BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉSI JAVASLAT - CLUB ALIGA

Hasonló dokumentumok
ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A hrsz. 095/1. A , 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Törzsátmérő. összesen (cm)

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Pápa Erzsébet liget fakivágás

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

polgármester A rendelet kihirdetése a mai napon a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Zirci Arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervérıl

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

Adalékok a Mátra madáréletéhez

I. FEJEZET. Bevezetı rendelkezések. A rendelet célja

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

TERV MÛLEÍRÁS MÁRCIUS

A védetté nyilvánítás célja

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Orosháza jelentősebb zöldterületei

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve


A védetté nyilvánított természeti terület

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

A mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

VP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó

Tervezet. a Cégénydányádi-park természetvédelmi terület bővítéséről és a Hortobágyi Nemzeti Park határainak módosításáról. (közigazgatási egyeztetés)

Környezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT DENDROLÓGIAI SZAKVÉLEMÉNY CLUB ALIGA MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete. A helyi környezet védelméről

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

TÁRSULÁSOK SZERKEZETÉNEK JELLEMZÉSE KVANTITATÍV MÓDSZEREKKEL

PILLANGÓ PARK FELÚJÍTÁSA TERVBEMUTATÓ

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

A fák védetté nyilvánításáról szóló 10/2009 (IV.29.) számú önkormányzati rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei

A ZIRCI ARBORÉTUM MADÁRVILÁG; (1971. VIII. EGYÉVES MEGFIGYELÉS ALAPJÁN IX)

A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védett állatfajai

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

FAÓRIÁSOK ÉS FAMATUZSÁLEMEK MEGYEI BONTÁSBAN

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

A Holládi erdő (HUDD20061)

3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

Osztályvezetı: Czirok István.

Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 15/2000. (VI.5.) Önk. számú rendelete A helyi jelentıségő természeti értékek védelmérıl

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

JAVASLATOK A FOKOZOTTAN VÉDETT NAGYTESTŰ MADÁRFAJOK ERDEI FÉSZKELŐHELYEINEK VÉDELMÉRE

ZÖLDTERÜLET REHABILITÁCIÓJA

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kagyló visszatelepítés a Malom- és a Kocka-tóba

A védetté nyilvánítás célja

KESZTHELY, BALATON-PARTI ZÖLDTERÜLET DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI, NÖVÉNY- ÉS MADÁRVILÁGA ÉRTÉKLELTÁR

A Kadarcs-meder zöldfelületi rendszerben betöltött szerepének értékelése Balmazújvároson

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Civil környezetvédelmi programok a KMOP-ban

SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

1. Helyi jelentőségű védett természeti érték védettségének fenntartásáról

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

124/2009. (IX. 24.) FVM

BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2009. (IV. 29.) számú rendelete. a fák védetté nyilvánításáról

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

Átírás:

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTİ KFT. TERVEZİ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKÉRTİ: BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉSI JAVASLAT - CLUB ALIGA 2008. 10. 15.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLATOK ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉSI JAVASLAT CLUB ALIGA CÍMLAP ELİLAP TARTALOMJEGYZÉK 1) Általános információk 2) Az ökológiai egységek (élıhelyek) leírása 3) Kezelési javaslatok 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet TARTALOMJEGYZÉK SZAKÉRTİ : BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, CSOPAK TÓTH SZABOLCS VERS JÓZSEF TERVEZİ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1065 BUDAPEST, NAGYMEZİ UTCA 25. TEL: 1-3010380, EMAIL: pomsart@t-online.hu MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTİ KFT. 1036 BUDAPEST, BÉCSI ÚT 38-44. TEL: 1-4378280 2008. 10. 15.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 1/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 2/13 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az érintett ingatlanok: Balatonvilágos 291, 292, 293, 294, 295/4, 296, 297, 298, 302, 303/2 hrsz. A terület élıhelyek szempontjából a következı fı egységekre osztható. I. Parti sáv (nyíltabb rész) I/A. Szárazulat I/B. Vízpart és vízfelület II. A szakadó part és közvetlen környezete III. Park idıs fákkal (zártabb rész) IV. Erdısült völgyek és mellékvölgyek 2. AZ ÖKOLÓGIAI EGYSÉGEK (ÉLİHELYEK) LEÍRÁSA I. I/A. SZÁRAZULAT A Balaton-partján húzódó területsáv erısen igénybevett, jelentıs gyepfelületekkel, melyeket néhol exótákból (tuják, hamisciprusok, mocsárciprusok, különbözı örökzöld cserjefajok) álló bokor-és facsoportok tarkítanak, közöttük idısebb, 50-80 éves egyedek is. E területrész fı értékei -mint tájképi elemek- ez utóbbiak, fenntartásuk indokolt. Mellékletek: 1. Védett fajok listája 2. Az ingatlanok elhelyezkedése 3. Az ökológiai egységek (élıhelyek) és a fényképezési helyszínek elhelyezkedése 1. parkrészlet örökzöldekkel 2. gyepes jellegő parkrészlet

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 3/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 4/13 I/B. VÍZPART ÉS VÍZFELÜLET A vizsgált terület vízparti csatlakozása teljes hosszában kiépített, beton illetve kıszórásos partvédımő, valamint kikötı annak kiszolgáló létesítményei. Jellegébıl adódóan a part így ökológiai szempontból értéktelen, degradált, rendkívül fajszegény élıhely, az elıforduló fajok fıként a kövek felületén bevonatképzı illetve ott megtapadó életmódot folytatnak. A Balaton körül természetes köves part csak igen kis mennyiségben található, az is egészen más jellegő, iszappal, kisebb nagyobb kövekkel kevert anyagú. Az itteni ökológiai rendszerben idegen mesterséges kıszórások a betelepült illetve behurcolt invazív fajok számára jelentenek elsısorban élıhelyet, kiemelendı ezek közül a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum). A csatlakozó víztest kiterjedt, mintegy 150 m széles sekély zóna után (1 m-es vízmélységig) viszonylag hirtelen mélyül, és további 150 m-t haladva már eléri illetve a kikötı térségében meg is haladja a 3 m-es vízmélységet. A Balaton nyíltvízi flórájának (alga és hínárfajok) és faunájának képviselıi minden bizonnyal megtalálhatók itt, ennek azonban részletes vizsgálata ezidáig nem történt meg. Havi rendszerességgel végzett ornitológiai vizsgálatok során feltőnı a kikötı körüli víztesten egyes ritka fajok gyakori telelése, elsısorban a mélyebb vizekben táplálkozó északi búvár (Gavia stellata) és sarki búvár (Gavia arctica) rendszeres megjelenése. A vizsgált partszakasznak állandó, költı vízimadár-faunája nincs, a Balatonon közönséges, az emberi jelenléthez akalmazkodott fajok kisebb számban rendszeresen észlelhetık: búbos vöcsök (Podiceps cristatus), bütykös hattyú (Cygnus olor), tıkés réce (Anas platyrinchos), szárcsa (Fulica atra), dankasirály (Larus ridibundus), sárgalábú sirály (Larus cachinnans). A partvonal mentén lehetıséget látunk a jelenleginél lényegesen kedvezı ökológiai állapot kialakítására, s ez egyben esztétikailag is sokat javítana a terület állapotán. A sekély parti zónában a kıvédmővek visszabontását követıen rézsős partszakaszok alakíthatók ki, melyek a késıbbiekben részben nádasíthatók illetve spontán benádasodnak. A rézsős part kialakítása akár a teljes szakaszon kivéve a kikötı védmőveit lehetséges. a nádas növényzetfoltok létesítésére ugyanakkor leginkább a közvetlenül a kikötı melletti kis mesterséges a kikötı építésével kialakult sarkok, öblözetek alkalmasak. Ezek egyébként is olyan területek, ahol a vízmozgások altal szállított üledék, törmelék lerakódik, s a hulámveréstıl is védettebbek. Ugyancsak alkalmas nádas növényzetfolt kialakítására a terület északi végénél található kis mesterséges öböl, ahol a nádas spontán megtelepedése is tapasztalható. A nádassal be nem népesülı (illetve szándékosan nádmentesen tartott) rézsős partszakaszok kezelése, strandként történı használata során számos elıny jelentkezik. Ezek közül ökológiai szempontból a legfontosabb az, hogy a víztestbıl a hullámverés eltávolítja és a rézsős parton egy sávban lerakja a hordalékot, szerves és szervetlen törmeléket, ami onnan egyszerően begyőjthetı és elszállítható. A kövezett part esetében ez a törmelék a kövek között aprózódik fel és a vízben bomlik le, rontva a közvetlen víztest és az egész tó vízminıségét. II. A SZAKADÓ PART ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETE A terület délkeleti szegélyén a magasparthoz, mint termıhelyhez kötıdı, többnyire degradált, invazív fajokból álló erdı található, fı fafaja az akác (Robinia pseudoacacia), cserjeszintben a fekete bodza (Sambucus nigra). Természetvédelmi értéke élıhelyként jelentkezik, számos madárfaj költı- és táplálkozóhelye. A döntı részben pannon üledékbıl álló szakadó part része a Balatonfőzfıtıl húzódó üledékfal-sorozatnak és bár jelentıs részben növényesedett, többnyire kevéssé látható, jelentıs földtani értéket képvisel. Javasolt a beépítetlen állapot fenntartása. A fal egyes részletei növénymentesek és különösen látványosak, a felsı, peremi részén (a Szélsı utcával párhuzamosan) feltehetıen eróziós eredető, érdekes alakzatok találhatók. 3. eróziós alakzatok a szakadó part felsı, peremi részén 4. a szakadó part látványosabb része

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 5/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 6/13 III. PARK IDİS FÁKKAL (ZÁRTABB RÉSZ) A parti sáv és a szakadó part sávja között angolpark jellegő, idıs fa- és cserjeállományokkal borított területsáv húzódik, ez a terület ökológai szempontból a teljes ingatlanegyüttes legértékesebb része az itt található jelentıs számú épület ellenére. Fa- és cserjefajai részben ıshonosak (kocsányos tölgy (Quercus robur), szürke nyár (Populus x canescens), tiszafa (Taxus baccata)), részben betelepített fajok, mint a platán (Platanus hybrida), lúcfenyı (Picea abies), különbözı tuják (Thuja sp.) és hamisciprusok (Chamaecyparis sp.). A faegyedek jelentıs része 100 évesnél idısebb, érdekesség a koros, hatalmas platánokból (Platanus hybrida) álló faállomány, mely alatt a tiszafa (Taxus baccata) alkot összefüggı cserjeszintet (lásd címlap). Néhány igen szép és értékes kocsányos tölgy (Quercus robur) található a területen. A növényállomány nem csak egyedeiben, hanem mint élıhely is nagyon értékes. A Balaton parti sávjában hasonló kiterjedéső, idıs parkról nem tudunk. Számos állatfaj találja meg itt életfeltételeit. A mellékletben részletezett fajok döntı része elsısorban itt él. Ebben jelentıs szerepe van az idıs, odvas fáknak. A növényállomány igényel kezelést, ez azonban a kiszáradt faegyedek pótlására kell, hogy irányuljon. A kezelés lényege a növényzet jellegének, zártságának fenntartása. Az ingatlanok fejlesztése során a meglevı épületekre, építményekre kell támaszkodni, a fejlesztés ne járjon a zöldterület arányának csökkenésével. A kivitelezés során is fokozott figyelmet kell fordítani a faegyedek védelmére. Az odvas fákat meg kell tartani, ahol pedig frekventáltabb elhelyezkedésőek (épületek, utak mellett) minél hosszabb távú fenntartásukat meg kell kísérelni. 5. elegyes, zártabb, erdı jellegő rész 6. fatörzs, mint rovarélıhely 7. platános tiszafákkal

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 7/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 8/13 IV. ERDİSÜLT VÖLGYEK ÉS MELLÉKVÖLGYEK Összefoglalva a terület fı értékei a következık: Az ingatlanegyüttes bejáratának környezetében valószínőleg spontán erdısült eróziós eredető völgyek és mellékvölgyek találhatók, mintegy 30-50 éves faállománnyal és néhány idısebb faegyeddel. Az állományalkotó fajok nagyrészt honosak: mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), szürke nyár (Populus x canescens), helyenként idegenhonos fajokkal tarkítva: nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), akác (Robinia pseudo-acacia), stb. A terület fı értéke élıhelyként jelentkezik, de igen fontos a növényzet szerepe a további erıteljes erózió megakadályozásában. - jelentıs geológiai és geomorfológiai értékek; - gazdag rovarfauna; - jelentıs faj- és egyedszámú védett énekesmadár- és harkályfauna, költési és táplálkozási lehetıség egyes védett ragadozómadár-fajoknak, pl.: karvaly, erdei fülesbagoly; - nagyszámú védett rovarevı emlısfaj jelenléte: denevérfajok, sünök; további jelenlévı védett emlısfajok: mókus, nagy pele, mogyorós pele. Ökológiai szempontból az I. sorszámmal jelölt parti sáv tekinthetı kevésbé jelentısnek. A II. sz. szakadó part geológiai, geomorfológiai szempontból jelentıs, a III. sz. zártabb, park jellegő terület az élıvilág szempontjából az ingatlankomplexum magja. A IV. sz. erdısült völgyek hasonló jelentıséggel bírnak, nem annyira változatosak, de jó a természetességi szintjük, és ez a legkevésbé beépített rész. 8.-9. erdısült völgy a fıbejárattól a part irányában ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉSI JAVASLAT 2008.10.15. ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉSI JAVASLAT 2008.10.15.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 9/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 10/13 3. KEZELÉSI JAVASLATOK I. területi egység: parti sáv I/A. Szárazulat - A területi egység franciakert jelleggel kezelendı: nyírt, gondozott gyep, a változatos exóta-fajok (tuják, hamisciprusok, stb.) csoportjainak fenntartása, esetleg nyírása. A jelentıs értékkel bíró idıs faegyedek megtartása indokolt, de a kiöregedett, elpusztult egyedeket tervszerően cserélni kell. Javasoljuk kerttervezı bevonását, és hosszabb távú látvány-koncepció kidolgozását. I/B. Vízpart és vízfelület - Javasoljuk a partvédımő visszabontását, rézsős partvonal kialakítását és nádas növényzetfoltok telepítését. A telepítés a sekély parti zónában nádrizómákkal történhet. A kialakuló nádas foltok ezt követıen spontán növekedésnek fognak indulni. A kialakuló nádas foltokat javasoljuk szakaszoltan (vetésforgó szerően) téli nádvágással kezelni, hogy mindig legyen a kora tavaszi idıszakban aratatlan nádas területrész, melyben búvó- és költıhelyet találhatnak az ott minden bizonnyal megjelenı madárfajok. A nádassal be nem nıtt szakaszokon a partra kihullámzott törmelék összegyőjtése a feladat. II. területi egység: Szakadó part - Jelentısebb kezelést nem igényel, de a látvány jelentısen javítható a fal lábánál felnövekvı akác állományok visszaszorításával, nyílt falszakaszok megjelenítésével. Fontos az akác terjeszkedésének folyamatos megakadályozása. Ennek érdekében javasolt a lábon álló fák elszárítása (pl. : vegyszeres injektálással), s csak ezt követıen az akácfák kivágása. Ellenkezı esetben igen erıteljes sarjadzás várható, mely ellen már nagyon nehéz hatékonyan védekezni, s ez megakadályozná a területen más növényfaj megtelepítését. Potenciális költıhelye a gyurgyalagnak (Merops apiaster) és a parti fecskének (Riparia riparia), a költıtelepek kialakulásának a fal elıtti akácos visszaszorítása után van esélye. III. területi egység: Park idıs fákkal (zártabb rész) - Az idıs faegyedek a lehetı legmagasabb korig fenntartandók, a balesetveszély csökkentése érdekében egészségügyi kezelésük javasolt (száraz ágak levágása, stb.). Csak igen indokolt esetben, vagyon és balesetvédelmi szempontok alapján szabad egyes fák kivágását elvégezni. Fontos a fenti szempontok figyelembevétele mellett korhadó, odvas faegyedek meghagyása is. A szükségszerően eltávolítandó faegyedek tervszerő pótlásáról gondoskodni kell. Az esetleges új létesítmények elhelyezésénél fontos tervezési paraméter az értékes faegyedek megtartásának igénye. IV. területi egység: Erdısült völgyek és mellékvölgyek - A terület kezelésének fı célja az állandó erdıborítás biztosítása. Szakszerő kezeléssel, szelektáló jellegő, kis erélyő gyérítésekkel a faállomány értéke növelhetı, fontos az invazív akác térnyerésének megakadályozása.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 11/13 BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 12/13 1. sz. mell. A területen észlelt (*) és potenciálisan elıforduló (+) Magyarországon védett fajok listája magyar név latin név eszmei érték 1 Balkáni fakopáncs + Dendrocopos syriacus 10 000 2 Nagy fakopáncs + Dendrocopos major 10 000 3 Fekete harkály * Dryocopus martius 50.000 4 Zöld küllı * Picus viridis 50 000 5 Közép fakopáncs + Dendrocopos medius 50 000 6 Kis fakopáncs + Dendrocopos minor 10 000 7 Csuszka * Sitta europaea 10 000 8 Rövidkarmú fakusz + Certhya brachydactyla 10.000 9 Karvaly + Accipiter nisus 50 000 10 Barátcinege + Parus palustris 10 000 11 Széncinege * Parus major 10 000 12 Kék cinege + Parus coeruleus 10 000 13 İszapó * Aegithalos caudatus 10 000 14 Sárgarigó + Oriolus oriolus 10 000 15 Örvös légykapó * Ficedula albicollis 10.000 16 Szürke légykapó * Muscicapa striata 10.000 17 Fekete rigó * Turdus merula 10 000 18 Énekes rigó + Turdus philomelos 10 000 19 Léprigó * Turdus viscivorus 10 000 20 Vörösbegy + Erithacus rubecula 10 000 21 Házi rozsdafarkú + Phoenicurus ochruros 10 000 22 Erdei pinty + Fringilla coelebs 10 000 23 Zöldike * Carduelis chloris 10 000 24 Csilpcsalpfüzike * Phylloscopus collybita 10 000 25 Északi búvár + Gavia stellata 10.000 26 Sarki búvár + Gavia arctica 10.000 27 Búbos vöcsök + Podiceps cristatus 50.000 28 Erdei fülesbagoly + Asio otus 50 000 29 Macskabagoly * Strix aluco 50.000 30 Kuvik * Athene noctua 100.000 31 Füleskuvik * Otus scops 50.000 32 Keleti sün + Erinaceus concolor 10.000 33 Koraidenevér + Nyctalus noctula 10.000 34 Közönséges * Pipistrellus pipistrellus 10.000 törpedenevér 35 Durvavitorlájú * Pipistrellus nathusii 10.000 törpedenevér 36 Mogyorós pele + Muscardinus avellanarius 10.000 37 Mókus * Sciurus vulgaris 10.000 38 Nagy pele + Glis glis 2.000

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT 13/13