Bakonyszentkirály község Önkormányzata Képviselő-testületének a 5/2009. (IV.14.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól Bakonyszentkirály község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja, alapelvei 1. (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. A rendelet hatálya 2. (1) E rendelet hatálya kiterjed Bakonyszentkirály közigazgatási területén tartózkodó, a) az Sztv. 3.. (1)-(3) bekezdésében felsorolt személyekre. (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak ide értve az Sztv. 3. (2) bekezdésében foglalt személyeket is átmeneti segélyt, étkezést, biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti. Hatásköri és eljárási rendelkezések 3. (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a lakásfenntartási támogatás; az Sztv. 43/B. (1) bekezdése szerinti ápolási díj. (2) A polgármester hatáskörébe tartozik: a temetési segély; a köztemetés; az átmeneti segély; a szociális étkeztetés; a házi segítségnyújtás. (3) A körjegyző hatáskörébe tartozik: az időskorúak járadéka; rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély; az Sztv. 41. (1) bekezdés és Sztv. 43/A. (1) bekezdés szerinti ápolási díj; közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása. 1/13
4. Az ellátás iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalában írásban a jogszabályban meghatározott nyomtatványon postai úton, illetve személyesen lehet előterjeszteni. 5. (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. -ában foglaltakat kell alkalmazni. A jövedelem és a vagyon vizsgálata esetén figyelembe kell venni a nem forintban keletkezett jövedelmet és a nem Magyarországon lévő vagyont is. (2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző hónap jövedelmét, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap átlagát kell figyelembe venni. (3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb. (4) Vállalkozók a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelmükre vonatkozóan az APEH igazolását, vagy független könyvelő iroda igazolását csatolják, vagy személyes nyilatkozatot mellékelnek. (5) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka személyes nyilatkozatot mellékelnek. (6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Körjegyzőség nyilvántartásaiban fellelhetőek. (7) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. 2/13
6. (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről a Körjegyzőség szociális ügyintézője útján gondoskodik. (2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. (3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi- és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. (6)- (7) bekezdései szerint kell eljárni. (4) Az Sztv. 3. (3) bekezdés szerinti személy esetén az Sztv. 10. (8) bekezdés szerint kell eljárni. (5) A rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők a szociális helyzetükben, lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek. Az ellátások kifizetése 7. Az ellátások kifizetése a) havi rendszeres ellátásoknál: a tárgyhót követő hó 5. napja b) nem rendszeres ellátások esetén: a határozat jogerőre emelkedését követően házi pénztárból c) rendkívüli esetben, illetve a lakosság többségét érintő segélyek esetén az önkormányzat házipénztárából történik. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése 8. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. -a az irányadó. Adatkezelés 9. Az adatkezelésre az Sztv. 18-24. -ai az irányadók. 3/13
A szociális gondoskodás rendszere 10. (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését a) pénzbeni- és természetbeni ellátások nyújtásával; b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével valósítja meg. Pénzbeni ellátások Időskorúak járadéka 11. Az időskorúak járadékának megállapítása az Sztv. 32/B-E -a szerint történik. Aktív korúak ellátása 12. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására az Sztv. 33. -35. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az Sztv. 35. (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. 13. (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az Sztv. 37/B. -ában foglalt feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) A rendszeres szociális segély megállapítására az Sztv. 37/B 37/C -át kell alkalmazni. (3) Az Sztv. 37/B. b) és c) pontja szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának további feltétele a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központtal (továbbiakban: Szociális Szolgáltató) történő együttműködési kötelezettség nyilatkozatban történő vállalása. 4/13
14. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködésre kijelölt szervvel történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meg kell jelennie az együttműködésre kijelölt szerv családsegítő szolgálatánál (továbbiakban: Szociális Szolgálató), b) részt kell vennie az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c) megállapodást kell kötnie a beilleszkedést segítő program megvalósítására 60 napon belül, d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak, e) a megállapodás szerint, de minimum három havonta meg kell jelennie a Szociális Szolgálatatónál, f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Szociális Szolgáltató munkatársával. (2) A rendszeres szociális segélyben részeülő személy az együttműködési kötelezettségét az alábbi esetekben szegi meg: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Szociális Szolgáltatónál, b) a megjelenést követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést segítő programról, c) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem tartja be, d) a megállapodás szerint, de legalább három havonta nem keresi fel a Szociális Szolgálatatót, e) amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul személyesen vagy írásban közölni a Szociális Szolgálatatóval, f) a Szociális Szolgáltató minden hónap 15. napjáig értesíti az Önkormányzatot, amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget. (3) Annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. 5/13
15. A beilleszkedést segítő programok típusai: a) egyéni képességfejlesztő foglalkozás, b) életmód formáló foglalkozás, tanácsadás, c) munkavégzésre történő felkészülési program. 16. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja, hogy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat. (2) A megállapodást kötő személy szociális segélyre nem jogosult. 17. A rendszeres szociális segély havi összegének megállapítására az Sztv. 37/C. (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Lakásfenntartási támogatás 18. (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki az Sztv. 38. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás összegét az Sztv. 38. (3) (7) bekezdése szerint kell kiszámítani. 19. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja, valamint az elismert lakásnagyságnál nem nagyobb méretű lakásban lakik. (2) A helyi lakásfenntartási támogatásnál elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 65 m 2 b) ha a háztartásban kettő vagy több személy lakik 70 m 2 (3)A helyi lakásfenntartási támogatást az önkormányzat önálló ellátásként nyújtja. 6/13
20. (1) Lakásfenntartási költségen értendő: - lakbér, valamint albérleti díj, - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, - csatorna használati díj, - szemétszállítási díj, - villanyáram költsége, - vízfogyasztás költsége, - gázfogyasztás költsége, - tüzelőanya költsége. (2) A lakásfenntartási költségek a következők szerint vehetők figyelembe - lakbér, albérleti díj: bérleti szerződés szerint, - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete előző évi záróegyenleg szerint, - csatorna használati díj, szemétszállítás költsége, villanyáram-, vízgázfogyasztás közüzemi számla alapján, tüzelőanyag költsége számla alapján. 21. (1) A 18. (1) és 19. (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. A támogatás egy évre szól, a támogatás iránti igényt évente meg kell újítani. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege a) egyszemélyes háztartás esetén 2.700,-Ft b) kettő- és többszemélyes háztartás esetén 2.500,-Ft. Ápolási díj 22. (1) Ápolási díj állapítható meg annak, aki a Szt. 43/B. -ban meghatározott hozzátartozót ápol az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták, b) az ápoló családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, c) az ápoló ca) munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére, cb) munkaviszonyát azért kellett megszüntetni, mert a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot nem engedélyezte, cc) munkaviszonyt kora és egészségi állapota miatt létesíteni nem tud, cd) munkanélküli ellátásra való jogosultságát kimerítette, 7/13
ce) jövedelempótló támogatásra, aktív korúak rendszeres szociális segélyére azért nem jogosult, mert családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a Szt.-ben foglalt jogosultsági értékhatárt, d) az ápolást más hozzátartozó jövedelemcsökkenés nélkül nem tudja biztosítani. (3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Szt. 43. -ában meghatározottakon túl az ápoló családjában élők havi nettó jövedeleméről szóló igazolást és a (2) bekezdés c) pontjában előírt feltételek fennállását. (4) Az ápolási díj megállapítása érdekében az ápoló személy családjának vagyoni viszonyait vizsgálni kell. A vagyon nem haladhatja meg az Sztv. 4. b) pontjában meghatározott mértéket. (5) A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával. (6) Az ápolási kötelezettség teljesítését függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor a képviselő-testület a szociális ügyintéző útján rendszeresen ellenőrzi. (7) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjról a képviselő-testület dönt. (8) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Átmeneti segély 23. (1) Átmeneti segélyben részesíthető az a 18. életévét betöltött személy kérelemre, vagy hivatalból, akinek a) megélhetése önhibáján kívül veszélyeztetve van b) akik önmaguk és családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni c) akik alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt anyagi segítségre szorulnak d) 15 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesültek e) tartós betegségben szenvednek, s táppénzes állományban vannak feltéve, hogy a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %- át. (2) Átmeneti segélyt ugyanazon kérelmező részére egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani. (3)Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés került megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontjait, s a kifizetendő összeget. 8/13
24. (1) Az átmeneti segély egyszeri összege a rászorultságtól függően 3.000,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig kerülhet megállapításra. (2) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb négy alkalommal részesíthető segélyben. Ennek az együttes összege nem haladhatja meg a 20.000,-Ft-ot. (3) Különös méltánylást érdemlő esetben (családban bekövetkezett rendkívüli esemény pl. Haláleset vagy természeti katasztrófa miatt rendkívüli kiadás) a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelmére tekintet nélkül maximum 30.000,-Ft átmeneti segélyben részesíthető. (4) Átmeneti segélyben kell részesíteni azt a bakonyszentkirályi állandó lakos szülőanyát, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg. Mértéke a mindenkori költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. (5) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben történik, kivéve ha az összes körülményre tekintettel feltételezhető, hogy a segélyt nem rendeltetésének megfelelően használják fel. Ebben az esetben a segélyt az igénylő költségeinek átvállalásával, vagy élelmiszercsomag vásárlásával kell megfizetni. 25. Sürgős szükség esetén ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kifizethető. Ilyen esetben a Körjegyzőség a kifizetést követő 15 napon belül, de legkésőbb a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról. Ebben az esetben a polgármester intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásaként az Önkormányzat pénztárából történő kifizetésről. 9/13
Temetési segély 26. (1) A temetési segélyre jogosult az a személy, aki Bakonyszentkirály községben állandóra bejelentkezett, illetve bejelentett személy elhalálozása esetén a temettetéséről Ő gondoskodik annak ellenére, hogy arra nem köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek a saját, illetve családjának létfenntartását veszélyeztetik. (2)A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a. (3) Egy fő temettetéséről való gondoskodás címén csak egy fő részére fizethető támogatás, és egy összegben. (4) A támogatást az önkormányzat polgármestere határozattal állapítja meg. (5) Temetési segély nem állapítható meg annak: a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. 27. (1) A segély összegét az éves költségvetési rendeletben szabályozza a képviselőtestület. (2) A temetési segély iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatali helyiségében kell benyújtani a temetést követő 30 napon belül. (3) A kérelemhez mellékelni kell a temetési számlát és a jövedelem megállapítására alkalmas igazolásokat. (4) A segély kifizetése az önkormányzat házipénztárából ügyfélszolgálati időben történik. 10/13
Természetben nyújtott ellátások Köztemetés 28. Az Sztv. 48. szerinti köztemetést a polgármester rendeli el. Közgyógyellátás 29. (1) Közgyógyellátásra jogosul az Sztv. 50. (1)- (2) bekezdésében meghatározott személy. (2) Bakonyszentkirály község Önkormányzata minden olyan állandó bejelentett lakos részére kérelemre vagy hivatalból közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét, feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkor öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladja és a család az Szt 4. (1) b) szerinti vagyonnal nem rendelkezik. (3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a körjegyző dönt. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 30. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítő szolgáltatást, a) támogató szolgálatot, b) szociális információs szolgáltatást biztosít. Szociális étkeztetés 31. (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorultaknak. (2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki a) a nyugdíjkorhatárt elérte vagy azt meghaladta, illetve rokkantnyugdíjas b) egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezéséről gondoskodni. c) étkezését önmaga más módon nem képes megoldani d) az Sztv. 62. (3) bekezdésében meghatározott személyek. (3) A szociális helyzet miatti rászorultságot jövedelemnyilatkozattal, illetve környezettanulmánnyal, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi igazolással kell alátámasztani. 11/13
(4) Az étkeztetés történhet a) a helyi óvodában helyben történő fogyasztással b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással c) a jogosult általi elvitellel. (5) Az étkeztetés iránti kérelmeket a polgármester bírálja el. (6) A térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az Sztv. 116. (2) bekezdés figyelembevételével az igénybevevő jövedelmétől függő mértékben. (7) A térítési díjat az ellátottak az Önkormányzat házipénztárába fizetik be minden hó 1-5 napjáig. (8) Bármely okból történő lemondása legkésőbb a tárgynap 08 00 óráig a konyha vezetőjénél lehet. Házi segítségnyújtás 32. (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az Sztv. 63. (1) bek. a) - d) pontjaiban meghatározott személyekről. (2) Házi segítségnyújtás a meleg ebéd házhoz szállítását és az egyéni szükséglet szerinti gondozást foglalja magában. (3) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot a háziorvos írásbeli javaslata, a hivatal által készített környezettanulmány, a kérelmező által becsatolt jövedelemigazolás figyelembevételével a polgármester állapítja meg. (4) Az ellátásért fizetendő térítési díjat az Sztv. 116. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. (5) Az ellátásra való jogosultságot évente egyszer felül kell vizsgálni. Családsegítő szolgáltatás 33. (1) A családsegítéssel összefüggő feladatokat az önkormányzat megállapodás alapján a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (8420 Zirc, Alkotmány u. 14.) működtetésével látja el. (2) A családsegítő szolgáltatás térítésmentes. (3) A családsegítés feladatait az Sztv. 64. (2) (3) bekezdései határozzák meg. Támogató szolgáltatás 34. (1) A támogató szolgáltatással összefüggő feladatokat az önkormányzat megállapodás alapján a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (8420 Zirc, Alkotmány u. 14.) működtetésével látja el. (2) A támogató szolgáltatás formája: a.) információ nyújtás és tanácsadás b.) személyi segítőszolgálat 12/13
c.) szállítószolgálat. (3) A (2) bekezdés a.) és b.) igénybevétele ingyenes, a c.) pontban felsorolt szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni a külön rendeletben meghatározottak szerint. (4) A támogató szolgáltatás feladatait az Szvt. 65/C. (3) bekezdése határozza meg. Szociális információs szolgáltatás 35. (1) A szociális információs szolgáltatással összefüggő feladatokat az önkormányzat megállapodás alapján a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ (8420 Zirc, Alkotmány u. 14.) működtetésével látja el. (2) A szociális információs szolgáltatás térítésmentes. (3) A szociális információs szolgáltatás feladatait az Sztv. 61. -a határozza meg. Hatályba léptető rendelkezések 36. (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályba lépésével egyidejűleg a 9/2006. (VI.26.), a 15/2006. (XII.22.) és az 5/2008. (IV.28.) rendeletek hatályukat vesztik. Bakonyszentkirály, 2009. március 30. Csillag Zoltán polgármester Feketéné Esztergályos Hilda körjegyző Kihirdetve: 2009. április 14. Feketéné Esztergályos Hilda körjegyző 13/13