1. Kötelező az intézmények vezetőit és a bizottsági tagokat meghívni a képviselő-testületi ülésekre? Van törvényben meghatározott idő, amelyen belül értesíteni kell e személyeket az ülés időpontjáról, napirendjéről? Van-e ennek formai követelménye? Kinek kell gondoskodnia a meghívók kiküldéséről? A választ az SZMSZ mondja meg, melyben szabályozható, hogy kiket, milyen időpontban kell meghívni az ülésekre, valamint rögzíti a meghívó tartalmát és a meghívás módját is. A képviselő-testület működésével kapcsolatban a jegyző feladata - a polgármester feladat-meghatározásait figyelembe véve - az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése), a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez. ( A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. (1), 36. (2) a)pont, SZMSZ) 2. Fakivágásról kell helyi rendeletet alkotni? A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. Tehát helyi rendeletben csak a kompenzációs intézkedést lehet szabályozni. ( A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. (1), 8. (4)) 3. Önkormányzat rendelete utalhat-e magasabb szintű jogszabályi helyre, illetve átveheti-e annak egyes rendelkezéseit? A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ötv. - 16. (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. A 61/1994. (XII. 24.) AB határozat elvi jelleggel állapította meg a következőket: Nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait - szó szerint - átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis - akár szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül - önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető. Mindezekre tekintettel az önkormányzati rendelet ilyen szakaszai ellentétesek a jogbiztonságnak az Alkotmány 2. (1) bekezdésében védett elvével, a Jat. 18. (2) bekezdésével, s ezáltal az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésével is.
4. Ha az önkormányzat rendeletet szeretne alkotni a helyi lakosok lakáshoz jutásának támogatásáról, akkor milyen felhatalmazó jogszabályra hivatkozzon? A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet 23. -a alapján a helyi önkormányzat rendeletben szabályozhatja az állampolgárok lakáshoz való jutása önkormányzati támogatásának feltételeit. Önkormányzati rendelet a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkotható. Az önkormányzat tehát akkor jár el helyesen, ha nem a Korm. rendeletre, hanem az eredeti önkormányzati jogalkotói hatáskörére hivatkozik a rendelet alkotásakor. ( A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (1) a/ pontja) 5. Képviselő-testület az átmeneti segély odaítélésekor feltételként előírhat-e kötelezően végezendő közmunkát? Nem. Törvény rendelkezik az átmeneti segély odaítélésének szabályairól. A helyi rendelet a törvény keretei között határozhatja meg a támogatás odaítélésének a feltételeit. A törvény alapján többféle módon szabályozhatja a jogalkotó e kötelezően nyújtandó szociális alapellátás formáját, viszont a törvényi felhatalmazáson nem terjedhet túl a rendelet. Olyan további feltétel nem írható elő rendeletben, amelyre nincs felhatalmazása a képviselő-testületnek. ( A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 45. ) 6. A jegyzőnek meg kell-e küldeni a helyi önkormányzat rendeletét elektronikusan az államigazgatási hivatal részére? A helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi. Tekintettel arra, hogy a regionális államigazgatási hivatal a regionális közigazgatási hivatal általános jogutódja, a helyi rendeletek elektronikus megküldési kötelezettségét a jegyző az államigazgatási hivatal útján teljesíti. ( Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 15. (1) bekezdése; a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rend. 15. -a) 7. A helyi rendeletben a hulladékszállítási díjat nettó vagy bruttó összegben kell-e megállapítani? A települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtétel alapján kell megállapítani. Az egyszeri ürítés díját kell a rendeletben feltüntetni ÁFA nélkül számítva az edényzet űrtartalma szerint differenciált módon. A zsákos hulladékszállításnál ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni. A rendeletből azonban ki kell tűnnie annak, hogy a díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák. ( A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rend. 4. (1) bekezdése)
8. Országos szintű jogszabályokban építési engedélyhez nem kötött építési munkák önkormányzati rendeletben történő építési engedélyhez kötése lehetséges-e? Nem. A korábbi jogszabályok adtak felhatalmazást erre, de a felhatalmazás a jogszabály módosítás miatt 2008. január 1-én megszűnt, mivel hatályát vesztette a KTM rend. 9. (1) bekezdésének k) pontja. Ezért az országos szintű jogszabályokban építési engedélyhez nem kötött építési munkák önkormányzati rendeletben történő építési engedélyhez kötése 2008. január 1-jétől felhatalmazás hiányában törvénybe ütközik, így az ilyen szabályozás alkotmányellenes. ( Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet; az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) 9. Hatósági ár megállapítható-e önkormányzati rendeletben visszamenőleges hatállyal? Nem. A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe; e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A lakosságot közvetlenül érintő hatósági ár változtatásáról a hatósági ár megállapítója legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni. Így amennyiben a képviselő-testület a rendeletben a kihirdetését megelőző időre állapít meg hatósági árat (pl. ivóvízdíj, szennyvízdíj), az alkotmányellenes. ( Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámtv.) 11. (1) és 15.. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12.. (2) bekezdése 10. Helyi adó alapjának számítását meg lehet-e év közben változtatni? Csak abban az esetben lehet évközben az adórendeletet módosítani, ha a módosítás után valamennyi érintett adóalany tekintetében kedvezőbb szabályokat állapít meg. Figyelembe kell venni azt a korlátozást is, hogy a vagyoni típusú adók alapját egységesen, vagy m2-ben, vagy korrigált forgalmi értékben lehet meghatározni. Ha az önkormányzat több vagyoni típusú adót is működtet, valamennyi esetében azonosnak kell lenni az adó alapjának. Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a vagyoni típusú adókat, kommunális jellegű adókat, továbbá helyi iparűzési adót bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit. ( A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6.. a.), 7.. b.) pont) 11. Hogyan kell megállapítani a helyi rendeletben a zajterhelési határértékeket? A zajterhelési határértékeket kötelező jelleggel jogszabály állapítja meg, differenciált módon figyelembe véve a területi sajátosságokat. A környezet védelméről szóló törvény ugyan lehetőséget biztosít a települési önkormányzat képviselő-testülete számára, hogy illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag
nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozzon meg, azonban erre csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben van lehetőség. A felhatalmazás nem korlátozásmentes, azaz a képviselőtestület nem állapíthat meg olyan, az előírtaknál nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat, melyek törvényben vagy kormányrendeletben nem szerepelnek. Tekintettel arra, hogy a törvény szerint a határértékeket a miniszter, vagy egyedi ügyekben a környezetvédelmi hatóság állapítja meg, és ezek a zajterhelési határértékek jogszabály mellékletében szerepelnek, valamint törvény vagy kormányrendelet nem határozza meg, hogy milyen módon és mértékben lehet eltérni a megállapított határértékektől, így a képviselő-testületnek nincs lehetősége még magasabb korlátozást jelentő eltérésre sem. A zajterhelési határérték jelentős túllépésének meghatározásánál szintén nem lehetséges a jogszabályban foglaltaknál nagyobb mértéket (10dB) előírni, mivel a kibocsátási vagy a terhelési határértékek túllépését a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelentősnek minősíteni. ( A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) számú KvVM-EüM együttes rendelet 1., 2. és 3. melléklet; a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. (3); a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) számú Korm.rend. 3. (2); lásd még: 103/2008. (VII. 11.) AB határozat) 12. Lehet-e a polgármester helyettesítését SZMSZ-ben szabályozni? Nem. Az Ötv. 34. (1) bekezdése alapján a polgármestert az alpolgármester helyettesíti. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Mivel a helyettesítés törvény által leszabályozott társadalmi viszony, helyi rendelet erről már nem rendelkezhet. 13. Hogyan szabályozható rendszeres szociális segélyezett együttmüködési kötelezettségének megszegése? A rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének tartalmát az Sztv. 37/D. (1)bekezdése tartalmazza. Ennek keretében az érintett személy köteles a) együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vetetni magát b) beilleszkedést segítő programról írásbeli megállapodást kötni az együttműködésre kijelölt szervvel c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei kizárólag a fent előírtakhoz kapcsolódhatnak és nem terjedhetnek ki a rendelkezési állási támogatásra jogosult és az állami foglalkoztatási szerv közötti együttműködési kötelezettség megszegésének eseteire. 14. Szociális étkeztetésből kizárható-e a szenvedélybeteg igénylő? Nem. A szociális alapszolgáltatások körében az étkeztetés biztosítása kötelező önkormányzati feladat. Az Sztv. 62. (1)bekezdése értelmében mindazok legalább
napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodni kell, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. A törvény felsorolja a szociális rászorultság feltételeit (kor, egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegés, szenvedélybetegség, hajléktalanság) Ezen jogosultsági feltételek további részletes szabályait helyi rendeletben kell meghatározni, de a rászorultság törvényi feltételei nem szűkíthetők. 15. Hogyan szabályozható a helyi rendeletben a szociális étkeztetés? A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. (1) bekezdése alapján: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. Vagyis minden egyes (1) bekezdésében szereplő jogosultsági feltételről rendelkezni kell a helyi rendeletben. Ha nem kerül minden jogosultsági feltétel szabályozásra, akkor a törvényinél szűkebb alanyi kör veheti igénybe az étkeztetést, ez pedig törvénysértő szabályozást jelent. 16. Szabályozni kell-e a szociális információs szolgáltatást? Nem. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 61. -át az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény hatályon kívül helyezte. A szociális információs szolgáltatásra vonatkozó törvényi rendelkezés 2007. 01.01-től hatálytalan. 17. Van-e lehetőség az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósítása időtartamának szabályozására? Nincs. A hatályos szociális törvény nem ad felhatalmazást e kérdéskörök szabályozására. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/D. (3) rendelkezéseit az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról 2008 évi CVII. törvény jelentősen módosította. A 2009. 01. 01-től hatályos törvényi rendelkezés az együttműködés súlyos megszegésének valamint az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamának szabályozására nem ad a települési önkormányzat számára felhatalmazást. Tehát a törvény 37/D. (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletben szabályozza a 37/D. (1)-(2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási
szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. 18. Lehet-e helyi rendeletben szabályozni a településen tartható állatszámot? Igen. Az állattartás szabályozása helyi közügy és így az önkormányzatok rendeletalkotási jogköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. (2)bekezdésében foglaltakon alapul. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a település egyes övezeteiben, azok övezeti rendeltetéséhez igazodó módon meghatározzák a tartható állatok számát. Arra azonban ügyelni kell, hogy nem tilthatnak meg egész illetékességi területükre olyan tevékenységet, amit magasabb szintű jogszabály megenged. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy nagy létszámú állattartó telep benépesítésének előírásait a 41/1997.(V.28.)FM rendelet határozza meg, erre nem terjedhet ki a rendeletalkotás. 19. Alkotható-e helyi rendelet a vállalkozások támogatásáról? Igen. A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni mivel uniós tárgykört érint a közösségi jog alapelveit. (Diszkrimináció tilalma, egyenlő elbánás elve). Továbbá az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján a rendelettervezetet meg kell küldeni a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának. 20. Lehet-e a köztisztviselői illetményalapot önkormányzati rendeletben szabályozni? Nem. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek az önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazását e tárgykörben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 127. (1) a) pontja hatályon kívül helyezte. Az irányadó köztisztviselői illetményalapot Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. tv 54. -a tartalmazza.