NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HALLGATÓI FEGYELMI, KÁRTÉRÍTÉSI ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZAT Az SzMSz 4. számú melléklete BEVEZETÉS 1. A Nyíregyházi Főiskola (a továbbiakban: főiskola) Szenátusa,a felsőoktatásról szóló, 2005. évi CXXXIX. törvényben (Ftv) kapott felhatalmazás alapján, a Főiskola Hallgatói Fegyelmi Kártérítési és Balesetvédelmi Szabályzatát a következőkben határozza meg: 2. A Szabályzat hatálya (1) A Főiskola Hallgatói Fegyelmi Kártérítési és Balesetvédelmi Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a főiskolán folyó felsőfokú szakképzés, alapképzés, és szakirányú továbbképzés nappali-, esti és levelező tagozatain tanulmányokat folytató magyar - és ha a jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók (a továbbiakban: hallgatók) fegyelmi, kártérítési és balesetvédelmi ügyeire. (2) Nem terjed ki a Szabályzat hatálya a hallgatóknak a Sandra Hotelben és a kollégiumban elkövetett fegyelmi, kártérítési és balesetvédelmi vétségére. A. FEGYELMI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 3. A fegyelmi vétség (1) A Szabályzat hatálya alá tartozó fegyelmi vétséget követ el az a hallgató - és ezért fegyelmi büntetésben részesíthető -, aki a jogszabályokban, a főiskolai szabályzatokban meghatározott kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy aki hallgatóhoz nem méltó magatartást tanúsít (Ftv 70. (1).). (2) Hallgatóhoz méltatlan magatartást tanúsít az, akinek életmódja, magatartása a Főiskola erkölcsi tekintélyét súlyosan sérti, illetőleg az összeegyeztethetetlen a Főiskola hallgatójával szemben támasztható fokozott erkölcsi elvárásokkal. (3) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. (4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta három hónap már eltelt (Ftv 70. (4).). E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott. 72
(5) Ha a hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás indult, a (4) bekezdésében meghatározott határidőket a büntetőeljárás jogerős befejezésétől kell számítani (Ftv 71. (3).). (6) A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést megszakítja. A megszakítás napjával az elévülés újból elkezdődik. 4. Fegyelmi büntetések és intézkedések (1) A hallgató fegyelmi határozattal a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: a) megrovás; b) szigorú megrovás, c) a Főiskola Térítési és Juttatási Szabályzatában meghatározott és nyújtott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetve megvonása; amelynek alapesete: - a tanulmányi és egyéb ösztöndíj csökkentése, illetve megvonása, d) meghatározott időre - legfeljebb két félévre - eltiltás a tanulmányok folytatásától, e) kizárás a főiskoláról. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg, a juttatáscsökkentés legkisebb mértéke 10 % lehet. Fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eltiltás időtartamát a fegyelmi jogkör gyakorlója határozza meg, de az legfeljebb két félév (Ftv 70. (2) bekezdés d) pontja) vagy ennek megfelelő oktatási időszak lehet. Az Ftv 70. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. (4) A fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához, a hallgató vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. 5. (1) Fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett fegyelmi vétség az eset összes körülményeire - különösen a hallgató személyére, cselekménye indítékára és az elkövetés módjára - tekintettel olyan csekély súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen, illetve a figyelmeztetéstől is kellő nevelő és megelőző hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel a fegyelmi jogkör gyakorlója felhívja a hallgató figyelmét magatartásának helytelenségére, továbbá arra, hogy a jövőben tartózkodjék minden olyan cselekménytől, amely újabb fegyelmi eljárásra adhat alapot. (3) A figyelmeztetés nem fegyelmi büntetés, de a figyelmeztetés ellen is a fegyelmi eljárás szabályai szerint lehet jogorvoslattal élni. 6. Mentesülés a fegyelmi büntetés alól (1) A hallgató a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények alól - kérelem és erre vonatkozó határozat nélkül - mentesül: 73
a) a 4. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt hónap elteltével; b) a 4. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén a jogerős határozatban kiszabott büntetés lejártával; c) a 4. (1) bekezdésének c-e. pontjában foglalt fegyelmi büntetés esetén ( a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; határozott időre legfeljebb két félévre - szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától; kizárás a felsőoktatási intézményből) fegyelmi büntetés esetén a jogerős határozatban foglalt büntetés időpontjának lejártával. (2) A 4. (1) bekezdésének d) pontjában és Ftv 70. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt fegyelmi büntetések esetén az első fokon eljárt fegyelmi, kártérítési és balesetvédelmi albizottság (továbbiakban: fegyelmi albizottság) - a volt hallgató kérelmére - mentesítő határozatot hozhat, feltéve, hogy a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől legalább három év eltelt, és a volt hallgató a fegyelmi vétség elkövetése óta - az intézmény tudomása szerint - nem tanúsított olyan magatartást, ami fegyelmi vétséget valósítana meg. (3) A fegyelmi büntetés alóli mentesülés esetén, a hallgató személyi anyagából a korábbi fegyelmi határozatot ki kell emelni, és az ezt dokumentáló feljegyzéseket selejtezni kell. II. A FEGYELMI JOGKÖR GYAKORLÓI 7. (1) A fegyelmi eljárás megindítását a rektor rendelheti el (Ftv 71. (1).). (2) A hallgató elleni fegyelmi eljárás az intézményi Hallgatói Ügyeket Elbíráló Bizottság (továbbiakban: HÜEB) elnökéhez kerül, aki továbbítja azt a fegyelmi albizottság elnökének az eljárás lefolytatására. 8. (1) A fegyelmi jogkört első fokon a főiskolai HÜEB fegyelmi albizottsága gyakorolja (Ftv 71. (2).). (2) A fegyelmi jogkört másodfokon a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság gyakorolja. 9. (1) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában az, a) akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, aki az ügyben érdekelt, b) aki az elsőfokú eljárásban a határozathozatalban közreműködött, c) illetve a b) pontban megjelölt személy Ptk. 685..b) pontja szerinti közeli hozzátartozója (Ftv 73. (4).). (2) A kizárásra vonatkozó rendelkezést a jegyzőkönyvvezetőre is alkalmazni kell. (3) A kizárásról a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság elnöke dönt. 10. (1) A fegyelmi albizottság 3 tagú, amelyben a Hallgatói Önkormányzat képviselőinek száma egy fő. Az albizottság elnökének és a tagjainak megbízását a HÜEB elnöke adja ki. Az albizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy azok között legalább egy fő az érintett hallgató kari delegáltja legyen. 74
(2) Fegyelmi ügyben a fegyelmi albizottság teljes létszámban jár el, minden tag egyenlő szavazati joggal rendelkezik. A fegyelmi albizottság munkájába - különösen a 15. (1) bekezdésében meghatározott esetben - tanácsadóként a főiskola jogi képviselője is bevonható. (3) A fegyelmi albizottság jegyzőkönyvvezetőjét - aki szavazati joggal nem rendelkezik - a Rektori Hivatal biztosítja. A fegyelmi ügyek ügyviteli és nyilvántartási feladatait is a Rektori Hivatal látja el. III. A FEGYELMI ELJÁRÁS 11. A fegyelmi eljárás megindítás (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre, vagy hivatalos tudomásul vétel alapján, írásba foglalást követően indulhat. (2) A fegyelmi eljárást a rektor rendelheti el (Ftv 71. (1).), amely ezután a HÜEB elnökéhez, majd a fegyelmi albizottság elnökéhez, és az eljárás alá vont hallgatóhoz egyaránt eljut. (3) A fegyelmi eljárást elrendelő intézkedés tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, lakcímét, a szak megjelölését, valamint az eljárás alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását. (4) A fegyelmi eljárást az írásba foglalástól számított tizenöt munkanapon belül kell elrendelni és az Ftv. rendelkezése szerint - a 71. (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az elrendeléstől számított egy hónapon belül be kell fejezni. 12. (1) Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a rektor feljelentést tesz az illetékes hatóságoknál. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni (kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható). A fegyelmi eljárás felfüggesztése az elévülést, illetve a 12. (4) bekezdésben meghatározott határidőt megszakítja. (3) Amennyiben a fegyelmi vétség súlya ezt szükségessé teszi, illetve indokolja, a hallgatót a fegyelmi eljárás tartamára a főiskolai intézmények látogatásától és szolgáltatásainak igénybevételétől el lehet tiltani, amelyről a fegyelmi albizottság dönt. (4) A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítésére vonatkozó eljárási rendet a fegyelmi albizottság ügyrendjében szabályozza. 13. A fegyelmi tárgyalás (1) A fegyelemi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek az idézést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. A fegyelmi eljárás megindításáról az érintett kari főigazgatót írásban tájékoztatni kell. (2) A tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót, a tanút és a szakértőt írásban kell megidézni. Az idézésben meg kell jelölni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét és idejét, valamint azt is, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. A megidézett figyelmét fel kell hívni arra, hogy a személyazonosító igazolványát, illetve az ügyre vonatkozó esetleges bizonyítékait hozza magával. 75
(3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót az idézésben figyelmeztetni kell arra, hogy jogában áll védekezését írásban benyújtani. Utalni kell a védő választásának lehetőségére, valamint arra, hogy kellő indok nélküli, igazolatlan távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. 14. (1) Az eljárás alá vont hallgató védelmét, megbízása alapján jogi képviselő (ügyvéd) látja el. (2) A hallgató és a védő jogai: a) betekinthet az eljárási iratokba; b) indítványokat terjeszthet elő; c) a tanúkhoz, szakértőhöz kérdéseket intézhet. 15. (1) A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi albizottság elnöke vezeti. Az elnök ügyel a Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, a tárgyalás rendjének megóvására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat gyakorolhassák. (2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg -,és magát előzetesen, elfogadható indokkal nem mentette ki, a fegyelmi tárgyalás távollétében is megtartható. Amennyiben a hallgató távolmaradását előzőleg elfogadható indokkal igazolta, az ülés egy alkalommal, legfeljebb nyolc munkanappal elnapolható. Ennek az eljárási határidőkre nézve halasztó hatálya van. Tartós akadályoztatása esetén az eljárást fel kell függeszteni. 16. (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános - közérdekből vagy az eljárás alá vont hallgató kérésére - a fegyelmi albizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. (2) A fegyelmi albizottság elnöke a megjelentek számbavétele és személyazonosságuk igazolása után - ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya - felhívja a tanúkat a helyiség elhagyására. Ezután az elnök ismerteti a fegyelmi tárgyalás alapjául szolgáló adatokat, majd a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. (3) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt, az ugyanazon fegyelmi eljárás alá vont - még ki nem hallgatott - más hallgatók, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. (4) Ha az eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és a beismeréshez nem fér kétség, a további bizonyítást mellőzni lehet. (5) Ha további bizonyítás válik szükségessé, a fegyelmi albizottság meghallgatja a tanúkat, szükség esetén a szakértőt, és ismerteti a beszerzett iratokat. (6) A tanútól meg kell kérdezni, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell igazmondási kötelezettségére és a hamis tanúzás következményeire. (7) A tanú kihallgatása alatt, a még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását - szükség esetén - szembesítéssel kell megkísérelni. (8) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 76
17. (1) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet, - illetve az eljárás alá vont személy, vagy védő (jogi képviselő) kérésére - hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi albizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) A jegyzőkönyvben foglaltakat a meghallgatott személyekkel ismertetni kell és ennek megtörténte után a jegyzőkönyv megfelelő részét velük alá kell íratni. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyvet a fegyelmi iratokhoz kell csatolni. 18. A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi albizottság határozatát a bizonyítási eljárás lefolytatása után, zárt ülésen, szavazással hozza meg. A zárt ülésen csak a fegyelmi albizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. (2) A határozat fegyelmi büntetést kiszabó, vagy a fegyelmi eljárást megszüntető határozat lehet. (3) A fegyelmi albizottság a határozatot kizárólag a fegyelmi tárgyaláson közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. Kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a fegyelmi eljárás alá vont hallgató terhére értékelni nem lehet. (4) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, továbbá annak a hallgatónak a nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. 19. (1) Büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a fegyelmi albizottság megállapítja, hogy az eljárás alá vont hallgató fegyelmi vétséget követett el és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell : a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait (személyazonosító igazolvány számát, lakcímét, szakát, tagozatát); b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését; c) az alkalmazott fegyelmi büntetést; d) tájékoztatást a felülbírálati kérelem előterjesztésének lehetőségére és az előterjesztés határidejére; e) utalást arra, hogy a főiskoláról történő kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a határozatot - jogorvoslatra való tekintet nélkül - fel kell terjeszteni a Rektornak jóváhagyásra. (3) A büntetést kiszabó határozat indokolásának tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást; b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését; c) annak kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény milyen vétséget valósít meg,és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes; d) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket; 77
e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. 20. (1) A fegyelmi albizottság megszüntető határozatot hoz, ha: a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató követte el; b) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható; c)nem állapítható meg a hallgató vétkessége; d) a fegyelmi vétség elévült; e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták; f) a fegyelmi albizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (2) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell : a) a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét és egyéb személyi adatait; b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték; c) a fegyelmi eljárás megszüntetésének kimondását; d) a megszüntetés okának megjelölését; e) utalást - erre irányuló döntés esetén - a figyelmeztetés alkalmazására; f) tájékoztatást a felülbírálati kérelem előterjesztésének lehetőségére és az előterjesztés határidejére. (3) A megszüntető határozat indokolásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat. Ki kell térni azokra az okokra, amelyek a fegyelmi albizottságot az eljárás megszüntetésére indították. Hivatkozni kell az (1) bekezdés azon pontjára, amelyre a fegyelmi eljárás megszüntetését alapozták. 21. (1) A fegyelmi albizottság elnöke a zárt ülésen meghozott fegyelmi határozatot kihirdeti. (2) A kihirdetés során fel kell olvasni a határozat - zárt ülésen írásba foglalt - rendelkező részét, és ismertetni kell a határozat indokolásának lényegét. (3) A határozat kihirdetése után a fegyelmi albizottság elnöke felhívja a felülbírálati kérelem előterjesztésére jogosult hallgató figyelmét jogorvoslati kérelem benyújtási lehetőségére. (4) A fegyelmi határozatot az érintett távollevőkkel kézbesítés útján kell közölni. 22. (1) A fegyelmi albizottság határozatát a kihirdetéstől számított három napon belül írásba kell foglalni. (2) Az írásba foglalt fegyelmi határozatot és megfelelő számú másolati példányát az eljáró fegyelmi albizottság elnöke írja alá. (3) A határozatot az eljárás alá vont hallgatónak és a védőnek akkor is kézbesíteni kell, ha azt velük kihirdetés útján már közölték. (4) A fegyelmi albizottság a kihirdetetett határozatát nem változtathatja meg. A határozat érdemével össze nem függő hibákat (név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírásokat) azonban kijavíthatja. 78
23. Jogorvoslat (1) Az első fokú érdemi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont hallgató, illetve képviseletében védője a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4. -ában meghatározottak szerint terjeszthet elő halasztó hatályú felülbírálati kérelmet. (2) Akivel az albizottság határozatát a fegyelmi tárgyaláson kihirdetés útján közli, felülbírálati kérelmét nyomban bejelentheti, vagy felülbírálat előterjesztési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt kérhet. (3) Az elsőfokú érdemi határozat ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelője is nyújthat be felülbírálati kérelmet az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint. (4) A felülbírálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 24. -ában meghatározottak szerint lehet igazolással élni. 24. (1) A fegyelmi albizottság elnöke a felülbírálati kérelmet az első fokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt - a felülbírálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően - haladéktalanul felterjeszti a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (továbbiakban: HAJOB) elnökéhez. (2) A HAJOB, mint másodfokú fegyelmi bizottság eljárására a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A másodfokú fegyelmi bizottság eljárása során a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja, b) az első fokú hozott határozatot megváltoztatja, c) az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi albizottságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. (4) A másodfokú határozat tartalmára és közlésére a 20-23. -okban foglalt rendelkezések az irányadóak. A másodfokú határozatban - amennyiben az a 4. (1) bekezdésének - c) vagy d) pontjában írt (meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától, vagy kizárás a főiskoláról) fegyelmi büntetést tartalmaz - tájékoztatni kell a hallgatót arról is, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül. A határozatot a 27. -ban foglaltak szerint kell közölni! 25. (1) A fegyelmi határozatot csak jogerőre emelkedése után lehet végrehajtani (Ftv 71. (5).). (2) Az első fokú határozat azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen: a) a felülbírálati kérelem előterjesztésére jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak felülbírálati kérelemmel élni, illetve kérelmüket visszavonták, b) a jogorvoslati határidő felülbírálati kérelem benyújtása nélkül telt el. (3) A másodfokú határozat közlése napján emelkedik jogerőre. (4) A 4. (1) bekezdés c) illetve d) pontjaiban meghatározott másodfokú döntés ellen a hallgató bírósági felülvizsgálatot kérhet a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 31. -ában foglaltak szerint. Enyhébb fegyelmi intézkedés vagy büntetés kiszabása esetén a hallgató nem jogosult bírósági felülvizsgálatot kérni. 79
(5) Amennyiben a hallgató a jogerős határozatot a (4) bekezdésben foglaltak alapján bíróság előtt megtámadta, a főiskola a bíróság döntésének megfelelően köteles eljárni. (6) A jogerőre emelkedett határozatra záradékul rá kell vezetni, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint, hogy mely napon emelkedett jogerőre. (7) A jogerős határozatot nyilvántartásba kell venni. A határozat egy másolatát a hallgató személyi anyagában kell elhelyezni. 26. A jogerős fegyelmi határozatok kezelése (1) Ha a fegyelmi albizottság határozata első fokon jogerőre emelkedik, a határozatot a fegyelmi albizottság elnöke megküldi a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező rektor részére. (2) A jogerős másodfokú határozatot a másodfokú fegyelmi bizottság elnöke küldi meg az első fokon eljárt fegyelmi albizottságnak, illetve a rektornak. (3) A fegyelmi albizottság elnöke az adminisztrációjának közreműködésével intézkedik, hogy a jogerős fegyelmi határozatot valamennyi érintett megkapja, és elhelyezzék azt a hallgató személyi anyagába. (4) A jogerős fegyelmi határozatot meg kell küldeni mindazoknak az igazgatási (Rektori Hivatal, Kari Főigazgatóság, Tanulmányi Osztály) és gazdasági szervezeti egységeknek is, amelyeknek a fegyelmi büntetés végrehajtásával (pl. kedvezmény- megvonás, juttatáscsökkentés, eltiltás illetve kizárás esetén) feladataik vannak. (5) A határozatot a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakon túl csak akkor lehet bármely főiskolán belüli vagy külső szervnek megküldeni, ha az hivatalos kérelemmel fordul ez ügyben a rektorhoz, aki az érintett hallgató egyidejű értesítése mellett engedélyt ad a megküldésére. Amennyiben a hallgató a fegyelmi büntetés alól mentesül, erről is értesíteni kell mindazokat, akik a határozatot megkapták. 27. A fegyelmi és kártérítési felelősség együttes vizsgálata (1) Amennyiben a hallgató a fegyelmi vétség elkövetésével egyidejűleg és azzal összefüggésben a 28. (1) bekezdése szerint kárt is okozott, és a kárfelvételi jegyzőkönyvben a károkozás tényét vagy megítélését vitatta - a 31. (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - a károkozás körülményeit is a fegyelmi eljárás során kell megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban elrendelt tárgyalásról az első fokú kártérítési határozat meghozatalára illetve ellenjegyzésére jogosultakat is értesíteni kell, akik jogosultak: a) az eljárás során keletkezett iratokat megtekinteni, azokról másolatot készíteni, b) az eljárásban részvevőkhöz kérdéseket intézni és c) a károkozással összefüggő bizonyítási indítványt előterjeszteni. (3) A fegyelmi albizottság (1) bekezdésben meghatározott eljárása során hozott határozatának a 19. (2) bekezdésében írottakon túl tartalmazni kell: a) a károkozással összefüggésben megállapított tényállást, és b) a károkozás bizonyítékait. (4) Az (1) bekezdésben írt fegyelmi eljárás során hozott határozatát a fegyelmi albizottság elnöke megküldi az elsőfokú kártérítési jogkör gyakorlójának is. 80
B. KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT 28. A kártérítési felelősségre vonatkozó általános rendelkezések (1) A hallgató a tanulmányai folytatásával összefüggően a főiskolának, illetőleg a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért, jelen Szabályzat rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A kártérítés mértéke a következő lehet: a) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni (Ftv 72. (2).). b) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni, e mellett fegyelmi úton is felelősségre vonható. d) Teljes kártérítési felelősséggel tartozik a hallgató azokban a dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket jegyzékkel, vagy átvételi elismervénnyel, vissza-szolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő. (Ftv 72. (3).). (3) Kártérítési kötelezettség megállapítása esetén - a hallgató kérelmére - indokolt esetben részletfizetés engedélyezhető. Erről az első, illetve másodfokú határozat meghozatalára jogosult rendelkezhet az általa hozott határozatban. 29. (1) Ha a hallgatót tanulmányai folytatásával összefüggően, vagy a gyakorlati oktatásban való részvétel során kár éri, a főiskola, illetve a gyakorlati oktatás foglalkoztatója köteles részére a kárt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítani lehet, hogy a kárt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, vagy azt a kártérítésre kötelezett működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hallgatót ért kár az intézmény, illetve a gyakorlati oktatás foglalkoztatója által szervezett foglalkozáson (rendezvényen) következett be (Ftv 72. (4). és (5).). 30. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 81
31. A kártérítési jogkör gyakorlói (1) A kártérítési jogkört első fokon a hallgató által a főiskolán okozott kár esetében a gazdasági főigazgató, a könyvtárban a könyvtárigazgató gyakorolja. (2) Az első fokú kártérítési határozatot a gazdasági főigazgató által kijelölt gazdasági ügyintéző ellenjegyzi. (3) A kártérítési jogkört másodfokon a HAJOB - a gazdasági főigazgató ellenjegyzése mellett - gyakorolja. (4) A hallgató meghallgatása nélkül lehet kártérítési határozatot hozni (egyszerűsített kártérítés) azokban az esetekben, amikor a hallgató a 28. (2) bekezdésének c. pontja alapján átvett dolgokban bekövetkezett kárért köteles helytállni. A hallgató azonban ilyen esetben is élhet jogorvoslati lehetőséggel. (5) Ugyancsak egyszerűsített kártérítést kell alkalmazni a tizenötezer forintot meg nem haladó kár esetében, ha a hallgató a károkozást és annak mértékét a kárról felvett jegyzőkönyvben elismeri. (6) A hallgatót a főiskolán a 29. -ban foglaltak szerint ért kárának megtérítéséről első és másodfokon az (1) - (3) bekezdésekben meghatározottak döntenek. (7) Kártérítési ügyekben, első fokon 30 napon belül, határozatot kell hozni. Kivételes esetben, ha az ügy elbírálása ezt szükségessé teszi, a határidőt az első fokú döntést hozó további 15 nappal meghosszabbíthatja. 32. (1) Amennyiben a hallgató szakmai gyakorlatán a foglalkoztatónak okoz a 28. (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kárt, illetőleg őt a 29. -ban foglaltak szerint kár éri - a szakmai gyakorlatra vonatkozó és a szakmai gyakorlat szervezője által megkötött szerződés ezirányú rendelkezése hiányában a foglalkoztató vezetője - a hatályos jogszabály, illetőleg az ott érvényes munkaügyi szabályok - szerint rendelkezik (Ftv 72. (5).). (2) A foglalkoztató a kártérítési igényének érvényesítésében a rektor útján kérheti a főiskola közreműködését. A hallgatói kárigény érvényesítésében, a hallgató ilyen irányú kérelme esetén a főiskola jogi képviselője útján segítséget nyújt. 33. A kártérítési igény bejelentése és elbírálása (1) A hallgató által okozott, a jelen Szabályzatban meghatározott kárról - amennyiben az nem tartozik a 31. (4) bekezdésében foglaltak körébe -, a károkozás helyén jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a kártokozó hallgatóval is alá kell íratni olyan nyilatkozattal, amely tanúsítja, hogy elismeri-e a károkozás tényét és vállalja-e a 28. (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kár megtérítését. Amennyiben a hallgató a károkozás tényét vagy megítélését vitatja, úgy ezt kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A kárról szóló jegyzőkönyv felvételéről az okozott kárral érintett szervezeti egység vezetője rendelkezik. (2) A károkozásról készült jegyzőkönyvet a rektornak kell megküldeni, illetve átadni. (3) A tizenötezer forintot meghaladó kártérítés esetén, vagy amennyiben a hallgató ezt kéri, a kártérítési jogkör gyakorlója köteles a hallgatót meghallgatni. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A károkozásról és a meghallgatásról készült jegyzőkönyveket véleményezésre, a kártérítési határozatot pedig ellenjegyzésre a rektor megküldi az ellenjegyzésre jogosultnak. 82
(4) A kártérítési határozatban a hallgató személyi adatain kívül közölni kell az okozott kárt, és a megállapított kártérítés összegét, az esetleges részletfizetési lehetőségét. Ezután az indoklási részben részletesen le kell írni az okozott kárt, a kártérítés megállapításának indokait, a figyelembe vett körülményeket. Egyidejűleg tájékoztatni kell a hallgatót arról, hogy a határozat közlésétől számított 15 napon belül a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4. -ában foglaltak szerint halasztó hatályú felülbírálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a HAJOB elnökének kell benyújtani, de a HAJOB-nak címezve. Az első fokon eljárt személy a kérelmet az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a HAJOB-hoz. 34. (1) A hallgató a főiskolán a 29. -ban foglaltak szerint őt ért kárának megtérítését a rektortól írásban kérheti. A kérelemben részletesen le kell írni a kár jellegét, keletkezésének körülményeit, becsült vagy - ha ez ismert - valóságos értékét. (2) A kérelmet a rektor kivizsgálásra, véleményezésre és a válasz előkészítésére megküldi a gazdasági főigazgatónak. A gazdasági főigazgató által kijelölt gazdasági ügyintéző a tanulmányi előadóval együttműködve vizsgálják meg a hallgatói kérelem tartalmát, körülményeit és javaslatot tesznek a döntésre. A vizsgálathoz szükség szerint kérni lehet a belső ellenőrzés közreműködését és meg kell hallgatni a kérelmező hallgatót is. A vizsgálat megállapításait figyelembe véve a kérelem tárgyában a gazdasági főigazgató által kijelölt ügyintéző ellenjegyzésével a rektor dönt. A határozatban közölni kell a kérelmező személyi adatain kívül a megállapított kártérítés mértékét és megállapításának indokait, továbbá tájékoztatni kell arról, hogy a határozat ellen annak közlésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4. -ában meghatározottak szerint. A kérelmet az első fokú határozathozó személyhez kell benyújtani, de a HAJOB-nak címezve. A kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az első fokú határozatot hozó személy haladéktalanul felterjeszti a HAJOBhoz. (3) Ha a hallgató - a szakképzésről szóló törvény 27. (1) bekezdése szerint - hallgatói szerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a hallgatónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 35. Jogorvoslati eljárás (1) A hallgató által okozott, illetve a hallgatót ért kár tárgyában hozott első fokú határozatok ellen a hallgató a határozat közlésétől számított 15 napon belül halasztó hatályú kérelemmel fordulhat a HAJOB-hoz a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat 4. -ában foglaltak szerint. (2) A HAJOB másodfokú döntését a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései szerint, az ott meghatározott eljárás lefolytatásával hozza meg és hoz határozatot. (3) A HAJOB másodfokú határozata ellen a hallgató bírósági felülvizsgálatot a Hallgatói Jogorvoslati Szabályzat rendelkezései szerint kérhet. Erről a hallgatót a másodfokú határozatban tájékoztatni kell. 36. A jogerős kártérítési határozatok kezelése (1) A kártérítési határozatok jogerőre emelkedésére vonatkozóan értelemszerűen alkalmazni kell a 25. rendelkezéseit. 83
(2) A jogerős kártérítési határozatot a kártérítés ügyében első fokon döntést hozó útján kell megküldeni az érintetteknek, valamint az intézmény vezetőjének. Az ügy iratait 10 éves selejtezési határidővel kell iktatni. (3) A jogerős kártérítési határozatot az érintett hallgatón kívül meg kell küldeni annak a szervezeti egységnek, ahol a károkozás történt, és mindazoknak az igazgatási (Rektori Hivatal, Kari Főigazgatóság, Tanulmányi Osztály) és gazdasági egységeknek, amelyeknek a kártérítés behajtásával, illetve kifizetésével, ezek nyilvántartásával kapcsolatban feladatai vannak. (4) A kártérítési határozat egy példányát el kell helyezni a hallgató személyi anyagában is. C. Balesetvédelmi Szabályzat A 2005. évi CXXXIX. Tv.22..(1) bekezdésében foglaltak szerint a főiskolának gondoskodnia kell a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. 37. Hallgató informálása, oktatása (1) A hallgatóknak az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát életkoruknak megfelelően oktatni kell. (2) A hallgatót a beiratkozás félévében általános munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melynek megtartásáért a tanszékvezető (intézetvezető) felelős. (3) A hallgatók általános és rendkívüli munkavédelmi oktatásának az elvégzését az oktatási naplóban kell dokumentálni, amelyet hallgatók aláírásukkal is igazolnak. (4) A előírt elméleti oktatáson kívül a hallgatók részére a laboratóriumi- és műhelygyakorlatok félévi programjának megkezdése előtt a gyakorlatot vezető oktatónak elméleti és gyakorlati oktatást kell tartania. Az oktatásnak ki kell terjednie az adott laboratórium, műhely, tangazdaság munkavédelmi körülményeire, továbbá a munkavédelmi eszközök rendeltetésszerű használatára és kezelésére. (5) Tanulmányi kirándulás, szakmai gyakorlat, üzemlátogatás alkalmával a vezető oktató köteles gondoskodni arról, hogy a hallgatók részére a fogadó fél ismertesse a biztonságos munkavégzés szabályait. (6) Szorgalmi időszakon kívüli szakmai gyakorlaton vagy mezőgazdasági munkánál a hallgatók munkavédelmi oktatását a fogadó félnek kell biztosítania. (A szerződést, megállapodást ennek megfelelően kell megkötni.) (7) A hallgatók felügyeletével megbízott testnevelő tanárnak, edzőnek a testneveléssel, a sporttal kapcsolatos munkavédelmi oktatásnál a testnevelés oktatásra, edzésekre, tömegsport foglalkozásokra (beleértve a táborozásokat is) vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 84
38. Az egyéni védőeszközök juttatásának rendje (1) Egyéni védőeszközt kell biztosítani a hallgatók számára minden olyan esetben, amikor a gyakorlati munkavégzés során fellépő lehetséges ártalmak, károsító hatások műszaki, szervezési intézkedésekkel nem küszöbölhetőek ki olyan mértékben, hogy a hallgatók egészsége, testi épsége ne károsodjék. (2) Azon oktatóhelyek és munkatevékenységek felsorolását és a szükséges egyéni védőeszközök megjelölését, ahol, illetve amelyekben egyéni védőeszköz használata kötelező, az Intézményi Munkavédelmi Szabályzat 5.sz. melléklete tartalmazza. 39. A hallgató kötelessége (1) A számára kiadott egyéni védőeszközök kötelező és rendeltetésszerű használata. (2) A védőeszközök használati alkalmasságának megóvása, valamint megőrzése. (3) A védőeszköz elhasználódásának a gyakorlatot vezető oktató számára történő jelentése. (4) A védelemre nem alkalmas egyéni védőeszközt haladéktalanul ki kell cserélni. 40. Az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatának oktatása (1) Az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatának szabályait az általános és rendkívüli munkavédelmi oktatás keretei között kell oktatni, az Intézményi Munkavédelmi Szabályzat 26. -a alapján. (2) Az oktatási tematika kiterjed az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatára. (3) Használatának egészségi alkalmassági feltételeire, tárolására és cseréjére. 41. A hallgató munkavédelmi kötelezettségei (1) A hallgató köteles biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni az intézményben, valamint a gyakorlati munkahelyén és így végezni munkáját. Ennek megfelelően kipihentnek, alkohol, drog, kábulatot okozó gyógyszerek hatásától mentesnek kell lennie! (2) A hallgató köteles munkáját olyan figyelemmel és körültekintéssel végezni, amelyet az adott munkafolyamat veszélyességi jellege, illetve a munka biztonsága megkövetel. (3) Rendkívüli helyzet, illetve veszély észlelése esetén a gyakorlati munkát azonnal abba kell hagyni, és a veszélyhelyzetet jelenteni kell a gyakorlatot vezető oktatónak. (4) A hallgató köteles részt venni a munkavédelmi oktatáson, köteles együttműködni a munkafeltételeket ellenőrző vezetőkkel, külső hatósági szakemberekkel. (5) Minden olyan gyakorlati helyen - laboratórium, forgácsoló, hegesztő, technika-műhely - ahol a gyűrű, a nyaklánc, a karóra, a fapapucs (klumpa), a magas sarkú cipő stb. baleseti veszélyt jelent, a helységbe a felsorolt használati eszközökkel belépni nem lehet! (6) Az egyéni védő- illetve a munkaruha zsebeiben, derékszíjban éles, hegyes, szúró- vagy vágószerszámot tartani tilos! 85
(7) A hallgató gyakorlati foglalkozáson csak az oktató által engedélyezett tevékenységet végezhet. (8) A védőberendezések kiiktatása, hatásosságának kiiktatása tilos! 42. Hallgatói baleset (1) Hallgatói balesetek keretébe tartozik a főiskola területén vagy a gyakorlati foglalkozás közben tevékenységével összefüggésben bekövetkezett baleset. Ezeket az intézmény saját hatáskörben - az Intézmény munkavédelmi vezetője - vizsgálja ki és tartja nyilván. (2) Fentiek értelmében hallgatói baleset az a baleset, amelyben a hallgatót: a) főiskolai oktatás, b) a főiskolán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező - jogszerű tartózkodás, c) a főiskola által szervezett egyéb tevékenység (szervezett sport, kulturális- vagy egyéb rendezvény, szakmai gyakorlat, táborozás, tanulmányi kirándulás, társadalmi munka stb.), d) a főiskola által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele, vagy az intézmény utasítására a hallgató által végzett tevékenység, e) a főiskola saját, vagy bérelt járművével történt a baleset során érte. 43. A balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása (1) A hallgató köteles azonnal jelenteni minden sérülést vagy rosszullétet az oktatást, gyakorlatot, egyéb tevékenységet és szolgáltatást vezető oktatónak. (2) A gyakorlatot felügyelő oktató tanár köteles gondoskodni a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetek esetén: a) a sérült orvosi ellátásáról, b) a helyszín megőrzéséről, c) az intézményi munkavédelmi vezető azonnali értesítéséről, d) a tanszék (intézetvezető) értesítéséről. (3) A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó hallgatói baleseteket haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. (4) A baleset kivizsgálását és nyilvántartását főiskola munkavédelmi vezetője végzi. (5) Minden hallgatói balesetről nyilvántartást kell vezetni az alábbi adatokkal: a) a sérült neve, születési helye, időpontja, anyja neve; b) a sérülés időpontja, helyszíne, c) az esemény leírása, sérült testrész, sérülés, d) a balesetnél felügyelő oktató neve e) a sérülést követően mi történt (elsősegélyben részesült-e a sérült, ki nyújtott elsősegélyt, hol részesült orvosi ellátásban, ki jelentette a balesetet) f) intézkedések a baleset okainak megszüntetésére 86
g) aláírás, bejegyzés kelte. (6) A hallgatói balesetekről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő 8. napjáig meg kell küldeni az Oktatási Minisztérium illetékesének. D. 44. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Ez a Szabályzat 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a Főiskola 4/1-3/2000 sz. határozattal, valamint annak módosításával elfogadott Szabályzat hatályát veszíti. (2) A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés után - a folyamatban lévő ügyekben is, alkalmazni kell, ha az a hallgató számára kedvezőbb elbírálást eredményez. (3) A fegyelmi albizottságot a Hallgatói Ügyeket Elbíráló Bizottság megalakításával 2006. szeptember 1-jéig kell létrehozni. Nyíregyháza, 2006. június 29. A Főiskolai Szenátus nevében: Dr. Balogh Árpád s.k. rektor Záradék : A Főiskola Hallgatói Fegyelmi, Kártérítési és Balesetvédelmi Szabályzatát a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az I/2-1/9-31/2006.(június 29.) számú határozatával elfogadta. Nyíregyháza, 2006. június 29. Dr Szabó Géza s.k. főiskolai főtitkár 87