Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009-2010.
2 Készítették: Dr. Györgyi Lajos Urbánné Sőregi Katalin Szerkesztő: Urbánné Sőregi Katalin
3 Tartalomjegyzék Bevezetés I. A jogszabályi környezet változásai I.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény I.2. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény II. A társadalmi környezet változásai III. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások változásai és jellemzői 2005-2008. között III.1. Szociális alapszolgáltatások III.2. Szakosított szociális szolgáltatások IV. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális Szolgáltatások fejlesztéséhez V. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és lehetőségei V.1. A kötelező feladatok biztosítása V.2. A meglévő szolgáltatások megőrzése, az ellátási szükségletek lefedése V.3. A működési engedélyezés V.4. A szociális szolgáltatástervezési koncepciók V.5. Kiszerződtetés V.6. A fejlesztések forrásai VI. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kötelező feladatai VI.1. Módszertani feladatok VI.2. A szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása VI.3. Tartós bentlakásos intézmények működtetése VII. Mellékletek 1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 3.sz. melléklet 4. oldal 5. oldal 5. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 11. oldal 14. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 23. oldal 23. oldal 34. oldal 35. oldal 37. oldal 39. oldal
4 Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezése alapján a 123/2002. (XII.13.) sz. határozatával megalkotta Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. E koncepció 2005-2008. közötti időszakra vonatkozó módosítását a megyei közgyűlés 101/2005. (VI.24.) sz. határozatával fogadta el. Mindkét koncepció olvasható a megyei önkormányzat hivatalos weblapján ( www.jnszm.hu ). E felülvizsgálat korántsem olyan részletes, mint a 2002. évi alapkoncepció. A fő hangsúlyt a szabályozó környezet, valamint a megyei ellátórendszer változásainak áttekintésére fordítottuk. A helyzetértékelés alapját most is a szolgáltatók, intézmények részéről kapott adatok összesítése, elemzése alkotja. A beérkezett információk szerint az utóbbi három év fejleményei nagyobb változásokat mutatnak a megyei szociális szolgáltatásokban, mint az azt megelőző időszak. Vélhetően a kiszámíthatatlan, illetve kedvezőtlenebb szabályozási, és finanszírozási keretek miatti csökkenő érdeklődés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy háromszori megkeresésünk után is akadt olyan önkormányzat, amelyik nem szolgáltatott adatot a felülvizsgálathoz. A kapott információkat megköszönve a jövőben is számítunk minden szolgáltató együttműködésére! Tekintettel a jelenleg is változások alatt álló jogszabályokra, valamint a működési engedélyezés átmeneti szabályaira, a szolgáltatások biztosítására vonatkozó ütemterv e koncepció keretében a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményekre korlátozódik Az alapkoncepció 2002-ben megfogalmazott céljai ma is érvényesek. Reményeink szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata is egy lépéssel közelebb visz közös szándékaink eléréséhez.
5 I. A jogszabályi környezet változásai I.1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény A szolgáltatások működtetését leginkább a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) befolyásolja, ezért elsőként e törvény változásait tekintjük át. A Szt.-nek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció jelenlegi felülvizsgálatát átfogó időszakban, azaz 2005. óta történt, a szociális intézményrendszert érintő lényegesebb módosításai a következők: Az Szt.-t 2005. január 1-jétől módosító 2004. évi CXXXVI. törvény az idősek otthonát érintően fogalmazta meg a demensek elkülönített gondozásának szükségességét. Eszerint külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni az a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Ettől függetlenül a Szt. nem nevesíti önálló ellátástípusként a demensek gondozására kialakított intézményt, vagy intézményi részleget, arra külön működési engedély sem követelmény, egyedül a kedvezőbb finanszírozásban vált el az átlagos ápolási igényű idősek számára biztosított ellátástól. Szintén a 2004. évi módosítás mondja ki, hogy a szociális és gyámhivatal a közigazgatási hivatal ágazati szakigazgatási szerveként működik 2005. szeptember 1- jétől. Ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a bentlakásos intézmények működési engedélyeinek kiadásáról 2006. január 1-jétől az intézmény székhelye, ill. telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal dönt. A 2005. évi CLXX. törvény a Sz.t értelmező rendelkezései között a fenntartó fogalmát kibővítette a helyi önkormányzatok társulásával. Megállapítja, hogy az önkormányzat ellátási kötelezettségének szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. A 2005. évi módosítás a szociális törvényben rögzíti az új rendszerű szociális foglalkoztatás alapvető szabályait. A szociális foglalkoztatás keretében nevesített két új foglalkoztatási forma a munka-rehabilitáció, illetve a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. (A végrehajtási szabályokat a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet tartalmazza.) Munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerülhet sor, az ellátott és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A munka rehabilitáció szolgálati időre jogosíthat. Munkarehabilitáció keretében végzett tevékenységek, pl. az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külsőbelső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása.
6 A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azokat a készségeket és technikákat, amelyek alkalmassá tehetik őket a nyílt munkaerőpiacon történő részvételre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony. A szociális foglalkoztatásba bevont személyek után szociális foglalkoztatási támogatás igényelhető, amely a tapasztalatok alapján fedezi a foglalkoztatás előírt tárgyi, személyi feltételeinek teljesítését, és hozzájárul az ellátottak foglalkoztatásának bővítéséhez, aktivitásuk fokozásához. A 2006. évi CXVII. törvény 2007. január 1-jétől számottevően módosította a Szt. térítési díjakra vonatkozó szabályait. A módosítás az intézményi térítési díj összegét mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások esetében a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségeként határozta meg. Ez a szabály nem adott mozgásteret a szolgáltatók számára az intézményi térítési díj összegének meghatározására, az a törvényben rögzített matematikai képlet által eredményezett összeg volt. A szociális törvényt módosító 2007. évi CXXI. törvény korrigálta ezt a számos fenntartó által kifogásolt, a szolgáltatók döntési szabadságát korlátozó szabályt. 2008. január 1-jétől a fenntartók az intézményi térítési díj összegét a jogszabály által meghatározott különbözetnél alacsonyabb összegben is meghatározhatják. 2008. január 1-jétől kezdődően a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás igénybevétele esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata, mint az adott intézményi ellátásra megállapított állami normatív támogatás igénylésének feltétele. A Homogén Gondozás Csoport (HGCS) pontrendszerrel mért, napi 4 órát meghaladó átlagos gondozási szükséglet esetén vehető igénybe a tartós bentlakásos idősotthoni ellátás. Amennyiben a gondozási szükséglet fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, házi segítségnyújtás igényelhető. A gondozási szükségletet házi segítségnyújtás esetében a kijelölt városi jegyző által felkért 3 tagú szakértői bizottság, idősek otthona esetében az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) megyei irodájának szakértői teamje állapítja meg. A 4 órát meghaladó gondozási szükséglet előírása gyakorlatilag kizárja a tartós bentlakásos gondozásból azokat a pl. egyedül élő, magányos, kiszolgáltatottsága miatt szorongó, egészségi állapota miatt magát bizonytalannak érző időseket, akik nem elsősorban fizikai állapotuk, hanem egyéb, méltányolható körülményeik miatt kérnék elhelyezésüket bentlakásos intézménybe. Jelenleg semmilyen esetben, tehát akár az igénybevevő teljes finanszírozása esetén sem biztosítható ellátás bentlakásos intézményben az előírt gondozási szükséglet hiányában. Szintén 2008. január 1-jétől kezdődően a szolgáltatás igénybevételének feltételeként az étkeztetést, házi segítségnyújtást és bentlakásos idősotthoni ellátást megelőzően jövedelemvizsgálatot kell végezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek.
7 A jövedelemvizsgálat alapján eltérő összegű normatív állami hozzájárulásra válik jogosulttá a szolgáltatást nyújtó az ellátott jövedelmi viszonyai függvényében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 2008. január 1-jétől csak házi segítségnyújtást is biztosító szolgáltató végezhet. A szabályozás célja, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ne csak a műszaki paraméterek teljesítését jelentse, hanem valós szakmai tartalom álljon mögötte. A 2007. évi módosítás a rehabilitációs intézményben történő elhelyezés időtartamát a rehabilitációs tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében a jelenlegi egyszer három évvel meghosszabbítható 5 év helyett egyszer 2 évvel meghosszabbítható 3 évre csökkentette. 2008. június 30-ával megszűnt a módszertani intézmények működésének korábbi rendszere. A megyei módszertani intézmények, valamint a profilonként kijelölt országos hatáskörű módszertani intézmények helyett regionális módszertani intézmények kerültek kijelölésre 2008. július 1-jével. Ez a változás csökkentette a megyei önkormányzatok ellátási kötelezettségét, mivel a regionális módszertani intézmények kijelölése a szociális és munkaügyi miniszter hatásköre. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szociális intézmények tekintetében a módszertani feladatokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Viktória Ápoló-Gondozó Otthona és Észak-alföldi Regionális Szociális Fejlesztő, Tanácsadó és Módszertani Központja (4334 Hodász, Tarnai tanya 1.sz. Tel.: 44/550-500) látja el. A szociális törvény módosításai nyomán többször változott és 2009. január 1-jével kezdődően ismét változni fog a települések kötelező feladatainak köre. Az ellátási kötelezettség alakulását 2005. óta az alábbi táblázat szemlélteti: Állandó lakosok száma 2005. január 1. előtt 2005. január 1. után 2007. január 1. után 2009. január 1. után Minden települési önkormányzat 2.000 fő felett 3.000 fő felett 10.000 fő felett házi segítségnyújtás, étkeztetés, családsegítés idősek nappali ellátása utcai szociális munka, éjjeli Házi segítségnyújtás, étkeztetés házi segítségnyújtás, étkeztetés házi segítségnyújtás, étkeztetés családsegítés családsegítés családsegítés nappali ellátás (idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy) támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres nappali ellátás (idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy) támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi idősek nappali ellátása jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
8 menedékhely, nappali melegedő, idősek gondozóháza házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, idősek gondozóháza segítségnyújtás, közösségi ellátások, idősek gondozóháza, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása nappali ellátás, (szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, fogyatékos, hajléktalan személy) 20.000 fő felett 30.000 fő felett 50.000 fő felett Nappali ellátást nyújtó intézményi formák (fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan) Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások Utcai szociális munka Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása; Utcai szociális munka Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; szenvedélybetegek átmeneti otthona; éjjeli menedékhely; hajléktalan személyek átmeneti szállása; bázisszállás Utcai szociális munka A változásokat áttekintve láthatjuk, hogy a Szt. 2005. óta csökkentette az önkormányzatok kötelező feladatainak körét, illetve magasabb lakónépesség esetén tett kötelezővé egyes ellátási formákat. Ez a könnyítés az önkormányzatok számára finanszírozási oldalról kedvező, ugyanakkor az ellátásra szoruló lakosság szempontjából korántsem előnyös. Amíg pl. 2005. előtt minden település számára kötelező volt a családsegítés, és 2000 lakostól kezdődően az idősek nappali ellátása, 2005. évet követően a családsegítés már csak 2000 lakos felett, az idősek klubja pedig csak 3000 lakos felett kötelező. Különösen e két példa esetén aggályos a tendencia, hiszen mind a családsegítés, mind az idősek nappali ellátása igen nagyszámú klienst érint, akik településmérettől függetlenül állandó, sőt növekvő számú szereplői az igénybevevők körének. Igen rövid életű volt a hasonlóképpen nagyszámú rászorulót érintő szociális információs szolgáltatás, amely 2005. július 1-től csupán 2006. december 31-ig írt elő a szociális törvény kötelező feladatként az önkormányzatok számára, lakosságszámtól függetlenül.
9 A 2009. január 1-jétől életbe lépő, az alapszolgáltatásokat érintő legkedvezőtlenebb változás a támogató szolgáltatást, valamint a közösségi ellátásokat érinti. E két szolgáltatási forma a fogyatékossággal élők, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nyújt saját otthonukban igénybe vehető, korszerű, személyre szabott szolgáltatást, amely megkönnyíti az önálló életvitelt, és számottevő segítséget nyújt az igénybevevő családja számára is. Ezek a korábban valamennyi település számára előírt feladatok 2005. óta ugyan már csak 10.000 lakos felett kötelezőek, azokat a normatív állami támogatás igénybevételével megyénkben elsősorban a kistérségi társulások feladatvállalása révén számos, arra nem kötelezett település változatlanul biztosítja. 2009. január 1-jétől azonban kikerül az önkormányzati kötelezettségek közül a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás, azok finanszírozása pályázat útján történik. Ez a változás szükségszerűen együtt fog járni e tevékenységek visszaszorulásával, ezzel a speciális ellátott csoportok számára otthon igénybevehető szolgáltatások csökkenésével. A leírt változások ellentétben állnak a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló egyébként markáns szakmai törekvésekkel, bizonytalanságot szülnek a szolgáltatók és fenntartók körében, veszélyeztetik már létrehozott egyes szolgáltatások létét, végső soron csökkentik a rászorulók speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutásának esélyeit. Ez a tendencia nem áll összhangban a szakellátások kapacitásának csökkentésére irányuló központi törekvésekkel sem. I.2. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény A szociális szolgáltatásokat is érinti a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt (Ktt.) hatályba lépése. A törvény által meghatározott kistérségi határok keretei között önkéntes alapon 2004-2005. év során Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7 többcélú kistérségi társulás alakult meg egyes, a törvényben meghatározott önkormányzati-közszolgáltatási feladatok közös ellátására: Berettyó-Körös Többcélú Társulás (Mezőtúri kistérség) Jászsági Többcélú Társulás (Jászberényi kistérség) Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás (Karcagi kistérség) Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása (Kunszentmártoni kistérség) Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása (Szolnoki kistérség) Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (Törökszentmiklósi kistérség) Tiszafüredi Kistérség Többcélú Társulása (Tiszafüredi kistérség) A kistérségi társulások közül a kunszentmártoni kivételével valamennyi ellát szociális szolgáltatási feladatokat. Ezek körét a III. fejezet tartalmazza. A Szt. alapján a szociális feladatokat is felvállaló társulásoknak szolgáltatástervezési koncepciót készíteni, melynek határideje 2006. december 31. volt.
10 Az adatszolgáltatás alapján a tiszafüredi, valamint a mezőtúri kistérségi társulás még nem készített koncepciót. II. A társadalmi környezet változásai Jász-Nagykun-Szolnok megye demográfiai tendenciái megegyeznek az országos tendenciákkal, azonban a kedvezőtlen folyamatok megyénkben fokozottan érvényesülnek. A változásokat lehetőség szerint időszakok összehasonlításával, valamint az országos, és a régiós adatok összevetésével igyekszünk szemléltetni. Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságán belül a születések számának csökkenésével folyamatosan csökken a gyermekkorúak aránya, míg az idősek és öregkorúak aránya jelentős mértékben emelkedik. Az alábbi táblázatok adatai bizonyítják, hogy mind a régiós, mind az országos adatokhoz képes fokozott a gyermeknépesség számának csökkenése, és az idősek számának emelkedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Területi egység Gyermeknépesség eltartottsági rátája (%) Öregedési index (%) 1990. 2001. 2007. 1990. 2001. 2007. Jász-Nagykun-Szolnok megye 33,2 26,3 23,3 61,7 88,1 106,1 Hajdú-Bihar megye 33,8 27,4 24,3 53,5 73,4 86,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 37,4 30,6 27,1 46,3 63,1 72,7 megye Észak-alföldi régió 34,9 28,3 25,1 52,8 72,9 85,6 Magyarország 31,0 24,3 22,1 64,5 91,3 104,9 Területi egység Ezer lakosra jutó élveszületés 1990. 2001. 2006. Jász-Nagykun-Szolnok megye 13,0 9,9 9,7 Hajdú-Bihar megye 14,3 10,9 10,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 14,7 11,6 11,3 Észak-alföldi régió 14,1 10,9 10,5 Magyarország 12,1 9,6 9,9 Az idősek arányát tovább növeli a fiatalok elvándorlása, amely a régióban mért - 4,2/1000 lakosra jutó elvándorláshoz képest Jász-Nagykun-Szolnok megyében -5,6.
11 Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlagot meghaladó az idősek aránya. A születéskor várható átlagos élettartam alakulását a következő táblázatban mutatjuk be: 1990 2001 2007 Férfiak 65,6 67,43 68,54 Nők 73,24 76,25 76,92 Az átlagéletkor kitolódásával egyre gyakoribb a demens (időskori elbutulásban szenvedő), valamint a folyamatos ápolásra szoruló idősek száma. A demográfiai előrejelzések szerint ez a tendencia hosszú távon érvényesül. III. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások változásai és jellemzői 2005-2008. között III.1. A szociális alapszolgáltatások Megyénkben az étkeztetés és a házi segítségnyújtás hagyományosan jól kiépített ellátási formák. 2008. évi felmérésünkre mindössze 2 település jelezte, hogy még nem szervezte meg e szolgáltatásokat. További egy település a családsegítést, mint kötelező feladat hiányát jelezte. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítására köteles városok közül 5 még nem szervezte meg e szolgáltatási formát. Továbbra is hiányosak a speciális ellátotti csoportok számára szükséges nappali intézmények, ebben a 2005. évi koncepcióhoz képest nincs változás. A KSH adatgyűjtése szerint az alábbiak szerint alakult megyénkben az egyes ellátási formák igénybevevőinek száma: Szolgáltatás típusa Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés Igénybevevők száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 3 513 3 526 3 587 3 328 3 047 2 445 2 444 1 832 1 825 1 845 1 822 1 723 1 775 1 830 3 227 3 278 3 296 3 352 3 379 3 402 3 410
12 A tendenciák jól láthatóak. A házi segítségnyújtást igénybevevők száma folyamatos csökkenést mutat annak ellenére, hogy az utóbbi években a pályázatok során előnyben részesítették az alapellátási formák fejlesztését, és a normatívák összegének változásai is kevésbé kedvezőtlenek e szolgáltatás esetében. Az idősek nappali ellátását szolgáló férőhelyek száma lényegében változatlan a statisztika szerint, azaz még nem érzékelhető, hogy az idősek klubjai akár az egyre növekvő számú idős, akár egyéb ellátotti csoportok befogadására reagáltak volna. A két alapellátási forma csökkenő, illetve stagnáló kapacitásait egyértelműen a tartós bentlakásos intézményi férőhelyek növekedése ellensúlyozta, ami viszont nem megfelelő alternatívája a saját otthonban maradást elősegítő szolgáltatásoknak. A települési önkormányzatok visszajelzései szerint jelenleg 36 településen vehető igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Támogató szolgáltatás 31 településen, közösségi ellátás 23 településen érhető el, a családsegítést biztosító települések száma 64. A nappali ellátást biztosító intézmények száma a korábbi évekhez képest nem változott. A szolgáltatások számának növekedése egyértelmű összefüggést mutat a kistérségi társulások feladatvállalásának növekedésével. Az alábbi diagram az összes alapszolgáltatás figyelembevételével ábrázolja a fenntartók arányát: A szociális alapszolgáltatások megoszlása fenntartók szerint 67% 3% Települési önkormányzat 30% által fenntartott Kistérségi társulás által fenntartott Egyéb szolgáltató által fenntartott
13 A következő táblázat ellátási típusonként mutatja be a különböző típusú fenntartók arányát: Alapszolgáltatás megnevezése Szolgáltatások aránya fenntartók szerint Kistérségi társulás által fenntartott Települési önkormányzat által fenntartott Egyéb szolgáltató által fenntartott (kht., egyház, alapítvány, egyesület) Falugondnoki, 75 % 25 % - tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés 44 % 53 % 3 % Házi segítségnyújtás 42 % 56 % 2 % Családsegítés 24 % 76 % - Jelzőrendszeres házi 3 % 97 % - segítségnyújtás Közösségi ellátások - 100 % - Támogató szolgáltatás - 83 % 17 % Idősek nappali ellátása 44 % 54 % 2 % Fogyatékosok nappali 25 % 50 % 25 % ellátása Pszichiátriai betegek és - 100 % - szenvedélybetegek nappali ellátása Utcai szociális munka - 50 % 50 % Hajléktalanok nappali melegedője - 100 % - Az I. fejezetben vázolt jogszabályi változások miatt néhány önkormányzat már jelezte, hogy a támogató szolgáltatást, illetve a közösségi ellátásokat 2009. január 1-jétől nem biztosítja, illetve többen bizonytalannak ítélték 2009-től egyes szolgáltatások további működtetését. Az igénybevevők számának változását a tapasztalatok szerint élénken befolyásolja a szolgáltatás ára. Térítési díj emelés esetén gyakori az igénybevétel lemondása, ingyenes szolgáltatás esetén viszont megnövekszik az igénybevevők köre.
14 III.2. Szakosított szociális szolgáltatások A megyénkben működő bentlakásos férőhelyek profil, és fenntartó szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja be: Intézmény típusa Települési önkorm. Férőhelyek száma fenntartók szerint Kistérségi Megyei Katoli- Refor- önkorm. kus mátus társulás egyház egyház Vállalkozás Összesen Idősek otthona 721 695 328 149 95 248 2236 Idősek emelt szintű 46 58 64 4 172 férőhelye Idősek átmeneti int. 5 4 9 Pszichiátriai betegek 235 235 otthona Pszichiátriai betegek 44 44 rehabilitációs int. Pszichiátriai betegek 22 22 lakóotthona Szenvedélybetegek 75 75 otthona Szenvedélybetegek 10 10 rehabilitációs int. Szenvedélybetegek 8 8 lakóotthona Értelmi fogyatékosok 35 486 165 686 otthona Értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézménye 30 30 Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona Értelmi fogyatékosok rehabilitációs célú lakóotthona 22 58 80 12 12 Mozgásfogyatékosok 60 60 otthona Hajléktalanok 34 34 átmeneti intézménye Összesen 824 787 1373 217 264 248 3713
15 Az intézményi férőhelyek számának alakulását 2002.-2008 között az alábbi táblázat szemlélteti: Férőhelyek típusa az ellátottak szerint 2002. év 2008. év Idősek 2105 2408 Fogyatékossággal élők 822 912 Pszichiátriai és szenvedélybetegek 385 394 Legnagyobb mértékben az idősek otthoni férőhelyszám növekedett. A statisztikailag 303 férőhelynövekedés valójában ennél több új férőhely létesítését jelenti, mert 2002. és 2005 között a hatóság előírása nyomán több idősotthonban is férőhelyszámcsökkentésre kényszerültek. Az új férőhelyeket vagy meglévő idősotthon férőhelyeinek bővítése, vagy új intézmény létesítése adja. Az idősotthoni férőhelyeken belül a finanszírozás megváltozása miatt 2008-ra 345 emelt szintű férőhely átminősítését kérték az engedélyező hatóságtól a fenntartók normál idősotthoni férőhellyé. Az idősellátást érintő további változás a demensekkel kapcsolatos szabályozás és finanszírozás megváltozása. A szakvéleménnyel rendelkező súlyos demens ellátottak után magasabb összegű normatíva igényelhető 2008. január 1-jétől. Jelenleg megyénkben a bentlakásos idősotthonokban a szakvéleménnyel rendelkező demensek száma 381. Ez a szám 21 idősotthon ellátottaiból adódik össze. Az összesen 39 idősotthon közül a többi 18 nem jelzett demens ellátottat (pl. köztük egy közel 200 férőhelyes intézmény sem). Feltételezhető, hogy ezekben az intézményekben is élnek demenciában szenvedő ellátottak, csak a minősítésük nem történt még meg. Az idősek otthonaiba várakozók valós száma jelenleg nem értékelhető, mivel a gondozási szükséglet bevezetésével az idősotthoni elhelyezésre jelenleg is várakozók egy része nem nyerhet felvételt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kérelmezők egy része aktuálisan nem is kéri felvételét, csupán az elhelyezés vélt biztonsága érdekében nyújtja be időben a kérelmét, és a számára korai férőhelyüresedés esetén elutasítja a beköltözést. Ez a gyakorlat tovább nehezíti a valós elhelyezési igények számszerűsítését. Összességében valószínűsíthető, hogy az idősotthoni várakozók száma csökkent a korábbi évekhez képest. 2005. évhez képest a demográfiai változások miatt ugyan nőtt az idősek száma, ugyanakkor az idősotthoni kapacitás is bővült, ezért az idősek számának statisztikai növekedése egyelőre nem eredményezett súlyos feszültséget az ellátórendszerben. Erre utal az is, hogy mind több idősotthoni fenntartó kéri intézménye számára az egész ország területét megjelölni a működési engedélyben ellátási területként. A következő diagram szemlélteti a bentlakásos intézmények ellátási területének megoszlását:
16 A bentlakásos intézmények megoszlása ellátási terület szerint 15% 12% 24% 49% Ország Megye Kistérség Település Ha figyelembe vesszük, hogy a megyei önkormányzat részesedése a fenntartott intézmények számát tekintve 18 %, alig van néhány más fenntartású intézmény, amely felvételi körzete a megye területe. Az országos ellátási terület nagy aránya jelzi, hogy az intézmények közel fele biztonságosabbnak ítéli férőhelyeik lehetőleg fizetőképes igénylőkkel történő feltöltését úgy, hogy lehetőséget adnak megyén kívülről történő jelentkezésre is. Ezzel azonban hátrányba kerülnek a szegény, illetve kevésbé fizetőképes, elhelyezést igénylők, akik gyakran a legidősebbek (80 év felettiek), és egyedülálló, magányos idősek közül kerülnek ki. A megyei önkormányzat intézményeinek, mint a megyei igények teljesítésére köteles szolgáltatóknak számolni kell a szolgáltatásokból kiszoruló alacsony jövedelmű, magas koruk miatt speciális gondozást igénylő idősek fogadására. A pszichiátriai és szenvedélybetegek számára működtetett férőhelyek száma érdemben nem változott. Már a 2002. évi alapkoncepció is megállapította, hogy nagy a nyomás a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményein a várakozók nagy száma miatt, és jelenleg is e profilban a leghosszabb a várakozási idő a felvételre. Részleges megoldást jelenthet az olyan ellátottak idősotthonba történő áthelyezése, akik a pszichiátriai vagy szenvedélybetegség talaján kialakult demenciájuk túlsúlyra jutása miatt már nem igényelnek alapbetegségük miatti speciális gondozást, idősotthoni férőhelyen elláthatók. A fogyatékossággal élők számára 2002. óta létrehozott új férőhelyek többségében a lakóotthoni elhelyezési lehetőségek bővülését mutatják. A profilban rendelkezésre álló férőhelyek száma az alapkoncepcióban megfogalmazottakhoz hasonlóan jelenleg sem mutat számottevő elhelyezési feszültséget, minőségében viszont számottevő fejlődés tapasztalható. A bánhalmai, a pusztataskonyi, valamint a tiszaugi intézmények átfogó felújítása, továbbá a
17 lakóotthonok létesítése jelentős minőségi előrelépés az intézményes gondoskodásra szoruló értelmi fogyatékosok számára. A mozgásfogyatékosok számára létesített összesen 60 férőhely elegendőnek mutatkozik az igényekhez képest. A több ellátotti csoportot érintő rehabilitációs intézményi férőhelyek száma nem növekedett az utóbbi években, a meglévő kapacitás elegendőnek is bizonyul. A Szt. 2007. évi módosítása lecsökkentette a rehabilitácós intézményi elhelyezés maximális időtartamát. A cél az önállóságra való felkészítés hatékonyságának növelése, az intézményi léttel együtt járó esetleges túlgondozás időtartamának csökkentése volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres rehabilitáció egyik alappillére a foglalkoztatás, másik fontos eleme a stabil családi/lakhatási/támogatói háttér. A rehabilitációs intézményi elhelyezés időtartamának csökkenése sajnos kevés befolyással van e két fontos tényezőre. Ráadásul miután a közösségi ellátások és a támogató szolgálat 2009. január 1-jétől kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül, a nappali ellátást pedig az idős célcsoport kivételével csak 10.000 fős lakosságszám felett lesz kötelező biztosítani, legtöbbször a szervezett települési ellátórendszer sem nyújt elegendő támaszt a bentlakásos intézményből kikerülő személy részére. Félő, hogy a rehabilitációra rendelkezésre álló időtartam lecsökkentése nem elsősorban a sikeres rehabilitációk számát, hanem a rehabilitációs célúból átminősített ápoló-gondozó célú férőhelyek számát fogja növelni. A rehabilitációs időtartam lejárta, és a tényleges önállóság lehetőségének hiánya komoly szakmai dilemma elé állítja a szolgáltatót: visszahelyezni az ellátottat ápológondozó célú férőhelyre, ahol reálisan képességeinek visszafejlődése várható, vagy a rehabilitációs célú férőhely átminősítését kezdeményezzék, ami viszont szakmai kudarc az intézmény számára. Megoldás lehet az ápoló-gondozó célú átminősítés az ellátottak biztonsága érdekében, ugyanakkor az önállóság kifejlesztését szolgáló érdemi szakmai tevékenység biztosítása megfelelő szakdolgozói háttér mellett. A lakóotthonok működtetése is azt mutatja, hogy ez a kiváló elhelyezési forma az arra képes ellátottak számára a legtöbb esetben az önellátás egyetlen reális helyszíne. A bentlakásos intézmények fenntartói körében is tapasztalható bár az alapszolgáltatásokhoz képest kevéssé jelentős elmozdulás, hiszen e téren is egyre nagyobb szerepet vállalnak a kistérségi társulások. A következő diagram az intézmények számszerű megoszlását ábrázolja a fenntartók között:
18 A bentlakásos intézmények számának megoszlása fenntartók szerint 24% 11% Települési önkormányzat 36% Megyei önkormányzat Katolikus egyház Református egyház 7% 4% 18% Kistérségi társulás Vállalkozás Figyelembe véve az egyes intézmények igen eltérő férőhelyszámát, indokolt a férőhelyek arányában is értékelni a fenntartók szerepvállalását. A bentlakásos férőhelyek számának megoszlása fenntartók szerint 21% 7% 6% 7% Települési önkormányzat 22% Megyei önkormányzat Katolikus egyház Református egyház Kistérségi társulás 37% Vállalkozás A férőhelyek megoszlása mutatja, hogy a legnagyobb kapacitást a megyei önkormányzat működteti. A következő két legnagyobb fenntartó a települési önkormányzatok és a kistérségi társulások köre, arányuk megközelítőleg azonos. A bentlakásos férőhelyek tekintetében a fenntartói szerepekben történt változásokat 2002. óta az alábbi táblázat szemlélteti: Fenntartó típusa Férőhelyek megoszlása 2002. 2008 Települési önkormányzat 58 % 22,2 %
19 Kistérségi társulás - 21,1% Megyei önkormányzat 25 % 37 % Katolikus egyház 6 % 5,8 % Református egyház 5 % 7,1 % Egyesület 1 % - Vállalkozás 5 % 6,7 % A települési önkormányzat által fenntartott férőhelyek számának csökkenése a megyei önkormányzatnak, illetve kistérségi társulásnak működtetésre átadott kapacitást mutatja. A megyei önkormányzat által fenntartott férőhelyek száma döntő többségében a két települési önkormányzattól, illetve egy egyesülettől átvett intézmény kapacitásával növekedett. A református egyház, illetve vállalkozók köre új intézmény létesítésével növelte részesedését. A Szt.-ben megfogalmazott átmeneti intézmények továbbra is hiányoznak a megyei ellátórendszerből. Létrehozásuk lehetőségeire, és működtetési dilemmáikra ma is érvényesek a 2002. évben megfogalmazottak. Az átmeneti intézmények létrehozása továbbra sem vonzó feladat, hiszen alacsonyabb összegben beszedhető térítés díj mellett kellene lehetőleg mindig befogadókész kapacitást működtetni, a reálisan rendszeresen üres férőhelyek mellett is állandó dolgozói létszámmal. IV. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Az önkormányzatok és a bentlakásos intézmények számára megküldött adatlapokra adott válaszok nyomán ismét készítettünk egy SWOT elemzést, a 2008. évi aktuális helyzetre vonatkozóan. Természetesen egyes meghatározások helytállóak voltak 2002. évben, és ma is, azonban több téren kedvezőtlen változások történtek, amelyek növelték a veszélyeket. Erősségek - a településhálózat nem elaprózódott - viszonylag kiépült alapellátások működnek elsősorban az idősek számára, amelyek nem zárkóznak el fogyatékos, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek gondozásától sem - számos települési önkormányzat tart fenn idősek bentlakásos intézményét Gyengeségek - a civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatásokban - hiányoznak egyes nappali, és átmeneti ellátások - elavult épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére
20 Lehetőségek - társulás vagy ellátási szerződés útján történő feladatellátás - komplex szolgáltatást nyújtó intézmények létesítése - kapcsolatok kiépítése, fejlesztése - szakemberek képzése - civil szervezetek bevonása - szociális térkép készítése - házi segítségnyújtás fejlesztése - helyi kisközösségek (lakóközösségek) bevonása a szociális gondoskodásba - demens részleg kialakítása idősotthonban - akadálymentesítés - nappali intézmény létesítése - falugondnoki szolgáltatás kiépítése Veszélyek - alacsony normatív állami támogatás - általános forráshiány - működési költségek emelkedése - a működőképesség veszélybe kerülése - szigorodó, változó és kiszámíthatatlan jogi szabályozás - a növekvő térítési díjak miatt kevesebb veszik igénybe a szociális alapszolgáltatásokat - a lakosság fokozott elöregedése - a gondozási szükséglet, valamint jövedelemvizsgálat miatt hosszadalmassá vált a szolgáltatások tényleges igénybevétele - a szakemberek hiánya, utánpótlásuk nehézsége - a szakma megbecsültségének hiánya, a dolgozók leterheltsége, az alacsony fizetések - alkalmatlan tárgyi körülmények - külterületen élők ellátásának hiányai - a társulásban ellátott feladatokhoz a társult önkormányzatok egyre kevesebb hozzájárulást tudnak biztosítani, ezzel veszélybe kerülnek egyes társulási formában ellátott szolgáltatások - a megszűnő ellátási formák miatt növekszik az ellátatlan rászorulók száma V. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei és lehetőségei V. 1. Kötelező feladatok biztosítása A fejlesztések között kiemelt helyen áll a szociális törvényben előírt, ám még hiányzó kötelező feladatok megteremtése. Erre saját fenntartásban, vagy ellátási szerződés útján van az önkormányzatoknak lehetőségük. A kistérségi társulások feladatvállalása, vagy más fenntartóval kötött ellátási szerződés egyszerűbben és kevesebb költséggel teszi lehetővé a kötelező feladatok ellátásához szükséges feltételek teljesítését.
21 A hiányzó szolgáltatások tekintetében a Szt. módosításainak, és az időközben megvalósított teljesítések figyelembevételével érvényesek a korábbi koncepciókban megfogalmazottak. V. 2. A meglévő szolgáltatások megőrzése, az ellátási szükségletek lefedése Egyik legfontosabb célnak a létrehozott szolgáltatások megőrzését tartjuk. Nyilvánvalóan markánsan befolyásolja a szolgáltatások továbbműködtetését azok központi finanszírozása. A finanszírozás csökkenését azonban nem követheti automatikusan és arányosan a szolgáltatások csökkenése, hiszen az veszélyezteti az igénybevevők ellátási biztonságát, a szociális szakmai elvek érvényesülését. Az esetleges szolgáltatás-csökkentés mellett is arra kell törekedni, hogy ésszerű, szakmai és pénzügyi elemeket egyaránt érvényesítő komplex látásmóddal megtervezett szolgáltatásokkal biztosítsák a kliensek ellátását. A szociális alapszolgáltatások tekintetében a már szolgáltatásban részesülők számára fontos, sokszor a családban, saját lakásban való önellátás kulcseleme a szolgáltatás igénybevétele. Indokolt az önkormányzatoknak átgondolni azt, hogy a településükön esetleg megszűnő speciális alapszolgáltatások helyett milyen keretek között tudnak továbbra is segítséget nyújtani a jelenlegi ellátottaknak. Bár a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások számos sajátos feladatot is ellátnak, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás (esetleg jelzőrendszerrel kiegészítve) képes egyes feladatok pótlására. Hasonlóképpen a falu, ill. tanyagondnoki szolgáltatás megteremtése, vagy kibővítése is módot adhat a rászorulók megsegítésére. Ebben a témakörben változatlanul érvényesek a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2005. évi felülvizsgálatában megfogalmazottak. A megyében szintén jól kiépült idősek nappali intézményhálózata is továbbfejleszthető, hiszen megfelelő szakmai előkészítés, és jól képzett szakember foglalkoztatása mellett az idősek klubjai is fogadhatnak más ellátotti csoportba tartozó, és az idősek közé beilleszthető klienseket. Ez a külföldön már működő gyakorlat hazánkban még nem honosodott meg, azonban az ellátórendszer szűkülése igényli az újszerű szemléletet, valamint a szélesebb kör igényeit teljesítő, és a gyakorlatban már bevált technikák alkalmazását. A bentlakásos idősellátásban egyre nagyobb számban jelennek meg a demens, valamint folyamatos ápolásra szoruló ellátottak. Bár a tárgyi-személyi feltételrendszert szabályozó 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet nem fogalmaz meg külön követelményrendszert erre a feladatra, számolni kell az intézmények elhelyezési feltételeinek e sajátosságokat is kezelő átalakításával.
22 V. 3. A működési engedélyezés A fejlesztések következő meghatározója a működési engedélyezés keretében a hatóság által előírt követelmények teljesítése. Jelenleg 32 intézmény rendelkezik ideiglenes, 24 intézmény pedig határozatlan időre szóló működési engedéllyel. A 2008. december 31-ig érvényes működési engedélyek tekintetében úgy rendelkezik az idevonatkozó 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet, hogy ha az intézmény a működési engedély lejártakor nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, a működést engedélyező szerv 2012. december 31-ig érvényes működési engedélyt ad ki. A fenntartónak e határozat alapján kötelessége a feltételek határidőre történő megteremtéséhez szükséges feladatokról intézkedési tervet készíteni, melynek teljesítését az engedélyező hatóság évente ellenőrzi. 2008. évtől bevezetésre került a hatóság részéről kiszabható szociális bírság, mely az ellátottak jogainak érvényesítése és védelme érdekében alkalmazott szankció. A szociális bírság legmagasabb összege 200 000 forint. Több jogsértés a tárgyi vagy személyi feltételek nem teljesítése, adminisztratív hiányosságok, vagy elégtelennek ítélt szakmai szolgáltatások esetén halmozottan is kiszabható. V. 4. Szociális szolgáltatástervezési koncepciók A fejlesztések megalapozását szolgálja a 2000 lakos feletti települések számára kötelező szociális szolgáltatástervezési koncepció készítése. Az elkészült koncepciók értékelésére ma is érvényesek a megyei koncepció 2005. évi felülvizsgálatában foglaltak. Bár igen kevés esetben készült időközben felülvizsgálat, a megalkotott társulási koncepciók részben ellensúlyozzák ezt. A törvényi előíráson túlmenően az előző pontban tárgyalt, a működési engedélyezési eljárással kapcsolatosan készítendő intézkedési terv is indokolja, hogy a fenntartók koncepciózusan gondolják át az előttük álló feladatokat, és alkossanak reális jövőképet szolgáltatásaik további működtetésére. V. 5. Kiszerződtetés A 2002. évi 4 intézményhez képest 2008. évben 7 intézmény jelezte, hogy kiszerződtetés keretében biztosítanak bizonyos szolgáltatásokat. 6 intézményben étkeztetést, egy intézményben karbantartást, és egy helyen a takarítást végzi külső szervezet. A kiszerződtetés alkalmas lehet a takarékosabb gazdálkodás elősegítésére, indokolt a szolgáltatók számára megvizsgálni annak realitását. V. 6. A fejlesztések forrásai A fejlesztési források köre a korábbi koncepciókhoz képest megváltozott, szűkült. 2007. évtől megszűnt a címzett állami támogatások rendszere, illetve a szociális tárca sem írt ki szakellátás fejlesztésére irányuló pályázatot.
23 Jelenleg az uniós alapú operatív programok keretében van mód pályázatok benyújtására, ám a kiírások feltételrendszere erősen leszűkíti a pályázók lehetséges körét, illetve esetenként irreálisan alacsony az elnyerhető támogatás mértéke (pl. TIOP 3.4.2-08). VI. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kötelező feladatai VI.1. 2008. június 30-ával megszűnt a megyei önkormányzat hatásköre a megyei módszertani feladatok ellátására. VI.2. A szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása E feladatnak elsősorban a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével, és közzétételével teszünk eleget. A szolgáltatások összehangolását szolgálja a települési ill. társulási koncepciók véleményezésének kötelezettsége. Segítséget nyújtunk továbbá egyedi megkeresések esetén intézmény-létesítési és működtetési kérdésekben, konzultációt biztosítunk intézményszervezési-fejlesztési témakörben. A megyei szociálpolitikai kerekasztal ülésein lehetőséget biztosítunk az ellátórendszerrel kapcsolatos kérdések közös megvitatására, új ismeretek átadására. V.3. Tartós bentlakásos intézmények működtetése A megyei önkormányzat a Szt. alapján a következő intézmények fenntartására köteles: a) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: Idősek otthona Fogyatékos személyek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Hajléktalanok otthona b) Rehabilitációs intézmények: Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye c) Lakóotthonok: Pszichiátriai betegek lakóotthona (rehabilitációs célú) Szenvedélybetegek lakóotthona (rehabilitációs célú)
24 Fogyatékos személyek lakóotthona (ápoló-gondozó célú és rehabilitációs célú lakóotthon) d) Egyéb speciális szociális intézmény A megyei önkormányzat a hajléktalanok kivételével valamennyi ellátotti csoport számára nyújt tartós bentlakásos elhelyezést, a törvényben meghatározott valamennyi elhelyezési formában. Kötelezettségeink közül a hajléktalanok tartós bentlakásos intézményi ellátását nem biztosítjuk. E feladat teljesítését pályázati forrás igénybevételével terveztük, azonban a címzett állami támogatás megszűnésével e tervünk meghiúsult. Jelenlegi fejlesztési terveink nem tartalmazzák a hajléktalanok bentlakásos gondozásának megteremtését, mivel a saját, és a várható pályázati források csak a meglévő kapacitásaink megőrzését teszik lehetővé. Esetleg más ágazati feladatot szolgáló épület felszabadulása és átalakítása nyújthat lehetőséget kapacitás- és profilbővítésre. Ugyanakkor a megyei fenntartású intézmények folyamatosan biztosítják hajléktalanok elhelyezését a koruknak, egészségi vagy mentális állapotuknak megfelelő férőhelyen. Az utóbbi 5 évben 45 hajléktalan személy nyert felvételt a megyei önkormányzat intézményeibe, és jelenleg 24 hajléktalan várakozót tartunk nyilván. Ez a gyakorlat megfelelő módon biztosítja a hajléktalan személyek elsősorban ápológondozó célú bentlakásos ellátását, mivel az elhelyezést elfogadó hajléktalanok minden esetben megfelelnek valamelyik intézménytípus kritériumainak. Vagy idős koruk, vagy szenvedélybetegségük, pszichiátriai betegségük, esetleg fogyatékosságuk indokolja adekvát szakosított intézményben történő elhelyezésüket, melynek igénybevételét hajléktalanságuk ténye nem akadályozza. Speciális intézményi részleget pszichiátriai betegek számára biztosítunk a törökszentmiklósi Angolkert Otthon 8 férőhelyes speciális részlegén. Szenvedélybetegek, és fogyatékossággal élők számára jelenleg nincs megnevezett speciális intézményi részleg, de ezen ellátottak esetében biztosítjuk az alapstátusznak megfelelő intézményben az ellátást, akkor is, ha az adott személy súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket, magatartászavart mutat. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények köre, illetve kapacitása az alábbiak szerint változott 2005. óta: a) 2006. márciusában elkészült a tiszaugi Szőke Tisza Otthon címzett állami támogatásból megvalósult rekonstrukciója, bővítése, valamint felépült az intézmény telephelyeként 2 új lakóotthon. Az intézmény korábbi 75 férőhelyes kapacitása jelentősen bővült, mivel a székhelyen egy 100 férőhelyes ápológondozó otthon valamint egy 12 férőhelyes lakóotthon, Kunszentmártonban további 12 férőhelyen lakóotthoni ellátás folyik. b) A Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete 2006. június 30- ával felhagyott a tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona működtetésével. A 40
25 férőhelyes ápoló-gondozó célú intézményt a megyei önkormányzat mint a feladatra a szociális törvény alapján kötelezett 2006. július 1-jével átvette, és a tiszaugi Szőke Tisza Otthonhoz integrálva, annak telephelyeként működteti. Az ingatlan korábban is a megyei önkormányzat tulajdonában állt, így a feladatellátás a tiszakürti helyszínen folytatódott. c) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2007. április 1-jével kezdődően összevonta a törökszentmiklósi Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményét a fegyverneki Angolkert Otthonnal. Az új intézmény törökszentmiklósi székhellyel és fegyverneki telephellyel Angolkert Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye néven működik. A fegyverneki telephely korábbi 40 férőhelyes kapacitása a szintén 2007. évben befejezett beruházás nyomán 68 férőhelyre bővült. d) Mezőtúr Város Önkormányzatának kezdeményezése alapján 2007. július 1-jétől a megyei önkormányzat működteti a mezőtúri Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthont. A 181 férőhelyes intézmény feladatait a következő fejezet mutatja be. Az intézménynek helyet adó ingatlan továbbra is Mezőtúr Város tulajdonában áll, határozatlan idejű, ingyenes használóként üzemelteti a megyei önkormányzat. A változások nyomán megváltozott a megyei önkormányzat fenntartásában álló férőhelyek összetétele. Amíg 2005. évben a férőhelyek több mint fele a fogyatékossággal élők gondozására szolgált, és csupán 14 %-os arányt képviselt az idősellátás, jelenleg a férőhelyek mintegy negyed része idősek bentlakásos gondozása. A megyei fenntartású intézmények ellátotti csoportonkénti megoszlását 2008. évben a következő diagram szemlélteti: A megyei fenntartásu intézmények férőhelyeinek megoszlása ellátotti csoportonként 22% 7% 43% Értelmi fogyatékossággal élők Mozgásfogyatékossággal élők Idősek Pszichiátriai betegek 24% 4% Szenvedélybetegek
26 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 1361 tartós bentlakásos férőhelyet tart fenn teljes kihasználtsággal, melyre jelenleg 265 fő várakozót tartanak nyilván. A 8 megyei önkormányzati intézmény közül 4 élén korábban érvényes jogi szabályozás alapján megbízott határozatlan időre kinevezett igazgató áll, négy igazgató 5 év határozott időre kapott megbízást. Valamennyi igazgató iskolai végzettsége megfelel a hatályos jogszabályoknak, egy 2008. év során kinevezett igazgató nem rendelkezik még szociális szakvizsgával. A megyei önkormányzat fenntartásában álló intézmények, és azoknak a saját működési engedéllyel rendelkező telephelyei működési engedélyeinek jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény neve Fehér Akác Otthon Jászapáti Bíró Kálmánné Bakos Ilona Otthon Mezőtúr Angolkert Otthon Törökszentmiklós Szolgáltatás típusa, helyszíne Idősek ápoló-gondozó otthona Idősek ápoló-gondozó otthona Idősek átmeneti intézménye Mozgásfogyatékosok otthona Pszichiátriai betegek lakóotthona Szenvedélybetegek lakóotthona Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Idősek otthona (fegyverneki telephely) Férőhelyek száma Működési engedély érvényessége A működési engedélyben megfogalmazott teljesítendő feltételek 80 2008. dec. 31. Akadálymentes közlekedés 6 m 2 /fő lakóalapterület Max. 4 ágyas lakószobák Vizesblokkok felújítása 140 5 20 8 8 határozatlan idejű 150 20 2008. dec. 31. Vizesblokkok száma 6m 2 /fő lakóalapterület Látogatók fogadására szolgáló, és mentálhigiénés gondozásra szolgáló helyiség 68 határozatlan - idejű -
27 Kastély Otthon Újszász Gólyafészek Karcag Fenyves Otthon Bánhalma Tóparti Otthon Pusztataskony Szőke Tisza Otthon Tiszaug Idősek otthona Pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona és rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek otthona és rehabilitációs intézménye Pszichiátriai betegek lakóotthona 40 105 89 14 2008. dec. 31. Szakdolgozói létszám Akadálymentes közlekedés 6 m 2 /fő lakóalapterület Max. 4 ágyas lakószobák Vizesblokkok számának bővítése Fogyatékosok ápológondozó 170 2008. dec. 31. Szakdolgozói otthona létszám Lakóotthon 13 határozatlan - idejű Fogyatékosok ápológondozó 91 2008. dec. 31. Szakdolgozói otthona létszám Akadálymentes Fogyatékosok ápológondozó otthona és rehabilitációs intézménye (pusztataskonyi telephely) Lakóotthon Kunhegyes, Tomaji u. 5/a Lakóotthon Kunhegyes, Nagykakatszél u. 11. Lakóotthon Kunhegyes, Jósika u. 1.sz. Fogyatékosok ápológondozó otthona Zöld sziget lakóotthon (tiszaugi telephely) Fordulópont lakóotthon (kunszentmártoni telephelye) Mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthona (tiszakürti telephely) közlekedés 155 2008. dec. 31. Szakdolgozói létszám 10 határozatlan idejű 11 határozatlan idejű 12 határozatlan idejű 100 12 2008. dec. 31. Szakdolgozói létszám 12 határozatlan idejű 40 2008. dec. 31. Szakdolgozói létszám - - - - A hiányzó szakdolgozói álláshelyek megteremtésére a más ágazat feladatainak szűkülése miatt felszabaduló álláshelyek átcsoportosításával nyílhat lehetőség.