Mt.) felhatalmazása alapján. Ilyenek a következő témakörök: a. foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját
érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az ettől eltérő szabályok [17. (1) bekezdés a) pont], b. minimális bér [17. (1) bekezdés b) pont], c. napi munkaidő leghosszabb mértékének, illetve a munkaszüneti napok meghatározása [17. (1) bekezdés c) pont]. 2. Véleményezési jog A kormány csak a szociális partnerek véleményének megismerése, a pro és kontra érvelések, érdekek ütköztetése után dönt, illetve intézkedik. A tárgyalások során, kedvező esetben, a kormány és a szociális partnerek között közeledhetnek az álláspontok, s végül részegyezségek, megállapodások jöhetnek létre. Ezek elmaradása azonban nem akadályozza meg a kormányt, hogy - a tárgyalások lefolytatását követően elképzeléseit megvalósítsa, tervezett intézkedéseit végrehajtsa. A kormánynak ez esetben azonban kötelezettsége, hogy ha az adott témakör a törvényhozás elé kerül, akkor a szociális partnerek álláspontjáról, a tárgyalások eredményéről - a Titkárság által elkészített írásos dokumentum átadásával - tájékoztassa a frakcióvezetőket és az illetékes bizottságok elnökeit, illetve a miniszteri expozéban szóban is tájékoztassa a Parlament tagjait. Annak érdekében, hogy a munka világának legfontosabb kérdéseiben lehetőség szerint háromoldalú megegyezés szülessen, az alábbi témakörökben a kormány és a szociális partnerek meghatározott időszakra vállalják, hogy ismételten kísérletet tesznek álláspontjaik megvitatására, véleményük közelítésére. Ezért a kormányzati javaslat átadásától számított meghatározott időperiódus leteltéig a kormány nem kezdeményez törvényhozást, illetve nem intézkedik jogszabályalkotásról (a költségvetési törvényhez kapcsolódó intézkedések kivételével). Véleményezési jog a következő témakörök tárgyalása során illeti meg a szociális partnereket, figyelembe véve a - háromoldalú megegyezés esélyét növelni szándékozó kötelező tárgyalási időperiódusokat: A. Jogszabályhoz nem kapcsolódó témakörök 1. Munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai kérdések, amelyekben a kormány nagyobb léptékű változtatásokra készül, s ezek az elképzelések önálló koncepcióban körvonalazódnak. B. Jogszabályhoz kapcsolódó témakörök 2. A tárgyalások általános szabályaitól eltérően, legalább 30 napig tart az egyeztetés a következő témákban: a. munkaügyi ellenőrzési törvény, b. munkavédelmi törvény, c. szakképzési törvény és a szakképzést érintő jogszabályok, d. foglalkoztatási törvény, e. a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó rendelet, f. a kollektív bérmegállapodások statisztikai adatgyűjtési rendszere, g. egyéb, a munka világát jelentős mértékben érintő jogszabályok. 3. A tárgyalások általános szabályaitól eltérően, legalább 60 napig tart az egyeztetés a következő témákban: a. Munka Törvénykönyve, b. sztrájktörvény,
c. foglalkoztatási törvénynek a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületére (MAT) vonatkozó része, d. a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek működési és joggyakorlási feltételeire vonatkozó jogszabályok. 4. A bértárgyalások szakmai hátterének megalapozása érdekében a. a Pénzügyminisztérium szakértői az adó-, járulék- és költségvetési tervezeteket egyeztetik az OMT szakértőivel; b. a Pénzügyminisztérium a törvényjavaslatokról az éves bértárgyalásokat megelőzően tárgyal az OMT-vel. Amennyiben egyes kérdésekben egyezség jön létre, a Pénzügyminisztérium azt figyelembe veszi és képviseli. c. Az egyeztetésekre az OMT Alapszabálya nem vonatkozik. 3. Tájékozódási jog A szociális partnerek kérésére a kormány tájékoztatást ad (szóban vagy írásban). Ez a jog minden olyan gazdasági-, szociálpolitikai, illetve munkaügyi kérdésben megilleti a szociális partnereket, amelyek a munkaadók és a munkavállalók érdekét közvetlenül, illetve közvetve, de jelentősen érintik. 13. Az oldalak jogosítványai a. vélemény-nyilvánítás, b. kérdésfelvetés, tájékoztatáskérés, c. javaslat benyújtása, d. állásfoglalás kialakítása, Megállapodások rendje 14. Szavazáskor az oldalakat egy-egy szavazat illeti meg. 15. Szavazáskor a következő álláspontok lehetségesek: a. mellette: a szavazó a javaslatot elfogadja, b. ellene: a szavazó a javaslatot nem fogadja el, ami a napirend kivételével egyszersmind vétót jelent, c. tartózkodik a szavazástól. 16. Az OMT állásfoglalásait és megállapodásait konszenzussal hozza. (Egy tartózkodás a konszenzus létrejöttét még nem akadályozza meg). 17. A megállapodásokat nyílt szavazással kell meghozni. 18. Megállapodás esetén az OMT tagjai kötelező magatartási szabályt vállalnak. (Pld.: a kormány a megállapodásnak megfelelő jogszabályt ad ki, illetve terjeszt elő; az országos munkaadói és munkavállalói szövetségek nem támogatják a megállapodástól eltérő követeléseket és cselekedeteket.) 19. Amennyiben a 12.1 pontba tartozó témában nem születik megállapodás, marad az eredeti állapot (a jogszabályt kiadó intézmény eltekint a jogszabály kiadásától). A helyzet megoldása érdekében az OMT a következő megoldásokat választhatja: a. A témát az illetékes bizottság vagy e célra létrehozott ad hoc bizottság elé utalja, majd újra tárgyalja. b. Felkéri a kormányt, illetve az érintett érdekképviseleteket, hogy álláspontjukat vizsgálják felül. c. Soros elnöki találkozót kezdeményez. Titkárság 20. Az OMT Titkárságába a oldalak egy-egy titkárt delegálnak, az oldalak munkájának összefogására, oldalak előtt álló feladatok koordinálására, ügyek vitelére.
Az érintett oldalak javaslatai alapján a titkárokat a gazdasági miniszter nevezi ki. 21. Elhelyezéséről és működésének feltételeiről a Gazdasági Minisztérium gondoskodik. A Titkárság működésének rendjét, feladatait 2.sz. függelék rögzíti. 22. A Titkárság koordinálja az OMT plenáris ülése és bizottságai közötti feladatokat. 23. A Titkárság ellátja a Gazdasági Tanács titkársági feladatait is, és közreműködik a társadalmi párbeszéd egyéb fórumainak működtetésében. Nyilvánosság 24. Az OMT plenáris és bizottsági ülései a sajtó számára nyilvánosak. 25. Az ülésekről hangfelvétel készül, amelynek elkészítéséről és megőrzéséről a Titkárság gondoskodik. 26. Az OMT üléseiről a Titkárság tájékoztatót készít, amely megjelenik a Magyar Közlönyben. Általános rendelkezések 27. A kormányzati oldal elnököt és alelnököt, a munkavállalói és munkaadói oldal soros elnököt (együtt: soros elnökök), a bizottságokban ügyvivőt választanak, akik előkészítik, koordinálják a csoport munkáját, vezetik a csoportot a tárgyalásokon, a csoport nevében szavazásra és megállapodás aláírására jogosultak. 28. A plenáris ülés vagy a nem nyilvános találkozó napirendjére bármelyik oldal vagy bizottság javaslatot tehet, előterjesztést nyújthat be az OMT Titkárságnak és a Titkárságon keresztül kérheti az ülés összehívását. 29. A bizottsági ülés napirendjére bármelyik oldalon résztvevő szervezetek javaslatot tehetnek, előterjesztést nyújthatnak be, közvetlenül vagy az OMT Titkárságon keresztül kérhetik a bizottság összehívását. 30. A plenáris ülésre és a nem nyilvános találkozóra benyújtott javaslatot (előterjesztéseket) a Titkárság juttatja el az oldalak illetékes képviselőinek. 31. A javaslatokat (előterjesztéseket) a plenáris ülés előtt az illetékes bizottság is megtárgyalja, kivéve ha ettől az oldalak konszenzussal eltekintenek. 32. Az OMT országos szintű témákat tárgyal. A csak egy szektort (pl. intézményi, infrastrukturális), vagy egy ágazatot, szakmát, régiót érintő kérdések tárgyalására, a kötelezettségek, jogosultságok gyakorlására a megfelelő szektoriális, ágazati, szakmai, regionális fórum illetékes. 33. A szociális partnerek a javaslatok, előterjesztések előzetes egyeztetését az általuk képviselt szervezetekkel, személyekkel, saját hatáskörben, önállóan kialakított rend szerint végzik. 34. Ha az ülésen olyan új felvetés hangzik el, amelyet korábban nem volt mód megismerni (bizottság nem tárgyalta, írásban nem adták át), bármelyik tárgyalócsoportnak joga van bejelenteni, hogy érdemi választ csak a következő ülésen kíván adni. E bejelentés elfogadása kötelező, illetve a felvetés visszavonható. 35. Bármelyik oldal a soros elnök, vagy az ügyvivő útján szakértői meghallgatást kezdeményezhet. A szakértő véleményét kifejtheti, de nincs tanácskozási joga. 36. Az oldalak egyetértése esetén a levezető elnök a tárgyalást meghatározott időre felfüggesztheti. 37. Az OMT működésének szabályait az 1. sz. függelék tartalmazza. 38. Az Ideiglenes Alapszabályban foglaltakat mindhárom oldal magára nézve kötelezően elismeri. 39. Az OMT gondoskodik a kormány és a szociális partnerek között létrejött eddigi megállapodások betartásáról és végrehajtásáról. Ezek felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
40. Az OMT létrehoz egy háromoldalú (oldalanként 3-5 fős) ad hoc bizottságot, amelynek feladata kidolgozni: a. az alapszabály végleges szövegét, b. a reprezentativitás szabályait c. a bértárgyalások szakmai hátterét megalapozó, a Pénzügyminisztériummal folytatandó tárgyalások eljárási rendjét, d. a szükséges jogszabály-módosításokra vonatkozó javaslatokat, e. a társadalmi párbeszéd egyéb fórumainak egymáshoz való viszonyrendszerére vonatkozó javaslatokat és az érintett szervezetek részvételével a fórumok alapszabályait, f. a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekre vonatkozó javaslatokat, g. javaslatokat az Érdekegyeztető Tanács megszűnéséből adódó jogi, technikai feladatok megoldására (pl. dokumentumok megőrzése), h. továbbá mindazokat a feladatokat, amelyekkel az OMT megbízza. Budapest, 1999. április 21. 1. sz. melléklet Országos Munkaügyi Tanács állandó bizottságai (és a működtetés kormányzati felelősei) 1. Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottság (GM) 2. Információs és Statisztikai Bizottság (SZCSM) 3. Munkaerő-piaci Bizottság (GM) 4. Munkajogi Bizottság (SZCSM) 5. Munkavédelmi Bizottság (SZCSM / OMMF) 6. Szakképzési Bizottság (OM) 7. Szociális Bizottság (SZSCM) 1. sz. függelék Országos Munkaügyi Tanács működése I. MUNKATERV KÉSZÍTÉSE 1. A titkárság az OMT plenáris üléseihez munkatervi javaslatot készít. 2. Az OMT tervszerű működése érdekében a Titkárság információkat gyűjt: 1. a kormánytól az előkészítés alatt levő előterjesztésekről (a tárcák munkatervei alapján); a kormány, illetve az országgyűlés elé terjesztésük ütemezéséről. 2. a szociális partnerektől a tárgyalni kívánt kormányzati témákról (ezen belül melyeket kívánják plenáris, illetve bizottsági ülésen tárgyalni, írásban véleményezni); saját javaslataikról, amelyek lehetnek: előterjesztés benyújtása saját kezdeményezésre; a kormány felkérése előterjesztés készítésére (a kormány a felkérést amennyiben az olyan előterjesztés készítésére vonatkozik, amely a munkatervében nem szerepelt belátása szerint teljesíti, vagy elveti, utóbbit azonban indokolnia kell). 3. az országgyűléstől az OMT munkatervében is szereplő törvényjavaslatok (plenáris ülés, illetve bizottsági) tárgyalási időpontjairól. 3. A munkatervet az OMT konszenzussal fogadja el. II. TISZTSÉGEK
1. Levezető elnök a. A három tárgyalócsoport felváltva adja. b. A tárgyalóasztal negyedik oldalán, az OMT titkárai között foglal helyet. c. Feladata: az ülés levezetése. alapszabály betartása. Ennek megfelelően tartózkodjon a partnerek által kifejtett álláspontok minősítésétől, politikai deklarációktól. d. Ugyanakkor konszenzussal megengedhető, hogy a hozzá intézett szakmai kérdésekre válaszoljon, illetve kérheti, hogy szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítson. 2. Soros elnök ügyvivő a. A soros elnök (ügyvivő) e jogosítványait az oldal által meghatározott módon gyakorolja. b. A soros elnök (ügyvivő) az ülések közötti időszakban is képviseli az oldalt. Ennek megfelelően célszerű, ha viszonylag hosszabb ideig tölti be a tisztséget. 3. Szóvivő feladata: az egyes napirendi pontoknál az oldal képviselete az adott témában. 4. A három tisztséget az oldal tetszése szerint azonos, vagy különböző személyek töltik be. A levezető elnök azonban plenáris ülésen soros elnök vagy szóvivő nem lehet. III. AZ ÜLÉSEK SZÍNHELYE 1. A plenáris ülések és a nem nyilvános találkozó állandó, megfelelő helyéről a kormány gondoskodik. 2. A bizottsági üléseknek mindig a bizottságot működtető kormányszerv ad helyszínt. 3. A soros elnök megbeszélés helye: a kormányzati oldal elnökének dolgozószobája. IV. AZ ÜLÉS IDEJE 1. Az ülések időpontjáról az oldalak konszenzussal határoznak. V. AZ ELŐTERJESZTÉSEK NAPIRENDRE TŰZÉSÉNEK RENDJE 1. Tárgyalásra csak időben benyújtott előterjesztés, illetve (szóbeli tájékoztatás esetén) felkérés alapján kerülhet sor. Ennek érdekében a Titkárság a benyújtott előterjesztésekről, illetve szóbeli tájékoztatásra való felkérésekről listát készít. 2. Az üléseket úgy célszerű szervezni, hogy az előterjesztés átadása után: plenáris ülésre legalább 14 nap, bizottsági ülésre legalább 10 nap elteltével kerüljön sor, a bizottsági ülés vége és a plenáris ülés kezdete között legalább 2 nap legyen. 3. Írásbeli véleményezésre legalább 15 napot indokolt adni. 4. A napirendet konszenzussal, illetve konszenzus hiányában a 6. pont alapján kell megállapítani. Listán nem szereplő témát csak konszenzussal lehet napirendre tűzni. 5. Vita esetén a plenáris ülés összehívásának illetve a napirend megállapításának rendje: 1. Az először átadott anyagoknál: a. 7 napon belül csak konszenzussal tűzhető napirendre, b. 8-30 nap között két oldal támogatása szükséges a napirendre tűzéshez, c. 30 nap elteltével egy oldal javaslatára kötelező a tárgyalás, illetve az előterjesztő egyeztetési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. 2. Plenáris ülésen legalább egyszer már tárgyalt anyagok napirendre tűzése: a. 7 napon belül csak konszenzussal, b. 8-15 nap között két oldal támogatása szükséges a napirendre tűzéshez, c. 15 nap elteltével egy oldal javaslatára kötelező a tárgyalás, illetve az előterjesztő egyeztetési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. 6. A szabályozás szempontjából az a nap a meghatározó, amikor az előterjesztést az
OMT Titkárságnak benyújtották. Átdolgozott anyag beterjesztése esetén a 5.1. pontban rögzített határidők az eredeti anyag átadásától számítva 7 nappal meghosszabbodik. Az utóbbi eljárás bizottsági tárgyalásra nem vonatkozik. 7. A napirendek torlódása esetén konszenzus hiányában a régebben benyújtott előterjesztések előnyben részesülnek. 8. Az 1-8. pontok figyelembevételével az ülések napirendjének megállapítása a következő: a. Az ülés végén a Titkárság javaslatot tesz a következő ülés napirendjére, amelyet az oldalak kiegészíthetnek. b. A javaslatról az oldalak szavaznak, amely alapján elfogadják a következő ülés tervezett napirendjét. c. Ülések között a soros elnökök írásban tehetnek javaslatot további téma napirendre tűzésére. d. Az ülésre a Titkárság a b-c. pontok alapján írásban napirendi javaslatot készít, amelyet az ülés meghívójában a szervezeteknek eljuttat. e. Az üléseken az oldalak a napirendi javaslatot kiegészíthetik. f. A kiegészített napirendi javaslatról az ülés szavaz. Vita esetén a listán szereplő témánál a 5. pont az irányadó. VI. AZ ÜLÉS LEFOLYTATÁSA 1. Az ülést a levezető elnök irányítja. 2. A levezető elnök teendői: 1. Megnyitja az ülést és megállapítja, hogy az oldalak az alapszabály szerint meghatározott rendben ülnek-e az asztalnál. 2. Felkéri az oldalakat a soros elnökök megnevezésére. 3. Az OMT Titkárság előterjesztése alapján javaslatot tesz a napirendre és elfogadtatja azt. 4. Lehetőséget ad napirend előtti bejelentésekre, kérdésekre. A napirenden kívüli kérdéseket (felvetéseket) azonban a plenáris ülés előtt lehetőleg 3 nappal írásban kell átadni a kérdezettnek. Ellenkező esetben a megkérdezett az alapszabály 36. pontja alapján a válaszadást halaszthatja. Napirend előtti felszólalás csak az OMT illetékességi ügyekről lehetséges, melyekről vita nem folytatható. 5. Megkezdi a napirendi pont tárgyalását. Minden napirenden szereplő témánál: felkéri az oldalakat a szóvivők megnevezésére, vezeti a vitát, kérés esetén engedélyezi szakértő meghallgatását, felkéri a soros elnököket, nevezzék meg a vita (konzultáció) eredményeként megszülető tájékoztató tervezetének készítőit, a vita lezárását követően elfogadtatja a tájékoztatóban megjelenő szöveget. 6. Az OMT Titkárság előterjesztése alapján javaslatot tesz a következő ülés napirendjére és időpontjára. 7. Berekeszti az ülést. 3. Az első szólás joga az előterjesztőé. 4. A tárgyalás két részből általános és részletes vitából áll. a. Az általános vitában az elvi, koncepcionális álláspont kifejtésére és megvitatására van mód. b. A részletes vita az előterjesztő által javasolt rend szerint történik, amit a partnerek véleményének megismerése után a levezető elnök határoz meg. (Ez lehetséges pl. fejezetenként, témakörönként, vagy a már elkészített tájékoztató
tervezete alapján). 5. Az első körökben a szóvivők kapnak szót. Mielőtt azonban a szóvivők a szót továbbadják, az oldalakat alkotó szervezetek rövid indoklással az elhangzottaktól eltérő különvéleményt jelenthetnek be. 6. Az alapszabályt érintő kérdések tisztázása elsősorban a soros elnökök feladata. E kérdésekben soron kívül lehet szót kérni. 7. A téma tárgyalása során az egyes oldalak képviselői sorban kapnak szót: amikor az egyik oldal képviselői befejezték a vélemény-nyilvánítást, akkor a levezető elnök átadja a szót a következő oldalnak és így tovább. 8. Az oldalak megszólalásának sorrendje az óramutató járásával ellentétesen történik. 9. Lehetővé kell tenni kérdések felvetését: a levezető elnök az első kör után lehetőleg adjon lehetőséget kérdések felvetésére, a vita során bárki tehet fel kérdést, amikor nála van a szó, a kérdések megválaszolására kétféle szabályt érdemes alkalmazni: a megkérdezett választása szerint vagy azonnal válaszol, vagy csak akkor, ha a forgás szerint rákerül a sor. 10. Bármelyik oldal kérésére a levezető elnök meghatározott időtartamú szünetet rendelhet el. 11. Az ülésteremben az ülés ideje alatt mobiltelefon nem használható. VII. ÜLÉSREND Négyszög alakú tárgyalóasztal körül az oldalak elhelyezkedése a következő: Szakszervezetek 1-1 képviselője levezető elnök és az OMT titkárai a munkaadók 1-1 képviselője kormány VIII. NYILVÁNOSSÁG 1. Az OMT plenáris és bizottsági ülései a 3. pont szerinti kivétellel a sajtó számára nyilvánosak. Egyébként a teremben csak az OMT tagjai, a delegált szakértők, valamint a Titkárság által meghívott személyek tartózkodhatnak. 2. A plenáris ülésekre napirendi pontonként 1-1 szakértőt delegálhatnak a szervezetek. Az ülésteremben csak a tárgyalt téma szakértői lehetnek jelen. Ennek ellenőrzése a levezető elnök feladata. 3. Amennyiben a téma indokolja (pl.: a nyilvánosságra hozatala sértheti az ország nemzetközi érdekeit, spekulációs vásárlásokra késztethet, illetve téves következtetések levonásához vezethet), az OMT konszenzussal zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésre vonatkozó javaslat elutasítása esetén a kezdeményező oldal az adott témában nyílt tárgyalásra nem kötelezhető. 4. Az OMT ülésre benyújtott dokumentumokba a sajtó képviselői betekinthetnek. 5. Az OMT üléseinek helyszíni élőben történő közvetítésére az oldalak egyetértése esetén kerülhet sor. 6. Az érdekképviseleti szervezetek képviselői a titokvédelmi szabályokat magukra nézve kötelezően fogadják el. IX. A PLENÁRIS ÜLÉSEK DOKUMENTUMAI ÉS AZ OMT KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. A Magyar Közlönyben megjelenő tájékoztató tényszerűen a tárgyalások témáit, az OMT állásfoglalásait és a különvéleményeket tartalmazza. A különvéleményekben csak az eltérő vélemény tüntethető fel, ahhoz magyarázat, érvelés nem fűzhető.
2. Amennyiben megoldható, a tájékoztatóban megjelentetni kívánt szöveg tervezetét a soros elnökök legkésőbb az ülés kezdetéig írásban juttassák el az oldalaknak és a Titkárságnak. 3. Az OMT plenáris üléseiről hangfelvétel készül. A hangfelvételeket az OMT titkárságán, az OMT üléseitől számított 1 évig kell őrizni. A hangfelvételek az OMT-t alkotó érdekképviseleteknek, az OMT munkáját feldolgozó tudományos kutatóhelyeknek és a sajtó képviselőinek átvételi elismervény ellenében átadhatóak. 4. Napirendi pontonként a szervezetek képviselői jelenlétüket olvasható aláírásukkal igazolják. A szóvivő nevét külön meg kell jelölni. 5. A törvénykezést érintő témákról a tájékoztatónál részletesebb állásfoglalás készíthető. Az állásfoglalásban lehetőség van az álláspontok, különvélemények rövid, szakszerű kifejtésére. Az állásfoglalást a Titkárság megfelelő példányban elküldi a parlamenti frakciók vezetőinek és az illetékes bizottságok elnökeinek. 6. Az OMT által megtárgyalt törvényjavaslatok parlamenti bizottsági vitáira a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek (a két oldal) egy-egy képviselőjét az előterjesztő tárca a Titkárságon keresztül meghívja, akik a vitában tanácskozási joggal vesznek részt. 7. A kormányzati és parlamenti előterjesztésekben, illetve expozéban a szociális partnerek álláspontját ismertetni kell.