JÁSZBERÉNY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

JÁSZBERÉNY VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2011 2015 Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás e-mail: zoldovezet@gmail.com, honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423-2011 -

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése 6 2. A település bemutatása 11 2.1 A település elhelyezkedése 11 2.2 A település története 12 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése 13 2.3.1 Jászság 14 2.3.2 Hatvani-sík 15 2.3.3 Gyöngyösi-sík 16 2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása 17 2.4.1 Népességi adatok bemutatása 17 2.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása 18 2.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok 22 3. Környezeti állapotfelmérés 26 3.1. Környezeti elemek állapota 26 3.1.1. Levegő 26 3.1.2. Víz 36 3.1.3. Talaj 42 3.1.4. A természet állapota 46 3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 57 3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra 57 3.2.2. Épített környezet állapota 80 3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY 84 3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK 88 3.4.1. Hulladékgazdálkodás 88 3.4.2. Zajterhelés 95 3.4.3. Oktatás, nevelés, képzés 100 3.4.4 Környezetbiztonság 104 4. Helyzetértékelés 105 5. Jászberény település SWOT analízise 108 6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája 110 7. Tematikus akcióprogramok 112

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 3 7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG 112 7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés 112 7.1.2 Zöldterület-gazdálkodás 116 7.1.3 Épített környezet 117 7.1.4 Károsodott területek helyreállítása 117 7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG 121 7.2.1 Levegőtisztaság-védelem 121 7.2.2 Biológiai allaergének 121 7.2.3 Zaj- és rezgés 122 7.2.4 Vízminőség 122 7.2.5 Klíma és egészség 122 7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA 126 7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése 126 7.3.2 Csatornázás, szennyvíz kezelés 128 7.3.3 Ivóvízellátás 130 7.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés 131 7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE 137 7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás 137 7.4.2 Környezettudatos szemléletformálás 138 7.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása 138 7.4.4 Információs szabadság 138 7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM 141 7.5.1 A természeti táj és értékek védelme 141 7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT 143 7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata 143 7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 146 7.7.1 Közlekedés 146 7.7.2 Természeti katasztrófák elleni védekezés 149 7.7.3 Energiagazdálkodás 149 7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 152 7.8.1 Megelőzés 152 7.8.2 Hasznosítás 152 7.8.3 Ártalmatlanítás 152 8. A megvalósítás eszközei 155 8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE 155 8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS 156

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 4 8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS 157 8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE 158 8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE 158 8.6 SZAKMAI PARTNEREK 163 Irodalomjegyzék 164 Mellékletek 165

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 5 Bevezetés A természeti erőforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentősen megnőtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsősorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentős szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövőbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét Jászberény városra vonatkozóan jelen települési környezetvédelmi program (a továbbiakban: Program) határozza meg a 2011-2015 közötti időintervallumra vonatkozóan. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) rendelkezik. A közelmúltban jelentős gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A Program tervezési elvei a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (a továbbiakban: NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttműködésre, a szubszidiaritás 1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott előmozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különböző tervezési szintek (országos, területi, települési) közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelően a Program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását. A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különböző ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek. A Program véglegesítése a szakhatósági észrevételek figyelembe vételével történt meg. A végleges anyagba beépítésre kerültek a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7152-5/2010. szakvéleményének javaslatai is. 1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 6 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése A települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsősorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintő főbb törekvések is figyelembe vételre kerültek. A települési környezetpolitika főbb kapcsolódási pontjai: A települési környezetpolitika - kialakításban, működtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Program célkitűzései a NKP III.-mal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi Programjával (továbbiakban: Megyei Környezetvédelmi Program), valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A települési környezetvédelmi program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv. A célok és feladatok megfogalmazása a következő alapelvek alapján történtek: Helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elővigyázatosság, megelőzés, szennyező fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció előmozdítása. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelőzés elvére a jövőben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csővégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerőkre" is

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 7 koncentrál, ugyanis csak így van lehetőség megelőző környezetvédelemre. A Program célrendszerének meghatározása során fő szempont a hajtóerők, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt. A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvető szemléletváltozásra van szükség mind a tervezők, mind az önkormányzatok részéről. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követően, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitűzéseket, a régiós stratégiai célkitűzésekhez kell igazítani. Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves időtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitűzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározása. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.). A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell: a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: a települési környezet

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 8 minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen, a területhasználattal, a földtani képződmények védelmével, a talaj, illetve termőföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkező környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelő környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerű eszköze a Települési Környezetvédelmi Program. A Program célja, a környezeti jellemzők meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. A NKP III.-mal és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: a település légszennyezésének csökkentése, a település csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 9 a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. A Környezetvédelmi Program a következőképpen épül fel: A 2. fejezetben kívánjuk bemutatni a települést, általános jellegű tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzőit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezőkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet előkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A Program elkészítésének első fázisát a település környezetének állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezőkről. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott időközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történő tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitűzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvező irányba történő befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminőségünk romlásához vezet. A természeti tényezők túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelően kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelőzően, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 10 sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezőt lehet befolyásolni, amelyek kedvező irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk alapvető kötelessége. A Program a NKP III. tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintű kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 11 2. A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése A város a Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy. Vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg. Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől. A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a Jászkun Volán Zrt. végzi, de a Mátra Volán, a Kunság Volán, az Agria Volán, a Hatvani Volán, a Tisza Volán és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged. A település elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be. 1. térkép: település elhelyezkedése (forrás: TeiR)

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 12 2.2 A település története A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította, majd a jászok letelepítése után újjáalakult. Római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban, ami valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név. Zsigmond király 1407 évi kiváltságlevelében Belénszállásnak, az 1412 éviben pedig Jász-Bewolenszállásának írják a várost. A város belterületén telepedtek le s építették fel kolostorukat a szentferencrendi szerzetesek, akik nagy érdemeket szereztek a pogány jászok megtérítése körül. A török uralom idején vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási központjává, 1565-67 között a törökök palánkvárat építettek a városban, ami a szultán magánkincstári birtokai közé tartozott. Valamikor az 1620-as években leégett a palánkvár, de a török már nem építette újjá és katonai parancsnokságát is feladta. A török időkben elpusztult a Négyszállás nevű jász falu is, aminek területe ma Jászberényhez tartozik. Régészeti feltárása során feltárták az egykori középkori templom alapjait, körülötte több mint 400 sírt, lakóházakat és gazdasági épületeket. A XVII. század kilencvenes éveiben a város hosszantartó török uralom alól szabadult fel. 1694-ben a ferencrendi szerzetesek visszatelepültek Jászberénybe és 1698-ban régi templomukat, 1730-ban pedig kolostorukat is újra felépítették. 1699-ben a német lovagrendnek történt eladás előtt összeírták a Jászkun kerületeket, ez az összeírás jellemző fényt vet a török hódoltsági korszak okozta szörnyű pusztulásra. Ebben az időszakban a Jászság összlakossága nem haladta meg a 6000 lelket, ezek közül is 2256-an Jászberényben éltek. Miután 1702-ben zálogba kapta a jász területeket, a Német Lovagrend is itt hozta létre központját. Jászberény igazi virágkora a földek visszaváltása, azaz a redemptio után köszöntött be. Innen irányították a kerületek közigazgatását s itt tartották meg a nyilvános közgyűléseket, törvényszékeket és választásokat. Itt emelkedett a három kerület székháza. A város kórháza még a XVIII. században alakult. A Dósa Pál nádori alkapitány által Jászapátiban alapított kisgimnáziumot 1780-ban az alapító Jászberénybe helyezte át; ezen a hálás talajon aztán az intézmény szépen felvirágzott. Jászberény ekkor élénk és virágzó mezőváros, de fejlődését megakasztotta, hogy a város ellenzése miatt a

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 13 tervezett Pest-debreceni vasúti fővonalat Jászberény elkerülésével Szolnokon át építették meg. A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot. 1876-ban létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Ebbe az új alakulatba olvadt bele a Jászság is s ezzel Jászberény jelentőségének oroszlánrészét elvesztette. A jászberényiek és a jászok hosszú ideig harcoltak azért, hogy Jászberény legyen az új vármegye székhelye, ám 1884-ben Jászberény törvényszékét is elvesztette. 1881-től több mint egy félszázadon át gróf Apponyi Albert képviselte a híres jász várost a parlamentben. A nagy államférfi neve egészen összeforrt Jászberénnyel, melynek törekvéseit mindig hűen képviselte. A katolikus Jászságra a XVIII. században épült barokk templomok, határbeli feszületek, kőszobrok, kálváriák jellemzőek, noha a népi építkezésekre, a tárgyi kultúrára a barokk nem volt számottevő hatással. Jászberény, a megye műemlékekben leggazdagabb városa. Gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri szobrokban és népművészeti alkotásokban. A régmúlt emlékeibe az 1874-ben alapított Jász Múzeum ad betekintést, amely egyike az ország legrégebbi múzeumainak. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét. 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése Magyarországot természetföldrajzi adottságai alapján, nagytájakra, azon belül középtájakra, a középtájakat kistájcsoportokra, majd a kistájcsoportokat kistájakra osztották fel. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete 1990-ben elkészítette eme felosztás szerint Magyarország kistájainak kataszterét, mely tartalmazza a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait, növényzetének, talajainak ismertetését, sajátos táji adottságait és tájtipológiai összegzését. Jászberény település három kistáj találkozási területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 14 2.3.1 JÁSZSÁG A kistájhoz Jászberény teljes belterülete, külterületének DK-i része tartozik. Domborzati adatok A kistáj 85 és 105 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. Az átlagos relatív relief 1,5 m/ km 2, a K-i és Ny-i peremen ennél kissé nagyobb, de mindenütt 4 m/km 2 alatti. A kistáj középső része az alacsony, ártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Jelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatók. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg. A felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Földtani adottságok A Jászság az Alföldnek a pannontól napjainkig a legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Az É-ról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítenek. A 100-350 m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagykiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok is megjelenik. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre, ÉNy-on a parti dűnékből homok is hasznosítható. Potenciális max. szeizmicitása 7 0 MS. Éghajlat A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán elterülő kistáj. Évente kevéssel több, mint 2000 óra napsütést élvez. Ebből a nyári évnegyedben 800-820 óra, télen valamivel kevesebb, mint 190 óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10, 2-10, 3 0 C, ill. 17,2 0 C.A napi középhőmérséklet április 10 és október 19-20-ig fölötte is marad (192-194 nap). A kistáj közepén április 10 és okt. 20-22 (194-195 nap), É-on pedig ápr. 13-14 és okt. 20-22 között nem kell fagyokra számítani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4-34, 6 o C, a minimumoké 17,0 0 C. A csapadék évi mennyisége 520-550 mm között változik. A vegetációs időszak csapadéka 320 mm körül

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 15 van. A 24 órás csapadékmaximum 92 mm (Portelek). A téli időszak hótakarós napjainak száma kb. 35, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,28-1,35.Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a termesztést. Vízrajz A kistáj uralkodó vízfolyása a Zagyva, melynek ezen a szakaszon két mellékvize van: balról a Tarna, jobbról a Tápió. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. 2.3.2 HATVANI-SÍK A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének Ny-i, DNy-i része. Domborzati adatok A kistáj 99 és 209 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Az átlagos relatív relief 5 m/km 2. A kistáj középső és DK-i része a hullámos síkság, ill. az alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, É-i része a közepes magasságú tagok síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. A felszín enyhén dél felé lejt. A Zagyva és a Galga hordalékkúpjain három, orográfiailag és felszínalaktanilag különböző rész különíthető el. A középső részen feltöltött síkságon csak az 1-2 m mély elhagyott holtmedrek jelentenek változatosságot. A Ny-i és K-i részen (főként az utóbbin) futóhomokformák is találhatók. Földtani adottságok A több száz méter vastag (agyagos, homokos) pannóniai rétegekre mintegy 20-23 km szélességben a Zagyva-Galga hordalékkúpja települt. A würm végén az Alsó-zagyva völgy süllyedése következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A keleti szárny homokját a későglaciálisban és esetleg a mogyoró fázisban a szél formálta tovább, helyenként vékony löszös homoktakaró is fedi. A középső részt, amely a szabályozásokig mocsaras terület volt, fiatal öntésképződmények borítják. Potenciális max. szeizmicitása 80 MS. Éghajlat Mérsékelten meleg-száraz, Ny-on inkább mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az É-i részeken kevéssel 1950 óra fölött alakul az évi napfénytartam. A nyári időszak napsütéses óráinak száma 780-800, a téli 185-190. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0 C alatt marad. A vegetációs időszaki

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 16 átlag 16, 8 és 17, 2 0 C között alakul (É-on a hűvösebb). Ápr. 12 és 14 között a napi középhőmérséklet 10 0 C fölé emelkedik, majd 183-188 nap múlva okt. 16-17-én süllyed ismét 10 0 C alá. A fagymentes időszak É-on ápr. 20. körül kezdődik és okt. 13 körül ér véget (178 nap), középen ápr. 13-tól okt. 18-21-ig (kb. 188 nap) tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4 0 C, Ny-on 33, 5-34,0 0 C, az abszolút minimumok átlaga pedig 17,0 és 17,3 0 C közötti. A csapadék évi összege 340-380 mm. Az évi mennyiségből 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma kb. 34, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. Az ariditási index 1,21-1,30, Ny-on 1,17. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, második helyen a DK-i irány áll. Az átlagos szélsebesség 2,3-3,0 m/s között van. A közepes hőés a kis vízigényű növényi kultúráknak megfelelő az éghajlat. Vízrajz Fő vízfolyása a Zagyva. Száraz, gyenge lefolyású, vízhiányos terület. 2.3.3 GYÖNGYÖSI-SÍK A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének É-i része. Domborzati adatok A kistáj 94 és 198 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. A felszín orográfiailag kétarcú. Ny-i része, a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2m/km 2 ), felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) fedik. Ez a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A K-i rész közepétől 5-10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt K-i szárnya (Hevesi-homokhát). Átlagosan 5 m/km 2 -es relatív reliefű, hullámos síkság, felszínét a szél formálta. Földtani adottságok A feküt adó több száz m vastag felsőpannóniai üledékek D felé (a posztpannóniai süllyedés mértéke erősödésének megfelelően) vastagodnak. Ezekre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúpanyag épült. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felsőpleisztocén és holocén üledékek vannak. A felsőpleisztocénban még egységes Gyöngyös-Tarna hordalékkúp a holocén kezdetén élesen kettévált, a K-magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok a jellemző, a Ny-i alacsonyabb rész infúziós lösszel

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 17 és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított. A kavicsösszletek igen jó vízbázist jelentenek. Potenciális max. szeizmicitása 7-8 0 MS. Éghajlat Mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető kistáj. A napsütéses órák száma éves viszonylatban 1950 és 2000 között van, a nyári évnegyedben 780-790 óra, a téliben kb. 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0 C, de a D-i részeken ennél magasabb 10, 2 0 C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16, 8-17, 0 0 C. A napi középhőmérséklet kb. 188 napig meghaladja a 10 0 C-ot, a tavaszi átlépés ápr. 12 körül, az őszi okt. 17-18-án várható. Az ápr. 13-14 és okt. 20-22 közötti időszak (189-192 nap) fagyoktól mentes. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 0-34, 2 0 C. Az évi abszolút minimumok átlaga 17,0 0 C, É-on 16,5 0 C körül alakul. Az évi csapadék átlagosan 550-600 mm körül van. A vegetációs időszakban 330-340 mm eső esik. A téli időszakban átlagosan kb. 35 napig borítja hó a földeket, az átlagos maximális hóvastagság 16-18 cm. Az ariditási index 1, 21-1, 26. A Mátra szélárnyékoló hatása miatt főleg a nyugatias és keleties szelek dominálnak, s az átlagos szélsebesség 2, 5 m/s körül van. Főként a kisebb vízigényű szántóföldi és kertészeti kultúrák számára jó az éghajlat öntözés nélkül. Vízrajz A legfontosabb vízfolyása a Tarna. Jászágó területén átfolyik a Tarna egyik mellék vízfolyása az Ágóipatak. Maga a terület száraz, gyenge lefolyású és vízhiányos. 2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása 2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A település lakónépességének változását a 2/1. táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve 1900. év 1920. év 1960. év 1985. év 2001. év 2009. év Jászberény 25 227 31 971 30 332 30 983 28 207 27 566 Sajnos a település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat. Jól tükrözi a demográfia görbe alakulását az, hogy az évleszületések száma 2008-ban 259 fő volt, szemben a 416 fős halálozási mutatóval. Kissé enyhíti a helyzetet a vándorlási különbözet, mely +20 fő volt.

fő Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 18 1. diagram: lakónépesség alakulása lakónépesség alakulása 33000 32000 31000 30000 29000 28000 27000 26000 25000 1920 1960 1985 2001 2009 év 2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Jászberény mai helyzetét több, egymásra is ellentétesen ható körülmény alakította ki. Társadalmi és környezeti állapotát meghatározta az ország többi hasonló térségét is jellemző fejlődési pálya, a lassan csökkenő népességszám, öregedő társadalom, kihasználatlan természeti és építészeti értékek, állapotában és funkciójában nem túl vonzó városközpont, környezetével gyenge, szervezetlen kapcsolatrendszer hogy csak a legfontosabb kritikai észrevételeket soroljuk. Ez az állapot megfelel a három megye határ találkozásához közel, úgynevezett belső periférián elhelyezkedő középváros mai fejlettségi szintjének. Ugyanakkor a Jászság fővárosa lakosainak egy főre jutó jövedelme a második legmagasabb a megyében, az egész Jászságban igen magas az ipari foglalkoztatottság, sem a városok, sem a kistérség nem képes kielégíteni a helyi ipar igényeit, ezért jellemzően magas a térségen kívülről bejárók aránya. A közép-, és nagyvállalatok számát, illetve az összes vállalkozásokhoz viszonyított arányát tekintve Jászberény a régió legmagasabb értékeivel rendelkezik, messze meghaladja az országos átlagot is. Jászberény gazdaságában az 1990-es évek derekán elkezdődött szerkezetátalakulási folyamat az új évezred elején tovább folytatódott, s napjainkra a végéhez közelít. A folyamat eredményeként a társas vállalkozások szektoronkénti megoszlása a fejlett gazdaságok ismérveit tükrözi. Az egész jászsági térségre, de elsősorban a négy városra, Jászberényre, Jászfényszarura, Jászapátira és

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 19 Jászárokszállásra jellemző, hogy mára a betanított munkás, szakmunkás, technikus, vagy műszaki felsőfokú végzettségűek tekintetében a vállalatok folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek. A városfejlesztés fő stratégiai iránya tehát csak az lehet, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálja versenyképessé tenni a várost, beleértve a társadalom, és a környezet minden szféráját, támogatja a gazdaság további erősödését, növeli annak sokszínűségét. A városfejlesztési stratégia gerincét elsősorban az innovatív gazdaság támogatása, újabb nagyvállalatok letelepedésének elősegítése, beszállítói vállalkozások létesítéséhez eszközök, terület, inkubálás, kedvezmények biztosítása, a szükséges munkaerő képzésének szakmai megalapozása, a város épített környezetének vonzó városi környezetté alakítása, a lakosság napi életét befolyásoló intézmények szolgáltatási minőségének javítása alkotja. A stratégia egyik sarkalatos pontja a kulturális intézmények és az egészséges életmódot szolgáló rekreációs területek, létesítmények fejlesztése. Ezzel összefügg az egyébként nagyobb részt a gazdaság szférájába tartozó turizmus adottságainak magasabb szintű kihasználása, szem előtt tartva annak a lakosság életminőségében jelentkező fontos szerepét. Jászberénynek versenyképes várossá kell fejlődnie, stabil, több lábon álló innovatív jellegű gazdasággal, rendezett városszerkezettel, gondozott, funkciógazdag városközponttal, nyugalmat kínáló Zagyva-parttal és városi parkokkal, a helyi és térségi lakosságot egyaránt szolgáló sportlétesítményekkel, tovább fejlődő és megújuló kulturális élettel, jól működő intézményi és műszaki infrastruktúrával. Jászberény stabil költségvetési és stabil gazdasági hátterű város, mégsem vált egyértelműen kiemelt vándorlási célterületté a fiatal képzett, dinamikus népesség számára. Versenyképes dinamikus város ismérveivel ellentétben népessége öregedő. A lakosság, mint munkaerő forrás már alig, illetve nem képes biztosítani a helyi vállalkozások munkaerő igényét, ezért a város gazdasága egyre jobban külső munkaerő bevonására van utalva. A felkínált munkalehetőségek az alacsonyan képzett munkaerőt célozzák kiemelkedő arányban, miközben a képzett (műszaki) értelmiségi réteg számára a város nem kínál megfelelő életminőséget. A felkínált álláshelyek egy része betöltetlen marad, illetve nem helyi lakos tölti be azokat. Az oktatás az egészségügy, rekreációs, sport és kereskedelmi stb. kínálat és intézményeik szolgáltatásainak színvonala befolyásolja a helyi népesség, mint lakosság életminőségét és a helyi

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 20 népesség, mint munkaerő kínálati szerkezetét és minőségét. A város dinamikájának alapja gazdaságának dinamikája, mivel (a jelenlegi helyzetben még) az önkormányzatok bevételeinek egy jelentős hányada ezek hatékony működésétől függ, illetve a kiemelt nagyvállalatok, multinacionális cégek erejüknek és kapcsolatrendszereiknek, beszállítói hálózatuknak köszönhetően meghatározó szereplők a város életében. Jászberény gazdasága az Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár és beszállítói hálózatának, valamint az elmúlt 10-15 éven kinövő közép- és nagyvállalkozásoknak köszönhetően stabil. Mégis a gazdaság mintha függetlenül létezne a várostól. A város az elmúlt 15 évben nem felelt a gazdaság szereplőinek kimondott vagy kimondatlan igényeire. Emiatt elmaradtak beruházások, a képzési struktúra egy-két intézményi kivétellel elmaradni látszik a helyi igényektől, a helyben megforduló üzleti és turisztikai célú látogatásokra nem fejlődött ki színvonalas fogadókészség. Fontos tehát, hogy a város a lakosságán kívül a jelen lévő vállalkozásoknak, a potenciális befektetőknek és különféle céllal a városba látogatóknak is megfelelő környezetet jelentsen. A dinamikus város kész újabb befektetők fogadására, különösen akkor, ha ezek magas hozzáadott értéket termelő, magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. Ennek alapfeltétele, hogy az újabb befektetők fogadására a városban iparterületek álljanak rendelkezésre, továbbá olyan üzleti szolgáltatások, amelyek feladata a vállalkozások helyi gazdaságba történő integrálódásának megkönnyítése és versenyképességük növelése. Mindemellett szükség van a cégek innovatív tevékenysége kiteljesítését biztosító háttér infrastruktúrára. Jelenleg ezek a versenyképességet elősegítő elemek hiányoznak Jászberényben. Jászberény gazdasági szektorai közül a mezőgazdaság részesedése elenyésző. A növénytermesztésen belül a szántók aránya a legnagyobb (11 800 ha), melyet fele-fele arányban művelnek társas (5 db), valamint egyéni (400 db/fő) vállalkozók és őstermelők. A szántóföldi termelés során elsősorban búzát (3400 ha), napraforgót (2500 ha), kukoricát (1200 ha) és repcét (7-800 ha) termesztenek. Ez utóbbi termőterülete a napraforgó termőterületének rovására évek óta növekedni látszik. A gyümölcstermesztés terén a fóliás, csepegtetős rendszerrel termelt görögdinnye emelhető ki, mint a legtermelékenyebb gyümölcs, amit kb. 200 hektáron termelnek. A város egyébiránt kiterjedtebb gyümölcsössel nem rendelkezik, csupán az Újerdő területén terem kb. 30-40 ha-on szőlő. A Neszűr zártkerti hagyományos gyümölcs és szőlőkultúrája teljesen elhalt. Erdőművelés három erdőbirtokosság keretében (Tőtevényi, Porteleki, és Zagyvamenti), de több ezer hektáron folyik. A területen egy vadásztársaság van, a Lehel Vadásztársaság, amely vadásztatás mellett vadgazdálkodást is folyat (fácánnevelés). A területen elsősorban apróvadvadászatra van lehetőség. Vadászház a Farmosi út közelében Újerdőben van.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 21 A mezőgazdaság másik ága az állattartás az utóbbi 15 évben erőteljesen visszaszorult. Extenzív juhtartás a város határában lévő 1000-1500 ha-nyi legelőn jellemző, míg intenzív állattartás keretében szarvasmarhát tenyésztenek a Kossuth Zrt. és az Agro Lehel Kft. tehenészeteiben. Ehhez kapcsolódóan tejfeldolgozással a városban jelenleg nem foglalkoznak, a tejet a Jásztej Zrt. (Jászapáti) vásárolja fel. Az állattenyésztésen belül leginkább a baromfiállomány dominál. A Jászberényi Kossuth Zrt. (Jászberény, Jásztelki út, 0307 hrsz) 4 600 férőhelyes sertéstelepén közel 4 000 sertést tartanak, a nagy létszámú állattartásra egységes környezethasználati engedéllyel rendelkeznek. A Broiler Kft. (Jászberény, Damjanich út 10., Necső tanya 0310/1) telepén 1 000 sertést tartanak, az állattartásra szennyezőanyag elhelyezési engedély folyamatban van. Az agrotermékek feldolgozása nem jellemző a városban: ott csupán egy malom, egy terménykeverő üzem (Darázs Keverő Kft.), egy vágóhíd és egy húsfeldolgozó (Konkoly Vágóhíd) található, amely kiemelt színvonalon az EU standardnak megfelelően működik. Az országszerte is egyre több helyen elterjedő biotermelés Jászberény agrártevékenységében nem számottevő, biotermelés csupán tönkölybúza, napraforgó és biobor termelésben folyik. 2/2. táblázat: gazdasági szervezetek száma (forrás: KSH) Leírás 2009. év/db Regisztrált betéti társaságok száma 407 Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2 710 Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 977 Regisztrált gazdasági szervezetek száma 4 080 Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 3 176 Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma 671 Regisztrált költségvetési szerv és intézménye 20 Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 1 108 Regisztrált nonprofit szervezetek száma 174 Regisztrált részvénytársaságok száma 9 Regisztrált szövetkezetek száma 15

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 22 2.4.3 LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK A Jászság fővárosa, a 28 ezres lélekszámú Jászberény kellemes hangulatú, műemlékekben gazdag alföldi kisváros. Az 1874-ben - az országban elsők között - alapított Jász Múzeum őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászok szimbólumát a legendás Lehel-kürtöt. A város másik múzeuma az 1995-ben megnyitott Hamza Múzeum, amelynek állandó kiállítása Hamza Dezsö Ákos híres magyar filmrendező és festőművész képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tárja a közönség elé. Jászberény élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a jászok földjére. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. Kellemes vizű strandok, termálfürdők, hangulatos vendéglők, kávéházak, tájjellegű ételek, kényelmes szállodák és panziók várják a jászok fővárosába látogató vendégeket. Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is. Üde színfoltjai Jászberény környékének a természetvédelmi területek (a Hajtamocsár, a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület), amelyek ízelítőt adnak a vidék természetadta szépségeiből. Természeti értékek: A Zagyva folyó és árterülete A 117 hektáros Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület. Zagyvamenti Természetvédelmi Terület. Borsóhalmi Természetvédelmi Terület. Látnivalók, nevezetességek: Ferences templom és rendház Tanítóképző Főiskola (SZIE-ABK): 1930-ban épült, neoklasszicista stílusban. Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása. Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938- ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került. Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása. Jászkun Kerületek Székháza: 1735-1741 között épült, barokk stílusban, Anton Erhard Martinelli tervei alapján. Klasszicista homlokzatát 1827-ben kapta, Rábl Károly terve alapján. Városháza: Pollack Mihály terveinek felhasználásával Bedekovich Lőrinc végső tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1839-ben. 1912-13-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 23 A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit. Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére. Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette. Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban. Lourdes-i barlang. Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban. Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város előljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg. Török-magyar barátság emlékműve: 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő. Eördögh-ház: 1848-ban épült, klasszicista stílusban. Nádor-oszlop: 1798-ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére. Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban. Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban. Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894- ben. Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban. Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben. Római katolikus (Rozália-)kápolna: 1839-1840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján. Kőhíd 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van. Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926-ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként. Déryné Művelődési Központ: Az egykori Lehel Szálló 1895-ben épült, eklektikus stílusban. Korsós lány kútja: 1995-ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 24 Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei. Bundás-kút, melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával: Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben. Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása. Jász Múzeum: 1842-ben épült, istállónak. Az ország egyik legrégebbi múzeuma 1874-ben alakult, 1931 óta van a jelenlegi helyén. Itt őrzik a Lehel kürtjét. A Jászkürt Fogadó: 1731-ben építtette a város. 2004-2005-ben felújították. Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi előljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére. Lakóház (Kígyó u.): A XIX. század közepén épült. Hamza Múzeum: Hamza Dezső Ákos filmrendező képzőművészeti alkotásait és Lehel Mária divattervező rajzait mutatja be. Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült. Zirzen Janka szülőháza: A XIX. század elején épült. Róma katolikus (szentkúti) templom: 1836-1842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült. Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben. Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították. II. világháborús emlékmű: 1992-ben készült. Györfi Sándor alkotása. "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964-ben a velencei biennálén szerepelt. Déryné mellszobra: 1961-ben készítette Vasas Károly. Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban. Meggyespelei római katolikus iskolakápolna. Hajtai római katolikus kápolna. Négyszállási római katolikus kápolna. Peresi római katolikus kápolna. Homoki római katolikus kápolna. Szelei úti római katolikus iskolakápolna. A Jászberényi Állat- és Növénykert 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még kultúrpark néven. A 4,5 hektáros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. Az állattartó helyeket vasrácsok, beton és vonalzóval rajzolt, mértani elrendezés jellemezte. A

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 25 megnyitást követő években az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, fejlesztésre sokáig nem került sor, ez idő alatt a kert elöregedett, évről-évre csökkent a látogatók száma. A kilencvenes évek második felében az állatkert felszámolásának gondolata is felmerült. Fordulatot jelentett az új tulajdonos Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet a város megtartja, és lehetőségeihez képest megpróbálja megújítani. A fordulópontot az állatkert 20 éves évfordulója jelentette. Addigra elkészült egy új kifutórendszer a tigriseknek és oroszlánoknak. Érdekes elképzelés szerint közös kifutóba kerültek a medvék a farkasokkal és sok más újdonság is elkészült. Jelenleg az állatkert az állatok természetszerű bemutatásán túl az oktatást tekinti fő feladatának. Jászberényi Állat- és Növénykert hagyományosan 2010 nyarán már 6. alkalommal rendezte meg a Zoo-Tábort. A tábor 11 hetében több mint 300 gyerek ismerkedhet meg az állatkert életével. A 2010. évben a résztvevők között ismét ott voltak a Németországból érkező vechtai és a Lengyelországból érkező sucha bezkidzkai gyerekek. A gyerekek nem csak állatkerti programokon vettek részt, hanem meglátogattak egy közeli méhészetet, elutaztak a Tisza-tóhoz, megismerkedtek a régió hulladékgazdálkodásával. Az állatkertben a takarításon és az állatok etetésén túl, megismerték az állatorvos munkáját, íjászkodtak, halászati előadást hallgattak, találkoztak a tűzoltókkal és elkészítették azokat a képeket melyek az intézmény kerítését díszítik. A tábor a Norvég Alapprogram támogatásával valósult meg. A jövő évi rendezvény annyiban lesz más, hogy ún. környezetvédelmi akciókkal is kiszélesítik a programot. Környezetvédelem témában 2 előadást szerveznek a Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen a Víz világnapja alkalmából, Víz, mint életünk alkotó eleme címmel, továbbá Az ember természetformáló szerepéről. Az eseményeket egy tavaszi Zagyvamenti Kerekes Fesztivállal színesítik, melyet a Jászberényi Triatlon Egyesülettel közösen hoznak létre. A program fő eleme a Zoo-Tábor, amiben az Alapítvány a Jászberényi Állat- és Növénykertért nevű non-profit szervezet lesz segítségre. A tábort 9 hétre tervezik, amikor is hetente 30, összesen 270 gyerek (7-14 évesek) vesz részt közvetlenül a programokon, melyek dióhéjban a következők: fenntarthatósági- és madárvédelmi-, valamint a tiszafüredi Tiszavirág-tanösvény megtekintése, madárgyűrűzés, íjászat, vakvezető kutya-, tűzoltó- és halas bemutató, kézművesség, tematikus és terepi foglalkozások, állatbemutatók, hulladéklerakó megtekintése. A programokat, és azok nyilvánosságát hirdetések, cikkek, kiadványok és a honlap fejlesztések teszik teljessé, továbbá a népszerű látványetetések és a környezetvédelemben jártas zoo-pedagógusok tapasztalata. A cél, hogy a táborozó fiatalokat közelebb hozzák egymáshoz, aktív szerepet vállaljanak a tábori programokban, és a környezettudatos szellemiséget bevegyék mindennapi életükbe.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 26 3.1. Környezeti elemek állapota 3. Környezeti állapotfelmérés 3.1.1. LEVEGŐ A környezeti levegő szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekből, lakossági fűtésből, valamint a közlekedésből származó légszennyező anyagok együttesen határozzák meg. A szennyező ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyező forrásoktól távol. Az ország levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérőhálózatból és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. Az automata mérőhálózat 32 településen 59 mérőállomást foglal magába. A mérőhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (felügyelőségek) üzemeltetik. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat működik a településen. A levegőminőség állapotának jellemzésére a mérőhely adatai, valamint a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb automata mérőhely Szolnokon található. Jászberényben (Lehel vezér tér 18.) manuális mérőhely üzemel. A 2009. év NO 2 mérési eredményeit az alábbi grafikonon szemléltetjük. 2. diagram: NO 2 mérési eredmények (2009. év, g/m 3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 27 3.1. táblázat: A légszennyezettség éves és 24 órás egészségügyi határértékei: Légszennyező anyag típusok Éves határérték g/ m 3 24 órás határérték g/ m 3 CO x 3000 5000 Ülepedő por (PM10) 40 50 Kén-dioxid 50 125 Nitrogén-dioxid 40 85 Nitrogén-dioxid vonatkozásában napi (24 órás) határérték túllépés nem volt a 2008. és 2009. évben. A 2009. év tavaszi (március-április) időszakokban több alkalommal is meghaladta a napi 24 órás érték a 70 g/ m 3 -ot, azonban a 85 g/ m 3 határértéket egy alkalommal sem haladta meg. 3. diagram: NO 2 mérési eredmények (2008. év, g/m 3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) Ahhoz, hogy teljes képünk legyen a levegő állapotára vonatkozóan, a méréseket ki kell terjeszteni az ülepedő por (PM10) és a kén-dioxid mérésekre is. A mért magasabb légszennyezettségi értékek a - kedvezőtlen meteorológiai körülmények kialakulása során-, elsősorban a belvároson áthaladó nagy mértékű gépjármű forgalom következménye.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 28 Forgalmi eredetű levegőszennyezés mérésére a városban mindeddig nem került sor. A legnagyobb forgalmat a 31. és 32. számú fő közlekedési utak bonyolítják. A burkolatlan utak mentén az üzemanyagokból származó levegőszennyezés alacsonyabb, azonban a porszennyezés jelentős. A város központjában lévő autóbusz pályaudvar jelentős lokális légszennyezőanyag terhelést jelent a környező lakosság és mellette működő óvoda számára. A város levegőjét terhelő kibocsátások döntő többsége 10-20 méter magas, ipari termelőüzemi kürtőkön keresztül történik. Szezonálisan jelentkezik a lakossági fűtési eredetű kibocsátás, amely a gázfűtésre való áttéréssel jelentősen mérséklődött. A jelentős kibocsátók Jászberény levegőjét elsősorban fűtési eredetű (CO, NOx) és illékony szerves oldószerekkel terhelik. Utóbbi szennyezők vonatkozásában az Ruukki Tisza Zrt. és az ELECTROLUX Lehel Hűtőgépgyár együtt bocsátják ki az összes mennyiség jelentős részét, a fennmaradó autószervizekből, műanyag-feldolgozó és -gyártó üzemekből, hőcserélőgyárból származik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével Jászberény település, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, a 10. zónacsoportba tartozik 3/2. táblázat: a 10. zónacsoport szennyező anyagok szerinti jellemző besorolása: Légszennyező anyag Csoport Zóna típus ismertetése megnevezése Kén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Nitrogén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Szén-monoxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. PM 10 E Azon terület, ahol a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.. Benzol F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A 3/3. táblázatban Jászberény település 6 évre vonatkozó szennyezőanyag emissziós adatait közöljük. A kibocsátási adatok a bejelentett pontforrások adatait tartalmazzák.

3/3. táblázat: összes szennyezőanyag kibocsátás Jászberény településen, szennyezőanyag-típusonkénti bontásban (mértékegység: év/kg, forrás: KvVM) Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 34 34 9 021 5 714 3 416 1 342 120 19 681 103 - Bután <0,5 <0,5 115 336 2 274 2 314 2 405 7 444 104 - Pentán 50 21 393 21 415 2 104 1 933 3 429 7 619 57 943 105 - Hexán 118 153 32 88 2 1 2 396 12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 1 1 1 97 97 103 309 609 142 - Ciklohexán 37 124 124 129 121 <0,5 <0,5 535 143 - Metil-ciklohexán 76 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 76 150 - Benzol 20 16 24 12 3 11 <0,5 86 151 - Toluol 3 119 2 815 2 023 610 381 429 361 9 738 152 - Xilolok 6 411 5 491 3 700 2 326 1 877 3 396 5 774 28 975 157 - Etil-benzol 2 009 1 175 824 619 536 709 1 063 6 935 16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 17 234 305 198 49 20 12 835 160 - Sztirol 397 570 7 18 26 23 <0,5 1 041 162 - Propil-benzol <0,5 332 228 168 155 142 3 1 028 163-1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 595 1 215 904 577 469 646 477 4 883 164 - Trimetil-benzolok 925 428 305 280 345 369 166 2 818 165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol / <0,5 210 148 330 49 55 1 793 2 - Szén-monoxid 13 222 8 454 15 918 26 012 22 168 38 005 29 871 153 650 201 - Triklór-etilén ( TRI ) 292 266 498 2 141 255 174 452 4 078 205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 117 202 325 247 209 271 1 400 2 771 207 - Vinilklorid 1 40 52 26 2 2 6 129 226 - Diklór-etilén-(1,2) / 1,2-diklór-etilén / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 599 599 237 - TETRAKLÓR-METÁN ( TCM ) / szén-tetraklorid / 1 1 11 77 24 27 1 142 239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 69 58 12 54 15 14 15 237 24 - Foszforsav 929 985 593 25 15 <0,5 <0,5 2 547 252 - Klór-benzol 6 10 14 18 13 13 5 79 257 - Diklór-benzol-(1,2) / 1,2-diklór-benzol / 2 4 5 8 5 5 2 31 258 - Diklór-benzol-(1,4) / 1,4-diklór-benzol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 1 261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT <0,5 2 2 303 11 4 22 344 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) / butanol-2 / <0,5 <0,5 763 645 92 38 19 1 557

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 30 Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg) 27 - Hidrogén-cianid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 10 471 9 191 48 713 66 003 31 939 21 964 16 460 204 741 300 - Metil-alkohol / metanol / 16 12 4 303 4 896 2 504 258 167 12 156 301 - Etil-alkohol / etanol / 12 3 39 39 4 5 65 167 302 - Propil-alkolok <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 304 - Butil-alkoholok 1 043 283 177 86 84 58 2 1 733 307 - Izo-propil-alkohol 173 184 188 1 079 1 701 2 327 1 497 7 149 308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 147 61 18 402 468 373 567 2 036 310 - Formaldehid 3 3 3 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 9 312 - Aceton 399 225 230 564 486 378 250 2 532 313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 139 16 13 54 72 18 5 317 314 - Ecetsav <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 315 - Ciklohexanon 4 9 14 15 10 8 8 68 316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutilmetil-keton / 3 162 101 24 5 3 4 302 317 - Diaceton-alkohol <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 4 <0,5 4 318 - Hangyasav 4 4 4 3 4 3 1 23 320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 288 416 666 499 416 538 202 3 025 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 480 865 676 345 93 49 35 2 543 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 1 574 7 565 5 181 2 060 1 514 2 258 2 964 23 116 326 - Izo-butil-acetát 280 351 271 735 935 742 434 3 748 331 - Butil-glikol-acetát <0,5 <0,5 <0,5 9 40 16 1 66 340 - Merkaptánok / Tioalkoholok / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 35 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 351 - Fenol <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butilglikol / 6 1 216 1 223 2 625 5 244 6 726 3 998 21 038 369 - Hexanolok 9 2 31 33 16 12 1 104 459 - Etanol-amin <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 469 - Tetrahidrofurán <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 <0,5 6 8 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 15 17 7 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 39 500 - Benzin mint C, ásványolajból 926 547 6 465 9 129 1 412 419 102 19 000 503 - Petróleum 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5 530 - Ásványolaj gőzök 31 24 15 7 7 7 10 101

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 31 Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg) 584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HFként) 54 1 2 <0,5 <0,5 1 5 63 591 - Lakk csiszolatpor 2 2 1 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5 598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től <0,5 1 2 1 1 1 <0,5 6 6 - Ammónia 481 18 18 18 18 12 6 571 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 113 168 41 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 322 7 - Szilárd anyag 31 976 3 957 5 909 5 774 4 635 5 735 5 235 63 221 703-4,4-Difenil-metán-di-izocianát <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 715 - Nátrium-hidroxid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 191 <0,5 1 192 729 - Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / 90 339 339 452 687 909 667 3 483 735 - Ciklopentán <0,5 <0,5 394 1 154 7 460 7 685 6 059 22 752 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1- metoxi-2-propanol / 7 247 178 318 399 169 37 1 355 75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei <0,5 <0,5 <0,5 1 3 1 <0,5 5 77 - Mangán és vegyületei Mn-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 79 - Nátrium-nitrit 8 <0,5 <0,5 <0,5 1 1 1 11 82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 84 - Ón és vegyületei Sn-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 94 - Nátrium-nitrát 242 238 119 1 <0,5 <0,5 <0,5 600 973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve <0,5 <0,5 <0,5 4 324 4 328 2 892 2 541 14 085 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) <0,5 15 11 20 19 <0,5 <0,5 65 999 - SZÉN-DIOXID 13796910 13821348 41637144 48715822 23819793 23266413 12309318 177366748 Összesen: 13 874 359 13 891 703 41 769 865 48 859 654 23 919 033 23 371 527 12 401 354 178 087 495

(kg) A 2002-2008. éves időszakot nézve a településen összesen 178 087 tonna szennyezőanyag került a levegőbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. Ennek a mennyiségnek a 99,6%-a a széndioxid kibocsátásból származott. A gazdasági válság a városban is éreztette hatását, jelentősen csökkent az ipari tevékenység, ennek hatása jól nyomon követhető a szennyezőanyag kibocsátás csökkenésén is. Míg a 2004-2005. években drasztikusan megnőtt a kibocsátás, addig a 2008. évre már a 2002. évi szint alá süllyedt. Ez a tendencia várhatóan folytatódott a 2010. évben is, és valószínű, hogy az elkövetkező években sem kell jelentős kibocsátás növekedéssel számolni. A kialakult helyzet a település gazdasági életét ugyan hátrányosan érinti, azonban a környezeti levegő minőségére előnyös hatással van. 4. diagram: szennyezőanyag kibocsátás (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Szennyezőanyag kibocsátás alakulása 60 000 000 50 000 000 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000 0 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Jászberényben ebben az időszakban 77 db bejelentett, légszennyezőanyag kibocsátó telephely létezett. A kibocsátó szervezetek adatait a 3/4. táblázatban szerepeltetjük.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 33 3/4. táblázat: A szennyezőanyag kibocsátó létesítmények adatai 2002-2009. év, (forrás: KvVM adatbázisa) Név Tevékenység Cím 32-Es Autós-Sarok Kft Autószalon és Szervíz 5100 Jászberény Réhely út 36. Ag Union Vállalkozási Kft festőműhely 5100 Jászberény Jákóhalmi út 13. AG-ING Kft gépjavító, gépkarbantartó üzem 5100 Jászberény Sportpálya út 1. Agro-Lehel Mezögazdasági Kft Vetőmag üzem 5100 Jászberény Felsőmuszály u. 9. Amond Kft. alkatrész gyártó üzem 5100 Jászberény Rigó u 6 Antenna Hungária Zrt. Rádióállomás 5100 Jászberény Aquia 60 Kft Gyorstisztító szalon 5100 Jászberény Nagykátai u. 2/a. Átlo Kft PUR habosító műhely 5100 Jászberény Repce u. 1. Bartusné És Társa Bt. Fémmegmunkáló műhely 5100 Jászberény Monostori út 24. Berény Kom Kft kazánház 5100 Jászberény Szövetkezet út 8. Berény-Med Kft. Kórház 5100 Jászberény Szelei út 2. Colas Építő Zrt. Aszfaltkeverő telep 5100 Jászberény Szelei út Concordia Közraktár Zrt. Jászberényi raktártelep 5100 Jászberény Szelei út 69. Corona Baromfi Kft. Baromfi Termelő,Feldolgozó, 5100 Jászberény Jásztelki út 77. Dalkia Energia Zrt. Tanítóképző Főiskola Kollégiuma 5100 Jászberény Rákóczi út 55. Dalkia Energia Zrt. Tanítóképző Főiskola (kazánház) 5100 Jászberény Rákóczi út 53. Dancsa Kft. szőrmekészítő üzem 5100 Jászberény Ipartelep út 11. Darázs Keverö Kft Keverő üzem 5100 Jászberény Szelei út 69. Darázs Kft. Autójavító szervíz 5100 Jászberény Jászteleki út 1. Dometic Zrt. Hűtőgépgyár 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1. Electrolux Lehel Kft Központi üzem 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1. Elvé Cipö Kft Cipőgyártó üzem 5100 Jászberény Szent Imre herceg u. 8. Fedor Kft Autószalon és szerviz 5100 Jászberény Nagykátai út 29. Ferro-Press Kft. prés, lakatos üzem 5100 Jászberény Laktanya út 4. Gábor-Pack Csomagolóanyag Kft Csomagoló anyag gyártó üzem 5100 Jászberény Zagyvapart 031/3. hrsz. Gardatej Rt. Gardatej Tejtermékgyártó Rt 5100 Jászberény Külterület 0326/3 hrsz. Gea Egi Zrt. Hőcserélő gyár 5100 Jászberény Fémnyomó u. 2. Globe-Expert Kft fémmegmunkáló telephely 5100 Jászberény Váltó u. 5/a Hering Autoház Kft Autószalon és szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 19. Hungarobest-Juh Kft juhtelep 5100 Jászberény Négyszállás Ilpea-Profext Kft Extrudáló üzem 5100 Jászberény Ipartelep u.3-7 Jász-Autóház Kft. Autószalon és szerviz 5100 Jászberény Jásztelki út 73/A. Jász-Plasztik Kft Műanyagfeldolgozó 5100 Jászberény Necső tanya 5. Jászberény Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal I. székház 5100 Jászberény Lehel Vezér tér 18. Jászberény Város Önkormányzata II. sz. Székház 5100 Jászberény Lehel Vezér tér 31. Jászberényi Acélöntöde Kft Acélöntöde 5100 Jászberény Sportpálya út 1. Jászberényi Kossuth Zrt. mezőgazdasági üzem 5100 Jászberény Jásztelki u. Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Városi vízmű 5100 Jászberény Alsómuszály u. 26. Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Termálfürdő 5100 Jászberény Hatvani u. 5. Klapka György Szakközép És Szakiskola középiskola 5100 Jászberény Hatvani u. 2. Konkoly Kft húsvágó és feldolgozó 5100 Jászberény Zagyvapart tanya 68. Kukta Kft. Kukta Kft. Hotel Touring 5100 Jászberény Serház u. 3. Liska J.Erosaramu Szakk.Jaszbe Szakközépiskola és Kollégium 5100 Jászberény Rákóczi út 13-15. Magyar Közút Kht. L1. sz. üzemmérnökség 5100 Jászberény Rigó u. 3. Medauto Kft. Autófényező műhely 5100 Jászberény Benepuszta u. 19. Nagyboldogasszony Kéttannyelvü Általános Iskola, 5100 Jászberény Lehel vezér tér 5. Ozon-Hütötechnika Kft Hűtőtechnikai műhely 5100 Jászberény Attila u. 12. Palmi-Top Kft. Baromfivágó üzem 5100 Jászberény Jásztelki út 77. Plasztik-Print Kft Szitázó műhely 5100 Jászberény Bedekovich u. 3. Radics Ede Fényező Fényező műhely 5100 Jászberény Szilvás dűlő 5. Raporter Kft Szerszámgyártó üzem 5100 Jászberény Bercsényi u. 18.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 34 Név Tevékenység Cím Romai Katolikus Egyházi Szeret Szeretetszolgálat Otthona 5100 Jászberény Ferencesek tere 1. Ruukki Tisza Zrt fémmegmunkáló üzem 5100 Jászberény Sportpálya u. 1. Ruukki Tisza Zrt fémmegmunkáló üzem 5100 Jászberény Monostori u. 5. Scintilla Mérnöki Iroda Kft Kézi forrasztó 5100 Jászberény Ipartelep út 9. Signal-Print Nyomdaipari Kft nyomda üzem 5100 Jászberény Október 23-a u. 8-10. Structura Hungária Kft. Fémmegmunkáló Üzem 5100 Jászberény Monostori út 24 Szatmári Malom Kft Gabonatároló és Malom 5100 Jászberény Szelei út 69. Szatmári Malom Kft Szatmári Malom Kft. Malom üzem 5100 Jászberény Fürdő u. 5-7. Szekuritás IpariKft ruházatot gyártó üzem 5100 Jászberény Bercsényi út 5. Tabula-96 Kft Tabula 96 Kft. Központi telep 5100 Jászberény Jákohalmi út 13. TBG Hungária-Beton Kft. jászberényi betonkeverő üzem 5100 Jászberény Nagykátai út 1. Terjéki Autóház Kft Autószalon és Szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 25. Tesco-Globál Áruházak Zrt. Tesco Áruház 5100 Jászberény Nagykátati u. 8324/4 Topsystem Kft bútorgyártó műhely 5100 Jászberény Szelei u. 26. Trend Kft Műanyaggyártó üzem 5100 Jászberény Alsómuszály u. 26. Trend Kft Műanyagfeldolgozó gyártó üzem 5100 Jászberény Horváth Péter u. 14. Truka Kft. autószalon és szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 4/a. Turbo Autojavito Kft Szervíz 5100 Jászberény Jászteleki út 4. UDVARI EC lakatos műhely 5100 Jászberény Jászkapitány u. 33. UDVARI EC acélszerkezetgyártó műhely 5100 Jászberény Gerle u. 20 Városi Kincstár bölcsöde 5100 Jászberény Szent István krt. 18. Általános Iskola Bercsényi Városi Kincstár Tagintézménye 5100 Jászberény Bercsényi u. 9. Városi Kincstár Tűzoltóság 5100 Jászberény Jákohalmi út 11/a Városi Kincstár általános iskola 5100 Jászberény Bajcsy út 1. Déryné Művelődési Központ, Városi Kincstár Jászberény 5100 Jászberény Lehel vezér tér 32-33. Városi Kincstár könyvtár 5100 Jászberény Bercsényi u. 1. A szennyezőanyag termelők részletes kibocsátási adatait a kibocsátott mennyiségekkel, és légszennyező-anyag típusokkal az 1. számú mellékletben közöljük. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Az egyedi és lakossági fűtések energiahordozó felhasználásából keletkező emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésből származó átlagos légszennyezőanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetők. Kén-dioxid kibocsátás A szilárd tüzelőanyagok, szénfajták éghető kéntartalma 0,7-6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezőtlenebbek az emissziós paraméterei. A tüzelő- és fűtőolajok maximális kéntartalma 0,5.-2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma legfeljebb 100 mg/m 3 lehet. A tüzelőolaj fűtés kén-dioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészőnek tekinthető. (Az égés során 1 kg kénből 2 kg kén-dioxid keletkezik.)

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 35 Szén-monoxid kibocsátás A szén-monoxid képződése a tüzelési módtól és a hőtermelő berendezés kialakításától függ. A szénmonoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony műszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentősebb mértékű kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elő. A gáz- és olajtüzelésű berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelő beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max. 1,5 x 10-3 kg/h. Nitrogén-oxidok kibocsátása Az égéstermékben jelenlévő nitrogén származékok (NO x, NO, NO 2, stb.) jelentős része magas hőmérsékleten (1500 C felett) az égési levegő nitrogénjéből és oxigénből keletkeznek. A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max. 3 x 10-4 kg/h. A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezőanyag keletkezése ennél kevesebb. Szilárdanyag kibocsátás Az égéstermék káros szilárd szennyezőanyaga a korom és a pernye. Legkedvezőbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10-6 kg/h. A tüzelőolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A fűtőfelületen a por teljes mennyiségének 1/3-.2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát. Széntüzelés esetén az égéstermékben lévő káros szennyezőanyag mennyisége függ a hőtermelő berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától. Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függően (0,05.-0,2) x G hamu (keletkező hamu mennyisége) összefüggéssel jellemezhető. A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást, illetve a Pb-gázzal való átmeneti környezetkímélő fűtések kialakítását, melyek alkalmasak a későbbiekben a földgázra való átállásra. A település elhelyezkedéséből, domborzati fekvéséből és a környező talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő szerek szél általi szállítása okozhat levegőtisztasági problémákat. Ehhez jön még a környező földterületeken növő növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezővédő erdősávok, zöldfolyosók biztosítják. Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 36 bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme - érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges. 3.1.2. VÍZ Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,- elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. Felszíni vizek Az utóbbi időszakban a felszíni vizek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos. Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek a célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) foglalja össze. Hatályba lépett a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól (a továbbiakban: VM rendelet). A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések (jó állapot, illetve jó potenciál) megadott határidőre történő eléréséhez és megőrzéséhez biztosítani kell a VM rendeletben rögzített vízszennyezettségi határértékek biztosítását. 3/5. táblázat: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő Jászberény területén belterület tekintetében külterület tekintetében Érintett KÖVIZIG terület KÖTI-KÖVIZIG KÖTI-KÖVIZIG, É-KÖVIZIG Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kód, név) 2-10 Zagyva 2-10 Zagyva 2-11 Tarna Felszíni víztest, ill. víztest gyűjtő (kód, név) AEQ140 Zagyva alsó AEQ139 Zagyva felső AEP 259 Ágói-patak AEP557 Hajta-patak AEP 860 Öreg-Hajta AEQ040 Tarna alsó

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 37 AEQ 140 Zagyva alsó AEQ139 Zagyva felső Felszín alatti víztest (kód, név) kt.2.1 Bükki termálkarszt pt.2.2 Észak-Alföld sp.2.9.2 Jászság, Nagykunság kt.2.1 Bükki termálkarszt pt.2.2 Észak-Alföld sp.2.9.2 Jászság, Nagykunság p.2.9.2 Jászság, Nagykunság sp.2.10.2 Duna-Tisza-köze Közép-Tisza völgy p.2.9.2 Jászság, Nagykunság p.2.10.2 Duna-Tisza-köze Közép- Tisza völgy A Zagyva folyón a tiszai torkolat és a Tarna betorkolási pontja közötti szakasz ( 0,0-59,180 fkm) Zagyva alsó néven került kijelölésre mint vízfolyás víztest. Ez a mederszakasz Jászberény belterületét nem érinti, azonban vízgyűjtő területének egy része igen. A Zagyva folyó 59,180-122,862 fkm közötti szakasza Zagyva felső néven került kijelölésre. Ennek a víztestnek a medre érinti Jászberény belterületét. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Jászberény városa a Zagyva tervezési alegységhez tartozik. A Zagyva Magyarország legmagasabbra emelkedő hegyvidékének, a Mátra vízgyűjtőjének főbefogadója. A Zagyva folyó teljes hossza 122,86 km. A Zagyva-Tarna vízrendszer teljes vízgyűjtője 5561,2 km 2, ebből a Tarna folyó vízgyűjtője 1945,5 km 2 (amely 2-11 számú önálló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység), a fennmaradó 3615,7 km 2 -es Zagyva vízgyűjtő alkotja a 2-10 Zagyva vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységet. A Zagyva Jászfelsőszentgyörgy feletti szakasza a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (2536,7 km 2, vízgyűjtőterület 70,2 %-a), alsó szakasza a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (1079 km 2, vízgyűjtőterület 29,8 %-a) tartozik. A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez, míg a Cserhátalja és a Tápió vidék az Alföldhöz tartozik. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 38 A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. Jelentős a felszín közeli vízátbocsátó kőzet is, ezért nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám levonulása gyors, mert a hegyvidéki szakaszon nagy a vízfolyások esése, viszont közepes és kisvizek mennyisége jelentéktelen. Vízjárása heves. Az igen kis vízgyűjtő területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély. 2. térkép: felszíni vízfolyások (forrás: TeiR) Az országos törzshálózati mintavételi helyhez tartozó mérési pont a településen nem található. A legközelebbi mérési pont a Zagyva, város feletti szakaszán Szentlőrinckátán, a város alatt pedig Jásztelken található. A vízminőség mérési eredményeket a 2. mellékletben közöljük. A felszíni víztest ökológiai állapota nem éri el a jó minőséget, a folyóvíz erősen módosított. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 39 feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. 1994. január 1-től a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történik hazánkban. A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait. 3/6. táblázat: Zagyva (Jásztelek) vízminőségi adatok alakulása (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Paraméter 1986 1998 1999 2000 2001 2009 Oldott oxigén (mg/l) 6,38 9,45 8,05 8,98 9,35 10,2 KOI (mg/l) 42,8 20 23 24 20 15 Összes foszfor (µg/l) 1228 874 678 735 834 250 Ortofoszfát (µg/l) 837 746 466 407 568 670 Ammónium (mg/l) 1,68 0,13 0,23 0,27 0,56 0,06 Nitrát (mg/l) 3,41 1,99 2,47 3,18 2,89 3,06 3/7. táblázat: határértékek a vízminőségi osztályokban (forrás: MSZ 12749) Határértékek a vízminőségi osztályokban Jellemzők mértékegység kiváló jó tűrhető szennyezett erősen szennyezett Oldott oxigén mg/l 7 6 4 3 <3 Ammónium mg/l 0,2 0,5 1 2 >2 Nitrát mg/l 1 5 10 25 >25 Kémiai oxigénigény (KOI k ) mg/l 12 22 40 60 >60 Ortofoszfát µg/l 50 100 200 500 >500 Összes foszfor µg/l 100 200 400 1000 >1000 A Zagyva vízminősége Jászteleknél a 2009. évi adatok alapján: oldott oxigén ammónium nitrát kémiai oxigénigény ortofoszfát összes foszfor kiváló kiváló jó jó erősen szennyezett tűrhető A Jászberényi Városi Zagyva holtág hossza 7,9 km, átlagos szélessége 6 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m. A holtág a Zagyva szabályozása során alakult ki, feltöltését a Zagyva folyóból gravitációsan lehet biztosítani. Vízkészlete a nyári időszakban az 1 m 3 /s vízhozamot sem éri el. A városi

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 40 szakaszon megépített három duzzasztóval vízszintje szabályozható. A vízminőség összességében kedvezőtlen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 25.2/8004-KAR/2010 számú határozatában a Zagyva folyót érintő részleges öntözési tilalmat rendelt el. A részleges öntözési tilalom a Zagyva folyó Jász-Nagykun Szolnok megyei, a Tarna folyó torkolatáig terjedő részre vonatkozik. A határozat megtiltja az adott Zagyva folyószakasz vizének permetlé készítésére való felhasználását. A tilalom alá vont folyószakaszból tilos a burgonya (mind vetőgumó, mind áruburgonya) a paradicsom (mind vetőmag, mind áruparadicsom, mind palánta) előállítása, és a Ralostina solanacearum kórokozóra fogékony egyéb gazdanövények növényállományainak öntözése, valamint tilos az előzőekben felsorol növényeknek a folyóból nyert vízzel történő permetezése. A korlátozó intézkedések feloldására akkor kerülhet sor, ha a meghatározott gyakorisággal végzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kórokozó már nem mutatható ki az öntözővízből. Zagyva alsó A mintavételi helyek a következők: a jásztelki közúti hídnál az újszászi közúti hídnál Összességében a víztest ökológiai állapota a közepesen magas sótartalma és magas foszfortartalma miatt a vizsgált kémiai paraméterek alapján kifogásolható. A makroszkopikus vízi gerinctelen fauna vizsgálati eredményei alapján a Zagyva makrogerinctelen faunája a vizsgált mintavételi helyeken faj- és egyedszám tekintetében gazdag volt. A jásztelki mintában több, gyors vízáramlást kedvelő faj került elő, de számos magas szervesanyag-terhelést indikáló fajt is találtak. Újszásznál nagyobb egyedszámban kerültek elő magas szervesanyag-terhelést indikáló fajok. A Zagyva alsó víztestbe csatlakozó szennyező vízfolyások közül ki kell emelni a Városi-Zagyvát, ami Jászberény település tisztított szennyvizét és a város belterületéről összegyűjtött csapadékvizet szállítja. A víztest közvetlen befogadója a 2008. évben átadatott alattyáni települési és a jászladányi Galván & Elox ipari szennyvíztisztító kibocsátott tisztított szennyvizének. A Rekettyés csatornán keresztül történik a használtvíz-bevezetés a jászboldogházi strandfürdőről és az ALURAD ipari szennyvíztisztítóból. Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas települések belterületéről összegyűjtött csapadékvíz közvetlenül, a külterületről összegyűjtött csapadékvíz általában társulati kezelésben lévő csatornákon keresztül jut a Zagyva folyóba. Városi-Zagyva

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 41 Jászberény Város Önkormányzata (KÖTIVIFE-H-2046-6/2004. ikt. számon, Zagyva/1392 vízikönyvi számon kiadott, 6005-14/2007. ikt. számon módosított) vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a Városi-Zagyva kotrására. A vízimunka céljai között szerepel a feliszapolódott réteg eltávolítása, a meder állékonysági és esztétikai célú rendezése, valamint a belterületi csapadékvizek befogadásának biztosítása. Zagyva felső Jelentős ipari szennyvízkibocsátó a jászberényi LEHEL Electrolux Kft. Az ipari szennyvíztisztítót a hatóság felszíni vízszennyezési bírság fizetésére kötelezte 2006-ban. Közvetlenül a Zagyva felső víztestbe vezeti tisztított szennyvizét a jászfényszarui települési szennyvíztisztító, a telep 2005. évben felszíni vízszennyezési bírság megfizetésére volt kötelezett a kémiai oxigénigény és ammóniaammónium nitrogén tartalom kibocsátási határérték túllépése miatt. Felszín alatti vizek A talajvizek minőségét a földtani közeg adottságai, a hidrometeorológiai viszonyok alakulása, és az emberi beavatkozások határozzák meg. A felszíni földtani képződmények ó- és újholocén-felső pleisztocén korú folyóvízi (túlnyomó részben kőzetlisztes) kifejlődésű üledékek. Jászberény területén, a város délnyugati területén jelentős kiterjedésű, mintegy 40 km 2 nagyságú vízbázis található. Az érzékeny terület besorolású vízkészletek hidrogeológiai védettsége megoldott. A szennyvizek elszikkasztása és/vagy felszíni vízelvezető rendszerekbe vezetése környezeti veszélyforrás, amit a magas talajvízállás és fokozott belvízveszély tovább erősít. A talajvíz mélységére jelentős befolyással bír a Zagyva vízállása. Belvíz által a város néhány, a mélyfekvésű területen elhelyezkedő utcája (településen elszórva találhatóak) veszélyeztetett. A térség nagy mennyiségű és jó minőségű termálvízkinccsel rendelkezik. Jászberény közigazgatási területén a 700 és 760 m közötti felső pannon vízadókat megcsapoló 800,5 m-es (K562) és 804,0 m-es (B-415) termál kutak 44-45 0 C-os hévizet hoznak a felszínre. Az ugyancsak felső-pannon korú, de mélyebben (973-100 m között) települő vízadókat beszűrőző 1022,0 m-es kút (K-676) 56,6 0 C-os hévizet termel, maximális vízhozama 740 l/perc. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadó szennyezőanyag terhelését növeli. Jászberény település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet, és a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 42 közzétételéről szóló 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet szerint a település területe nitrát érzékeny terület. 3. térkép: Nitrát-érzékenység (forrás: TeiR) 3.1.3. TALAJ A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 43 Jászberény természeti értékekben gazdag, jelentős tájképi és tájhasználati értékeket felmutató település. 4. térkép: talajtípusok elhelyezkedése (forrás: TeiR) A település talajai igen változatosak, előforduló talaj típusok: Mészlepedékes csernozjom talajok, mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom, réti talajok, réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyec, szolonyeces réti, és humuszos homok talajok (D-DNy). Az alábbiakban bemutatjuk a település jellegzetesebb talajtípusait:

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 44 Csernozjom talajok E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak). Mészlepedékes -csernozjom Nemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a szerkezeti elemeket, vagyis a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A lepedékes réteg - különösen szárazon - világos színű, szürkés árnyalatú, és igen könnyen esik szét szerkezeti elemeire. A mészlepedék e talajtípus sajátos dinamikájának következménye, melyben váltakozva következnek a kilúgzás, vagyis a szénsavas mész kioldásának és a lepedékképződés, vagyis a szénsavas mésznek a talajoldatokból való kicsapódásának időszakai. A kilúgzás az ősztől tavaszig tartó átnedvesedéssel esik egybe, a lepedékképződés pedig a nyári kiszáradás és a talajoldatok betöményedésének következménye. Vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. Kivételt csak a leromlott szerkezetű, elporosodott szántott réteg és a tömődött barázdafenék képez. Ezek megszüntetése különösen fontos. E talajok tápanyaggazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására. Réti csernozjom talajok Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás lehet a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek az eredménye. Ritka, de egyes helyeken tapasztalható eset, hogy a talajszelvények vízbősége s az ennek következményeként fellépő levegőtlensége a talaj agyagtartalmának függvénye. Bennük a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában. A humuszos szintek színe sötétebb, barnásfekete, fekete. Szerkezetük inkább szemcsés, sokszögű. Az egyes szintek egymás közötti átmenete élesebb és rövidebb. A csernozjom B-szintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kisebb. Kora tavasszal túlnedvesedésre hajlamos. Tápanyag-szolgáltató képessége a kedvező nitrogén-, foszfor- és káliumellátás miatt jó. Réti talajok

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 45 A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek a következménye. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. Öntés réti talajok E típusban mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhetők. A réti talajokra jellemző humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában 30-40 cm vastag és 2-3% szerves anyagot tartalmaz; tehát elmarad a többi réti talajtípusétól. Területük az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. A megtelepedő állandó növénytakaró alatt elsősorban a humuszosodás indul meg, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek a réti talajok képződését határozzák meg. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező. A humuszos homok talajok nagy víznyelő és vízvezető képességű, közepes vízraktározó, igen alacsony talajértékszámmal jellemezhető, gyenge minőségű talajok. Szikes talajok közül foltszerűen, kis területen a réti szolonyec és a sztyeppesedő réti szolonyec talajok találhatók meg. Ezek a talajok rendkívül kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek, igen gyenge minőségűek.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 46 3.1.4. A TERMÉSZET ÁLLAPOTA A különböző életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élővilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentősen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását. Jászberény környéke miként az egész Alföld, ma már alig rendelkezik természetes körülményeket őrző területekkel. Ezek zömmel olyan maradványok, amelyek mezőgazdasági kultúrnövényzet számára gazdaságtalanul alkalmatlanok, illetőleg állattartási vagy árvízvédelmi okok miatt maradhattak meg. Szerencsére egyben ezek éppen azok is, amelyek kialakulástörténeti és mai állapotukat tekintve zoológiailag és botanikailag, sőt, tájképi megjelenésükben is egyaránt a legértékesebbek. E reliktumok egyike az 1987 márciusában természetvédelmi területté nyilvánított Hajta és Zagyvamenti Természetvédelmi terület. 5. térkép: védett területek és ökológiai hálózat elhelyezkedése

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 47 A 18. században már írásos adataink vannak, melyek a Zagyva partját kísérő erdőket méltatják, illetve tudósítanak arról, hogy Jászfelsőszentgyörgy a környék legszegényebb községe. Amilyen szegények lehettek anyagi javakban, olyan gazdagok viszont természeti kincsekben. A Jászfelsőszentgyörgyöt és Jászberényt összekötő úttal szinte párhuzamosan halad természetes medrében a Zagyva folyó. Letérve a műútról észak felé haladva a földúton hamarosan elérjük a védett Zagyva szakaszt. A magas partok miatt itt nem volt szükség gátak építésére, így a természetes élőhelyet kevésbé kellett háborgatni. Ezért a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek és a magas partok pusztarétein mind a növények, mind a hozzájuk kötődő állatok békességben élnek. Ez utóbbin tenyészik a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), míg a parti területek részein mocsári gólyahír (Caltha palustris) és szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus) él. Érdemes pár szót a honos farkasalmára (Aristolochia) áldoznunk, ugyanis míg maga a növény mérgező bár őrölt levelét éppen nehezen gyógyuló sebek gyógyítására használják mind az ember-, mind az állatgyógyászatban a rajta lakmározó farkasalma lepke (Zerinthya polyxena) hernyóinak ez meg se kottyan. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke (Cucullia argentea) is. Egy ilyen háborítatlan terület szinte mindenféle állatfajnak biztos menedéket ad, így gyakoriak a füzikék (Phylloscopus), akik a lombozatban ügyesen tornázva a legkisebb rovarokat is észreveszik, zöldes színük viszont jól rejti őket a ragadozók elől. Másutt erdei pintyek (Fringilla coelebs) költenek csésze alakú fészkeiket vastag ágakra építve. Korhadó málladozó kérge alá fakuszok (Certhia familiaris) építik otthonaikat, a kérgen csuszkák (Sittidae) és fakopáncsok (Picidae) keresik élelmüket. A cserjeszint jellemző fajai a rigófélék (Turdidae), a poszátafélék (Sylviidae) és a gébicsek (Laniidaee). A keskeny folyócska néhol ligetes helyeken halad át, néhol azonban olyan sűrű, dzsungeles, mint akármelyik dél-amerikai folyó, lassú vizében fenékjáró küllők (Gobio gobio) és domolykók (Squalius cephalus) élnek. Natura 2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel történt meg. A

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 48 Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza. Különleges madárvédelmi terület a Jászság. Jászberény várost érintő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület a Borsóhalmi legelő, a Jászsági Zagyva ártér, valamint a Hajta mente. A települést érintő 14/2010. (V.11.) KvVM r. szerinti Natura 2000 területek helyrajzi-számos listáját a 3. melléklet tartalmazza. Zagyvamenti Természetvédelmi Terület A Mátrából leérkező Zagyva Jászberénytől egykor sokkal délebbre, a Hajtán keresztül Farmos felé folydogált, és Tiszaalpár tájékán torkollott az Alföld fő folyójába. Mintegy tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt (az úgynevezett óholocéni boreális mogyorófázis idején) a Jászberény Jászjákóhalma Alattyán térségi süllyedések hatására változtatta meg ősi irányát, és tekervényes új medreket mélyítve magának, a Tarna vizével egyesülve új mocsárvilágot alakított ki a Jászság közepén. Az emberi munka (folyószabályozás - begátalás, lecsapolás) következtében mára ez a vízivilág is eltűnt, helyén szántók találhatók. A Zagyva ma északról kerüli meg Jászberényt, és Szolnoknál ömlik a Tiszába. A folyónak ez a fiatalabb (óholocéni), Jászfelsőszentgyörgytől Kerekudvaron át Jászberényig tartó szakasza olyan változó szélességű ártéri rész, amely a tereplejtés következtében többé-kevésbé eredeti állapotában maradhatott meg; az áradások vízereje itt egy lapos, mély völgyet alakított ki a környező, laza szerkezetű homokos talajszintben. Így ma is többnyire szabályozatlanul és szeszélyesen kanyarogva természetes gátjai között, néhol alámosott és vízbe dőlt öreg fák alatt folyik az egyébként sekély, alig 1-2 méter mély alluviális medrében. Ahol a hullámtér a vízszélig is elkeskenyedik, ott a környező térszín pereme és az árterület közötti több méteres szintkülönbség élesen elválva szinte szakadékszerűen mered a folyó fölé, máshol viszont jelentősen kiszélesedve, elhagyott mederszakaszok nyomai fedezhetők fel. Az ártér Jászfelsőszentgyörgy Jászberény közötti folyásirány szerinti jobb oldala 111 hektáron természetvédelmi terület; a követendő útvonalat e helytől piros-, majd Kerekudvartól Jászfelsőszentgyörgyig zöld-sáv turistajelzés mutatja.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 49 Ez az ősi állapotokat őrző Zagyva-völgy a folyó síksági részének tájképileg talán legszebb szakasza, a környező kultúrtájhoz viszonyítva pedig változatos növény- és állattársulások élnek itt együtt. A rendszeres kiöntések miatt üde, mezofil turjánrétek, igazi, alsószakasz-jellegű ecsetpázsitos réttársulások fogadnak bennünket, kivénhedt fűzfákkal, égbenyúló jegenyékkel, fészekrejtő hatalmas feketenyárfa-matuzsálemekkel, kőris- szil- és égerfákkal megtűzdelt madárdalos ligetekkel. A partszegélyen telepített nyárfások, spontán szaporodó akácok és juharok találhatók, ezért az ősibb, ártéri keményfa-ligetekre már csak nyomaiban akadhatunk. A folyónak mindkét oldalát kísérő galérialigetet kecskerágó, kökény, bodza, galagonya és gyepűrózsa tarkítja, bozótszéleit vérehulló fecskefűvel (Chelidonium majus), farkasalmával és egyes galajfélékkel vegyült nagy csalán szegélyezi, iszalag, szeder, komló és süntök szövik be. A Zagyvamenti Természetvédelmi Területnek az évente olykor többször megeső kiáradások miatt sajátos növényzete van. A kosborfélék hiányoznak, védett növényfaj is kevés található, és ritkaság a borsóhalmai rétre oly jellemző réti margaréta (Leucanthemum vulgare) is. Az egyes évszakok más-más aspektusaiban különböző pillangós és ajakos-virágzatú, valamint keresztes- és fészkes-virágzatú növényfajok (pl. vadmurok) dominálnak, és igen jellemzők a sárgavirágú boglárka-félék. Itt-ott foltszerűen sok a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), később az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), majd az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Az áradásokból visszamaradó vizes mélyedésekben illetve medermaradványokban gólyahír (Caltha palustris), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), réti füzény (Lythrum salicaria) díszeleg. Több helyen tömeges a fekete nadálytő fehér virágzatú (mocsári) alfaja, viszont igazi ritkaság a védett nyári tőzike (Leucojum aestivum). Magas partoldalainak némely részén az adventív (behurcolt) parlagi ligetszépével vegyült gyalogbodzások láthatók, máshol a fehér szamárkenyér és különböző ökörfarkkóró fajok tűnnek szemünkbe, közöttük néhol a védett nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) szálaival. Itt-ott a szürkekáka egy-egy tőcsomója, a szarvaskocsord (Peucedanum ervaria), az orvosi ziliz (Althaea officinalis) meg a parlagi madármályva (Lavatera thuringiaca) és a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare) hívja fel magára a figyelmet. Másutt pusztai csenkeszes, nádtippanos, fenyérfüves bogáncsosok meg aszatosok, pipacsos csillagpázsit és csomós ebír társulások virítanak. Bókoló, liláskék virágairól ismerhető fel a védett réti iszalag (Clematis integrifolia). Jászfelsőszentgyörgy felé felfedezhetjük a kövér aggófű (Senecio doria) termetes szálait, a település alatti szántók szélén pedig a védett réti őszirózsa (Aster sedifolius) dacol a kultúrhatásokkal szemben. Más növény viszont éppen kultúrkövető. Ilyen a szegfűfélék családjába tartozó, hamvasan bíborpiros virágú mérgező konkoly, amely egykor a pipaccsal és a búzavirággal együtt közönséges gabonagyom volt, ma védett növény.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 50 E tájképileg is megragadó változatos környezet számos gerinces állatfajnak nyújt otthont. Nyári időszakban kedves hely ez az őzeknek és a vadnyulaknak, a nappalra elbúvó sünnek és a hosszú orrú erdei cickánynak. A kétéltűek alföldi fajai itt általában ritkábbak, mint például a Hajtában, ám külön érdekessége és értéke a területnek a homoktalajokra jellemző barna ásó-béka (Pelobates fuscus) gyakorisága. Óvatos sétánk során a fűvel egybeolvadó zöldesszürke fürge gyíkot gyakran láthatjuk napfürdőzni, viszont a partszegélyen haladva az egyre ritkuló mocsári teknős (Emys orbicularis) jelenlétét leginkább már csupán egy csobbanás árulja el. Néha találkozhatunk vízszéli homokpadkán sütkérező vízi siklóval (Natrix natrix), megfigyelhetjük a méla lesben ülő kecskebékákat, a víz fölött akrobatikus légi-mutatványokat produkáló, folyóvizekhez kötődő szitakötő-féléket. A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület madárvilága az élőhely fás vegetációjából következően színes és összetett, tágabb környezetéhez viszonyítva pedig fajgazdag. A lombkoronában és cserjeszinten fészkelő madárfajok száma mintegy 30, köztük az elbűvölő énekű fülemülével. Olykor egy-egy berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) vagy nádi poszáta (Acrocephalus paludicola) is megszólal. Rendszeres fészkelője a folyó galérialigetének a feltűnő, aranysárga tollazatú sárgarigó (Oriolus oriolus). Jászberény határában csak itt gyakoribbak a függőcinege (Remiz pendulinus) és más odúlakó fajok; seregély, harkály, zöld küllő, melyek közül fémesen csillogó azúrkék tollazatával a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) a legjelentősebb. A trópusi színekben pompázó, szintén fokozottan védett gyurgyalag (Merops apaster) az egykori uradalmi épületek mögötti dombhajlatban költenek. Leggazdagabb természetszerűleg a gerinctelen állatvilág. Gyakori az éti csiga, és bogárfélékben is bővelkedik. Ritkább állatai közül említést érdemel az öreg, korhadó fűzfákban is kifejlődő diófacincér (Megopis scabricornis) és orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis). A szántószéli partoldalba függőleges járatot váj az itt ritka szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis). Az ájtatos manónak is nevezett, és a magasabb növényeken zsákmányára órákig mozdulatlan lesben várakozó imádkozó sáska elég gyakori, viszont a kúpos fejével bizarr látványt nyújtó sisakos sáska (Acrida hungarica) már sokkal kevésbé. Néha találkozhatunk a zöldes-arany csillogású, fatörzsön futkározó aranyos bábrablóval, a talajon táplálék után kutató rezes- és aranypettyes futrinkával, olykor egy-egy pompás virágbogárral. A változatos növénytársuláshoz kapcsolódóan a Jászberény környékén előforduló lepkefajoknak közel a fele ezeken a réteken él. A melegebb tavaszi napsugarak hatására előbújik az áttelelt citromlepke, kis rókalepke, nappali pávaszem. Olykor még gyászlepke vagy nagy rókalepke is látókörünkbe kerülhet. Április végén jelenik meg a jellegzetes, mifelénk kifejezetten ritka farkasalmalepke (Zerinthya polyxena). Nem sokkal később a fecskefarkú- és kardfarkú lepke lomhán vitorlázva repülő példányait, majd az élénkpiros színük miatt távolról is feltűnő kis- és nagy tűz-lepkék kergetőzését csodálhatjuk

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 51 meg. A nyár beköszöntével megszaporodnak az egyes kék színű boglárkalepkék, a különböző fehér-, szemes- és tarkalepke fajok. Ekkor láthatjuk az ostorfához kötődő csőrös-lepkéket, a bogáncsfélék virágait szívesen látogató zöldes gyöngy-házlepkéket stb., szeptemberben a szárnyain piros csíkokat viselő atalanta lepkéket és a narancssárga színükkel feltűnő sáfránylepkéket látva pedig már érezni lehet, hogy közel az ősz. A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület ártéri rétjeire és ligeteire nagyszerű kilátás nyílik a térszín magasabb peremének bármelyik pontjáról, akár a tavaszi illatos virágözön, akár a napfényben fürdő meleg nyár, akár az ősz tarka színorgiája idején járjuk végig, és télen is kellemes egészségügyi séta kínálkozik errefelé, amikor hó és zúzmara lep be mindent. A Hajtai (ős-zagyvai) természetvédelmi terület élővilágáról A Jászberénytől kb. 6 km-re elterülő és ma Hajta néven ismert Jászfelsőszentgyörgyhöz és Jászberényhez, délebbre pedig már Pest megyéhez tartozó és Farmosig követhető egykori ős-zagyvai árterület az utolsó olyan természeti színfoltja Jászberény határának, amely leromlott állapotában is visszatükrözi a hajdani vízivilág emlékeit. A Hajta, mint a Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság tájrésze (egészen pontosan az ősi Zagyva folyásiránya és ártere; 1998-tól a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részegysége) felszíni talajaiban részint lösz, nagyobb részében homok, illetőleg ezek különböző mértékű és arányú keveréke, lépcsőzetes lejtésű hullámos-buckás felszínnel. De előfordul itt a hajdani ártér nyomvonalán löszagyag és réti csernozjom, a közelmúltig mocsarasvízállásos mélyebb részein pedig tőzeg is. A szűkebb értelemben vett ős-zagyvai ártér néhol öböl-, máshol morotva- és tószerű mélyedéseiben itt-ott különböző vastagságú kotutőzegen ma is jellegzetes mocsári növényzet uralkodik, benne szép számú mocsári páfrány állományokkal díszített zsombéksásos társulásokkal, a víztelenítés (lecsapolás) következtében sajnos elpusztulás-veszélyes állapotban. Foltszerű elő-fordulásban a kiszáradó láp- és mocsárrétek bonyolult összetételű különböző kékperjés- és úgynevezett magaskórós növény-együttesei is megtalálhatóak, elsősorban homoki mocsárrétek társulás-formációiban. Közöttük szinte mindenütt él a mocsári kosbor (összességében több ezerre tehető példányszámmal), és szaporodó tendenciát mutat a szikesedést jelző fátyolos nőszirom. A vízi növényzet az állandósult vízhiány következtében részint elpusztult (rence, vízitök, kolokán, sulyom- és hínárfélék), részint a levezető csatornába (=Almási-ér) szorult vissza (virágkáka, mételykóró, vízi harmatkása, hídőr, gyékény- stb.), részint pedig főleg a víz nélkül maradt vékonyabb tőzegtalajos nádas részek átalakulóban vannak. Ezt jelzi a borzas füzike, a sédkender, a mocsári aszat, az aranyvessző- és egyebek elszaporodása, mély benyomulása a nádasba,

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 52 de bizonyos értelemben erre utal a pimpófélék és egyes imolafajok megjelenése a zsombékos-nádasok szárazulatra került állományai között. A vízállásos-mocsaras tósorozat-szerű mélyedések lecsapolása következtében felerősödött az ezeket környező rétek szikesedése (szoloncsák szikesek). Ezeken a helyeken mindenütt megtalálható a sziki lepkeszeg, a bársonykerep, a szürkekáka és a kamilla, vakszikes foltjain a közönséges szikipozdor (Podospermum canum) meg a bárányparéj, a sziki árpa és a sziki útifű, stb., valamint a jellegzetesen szoloncsák-sziki pannon-endemikus növényünk, a pozsgás zsázsa (Praematricum Crisicum). Ősz felé - különösen a régi morotvák jócskán feltöltődött nyomvonalán sokszor lila szőnyegként, tömegekben láthatjuk az ugyancsak Kárpát-medencei endemikus virágunkat, a sziki őszirózsát (Aster tripolium subsp. Pannonicum) Hogy a Hajta esetében már mennyire a Duna-Tisza közének flórajárásában (is) vagyunk, elég néhány méterre elhagynunk a mocsári és mocsárréti társulásokat. Ezt mutatják a rozsnokos- és homoki csenkeszfű-gyepek, délebbre pedig (főleg a -Káták térségében) az itt-ott fehér nyárfákkal megtűzdelt tipikus homokpusztaréti csüdfüves csenkeszgyepek: magyar csenkesz, hólyagos- és homoki csüdfű, homoki keserűfű, homoki árvalányhaj és egyebek folt-szerű, néhol viszont csak szálankénti előfordulásai. Számos szárazságtűrő növényfaj mélyen felhatol Jászberény déli (Tőtevény-Újerdő- Portelek), egykoron csak marhajárásnak nevezett laza, soványhomokú határrészébe is, amelyek közül említést érdemel a homoki cickafark, a homoki- és szikár habszegfű (Silene otites), az ékes vasvirág (Xeranthemum annum) stb. A Hajta rétjeiről (beleértve a vízi-vizenyős-nádas részektől a száraz homokig az egész területet,) eddig közel 600 növényfaj került feljegyzésre. Közöttük a fentebb említetteken kívül főleg a Pestmegyei oldalon még számos védett vagy helyi viszonylatban ritka, illetőleg területjellemző növény terem. Pl. tavaszi hérics (Adonis vernalis), szártalan csüdfű (Astragalus excapus), nagy pacsirtafű (Polygala major), kornis tárnics (Gentiana pmeumonanthe), csomós harangvirág (Clampanula gromerata), buglyos szegfű (Dianthus superbus), homoki fátyolvirág (Gypsophila paniculata), szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima), sziki sóballa (Suaeda maritima), szibériai nőszirom (Iris sibrica) és egyebek. Nyilvánvaló, és az eddig elmondottakból egyértelműen következik, hogy a Hajta Jászfelsőszentgyörgytől Farmosig terjedő, összességében több mint 2000 hektáros természetvédelmi területének az állatvilága éppoly összetett, mint a növényzete. Ez főként a rovarvilággal kapcsolatban mondható el. Jellemzőek a lazább talajokhoz kötődő védett hangyalesők és homokfutrinkák, és nem ritkák a nagyobb számban jobbára nyílt sztyeppréteken előforduló védett imádkozó- és sisakos sáskák

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 53 sem. A vizes élőhelyek drasztikus lecsökkenése következtében hasonlóan minden vízhez kötődő állatfajhoz jelentősen megritkultak a szitakötők. Ugyanakkor ennyire negatív jellegű változások más rovarrendek, pl. a lepkék esetében még nem tapasztalhatók. Nappal általában a szárazabb rétek jellemző lepkéivel (egyes széna- és szemeslepke, boglárka- és csüngőlepke fajokkal, fehérlepkékkel) találkozhatunk leginkább. A védett nappali pávaszem, kardos- és fecskefarkú lepkék viszont kifejezetten ritkák. Az igen érdekes és bonyolult összetételű éjjeli lepkék csoportjából mint speciális életmódú ritkaság megemlítendő a Nyík-rét Erek-köze határán található, orvosi kocsordos társuláshoz kötődő fokozottan védett nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii). A Hajta lecsapolását követő elvíztelenedés leglátványosabb drasztikummal a gerinces állatvilágra hatott. Jászberény piacait még néhány évtizeddel ezelőtt is az itt munkálkodó halász-dinasztiák látták el élőhallal, mára a halfauna a szó szoros értelmében kipusztult. Csak az Almási-ér Farmos tájéki állandó vizeiben tengődik a védett lápi póc (Umbra krameri) és réti csík (Misgurnus fossilis). A vízhiány megtizedelte a békákat, követték őket a tarajos és pettyes gőték. Rendkívül megfogyatkoztak a mocsári teknősök és a vízisiklók. Megszűnvén a táplálékforrás, a vízimadarak is elvándorlásra kényszerültek. Alig fészkelnek már szárcsák meg bölömbikák, eltűntek a récefélék meg a sirályok, a cankók stb. Gólyák és gémek is csak alkalmi vendégként vannak itt szöcskézni. Őszi vonuláskor meg-megjelenik ugyan egy-egy fekete gólya (Ciconia nigra) vagy kormos szerkő (Chlidonias niger), de ez már kuriózumnak számít. A ragadozó madarak sem gyakoriak, habár egerészölyv, vörös vércse, olykor még barna- vagy kékes rétihéja (Circus cyaneus) is megfigyelhető a légtérben. A madárvilágot tekintve a Hajtának ma talán legnagyobb természeti kincse a gyurgyalag (Merops apiaster), amely egy felhagyott homok-bánya oldalfalában partifecskékkel társbérletben létesített fészektelepet (mintegy húsz pár költ itt). A víz eltűnésével azonban nemcsak a halak és békák, hanem a vízi életmódhoz csodálatosan alkalmazkodott szervezetű szép ragadozó emlős, a vidra is eltűnt. A Hajta esetében egyértelműen értelmetlen emberi beavatkozás miatt odaveszett a vízicsigák és kagylók tömege is. Még a nád sem a régi és ezek a változások az eredeti élővilági társulások szempontjából ma már szinte visszafordíthatatlanok, pedig ez volt a Jászság legősibb, utolsó olyan vizenyős területe, amely hírmondóiban úgy-ahogy napjainkig megőrizhette az egykori vízivilág színes élőhelyi jellegzetességeit, a természet csodálatos alkotóképességének sajátosan egyedi tájképét és hangulatát.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 54 Borsóhalmi-legelő A jászárokszállási műút, az Ágói-patak és a Tarna által közrefogott területen található hajdani ártéri rét, melynek különösen gazdag mocsárréti vegetációja van. Kunhalmok (ex lege védettségűek) Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit ill. bronzkori halmok), a kurgánok (réz-, korabronzhonfoglalás, stb., kori sírdombok), az őrhalmok, illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából). Dudás-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlőben, ép formájú, elgyomosodott halom. Hegyes-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlő és a Meggyes határrész között fekvő, ép formájú, elgyomosodott halom. Négy-halom- A város és egyben a Jászság északi határán található halom, melyet a homokbányászat elhordott. Pap-halom- A város dél-keleti határrészén a 32. sz. úttól 300 m-re található halom, erősen bolygatott. Sas-halom- A város dél-nyugati határrészén Alsómuszáj-dűlőben emelkedő ép formájú halom. Szent-Imre halom- A város déli határrészén a jászboldogházi út mellett markáns kiemelkedés, amely a Jászság egyik legimpozánsabb halma. Az egykori Zagyva melletti tipikus tell-telep, a Jászság egyik legértékesebb botanikai területe, bolygatatlan felszínét tipikus löszfal vegetáció borítja. Kimagasló természetvédelmi, botanikai értéke miatt kiemelt védelmet érdemel. Szent Pál-halom- A várostól délre 3 km-re, a 32.sz. út déli oldalán található zömében elhordott halom, amely területén értékes régészeti leleteket tártak fel. Töviskes-halom- A várost Jászárokszállással összekötő út nyugati oldalán található halom, amit javarészt elhordtak. A védettség indoka és célja: A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet értékes mocsári vegetációja és madárvilága megőrzése. Számos védett növényfaj / mocsári kosbor, budai imola, tőzegpáfrány, nyúlánk sárma, érdes csüdfű /, illetve védett állatfaj / vöröshasú unka, barna rétihéja, cigányréce, / él a területen. A Zagyva menti Természetvédelmi Területen a fűz-nyár ligetek, tölgy-szil-kőris ligeterdők és ártéri rétek, valamint a gazdag madárvilág megőrzése.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 55 Jászság A madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: 16387 hektár. A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület - Special Protection Area (SPA) Egyéb védettség: Fontos madárélőhely (Important Bird Area - IBA) Dél-Heves - Jászság IBA; 57200 ha Általános leírás: A Hajta és a Galga völgyében található füves puszták, vizes területek, erdőfoltok a Jászságban. Madártani jellemzés: Pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas- és kerecsensólyom-állománya. Főként megfelelő vízborítottság esetén nagy számú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. Földhasználat: Erdőgazdálkodás, mezőgazdaság (gyepgazdálkodás, szántóművelés), vadászat és vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, nem hasznosított. Veszélyeztető tényezők: Erdősítés, madarak zavarása, mezőgazdasági művelés csökkenése, mezőgazdaság intenzitásának növelése, növényzet égetése, vízgazdálkodási problémák. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Parlagi sas (Aquila heliaca) 5 pár Kerecsensólyom (Falco cherrug) 5 pár Fészkelőállomány: fekete gólya (0-2 pár), fehér gólya (18-28 pár), cigányréce (1-4 pár), barna kánya (0-1 pár), barna rétihéja (10-15 pár), hamvas rétihéja (2-4 pár), kék vércse (25-40 pár), gólyatöcs (4-53 pár), gulipán (5-45 pár), ugartyúk (2-5 pár), küszvágó csér (0-5 pár), réti fülesbagoly (2-3 pár), szalakóta (10 pár), tövisszúró gébics (150-200 pár), kis őrgébics (70-90 pár).

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 56 6. térkép: Natura 2000 területek (forrás: TeiR) Holtágak: Necsői Holt Zagyva Jászberényi Városi Holt Zagyva

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 57 3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 3.2.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA 3.2.1.1. A települési környezet tisztasága A település környezetvédelmi megítélésében jelentős szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élő ember számára is a legszembetűnőbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A város környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élők komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni. A települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggő feladatok végrehajtásával, Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 10/2003. (III.28.) számú rendelete foglalkozik. A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról Jászberény város Önkormányzata gondoskodik, részben az általa megbízott szolgáltató útján, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével. Az ingatlantulajdonosok közterület tisztán tartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai: az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területek gondozása, tisztán tartása, kaszálása, hulladék és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hó eltakarítás és síkosság mentesítés, a hulladék gyűjtőedényzet környezetének tisztántartása. az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartása, gaztalanítása, a feliszapolódás megszüntetése az eredeti mélység megtartásával, tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, beépítetlen telekingatlan tisztán tartása és gyom mentesítése, kaszálása, a járdán felburjánzó gyom kiirtása, valamint a járda és az úttest közlekedésre alkalmassá tétele, a benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 58 A tulajdonos(ok) kötelmi körébe nem tartozó közutak, közparkok, zöldterületek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjáró tisztántartása, kaszálása, síkosság mentesítése a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása a szolgáltató feladata. A szolgáltató feladatának az önkormányzattal kötött megállapodás szerint tesz eleget. Ennek keretében a szolgáltató végzi: a közutak, terek útburkolatai (parkolók) és az ezeket szegélyező járdák, nyilvános lépcsők, a közterületen lévő a teljes egészében közterülettel határolt árkok és ezek műtárgyai tisztán tartását és az ott keletkezett közterületi hulladék összegyűjtését és elszállítását. az utcai hulladékgyűjtő tartályok igény szerinti kiürítését, tisztán tartását és karbantartását, a hó eltakarítási és síkosság mentesítési munkákat a biztonságos közlekedési feltételek megvalósítása érdekében, a zöldterületi, park fenntartási munkákat, a parki berendezések állagmegóvását, karbantartását. Két szomszédos terület, épület közötti kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség (kaszálás, síkosság mentesítés, stb.) a tulajdonosok feladata. Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények és szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztántartani, kaszálni, kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket. Az ingatlan előtti, melletti járdát a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani mind a téli, mind a nyári időszakban. A vendéglátó egységek reggel 7 óráig kötelesek a közterületről a hulladékot eltakarítani. Közterületen állatot tartani és legeltetni tilos! Közterületen az ebet pórázon kell vezetni! A tulajdonosok a közterületi sávok takarításakor keletkezett közterületi hulladékot, kerti hulladékot saját háztartási hulladékgyűjtő tartályukban kötelesek elhelyezni.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 59 A rendszeresített kuka befogadó képességét meghaladó hulladék mennyiség regionális hulladék lerakóhelyre történő elszállításáról, elszállíttatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművet üzembentartó, a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, a járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a szolgáltató, vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója, a külterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyiségek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmi jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében az autóbusz öböl tekintetében a közút kezelője, a felépítmény tekintetében a jármű üzembentartója köteles a rendszeres tisztán tartásról, síkosság mentesítésről, hó, közterületi hulladék eltakarításáról, portalanításáról gondoskodni. A közterületen munkát végző köteles a jármű, munkagép karbantartását úgy végezni, hogy az környezetszennyezést ne okozzon. Ha a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik vagy más módon károsodik, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni. A közterületen folytatott, szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet folytató köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni, a tevékenység befejeztével a közterületet rendeltetésének megfelelő eredeti állapotába helyreállítani. Tilos gépjárművek, munkagépek mosása közterületen! Ivóvizet szolgáltató kutakat, közkifolyókat csak rendeltetésszerűen szabad használni! Az úttestet, járdát és egyéb közterületet rongálni, beszennyezni tilos! Közterületen ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni, ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályba gyűjtőtasakban elhelyezhető. Kutyával parkban, játszótéren tartózkodni még pórázon tartva is tilos!

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 60 A közterületen megrendezett vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület és vonzáskörzetének tisztántartásáról és a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról. Hólerakás közterületen csak olyan formában lehetséges, hogy az a közlekedést és a közszolgáltatási felszerelési tárgyak használatát ne zavarja (pl. vízelzáró csap, csapadéknyelő rács, gáz és közmű akna fedlap, egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.). Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatási maximális mértéke 40 g/m 2 -nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása környezetszennyezést kizáró módon történhet. A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, megrongálása tilos! Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos! A parkosított és füves területeket rendeltetés ellenesen használni tilos! A közterületi gyűjtőedényzetből, illetve a közterületre kihelyezett szemétgyűjtő edényzetből hulladékot kiönteni, szétszórni tilos! 3.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés, belvízvédelem A város vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz- és belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A csapadékvíz elvezető hálózat elválasztó rendszerű, nagyobb részt nyílt árkos, kisebb részt zárt csatornák alkotják. A lehullott csapadék egy része elszikkad, az elvezetett csapadékvizek befogadója a Zagyva (1-0-0, 2-0-0, és a 3-0-0 jelű övcsatorna). A rendszer részét képezi a 3 főgyűjtő: I. főgyűjtő (Harcos utcától a Nagytemplomig patkó alakban), a II. főgyűjtő (Balaton utcától az Árok utcáig), a III. főgyűjtő (Sármány utcától a Jákóhalmi útig), valamint több apró zártcsatorna. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer az eddig ellátatlan területeken bővítésre szorul, és a teljes területen átépítendő, mert funkciójának ellátására már nem alkalmas. A hálózat folyamatos karbantartást igényel, melyről a Berénykom Kft. (5100 Jászberény, Jákóhalmi út 13.) gondoskodik.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 61 A település területén mintegy 71,5 km hosszban van kiépített gravitációs, elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető hálózat, melynek 77%-a burkolt csatorna. A tervek szerint a teljes hálózat hossza 172.053 m, amelyből jelenleg - a Jászvíz Kft. számításai szerint - 71.519 m meglévő, így a megépítendő hossz 100.534 m. Portelken jelenleg nincs megoldva a meglévő csatornák befogadóba történő vezetése. A problémák feltárására és orvoslására a városi Önkormányzat a KEVITERV AKVA Kft.-vel 2002-ben készíttette el Jászberény város csapadékvíz-elvezető hálózat tanulmányát. A terv szerint több mint 113 km csatorna épülhet ki a városban, mellyel a teljes hálózat hossza 172 km-re növekszik. A tervezett gyűjtőhálózat záportározókat, zárt, burkolt és földmedrű csatornákat egyaránt tartalmaz, és foglalkozik a főgyűjtő csatornák (pl. Városi-Zagyva) rehabilitációjával és kapacitásbővítésével. Eddig a főgyűjtők ( 1-0-0, 2-0-0, 3-0-0) rehabilitációja kezdődött el, a teljes hálózat kiépítésének anyagi háttere nem biztosított. Az önkormányzat külső, pályázati forrásból tervezi a további hálózatfejlesztés megvalósítását. A belvizeket a Zagyva-Tarna vízrendszer térségét érintő vízfolyások gyűjtik össze a felszíni belvízelvezető hálózat és csatornák révén, majd a végső befogadóként a Tiszába vezetik le. A város területe kis mértékben belvízveszélyes, extrém vízgazdálkodási körülmények között, többnyire a csapadékosabb, árvizes időszakhoz köthető kialakulásuk. A város közigazgatási területe öt belvízöblözetre oszlik, melyek összterülete mintegy 1000 ha. A belvízöblözetek részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek és részben kiépítettek. A vízilétesítmények működőképessége általában romlott. A Zagyva a várostól nyugatra éri el a külterület határát, majd a szabályozás eredményeként azt megkerülve északon halad tovább és észak-keletre, Jászjákóhalma alatt egyesül a Tarnával, majd keletre hagyja el Jászberény közigazgatási területét. Az átvágások eredményeként létrejött Városi- Zagyva ketté szeli a várost. A település külterületének észak-keleti részén az Ágói-patak halad keresztül és ömlik a Tarnába. A külterület észak-keleti, a Tarna majd a Zagyva bal partján elterülő rész a Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi árvízvédelmi öblözet területén helyezkedik el. A Gyöngyös- Tarna-Ágó közi öblözet területéhez tartozik a külterület Ágói-pataktól északra eső része. A Zagyva, a Tarna, valamint az Ágói-patak által határolt terület egy jelentős része alkotja a Borsóhalmi öblözetet. A város belterületének szinte egésze, és a településtől kelet, délkelet-re eső rész a Jánoshidai öblözethez tartozik.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 62 A város területe kis mértékben belvízveszélyes. A település területének jelentős részén (É-i, K-i) közepes és gyenge víznyelésű, rossz vízgazdálkodású talajok a jellemzők, míg DNy-on igen nagy víznyelésű és vezető-képességű, igen gyenge víztartó homoktalajok találhatók. A település külterületén a következő belvíz öblözetek találhatóak: Északon: Gyilkos-öblözet A csatornák részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek, a szivattyútelep az Ágói-patak torkolatában van. A vízi létesítmények kiépítettsége megfelelő. Befogadók: Gyilkos I. főcsatorna, Ágói-patak, Nyugati-Gyilkos-csatorna és mellékágai, Keleti-Gyilkoscsatorna és mellékága, Borsóhalmi csatorna Keleten: Jászberény és a Zagyva közti öblözet, valamint a Necsői öblözet A csatornák gravitációs levezetésűek, részben kiépítettek. Befogadók: Városi Zagyva, Necsői Holtág, Délkelet: Csonkás-éri belvízöblözet Részben gravitációs, részben szivattyús levezetésű. A csatornák kiépítettsége megfelelő, a terület belvíz érzékenysége az átlagosnál nagyobb. Befogadó: Csonkás-ér Délen: Rekettyés-ér öblözete Befogadó: Rekettyés I. csatorna és mellékága a Rekettyés I-1 csatorna, Rekettyés II és a Rekettyés III csatorna. 3.2.1.3. Ivóvízellátás Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényező, de egy település életében, és az ott élők életminőségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minőségű vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelő víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyeződhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelőzése, felderítése, a bekövetkezett minőségromlás emberi egészséget veszélyeztető hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 63 3/8. táblázat: Közüzemi ivóvízellátás (Forrás: KSH adatbázis) Év Lakásállomány összesen (db) Közüzemi vízvezeték hálózat (km) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közkifolyók száma (db) Háztartásoknak szolgáltatott víz 1000m 3 2009 11 771 139 11 331 96 53 812 Az összes szolgáltatott víz mennyisége 2002-ben 1 283 (1000 m 3 ), míg 2009-ben 1 072 (1000 m 3 ) volt. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről már előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezőket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízművek termelőkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. 3/9. táblázat: település vízminőségi adatai (forrás: Jászvíz Kft. 2010. év) I. II. III. Iv. Vizsgált anyagok határérték 0,9 1,09 0,6 0,9 KOl *(mg/l) 5 8 9 7 7 Klorid (mg/l) 250 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 Vas (mg/l) 0,2 <0,02 0,08 <0,02 <0,02 Nitrit (mg/l) 0,5 <0,02 0 <0,02 <0,02 Ammónium (mg/l) 0,5 0 0 0 0 Escherichia coli 0 490 500 495 500 Vezetőképesség (us/cm) 2 500 * KOI= Kémiai Oxigénigény A vízmű a város DNY-i részén, 1964-től kezdődően fokozatosan, a vízigényeknek megfelelően több üzemben épült meg. A II. számú vízmű területen található vízmű az Alsómuszály 26. szám alatt található. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe, max. kapacitása 9 200 m 3 /nap, mértékadó kapacitása 12 800 m 3 /nap, kihasználtsága 56%-os. A termelt víz mennyisége átlag 5180 m 3 /nap, csúcs 7000 m 3 /nap. A termelt víz vas- és mangántalanítás, gáztalanítás majd klórgázzal való fertőtlenítés után kerül a vízhálózatba. A városban 840 m 3 térfogatú víztorony és 1600 m 3 térfogatú térszíni tároló található. A vízmű saját, helyi vízbázisra épül, térségi vízátadás egyik irányban sem történik. Az ivóvíz szolgáltatást a Jászberényi Vízgazdálkodási Kft. (Jászberény, Margit sziget 1.) végzi szerződéses alapon. A település ivóvízellátását 29 db vízmű kút biztosítja, melyek közül 2009-ben 16 db üzemelt. Néhány kút esetében a szabványban előírt értéknél magasabb a metán-, az ammónia-, és az arzéntartalom, viszont a II. vízmű esetében a kevert víz már megfelelő. A vízmű a meglévő és növekvő vízigények kiszolgálásához továbbá a kutak természetes elhasználódása miatt, a közeljövőben új kutak fúrását tervezi. A kutakban lévő búvárszivattyúk a vízműre, ill. kettő (Margit sziget, I. vízműnél) közvetlenül a magastárolóra dolgoznak. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe,

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 64 kihasználtsága télen 50-55%, nyári csúcsban 80%. A teljes hálózat körvezetékes kialakítású. Annak ellenére, hogy a nyitott gáztalanítást (levegőztetést) az előforduló biológiai szennyezés megelőzése céljából a közelmúltban zárttá alakították, a kitermelt víz minősége az Európai Uniós követelményeket csak részben elégíti ki. Kémiai és bakteriológiai szempontból megfelelő, ám a vonatkozó Korm. rendelet miatt kifogás alá esik. A probléma forrása a gáztalanító iszaplerakódásában és a szűrőtartályokban lévő mikroszkópikus élőlények nagy száma. A megfelelő vízminőséget produkáló és a helyi viszonyok között alkalmazható technológia (ózonos, aktívszenes) alkalmazására kísérletek folytak. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy nem nyújt a technológia 100%-os megoldást, ráadásul a vízdíjakat is jelentősen emelné. A megvalósuláshoz szükséges anyagi hátteret a város pályázatai forrásból kívánja előteremteni. Pórtelek településen melynek vízművét szintén a Jászvíz kft. üzemelteti a kutakból kitermelt víz vas- és mangántartalma határérték körüli, az ammóniumtartalom azonban meghaladja az előírt értéket. A vízhálózatrendszer állapota közepes, az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések. A csőhálózat anyagát tekintve 1 % acél, 37 % azbeszt és 62 % műanyag. A helyi szolgáltató folyamatosan végez rekonstrukciós munkálatokat. A hálózati veszteség 30%-os, ami leginkább a korrodálódó acél bekötővezetékeknek és a törékeny AC csöveknek köszönhető. Az acélcsövek mellett ugyancsak elavultak a sérülékeny és szennyező azbeszt szakaszok, melyek kiváltását a beruházás magas költségigénye miatt, csak ütemezett módon, de lehetőleg minél előbb el kell végezni. A város belterületén az ivóvízhálózat szinte teljes körűen kiépült. Jászberényben a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások aránya a KSH 2006-os Jász-Nagykun- Szolnok megye statisztikai adatai alapján 96,2 %-os. A szolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján 2007-ben az ellátott területen csak mindössze 48 lakás nem kötött rá a hálózatra. Vezetékhiány az Ipartelepen a Váltó utca egy szakaszán, és az Ipartelep névtelen 2 db dűlőjében nincs. (Nem lakott, csak mezőgazdasági használat.) Az ivóvízhálózatba nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak, így a lakosság 100%-a számára a vezetékes ivóvíz biztosított. 3.2.1.4. Szennyvízkezelés A 2002. évben még csak 56% körül mozgott a rákötések aránya, ez 81%-ra emelkedett a 2009. évre. A szennyvizeket a város külterületén (Jászberény, Jászteleki út, hrsz:0293/2) 1980-ban épült, 1993-94-

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 65 ben bővített, névlegesen 9000 m 3 /nap, ténylegesen 3800-12000 m 3 /nap kapacitású, biológiai szennyvíztisztító telepre vezetik, ahonnan kezelés után befogadóként a Városi Zagyva csatornába (2-22 km szelvény) engedik. Hiányzik a tápanyag eltávolítási fokozat ( harmadik tisztítási fokozat, vagy kémiai tisztítás ( N-P vegyületek)). A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Jászvíz Jászberényi Vízgazdálkodási Kft. A telep kapacitása nincs kihasználva, jelenleg 5015 m 3 /nap az átlagos terhelés. Normál, száraz idei bejövő szennyvíz 3800 m 3 /nap mennyiség, mely intenzív csapadékos idő esetén 12000 m 3 /nap mennyiségre felszalad. Tehát látható, hogy a hálózat hibája miatt (nem teljesen elválasztó a rendszer az infiltráció miatt) néha túlterhelődik a telep, de ha az eredeti, elválasztó rendszerben gondolkodunk, akkor viszont jelentős tartalékai vannak a telepnek. Mindenképp a hálózat rendbe hozásával (csatorna hálózat vízzáróvá tételével és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével ) kellene az eredeti elválasztó rendszerű funkciót helyrehozni. A városi végátemelőből NA 400 nyomócsövön érkezik a szennyvíz a telepre. A durva szennyeződések eltávolítását 2 db AP 600-as gépi tisztítású finom rács végzi. A szűrt szennyvíz az iker vb homokfogó műtárgyba kerül, a kiülepedett homokot kihordó csiga emeli a homok és rácsszemét konténerbe. Az ülepített szennyvíz útja ezután az osztóműtárgyba vezet. A szippantott szennyvíz fogadását és előkezelését egy műtárgyban végzik. A fogadóaknából kézi tisztítású rácson keresztül jut a szippantott szennyvíz az előkezelő térbe, napi mennyisége mintegy 40 m 3. Az előkezelés során minden 1 m 3 szippantott szennyvízhez 1 kg mészhidrátot adnak, majd levegőztető szivattyúk segítségével a szennyvizet előlevegőztetik. A mechanikailag tisztított szennyvíz és az előkezelt szippantott szennyvíz az osztóműből gravitációsan jut a 2 db 2800 m 3 /db térfogatú levegőztető medencébe. A levegőztetést 880 db tárcsás mélylevegőztető, a megfelelő elkeveredést a 4 db propellerkeverő segíti elő. Az oxigénbevitelt oldott oxigén mérés alapján vezérlik. A szükséges levegőmennyiséget 3 db ARZENNER GM 50 L típusú légbefúvó biztosítja. A levegőzető medencéből az eleveniszap gravitációsan jut az ülepítőbe. A mozgó kotróhídon lévő szivattyúk a kiülepedett iszap egy részét a levegőztető medencébe visszajuttatják. A medencéből a fölösiszap gravitációsan jut az iszapszivattyú gépházba, majd szivattyú segítségével az iszapsűrítőbe. A tisztított szennyvíz fertőtlenítését a labirintmedencében végzik klórozással, de normál üzemmenet estén fertőtlenítés nélkül jut a tisztított szennyvíz a befogadó Zagyvába (2+244 km szelvény).

m3 Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 66 Az iszapkezelés egy pálcás iszapsűrítővel és két iszappréssel történik, majd ezután az iszapszikkasztó ágyon való tárolással fejeződik be. Az új komposztáló a szennyvíziszap további feldolgozását és kihelyezhetőségét (hasznosítás) szolgálja. A telep és a készült komposzt vizsgálatai és engedélyeztetése jelenleg van folyamatban. A hulladékkezelési engedélynek megfelelő mennyiségű komposzt befogadója a felhagyott és rekultivációra kerülő volt városi hulladéklerakó telep lesz. A komposzt termékké minősítés után a keletkező, előírásoknak megfelelő komposzt termék befogadója pedig bármely előírásoknak megfelelő szántó földterület lehet. A szennyvíztisztító műben az iszapsűrítés során a fölösiszap szárazanyag tartalma 2,5-3%-ra nő. A sűrített és flokkuláló szerekkel kezelt iszapból a préselés után kb. 12-15% szárazanyag tartalmú, jól mozgatható anyag lesz. 3/10. táblázat: közüzemi adatok -keletkezett szennyvizek (Forrás: KSH adatbázis) Év Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Bekapcsolás aránya (%) Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) 2009 11 331 9 207 81 1 013 705 A csatornahálózat kiépítettsége megfelelő, a rácsatlakozások aránya is kedvező képet mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 139 km volt 2009-ben. A 2002. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 942 (1000 m 3 ) volt, ez a mennyiség majdnem a duplájára (1 836 e m 3 ) nőtt a 2008. évre. 5. diagram: az elvezetett szennyvizek mennyiségének alakulása (forrás: KSH) 2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 1994. év 1995. év 1996.év 1997.év 1998.év 1999.év 2000.év 2001.év 2002.év 2008.év 2009.év mennyiség A szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban időszakosan egyes komponensek tekintetében határérték túllépések jelentkeznek. Ez elsősorban a N-P vegyületekre

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 67 jellemző, de néha a KOI érték is túllépi az előírt koncentrációt. Hatósági kötelezés van folyamatban a Jászvíz Kft-vel szemben, mely Szennyezés csökkentési ütemterv formájában előírja a szennyvíztisztító telep átalakítását, illetve két nyomóvezeték kialakítását, valamint ehhez csatlakozva Jászjákóhalma település teljes csatornázását, illetve a keletkező szennyvizének a Jászberényi szennyvíztelepre való bevezetését. A fennálló probléma megoldása a tisztítótelep korszerűsítésével és a nyomóvezeték kiépítésével valósítható meg. Jelenleg nagy problémát okoz a kibocsátott szennyvíz minősége és az, hogy a végátemelő és a szennyvíztisztító telep közötti nyomóvezeték nem képes elszállítani az intenzív csapadékos idő esetén keletkező csapadékkal és talajvízzel keveredett szennyvízmennyiséget. Ilyenkor kiönt a város mélyebben fekvő pontjain a föltorlódott vízmennyiség. A KEOP pályázati anyag szerint a Jászberényt érintő rész költsége: 700millió forintra tehető. A tervezett fejlesztések részletesebb bemutatását a Program 7.3.2. fejezete tartalmazza. 3/11. táblázat: szennyvíz minőségi paraméterek mg/liter (forrás: Jászvíz Kft.) Paraméterek Beérkező TFH Beérkező szennyvíz Tisztított szennyvíz BOI 5 80-400 2000-8000 8,08 KOI 342-1704 2800-3800 41,51 SZOE 9,3-32,7 37,4-50,4 0,20 NH 4 -N 18,1-95,7 286-305 7,05 Összes N 20,8-105,3 371-410 14,68 Összes P 8,2-23,7 50-80 5,10 Szulfid < 0,1-1,67 0,8-1,8 0,03 Összes lebegő anyag 74-1864 716-1268 7,80 3.2.1.5.Energiaellátás Gázellátás

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 68 3/12. táblázat: a település gázellátásának adatai (2009. év, forrás: KSH) Település neve Lakások száma (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Háztartásoknak értékesített gázmennyiség (ezer m 3 ) Értékesített gáz összesen (ezer m 3 ) Jászberény 11 771 10 062 12 372 30 724 A település földgázellátása jónak és biztonságosnak, alkalmazása környezetvédelmi szempontból kedvezőnek minősíthető. A háztartási gázfogyasztásnak közel két és félszerese lett összesen felhasználva. Az összes gázhálózat hossza 185 km volt 2009-ben. A lakossági gázfogyasztás kis mértékben nőtt a 2002. évi szinthez képest (12285 ezer m 3 -ről 12372 ezer m 3 -re). A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen. Jászberényben a gázközmű 1984-ben épült ki, a gázszolgáltató a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.). A település délnyugati határában, a Hűtőgépgyár mellett lévő gázátadó állomásra a belterület nyugati határával párhuzamosan észak felől érkezik a nagynyomású földgázvezeték. Az innen induló nagyközépnyomású (p=6,0 bar) vezetékek a közbeiktatott nyomásszabályzók segítségével látják el a középnyomáson (p=3,0 bar), és a városközpontban, valamint attól észak és északkeletre eső kisebb területen kisnyomáson (p=0,03 bar) üzemelő városi gázelosztó hálózatot. Középnyomású nyomásszabályzókból 2 db (Sportpálya utca, Vaspálya utca), kisnyomású, körzeti nyomásszabályzókból 5 db működik az ellátási területen. Az engedélyes a hálózat-fenntartási munkákat folyamatosan végzi. A nagyközépnyomású hálózat szabad kapacitása a jelenlegi és a szolgáltató által ismert fejlesztési elképzeléseket el tudja látni, a város biztonságos ellátásának biztosítására a szükséges hálózati/műtárgyi fejlesztéseket végrehajtja és a felmerülő egyéb ipari, közületi, lakossági fejlesztési igényeket ellátja. A közelmúltban végzett fejlesztések: a nyomásingadozások miatt kiépített 5. körzeti nyomásszabályzó, 2007-ben középnyomású vezeték kiépítése a Jász-Plasztik Kft. telephelyére, 2008-ban középnyomású vezeték kiépítése az Ruukki-Tisza Zrt. (korábban Aprítógépgyár Rt.) öntöde részére. A településen az ingatlanok többsége (83 %) be van kapcsolva a belterületen 100 %-ban megépült gázhálózatba. Portelek gázellátása 2001-ben megoldódott. 2006 végén a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók száma 9726, ebből a fűtési fogyasztó 9629. E fűtési fogyasztói számba beletartoznak az egykori távfűtési fogyasztók is, akik fokozatosan tértek át a gázfűtésre és immár kb. 8 éve nincs távfűtéses ingatlan a településen.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 69 Elektromos energia A település elektromos ellátottságát jellemző adatok a 3/13. táblázatban találhatók 3/13. táblázat: elektromos energia-ellátottság (2009. év, forrás: KSH) Település neve Szolgáltatott összes villamos energia mennyisége (1000 Kwh) Háztartási áramfogyasztók száma (db) Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (1000 Kwh ) Jászberény 167 750 14 921 34 199 Az összes villamos energia fogyasztók száma 16 037 volt 2009-ben. A táblázatból is kitűnik, hogy nem a háztartások a legjelentősebb villamos energia fogyasztók, a háztartási éves fogyasztás közel ötszöröse lett felhasználva a településen, ami elsősorban az ipari (gazdasági) szektornak tulajdonítható be. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége a közelmúltban folyamatosan nőtt a településen. A 2002. évben a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia 32319 MWh volt, míg a 2009. évben 34 199 MWh. Elektromos energia szolgáltatója az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.). Az energiaellátást a 120/20 KV-os transzformátorállomás biztosítja. A középfeszültségű elosztás légvezetéken 20 KV-on történik. A hálózat kiépítettsége közép- és kisfeszültségű oldalon egyaránt teljes. Jászberény Város Önkormányzata közvetlenül felelős az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintő energetikai fejlesztések koordinálásáért és szervezésért, valamint a településfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. 1999-ben készült el az Európai Unió Phare Programja keretében Jászberény város Energiastratégiája, mely rögzíti a városi energiagazdálkodás állapotát, felméri, hogy a város belátható fejlődésének milyen energetikai következményei várhatóak, valamint javaslatokat fogalmaz meg a követendő energiapolitikára vonatkozóan. Az elektromos hálózatok kiépítettsége mind közép-, mind kisfeszültségű oldalon teljesnek mondható. A Hatvan-Szolnok közötti 120 kv-os távvezeték 120/20 kv-os villamos alállomása a város északi határában található. Erről az alállomásról indulnak ki a várost behálózó 20 kv-os vezetékek. A középfeszültségű hálózat kizárólag 20 kv-os, fele-fele arányban légvezetéken és földkábelen vezetett. A kisfeszültségű hálózat a 80 %-ban légkábeles, 20 %-ban földkábeles kialakítású. A légvezetékek, kábelek vezetésének rendje a helyi Szabályozási Tervben rögzített. A városon belüli kiépítettség 100 %-os, tehát a villamos energiahálózatra a rákapcsolódás az egész belterületen adott. A város

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 70 közvilágítása ugyancsak teljes körűen megoldott, az elmúlt évek fejlesztései révén korszerűsítették a lámpatesteket, és a hálózat bővítésére is sor került. A középfeszültségű háttérfejlesztéseket az energiaigény alapján az ÉMÁSZ határozza meg. A rendszer kapacitása a meglévő és a közeljövőben tervezett beruházásokból adódó lakossági és ipari igényeket kielégíti. A 2008-2015 időszakban tervezett 120 kv-os új szabadvezetéki hálózatfejlesztések megvalósulásával (Detk - Jászárokszállás 3x250 mm 2, 26 km és Jászárokszállás - Jászberény 3x250 mm2, 12,5 km) Jászberény elektromos energiaellátása hosszabb távon is biztosítottá és kielégíthetővé válik. Az ehhez a fejlesztéshez szükséges helyi alállomási átalakítások, 2003-ban már megtörténtek. 3.2.1.6.Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezők közül ez az a talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A település területén és környezetében fellelhető zöldfelületek, jelentős befolyást tudnak gyakorolni a helyi klimatikus viszonyok alakulására. 3/14. táblázat a települések zöldterületei (2009. év, forrás:ksh) Település település területe (ha) Összes zöld terület (ha) Közpark területe (ha) Játszóterek területe (ha) Jászberény 22 135 82,7 48,5 3 A település zöldfelületi ellátottsága és azok állapota jónak mondható. A 34/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti védett zöldfelületi értékeket a 4. melléklet tartalmazza. A városi közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. A zöldterületek állapota általában jó, a belterületi zöldfelületek karbantartottak, fejlesztésükettervezésüket és fenntartásukat erre specializálódott cégek végzik, kezelésüket többségében a Berénykom Kft. látja el. Az egyházi kezelésű temetők fenntartása egyházi feladat, itt a zöldfelületek állapota temetőnként változó. A köztéri játszóterek is fontos részét képzik a zöldfelületi rendszernek, melyek a település esetében is gyakran részei parkoknak, tereknek. A város játszótereinek jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása 2007. év végéig 11 játszótér esetében megtörtént.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 71 Városi zöldfelületek vonatkozásában jelentős fejlesztési elképzelés a Városi-Zagyva területének bekapcsolása a város közpark-hálózatába és a Szent Imre temetőtől északra a Magyar u. mentén található terület parkosítása. Fejleszthető tartalék zöldterület a város északi határában fekvő, korábban agyagbányaként hasznosított Békás tó, a Kárpát út-messzelátó út által határolt területen fekvő játszótér, a Horváth Péter út mentén található kaszáló és a Fehértói temető szomszédságában található kaszáló. A települési környezet szépítésében, fejlesztésében végzett tevékenység keretében megemlíthető továbbá a Virágos Magyarországért mozgalomban való részvétel. Meghatározott területek vonatkozásában a lakosságnak is kötelezően részt kell vállalniuk a közterületek tisztántartásában. A városvezetők a település tisztántartásával kapcsolatos elvárásokat jogszabályba foglalták. 3/15. táblázat: a helyi parkok ismertetése Park neve Helyszíne Állapota Lehel vezér tér Helyi védelem alatt áll Szentháromság tér 32. sz. főút mellett Helyi védelem alatt áll (Promenád) Szabadság tér Szent Imre herceg út mellett Mozi park Fürdő utca Helyi védelem alatt áll Szentkúti tér Mária utca Attila utca Margit sziget Hatvani út Helyi védelem alatt áll Ferencesek tere Hatvani út Széchenyi tér Pesti út Testvérvárosok Parkja Messzelátó-Sírkert-Kárpát utcák által határolt terület Kapitánykert Riszner sétány Mártírok útja találkozásánál, a Szabadtéri Színpad mellett Játszóterek száma összesen 17 db a településen.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 72 3.2.1.7. Közlekedés A Jászság és azon belül Jászberény közlekedésföldrajzi helyzete, illetve földrajzi fekvése nem szükségszerűen esik azonos megítélés alá. Míg az előbbi a közlekedési alágazatok (jelen esetben útvasút) fejlesztései által állandó változáson megy keresztül, addig az utóbbi megváltoztathatatlan, állandó adottságnak tekintendő. Ebből következően Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének megítélése az elérhetőségi viszonyainak vizsgálata alapján történhet. Az elérhetőségben bekövetkező változások nyomon követése adhat választ arra, hogy a közlekedési fejlesztések hatására miként módosul egy adott település, adott pillanatban meglévő közlekedésföldrajzi helyzete. Nyilvánvaló, hogy Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetében bekövetkező változásokat a gyorsforgalmi út és vasútfejlesztések idézik elő. A helyi léptékű, kisebb közlekedési beavatkozások nem eredményezik a Jászság, Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének módosulását. A földrajzi fekvés megítélésében lényeges szempont, hogy milyen területi léptékben, illetve nagytérségi összehasonlításban történik az elemzés. Ugyanis míg például egy kistérségi központ földrajzi fekvése saját kistérségében, vagy akár megyéjében is kedvezőnek mondható, és ezáltal központi szerepkörének egyértelmű magyarázatát adja, addig ugyanezen kistérségi központ regionális, országos, vagy kelet-közép európai viszonylatban már periférikus területnek számíthat. Jászberény földrajzi fekvése, saját kistérségén belüli központi elhelyezkedése által kedvezőnek ítélhető, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az Észak-alföldi Régión belüli fekvése periférikus. Országos kitekintésben viszont ismét csak kedvezőnek minősíthető a földrajzi fekvése, a főváros viszonylagos közelsége okán. Jászberény országosan kedvezőnek mondható földrajzi fekvése egyúttal közép-kelet kelet-európai kitekintésben vizsgált földrajzi fekvését is kedvezővé teszi. Miközben általánosságban kedvezőnek minősíthető Jászberény földrajzi fekvése, addig a város közlekedésföldrajzi helyzetéről ez nem mondható el, hiszen Jászberényt és térségét elkerülik a nemzetközi és regionális kapcsolatrendszerben meghatározó fő közlekedési folyosók. Földrajzi fekvése országos összehasonlításban Budapest gravitációs vonzásában centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei vonatkozásban periférikus, ezáltal e relációkban a belső kohézió a szomszédos Szolnoki kistérség kivételével gyenge. Ezen túlmenően Jászberény egyedi, speciális földrajzi fekvéséből adódóan a város valós társadalmigazdasági kapcsolatai mégis szerteágazóak, köszönhetően a három régió (Észak-Alföld, Észak- Magyarország, Közép-Magyarország) találkozási térségében való elhelyezkedésének. Az M3 autópálya

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 73 révén jelenleg sokkal kedvezőbb elérhetőség mutatkozik az Észak-Magyarországi és Közép- Magyarországi régiók, mint saját régiójának településeivel. A város közlekedésföldrajzi helyzetét az országos közút- és vasúthálózatban elfoglalt helye és ellátottsága befolyásolja. Jászberény a Jászságon áthaladó kelet-nyugati (31 sz. főút) és észak-déli (32 sz. főút, vasúti fővonal) közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. E közlekedési tengelyek feladata elsősorban a Jászberényi kistérséget északról (M3, 80-as vasútvonal1), illetve délről (4 sz. főút, 120/100-as vasútvonal) elkerülő fő áramlási irányok összekötése, kiszolgálása. A város közlekedésföldrajzi helyzetét gyorsforgalmi út érintettség hiányában - a 31 és 32 sz. főutak határozzák meg, illetve viszonylagos közelsége (26 km) miatt az M3 autópálya, mely e tekintetben a legmeghatározóbb közúthálózati elem, de a két transz-európai vasútvonal e körbe sorolandó. Jászberénynek közlekedésföldrajzi sajátossága, hogy tőle északra és délre két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók) halad el. Délre a IV. sz. folyosó 2 vasúti ága (120-as vasútvonal), mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, északra az V. sz. folyosó 3, mely az Adriát köti össze Ukrajnával. Jászberény központi szerepkörét jól érzékelteti, hogy a város jelentős közúthálózati csomópont. A már említett főutak mellett több alsóbbrendű út is csatlakozik a városhoz, melyek a kistérségi kapcsolatok fontos közlekedési hordozói. Jászberényt érintő, állami kezelésű közutak: - 31 sz. főút A Budapest Nagykáta Jászberény Jászapáti Heves - Füzesabony(M3) kapcsolatot adja. Budapest 0 km-től (Lánchíd budai hídfő) számítva, a városközpont 78 km-re helyezkedik el. - 32 sz. főút A Hatvan(M3) Jászberény - Szolnok kapcsolatot adja. Hatvan 27 km, Szolnok 45 km távolságra fekszik Jászberénytől. A Budapest Hatvan Jászberény távolság 87 km.

3/16. táblázat: a települést érintő utak járműforgalmi adatai (2002 és 2008. év, forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Kht.) Hely Út száma, szelvény Kihasználás Összes forgalom Személygépkocsi Összes forgalom Személygépkocsi Összes forgalom (km) 2008 (%) (2002. év j/nap) (2002. év j/nap) (2008. év j/nap) (2008. év j/nap) változása (+-)* Gyöngyösi út- Lehel vezér út 32.sz. 26+200 48 9 200 5 524 8 288 5 252 - Dózsa Gy. út 32. sz. 27+169 72 13 183 8 716 12 303 8 266 - Vásártér út- 32.sz. 27+800 40 6 503 3 935 6 981 4 497 + Jászteleki út Külterület nyugat 31.sz. 69+003 29 3 437 2 334 4 314 2 998 + Külterület kelet 31.sz. 83+000 35 4 460 3 104 5 926 4 153 + Külterület délnyugat Szelei út-józsef A. u. 3109.sz. 10+000 3117. sz. 12+000 9 1 091 714 1 459 1 002 + 14 1 954 1 170 1 907 1 062 - Külterület dél 3117. sz. 18+100 21 4 203 2 593 3 764 2 477 - Gyöngyösi út 3203.sz. 30+000 20 1 962 1 236 2 887 1 854 + Rákóczi út 31332 21 - - 4 189 3 011 n.a. Portelek 31329 0,9 - - 96 53 n.a. 1+111 *Csökkenés:-, Növekedés:+

A két főút Jászberény belvárosában mintegy 500 m hosszúságban közös szakaszt képez (Dózsa Gy. út), amelyen a 2005. évi keresztmetszeti forgalomszámlálás adatai szerint 13.204 E/nap volt a forgalom. Ez a hasonló 2000. évi adatokhoz képest mérsékelt emelkedést mutat. A főutak városon belüli szakaszain is 8000-10.000 E/nap a forgalom nagysága, míg a főutak városi külterületi szakaszain 5000-6000 E/nap a mért forgalom. A tehergépkocsik száma ezen kül- és belterületi szakaszokon belül 500-1500 jármű/nap között mozog. A 2005 év végén átadott jászberényi elkerülő út I. üteme (délen a 31-32 sz. főút között kiépülve) által megváltozott forgalmi viszonyokat, adatokat a 2006. évi forgalomszámlálási adatok alapján lehet értékelni. 54 E/nap egységjármű száma naponta. Egységjármű szám olyan képzett szám, mely a napi mért járműszámot a járműtípustól függően különböző szorzókkal növeli. Az I. ütemben megvalósult elkerülő út folytatásaként II. ütemben épült ki a 32 és 31 sz. főutakat összekötő, 2,7 km hosszú keleti szakasz, mely révén a 31 sz. főút tranzitforgalma már teljes egészében elkerülheti a belvárost. Mindemellett a 32 sz. főúton zajló, észak-déli irányú tranzitforgalom továbbra is kénytelen a belvároson keresztül haladni, melyre megoldást az elkerülő út III. ütemének megvalósítása adna. A megvalósítás várhatóan 2013 utáni időszakra tehető. A 2008. évben elkészült a Hűtőgépgyári bekötőút, ívkorrekció. - 3109 jelű út A Jászberény Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta(3108 j. út) kapcsolatot adja, helyi, kistérségi jelentőségű, forgalma 664 E/nap.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 76-3203 jelű út A Jászberény Jászárokszállás Gyöngyös kapcsolatot adja. Fontos, térségi jelentőségű összekötő út, ezt szakaszosan változó, 3000-4000 E/napi forgalma is jelzi. Ezen belül a tehergépkocsi arány 5-10% között mozog. - 3117 jelű út A Jászberény Farmos(311 sz. főút/cegléd) kapcsolatot adja, ezen keresztül egyben a szomszédos Közép-magyarországi régióval, valamint Jászberény külterületi lakott helyével, Portelekkel a 31122 j. bekötő úton. Forgalma 2665 E/nap, ami jelzi, hogy fontos kapcsolati elem Jászberény és térsége szempontjából. A 10%-ot meghaladó tehergépkocsi (367 j/nap) arány is utal erre. - 3125 jelű út A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot a 3121 j. úttal, és általa Jánoshidával és Jászboldogházával, valamint Pest megyében Tápiógyörgyével. Helyi jelentőségű út. - 31122 és 31329 jelű út A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot Portelek külterületi lakott hellyel és annak vasúti megálló helyével. A településrész közigazgatásilag Jászberényhez tartozik, bár attól 12 km távolságra fekszik. - 31332 jelű út Jászberény belterületén a vasútállomáshoz vezető Rákóczi-Thököly út által kirajzolt nyomvonal képezi e szakaszt. A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely a modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését. Az elérhetőség szorosan kapcsolódik mind a közlekedési infrastruktúrához, mind a területi fejlettség színvonalához. A szoros kapcsolat több tényező egymásra hatásából adódik. A közlekedési infrastruktúra állapota közvetlen és közvetett úton fejti ki multiplikátor hatását a gazdasági fejlődésre. Ugyanakkor területek, települések elérhetősége jellemzi, és nagyrészt meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet, a fejlődés irányait, lehetőségeit és korlátjait. A közút- és vasúthálózat vonalas infrastruktúra lévén a térben összeköt vagy hiányában elválaszt területeket.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 77 Ezért használható egy kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó potenciális előny vagy hátrány leképezésére az elérhetőség. Ez ad a közlekedésnek területi vetületet, hiszen a terület közlekedésfüggő elérhetősége alapvetően meghatározza, erősíti avagy korlátozza egy adott kistérség/település lakosságának életminőségét, vállalkozóinak versenyképességét és jövőbeni lehetőségeit. A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával ellátott területek felértékelődtek. A tőke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a közlekedési infrastruktúra és humán erőforrás rendelkezésre áll. Részben erre is visszavezethető az ország régiói, megyéi, kistérségei között fennálló gazdasági különbség, melyet az infrastrukturális elmaradottságuk is magyaráz. A gazdaságilag legfejlettebb centrumok és a legjobb elérhetőségű területek európai viszonylatban szinte tökéletesen fedik egymást. Azon területek, melyek közlekedéshálózata jól illeszkedik az európai közlekedési folyosók rendszerébe kedvező elérhetőségük révén dinamikus fejlődési pályára álltak. A gazdaságilag legfejlettebb centrumokhoz jó elérhetőséggel kapcsolódó szomszédos térségekben, mint amilyen Jászberény és térsége, prognosztizálható a fejlődési centrum által gerjesztett multiplikátor hatás, ami meghatározó a beruházási jellegű tőkebefektetések területi elhelyezkedésében. A konkrét gazdasági hatások kétféle formában jelenhetnek meg. A már meglevő cégek és vállalkozások esetében egy újonnan létrejövő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés az elérhetőség javulásának köszönhetően jelentős pozitív hatásokkal jár. Ennek következtében ugyanis a vállalkozás rövidebb idő alatt lesz elérhető, s egy kedvezőtlenebb elérési helyzetben levő vállalkozással szemben helyzeti előny lép fel, amennyiben az ügyfelek nagyobb arányban választják, mint versenytársát. A vállalat elérhetőségének javulása másik irányban is megfigyelhető: a piacra jutási lehetőségei és más vállalatokkal történő kooperációs esélyei is megnövekednek, ami végső soron az előzőhöz hasonlóan szintén a profit növekedésében nyilvánulhat meg. A közlekedésfejlesztések jelentős hatással vannak a letelepedni szándékozó vállalkozások telephelyválasztásában is. A jó közlekedési kapcsolatok mára a telephelyek kiválasztásánál alapvető szempontot jelenetnek. A vállalkozások előszeretettel telepednek le például gyorsforgalmi utak mentén, ahonnan a legrövidebb idő alatt elérhetőek a legtávolabbi piacok is, s a nyersanyag-utánpótlás, illetve a beszállítói hálózat megfelelő működtetése is legkönnyebben megoldható. Kitűntetett helyeket alkotnak a csomópontok, illetve az attól néhány kilométeres körzeten belül elhelyezkedő térségek, mivel az onnan könnyen elérhető területek nagysága megsokszorozódik. E közlekedési-gazdasági szinergiák megjelenése Jászberényben is tetten érhető, amit tovább erősít a közelmúltban átadott

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 78 hatvani elkerülő út is, mely az M3 autópályához egy új csomóponttal csatlakozik, jelentősen javítva Jászberény elérhetőségét. Általában a kistérségi központ elérhetőségének minősége fontos a kistérség településeinek, hiszen a központi szerepkörrel járó intézményi és szolgáltatási ellátások zöme ott vehető igénybe. Az országos vizsgálatok során a kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 percen belül eléri központját. A Jászberényi kistérség keleti határa mentén lévő három település (Jászivány, Jászkisér, Jászladány) kivételével valamennyien elérik 30 perc alatt Jászberényt, így a kistérség települései - figyelemmel nagy földrajzi kiterjedtségére is - kedvező elérési helyzetben van a központjához. Más szóval Jászberény kedvező elérhetősége biztosítja kistérségi központi szerepkörének minél jobb kiteljesedését. Ezen túlmenően nyugati irányban Jászberény 30 perces elérési zónája mélyen benyúlik a Nagykátai kistérségbe is. Jászberény régióján belül megyeszékhelyét, Szolnokot 50, régióközpontját, Debrecent 126 perc alatt éri el, miközben Budapestet (0 km-kő) 78, a szomszédos régióközpontot, Miskolcot 97, Kecskemétet pedig 90 perc alatt éri el. Jászberény 60 perces elérhetőségi zónájának területi kiterjedése egyenletesnek mondható, ami jól jelzi a 31 és 32 sz. főutak hatását, illetve a gyorsforgalmi utak hiányát. Ezen időhatár fölötti zónákban, de különösen a 90-120 perc közöttiben már határozottan érvényesül az autópályák elérhetőség-javító hatása, amit Miskolc(M3/M30), Székesfehérvár (M7), Tatabánya(M1), Kiskunlacháza(M5) 2 órán belüli elérhetősége jelez. A település vasútállomása a város délkeleti részén található, a városközponttal való összeköttetése kedvező, közvetlen átszállási lehetőség van helyközi és távolsági autóbuszokra. A városon belüli parkolás elsősorban a belvárosban körülményes. A rendelkezésre álló közel 3000 parkolóhely mintegy harmada található a centrumban. Ezek szinte 100%-ban önkormányzati tulajdonban, kezelésben vannak. A különböző társaságok, szervezetek tulajdonában lévő, fennmaradó parkolóhelyek is jellemzően közterületi funkcióval rendelkeznek, azaz korlátlanul használhatók. A városban jelenleg nem kell fizetni a parkolásért, bár ilyen jellegű kezdeményezés korábban történt, de a kedvezőtlen tapasztalatok miatt lekerült a napirendről. A településszerkezeti terv a város különböző részein jelentős számú közparkoló kialakítására tesz javaslatot. Összesen kb. 820 parkolóhely kialakítását tervezik, ám ezek önkormányzati kezdeményezésű fejlesztését és növelését az ilyen célra elkülönített keret jelentősen korlátozza. A Városfejlesztési Bizottság felügyeletével 2007-ben 27 férőhelyes ideiglenes parkolót alakítottak ki a Zirzen u. Zoltán u. Dózsa Gy. utca által határolt területen, és ingyenes parkolási lehetőség került kialakításra a Szent Erzsébet kórháznál.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 79 Jászberényben alföldi település révén helyi adottság az intenzív kerékpáros közlekedés, melynek kiszolgálására különböző módokon kialakított (járdán jelzőcsíkkal lehatárolt illetve megosztott használatú /gyalogos-kerékpáros/ kerékpársáv), jelenleg belterületen összesen 20,286 km hosszúságú kerékpárút áll rendelkezésre. Elsősorban az ún. hivatásforgalomhoz kapcsolódó kerékpáros közlekedés jellemző, azaz főként a munkába járásban, a napi teendők ellátásában használatos a kerékpár. A kerékpárutak kiépítettsége azonban nem elégséges és a kerékpárosok számára kedvezőtlenek a közlekedési feltételek (kiépített utak minősége, a kijelölt kerékpársávok hiánya, kerékpárosok gépjárművezetők általi veszélyeztetettsége /több helyen a szűk útkeresztmetszet miatt, például a hidaknál, nem lehet biztonságosan megelőzni, kikerülni a kerékpárosokat/). A jelentősebb foglalkoztatók a város határában találhatók, az ő kerékpáros elérhetőségük kiemelten fontos. Ezen túlmenő további forgalmas szakaszok mentén szükséges további kerékpárutak kiépítése (A szerkezeti terv az új forgalmi- és gyűjtőutak mellett önálló kerékpárút vagy sáv kialakítását javasolja). A különböző intézmények, szolgáltatók jellemzően a belvárosban helyezkednek el, melyek kerékpáros megközelítése, a kerékpárok tárolása szintén nem megoldott. A jelentős igény megfelelő kielégítése és a fokozott balesetveszély csökkentése érdekében a hálózat jelentős bővítésre szorul. A városon belüli járdahálózat 278 km hosszú, ebből 232 km kiépített 46 km kiépítetlen. A kiépített járdák állapota az eltérő kiépítési időpontok, az alkalmazott technológiák, a több helyen a funkciónak nem megfelelő használat miatt, valamint a közműépítések során történt beavatkozásoknak köszönhetően nem azonos. Az önkormányzat kizárólagosan csak saját költségvetésből nem képes finanszírozni a felújításokat és új szakaszok építését. Ennek megvalósítására pályázati forrásokat keresnek. Az újonnan épített járdák akadálymentesek, és a városközpontban a meglévő járdahálózat akadálymentesítése már megoldott, de összességében ezen a téren még jelentős lemaradás tapasztalható. A Városfejlesztési Bizottság tervezi a járdaépítés és felújítás 3-5 éves koncepciójának kidolgozását, mely lehetővé tenné, egy átgondolt és tervezhető, a város egészét átfogó járdaépítési program kidolgozását és megvalósítását. Jászberény város meglévő és tervezett kerékpárútjait az 5. melléklet mutatja be. Kül- és belterületi úthálózat hossza: 135,356 km. Kerékpár utak hossza: 20,286 km.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 80 3.2.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A városképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak. Az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelmét Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének 34/2003. (VI.30.) számú rendelete szabályozza. A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, amelyet a mindenkor hatályos rendezési terv, illetve Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyedi döntése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, régészeti, természeti vagy botanikai értéke miatt védettnek, avagy védendőnek minősít. Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, utcára, útszakaszra, térre, ahol jelentős számban találhatók a város avagy azon városrész arculatát meghatározó épületek, építmények. Védetté nyilvánításról vagy annak törléséről a Képviselő-testület a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság javaslatára dönt. A védett történeti utcahálózatokat, a védett területeket, a településképvédelmi területeket, a tájképvédelmi területeket a szabályozási terv határolja le. Azok módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet. Védetté nyilvánításra, illetve annak törlésére bárki javaslatot tehet a Városi Főépítésznél, aki azt véleményével kiegészíti, majd kikéri az érintett helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) (ha nem azonos(ak) a javaslattevővel) véleményét, majd ezen véleményekkel felszerelve azt a Bizottság elé terjeszti. A védett objektumok általános előírásai: A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 81 A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak építési engedély birtokában lehet végezni. A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot az utcakép jellegzetességének megtartásával elhelyezni csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, építési engedély alapján lehetséges. Védett épületeken, homlokzatokon reklámhordozót elhelyezni, csak az épület adottságaihoz igazodóan, és az önkormányzati tervtanács egyetértésével szabad. Védett épületekre, építményekre vonatkozó előírások: A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni. A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható. Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges. A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók. A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie. A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával. Védett épület, építmény csak a védettség törlése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése. Védett épületrészekre vonatkozó előírások: Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 82 korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani. Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el az engedélyköteles munkák eljárása szerint. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek, méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a Jász Múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából. Védett népi/képzőművészeti alkotásokra, emléktáblákra vonatkozó szabályozás: Védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn. Védett történeti utcahálózat előírásai A védett történeti utcahálózatot a szabályozási tervlap jelöli A védett történeti utcahálózatokra vonatkozó előírásokat a helyi építési szabályzat tartalmazza. Védett területek előírásai: A védett településszerkezeti területek (tömbök) a város történetileg kialakult, jellegzetes jász beépítési formáját még őrző, általában utcák által határolt, önálló tömbjei, melyek határait a szabályozási terv rögzíti. A védett területek alatt három jász beépítési forma értendő: - jász-halmaz (L-JH) - jász-fésűs 1 (L-JF1) - jász-fésűs 2 (L-JF2) A 3/17. táblázat, és az azt követő ismertető - a teljesség igénye nélkül az épített értékek bemutatását tartalmazza.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 83 3/17. táblázat: Épített környezeti értékek (forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) Megnevezés Cím Eredeti Jellege 48-as oszlop Jászberény Plasztika Fehértói temető Jászberény Védett terület Általános iskola Jászberény, Lehel vezér tér 5. Középület Izraelita temető Jászberény Védett terület Újtemető északi része Jászberény Védett terület Bank Jászberény, Szabadság tér 1. Középület Bank Jászberény, Lehel vezér tér 33. Középület Börtön Jászberény, Lehel vezér tér 15. Építmény Eördögh-ház Jászberény, Kossuth L. u. 35. Lakóépület Ernyős Mária szobor Jászberény, Báthori u. Szobor Ferences rendház Jászberény, Ferencesek tere 1 Lakóépület Ferences templom Jászberény, Ferencesek tere Szakrális építmény Ferencesek tere Jászberény Védett-terület Gyógyszertár Jászberény, Dózsa Gy u. 14. Középület I. világháborús Jászhuszár emlék Jászberény Plasztika Időjósló szentek Jászberény Plasztika Istálló Jászberény, Táncsics M. u. 5. Középület Jászkunk Kerületi Székház (Bíróság) Jászberény, Lehel vezér tér 15. Középület Jászkürt fogadó Jászberény, Déryné u. 6. Középület Juhászkereszt Jászberény, Lehel vezért tér 1. Plasztika Kálvária Jászberény, Ferencesek tere Plasztika Kálvária Jászberény (Cserőhalom) Plasztika Kálvária Jászberény, (Pálinkás kereszt) Plasztika Kálvária Jászberény (Szentkúti) Plasztika Kőkép Jászberény, Kőkép u. 23. Plasztika Kőkép Jászberény, Szobor u. 21. Plasztika Kőkép (Pietá) Jászberény, Szent I. herceg u. 78-80. Plasztika Lakóház Jászberény, Kígyó u. 12. Népi lakóház Lakóház Jászberény, Kun u. 2. Népi lakóház Mária szobor Jászberény, ferencesek tere Plasztika Nádoroszlop Jászberény, Nádor u. 1. Szobor Nepomuki Sz. János szobor Jászberény (Külsőzúgó) Plasztika Nepomuki Sz. János szobor Jászberény, Puskin sétány Plasztika Polgármesteri Hivatal Jászberény, Lehel vezér tér 31. Középület Református templom Jászberény, Thöküly u. 15. Szakrális Római katolikus plébániaház Jászberény, Szentháromság tér 3. Szakrális Római katolikus templom Jászberény, Szentháromság tér 4. Szakrális Római katolikus templom Jászberény, Szent kút tér Szakrális Rozália kápolna Jászberény, Szentháromság tér 3. Szakrális Szent István Egyetem/Tanítóképző Jászberény Középület Szent Vendel szobor Jászberény, külterület Plasztika Szentháromság oszlop Jászberény, Szentháromság tér Plasztika Szociális Otthon Jászberény, Hatvani út 35. Középület Városháza Jászberény, Lehel vezér tér 18. Középület A 34/2003. (VI.30.) számú önkormányzati rendelet szerint védett objektumok (épületek, épületrészek, építmények, köztéri szobrok, képzőművészeti alkotások, emléktáblák) jegyzékét, valamint részletes bemutatásukat a 6. melléklet tartalmazza.

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 84 3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élőlény így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. 3/18. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje Virágzás - Pollenszórás Magyar név Latin név Allergenitás már szep febr. ápr. máj. júni. júli. aug. c t okt. bálványfa Ailantus * bodza Sambucus ** bükk Fagus * ciprusfélék Cupressaceae ** csalánfélék Urticaceae ** Dió Juglans * éger Almus *** eperfa Morus * ernyősök Umbelliferae * fenyőfélék Pinaceae * fészkesek Compositae *** füvek Poaceae **** fűz Salix *** gyertyán Carpinus ** hárs Tilia ** juhar Acer ** kender Cannabis * kőris Fraximus *** libatopfélék Chenopodiacea *** lórom, sóska Rumex *** mogyoró Corylus *** nyár Populus ** nyír Betula *** olajfafélék Oleaceae ** ostorfa Celtis * parlagfű Ambrosia **** pillangósok Fabaceae ** platán Platanus *** sások Cyperaceae * gesztenye Castanea * szil Ulmus * tiszafa Taxus ** tölgy Quercus *** útifű Plantago *** üröm Artemisia **** vadgesztenye Aesculus ** **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle; *** - gyakori allergén; ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 85 Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója) Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredetű okra vezethető vissza. A külső és belsőtéri biológiai légszennyezők, elsősorban a rendkívül allergén parlagfű pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezőnek kell tekinteni. A JNSZ Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Jászberényi Kistérség Népegészségügyi Intézete (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 9.) nyilvántartást vezet a kistérségben az asztmás és allergiás megbetegedések alakulásáról, melynek tendenciáját, alakulását a 3/19. táblázat szemlélteti. 3/19. táblázat: asztmás és allergiás megbetegedések alakulása (forrás: ÁNTSZ) Tárgyév Allergiás asthma (fő) Statisztikai szempont Nem allergiás asthma (fő) 1999. 703 685 315 2000. 734 693 604 2001. 793 741 853 2002. 840 799 1102 2003. 916 852 1304 2004. 999 927 1525 Rhinitis allergica (fő)