Szakmabemutató információs mappa
FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: FORGÓ ZOLTÁN, CÉGVEZETŐ, F.L.O. TRADE ÉPÍTŐIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu
Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források
Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK S mikor a kályha tüze pattog, mikor a szoba jó meleg, halkan a régi óra kattog s jégcsapot olvaszt a gyerek: benn nyájas körtől víg az asztal s a meghitt lámpa gyúl korán, bár új hó ablaknál marasztal merengi lepkezáporán: édes az otthon. /Babits Mihály: Édes az otthon, részlet/ A hőszigetelés, a meleg épületben tartása eleinte csak kényelmi szempontokat szolgált. Nem környezetvédelmi okokból figyeltek az emberek arra, hogy minél kevesebb meleg jusson az utcára. A nyolcvanas évek közepétől azonban már oda kellett figyelni az egyre kedvezőtlenebbé váló környezetvédelmi jelentésekre is, melyek a Föld légkörét veszélyeztető károsanyag-kibocsátásról szóltak. A Földünk légkörét károsító gázok után a legnagyobb gondot a Föld légkörének felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid jelentette. A földi légkör széndioxid-szintjének csökkentése érdekében 1997-ben több ország írt alá közös egyezményt (Kyotói Egyezmény). Egy ország hőtermelése nagyban csökkenthető például az épületek hőszigetelésével. Másrészt, mivel fűtési célra többnyire energiahordozókat (földgáz, szén, fa) használunk, hőszigeteléssel csökkenthetjük ennek a felhasználási mennyiségét is. A felismerés hatására a környező országokban - például Ausztriában - ezt követően nagy figyelmet fordítottak az épületek jó hőszigetelésére. A-1
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A kilencvenes évekre tehát már nem csak a lakástulajdonosok pénztárcája igényelte a hőszigetelést. Figyelembe kellett venni, hogy a takarékos energiafelhasználás eredményeként nem kell annyi erőművet megépíteni, takarékoskodunk a kimerülőben lévő energiaforrásokkal és nem utolsósorban kevesebb környezeti kárt okozunk. Ennek érdekében meghatározták a megfelelő hőszigetelési vastagságot; ez a falak esetében 10-12 cm, tető esetében pedig 20-25 cm. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő országok ma ezt a méretet használják. Történetileg tehát elmondhatjuk, hogy a hőszigetelés mai szemlélete a gazdasági és a kényelmi szempontokból kiindulva jutott el a környezetvédelemig. A gondos tervezés természetesen nem csak a megfelelő vastagságú hőszigetelésről szól. Sok más eszközzel, technikával lehet javítani egy épület energiafelhasználását (bent tartani a meleget, kizárni a hideget vagy fordítva, ha nyáron meleg a lakás). Különösen igaz ez a nyári időszakra, mert a klímaberendezések üzemeltetése igen költséges és környezetromboló. Elgondolkodtató ez a tény, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb új építésű ház esetében környezetbarát technikai megoldásokat lehet alkalmazni. A jó hő- és hangszigetelő szakemberek tehát nem csak a mindennapi kényelmünk érdekében végzik munkájukat, tevékenységük a környezetvédelem szempontjából is nagyon fontos. Fő feladatok, tevékenységek Az épület- és építményszigetelő szakember már a házak, épületek tervrajzának készítésekor szerepet kaphat, hiszen számtalan olyan építészeti megoldás van, ami segíti a takarékos energiafelhasználást: A-2
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK javaslatot tesz az épület és a nyílászárók szigetelésére, az épület tagolására, árnyékolására, az arányok helyes megválasztására; az építésvezetővel és a megrendelőkkel történő egyeztetés után kiválasztja a legmegfelelőbb szigetelési eljárást; kiszámolja és megrendeli a munkájához szükséges anyagmennyiséget, és gondoskodik annak építési területre való szállításáról; többféle szigetelési eljárás közül választ, amikor ajánlatot készít: o egyes esetekben a hő- és hangszigetelés javítására egy második falat (köpenyfal) épít a már meglévő eredeti fal mellé; o máskor hőszigetelő vakolattal vonja be a falakat, vagy előre gyártott hőszigetelő lemezt használ; munkája során méri a szigetelésre váró felületeket, méretre vágja, majd pedig ragasztja a szigetelő paneleket; épületek utólagos szigetelése során hőtartó nyílászárókat épít be, különböző árnyékolástechnikai eszközöket alkalmaz; az épület talapzatától a tetőig gondoskodik az épület hőveszteségének, illetve a beszűrődő zaj szintjének csökkentéséről, különböző szigetelőanyagok használatával: o ipari berendezések hőveszteségének csökkentése érdekében például szigetelőanyaggal vonja be a csöveket, vezetékeket, ha szükséges hő- vagy zajvédő falat épít; o szórakozóhelyek hangszigetelése során például különböző eljárásokat alkalmazva, arról kell gondoskodniuk, hogy a hangos zene, és zajok ne szűrődjenek ki az utcára. Röviden: előkészíti a munkát; előkészíti a vízszigetelést; A-3
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK nedvességhatások szerinti vízszigetelést készít; tetőszigetelésnél rétegrendet készít; utólagos szárítást, vízszigetelést készít; vízelvezetéseket készít; hő- és hangszigetelést készít; utólagos homlokzati hőszigetelést készít; szigetelési utómunkákat végez; befejező munkálatokat végez. A szakemberek tehát munkájukkal energiatakarékosabbá teszik a lakóházakat és középületeket, javítják az ipari berendezések gazdaságosságát, és védik a berendezések használóit a káros környezeti ártalmaktól. Az építmény- és épületszigetelő szakember munkája tehát komplex és nagy gondosságot igénylő tevékenység, ami jelentősen hozzájárul egy épület tartósságához, lakhatóságához és nem utolsó sorban gazdaságos üzemeltetéséhez: Azt szeretem ebben a munkában, hogy gyönyörű. Kizárt dolog, hogy ezt lehet másképp jól művelni csak úgy, ha szereti az ember. Ha kész egy munka, fölmegyek a tetőre gyönyörködöm. A mi embereink munkájában pedig tényleg lehet gyönyörködni. Egyfelől maximálisan megfelel a szakmai követelményeknek, másfelől nagyon jó a megjelenése a tetőnek...mi mindig komplex felújításban gondolkodunk, ami természetesen kétrétegű szigetelést jelent, és mellette elvégezzük a felületkiegyenlítést, adott esetben lejtéskollekciót, perforálunk, jégéket teszünk, és kicseréljük az összes szigetelés kiegészítőt, elvégezzük a tetőkőműves-, bádogos-, és villámvédelmi- A-4
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK felújítási munkákat. Így vall munkájáról egy tetőszigeteléssel foglalkozó vállalkozás vezetője. Munkahely, munkakörnyezet Az építmény- és épületszigetelő szakember általában a még el nem készült házakon, épületeken, vagy ipari berendezések (kazánok, turbinák) közelében végzi munkáját. Mivel az épületek külső szigetelése sokkal hatékonyabb az utólagos belső szigetelésnél, tevékenységét jellemzően szabad téren végzi, kivéve a vizes helyiségek (fürdőszoba, konyha, WC) szigetelését, ami a már tető alatt álló de még fűtetlen ház belsejében zajlik. Az épületek utólagos hő- és hangszigetelése természetesen beltéri munka, melyet már fűtött, zárt térben végez. Az építőipari tevékenységen túl, tevékenységét végezheti üzemi, vagy szórakoztatóipari létesítményekben, illetve a közlekedés területén. Az ipari berendezések hő- és hangszigetelési munkálatai jellemzően hőközpontokban, műhelyekben, géptermek csarnokaiban folynak. A közlekedés területén általában a forgalmas csomópontok, autópályák, autóutak mentén kell gondoskodniuk a környező lakóövezetek megfelelő zajvédelméről. A munkavégzés során használt anyagok Az épületszigetelők különböző hő- és hangszigetelő anyagokat használnak: kőzetgyapotot, üveggyapotot, hőszigetelő habarcsot, polisztirol habokat, előre gyártott hőszigetelő lemezeket, bitumenes alapanyagú mázakat. A legtöbb hőszigetelésre használt anyag jó hangszigetelő is. A puhább, lazább A-5
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szerkezetű szigetelőanyagok tudják jól tompítani a beszűrődő zajokat. Vannak azonban speciálisan hangelnyelő anyagok is. A dübörgésgátló, zaj- és rezgéscsökkentő anyagok nagyobb zajszint kiszűrése esetén használatosak. A munkavégzés során használt eszközök Az építmény- és épületszigetelő szakemberek különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: hőlégfúvók, fúrógép, csavarozógép és egyéb kisgépek, emelőgépek, PB gázhegesztő, anyagmozgató gépek, kéziszerszámok, mérőeszközök, vágóeszközök, anyagmozgató gépek, eszközök, építőipari elektromos kisgépek. A szakember munkája során ezeken kívül fontos szerepet kap a műszaki dokumentáció, a különböző számítástechnikai eszközök, az egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések. Kapcsolatok A szakember építőipari tevékenysége során munkáját a megrendelő igényei alapján az építésvezető irányításával végzi. A kivitelezés során folyamatosan kapcsolatban van kőművesekkel, bádogosokkal, ácsokkal, a burkolást végző szakmunkásokkal, segédmunkásokkal. Egyéb megrendelések esetén A-6
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK (ipari berendezések szigetelése, közlekedési zajok csökkentése, szórakozóhelyek hangszigetelése) tevékenységüket közvetlenül a megrendelő utasításai alapján végzik. A szakember ilyenkor általában segédmunkással együtt dolgozik. A nyersanyag beszerzése érdekében kis- és nagykereskedőkkel és szállítmányozási szakemberekkel tart kapcsolatot. Munkájának minőségét műszaki ellenőrök vizsgálják. A-7
Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?
KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés Az építmény- és épületszigetelő munkája jellemzően kétkezi munka, mely közepes fizikai igénybevétellel jár. Vannak olyan munkafázisok (például a nyílászárók szigetelése, csövek, vezetékek hőszigetelő anyaggal való bevonása), melyek az esetleges hajlongáson, guggoláson kívül nem igényelnek nagy erőkifejtést. Vannak azonban olyan munkafolyamatok, mint például a falazás, vakolás vagy tetőszigetelés, melyek során nagyobb a fizikai megterhelés. Ilyenkor állványzaton vagy létra tetején kell egyensúlyozni, gyakran hosszantartóan kell fej fölé nyújtott karral dolgozni. Ez megterhelő a hátnak és a végtagoknak egyaránt. Környezeti ártalmak, hatások Egészségre ártalmas tényezők: tűzveszély, kátrány. Baleseti lehetőség: égés, esés, zuhanás, forrázás. Az építmény- és épületszigetelő szakemberek jellemzően külső téren végzik munkájukat, így gyakran ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A még el nem készült ház belső munkálatai során gyakran huzatos, hűvös helyen (kora tavasztól késő őszig) kell dolgozniuk. A figyelmetlenség komoly balesetekhez, égési sérülésekhez vezethet a hőlégfúvók és a bitumenfőzők használata során. Főleg a hőlégfúvók használata nagy zajjal jár, ez pedig halláskárosodást okozhat. A tetők szigetelésénél, szigetelő vakolat felhordásánál a magasban létrán vagy állványzaton kell dolgozni, ami szintén balesetveszélyes. A ragasztók, a bitumenfőzés során felszabaduló gázok, és a hőszigetelő anyagok porszerűen szálló részecskéi allergiás megbetegedéseket okozhatnak. B-1
KÖVETELMÉNYEK Egészségügyi tényezők Ahogy a legtöbb foglalkozás esetében általában, az építmény- és épületszigetelő szakma gyakorlásához is szigorú egészségügyi alkalmassági feltételeket követelnek meg, amelyek a következők: A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munkát nem végezhet, nem alkalmas közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet poros/füstös/gőzös/gázos munkahelyen munkát nem végezhet fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet szabadban munkát nem végezhet. B-2
KÖVETELMÉNYEK A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek (kompetenciák) A szakma gyakorlása során jól hasznosítható tulajdonságok a pontosság, precizitás, türelem. Fontos a megbízhatóság, a határidők pontos betartása. Előnyt jelent az igényes, gyors munkavégzés. A kézügyesség és a formaérzék a gyakorlati alkalmasság előfeltétele. A magas minőségi színvonalú munkavégzés gyakran aprólékos kidolgozást igényel. Nagyon fontos a fegyelmezett, körültekintő munkavégzés a balesetveszély elkerülése érdekében. A megrendelőkkel és munkatársakkal való kapcsolattartás során előnyt jelent, ha a szakmunkás jó kommunikációs készséggel rendelkezik. Szakmai kompetenciák: szakmai alap-kompetenciák: elemi szintű számítógép használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség; építési ütemtervek olvasása, értelmezése; építési és épületgépészeti rajz olvasása, értelmezése; kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése; szigetelési jelképek értelmezése; építész szerkezeti jelképek értelmezése; szintjelek értelmezése; mechanikai törvényszerűségek megértése; gépek, berendezések működtetésének megértése; idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése. Személyes kompetenciák: pontosság, precizitás kézügyesség állóképesség egyensúlyérzék mozgáskoordináció (testi ügyesség) B-3
KÖVETELMÉNYEK Társas kompetenciák: csapatmunkához szükséges tulajdonságok (pl. segítőkészség, irányítási képesség és irányíthatóság), ügyfelek kezeléséhez szükséges tulajdonságok (pl. kompromisszumkészség, konfliktuskezelés). Módszerkompetenciák: áttekintő és rendszerező képesség; numerikus gondolkodás, matematikai készség; gyakorlatias feladatértelmezés, ismeretek helyén való alkalmazása; módszeres munkavégzés; hibakeresés (diagnosztizálás); új ötletek, megoldások kipróbálása. Fontos tárgyak A szakmához szorosan kapcsolódnak a technika és műszaki rajz tárgyak. A számítások pontos elvégzéséhez fontos legalább közepes eredményt elérni matematikából is. Az anyagismerethez kapcsolódhat még a kémia tárgy, de a szakma jellemzően gyakorlati tudásra, gyakorlati ismeretekre épít. Érdeklődési kör A barkácsolni szerető embereknek ajánlható ez a szakma, akik szívesen és kedvvel használnak különböző kéziszerszámokat, szívesen dolgoznak könnyen alakítható anyagokkal. Olyan emberekhez állhat közel ez a terület, akik szeretnek szabadban dolgozni és az olyan tevékenységeket részesítik előnyben, melyekhez mozgásra, kisebb-nagyobb erőkifejtésre van szükség. Főleg utólagos hő- és hangszigetelési munkák végzése során fontos jó kapcsolatot kiépíteni a megrendelővel. Segítséget kell nyújtani a B-4
KÖVETELMÉNYEK megrendelőnek a legmegfelelőbb módszer kiválasztásához, az alkalmazni kívánt módszer előnyeinek és esetleges hátrányainak elmagyarázásával. Az egyéni igényeket figyelembe vevő, minőségi munka és megbízhatóság ugyanis újabb megrendeléseket hozhat. Tehát fontos az is, hogy a szakember szeressen emberekkel, emberek között dolgozni, illetve a jó kapcsolatteremtő és beszédkészség. B-5
Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?
SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek A szakképesítés célja épületgépészeti, ipari és építészeti hőszigetelések, valamint a hanggátlási, hangelnyelési, hangszigetelési szerkezetek, megoldások készítését végző szakemberek képzése. A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség (nyolcadik évfolyam elvégzése), szakmai alkalmasság és orvosi egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. A képzésen belül két rész-szakképesítés közül lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet még a tanuló. Ezek: hő és hangszigetelő, vízszigetelő. A szakképesítés kizárólag felnőttképzésben szerezhető meg. A képzési idő legfeljebb 2000 óra. A tanulók a képzés során 50-50%-ban vesznek elméletet és gyakorlatot is. Mivel felnőttképzésről van szó, elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról beszélhetünk. A képzés középszintű szakképesítést ad, amellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A képzés során tanulandó tárgycsoportok/modulok: építőipari közös feladatok; víz-, hő- és hangszigetelés készítése; speciális szigetelési feladatok; általános vállalkozási feladatok; C-1
SZAKKÉPZÉS utólagos hőszigetelés készítése. A két rész-szakképesítés vízszigetelő, hő- és hangszigetelő során pedig a víz-, hő- és hangszigetelés részletesebb szakmai ismereteit is hozzáveszik az alaptárgyakhoz. A képzés során a tanulók a következő elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítják el: a hő- és hangszigetelő szakmában alkalmazott anyagok, ezek jellemzői, tulajdonsága és felhasználási területeik; különböző szigetelő munkákhoz szükséges technológiai folyamatok, kézi és gépi eszközök; műszaki dokumentációk, rajzok, anyagok és segédanyagok kiválasztása, megmunkálása, helytelen, szakszerűtlen kivitelezés megítélése, az esetleges hibák kijavítása; szigetelendő szerkezetek műszaki megítélése, azok hibáinak feltárása; a hő- és hangszigetelések készítési és szerelési, beépítési munkáinak elvégzése; a feladatokhoz kapcsolódó általános kőműves és bádogos (szerelőbádogos) ismeretek, állványok készítése; a munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi előírások alkalmazása. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu). C-2
Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?
KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A szakma iránti igényre hatással vannak az egy-egy időszakra jellemző építkezési hullámok, amelyeket leginkább az aktuális gazdasági helyzet, ezzel összefüggésben a pénzromlás mértéke, a fizetőképes kereslet, az állampolgárok és a vállalkozások, vállalatok piaci helyzete, a banki hitelkonstrukciók és az aktuális kormányzati politika határoz meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozással nyitottabbá vált az út a külföldi befektetők előtt, akik egyre több telephelyet, irodaházat létesítenek hazánkban. Mindezek mellett az egyéni adottságoktól, személyes képességektől, ambícióktól is függnek a szakmában dolgozók elhelyezkedési esélyei. Mivel a minőségi munkát követelő kivitelezői feladatok iránti igény folyamatosan nő, és mert a hő- és hangszigetelés nemcsak gazdasági és kényelmi, de környezetvédelmi szempontból is fontos, a szakma iránti igény a jövőben is biztosított marad, illetve az itt elhelyezkedni kívánók esélyei várhatóan bővülni fognak. Vagyis az igényes építmény- és épületszigetelők szakmai kilátásai kedvezőnek mondhatóak. A magasság, a közepesen nehéz fizikai munka, a szakmunka nem kellő megbecsültsége és a sokszor kellemetlen munkafeltételek és testhelyzetek, illetve a túlóra a pályaelhagyás főbb okai. Ennek ellenére a szakmában sok fiatal dolgozik. Legtöbben a 25-29 éves korosztályból vannak a szakmában. A 30 év felettiek létszámaránya csökkenő. D-1
KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső 2007 7 203 2008 8 244 2009 8 292 Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 150 2008 329 2009 306 A táblázatból kiderül, hogy a foglalkozást keresők száma az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett és biztatónak mutatkozik a keresleti oldal is, ami teljesen le is fedi ezt a számot. Tehát azok, akik e szakmában kívánnak elhelyezkedni, a megfelelő szakképesítés megszerzésével, jó esélyekkel indulhatnak a munkaerőpiacon, mert láthatóan van munkájukra kereslet. Átlagkereset A szakma kereseti viszonyait leginkább a piac, az építőipari megrendelések határozzák meg. Az alkalmazottak általában fix órabérért dolgoznak, de a nagyobb teljesítményt és a kiváló minőségű munkát egyéb juttatásokkal is honorálják. D-2
KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 73 429 78 090 2008 106 707 123 409 2009 87 441 88 896 Annak ellenére azonban, hogy a szakmában elhelyezkedni kívánók esélyei a jövőre nézve is biztatónak mutatkoznak, a bérezés ahogy az a táblázatból is jól kivehető az elmúlt évek során meglehetősen változó volt. A legutóbbi adatok szerint ez a (fix) összeg most még nem éri el a szakmunkások nemzetgazdasági átlagát. Azonban ez nyilván esetenként változik az egyéni adottságok, személyes képességek, ambíciók és a teljesítmény függvényében. Szakmaváltás, átképzés, karrier Az előrelépés lehetősége természetesen a fizetés növekedésében mutatkozik majd meg, illetve abban, ha a szakember saját vállalkozásba tud kezdeni, vagy a vállalatnál brigádvezetővé nevezik ki. D-3
KERESETI LEHETŐSÉGEK A karrier fontos tényezője mint ahogyan a legtöbb szakma esetében is az egyre magasabb szintű szakmai tudás elsajátítása, illetve, hogy a szakember lépést tartson a technológiai fejlődéssel, ismerje az újdonságokat. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-4
Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források
EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Építmény-, és épületszigetelő Szakkönyvek A hangszigetelés elmélete és gyakorlata (Akadémiai Kiadó, 2004) Hőszigetelés (Cser Kiadó, 2008) Energiatakarékos fűtési módok (Cser Kiadó, 2001) Osztroluczky Miklós: Vízszigetelés (Cser Kiadó, 2010) Szépirodalom, film Pénznyelő c. amerikai film (1986) Elektronikusan elérhető források www.emsz.siteset.hu az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének honlapja www.afsz.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1