A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban Budapest, 2012. június 27.
Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (továbbiakban: Smtv.) egyfelől nevesíti az állampolgárok, valamint a nemzet tagjainak jogát a széleskörű tájékozódásra, másfelől előírja a média hiteles tájékoztatási kötelezettségét. A tekintetében kiemeli a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatatás követelményét. 1 A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (továbbiakban: Mttv.) kimondja, hogy a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték, valamint az Smtv. rendelkezéseivel összhangban a tájékozódás jogán és tájékoztatás kötelezettségén túl, illetve azokkal összefüggésben, kiemelkedő alkotmányos érdekként említi a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulását és megerősödését. 2 A fentieken túl az Mttv. a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, a határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé tartozik: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a média identitásképző, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati média a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, s mint ilyen, lehetőséget teremt 1 Részletesen lásd: 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, 10. és 13.. 2 Részletesen lásd: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 4., 5. és 12.. 3
valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljaiként a Kódex - egyebek mellett - az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. 3 A fentieket szem előtt tartva, az NMHH Műsorelemző osztálya 2010 júliusától folyamatos figyelemmel kíséri, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelennek meg a magyarországi hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. 4 Emellett kimutatást készít a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA Conseil Supérieur de l Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári 5 szolidaritás érzését. A CSA 2009. november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a műsorszolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia műsorszolgáltatók vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. Vizsgálatunk a nemek, a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok és a fogyatékkal élők média- 3 Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma. 11-12. o. 4 A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy önbevallás (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 5 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus média II. Jel-Kép, 2009. 1. sz. 4
megjelenéseire terjed ki. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a ban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítettünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes médiaszolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak az egyes társadalmi csoportok felé, illetve a médiafogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és médiaszolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok médiareprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy láthatatlanok maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az egészségügyi-, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a médiafogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. Vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák Civil szervezetek képviselői Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői Nyugdíjasok Munkanélküliek Tanulók (általános- és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) Mezőgazdaságban dolgozók Iparban dolgozók Szolgáltatásban dolgozók Nemzeti- és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok Magyarországi nemzeti kisebbségek Magyarországi etnikai kisebbség (romák) Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) Bevándorlók, migránsok, menekültek Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek 5
Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. érzékszervi fogyatékosok értelmi fogyatékosok halmozottan fogyatékosok Nemek Férfi Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) kormány belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) önkormányzatok tevékenysége pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás külpolitika, EU civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet oktatási szféra (az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb.) egészségügy helyzete szociális problémák közéleti botrányok nem közéleti botrányok bűncselekmények kisebbségek helyzete megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események balesetek, természeti katasztrófák bulvár (érdekességek, szenzációk) információs híradások A vizsgálat mintája Vizsgálatunk az alábbi médiaszolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1: Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV: Híradó, Közbeszéd; MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2: Tények, Mokka; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; Neo FM: Hírek; ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó 21, Rájátszás; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgáltuk. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2001. évi) népszámlálás szolgál adatokkal. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy 1) az azóta eltelt tíz évben jelentős változások történhettek a lakosság összetételében; 2) egyes kisebbségi csoportoknál (elsősorban a romáknál) mindig fennáll a látencia, azaz hogy jóval kevesebben vallják magukat a kisebbséghez tartozónak, mint ahányan valójában kötődnek az adott csoporthoz. 6
Inaktív csoportok 2011 III. negyedévében 10,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Az állástalanok száma átlagosan 462 ezer volt. A munkanélküliek a teljes népesség 4,62 6 százalékát tették ki. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2011 januárjában 2 millió 921 ezer személy részére összesen közel 258 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29 százalékát tették ki.7 Fogyatékkal élők A fogyatékos emberek létszáma 2001-ben 577.000 fő volt, arányuk a népességen belül 5,7 8 százalékot tett ki. Kisebbségek, migránsok A 2001-es népszámlálás során a 9.627.778 érdemi válaszadóból 313.832 fő, azaz 3,26 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést, az alábbiak szerint: 189 984 cigány, romani, beás 62 105 német 17 693 szlovák 15 597 horvát 7 995 román 5 070 ukrán 3 816 szerb 3 025 szlovén, vend 2 962 lengyel 2 509 görög 1 358 bolgár 1 098 ruszin 620 örmény 9 A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában 600.000 fő körülire becsülik. Egy 2003-ban Kemény István és munkatársai által készített vizsgálat 520.000 és 650.000 fő közé tette a magyarországi romák számát, amely akkor a népesség 5,1-6,4 százalékát jelentette. A Magyarországon élő külföldiek száma 2011-ben 206.909 fő volt. 10 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy 2 százalékát tették ki. A férfiak és nők megjelenési aránya A 2001-es népszámlálás adatai szerint az 1000 férfira jutó nők száma országosan 1102 fő volt 11, azaz a magyarországi népesség 47,6 százaléka férfi, 52,4 százaléka pedig nő volt. 6 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21109.pdf 7 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij11.pdf 8 http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/12_1_osszef.pdf 9 KSH: A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint, 1900 2001. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/prnt1_28.html 10 KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995 )(2/2) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn001b.html 11 http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/18_2_osszef.pdf 7
Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 17,9 százalék volt. Ezen belül leginkább a kereskedelmi médiaszolgáltatók hírműsorai szerepeltették leggyakrabban, összességében 20,7 százalékos arányban azokat. A közszolgálati és közéleti egyaránt 17 százalék körüli megoszlásban, a magazinműsorok 14,4 százalékban számoltak be a fenti csoportokkal kapcsolatos eseményekről (1. ábra). 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a hír- és magazinműsorokban Minden médiaszolgáltatónál és műsortípusban a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 43,8 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,7 százalékot tettek ki, a legmagasabb arányt (1,3 százalékot) a közéleti ban érték el. Jelentős média megjelenéshez jutottak az érdekvédelmi szervezetek (22 százalék), a civil szervezetek (15,9) és az inaktív társadalmi csoportok (17,6). Utóbbiak a kereskedelmi ban a vizsgált csoportokon belül 28,9 százalékos arányban jelentek meg, ami a többi műsorral összehasonlítva feltűnően magas szám (2. ábra). 8
2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban A gazdaság szereplői A leggyakrabban megjelenő csoport a gazdaság szereplői voltak. A csoporton belüli szereplési arányok a tercier szféra kiemelten magas, átlagosan 74,6 százalékos prezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői jóval kevesebb megjelenéshez jutottak (17,1 illetve 8,3 százalék) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a hír- és magazinműsorokban 9
Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében 30-70 százalék volt (4. ábra). 4. ábra: A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Civil szervezetek A civil szervezetek közül elsősorban (70,9 százalék) az országos társulások szerepelhettek gyakran a vizsgált hír- és politikai magazinműsorokban. Ezek megjelenési arányában a különböző műsortípusoknál jelentős különbségeket találtunk. A kereskedelmi ban mért 58,4 százalékkal szemben a közéleti híradásokban, valamint a magazinműsorokban jóval magasabb, 81,7, illetve 80,4 százalékos megjelenést regisztrálhattunk. Ugyanakkor a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (25 százalékban) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, míg az átlagos érték ennél a csoportnál 15,2 százalék volt. Az összes médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve alig jutottak megjelenéshez (2,7 százalék) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei (5. ábra). 10
5. ábra: A civil szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) jelentek meg a legtöbbször (68,1 százalék). Mellettük jelentős médiareprezentációval rendelkeztek a nyugdíjasok (23,3 százalék). A munkanélküliek megjelenése minimális, összességében 1,2 százalék volt (6. ábra). 6. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az inaktív társadalmi csoportok médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször (2102 esetben) a gyerekek és diákok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg. Ezek között a leggyakrabban 11
feldolgozott témacsoportok a balesetek, természeti katasztrófák (22,1%), a bűnözés (15,5 %) és a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra (12,9 %) témakörei voltak. A másik viszonylag gyakran szereplő csoport a nyugdíjasoké volt, összesen 727 megjelenéssel. Ők leginkább (21,2%-ban) a bűnözésről szóló tudósításokban szerepeltek. Emellett viszonylag magas arányban jelentek meg a balesetek, természeti katasztrófák témáiban (19,7%), valamint a kormány működését feldolgozó tudósításokban (11,1%). A magyarországi hajléktalanokkal összesen 355 alkalommal foglalkoztak a műsorok, elsősorban az egészségügy helyzetét érintő anyagokban (29,9%). Megjelenéseik 13,8 százaléka a kormány működéséről szólt, 11 százaléka pedig a civil szféra ügyeiről. Munkanélküliek 39 alkalommal szerepeltek a műsorokban. Reprezentációik 23,1 százaléka az egészségügy helyzetét, 20,5 százaléka a kormány működését feldolgozó tudósításokban jelent meg, míg 12,7 százalékuk a gazdasági szféra ügyeihez kapcsolódott. A vizsgálatok eredményei azt is megmutatták, hogy az egyes médiumok/műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítottak nagyobb figyelmet, illetve milyen kontextusban mutatták be e csoportok tagjait. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kissebségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,8 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban, leggyakrabban (4 százalék) a közszolgálati híradókban, legritkábban pedig (1,6 százalékban) a kereskedelmi médiaszolgáltatók híradásaiban (7. ábra). 7. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányai jelentősen eltértek médiaszolgáltató-típusonként és műsoronként. E csoportokon belül a közszolgálati ban 74,4 százalékos aránnyal a határon túli magyarok megjelenítése dominált. A kereskedelmi híradókban a romák prezentációs aránya 59,3 százaléka volt a bármilyen kisebbségi szereplők számára allokált megjelenéseknek. A közéleti ban a határon 12
túli magyarok 55,9, a romák 36,1 százalékban voltak láthatóak. A magazinműsorok az előbbieket 63,9, utóbbiakat 31,7 százalékban szerepeltették. Az összesített adatok szerint ugyanez az arány pedig 60,5, illetve 30,6 százalék volt, míg a hazai nemzeti kisebbségek 1,2 százalékos szereplési arányt értek el. Viszonylag jelentősnek mondható a valamilyen gazdasági célból (általában Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóként, cégvezetőként) itt élők csoportjának reprezentációja (6 százalék). A bevándorlók, migránsok megjelenései a kereskedelmi (3,8 százalék) kivételével sehol nem érték el a 2 százalékot, arányuk összességében is csak 1,7 százalékot mutatott (8. ábra). 8. ábra: A nemzeti kisebbségek csoportjainak megoszlása a hír- és magazinműsorokban Az egyes kisebbségek médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 37) elsősorban az egészségügy helyzetét feldolgozó tudósításokban (37,8%), külpolitikai témákban (21,6%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (18,9%) szerepeltek. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák egyrészt jóval többet (979 esetben) jelentek meg, másrészt alapvetően más képet mutattak. Leggyakrabban (19,1%) a bűnözés kontextusában jelentek meg, de viszonylag sokat szerepeltek az egészségügy helyzetéről szóló beszámolókban (13,8%), illetve a kormány működését bemutató híradásokban (13,4%) is. A Magyarországon politikai, gazdasági célból tartózkodó migránsok (összes megjelenés 45) esetében a bűnözés témájában való megjelenés volt a legerőteljesebb (62,2%). A fentiek mellett elsősorban a külpolitika és az Európai Unió (28,9%), valamint a balesetről, természeti katasztrófákról szóló beszámolókban (4,4%) jelent meg a szóban forgó csoport. A gazdasági célból itt élők (összes megjelenés 170) leginkább a bűnözés (29,4%) és a közéleti botrányok (20,6%) kontextusában, valamint a gazdasági szféra eseményeit feldolgozó tudósításokban (12,9%) kerültek be a vizsgált műsorokba. A kisebbségi csoportok közül a határon túli magyarok szerepeltek leggyakrabban (1998). Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika és az Európai Unió (54,8%) volt, de jelentős 13
arányban jelentek meg a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (15,5%) is. A fentieken túl a kormány működését bemutató híradásokban volt komolyabban érzékelhető a jelenlétük. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg. A közszolgálati és a közéleti híradók, valamint a magazinműsorok leggyakrabban a határon túli magyarok csoportjával foglalkoztak, elsősorban a külpolitikai és EU-s ügyek ismertetésekor. A kereskedelmi ban legtöbbször a romák szerepeltek, elsősorban a bűnözésről szóló tudósításokban. (A részleteket lásd a melléklet 3. sz. táblázatában.) Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző volt: összességében 0,3 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyatékkal élők a magyar médiafogyasztók számára láthatatlanok maradtak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a 2001. évi népszámlálás adatai által mutatott arányukkal összevetve (amely a teljes népességen belül 5,7 százalék volt). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a hír- és magazinműsorokban (N=88669) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati 0,3 99,7 kereskedelmi 0,4 99,6 közéleti 0,2 99,8 magazinműsorok 0,3 99,7 összesen 0,3 99,7 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak 38,3 százalékkal. Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki az összes fogyatékkal élő szereplő 28,8, az értelmi fogyatékkal élők pedig a 25,5 százalékát (9. ábra). 9. ábra: A fogyatékosok megoszlása a hír- és magazinműsorokban 14
A fogyatékkal élők médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül egysíkú volt. Megjelenéseik (összesen 336 eset) nagy része (41,4%) az egészségügy eseményeit bemutató témák tárgyalásához kötődött. Emellett gyakrabban a kormány tevékenységét ismertető anyagokban (15,8%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit feldolgozó tudósításokban (11%) szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A nők legtöbbet (29,6 százalék) a kereskedelmi ban, legkevesebbet (11,9 százalék) pedig a magazinműsorokban szerepeltek (10. ábra). 10. ábra: A férfiak és nők megoszlása a hír- és magazinműsorokban A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Az összes műsortípus minden szereplőjét tekintve névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 49,8 százalékát mutatták be. Ezen belül a legmagasabb arányban (57,1%) a nemzeti kisebbségek képviselőit. Hozzájuk képest a romák jóval kisebb megoszlásban tűntek fel a programokban (25,7%). A fogyatékkal élők esetében mindössze 19,8 százalékuk szerepelt ekként. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 63,8 százalékát, míg a nők 52,4 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a bemutatás nélküli szereplők arányában, amely a nőknél 21,5, a férfiak esetében 8,3 százalék volt. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.) 15
Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok összes megjelenésének aránya a megelőző félévhez (2011. január-június) viszonyítva alig változott (4 ezrelékkel csökkent). Az egymáshoz viszonyított arányukban csupán egyetlen említésre méltó változást regisztrálhattunk, nevezetesen a nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései a megelőző hat hónap 1,3 százalékáról 0,7 százalékra csökkentek. Az inaktív csoportok belső arányait tekintve szintén említésre méltó elmozdulással szembesültünk: az előző félévben 2,6 százalékos arányban szereplő hajléktalanok súlya 7,5 százalékra nőtt. Az ugrásszerű növekedést magyarázhatja, hogy általában a tél közeledtével a médiumok egyre többet foglalkoznak a hajléktalan-ellátás akut problémáival. A hajléktalan-reprezentációban megjelenő többlet a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) oldalán jelentkezett hiányként. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők megjelenése lényegében nem változott (2,6, illetve 2,8%), ahogy az sem, hogy a legmagasabb reprezentációt továbbra is a közszolgálati műsorokban produkálták. Jelentős változást tapasztaltunk az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányaiban. Míg a romák reprezentációja az előző félévben az összes műsortípust figyelembe véve 43,9 százalék volt, addig ez 2011 második felére 30,6 százalékra esett vissza. A leggyakrabban szereplő határon túli magyarok esetében mindez fordított irányt mutatott. Itt a korábbi 47 százalékos arány a vizsgált periódusban 60,5 százalékra nőtt. Ez a tendencia egyaránt minden médiaszolgáltatóra jellemző volt. A fogyatékkal élők médiareprezentációja nőtt ugyan, de a rendkívül alacsony esetszám miatt az 50 százalékos emelkedés (0,2-ről 0,3%-ra) alig érzékelhető. A fogyatékkal élők a korábbiakhoz hasonlóan most is elsősorban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a nyilvánosságba. A nemek megjelenési arányai továbbra is egyoldalúságot tükröztek, hiszen átlagosan négyötödös többséggel rendelkeztek a férfiak a ban. 16
2. sz. táblázat Melléklet közszolgálati a kormány Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok Összesen 55 3 15 24 97 13,5% 30,0% 11,1% 11,7% 12,8% belpolitikai ügyek 4 0 12 5 21 önkormányzatok 1,0%,0% 8,9% 2,4% 2,8% 19 0 8 1 28 4,7%,0% 5,9%,5% 3,7% pártpolitika 2 0 5 3 10 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás,5%,0% 3,7% 1,5% 1,3% 7 0 0 3 10 1,7%,0%,0% 1,5% 1,3% külpolitika, EU 10 0 0 4 14 2,5%,0%,0% 1,9% 1,8% civil szféra 38 1 19 8 66 9,3% 10,0% 14,1% 3,9% 8,7% gazdasági szféra 9 2 0 29 40 2,2% 20,0%,0% 14,1% 5,3% oktatási szféra 39 0 0 0 39 egészségügy helyzete 9,6%,0%,0%,0% 5,1% 32 4 40 13 89 7,9% 40,0% 29,6% 6,3% 11,7% közéleti botrány 0 0 1 1 2 nem közéleti botrányok,0%,0%,7%,5%,3% 1 0 1 1 3,2%,0%,7%,5%,4% bűnözés 52 0 26 34 112 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 12,8%,0% 19,3% 16,5% 14,8% 68 0 1 35 104 16,7%,0%,7% 17,0% 13,7% 60 0 5 38 103 14,7%,0% 3,7% 18,4% 13,6% bulvár hírek 8 0 0 3 11 információs híradások 2,0%,0%,0% 1,5% 1,5% 2 0 2 3 7,5%,0% 1,5% 1,5%,9% Egyéb 1 0 0 1 2,2%,0%,0%,5%,3% Összesen 407 10 135 206 758 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 17
kereskedelm i Összesen a kormány belpolitikai ügyek önkormányzatok 37 1 10 11 59 2,7% 5,0% 12,0% 4,1% 3,4% 6 0 2 8 16,4%,0% 2,4% 3,0%,9% 44 2 4 2 52 3,2% 10,0% 4,8%,8% 3,0% pártpolitika 8 0 1 5 14 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgált atás,6%,0% 1,2% 1,9%,8% 20 1 1 3 25 1,4% 5,0% 1,2% 1,1% 1,4% külpolitika, EU 1 0 0 0 1,1%,0%,0%,0%,1% civil szféra 89 1 5 6 101 gazdasági szféra 6,4% 5,0% 6,0% 2,3% 5,8% 58 2 1 18 79 4,2% 10,0% 1,2% 6,8% 4,5% oktatási szféra 27 0 0 0 27 egészségügy helyzete 2,0%,0%,0%,0% 1,5% 134 5 24 10 173 9,7% 25,0% 28,9% 3,8% 9,9% közéleti botrány 9 0 0 3 12 nem közéleti botrányok,7%,0%,0% 1,1%,7% 60 1 0 8 69 4,3% 5,0%,0% 3,0% 3,9% bűnözés 250 4 18 104 376 megemlékezése k, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 18,1% 20,0% 21,7% 39,1% 21,5% 143 1 1 7 152 10,4% 5,0% 1,2% 2,6% 8,7% 364 1 12 71 448 26,4% 5,0% 14,5% 26,7% 25,6% bulvár hírek 119 1 2 10 132 információs híradások 8,6% 5,0% 2,4% 3,8% 7,5% 12 0 2 0 14,9%,0% 2,4%,0%,8% 1381 20 83 266 1750 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% közéleti a kormány 36 2 16 36 90 19,1% 33,3% 16,5% 16,4% 17,6% belpolitikai ügyek 3 0 9 12 24 önkormányzatok 1,6%,0% 9,3% 5,5% 4,7% 1 0 12 13 26,5%,0% 12,4% 5,9% 5,1% pártpolitika 5 0 5 8 18 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás 2,7%,0% 5,2% 3,6% 3,5% 4 0 0 4 8 2,1%,0%,0% 1,8% 1,6% 18
külpolitika, EU 1 0 0 2 3 magazinműsorok,5%,0%,0%,9%,6% civil szféra 23 0 13 10 46 12,2%,0% 13,4% 4,5% 9,0% gazdasági szféra 6 2 0 20 28 3,2% 33,3%,0% 9,1% 5,5% oktatási szféra 11 0 0 0 11 egészségügy helyzete 5,9%,0%,0%,0% 2,2% 11 0 27 26 64 5,9%,0% 27,8% 11,8% 12,5% közéleti botrány 0 0 0 8 8 nem közéleti botrányok,0%,0%,0% 3,6% 1,6% 0 0 0 3 3,0%,0%,0% 1,4%,6% bűnözés 16 1 11 13 41 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 8,5% 16,7% 11,3% 5,9% 8,0% 37 0 1 26 64 19,7%,0% 1,0% 11,8% 12,5% 29 0 3 33 65 15,4%,0% 3,1% 15,0% 12,7% bulvár hírek 4 1 0 1 6 információs híradások 2,1% 16,7%,0%,5% 1,2% 1 0 0 3 4,5%,0%,0% 1,4%,8% Egyéb 0 0 0 2 2,0%,0%,0%,9%,4% Összesen 188 6 97 220 511 a kormány 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 26 2 8 10 46 20,6% 66,7% 20,0% 28,6% 22,5% belpolitikai ügyek 1 0 6 8 15 önkormányzatok,8%,0% 15,0% 22,9% 7,4% 1 0 5 0 6,8%,0% 12,5%,0% 2,9% pártpolitika 3 0 0 5 8 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás 2,4%,0%,0% 14,3% 3,9% 7 0 0 0 7 5,6%,0%,0%,0% 3,4% külpolitika, EU 3 0 0 3 6 2,4%,0%,0% 8,6% 2,9% civil szféra 10 1 2 0 13 7,9% 33,3% 5,0%,0% 6,4% gazdasági szféra 5 0 0 0 5 4,0%,0%,0%,0% 2,5% oktatási szféra 7 0 0 0 7 egészségügy helyzete 5,6%,0%,0%,0% 3,4% 17 0 15 1 33 13,5%,0% 37,5% 2,9% 16,2% 19
közéleti botrány 0 0 0 1 1 Az összes vizsgált műsor nem közéleti botrányok,0%,0%,0% 2,9%,5% 1 0 0 0 1,8%,0%,0%,0%,5% bűnözés 7 0 4 3 14 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 5,6%,0% 10,0% 8,6% 6,9% 23 0 0 2 25 18,3%,0%,0% 5,7% 12,3% 12 0 0 1 13 9,5%,0%,0% 2,9% 6,4% bulvár hírek 3 0 0 1 4 2,4%,0%,0% 2,9% 2,0% Összesen 126 3 40 35 204 a kormány 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 154 8 49 81 292 7,3% 20,5% 13,8% 11,1% 9,1% belpolitikai ügyek 14 0 29 33 76 önkormányzatok,7%,0% 8,2% 4,5% 2,4% 65 2 29 16 112 3,1% 5,1% 8,2% 2,2% 3,5% pártpolitika 18 0 11 21 50 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás,9%,0% 3,1% 2,9% 1,6% 38 1 1 10 50 1,8% 2,6%,3% 1,4% 1,6% külpolitika, EU 15 0 0 9 24,7%,0%,0% 1,2%,7% civil szféra 160 3 39 24 226 7,6% 7,7% 11,0% 3,3% 7,0% gazdasági szféra 78 6 1 67 152 3,7% 15,4%,3% 9,2% 4,7% oktatási szféra 84 0 0 0 84 egészségügy helyzete 4,0%,0%,0%,0% 2,6% 194 9 106 50 359 9,2% 23,1% 29,9% 6,9% 11,1% közéleti botrány 9 0 1 13 23 nem közéleti botrányok,4%,0%,3% 1,8%,7% 62 1 1 12 76 2,9% 2,6%,3% 1,7% 2,4% bűnözés 325 5 59 154 543 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 15,5% 12,8% 16,6% 21,2% 16,8% 271 1 3 70 345 12,9% 2,6%,8% 9,6% 10,7% 465 1 20 143 629 22,1% 2,6% 5,6% 19,7% 19,5% bulvár hírek 134 2 2 15 153 információs híradások 6,4% 5,1%,6% 2,1% 4,7% 15 0 4 6 25,7%,0% 1,1%,8%,8% 20
Egyéb 1 0 0 3 4 Összesen,0%,0%,0%,4%,1% 2102 39 355 727 3223 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 3. sz. táblázat Kisebbségek megjelenése témacsoportonként közszolgálati a kormány roma egyéb magyarországi nemzeti kisebbségi politikai, gazdasági célból migránsok gazdasági célból itt élők határon túli magyarok Összesen 48 2 1 7 80 138 16,80% 11,10% 4,30% 10,00% 7,50% 9,40% belpolitikai ügyek 13 0 0 2 27 42 önkormányzatok 4,50% 0,00% 0,00% 2,90% 2,50% 2,90% 7 0 0 2 8 17 2,40% 0,00% 0,00% 2,90% 0,70% 1,20% pártpolitika 29 0 0 2 11 42 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 10,10% 0,00% 0,00% 2,90% 1,00% 2,90% 9 0 1 0 2 12 3,10% 0,00% 4,30% 0,00% 0,20% 0,80% külpolitika, EU 7 2 7 2 522 540 2,40% 11,10% 30,40% 2,90% 48,70% 36,80% civil szféra 19 0 0 1 76 96 6,60% 0,00% 0,00% 1,40% 7,10% 6,50% gazdasági szféra 4 0 0 10 30 44 1,40% 0,00% 0,00% 14,30% 2,80% 3,00% oktatási szféra 3 0 0 0 5 8 egészségügy helyzete 1,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,50% 0,50% 55 9 0 1 12 77 19,20% 50,00% 0,00% 1,40% 1,10% 5,20% közéleti botrány 13 0 0 14 9 36 nem közéleti botrányok 4,50% 0,00% 0,00% 20,00% 0,80% 2,50% 4 0 0 2 4 10 1,40% 0,00% 0,00% 2,90% 0,40% 0,70% bűnözés 46 0 14 20 17 97 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 16,10% 0,00% 60,90% 28,60% 1,60% 6,60% 24 4 0 3 229 260 baleset, természeti katasztrófa 8,40% 22,20% 0,00% 4,30% 21,40% 17,70% 4 1 0 4 25 34 1,40% 5,60% 0,00% 5,70% 2,30% 2,30% bulvár hírek 1 0 0 0 8 9 0,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,70% 0,60% 21
információs híradások 0 0 0 0 2 2 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% 0,10% Egyéb 0 0 0 0 5 5 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,50% 0,30% összesen 286 18 23 70 1072 1469 kereskedelmi a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 11 0 0 1 1 13 3,80% 0,00% 0,00% 2,00% 0,80% 2,70% belpolitikai ügyek 4 0 0 0 5 9 önkormányzatok 1,40% 0,00% 0,00% 0,00% 4,20% 1,90% 7 0 0 0 5 12 2,40% 0,00% 0,00% 0,00% 4,20% 2,50% pártpolitika 2 0 0 0 1 3 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,80% 0,60% 2 0 0 1 1 4 0,70% 0,00% 0,00% 2,00% 0,80% 0,80% külpolitika, EU 0 2 3 4 25 34 0,00% 50,00% 18,80% 7,80% 21,20% 7,10% civil szféra 21 0 0 1 2 24 7,30% 0,00% 0,00% 2,00% 1,70% 5,00% gazdasági szféra 17 0 0 6 5 28 5,90% 0,00% 0,00% 11,80% 4,20% 5,90% oktatási szféra 2 0 0 0 0 2 egészségügy helyzete 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,40% 24 0 0 1 16 41 8,30% 0,00% 0,00% 2,00% 13,60% 8,60% közéleti botrány 13 0 0 3 0 16 nem közéleti botrányok 4,50% 0,00% 0,00% 5,90% 0,00% 3,40% 23 0 0 4 0 27 8,00% 0,00% 0,00% 7,80% 0,00% 5,70% bűnözés 85 1 11 24 11 132 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 29,50% 25,00% 68,80% 47,10% 9,30% 27,70% 10 1 0 0 7 18 baleset, természeti katasztrófa 3,50% 25,00% 0,00% 0,00% 5,90% 3,80% 57 0 2 5 26 90 19,80% 0,00% 12,50% 9,80% 22,00% 18,90% bulvár hírek 9 0 0 1 13 23 információs híradások 3,10% 0,00% 0,00% 2,00% 11,00% 4,80% 1 0 0 0 0 1 0,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% Összesen 288 4 16 51 118 477 közéleti a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 36 1 0 3 34 74 18,00% 20,00% 0,00% 8,80% 10,20% 12,80% belpolitikai ügyek 30 0 0 0 13 43 15,00% 0,00% 0,00% 0,00% 3,90% 7,50% 22
önkormányzatok 5 0 0 0 0 5 2,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,90% pártpolitika 8 0 0 4 2 14 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 4,00% 0,00% 0,00% 11,80% 0,60% 2,40% 0 0 0 0 1 1 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,30% 0,20% külpolitika, EU 0 0 0 0 224 224 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 67,10% 38,90% civil szféra 8 0 0 1 1 10 4,00% 0,00% 0,00% 2,90% 0,30% 1,70% gazdasági szféra 1 0 0 5 10 16 0,50% 0,00% 0,00% 14,70% 3,00% 2,80% oktatási szféra 1 0 0 0 0 1 egészségügy helyzete 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,20% 27 3 0 0 1 31 13,50% 60,00% 0,00% 0,00% 0,30% 5,40% közéleti botrány 29 0 0 13 7 49 nem közéleti botrányok 14,50% 0,00% 0,00% 38,20% 2,10% 8,50% 8 0 0 1 0 9 4,00% 0,00% 0,00% 2,90% 0,00% 1,60% bűnözés 32 0 3 5 3 43 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 16,00% 0,00% 100,00% 14,70% 0,90% 7,50% 11 1 0 2 34 48 baleset, természeti katasztrófa 5,50% 20,00% 0,00% 5,90% 10,20% 8,30% 4 0 0 0 0 4 2,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,70% bulvár hírek 0 0 0 0 4 4 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1,20% 0,70% Összesen 200 5 3 34 334 576 magazinműsorok a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 36 1 0 0 40 77 17,60% 10,00% 0,00% 0,00% 8,40% 10,90% belpolitikai ügyek 7 1 0 2 16 26 önkormányzatok 3,40% 10,00% 0,00% 13,30% 3,40% 3,70% 4 0 0 0 0 4 2,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,60% pártpolitika 7 0 0 3 4 14 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 3,40% 0,00% 0,00% 20,00% 0,80% 2,00% 1 0 0 0 0 1 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% külpolitika, EU 4 4 3 2 324 337 2,00% 40,00% 100,00% 13,30% 68,40% 47,70% 23
civil szféra 11 0 0 0 12 23 5,40% 0,00% 0,00% 0,00% 2,50% 3,30% gazdasági szféra 0 0 0 1 6 7 0,00% 0,00% 0,00% 6,70% 1,30% 1,00% oktatási szféra 1 0 0 0 11 12 egészségügy helyzete 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 2,30% 1,70% 29 2 0 0 6 37 14,10% 20,00% 0,00% 0,00% 1,30% 5,20% közéleti botrány 12 0 0 5 5 22 nem közéleti botrányok 5,90% 0,00% 0,00% 33,30% 1,10% 3,10% 10 0 0 0 0 10 4,90% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 1,40% bűnözés 24 1 0 1 4 30 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 11,70% 10,00% 0,00% 6,70% 0,80% 4,20% 10 1 0 1 40 52 baleset, természeti katasztrófa 4,90% 10,00% 0,00% 6,70% 8,40% 7,40% 17 0 0 0 6 23 8,30% 0,00% 0,00% 0,00% 1,30% 3,30% bulvár hírek 31 0 0 0 0 31 15,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 4,40% Egyéb 1 0 0 0 0 1 0,50% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% Összesen 205 10 3 15 474 707 Az összes vizsgált műsor a kormány 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 131 4 1 11 155 302 13,40% 10,80% 2,20% 6,50% 7,80% 9,40% belpolitikai ügyek 54 1 0 4 61 120 önkormányzatok 5,50% 2,70% 0,00% 2,40% 3,10% 3,70% 23 0 0 2 13 38 2,30% 0,00% 0,00% 1,20% 0,70% 1,20% pártpolitika 46 0 0 9 18 73 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 4,70% 0,00% 0,00% 5,30% 0,90% 2,30% 12 0 1 1 4 18 1,20% 0,00% 2,20% 0,60% 0,20% 0,60% külpolitika, EU 11 8 13 8 1095 1135 1,10% 21,60% 28,90% 4,70% 54,80% 35,20% civil szféra 59 0 0 3 91 153 6,00% 0,00% 0,00% 1,80% 4,60% 4,70% gazdasági szféra 22 0 0 22 51 95 2,20% 0,00% 0,00% 12,90% 2,60% 2,90% oktatási szféra 7 0 0 0 16 23 egészségügy helyzete 0,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,80% 0,70% 135 14 0 2 35 186 13,80% 37,80% 0,00% 1,20% 1,80% 5,80% közéleti botrány 67 0 0 35 21 123 6,80% 0,00% 0,00% 20,60% 1,10% 3,80% 24
nem közéleti 45 0 0 7 4 56 botrányok 4,60% 0,00% 0,00% 4,10% 0,20% 1,70% bűnözés 187 2 28 50 35 302 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média 19,10% 5,40% 62,20% 29,40% 1,80% 9,40% 55 7 0 6 310 378 baleset, természeti katasztrófa 5,60% 18,90% 0,00% 3,50% 15,50% 11,70% 82 1 2 9 57 151 8,40% 2,70% 4,40% 5,30% 2,90% 4,70% bulvár hírek 41 0 0 1 25 67 információs híradások 4,20% 0,00% 0,00% 0,60% 1,30% 2,10% 1 0 0 0 2 3 0,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,10% 0,10% Egyéb 1 0 0 0 5 6 0,10% 0,00% 0,00% 0,00% 0,30% 0,20% 979 37 45 170 1998 3229 Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként közszolgálati kereskedelmi közéleti hírműsor ok magazinmű sorok Összesen a kormány 28 8 8 9 53 26,7% 6,1% 19,5% 15,3% 15,8% belpolitikai ügyek 1 0 0 0 1 1,0%,0%,0%,0%,3% önkormányzatok 1 2 2 0 5 1,0% 1,5% 4,9%,0% 1,5% pártpolitika 2 0 0 1 3 államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás 1,9%,0%,0% 1,7%,9% 1 0 0 0 1 1,0%,0%,0%,0%,3% külpolitika, EU 1 0 1 1 3 1,0%,0% 2,4% 1,7%,9% civil szféra 4 14 6 11 35 3,8% 10,7% 14,6% 18,6% 10,4% gazdasági szféra 2 5 2 0 9 1,9% 3,8% 4,9%,0% 2,7% oktatási szféra 3 0 0 0 3 2,9%,0%,0%,0%,9% egészségügy helyzete 46 48 17 28 139 43,8% 36,6% 41,5% 47,5% 41,4% közéleti botrány 2 3 0 0 5 1,9% 2,3%,0%,0% 1,5% nem közéleti botrányok 2 10 0 0 12 1,9% 7,6%,0%,0% 3,6% 25
bűnözés 3 10 2 0 15 megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa 2,9% 7,6% 4,9%,0% 4,5% 7 19 3 8 37 6,7% 14,5% 7,3% 13,6% 11,0% 1 11 0 0 12 1,0% 8,4%,0%,0% 3,6% bulvár hírek 1 1 0 1 3 1,0%,8%,0% 1,7%,9% Összesen 105 131 41 59 336 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő 24,4% 22,8% 23,0% 32,9% 24,9% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 14885 13406 9014 5859 43164 51,8% 49,9% 50,5% 44,3% 49,8% pártkötődés is elhangzott 4566 1403 3502 2599 12070 15,9% 5,2% 19,6% 19,6% 13,9% nem volt bemutatás 2268 5934 1224 420 9846 7,9% 22,1% 6,9% 3,2% 11,4% összesen 28716 26863 17855 13231 86665 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el 6997 6120 4115 4353 21585 közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el 18 43 9 13 83 24,3% 40,6% 33,3% 36,1% 34,2% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 15 24 5 4 48 20,3% 22,6% 18,5% 11,1% 19,8% pártkötődés is elhangzott 2 1 1 2 6 2,7%,9% 3,7% 5,6% 2,5% nem volt bemutatás 39 38 12 17 106 52,7% 35,8% 44,4% 47,2% 43,6% összesen 74 106 27 36 243 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 26
7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek 30,8% 25,0%,0% 37,5% 28,6% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 7 2 3 4 16 53,8% 50,0% 100,0% 50,0% 57,1% nem volt bemutatás 2 1 0 1 4 15,4% 25,0%,0% 12,5% 14,3% összesen 13 4 3 8 28 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 8. sz. táblázat Bemutatás módja, romák 28,1% 49,4% 34,5% 47,8% 40,4% név, beosztás, foglalkozás hangzott el 62 37 56 34 189 31,2% 14,7% 37,8% 24,6% 25,7% pártkötődés is elhangzott 24 0 11 5 40 12,1%,0% 7,4% 3,6% 5,4% nem volt bemutatás 57 90 30 33 210 28,6% 35,9% 20,3% 23,9% 28,5% összesen 199 251 148 138 736 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el 4 1 0 3 8 közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen csak név hangzott el 56 124 51 66 297 szereplő neme közszolgálati kereskedelmi közéleti magazinműsorok összesen férfi csak név hangzott el 1051 1932 898 1269 5150 6,1% 13,4% 7,6% 15,2% 10,0% név, beosztás, fogalkozás hangzott el 11608 8842 7566 4990 33006 67,6% 61,3% 64,0% 59,9% 63,8% pártkötődés is elhangzott 3511 1039 2796 1939 9285 20,4% 7,2% 23,7% 23,3% 17,9% nem volt bemutatás 1005 2617 556 133 4311 5,9% 18,1% 4,7% 1,6% 8,3% összesen 17175 14430 11816 8331 51752 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% nő csak név hangzott el 515 1330 342 250 2437 13,6% 21,9% 16,8% 22,2% 18,7% 27
név, beosztás, fogalkozás hangzott el 2208 2909 1085 631 6833 58,2% 47,9% 53,4% 55,9% 52,4% pártkötődés is elhangzott 409 103 271 171 954 10,8% 1,7% 13,3% 15,2% 7,3% nem volt bemutatás 665 1729 335 76 2805 17,5% 28,5% 16,5% 6,7% 21,5% összesen 3797 6071 2033 1128 13029 össz esen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% csak név hangzott el 1566 3262 1240 1519 7587 7,5% 15,9% 9,0% 16,1% 11,7% név, beosztás, fogalkozás hangzott el 13816 11751 8651 5621 39839 65,9% 57,3% 62,5% 59,4% 61,5% pártkötődés is elhangzott 3920 1142 3067 2110 10239 18,7% 5,6% 22,1% 22,3% 15,8% nem volt bemutatás 1670 4346 891 209 7116 8,0% 21,2% 6,4% 2,2% 11,0% összesen 20972 20501 13849 9459 64781 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 28